Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-06-25 / 25. szám
,-ff * A CS1SZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1955. június 25. Ars 60 fillér IV. évfolyam, 25. <zám Gondoskodj unk takarmányról Ez legyen most minden CSISZ-tag legfőbb gondja, harcunkban a mezőgazdasági termelés lényeges emeléséért, a szövetkezetekben, a gép- és traktorállomásokon és az EFSZ nélküli falvakban is. A takarmány olyan kulcsot jelent, melyre gondosan ügyelni kell, ügyesen kell forgatni, mert különben nem jutnánk sok komoly és égető kérdés nyitjára — nem oldhatnánk meg a lakosság hússal, zsírral, tejjel való jobb ellátásának a kérdését. A CSKP Központi Bizottságának plénuma a következő határozatot hozta:, „Ebben az évben lényegesen kiszélesíteni a takarmányalapot az állattenyésztési termelés emlőse és jobb minősége érdekében..., minden EFSZ-ben, minden községben és minden állami gazdaságban következetesen életbeléptetni a saját takarmányalap tervét”. Most van itt az ideje, gondoljunk erre a határozatra és céltudatosan, határozottan léptessük életbe. Most gondoskodjunk tavaszi vegyestakarmányról, mert ez a takarmányatapra nézve rendkívül fontos. Sokan már megértették ezt, de még mindig akadnak olyanok, akik ezen a téren hátul kullognak. Ki kell hangsúlyozni, hogy milyen sikereket értek el azok az állami gazdaságok, melyek már eddig a vegyes takarmány vetését 104 százalékra és a < hüvelyes takarmány vetését 100,6 százalékra teljesítették. Jó példával járnak elől a szövetkezetek és a dolgozó parasztok, a kassai és zsolnai kerületben, ott már túlteljesítették a tervet, hasonlóba helyzet a nyitrai és besztercebányai EFSZ-ekben is. Ellenben a bratislavai és eperjesi kerületben a szövetkezetek, Nyitrán és Besztercebányán pedig az egyénileg gazdálkodók aggasztóan visszamaradtak a tavaszi vegyes takarmány vetésével és így június 6-ig szlovákiai viszonylatban csak 87,6 százalékra teljesítették a tavaszi vegyes takarmány vetési tervét. Még mindig nem késő, behozhatják mulasztásukat, csak igyekezzenek és egyetlen egy napot se veszítsenek! Most kell összegyűjteni az első takarmányt: az őszi vegyes takarmány, a lóhere és a lucerna már szép magas, maholnap le kell kaszálni — elérkezett a legkedvezőbb agrotechnikai időszak. Most nyerjük a már alig várt nedvdüs takarmányokat, melyre azonnal szükség van, de a jó gazda már most gondol a télre is. Az elmúlt években az a helytelen gyakorlat honosodott meg nálunk, hogy a zöldtakarmányt még tavasszal feletetik és nem gondolnak arra, hogy esetleg túltáplálják az állatokat. Rendszerint télen éreztük meg a legjobban a következményeket, amikor nem volt mivel etetni és az állatok kevés hasznot hajtottak. Több EFSZ és állami gazdaság szerencsére már eltért az eddigi gyakorlattól és már az első tavaszi takarmány kaszálása' közben a télre gondolt és főleg az őszi vegyes takarmány egy részét tavasszal silőzták. És bizony kifizetődött. A nagymegyeri járásban a nyárazsdi szövetkezeti tagok nem rendelkeztek elég silózott takarmány felett, naponta csak 4,5 litert fejtek egy tehéntől, míg az idén, amikor már elég silózott takarmányuk volt, átlag napi 8—9 1 tejet is adtak a tehenek. Más szövekezetek is hasonló tapasztalatokra tettek szert, így például a csallóközaranyosi, a szímői és a tejfalusi szövetkezetek és másutt is. Ezekre a tapasztalatokra gondoljanak a CSISZ-tagok mindenütt és ne feledkezzenek meg erről, éppen most, amikor megkezdődött a silózás időszaka. Június 6-ig Szlovákiában az EFSZ-ek 30.000 hektárról és az állami gazdaságok 22.000 hektár területről silóztak takarmányt. Ez igen kecsegtető kezdet. Most már csak tőlünk függ, hogy úgy készüljünk fel mi is a télre, mint ahogy azt a losonci járásban a tamási szövetkezeti tagok és a nagymegyeri szövetkezeti tagok teszik. Napjaink legfontosabb feladata a szénakaszálás. Főleg mi, CSISZ-tagok tartsuk szem előtt, hogy Szlovákiának, majdnem 400.000 hektár legelője van. Idejében kell lekaszálni — ez nem csekély feladat. Ha időben kaszálunk, nagyon sokat nyerünk. Egy métermázsa időben, azaz a virágzás elején lekaszált, szárítón szárított szénából 80—90 liter tejet kapunk. Ugyanilyen mennyiségű, de a virágzás után — amikor a növény már fás és földön szárított szénából csak 40 liter tejet nyerünk Ez azt jelenti, hogy 30 métermázsa átlag héktárhozam mellett 350.000 hektár területen olyan értékes takarmányt nyerünk, vagy vesztünk, amely több mint 400 millió liter tej termeléséhez szükséges. 400 millió liter tej pedig körülbelül egy félmilliárd korona hasznot jelent a mezőgazdasági dolgozók számára. Az idén mindent megteszünk és nem engedjük, hogy az ilyen lehetőség kezünkből kicsússzon. Célunkat csak akkor érjük el, ha minden szövetkezeti tag, minden paraszt és traktorista, az állami gazdaságok minden dolgozója, hazánk minden polgára megteszi a magáét és hasonló komolysággal felelősségteljesen és lelkesedéssel harcol a takarmány időben való behor- dásáért, mint ahogy azt a kalászosok időbeni aratásáért tette. Nem kételkedünk benne, hogy a CSISZ-tagok mindent elkövetnek és gondoskodnak a takarmányról. A RÉTEN Arany koszorút font immár a nyár a messzenyúló dús rónák felett, és ott, hol a vén vadkörtefa áll, mint kusza írott sorok pihennek mézillatukkal a borzas rendek. Míg peng a kasza a szálas fűben, az ijedt szöcskenyáj arrébb szökken. A távolból kakukk hangja üzen, s mint altatódal az esti csöndben víg kakukkolása tova röppen. S mint régi ismerős halkan mentem a kopott kis mezei ösvényen, s emlékemben valamit kerestem. Majd megálltam figyelni a réten lépegető kaszásokat szépen. Hiszen még nem is olyan régen, mint suttyó legény takartam e réten. S emlékszem rá, mikor szívből kértem szegény anyám, ki annyit tett értem, jobb lesz, ha munkáját megossza vélem. És ott, a tóparti zsombékosban, hol virágpor hullt fehér hajára lányok kendője leng most pirosán, kik már a szénát gyűjtik javába, mit fiúk raknak karcsú boglyába. TÖRÖK ELEMÉR , «tff-áBrt- j
