Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-14 / 19. szám
8 1955. május T4. A varsói értekezlet álló lépést, hogy lehetetlenné tegyék az agresszió megismétlését és a béke megbontását Németország részéről. Azonkívül a szerződések kölcsönös segélynyújtási kötelezettséget tartalmaztak a német milita- rizmustól kiinduló agresszió esetére. A párizsi egyezmények viszont a német militarizmus újjáteremtésére vezetnek és ezzel új német agresszió veszélyét teremtik meg. Minthogy Anglia, illetve Francia- ország a Szovjetunió ellen irányuló katonai szövetségre lépett a remilitarizálandó Nyu- gat-Németországgal, ez közvetlenül sérti az angol-szovjet, illetve a francia-szovjet szerződést. A Szovjetunió rendületlenül törekedett a szerződések fenntartására és megszilárdítására. Anglia, illetve Franciaország kormánya azonban, nem. törődve azzal, hogy a német militarizmus újjáteremtése veszélybe dönti a békét és Európa népeinek biztonságát, közvetlenül megsértette a szerződésekben vállalt kötelezettségeket és ezzel de facto hatálytalanították a szerződéseket. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége minderre való tekintettel határozta el a szerződések hatálytalanítását. Berlini nemzetközi ifjúsági találkozó Berlinben vasárnap a német nép felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából nemzetközi ifjúsági találkozót tartottak, amelyen a Szabad Német Ifjúság, a Komszomol, valamint a lengyel és csehszlovák ifjúsági szövetség küldöttei vettek részt. A baráti találkozón megjelent Bruno Bernini, a DÍVSZ elnöke is. A fasizrrus feletti győzelem 10. évfordulójának ünnepségei cember 10-én kötött franciaszovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés hatálytalanításáról szóló előterjesztését. A szerződés hatálytalanításáról V. M. Molotov, a Szovjetunió /külügyminisztere mondott előadói beszédet. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége megvitatta V. M. Molotov előadói beszédét és a Szövetségi Tanács, valamint a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának véleményét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége úgy döntött, hogy mint érvényét vesztettet, hatálytalanítja az 1944. december 10-én kötött francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége megfelelő törvényerejű rendeletet fogadott el. A törvényerejű rendeletek megállapítják, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása gyökeresen ellentétes mind az an- jol-szovjet, mind a franciaszovjet szerződés alapvető céljaival. Ezeket a szerződéseket i hitleri agresszió ellen vívott, közös nehéz harc idején cötötték. A szerződések kimondták: a szerződő felek a ladműveletek befejezése után megtesznek minden módjukban A szovjet kormány javaslata A négyhatalmi tanácskozás ügye Az angol-szovjet és trancia-szovjet szerződés hatálytalanítása Pinay francia külügyminiszter az Atlanti Tanács hétfői ülése után a Chaillot-palotában tartott sajtóértekezleten bejelentette: a három nyugati külügyminiszter elhatározta, hogy a közeljövőben jegyzéket intéz a Szovjetunióhoz és ebben javasolja, vegyen részt a négy hatalom tanácskozásán. Pinay hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy a jegyzék elküldéséről és arról, hogy a tanácskozásnak milyen szinten kell történnie, véglegesen csak akkor döntenek, ha ismeretessé válik Eisenhower elnök véleménye. Kedden Washingtonban nyilvánosságra hozták, hogy Eisenhower elnök elfogadta a négyhatalmi tárgyalásokra vonatkozó angol tervet, vagyis hozzájárult a legmagasabb szintű tanácskozáshoz. A nyugati lapok biztosra veszik, hogy ez a legmagasabb szintű tanácskozás az idén nyáron lesz. A legtöbb angol lap úgy véli, hogy a találkozói június végén, vagy július közepén tartják a svájci Luga- nóban. Lausanne-ban, vagy Genfben. Az AP erről számol be: a német források szerint Adenauer a párizsi megbeszélések során ragaszkodott ahhoz, hogy a négyhatalmi értekezletnek első sorban a német kérdést kell fontolóra vennie. Pinay francia külügyminiszter a Daily Mail párizsi tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a „négy nagy” tanácskozásának tárgysorozatán véleménye szerint szerepelnie kell Németország egyesítésének, valamint az európai biztonság és az általános leszerelés kérdésénejc. Hozzáfűzte, hogy a siker eléréséhez hosszantartó és komoly erőfeszítésekre van szükség. A Daily Express párizsi tudósítója szerint a négyhatalmi tárgyalásokon meg kell vitatni azt a kérdést is, hogyan hozzák egymáshoz közelebb az Egyesült Államokat és a Kínai Nép- köztársaságot, hogy így csökkenjen a feszültség a Távol- Keleten. A francia sajtó is úgy véli hogy a tanácskozásokra a nyáron sor kerül. Az Echos vezércikkében rámutat: ma már valószínűnek lehet tartani, hogy az osztrák kérdéssel foglalkozó mostani „kis értekezletet” a nyáron „nagy kelet-nyugati értekezlet követi majd Svájcban. Mindkét fél ezt óhajtja.” MOSZKVA A fasizmus felett aratott győzelem napja tiszteletére május 8-án a Szovjetunió Nagy Színházában a szovjetek, a pártszervezetek és a társadalmi szervezetek ünnepi ülést tartottak a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta képviselőivel együtt. Az ünnepi ülést a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke N. A. Bulganyin nyitotta meg rövid beszéddel, majd Konyev marsall mondott ünnepi beszédet. Konyev marsall beszéde elején kijelentette, hogy a fasizmus felett aratott győzelem következtében ma Európa és Ázsia óriási területei felett a szabadság és a béke zászlaja lobog, majd megemlékezett a második világháború menetéről, a szovjet nép» és hadseregének győzelmes harcairól. „A párt, a kormány, a nép és hadserege egysége, ügyük igazába vetett megingathatatlan hite bizonyult annak a döntő erőnek, amely nekünk juttatta a győzelmet“ — hangsúlyozta. A világháború óta eltelt időszakkal kapcsolatban Konyev marsall sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy tíz évvel a háború befejezése után Németország még ketté van osztva és nincs békeszerződése. Felhívta a figyelmet a revanzsvágyó német hadsereg feltámasztásának veszélyére és hangoztatta azt a meggyőződést: a népek tanultak a történelem leckéiből és nem fogják megengedni, hogy újra vérfürdőbe sodorják őket. A béketábor országai folytatják a barátság és a béke politikáját, de egyúttal ébereknek kell lenniök és meg kell tenniük erőfeszítéseik egyesítésére a szükséges intézkedéseket. BERLIN A német fővárosban május 7-én szombaton rendezett ünnepi ülésen a Berlinbe érkezett szovjet kormány vezetője, M. G. Pervuhin mondott beszédet. Beszéde elején megemlékezett a náci horda kirobbantott világháború borzalmairól és emlékeztetett arra, hogy a fasizmus a finánctőke legsovinisztább elemeinek nyíltan terrorista diktatúrája volt, amely a munkásosztály, valamint minden demokratikus népi mozgalom ellen irányult, nemcsak Németországban, hanem egész Európában. A hitleri hadsereg szétzúzása mentette meg Európa népeit a fasiszta rabszolgaságtól. Az NDK-ról szólva Pervuhin elvtárs kijelentette: a Német Demokratikus Köztársaságban öltöttek testet azok a demokratikus eszmények, amelyekről Németország nagyjai álmodoztak. A világkultúra története aranybetűkkel jegyezte fel Németország olyan kiváló fiainak nevét, mint Marx és Engels, Schiller és Goethe, Lessing és Heine, Beethoven és Wagner. A német nép méltán lehet büszke arra, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban tovább élnek és fejlődnek a nagy német tudósok, írók, zeneszerzők, művészek és társadalmi gondolkodók humanista hagyományai. A berlini Marx-Engels téren vasárnap a német nép felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából tartott ünnepi nagygyűlésen a német főváros demokratikus és nyugati övezetének mintegy 150.000 lakosa vett részt. A dísztribünön megjelent — más vezető személyiségek kíséretében — Wilhelm Piack, az Í4QH elnöke is. Walter Umrioht_ minisaterelnök- helyetteg beszédében a többi között kijelentette: A párizsi szerződések ratifikálása után a német munkásosztály és a német nép vállára fokozott felelősség hárul az európai béke fenntartásáért. Csak a munkás- osztály harci egységének megteremtése és a párizsi szerződések valamennyi ellenfelének összefogása útján lehet a bonni politika új irányvonalát kikényszeríteni és a párizsi szerződések végrehajtását megakadályozni. PÁRIZS Franciaország-szerte sok ün^ népség zajlott le a nácizmuson aratott győzelem tizedik évfordulóján. Párizsban a Chemps Elysées-n nagyszabású hivatalos felvonulást tartottak és ennek során a tömeg ünnepelte a két háború volt harcosait, valamint a náci internáló táborokból visszatért deportáltakat. Nagy tömeg vett részt a Párizs környéki Drancyban, Bagnolet-ban és Montreuilben megtartott ünnepségeken, amelyeken Jacques Duclos is megjelent. Saint-Denis-ben Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkáva jelent meg a párt ünnepségén, s eiynek során kijelentette: Minden nehéasé- gen győzedelmeskedünk, ha mindent megteszünk az egység érdekében, ha sorra meggyőzzük a szocialista dolgozókat, Ha egyesítjük erőfeszítésünket a tömegek bérköveteléseinek támogatására, a béke és a nemzeti függetlenség megvédésére. Május 11-én megkezdődött Varsóban a Lengye1 Népköz- társaság Minisztertanácsának épületében az európai országoknak Európa békéjéről és biztonságáról tárgyaló értekezlete, amelyet azért hívtak ösz- sze, hogy megtárgyalja az 1954 november 29—december 2 napokban lezajlott eurÓDai országok moszkvai értekezlete határozataiból eredd kérdéseket. Az értekezleten az 1954 december 2-i moszkvai deklarációt aláírt országok küldöttségei vesznek részt. így a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság. a Román Népköz- társaság. a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság küldöttségei. Ezen országok küldöttségeit miniszter- elnökeik, külügyminisztereik, nemzetvédelmi minisztereik és más államférfiak alkotják. Az értekezleten mint megfigyelő részt vesz a Kínai Népköztársaság képviselője is. Az értekezletet J. Cyrankiewicz a Lengyel Népköztársaság küldöttségének vezetője, aki az elstí ülésen elnökölt, nyitotta meg bevezető beszédével. Utána Nt. A. Bulganvin a Szovjetunió küldöttségének vezetüje beszélt. J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője, 1955. május 10-én, az ENSZ leszerelési albizottságának Londonban előterjesztette a szovjet kormány javaslatát a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver betiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról. A javaslat bevezető részében megállapítja, hogy az utóbbi időben a világ különbözői részén nem javul a helyzet, sőt ellenkezőleg, az államok között egyre növekedik a bizalmatlanság, az államok egymás közötti viszonyában nincs meg a kölcsönös bizalom. Továbbá rámutat arra a tényre, hogy a fegyverkezés lázasan egyre inkább kiszélesedik. Megállapítja, hogy az úgynevezett „hideg hábo- rú”-ról van szó, és a helyzet megkívánja, hogy a nemzetközi helyzet enyhítése és az államok közötti kölcsönös bizalom megszilárdítása érdekében minden intézkedést megtegyenek. 1948-ban Mr. G. E. Pearcy vezétése mellett egy amerikai tudóscsoport könyvet adott ki a geopolitikáról. Ebben a könyvben a világ minden országával foglakoznak, leírták az országok történetét és felvetették a kü'önböző problémáikat is. Minden amerikai örömmel lapozgathatott a könyvben, hiszen az Egyesü t Államok nyílván a világ egyetlen civilizált országa és a többi ország csak arra vár, hogy az amerikaiak eljöjjenek hozzájuk és megoldják problémáikat. A könyvnek 652 oldala van, az Albán Népköztársaságnak egy oldalt szenteltek. Az amerikai földrajztudósok röviden leírták a magas kopár hegyeket és megállapították, hogy „Albániában nem lehet mást tenni, mint mezőgazdasággal foglalkozni és állatokat tenyészteni. Albániának nincs ipara és nincsen vasútja. Az ország természeti gazdagságát nem lehet kiaknázni, mert az országban „bizonytalanság” uralkodik.” Amikor az amerikai olvasó ezeket a sorokat olvasta, bizo- nyárá boldognak érezte magát, hogy olyan szép rendezett viszonyok között New York Cityben élhet Mr. Pearcy biztos nem járt Albániában és valószínűi l ’ nem számít azzal, hogy olvasói valaha eljutnak Albániába. Különben minden ok meg i'olna rá, hogy kételkedjenek M. Pearcy szavaiban Az ország szépségéről már Itomeros zengett, amikor leírta a Pháakok szigetét, a 5a- randa előtti Korfu szigetet. Ki ne szeretne ott állni a zöld parton és beleámulni a vakító kék tengerbe? A ragyogó napban, a citrom és narancséidők közepette a kis Jeher házak messzire elláts záriak. Komor, sötétzöld ciprus- iák szegélyezik az utakat, fekete borsfák világosvörös virágokkal. a kertekben f iiys > mandula és eperfák virágoznak. Albánia ősi ku'túrország, öregebb mint Mr. Pearcy Egyesült Ál ama. Ott ahol Dunes kikötőváros áll, már 2.500 évvel ezelőtt üHr települések voltak. Később itt építették a Via Egnatiát. a rómaiak Görögországba vezető katonai útját, amely még ma is használható. A rómaiak után a gótok, avarok, szlávok, nor- manok és a törökök jöttek. A'bánia termékeny földje és kincsei újabb hódítókat vonzott. Az albánok Skiperiának nevezik hazájukat, vagyis a „sasok országának’’. Nagyon találó név, hiszen hosszú generációkon keresztül, mint a sasok olyan bátran és rendületlenül védelmezték szabadságukat. 450 évig tartott a törők uralom, de a szultán, akitől remegett Előázsia és Európa, sohase érezte magát, ebben az országban igazán úrnak. A partok és a városok a törökök kezében voltak, de a hegyek közé mégse merészkedtek. Még ma is látunk olyan falvakat, melyek messze a folyótól a hegycsúcsokon épültek. Inn-m figyelték meg az albánok az ellenség köze'edését, még idejében futásnak indulhattak, vagy támadásba mentek át. Nagyon nehezen élt az aTbán paraszt. A termés harmadát, sót mi több, a felét a nagy- birtokosnak keV.ett átadni. 1912-ben a népfelkelés elűzte a törököket. Először lengett a kétfejű fekete sassal díszített vörös zászló az ország felett. A nép azonban nem élvezte a felkelés gyümölcseit. A hazai hűbérurak teljesen magukhoz ragadták a hatalmat. Mindegyik a szultán helyett akart uralkodni és az albán paraszt sorsa egyre rosszabb leit. Később az olaszok uralták A’bániát. és szerződésekkel biztosították maguknak a petróleum és az érctermelést. Lassan az egész országot birtokukba vették és Zogu királyt, a leggazdagabb földbirtokost kiűzték az országba1. 1943-ban a németek felváltották az olasz megszállást. Az albánok most ugyanúgy harcoltak a fasiszták ellen, mint azelőtt a törökök ellen. Enver Hodzsa vezetése mellett megfakult a népfelszabadító hadsereg, melynek 19J3-ban már harmincezer tagja mit. Éveken keresztül harco'tak, háromszázezer katonájuk is volt. A háború sú’yosan érintette Albániát. 1944 novemberében az albánok a szovjet hadsereg balkáni sikereire támaszkodm felszabadították hazájukat. Mr. Pearcy azt írja a könyvében: „Albániában nincsenek utak és vasútvonalak’’. Valóban sokáig azt mondták Albániáról. hogy „vasútnélküli ország’’. Az olaszok uralma alatt ünnepélyesen nekifogtak a Durrez—Tirava vasútvonal kiépítésének. Nagyhangú nyilatkozatokat adtak le, itt is, ott is feltúrták a földet, de aztán abbahagyták az egészet és még csak egri méter hosszúságú sínpárat se fektettek le. Ma már Durrez és Tirana között pontos menetrend szerint közlekednek a vonatok. A Szov- jetuniónak köszönhető, hogy Albániában minden megváltozott és megalapozták az önálló fejlődés lehetőségét. Albániának ma nagyszerű autóútjai vannak. Albán aszfaltot használtak az útépítésnél. Azelőtt csak Párizs és London utcáin gördültek olyan hangtalanul az autók az Albániából- behozott aszfalton. Az albán petróleum is még nyers állapotban külföldre került. Minden liter benzint az angol és amerikai cégektől kellett megvenni. Albániának rengeteg gyapjúja volt, de nem volt szövődére. Minden szövetet külföldről hoztak be. Mindez ma már a múlté. Mit hozott a nép uralma az albánoknak? A statisztika világosan megmutatja, hogy mennyivel több petróleumot, vasat, ként, aszfaltot, krómot és gipszet termelnek. Elmehetünk a parasztházakba is és megkérdezhetjük mikor éltek jobban, régen, vagy most? Mit mond például Adshi Sefa, a Maminós nevű falucskában. „Hát itt bizony minden fíarna- san Aga földesúré volt. Ma már szövetkezetben dolgozunk. Adshi Sefa tarka népviseletében mosolyog, amikor a mostani életről beszél. Egy napi munkámért búzából hat ki ót kapok, de hol marad még a gyapot és a zöldség?” — Maminós körül gátakat építenek. Véget kell vetni az árvizeknek és gondoskodni ke'I az öntözésről. Csodálatos amikor egy olyan ország, amely olyan sokáig élt hübéruralom alatt Hirtelen leveti a régi bilincse -et. A Sztálin textilkómbináthan modern önműködő gépek mellett olyan lányok dolgoznak, akik nemrég még fátyol nőikül nem mentek az- utcára. Nem is olyan régen a nők még nem ülhettek a férfiakkal egy asztalnál. Most a nők is muhkaversenyben állnak, munkaérdemrendekkel tüntetik ki őket és a legjobb brigádvezetőknek bizonyultak. Tegnap a parasztok még ekékkel szántottak. ma már traktorok dübörögnek az országon végig. Mr. Pearcy könyvében arról ír, hogy Albániában „általános bizonytalanság” uralkodik. Hasonló jelenséget nem tapasztaltunk, se Tiranában, de a vidéken se. Egész más a hó tizet a szomszédos Görögországban, ahol még mindig dühöng a fasizmus, ahol amerikai tisztek támadó hadseregeket képeztek ki, akik Albánia „felszabadítására” készülnek. Az amerikai rend őrzői 1949-ben be akartak tömi Albániába. Azt hitték, könnyedén zsákmányul ejtik, de az albán nemzeti hadsereg katonái még a határon visszaverték a támadást. A katonák között ott harc it Ali Ajasy is. aki a gépfegyvere mellett maradt akkor is, amikor a gránát teljesen szétroncsolta a lábát. Albániában száz és száz Ali Ajasy él — ezért marad, a sasok országa szabad. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége 1955. május 7-én megvizsgálta a Szovjetunió Minisztertanácsának az 1942. május 26-án kötött „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének és Nagy- : Britannia és Észak-lrország : Egyesült Királyságának a hitleri Németország és európai 1 cinkosai elleni háborúban vál- i lalt szövetségéről, valamint a i háború utáni együttműködés- ; ről és kölcsönös segélynyújtás- 1 ről szőlő szerződése” hatáiyta- ! lanításáról szóló előterjesztését, i A szerződés hatálytalanításáról 1 V. M. Molotov, a Szovjetunió 1 külügyminisztere mondott elő- 1 adói beszédet. j A Szovjetunió Legfelső Ta- ( nácsának elnöksége megvitatta j V. M. Molotov előadói beszédét e és a Szövetségi Tanács, vala- e mint a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának vélemé- r nyét és úgy döntött, hogy az c 1942. május 26-án kötött szer- 1 ződést, mint érvényét vesztet- £ tét, hatálytalanítja. A Szovjet- s unió Legfelső Tanácsának el- j nöksége megfelelő törvényerejű a rendeletet fogadott el. v A Szovjetunió Legfelső Ta- k nácsának elnöksége ezután r megvizsgálta a Szovjetunió Mi- 1 nisztertanácsának az 1944. de- r
