Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-02 / 26. szám

«>

1955. július 2.

'tu,

Ki a szabadba

Királyhelmec felé röpített a vonat. A fülkében, ahol ültem vidám hangulat uralkodott. Szünidő van és mi, százan a királyhelmeci állami gazdaságra jelentkeztünk egyhónapos brigádmunkára, Hosszan végigtekintettem a derűsarcú, é- neklö fiatalokon, milyen frissek milyen lendületesek voltak. Aztán eszembe jutott a kassai pedagógiai gimnázium, a lázas tanulás a vizsgák előtt, a bizonyítványosztás és végül a boldog szünidő.

Mindannyian szívesen siettünk

ki a szabadba, segíteni az állami gazdaság dolgozóinak, learatni a szép dús termést, szorgalmas dolgozóink egészévi munkájának gyümölcsét.

A kedves fogadtatás és a jó elhelyezés még jobban fokozta fiataljaink jó hangulatát és munkakedvét. Este pedig azzal a tudattal tértek nyugovóra, hogy másnap a kora reggeli órákban megkezdhetik a munkát a gazdag királyhelmeci határban.

(M. P.)

Mi történt a tanyi CSISZ-szervezettel ?

A múlt évben Tany még aránylag jó CSISZ-szervezettel dicsekedhetett. Az elmúlt hónapokban azonban mintha nem is volna szervezet: nincsenek gyűlések, nincs politikai iskolázás, nincs kuitúrfellépés stb Hogy miért nincs, annak az okát elég nehéz megtalálni. A tagság a vezetőséget okolja, a vezetőség a tagságot és a járási vezetőséget. Pedig valószínű, hogy mindenkibe van hiba,

Szabó elvtársnó, aki vezetőségi tag, azt mondja; — Ezekkel a tagokkal nem lehet semmit sem csinálni, mert lassú gondolkodásúak. A járási vezetőség is csak ígérget, még februárban megígérték, hogy kijönnek hozzánk beszélni a tagokkal. Kétszer össze is hívtuk a tagságot, de ők egyszer sem jöttek.

Nincs igaza teljes mértékben Szabó elvtársnönek, mert igenis, vannak e- gészséges gondolkodású és ügyes fiatalok Tanyon, csak tudni kell velük bánni. Az igaz, a járási vezetőség hibás volt, ha ígérte és nem jött el, de nem szabad mindig a járási vezetőségre várni.

Csémi Dénest, a szervezet elnökét nem találtam otthon. Kockás Liza, a titkárnő érdeklődésemre a következő , választ adta;

— Az utolsó összejövetelünk március elején volt. Valóban, mi is észrevettük, hogy ez évben a munkánk egyáltalán nem kielégítő. Erről már beszéltünk Csémi érvtárssal is. A téli hónapokban politikái iskolázás is volt, de ezt is abba hagytuk, mert nem volt meg az érdeklődés. Ezen aztán

napirendre tértünk. És ez volt a hiba.

De van egy másik hiba is Tanyon. A fiúk közül sokan durvák, illemte- lenek a leányokkal szemben. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy semmit nem tudunk megbeszélni közösen. ‘ És az a legkellemetlenebb, hogy a Szülök és ismerősök erről tudomást szereztek, megjegyzéseket tettek: „Ezt is csak ma lehet”, stb. S bizony nem nagyon szívesen engedik a leányokat gyűlésre.

Ez a kérdés eléggé kényes, de meg lehet oldani. S nem hiszem azt, hogy csak a fiúk lennének hibásak. Ebből az esetből is látni, hogy mennyire szükség volna vezetőségi gyűlésre, hol megbeszélhetnék ennek és más hibáknak a kiküszöbölését.

Végül be kell ismernem, hogy én is hibás voltam, mert eddig úgyszólván semmit nem tettem a szervezetért. . Most elhatároztam, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy jó CSISZ-szervezet legyen Tanyon. Biztos a nehéz tanítói és továbbtanulási munkám mellett is sikerülni fog megélénkíteni a tanyi ifjúság munkáját. Tudom, nehéz munka vár rám, de az akarat minden nehézséget legyőz. Érzem, hogy a tanyi ifjúság mellém áll és vállvetve harcolunk majd azért, hogy a lakosság, a szülők ne mondhassák többé azt, hogy „Ezt is csak ma lehet.”

Megmutatjuk, hogy más't is lehet és mást is tudunk!

Kovács Anna, tanítónő Tany.

Level Donbaszból

Vlagyimir Spakovics Don- baszből, a Szovjetunió nehézipari körzetéből, ahová több száz és száz fiatallal együtt bányamunkára jelentkezett, a következő levelet írta haza barátjának Kievbe:

„Üdvözöllek Anatoli j! Tehát itt vagyok Donbasz- ban olyan sok új benyomással és élménnyel gazdagodtam amióta elbúcsúztam tőled, hogy azt sem tudom, hol kezdjem.

Este érkeztünk ide a fiúkkal, egyikünk sem járt még ezen a vidéken és már a vonat ablakából kíváncsian bámészkodtunk, mindenütt fényeket és tüzeket láttunk. Egyik gyártelep a másik mellett, csupa munkástelepülés, városok. És mindenütt magas hegyek. A sötétben láttuk, amint a hegytetőkre apró fények kúsznak fel és az e- gész hegy szinte megelevenedik, mint a mesékben

Ja'szinovataja állomáson bányászbizottság üdvözölt bennünket és sok ember várt ránk. Mindenütt üdvözlő falragaszok díszelegtek. Az állomásról autóbusszal vittek el munkahelyünkre. A fiúk — Jura Szubotin, Viktor Kosogorov, Petya Stefanov, Michal Timkó, mi mindnyájan a cisztakc.voi 10-es bányába kerültünk. Előbb az étterembe, azután az internátusba vezettek. A fiúkkal egy szobában lakunk, az intemátus nagyon szép, kényelmesebb, mint a mi üzemi inter- nátusunk. Reggel meglátogattak minket a bányavezetö, a párttitkár és a Komszomol-bizottság titkára a bányái ól, valamint a munkafeltételekről beszéltek. Azután lányok jöttek hozzánk és meghívtak a klubba a nép- művészeti alkotás kiállítására.

Nagyszerű emberek ezek a bányászok. Közvetlenek és rendkívül vendégszeretők. Alig néhány napja, hogy itt vagyok, és máris sok ismerősöm van. Mindenki kedvesen megkérdezi, hogy. hogy tetszik a bánya, vajon otthonosan érezzük-e itt magunkait, milyen szakon akarjuk specializáld magunkat és apró tanácsokkal látnak el.

Most mindnyájan az üzemi munkaiskolát látogatjuk és megbarátkozunk a bányászmunkával. Már szakot is választottunk, Én a fúróval fogok dolgozni, Timkó Mihály kombájnista lesz, Koszogorov a torlasztó tárcsás vonszolóval fog dolgozni, Szubotin pedig a tömedékelési gépnél.

Még mielőtt elhatároztuk volna magunkat, többször lent voltunk a tárnában. Amit ott láttam, azt nehezen tudnám leírni, olyan csodálatosan szép dolog szenet bányászni.

Nyikolaj Alekszandrovies Volobajev, az első részleg vezetője mellett fogunk dolgozni. Már megmutatta nekünk, hogyan működnek a gépek, és megmagyarázta a munkamenetet. Láttam már az új szénkombájnokat, a torlasztó tárcsás vonszolókat, a nagyteljesítményű villanymozdonyokat és más bányagépeket, melyek lényegesen megkönnyítik a bányász feladatát.

Emlékszel még, amikor együtt olvastuk Gorbatov Donbasz című regényét? Már akkor mindig mondtam neked, hogy én bizony bányába megyek és te mindig kinevettél, azt mondtad, hogy majd úgy végzem, mint Viktor Abrosimov, a könyv hőse, aki eleinte csupa lelkesedés volt és a végén mégis, megszökött Donbaszból.

Most már tisztában vagyok vele és tudom, hogy mi a bányászmunka, de én mondom neked, közöttünk bizony senki se akad, aki panaszkodna, kishitű lenne és akiben lankadna a lelkesedés. Nagyon örülök neki Toljam, hogy eljöttem ide. A vidék szép és az emberek nagyon jók. Most már csak neki a munkának. Néhány nap múlva már önállóan fejtjük a szenet! Sejted ugye, hogy eleinte nem lesz könnyű dolog, de meg vagyok róla győződve, hogy becsületesen megálljuk a helyünket, mi fiatal szovjet bányászok. ;

Udvözöltetem Ivan Kolesznyikovot, Szasa Nyizsn.yikovát, és az üzemben a 'többi jó barátainkat. Mondd meg nekik, hogy jöjjenek ők is ide szenet fejteni. Szívélyesen üdvözöllek, barátod

Vlagyimir.

Antonín Zápotockv köztársasági elnök beszéde

Tisztelt polgártársak, elvtársak, az

I. Országos Spartakiád részvevői!

Ünnepélyes keretek között nyitjuk meg ma legnagyobb országos test- nevelési ünnepségünket — I. Országos Spartakiádunkat. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból valamennyi- üknek, akik részt vesznek a mai ünnepélyes megnyitón, a vendégeknek, a nézőknek, a gyakorlatozóknak és i .indazoknak, akik a következő napokban Országos Spartakiádunkon részt vesznek és egész népünknek, ame1 köztársaságunk minden részében türelmetlen várakozással kíséri a spartakiád menetét, tolmácsoljam Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Nemzeti Front kormányának szívélyes üdvözletét.

Az I. Országos Spartakiád ünnepélyes megnyitásakor semmiképpen sem titkoljuk azon nagy sikerek feletti örömünket, amelyeket népi demokratikus köztársaságunkban az építés 10 éve alatt elértünk. Nem titkoljuk nagy barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió és győztes hadserege iráni érzett hálánkat sem, azért, hogy feledhetetlen felszabadítóink voltak a fasiszta megszállás szégyente'jes igája alól.

Csehszlovákia Kommunista Pártja nrrndig hangsúlyozta azt az elvet, hogy államunkat úgy kell építeni, hogy állandóan fejlődjék egész népünk élet- és kulturális színvonala. Ügy kell építeni, hogy soha többé ne térjen vissza a régi kapitalista uralom, a munkanélküliség, válságok j és nyomor ideje. Mindig azt tartottam szem előtt, hogy népünk állandóan előrehaladjon a valamennyi- j ünk számára készülő boldog — örömteli élet építésének útján.

Ezzel a programmal egyesítette Csehszlovákia Kommunista Pártja államunk valamennyi haladó szellemű, becsületesen gondolkodó és hazafias érzületű polgárát a Nemzeti j Frontban. A Nemzeti Front a munkások, a földművesek és a dolgozó értelmiség szilárd szövetsége két egyenjogú nemzetnek, a cseheknek

és szlovákoknak testvéri szövetsége.

Hála a kiépített, egységnek, felszabadításunk 10. évfordulójának idei májusi ünnepségei alkalmából örömmel és büszkén állapíthattuk meg azokat a nagy sikereket, amelyeket népi demokratikus államunk építésében elértünk,

Sikeres 10 éves munkánk elválaszthatatlan része I. Országos Spartakiádunk is. Ma és sparta- kiádunk következő napjain is a tömegek fognak beszélni itt, a Stia- hovon. Az iskolai és ipari utánpótlás tömegei, a gyárak, hivatalok, üzletek és mezőink dolgozóinak tömegei, ifjúságunk tömegei — férfiak és nők — városaink és falovaink dolgozói. Világos, érthető nyelven fognak beszélni. Az egész világnak hirdetik majd, hogy az az állam, amelyben a nép olyan hatalmas müvet tud létrehozni, mint I. Országos Spartakiádunk, amely szocialista építésünk folyamatában, a termelés emeléséért folyó harcban a gyárakban és a mezőkön, a munkatermei ekenység emeléséért és a nemzeti jövedelem növeléséért folyó versenyben, a termelési költségek és az árak csökkentéséért folyó harcban mozgósítani tudja a lelkes gyakorlatozok százezreit az egységes testnevelés és sport zászlai alá és olyan fellépéseket tud rendezni, amelyeknek ma és a következő napokon tanúi leszünk itt a Straho- von, hogy az ilyen állam valóban népi demokratikus állam és népe j valóban szabad nép. Az ilyen állam nem gondolhat rajtaütésre és rablásra, nem gondol saját polgárainak kizsákmányolására sem, sem pedig más nemzetek kizsákmányolására és kirablására. Olyan állam, mint népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunk csak a béke megvédésére, önállóságának megvédésére és arra gondol, hogy valamennyiünk számára a legnagyobb jólétet és boldogságot biztosítsa.

Tekintsetek körül, barátaim, gyönyörű stadionunkon, amely Prága felett trónol, itt a strahovi térségen! Soha ilyen nagyszerűt, gyönyörűt és hatalmasat nem építettek hazánkban sem a Sokol napok, sem az olimpiászok és spartakiádok alkalmával, Gyönyörű stadionunk hatalmas méretei ellenére sem tudja befogadni mindazokat a gyakoria- tozókat, akik tornászni szeretnének és készültek a gyakorlatokra. Ha különböző napokon lépnek is fel a gyakorlatozok, mégsem tehetünk eleget valamennyiük óhajának, annak, hogy felléphessenek. Ez bizonyítja azt, hdgy milyen széles nép- tömegeket mozgósított spartakiádunk.

Ez bizonyítja azt is, hogy hazánkban a néptömegek a cseh országrészekben és Szlovákiában is Csehszlovákia Kommunista Pártja mellett állnak, helyeslik a régi kanita- lista társadalomnak új társadalommá való változtatásához vezető utat. Köztársaságunk népe egységesen áll Nemzeti Frontunk kormánya mellett, amely a szocializmus kiépítésére törekszik országunkban. Népünk egyöntetűen sorakozik a világbéke táborában lévő országok közé, és ugyanilyen egyöntetűen állna kormánya mellett, ha az ellenség gonosz támadásai ellen védenie kellene polgáraink szabadságát és drága hazánk önállóságát.

Spartakiádunk első megnyitó napján hiszem, hogy egész népünk kívánságát tolmácsolom, amikor régi szocialista nemzeti jelszavunkat kiáltom, melyet felejthetetlen e'nökünk, Klement Gottwald elvtárs

hangsúlyozott: „Előre, előre — egy lépést sem vissza!” Előre, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormányának vezetésével,! Előre, országunk további

felvirágzásáért.

Büszkén és győzedelmesen lengjenek zászlóink!

Előre, új győzelmek felé a termelés, művészet, szellemi élet és

testnevelés terén! Előre a béke nagy táborában felszabadítónkkal, a Szovjetunióval az élen, népünk és drága hazánk — a Csehszlovák Köztársaság boldog jövőjéért!

I(i hí «A-,

ji í\ i H ■

A ■■ ‘ i-----j.----Mató Pál lavalmzonk ir/a Bodvavondégirol:

A napokban gyakrabban jön ösz- sze a Micsurin-kör, a terebesi nyolcéves iskolán. Nemcsak azért, mivel a meleg júniusi napokban sok munka vár megoldásra, hanem meit sok más dologról kell dönteni a kis mi- csurinistáknak. — Már hosszabb időre bezárultak az iskolák kapui. A nyolcadik osztály tanulói most nagy feladatok előtt állanak. A Micsurin körökben arról beszélgetnek, hogy ki milyen életpályát választ. A 67 tanuló közül, akik most végezték az iskolát, eddig 21-en jelentkeztek a mezőgazdaságba. Fák Bözsike szeretettel dolgozott a Micsurin-kör- ben. Úgy érzi, hogy itt mégsem lelte meg azt, ami neki a legjobban tetszik. Bözsike széreti az állatokat és minden vágya az, hogy tyúkfarm- rá kerüljön dolgozni.

Tkács Ilonka úgy döntött, hogy a zöldségtermelő csoportban fog dolgozni. Két barátnője Oláh Erzsébet és Kocsis Eta az állami gazdaságban akarnak munkát vállalni. Tibor István, Koleszár Mihály és Dandár Milan úgy döntöttek, hogy szüleik földjén fognak dolgozni. Mindamellett állandóan látogatják majd a téli földműves ifjúsági iskolát.

Tkács Ilonka és a többiek példáját minden nap többen követik. Ez- idáig több mint 250 fiú és leány jelentkezett a mezőgazdaságba a terebesi járásban.

Jámbor József a CílSZ Ipolysági /árás vezető titkára írja:

Ifjúsági szervezeteink munkájának megjavításához feltétlenül szükséges, hogy fokozzuk a, politikai körök ideológiai színvonalát. Az Ipolysági járásban ez évben 411 fiatal vett részt az alapfokú politikai iskoláztatáson. A szervezetek közül az egegi, szalut nyai és deméndi alapszervezetekben értek el jó eredményt a politikai iskolázás terén. A politikai oktatás nagy segítséget nyújtott a gyakorlatban. A fiatalok liatározottabbak, kötelességtudóbbak és munkájukat nagy felelősséggel végzik. Leginkább látjuk ezt a szalatnyai fiatalok munkájában. Már mindjárt a tamszi munkák megkezdésénél 10 hektár kukorica ápolására és betakarítására kötelezték magukat. Az egegiek 5 hektár kukoricát művelnek meg és takarítanak be az EFSZ-nek.

A politikai iskolázás vezette öntudatra a merői és százdi fiatalokat is, akik ráébredtek arra, hogy a szövetkezetek fejlesztéséhez és a munka megjavításához elkerülhetetlenül szükséges a fiatalok segítsége. Ebben a két faluban az ifjúság nagyobb része belépett az EFSZ-be.

Járásunk területén 325 fiatal vett részt az olvasókörökben. CsISz-tag- jaink a szívükbe zárták Fucsikot és tanulnak, gyarapítják tudásukat Julius Fucsik műveiből. Az olvasókörök kiértékelésénél 56 CSISZ-tag vált a Fucsik-jelvény hordozójává. Nemsokára ismét 42 fiatalnak adjuk át a Fucsik-jelvényt.

Mindezekkel az eredményekkel nem lehetünk megelégedettek. Elkövetkezett az idő az 1955—1956-os oktatási év jó előkészítésére. Az ezévi hibákból és hiányosságokból okulva, nagyobb gondot fordítunk a politikai körök megszervezésére és irányítására.

„Egy hasznos kirándulás”

•— így kezdi levelét Nagy Sándor, Párkányból.

— Reggel öt óra. Iskolánk csillogó napfényben úszik. A bejárat előtt fiatalok gyülekeznek, rendkívül vidámak. Hogyne lennének jókedvűek, hisz kirándulásra megyünk! Vajon vín-é olyan diák, aki ne szeretné az ilyen kellemes kirándulá sokat ?

Csakhamar beültünk az autóbuszba és vidám nótaszóval hagyjuk el a falut. Vírt nevű községbe érkeztünk. A tanár elvtárs a temető felé vezetett bennünket. Egy sírkőről a következőket olvasta: „Itt nyugszik: Baráthy Szabó Dávid”. A tanár elvtárs ismertette velünk a magyar irodalom klasz- szikus költőjének életét és munkásságát. A sírkövön ünnepélyesen elhelyeztünk egy koszorút.

Komárom felé röpített az autóbusz. A villanytelepen barátságosan fogadtak bennünket. Vozár igazgató elvtárs részletesen ismertette velünk a villanytelep egész működését.

Székely András levele Léváról

A garamlöki CsISz-tagolc a legutóbbi taggyűlésen az idei aratási és betakarítási munkákat tárgyalták meg. A fiatalok segíteni akarnak az EFSz-nek az aratási és cséplési munkák sikeres elvégzésében. Ezt bizonyították az értékes hozzászólások és indítványok, amelyeket a garamlöki CslSz-tagok tettek. A kis szervezet legalább 350 brigádórát dolgozik le a szövetkezet földjein. Ezenkívül fél hektár cukorrépa teljes megművelését és elszállítását is vállalták.

Hogy a falu dolgozóit még jobb munkára serkentsék, elhatározták^ hogy a nyári munkák, valamint az aratás és cséplés idején színes, tarka műsorral szórakoztassák a szövetkezeti tagokat. Bacsinszki elvtársnó' vezetésével szorgalmasan gyakorolják a műsorszámokat.