Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-04 / 22. szám

4 1955. június '4j Kifejleszteni az ifjúság sokoldalú tevékenyséfét a VIT előtt (folytatás a 2. oldalról.) iskolák, szakiskolák és a tizenegyéves iskolák felsőbb évfolyamainak Ifjúsága megfeszíthesse erejét az építés leg­fontosabb teakaszain. Főleg arról van szó. hogy segítsünk a termőföld pontos nyilvántartásában, a Zsitva mentén a gátak emeléséljen, hogy lehetővé tegyük ezer és ezer hektár föld megművelését és segít­sünk fontos építkezéseinken és üze­meinkben. Ezért fontos, hogy szerve­zeteink és az iskolai szervezetek azon­nal toborzáshoz lássanak, a tanulókat és a főiskolásokat brigád munkára szervezzék és a nyári szünidő alatt népgazdaságunk megsegítésére sies­senek. Minden figyelmet a pionírveze­tők előkészítésének szentelni és a pionírszervezetek naponta történő irányítása A CSISZ 11. kongresszusa után a pionírszervezet tovább erősödött és kiszélesedett a gyermekek nevelésére gyakorolt befolyása. Május elseje e’őtt több mint 15 Ó00 tanuló tette le a fogadalmat Szlovákiában a pionírszsr- vezet soraiban ma már több mint 200 000 fiú és leány tömörül. Ez a szám a pionírkorban lévő gyermekek többségét jelenti. A pionírcsapatok eddigi munkájában mutatkozó hiányosságok túlnyomó ré­sze a vezetők gyakori kimaradásából és a pionírszervezetben végzett mun­kára való hiányos felkészülésükből adódik Hogy az új tanévben elkerül­jük a régi hibákat, a CSISZ járási vezetőségeinek Is alapszervezeteinek az iskolai dolgozókkal karöltve még a tanév befejezése előtt elegendő számú pionírvezetőt kell kiválogatniuk és a nyári szünidőben biztosítani ezek iskoláztatását. A járási vezetőségeknek, a CS'SZ iskolai szervezeteinek és a pionírve­zetőknek még a tanév befejezése előtt fokozott figyelmet kell szentelniük a kilencéves tanulók pionírszervezetbe való felvételére és minden feltételt biztosítani kell. hogy a negyedik osz­tályok rajai már az új tanév első napjaiban munkához lássanak A CSISZ járási vezetőségeinek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a CSISZ-szer- vezetek megalakítására a nyolcéves iskolákban és a tizenegyéves iskolák nyolcadik osztályaiban s ezekbe fel­venni minden pionírt. Be kell bizto­sítani. hogy minden pionírt tizenne­gyedik életévének betöltése után fel­vegyenek a CSISZ-be. Ez ma sürgős és komoly feladat. A nyári szünidő közelgő időszaka a szabadban végzett örömteli pionír­munka fellendítésének széleskörű le­hetőségeit rejti magában. A CSISZ szerveinek és alapszervezeteinek idő­ben meg kell teremteni a feltétele­ket, hogy ezeket a lehetőségeket tel­jes mértékben kihasználhassák. Kü- lönösképnen a pionírok nyári tábo­rozását, pionírnapokat, ünnepélyes fel­vonulásokat, vasárnapi kirándulásokat stb. kell megszervezni, hogy a CSISZ falusi és városi szervezetei a nyári szünidő folyamán ragadják kezükbe a kezdeményezést és szervezzék meg a pionírok örömteli szórakozását, mun­káját és pihenését. A CSISZ-be a fiatal munkások és parasztok ezreit kell meg­nyerni A CSISZ II. kongreszusa hangsú­lyozta. hogy az ifjúsági szövetség fő­leg úgy teljesíti küldetését az ifjú­ság nevelésében, ha soraiban az ifjú­ság nagy részét tömöríti és neveli. Hangsúlyozni kell. hogy az elért ered­mények ellenére is, amelyet a tagok toborzásában a múlt év folyamán és ezév elején elértünk Szlovákiában a fiatalok beszervezése a CSISZ-be még nem kielégítő. A tagok felvétele te­rén nagy hiányosság m hogy a szö­vetségbe kevés fiatalt veszünk fel húsz éven felül Az utóbbi időszakban 1 felvett 126 000 tag közül csak 3,5 szá­zalék a húsz, éven felüli fiatal Ennek következtében az alapszervezetek funkcionáriusai életévének átlaga is alacsonyabb. Szlovákia üzemeiben, falvaiban ezer és ezer fiatal fiút és leányt találunk, akik szívesen belépnek a szövetségbe, csak el kell hozzájuk menni, meg kell őket hívni közösségünkbe, baráti közösségeket kell alakítani, vonzó te­vékenységet kell szervezni. Az új ta­gok megnyerésének nap mint nap komoly figyelmet kell szentelnünk, erre kell felhasználnunk a nyári idő­szakot is, amikor könnyebb különféle kirándulásokat, esztrádműsorokat, if­júsági összejöveteleket, különféle kul­túrműsorokat rendezni. Erre kell fel­használni a Világifjúsági Találkozó előkészületeit és a hazafias feladatok teljesítésére szervezett akciókat is. A CSISZ belső életének és általában munkánk megjavítása érdekében, az ifjúsági szövetség minden szerveze­tének és tagjának életében naponta kell harcolni, hogy elsajátítsák és ér­vényesítsék a CSISZ új alapszabályait. Erre kell nevelnünk funkcionáriusaink aktíváját is. Munkánk elemzése mutatja — mon­dotta Milán Rázus elvtárs beszámo­lója végén — hol kell munkánkon javítani, hogy a CSISZ szlovákiai szervezeteiben következetesen bizto­sítsuk a CSISZ II. kongresszusa ha­tározatainak teljesítését, hogy ifjú­ságunk egész erőbedobással járulhas­son hozzá hazánk további építéséhez, hogy tovább szilárduljon és szélesed­jen a CSISZ befolyása, hogy teljesítse nagy és felelős feladatait az ifjúság szocialista nevelésében. Szlovákia egész ifjúságához azzal a felhívással fordulunk, hogy kapcsolód­jék be a Világifjúsági Találkozó öröm­teli előkészületeibe hogy becsülettel teljesítse azokat a feladatokat, ame­lyeket az SZLKP X. kongresszusa tű­zött az ifjúság elé, hogy a dicső Világifjúsági Találkozóra gyönyörű, népi demokratiks hazánk építésében elért sikerek örömteli zárszámadását készítse elő. E feladatok teljesítésében elért minden sikerünk az egész világ ifjúsága iránti szolidaritás és barátság megnyilvánulása, amely ifjúság arra készül, hogy a Világifjúsági Találkozón kinyilvánítsa szándékát, hogy békében és barátságban akar élni. Minden si­kerünk hozzájárulás a világ békéiéért vívott harchoz. Felhívunk minden fiút és leányt, hogy még szilárdabban egyesüljenek a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségünkben, hogy még szilárdabban tömörüljenek a CSKP és a Nemzeti Arcvonal kor­mánya köré, hogy fokozzák erőfeszí­téseiket a békért és a szocializmus gvőzelméért vívót harcban. Feledjék el, ami volt ' CSISZ tagsági gyűlésre küldtek ki Zalaba községbe. Ebben a községben a fiatalok nagyobb része az EFSZ rizs­földjein dolgozik. A helyi CSISZ-szer- vezet elnökét kerestem, de senki sem tudta megmondani, hogy ki az ifjú­sági szövetség elnöke. Felkerestem a nemzeti bizottság elnökét, sajnos a- zonban, 6 sem tudott bővebb felvilá­gosítást adni. A szövetkezetben dolgozó fiataloktól tudtam meg, hogy az elnök bevonult katonának, és a szervezet azóta nem működik. Gondoltam, összehívjuk es­tére a fiatalokat és megbeszéljük, ho­gyan lehetne újból talpraállítani a szervezetet. A gyűlésre azonban nem jöttek el a zalabai fiatalok Hisz ígér­ték, akkor miért nem jöttek el — kérdeztem az egyik fiataltól. Röviden válaszolt — Elvtárs, a hiba ott kez­dődött, hogy a CSISZ-szorvezet volt elnöke helytelenül vezette a szerve­zetet. Azt is elmondotta, hogy az el­nök azt hangoztatta, hogy aki nem dolgozik a szövetkezetben, az nem lehet a CSISZ vezetőségének tagja sem. Amikor összejöttek a fiatalok, diktátoros munkamódszerrel akart célt érni. Ha pedig akadtak olyanok, akik más javaslattal jöttek, azokra durván ráförmedt és mellveregetve ordítozta, „hogy itt ő, csak egyedül ő dönthet, és senki más” Ezért nem jöttek össze a fiatalok és ezért nem érdekli a fiatalokat a szervezeti élet. Reméljük, hogy a fiatalok hamaro­san rájönnek arra, hogy a volt elnök önkényesen cselekedett, helytelenül végezte munkáját. S ha erre rájönnek, akkor rövidesen elérhetjük azt, hogy a zalabai fiatalok is jó szervezeti éle­tet élnek majd. FARKAS LAJOS Ipoiypásztó Készítsük elő nyolcadikos pionírjainkat a CSISZ-tagságra A bratislavai technikai főiskola gé­pészeti és elektrotechnikaj, fakultása májusban konferenciát tartott. A diá­kok tudományos körei bemutatták az iskolaévben elért eredményeiket. Ezek nagyban hozzájárulnak a tudo­mányos intézetek és az üzemek to­vábbi munkájához. A tudományos körök több új mérőeszközt szerkesz­tettek és új munkamódszer javasla­tokat dolgoztak ki. Az elméleti elektrotechnika tudo­mányos körét Gonda mérnök vezeti, (balról a második) aki most a Szlo­vák Tudományos Akadémia sviti munkahelyének használatára kidol­gozta a szilon szálakra gyakorolt elektrosztatikai nyomás mérésénél al­kalmazott munkamódszert. Még néhány hét és a nyolcadikos pionírjaink elhagyják a középiskolát. Befejeződik pioníréletük. Jelentős ré­szük tovább folytatja tanulmányait, más részük üzemekben, EFSZ-ekben, állami gazdaságokban fog dolgozni. Lesznek, akik ipari tanulóotthonokba kerülnek, hogy ott sajátítsák el jö­vendő szakmájukat. Üj szakasz kezdődik életükben: if­júsági szervezetünknek, a CSISZ-nek tagjai lesznek. Bárhová is kerülnek, kö­zépiskolába, üzembe, vagy szövetke­zetbe, mindenütt várják őket a CSISZ megerősödött, a múlt év óta sokat fejlődött szervezetei. Mindenütt öröm­mel és szeretettel várják őket, hogy a oionírcsapatban szerzett mozgalmi tapasztalataik, ifjú lendületük, sok új színt, lelkesedést hozzon a CSISZ szervezetébe. Ahhoz azonban, hogy ez így legyen, hogy a pionírok becsülettel megállják helyüket az ifjúsági szervezetben, az szükséges, hogy érezzék, milyen fele­lősséget jelent a CSISZ tagjának lenni, készüljenek arra, hogy ők is a szer­vezet tagjai legyenek, A nyolcadikosok előkészítése a CSISZ-tagságra az egész pionírcsapat és a pionírvezető ügye. A hátralévő hetekben többet kel! foglalkozni a nyolcadikosokkal. Meg kell ismertetni velük az ifjúsági szö­vetség szervezeti szabályzatát, célki­tűzéseit. Ismerjék meg azt a jelentős szerepet, melyet a CSISZ-nek be kel! tölteni az ifjúság nevelésében, a szo­cializmus építésében. Tudniok kell, hogy rövidesen ők is felelősek lesz­nek e feladatok megvalósításáért. Gondoskodjunk arról, hogy a pionírok megismerjék a termelésben élenjáró CSISZ-tagok, parasztfiatalok munka­hőstetteit, példaként álljon előttük a középiskolás, egyetemista CSISZ fia­talok szorgalma. A pionírszervezet ezeken a példákon keresztül mutassa meg, milyen nagy megtisztelés az if­júsági szervezet soraiba tartozni, az ifjúsági szervezet tagjaként építeni szocialista hazánkat. Ne legyen középiskola ahol a tan­év végéig ne alakulna meg a VIII. osztályosok CSISZ-szervezete. Termé­szetes, hogy e néhány hét alatt az is­kolai szervezet nem fejthet ki komo­lyabb munkát. Tagjainak zöme az is­kolaév végével eltávozik, az őss*el pedig végérvényesen elkerül az isko­lából, — ki középiskolába, ki üzembe, vagy a mezőgazdaságba. Ezért a lét­rejövő új szervezetben nincs is elég idő arra, hogy kialakuljon a CSISZ munkája. A nyolcadikosokból álló CSISZ-szervezetnek hosszabb időre lenne szüksége, hogy kialakíts« a CSISZ élet sajátságos vonásait. Hogy a nyolcadikosok komolyabb munkát fejtsenek ki, arra nincs is szükség, hiszen akár a középiskolába, vagy üzembe kerülnek pionírjaink, mindenütt működő szervezetek van­nak, melyek munkájába könnyebb be­kapcsolódni A pionírvezető, de az egész pionír­csapat számára nagy felelősséget je­lent a nyolcadikos pionírok előkészí­tése a CSISZ-be. Az előkészítő munka során csapatvezetőinknek mindvégig arra kell törekedniük, hogy a nyol­cadikosok előtt teljes értékében ki­bontakozzon a CSlSZ-tag megtisztelő címe, hogy a pionírok egy percre se felejtsék el: munkájuk, jó tanulásuk jelenti azt az utat, amely elvezet az ifjúsági szövetségig. -gb­Záróvizsgák ellőtt Kedves, megszokott iskolai zaj fo­gadott a gútai 1. számú nyolcéves középiskola épületében. Éppen óraközi szünet volt. A tanulók egy része az elmúlt órák élményeit vitatta, amíg mások a következő óra anyagát ismé­telték. A folyosón az igazgató elvtárs he­lyettesével, Szigeti Kálmán elvtárssal találkoztam. Elmondotta, hogy hogyan készül az iskola tanítói kara az év­végi vizsgákra. — Iskolánk pártszervezete még a múlt hónap elején részletesen meg­tárgyalta az évvégi vizsgákat és pon­tos munkatervet dolgozott ki ezzel kapcsolatban. Ezt követően a 'tanítói gyűlésen vitattuk meg a tervet. Min­den téren igyekeztünk közüggyé tenni az évvégi vizsgák kérdéseit. A szülői értekezletek, a szülök 1 részéről tör­ténő látogatások, a propagációs mun­ka a tömegszervezeti gyűléseken és a helyi hangszórón mindazt a célt szolgálta, hogy sikeresén befejezzük az iskolaévet — mondotta Szigeti elr- társ. Az iskola tanítói minden odaadá­sukkal hozájárulnak az évvégi vizs­gák sikeres befejezéséhez. Sokat se­gítene^ a tanítási órákon kívül is. A délutáni tanuló körökben a vizsga­tételek szerint újból átismétlik az anyagot. Takács és Szigeti elvtársak a vasárnapi pihenőjüket is feláldoz­zák, tanulókörökben foglalkoznak a gyengébb • tanulókkal. — Mennyiben segíti a tanítókat a munkában a píonírszervezet — kér­deztem. Kérdésemre Néveri Stefánia, a pionírszervezet vezetője válaszol. — A píonírszervezet 'komoly segít­séget jelent a tanulásban és a fe­gyelem megszilárdításában egyaránt. Munkánkban nemcsak tánítőinktó! ka­punk közvetlen segítséget, hanem kölcsönösen segítjük egymást. Isko­lánk hagyományos monidasa, hogy . a tanulás nálunk a becsület dolga", ez a mondás ebben az évben is irányadó volt számunkra. Éppen a pionírszer- vezet kollektívája teremte te meg azt a légkört, hogy a komoly tanulás, a tudás, a becsületes munka, az önkén­tes fegyelem, valóban becsületbeli kérdéssé válik. És szégyenévé, meg­vetés tárgyává a hanyagság, az in­dokolatlan hiányzás és az órákra való rossz előkészülés. Pionírszervezetünk­ben,, hetenként kiértékeljük a végzett munkát, kíméletlen bírálatnak vetjük alá a hibákat és azok okozóit — fe­jezi be Néveri elvtársnő. — A gondos előkészületek után bi­zonyosan szép eredményekre számí­totok — fordultam Takács igazgató elvtárshoz. — Előreláthatólag a statisztikai eredményeinkben lényeges javulás nem fog mutatkozni a múlt évhez vi­szonyítva. De ennek is megvan az oka. Ebben az évben sokkal maga­sabbak voltak a követelmények és szigorúbb az osztályzás és így a va­lóságban szép fejlődést könyvelhetünk el. Takács elvtárs elmondotta, hogy milyen jő munkát végeztek a tanftők. Kivétel nélkül mindenki lelkesen dol­gozott, azonban mégis ki kell emel­nem Néveri Erzsébet tanítónő mun­káját, aki a legnehezebb tantárgyat, a számtant tanította és mégis a leg­szebb eredményeket érte el. Az isko­la igazgatója lelkesedéssel beszélt a tanulókról. A végzett 84 diák közül a legtöbben a mezőgazdasági iskolák­ban folytatják tanulmányaikat, vagy pedig a mezőgazdaságba mennek dol­gozni. A mezőgzdasági iskolákba 40 tanuló jelentkezett, az EFSZ-skben pedig 20 tanuló vállalt munkát A tanulók másik része az iparban he­lyezkedik el, vagy más iskolákban folytatja tanulmányait. Ojra véget ért egy óra Vidám ta- nulősereg özönlik ki az udvarra Jő- kedvüek, derűsek, mert tudják, hogy a jó munkának, a jó tanulásnak, jó eredménye lesz. SZABÖ IMRE Bevezették az önálló elszámolást Hasonlóképpen mint ahogy a csep- pekből, patakocskákból és fogyókból keletkeznek a nagy halastavak, így keletkeztek a tfebic-borovini Gustav Kliment-üzemek 3 felszabadulás 10. évfordulója tiszteletére vállalt össz- üzemi kötelezettségei is. Ilyen „pa­takocska” például az 516-os szövő- műhely kötelezettségvállalása, akik vállalták, hogy öt csoportot alakíta­nak, az önálló elszámolási rendszer alapján, amelyekben az üzem min­den dolgozója részt vesz. Ezzel természetesen más kötele­zettségek is összefüggtek. 100 %-osan javítani kellett a termékek minClsé- gét, az alapanyagokon 800.- koronát kellett megtakarítani, a tűkön 100.- koronát, a termelési tervet pedig egyenletesen teljesíteni. Bizony ele­inte nem volt könnyű a „konzerva­tív” dolgozókat liieggyüznl arról, hogy a személyes takarékossági számlák elsősorban azt lelentik. hogy naponta ellenőrizhetik a végzett munkát. A CSISZ-tagok érdeme, hogy az 516-os műhely a nehézségek dacara is az önálió elszámo'ási rendszer mű­helye lett. Az első negyedévben túl­teljesítették vállalásukat. A dolgozók majdnem 7.000.- koronát takarítottak meg. Túrna Vera és Docekal Vlasta CSISZ-tagok több mint 2 °/o-al csök­kentették a hulladékokat. A „Hanna” egész silonból készült női harisnya termelésénél Adolf Obrdlik és Antonín Vsohájka fiatal mechanikusok márciusban az önálló elszámolási rendszer segítségévet 3.700.- koronát takarítottak meg és emellett 112 %-ra teljesítették az elsőrendű minőségű áru termelését*

Next

/
Thumbnails
Contents