Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-06-11 / 23. szám
2 1955 jÚttfr-lS t Jobb szervezéssel, jobb munka várható Egy pár nap és végetérnek az idei CSISZ politikai oktatások, vagy talán sok helyen már be is fejezték. Bizonyára, hogy igen, mert június 15-ig a járásnak be kell küldenie a kerületre a jelentést az 1954—55-ös politikai oktatásról. A CSISZ tornaijai járás titkárságára a CSISZ helyi szervezetekből már több jelentés befutott a politikai körök munkájáról. Äm a jelentéseket eddig csak a legjobb szervezetek küldték be, ahol jól dolgoztak a körök és átvettek minden témát. És ilyen CSISZ-szervezet csak egy pár van a tornaijai járásban. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a járás 17 alapszervezetében működő politikai körök közül csak 7 dolgozott jól. A többi pedig kevésbé, vagy éppen sehogysem. Egy-két helyen megszervezték ugyan a politikai köröket, de az előadásokat meg sem kezdték. így például Rás, Lénártíalva és Füge községekben aludtak a propagandisták, s természetesen a munka is. Az említett községekben a propagandisták annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy legalább egy-két előadást megtartsanak. Persze a jószándék megvolt, mert ígérni mindig ígérték, hogy már a jövő héten megkezdődik az oktatás, de az ígéretből mindmáig semmi sem lett. S mindez csupán annak tudható be, hogy maga a járás sem sokat törődött a körök munkájával. Pedig négyen dolgoznak a járáson, s volt 15 kör. Mennyi fáradságot követelt volna meg, ha megosztva a munkát egy kis lelkiismeretességgel nagyobb gondot fordítottak volna a körök munkájára, tanácsokat adtak volna az instruktoroknak, vagy ahol arra szükség volt, újat választottak volna, hogy az oktatás folyjon. S mindez elmaradt, mert már a körök megszervezésénél, az instruktorok kiválasztásánál hibát követett el a járás vezetősége. Az igaz, hogy az instruktorok kiválasztásában, azok iskoláztatásában, más tömegszervezetektől sem kapott segítséget a CSISZ járási titkársága. S talán itt keresendő az oka is annak, hogy a tornaijai járásban nemcsak az oktatás, de a kultúrmunka, a Fucslk jelvényszerzőkörök munkája is csak csigalassúsággal folyik. S ahol az olvasókörök dolgoznak, az egyedül a 11-éves iskola, ahol eddig már húszán meg is szerezték a Fucsík-jelvényt. Bár ez nerp sok, de a semminél mégis több. Visszatérve a politikai körök munkájára. meg kell azonban azt is mondanom, a hiányosságok ellenére is vannak jó CSISZ-szervezetek, ahol az oktatások keretén belül minden témát átvettek. Rimaszécsen 27 hallgátó közül, kettő kivételével minden előadáson resztvettek a kör tagjai. A körökön előadott témából rendesen elkészültek s ennek tudható be, hogy a viták élénkek voltak és nem egyszer parázs vita is alakult egy-egy kérdésről. A rimaszécsiek Zádori Kálmánt és Kern Erzsébetet pártiskolázásra ajánlották. Ugyanezt elmondhatjuk Hu- bov község CSISZ-szervezetének munkájáról is, ahol Rási Ferenc a járás egyik legjobb propagandistájának bizonyult. E két község CSISZ-szervezetének munkája jó példa arra, hogy ahol jól megszervezték a fiatalokat, és ügyes, lelkiismeretes propagandistákat választottak ki a körök veztésére, ott a munkának gyümölcse is volt. Mert az oktatási év sikere a jó propagandistától és nem utolsó sorban a jő szervezéstől függ. A CSISZ tornaijai járás titkárságának az új oktatási év megszervezése előtt sok a tennivalója. Keresse meg a hibák okát és dolgozza azokat ki úgy, hogy a jövő évi munkájuknak nagyobb sikere legyen. Természetesen a CSISZ titkársága csak akkor végezhet jó munkát, ha a járási nemzeti bizottság és az idősebb elvtársak aktívabban támogatják őket. Keressék meg a titkárság dolgozói azokat a fiatalokat, akikre támaszkodhatnak, mert nemcsak Török Lászlók, Ferenc Lászlók és Rási Ferencek vannak a járásban, akik tudnak dolgozni. Emeljék ki a legjobb körökből a legjobb fiatalokat, a szövetkezetekből, az üzemekből a legjobb dolgozókat, az iskolákból a legjobb tanítókat és akkor a munka nagyrésze nem két-há- rom ember vállára nehezedik, hanem megosztódik s így mind a politikai körök, mind pedig az olvasókörök munkája is megjavul. Csakis a jobb szervezéssel, az alaposabb, lelkiismeretesebb munkával érheti el a CSISZ járási titkársága azt, hogy minden CSISZ-szervezetben igazán jó munka folyjon. Csak most tudom igazán értékelni a csehszlovák hazát Vladimír Kucera a nevem, harminc éves vagyok. Kládno vidékéről, bányászcsaládból származom. Magam is a bányász-szakmát választottamde sajnos, rossz bányász voltam. Jóné- hányszor változtattam munkahelyemet és munkaerkölcsömmel határozottan gyenge lábon álltam. Nem becsültem a munkát, a bányát, pedig új pénzben 3000 koronát is kerestem havonta. Mint ahogy azt mondani szokás, jó dolgomban nem fértem a bőrömbe, nem tudtam, mit tegyek, így történt, hogy 1954. szeptemberében átszöktem Nyugat-N émetor- szágba. Akkor azt képzeltem, hogy itthon kényszerűségből dolgozom és úgy véltem, hogy nincs meg a kellő szabadságom. Sokat hallgattam a külföldi ellenséges rádiót, a Szabad Európát, és ez nagy hatással volt rám. Azt hittem, amikor a külföldi rádió uszító beszédeit hallgattam, hogy csak nyugaton élhetnék szabadon és csak is ott lesz meg a teljes szabadságom. Átszökésem után Nürnbergien a kémszervezet emberei kihallgattak és átadtak a Valko nevű ismert gyűjtőtáborba. Itt bizonyos Kavalka, Sklibová és dr. Kvetko rábeszélésére elhatároztam magam, hogy résztveszek a Csehszlovák Köztársaság ellen indított uszító rádióleadásokban, mégpedig az úgynevezett munkásadásokban. A rádióadásokat egy Otto Gráf nevű emberrel együtt végeztem, akit „Franta Tábor” álnéven ismernek. Együtt dolgoztunk a hangfelvételnél is. A programon Tonda Hor- ník néven szerepeltem. Csakis az olyan műsorszámokat értékelték, a- hol alaposan lepocskondiáztuk, befeketítettük a Csehszlovák Köztársaságot. Az elsO előadásomat „A szabadságot választottam" címén tartottam. Nemsokára azonban rájöttem, hogy milyen „szabadságot”’ választottam. Az úgynevezett szabad világban az amerikaiak azt akarták elérni, hogy kémkedéssel foglalkozzak. Amikor ezt megtagadtam, akkor egy nyomorúságos szökevénytáborba vetettek. A táborban amerikai alamizsnáért csaltam. Az volt a feladatom, hogy gyűjtsem a hazugságokat, állandóan hamisítsak és ferdítsek. Mindig újabb hazugságokat eszeljek ki Csehszlovákiáról, ahol pedig olyan jó dolgom volt, és csak jódolgomban álltam tovább a Szabad Európa ke- csegtetéseire. Rájöttem arra is, hogy azok az emberek, akik hallgatják ezeket az adásokat, bizonyára tudják, hogy minden amit mondok, csupa csalás és rágalmazás. Bizonyára kiérzik, hogy mindezt csak azért mondom, mert engem jól megfizetnek érte. Ezért gondoltam meg magam, ott hagytam azt az aljas életet, ott hagytam „a nyugati teljes szabadságot” és visszatértem hazámba. Csak most tudom igazán értékelni a cseh- szlOí,. k hazát. Kijelentem, hogy őszintén beszélek a csehszlovák állam és nép iránt elkövetett csalásaiéiról. Nemcsak a hazug és rágalmazó tevékenységem késztetett arra, hogy visszatérjek hazámba. hanem elviselhetetlennek találtam a cseh szökevények kilátástalan, sivár életét Nyugat-Némelor- szágban. Kemény lecke volt, de tanultam belőle. S most egyetlen vágyam és célom, hogy becsületes munkámmal jóvátegyem hazám és népem ellen elkövetett bűnömet. ELSŐ OLDAL CÍMKÉPE: Mészáros Neszti a CSISZ damásdi szervezetének tagja cukorrépát egyel. Válasiolunk a CSISZ alapszabályait érintő kérdésekre Már több CSISZ-szervezetben megbeszéléseket tartottak a CSISZ alapszabályairól. Olvasóink több ízben felvilágosításért fordultak hozzánk. Mivel helyesen megérteni az alapszabályokat annyi, mint teljesíteni azokat, az alábbiakban szervezeteink segítségére sietünk és néhány kérdésre válaszolunk. Hogyan alakítsunk CSISZ alapszervezeteket ? A CSISZ-szervezet csak akkor teljesítheti feladatait, ha mindenütt, ahol fiatalok élnek és dolgoznak, alap- szervezeteket alakítunk. Az alapszervezetek alakításánál a következőképpen járunk el. Ott, ahol még nincs alapszervezet, a CSISZ járási vezetősége a CSKP szervezete, az üzemi bizottság és a helyi nemzeti bizottság segítségéve! gyűlésre hívja össze a fiatalokat. A program összeállításánál ne feledkezzünk meg valamilyen kultúregyüttes fellépéséről sem. Azután következik a tulajdonképpeni megbeszélés, melynek keretén belül a CSISZ járási vezetősége megmagyarázza a fiúknak és leányoknak, hogy mi a CSISZ jelentősége és elbeszélget velük a CSISZ-be való belépésről. CSISZ-tagokból és azokból, akik kitöltik a jelentkezési ívet, javasolják és választják meg az ideiglenes vezetőség tagjait. Amikor az alapszervezet már megalakult, akkor minden esetben maga határoz az új tagok felvételéről. Amíg még nem alakult meg az alapszervezet, áz első tagok jelentkezését a CSISZ járási vezetősége tárgyalja meg. Az új szervezet következő gyűlései1 a tagok -átveszik tagsági igazolványukat fogadalmat tesznek és megválasztják a rendes vezetőséget. Az új alapszervezet ezzel jogaiba lépett és minden kötelességét vállalja. Az új szervezet különösen eleinte a járási vezetőség fokozott segítségére szorul és ezért az újonnan alakult alapszervezetekhez tapasztalt instruktorokat kell kiküldeni. Mit tegyünk, ha a munkahelyen, vagy a faluban nincs több mint öt tagunk? A CSISZ járási vezetőségére hárul az a feladat, hogy minden fiatal számára, aki olyan üzemekben, hivatalban, vagy üzletben dolgozik, ahol kevés a fiatal és nem alakíthattak CSISZ-szervezetet, módot nyújtson arra, hogy a tag érvényesítse jogait és teljesíthesse kötelességeit. Ha a tag falun lakik, akkor a lakóhelyén, vagy a közvetlen közelében működő CSISZ alapszervezethez tartozik. Az olyan tagok, akik városban laknak és a munkahelyükön nem alakíthatnak szervezetet, azok a helyi szervezetben dolgoznak. Ha nincsen még helyi szervezet sem, akkor ezeknek a tagoknak azt ajánljuk, hogy más hasonló üzem alapszervezetében ténykedjenek. Hogyan szavazzunk a CSISZ- szervek gyűlésein? A határozatokról és a vezetőség összetételéről történő szavazásnál az alapszabályok értelmében mindig nyilvános a szavazás. A kisebbség aláveti magát a többségnek. Ez azt jelenti, hogy az a kisebbség is, amely a szavazás előtt más nézetet vallott, aktívan résztvesz azon határozatok teljesítésében. melyeket a többség jóvá hagyott. A tagsági gyűléseken előfordul. hogy eltérnek a vélemények és hogy több javaslatot terjesztenek fel határozatra, ilyen esetben az elnöklő- minden javaslatot külön leszavaztat, mégpedig ugyanabban a sorrendben, mint ahogy a javaslatokat előterjesztették. Először tehát az eredeti javaslatról szavaznak és azután a többiről. Hol van a falun lakó diákok és munkások alapszervezete ? A CSISZ alapszabályai értelmében minden tag a munkahelyén működő alapszervezetnek a tagja. A tanulók munkahelyének az iskolát tekintjük. Ezért az iskoláknak is meg vannak az alapszervezeteik, ahol minden tag teljesíti kötelességeit. Az olyan CSISZ-tagok, akik vidéken laknak, a CSISZ falusi szervezeteinek nyilvántartott tagjai, a falusi tagsági gyűléseket látogatják és a falusi brigádokon, mulatságokon, vagy együttesek munkájában vesznek részt. Miért válasszák az elnököt a vezetőség gyűlésén és miért nem az évzáró közgyűlésen? Az eddigi gyakorlattól eltérően, az új alapszabályok értelmében az elnököt nem az évzáró gyűlésen választják, hanem a vezetőség első gyűlésén. Azáltal, hogy azelőtt külön választották az elnököt és a vezetőséget, előfordult, hogy olyan esetben, amikor az elnök kivált a szervezetből, maga a szervezet megszűnt működni mindaddig, míg új elnököt nem választottak. * A falusi szervezetben nyilvántartott tag melyik szervezetben tegye le a foga-* dalmat? A tagfelvételről az alapszervezet tagsági gyűlése határoz. Az, aki a CSISZ-be belép, az a jövendő alapszervezetéhez nyújtja be jelentkezési lapját, tehát a munkahelyén. Ez azt jelenti, hogy az olyan tagok, akiket a falusi szervezetbe» csak nyilvántartanak, azok nem tehetik le ott a fogadalmat, mert az nem az ő alapszervezetük. A CSISZ falusi alapszervezeteiben csak azok tehetik le a fogadalmat, akik a faluban élnek és dolgoznak. Ezek főleg az EFSZ fiataljai, az egyénileg gazdálkodó fiatalok, a háztartásbeli leányok és hasonlóak. Hol van annak a CSISZ-taanak az alapszervezete, aki az esti ipariskolát látogatja? Ha a tag az esti ipariskolát végzi, akkor kell, hogy valahol alkalmazva legyen. Ezért az alapszervezete a munkahelyén van. A CSISZ alapsza-' bályaival Összeütközésbe kerülne ha az esti ipariskolában is CSISZ-szerve- zeteket alapítanánk. A tagok tevékenységükért a munkahelyükön működő alapszervezetnek felelősek, az ellenőrzi és segíti őket tanulmányaikban is. Az esti ipariskola tarkói ön- kormányzatot létesítenek. Azok a CSISZ-tagok, akik az önkormányzatban működnek, nemcsak azoknak tartoznak felelősséggel, aki őket a -funkcióval megbízta, hanem a saját alapszervezetük vezetőségének is. Mi a funkciója a CSISZ helyi vezetőségeinek? Olyan városokban, és nagyobb községekben, ahol több CSISZ-szervezet működik, a CSISZ járási vezetőségének hozzájárulásával helyi vezetőséget alakítanak. A helyi vezetőség feladata az, hogy a fiatalok érdeklődését szabad idejükben hasznos irányba irányítsa és összpontosítsa. Nem az a feladata tehát, hogy a város területén irányítsa az alapszervezetoket, mert az a feladat a járási szervezetre tartozik. A helyi vezetőség szervezi a kultúr- és sporttevékenységet is. Kirándulásokat, mulatságokat rendez, -brigádmunkát szervez a város vagy a község fellendítése érdekében. Néhány szó az önálló elszámolás rendszeréről Az önálló elszámolás rendszere a szocialista vállalatok irányításának a legfőbb eszköze. A célja az, hogy emeljük a munkatermelékenységet és csökkentsük az önköltségeket. Kétféle önálló elszámolási rendszert ismerünk — az üzemi és az üzemen belüli önelszámoiás rendszerét. Az üzemi önálló elszámolás rendszerének alapelve a következő: A gazdasági önállóság A vállalat (ipari, kereskedelmi stb.) önálló gazdasági egység. Ha az ipar- vállalat termelni akar, akkor szüksége van épületekre, gépekre és berendezésekre (ezek az alapszükségletek). Továbbá szüksége van olyan eszközökre, melyekkel fedezi a nyersanyag, szén, villanyenergia és a fél-kész termékek beszerzését, valamint ebből fedezi a bér kifizetését is. Ezeket az alap- és forgalmi eszközöket az államtól kapja és a vállalat köteles ezeket helyesen és gazdaságosan felhasználni. Önállóan gazdálkodik a kiutalt eszközökkel és ezért jogában áll gazdasági szerződéseket kötni és a bíróság előtt önállóan fellépni. A személyi felelősség elve Államosított iparunk fejlődésének első szakaszában a vállalat működéséről a vezetőség gondoskodott. Minden határozatért az egész kollektíva volt felelős. de senki sem a saját személyében. Ma a vállalat működéséért egy személy — az igazgató felel, mégpedig úgy a határozatokért, mint az egész vállalatért. Az anyagi érdekeltség elve A vállalat a bevételekből fedezi a kiadásait. Tehát, minél nagyobbak a bevételek, • annál többel „engedhet meg magának". Ellentétben az elszámolási intézményekkel, iskolákkal, kórházakkal stb., amelyek jövedelmüket az állami költségvetésnek adják át és onnan kapják az előre meghatározott összegeket a kiadásokra. He az önköltségek csökkentésével terven felüli nyereséget érünk el. egy részét le kell adni az igazgatói alapra. Ebből fedezi a vállalat azokat a kiadásokat, melyek összefüggnek az üzem sport- és testnevelési tevékenységével, jutalmat fosztanak az újítási javaslatokért és segélyeket nyújtanak. Az anyagi érdekeltség abban nyilvánul, hogy a terv teljesítése szerint osszák be a bér kifizetése céljaira rendelkezésre álló eszközöket. A szigorú nyilvántartás és ellenőrzés elve Ha az üzem figyelemmel akarja kísérni, hogy miképpen teljesíti a terv által előirányzott feladatokat, fontos, hogy jól vezetett könyvelősége és statisztikája legyen, ellenőrizhesse, hogy mire használják fel a forgalmi eszközöket, hogyan csökkentik az önköltségeket és hogyan emelik a munkatermelékenységet. Ezt az ellenőrzést megkétszerezzük azáltal, hogy az állami bankban minden vállalatnak megvan a maga folyószámlája, ahol pontosan ellenőrizhető, hogy mi megy véghez az üzemben. Az állami banknak jogában áll, ha a vállalat rosz- szul gazdálkodik, megtagadni a hitelt és más intézkedésekhez folyamodni. » A mi Üzemeinkben elvileg már bevezették az önálló elszámolás rendszerét, csak még el kell mélyíteni és tökéletesíteni kell. Például még szigorítani kell a nyilvántartást. Az üzemi önálló elszámolási rendszer elmélyítésével összefügg az üzemen belüli önálló elszámolási rendszer bevezetése is. Az üzemi és üzemen belüli Ónálló elszámolási rendszer közötti különbséget már az elnevezésből is megértjük. Az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerét a vállalatok részlegei vezetik be (mint például a műhelyekben, munkacsoportoknál stb.). A gazdasági önállóság elve itt nem érvényesül, mert az üzem részlegei nem rendelkezhetnek a kiutalt eszközök felett és nem köthetnek gazdasági szerződéseket. „Az egy vezető" elvéhez szigorúan kötik magukat. Az üzemen belüli részlegek munkájárólmindig egy vezető (mester) határoz. Az anyagi érdekeltség elve is érvényben van. Az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint is jutalmaznak. A Szovjetunióban minden mesternek a terv teljesítése szerint rendelkezésére áll a béralap egyik része és azzal szabadon rendelkezhet, saját belátása szerint jutalmakat oszthat ki. Az anyagi érdekeltség különleges íprniajalio/ tartoznak a s-emélyes takarékossági számiak (az egyének ön- elszámolási rendszere), ahová bejegyzik, hogy mennyit takarított meg anyagban, energiában, és a megtakarított összeg egyik részét jutalom formájában folyósítják. A szigorú ellenőrzés és kimutatás igen fontos az üzemen belüli önálló elszámolás rendszerénél is és ez főleg az anyagszükséglet ellenőrzését jelenti. Miért fontos az üzemen belüli önálló elszámolás -rendszerének bevezetése, ha már bevezették az üzemi önálló elszámolási rendszert? Az üzem kebelében az egyes részlegek sokszor másra akarják rékenni a rossz eredményeket és idegen toliakkal ékeskednek. Ezért minden részlegen szigorítani kell az ellenőrzést és fel kell tárni a rejtett tartalékokat. Hogy jobban ellenőrizhessük a terv által előirányzott feladatokat, az úgynevezett irányszámokkal kiírjuk a vállalat egyes részlegeire a feladatokat. így például a Tatrasvitben a tervet szétlrják (termelési-, minöségiterv, béralap, átlagkereset, önköltségek stb.). A műhelyekben is szétlrják a tervet, de az egyszerűsítés kedvéért kevesebbet. Így például az ifjúsági műhelyben figyelemmel kísérik a termelési tervet, az önköltségeket, a minőséget, az anyagmegtakarítást és a béralapot. Hasonlóképpen figyelemmel kísérjük a kitűzött feladatok teljesítését, a munkacsoportoknál és az egyes dolgozóknál is. Az anyagi érdekeltség abban is megnyilvánul, hogy a gazdaságos anyaghasználatbői és az Önköltségeken megtakarított összegből 40 százalékos jutalmat osztanak ki. Az üzemen belüli önálló elszámolási rendszere felkelti a dolgozók érdeklődését a jobb minősítés és a legjobb dolgozók módszereinek alkalmazása iránt. így például 1954-ben a Tatrasvitben Korabelnyiková anyagmegtakarl- tási módszere 41.596.— korona megtakarítást eredményezett, a Csutkich- féle^ minőség javítási módszer pedig 157.708.— koronát, az önelszámolási számlákon 734 258 korona mutatkozott. Az önálló elszámolás rendszere tehát az" üzem vezetésében az a módszer. mpjj azt a célt követi, hogy lotii.i. j'jobat és olcsóbban termeljünk. MIROSLAV VESTER
