Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-11 / 23. szám

7 be lép, ha radar sugarak érik, és megállapított jeleket sugároz vissza. Hogyan Iát a radar? Ott ül a pi­lóta éjszaka a íelhők kozott a zárt vezető fülkében. Sehol semmi, ami tá­jékozódást nyújthatna neki. A gép 600 km óránkénti sebességgel repül De ott van előtte radarkészülékének üveglapja. Készüléke szakadatlanul löveli a Föld felé az elektromos jelek ezreit, másodpercenként és a vissza­verődő jelek az üveglapra térképsze­rűen lerajzolják az alant elsuhanó láthatatlan tájat. A pilóta látja az utak vonulatát, a falvak házcsoport­jait, a tavak víztükreit és tudja, hogy a látott kép felett pontosan annak középpontjában suhan a repülőgépe. Egészen természetes, hogy a vissza­verődő hullámok hol erősebbek, hol gyengébbek lesznek, aszerint, hogy milyen felületről verődnek vissza. Ezeket a visszaverődő jeleket most már könnyű felhasználni arra, hogy a látókészülék üveglapján végigseprő fénysugár erősségét befolyásolják. Ha nincs visszavert sugár, kialszik a fényfolt, sötét az illető helyen a lap. Tegyük fel, hogy tenger van a kép alatt. A radarsugarak a sima vízfelü­letről szabályosan visszaverődnek. A ferdén beeső sugár ferdén halad to­vább, nem jut vissza géphez, az ü- veglapon nincs fény, a víz mint sö­tét felület jelenik meg a látókészü­lék üveglapján. Egyszer csak hajóra esik a radar sugara. A hajó szabály­talan felülete minden irányban vlsz- szaveri a sugarakat, tehát jut belőlük vissza a radarhoz is. Eben a pillanat- bn a látókészülék elektronsugara erő­sebb lesz, egy fényfolt jelenik meg az üveglapon — az a hajó képe, körülöt­te pedig sötét a víztükör. Mindez nagyban megkönnyíti a re­pülőgépek nagy távolságú repülését, a „vak” leszállást. A sarki tengere­ken pedig a hajó elkerülheti a jéghe­gyekkel való összeütközést. Tenger­be zuhant repülőgépek gumicsó.-iakán hánykódö utasainak, a hajótöröttek­nek gyors felkutatásában is kitűnő eredményeket értek el radarral. Hogyan született a radar? Popov, szovjet fizikus, a szikratávíró felta­lálója már 1897-ben észrevette, hogy a rádió útjában álló fémtárgyak visz- szaverik a hullámokat. De az akkori technika fejletlen volt ahhoz, hogy ez a megfigyelés gyakorlati alkalma­zásra találjon. A látóradart 1943-ban alkalmazták először. A hordozható ra­darállomások súlya 50 kg-nál kezdő­dik. A radar a meteorológiai jelensé­geket is lejegyzi, nemcsak felhőkre, zivatarokra, hanem meleg és hideg légáramlatokra is érzékenyen reagál. Ez azt jelenti, hogy a repülőgépek és hajók már előre tudják, hogy milyen meteorológiai behatások alá kerülnek és ezért megváltoztathatják irányukat. A radart most legújabban a meteo­rológia szolgálatába is állította a tudomány. A csillagászok megpróbál­ták felfogni a Nap, a Hold és más csillagok radar reakcióját is. V A hófedte csúcsok tövében *wtyir A nagylomnicl kísérleti állomás dolgozói évről-évre szebb eredményeket érnek el a burgonyával való kísérletezés terén. Képünkön azt látjuk, amint az egyik magasan fekvő kísérleti parcellán a burgonya négyzetes-fészkes ültetését végzik. Baráti est Komáromban Június 3.-án, pénteken kedves vendégek érkeztek Komáromba, a tiszti pavilonba: ukrán matrózok. Hajóju. itt állomásozik néhány napig a kikötőben s így a hajó kultúregy üttese fellépést rendezett a város­ban. Műsorukkal kedves estét teremtettek határőreink számára, bemu­tatták milyen eredmények elérésére képes egy kis kollektív. A hajó kultúregyüttese 1950-ben alakult meg s azóta állandóan bö- vül. Tavaly az Ukrán Szovjet Köztársaságban folyó versenyben a má­sodik díjat nyerték el. Ebben az év ben már több mint ötven fellépést rendeztek. Az együttesben nemcsak fiatal komszomolok, hanem idősebb elvtársak is vannak. A csoport vezetője Pubinin elvtárs, idősebb, tapasz­talt matróz, akiért a fiatalok valósággal rajonganak. Látni, hogy szoros elvtársi barátság fűzi egymáshoz az együttes tagjait, csak ezért képesek ilyen teljesítményt nyújtani. Az ukrán népdalok, a zeneszámok, a mat­róztánc, maradandó emlék határőreink szivében. Katonáink a nagyszerű program hatása alatt elhatározták, hogy ők is rendeznek műsoros estét a matrózok tiszteletére, ahol majd Ok mutatják be tudásukat. így mé­lyül a barátság a két nép fiai között. í 955 június íi. A botanikus kertben Az atomenergia felszabadítása mel­lett az utolsó két évtized legfonto­sabb tudományos és technikai alko­tása a radarkészülék. Cyakran hall­juk és használjuk ezt a kifejezést, anélkül, hogy pontosan tudnánk, hogy ez mit jelent. Radar nem önálló szó, csak a rövidítése az angol „radio de­tecting and ranging” szavaknak, ami azt jelenti, hogy a készülék rádióhul­lámok segítségével fedezi fel a cél­pontot, megméri annak távolságát, megadja irányát, sőt a radar legújabb alapja a sötétben, ködön, füstön, fel­hőkön át is láthatóvá teszi, térkép­szerűen ábrázolja a tárgyak térbeli helyzetét. Eszerint kétféle radarkészülék van. Az egyik fajta a célpontot megke­resi, irányát pontosan megadja, tá­volságát megméri, a másik pedig a látókészülék. Hogyan találja meg a tárgyat és hogyan jelzi az irányt? Képzeljük el, hogy bekötött szemmel egy szabad térségre állítanak ben­nünket. Tegyük fel, hogy a tér egyik oldalán épület áll. Hogyan tudnánk megmondani, hogy melyi irányban van az épület? Egyhelyben állva, lassan körbefordulnánk és közben kiáltanánk minden irányban. Ha egyik irányból sem hallanánk visszhangot, akkor a térség üres körülöttünk. De ha vala- merről visszhang jön, akor abban az kirányban kell valami visszaverő felü­letnek lennie. A radar is Ugyanígy dolgozik a visszhang segítségévek Egy adókészülék elektromos hullámokat sugároz ki. Körülbelül egymilliomod másodpercig tartó igen rövid, de na­gyon erős „elektromos kiáltást” hal­lat, azaz rádióhullámjelet küld a hul­lámokat irányító antennával. Azután figyeli, hogy verődnek vissza e hul­lámok. A visszavert hullámokat a ké­szülék ugyanazzal az antennával fog­ja fel, csakhogy a jel kibocsátása után a vevőkészülék kapcsolódik rá önműködően az antennára. Mivel a radar által kisugárzott 10—20 cm hosszú elektromos hullámok egyenes vonalban terjednek, mint a fény, az­ért a radarkészülék hatástávolságát a tárgyak láthatósága határozza meg Ha 9 km magasan repülőgép közele­dik, azt 350 km távolságból felfedezi. Megmérjük azt az időt, ami eltelik az elektromos jel kibocsátása és visz- szaverődése között, legyen ez az idő például egy másodperc. Az elektro­mágneses hullám egy másodperc alatt 300.000 km-t fut meg. Ezért az a tárgy, amelyről egy másodperc alatt tér vissza a rádióhullám, 150.000 km messze van. Ilyen módon mérték sieg 1946-ban a Hold távolságát is. Amikor a visszaverődött jel újra a készülék­hez érkezik, ebben a pillanatban ki­billenti útjáből az elektronsugarat és az egyenes vonalon kiszögellés kelet­kezik. A radar nemcsak felfedezi a hajót, repülőgépet, nemcsak megmé­ri távolságukat, hanem azt is meg­mutatja, hogy barát e vagy ellenség. A baráti gépeken ugyanis olyan ké­szülék van, amely azonnal működés­A jobboldalon fent látható kép jelenik meg a látó radar katódsugárcsö- vének világító üveglapján a baloldali tájról. A bratislavai Csalogány-völgy üde zöld színben és tarka színpompában terjeszkedik el a gondosan rendezett botanikus kert. A látogatók számára nemcsak felfrissülést nyújt, hanem kisméretű tanulmányutat is jelent. A parkban különösen a japán és kínai azaleák, az északkínai pivoniák vonják magukra a figyelmet. Most nyíltak ki a világoskék virágok. Meg­találjuk itt a mi cseresznyénk ősét, a japán nemzeti fát, a sakurát és a Távol-Keletről származó rhododendront is. Nemsokára kinylik majd a katal- pa nevű fa virága is, melynek hazája Északkelet Amerika. A kert különlegessége a ging bilog nevű japán bokor, amely átmenetet képez a tűlevelű és lomblevelű fák között. A botanikus kertben sok me­zőgazdasági növény és vitamindús növényeket termesztenek. Sok növény­nyel kísérleteznek nálunk, hogy vajon megszokják-e a mi éghajlatunkat. így n Idául kísérleteznek a homoksással és a különböző galagonyabokrokkal, a schizandrával, amely rendkívül sok C-vitamint tartalmaz. A botanikus kertben hat hektár területen, több mint 2500 fajta nö­vényt termesztenek. Az ittlátottak a növénytan iránti szakemberek igé­nyeit is kielégíti. A látogató nagy érdeklődéssel néze­geti Szlovákia plasztikus térképét, amely szemléltető módon bemutatja tífíuft o radar ernyőjén^ Magaslat 950'... A határban, a mesgyén a virág­sí zó vadcseresznye ezer és ezer virága bizonyítja, hogy itt a Falhyna sziklás dombjain keményen kell har­colni az életért. Itt 950 méter ma­gasságban a tengerszíntje fölött ezen á sziklás, köves földön akarnak a fiatalok egy minta állami gazdaságot teremteni? Lehetetlen! A 950-ös magaslatot nem lehet bevenni. A fiúk és leányok mégis eljöttek a kunesovi sziklák közé. A partizán­harcok alatt sokat küzdöttek 'a 950- s magaslatért. A háromezer lelket számláló faluból mindössze három­száz lakás számára maradt lakóház. A harcok nyomai, a felrobbantott kőházak még itt feküsznek az _ út mentén, romokban... Valóra válik itt a terv? Az út mentén egy öreg hars ko­pott, repedezett kérgén még látható ez a felirat: Fajállat tenyésztés. Két brigádos, akik valahonnan Komoroni- bói kerültek ide, olvassák a felira­tot. Tekintetük végigsiklik a kuneéo- vi sziklákon, ajkukon bágyadt mo­soly villan. Ne gondoljátok ez nem a kételkedés jele! Gondolatuk most va­lahol messze jár. Valami újra gon­dolnak. Jól ismerik a Komárom mel­letti Ifjúsági Falu történetét. A fia­talok ott a mocsarak közepette a leg­jobb szövetkezetei építették fel. Ta­lán nékik is sikerülne ugyanez. Igen, itt a sziklák tengerében a Folhyna alatt, ahol egyelőre mégcsuk egy is­tálló és két juhakol áll. ■. Igen, itt a 950-s magaslaton is lehetne ifjú­sági mintagazdaság. Z varík, a normázó a munka megkezdése előtt elmagyarázta nékik, hogyan kell ültetni a krump­lit a kijelölt négyzetekbe. „Kettőt egy fészekbe, hozzáadni a szuperfosz­fátot, aztán összekeverni és betakar­ni. Egy ember számára tizenegy ár elültetése 100 %-os tervteljesítést je­lent” — mondotta. Dolgoztak, buzdították egymást és amikor már úgy gondolták, hogy ele­get végeztek, lemérték a területet. Még 30 %-os teljesítmény sem ju­tott személyenként. Ezen a napon mind a tizennyolc brigádos nagyon szomorú volt. Az eset legjobban bán­totta a második csoport tagjait, akik a kiértékelésnél mindig az elsők kö­zött voltak. Ezen az estén Didi De­zső kihúzta a kofferéből klarinétját és az ablaknak támaszkodva nagy búsan játszani kezdett. A leányok hiába kiáltottak fel hozzá az útról, nem válaszolt. Mikor a szomorúság­hoz még a rossz vacsora is hozzájá­rult, egyesek zúgolódni kezdtek. Reggel Dezső felkelt és hogy kissé felbosszantsa Dudás Palit, elkiáltotta magát: kelj már fel szaki, megyünk krumplit ültetni! Ez éppen vasárnap volt. Most az egyszer nem kellett el- ugrania a repülő papucs elől. Pali mintha csak már egy órája gondolÁ kodna e kérdésen, olyan megfontolt nyugodt hangon szólalt meg: „Na fiúk, mi lenne, ha mennénk? Kipró­bálhatnánk még egyszer azt a nor­mát. Ha tizenegy árra emelték, azt jelenti, hogy valaki már teljesítette. No, ki jön velünk?” Dezső feleletét nem is várva, sorolta öt is a jelent­kezők közé. Három-négy. Ez is elég. Gyerünk! Csak délután jöttek vissza, fárad­tan, de megelégedetten. Négy óra alatt huszonöt árat ültettek be kéz­zel. A normát alaposan kipróbálták, túllépték. Zvarík normázónak is ál­landóan fejében motoszkált a brigá­dosok előző napi teljesítménye. Bosszantotta Öt.. Újból átnézte az előírást. A fészekásásról,* a trágyá­zásról, a betakarásróh nem talált ott egy szót sem. No, ez úgyíátszik a gép normája! Amikor aztan Dudás, Didi, Gálát és. Botló ebédhez ültek barátaik kicsit' csodálkozva, de mégis nevetve jelentették néki, hogy ők a valóságban nem is brigádosok, ha­mm gépek. A gép normáját teljesí­tették. ste, amikor az akiok körül már csak- Bordulií juhász fehér ku­tyái szaglásztak, az állami gazdaság irodájában összeült a „vezérkar.” A másnapi munkáról beszéltek. Kevés volt az ülőhely, de ez nem zavarta őket. Ügy brigádosmódra foglaltak helyet. Míg a többiekre vártak a na­pi eseményekről beszéltek. Mosnár, a gazdaság vezetője búzdította őket,, mesélte, hogy mi mindenük lehet, ha szorgalmasan dolgoznak. . Megkezdődik ’a gyűlés. Jelen van Zdraéilová Hanna, a brigádvezető, a szakemberek, a csoportvezetők és a példás brigádosok is. Elsősorban ki­értékelik a tflai napot. Martinovic Mária nagyon dicséri csoportját, mindannyian jól dolgoznak. Bitt- man, Botló és Galáta külön dicsé­retben részesültek. Ciprus Tibor pa­naszkodik Zverbíkre. „A káderes ma rontotta a » munkaerkölcsöt, mindig kibújt a munka alól, a krumplisze­désnél bosszantotta a lányokat, rot­hadt krumplival dobálta őket, és ml- k r azok Visszadobták, örült neki, ha gumikabátjára pottyant egy-egy rot­hadt krumpli.” Á „káderes” nevet ■ erbík még Trencsénböl hozta ma­gával. A többi csoportvezetők meg voltak elégedve brigádosaikkal. Ez­után kezdték elosztani a másnapi munkát csoportok szerint, szépen egymás után mindenkire sor került tgy indult el az élet teljes gőzzel a kuneSovi sziklák között a 950 mé­ter magas Folhyna alatt. A 950-es magaslatot sikeresen be­veszik. JOZEF DUNAJOVEC Ananász a gyümölcsével. a hegységeket, völgyeket és a vidék jellegzetességeit is. A térképet olyan földanyagból és kőzetekből állították össze, amely az egyes vidékekre néz­ve jellemző. A botanikus kert további részében csoportokba osztva megtaláljuk a keresztes virágúakat, az ajakos nö­vényeket, egyszikűeket és különböző cserjéket. A botanikus kert büszke­sége az üvegház, ahol a meleget ked­velő növényeket és a vízinövényeket találjuk meg. A tropikus és szubtró- pikus növények közül találkozunk itt vízpálmákkal, kakaó, kávé, banánfával, cukornáddal, magnóliummal és más értékes növényekkel. A kihalt nö­vényzetre emlékeztet a cykas, amely a legrégibb geológiai korszakokban (a felső karbontól az alsó jura korsza­káig) a mi erdei növényzetünk részét képezte. Ma már csak a melegházban őrzik. A trópusokban még él egy szá- gófa nevű utóda. A víztartályokban és melegházakban éppen nyílik már a ví­zinövények királynője, a Viktória té- gia. A botanikus kert dolgozói szép eredményeket érnek el és hasznos munkát végeznek, úgy a gyakorlat, mint a tudomány számára. Sok ide­gen növény, mint például az euealyp- tust a gyógyszervegyészeti ipar számá­ra termesztik. Más növényekkel pedig megszoktatják az éghajlatunkat, vagypedig keresztezés által 'új fajo­kat termesztenek. EMILIA SOSTÄKOVÄ

Next

/
Thumbnails
Contents