Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-14 / 19. szám
2 1955. május V (P.iáfa üiMQpet Az ,Arany Prága” minden szépségét, kincsét, értékét, tíz évvel ezelőtt a pusztulás veszélye fenyegette. A hitleri fasizmus megmaradt csapatai Berlin eleste után még kézben tartották a várost. A prágai nép felkelt a megszállók utolsó hordái ellen és segítséget kért a szovjet csapatoktól. A város fiai, a proletárnegyedek lakói, a cseh hazafiak, fegyverrel a kézben védelmezték a várost, míg a felmentő csapatok megérkeztek és rámérték az utolsó csapást a hitleri fasizmusra. Tíz évvel később, Prága népe, Prága dolgozói, ünnepelnek. Az ünnepi őröm Prágában egyet jelent az emlékezéssel. Azok a pici emléktáblák, amelyek immár a város jellegzetességeivé váltak, egy-egy csatára, egy- egy harcos elestére emlékeztetnek. És Prága emlékszik. Már napokkal a felszabadulás nagy évfordulója előtt, virágcsokrokkal, koszorúkkal borították el az apró márványtáblákat, egyenruhás pionírok állnak Őrséget egy-egy emlékezetes helyen. Kint Holesovicén, az egykori proletáme- gyedben, a híd védelmezői közt esett ei Karel Pesek, aki alig volt tizennyolc éves. Bent a városban Vladimír Hysko, proletárfiatal emléktáblájánál állnak emlékeztető Őrséget az új nemzedék új fiai, a pirosken- dös pionírok. A város emlékezik és ezért erős. Az ünnep nagy napján már a kora reggeli órákban felsorakozva várakoztak néphadseregünk egységei a díszszemlére, fent a Letnán. A város népe, mint hömpölygő ár egyre tö- möttebb sorokban zúdul át a Vlta- ván, fel a díszszemle színhelyére. Pontosan kilenc órakor elfoglalták helyüket a díszpáholyban a párt és a kormány képviselői, a szovjet kormányküldöttség tagjai. Antonín Zá- potocky, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka mond beszédet. Az összegyűlt dolgozók és a hadsereg felsorakozott egységei hatalmas lelkesedéssel hallgatják vezérünk szavait. A beszéd befejezése után dr. Alexej Cepicka hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a díszpáholyban lévő hangszóróhoz lép, hogy elmondja beszédét. Szavait lelkes taps kiséri. Beszéde után az ötszáz tagú zenekar a csehszlovák és a szovjet himnuszokat játsza. A himnuszok hangjába beledörög a díszágyúlövések hangja és a félsorakozott egységek hatalmas hurrája. Aztán megkezdődik a díszmenet, az egységek felvonulása. A dolgozók sorfalai közt elvonuló néphadseregünk egységei nemcsak kemény fegyelmükkel arattak tetszést, hanem gyakorlataik egyöntetűségével is. A felvonuló fegyvernemek, alakulatok, arról tanúskodtak, hogy fiatal néphadseregünk feladatának magaslatán áll, hogy katonáink bátor őrei hazánknak és védelmezői a béke ügyének. Néphadseregünk egységeinek felvonulása után harsonás pionírok nyitják meg a dolgozók menetét. Az élen vonulnak hazánk kerületeinek az ünnepségekre fölküLdött delegációi. Minden kerület élén ott vonulnak fiatalok és idősebbek vegyesen, kerületük jellegzetes népviseletében. Utánuk a kerület legkiválóbb dolgozói. Prága népe köszönti az ország küldötteit, minduntalan felcsattan: „Prága üdvözli Ostravát”, „Prága üdvözli Bratislavát”, „Prága üdvözli Kassát”. Az egyes kerületi delegációk visszafelélnek: „Brünn üdvözli Prágát”, „Olomouc üdvözli Prágát”, „Zilina üdvözli Prágát”, stb. A kerületi delegációk után az ifjúság, majd a sportolók színpompás oszlopai következnek. Fiatal lányok, fiúk, a spar- takiáda egyenruhájában menetelnek a dolgozók előtt. Aztán megindul Prága népének végeláthatatlan menete. Délután a Julius Fucik kultúr- parkban, Prága parkjaiban és szórakozó helyein a dolgozók örömteli népmulatságokon ünnepelték a nagy napot. A vendéglátóipar alaposan felkészült a nagy ünnepségekre, hogy biztosíthassák a vendégek és Prága dolgozóinak nyugodt pihenését és szórakozását. Este kilenc órakor kialudtak Prága fényei, csak a központi épületek úsztak fényárban. A reflektorok fényével megvilágított vár és Sztálin elvtárs emlékműje magasan kinőtt a város fölé. Még pár pillanat és megkezdődik az ünnepségeket befejező, színpompás tűzijáték. A rakéták ezernyi fénye csodás színeket bont a sötétbe burkolódzó égre. A rakéták durranása megremegtette a várost, de ezek a rezdülések nem a félelem, hanem az öröm, a béke, a nyugodt élet, a szabad város rezdülései voltak. Néhány szó hadseregünk CSISZ- szervezetei népnevelő és kultúrmunkái áról * * * Aram Mi történt a balonyi fiatalokkal? BALONY KIS FALU. Amikor az ember végigtekint a Balony felé vezető úton, a hatalmas, zöldülő búza- t'Mákon, szinte répdes a szíve az örömtől. Mert soha nem voltak ilyen szépek a csallóközi falvak, soha nem volt ilyen szép a csallóközi róraság. mint most, a felszabadúlt földön. Balony községet a felszabadulás előtt nem sokat emlegették. A fel- szabadulás után az ifjúság hozta be az új élet szellemét a faluba. 1951 óta szép eredményeket értek el a balonyi fiatalok. Az ötven tagú szervezet mellett sokat emlegetett kultúr- csoport, ének- és táncegyüttes működött, amely minden szombat és vasárnap este újabb műsorszámokkal lépett a falu színpadára. Sok kultúr- brigádot rendeztek és ha a járásnak kultúrcsoportra volt szüksége egyes alkalmakkor, úgy a balonyiakra mindig lehetett számítani. Még élénken élnek emlékezetünkben azok a sikerek, amelyeket a járási versenyeken, kerületi versenyeken értek el a fiatalok. 1954- ben jubileumi Jilemnicky-jelvényt kapott a kultúrcsoport. Nemsokára újabb vándorzászlőnak lettek birtokosai. Persze nem maradtak el a politikai oktatások terén sem. Egyszóval jő szervezeti életet éltek a balonyi CsISz-tagok. A SOK SIKER, a sok dicséret és a jő hírnév azonban megtévesztette a fiatalokat. Talán azt gondolták, hogy ha egyszer kivívják a legjobb elnevezést, nem kell tovább igyekezniük. És éppen ezért fáj az ember, szíve, amikor ma széjjelnéz Balony községben. A szervezeti élet mintegy bárom hőnap óta teljesen ellanyhult. A kultúrcsoport nem dolgozik. A politikai oktatásra és a tagsági gyűlésekre nem jár az ifjúság. Hol a hiba? Talán naponta kérdezik ezt a nagymegyeri járás fiataljai, amikor ügyes-bajos dolgaikkal a CsISz nagymegyeri járási vezetőségéhez fordulnak. Mi történt tehát a balonyi fiatalokkal? Sajnos etre mi magunk sem tudunk kellőképpen válaszolni. Már nem egyszer mentünk ki azzal a szándékkal, hogy segítünk Petőcz elvtársnak, a CsISz balonyi szervezete elnökének. Azonban nem tudtunk eredményt elérni. Tcbb olyan tagra van szükség, mint Vörös Magda, Ollári Ciliké, Ollári Jolán, Kelemen Éva, stb. akik minden erejükkel azon dolgoznak, hogy új életre keltsék a szervezetet. EBBEN A HANYAG munkában jelentős része jut Horváth elvtársnő- ! nek, a kultúrcsoport felelősének, aki ! tagja a CsISz járási elnökségének is. ! Horváth elvtársnő talán azt gondolta, hogy a fiatalok ennyi siker után már képesek teljesen önállóan munkát kifejteni. Sohasem törekedett arra, hogy a kultúbcsoportből helyettest válasz- szón, aki esetleg távollétében vezethetné, irányíthatná a kultúrcsoport munkáját. Horváth elvtársnő felelőtlenül végzi munkáját. Amügar arról beszéltünk neki. hogy mit jelent az járási méretben, hogy a balonyi szervezet ellanyhult, csak mosolygott a dolgon. Egyre azt ismételgeti, hogy dolgozott már ő eleget, hát dolgozzon már más is. Nos, nem vagyok rosszmájú ember, amikor azt mondom, hogy az elvtársnőnek fejébe szállt a dicsőség. Mert hogy vélekedhet így egy járási elnökségi tag, aki felelős a járás egész fiatalságáért? Ezért van az, hogy Petőcz elnök nem tud kellő eredményt elérni, a szervezet új- ratalpraállítása terén. Remélem, hogy levelemmel segíteni fogol a CsISz balonyi szervezetének fellendülésében. BEKE ÄRPÄD ELSŐ OLDAL CtMKÉPE: A kivilágított szabad Prága. Cepicka nemzetvédelmi miniszter elvtárs parancsa és a CSISZ II. kongresszusa azt a feladatot tűzte ki a hadseregünk CSISZ-szervezetei elé, hogy messzemenően gondoskodjanak a tagság kultúrmunkájának kiszélesítéséről és ideológiai fejlődésének fokozásáról. Az alábbiakban arról számolok be, hogy egységünk ifjúsági szervezete hogyan teljesíti ezt a fontos feladatot. A CSISZ-szervezetünk nevelő és kul- tűrmunkájának jónéhány formája van. Nem túlzók, ha állítom, hogy ezek között legfontosabb maga az alapszervezeti gyűlés. Legyen a gyűlés tárgysorozata bármi, átszövi azt a marxizmus-leninizmus tanítása. Igazolom egy példával: a közelmúltban egy alapszervezeti gyűlésen fegyelmi kérdéseket tárgyaltunk meg. Egyetlen fegyelmi üggyel kapcsolatban az elvi kérdések egész sorozata merült fel. A beszámoló és a hozzászólások nyomán a jelenlevőkben teljesen tisztázódott a szeparatizmus, a burzsoá nacionalizmus, a kozmopohtizmus és a klerikalizmus fogalma. Az elnök zé- rőszavai felértek egy ideológiai előadással. Ez csak egyetlen példa, és hogy ha valaki elgondolja, hogy mi ezt minden két hétben így csináljuk, elhiszi, hogy a jól megszervezett gyűlés a CSISZ-tagok egyik legjobb iskolája. A nyitott szemmel járó fiatal elsősorban itt tanulja meg a mindennapi, jelentéktelennek látszó feladatokon alkalmazni a marxizmus-leninizmus tanításait. A másik — nem kevésbé jelentős formája — az ideológiai munkának a népszerűén tudományos és poKtütai előadások szervezése. Ebben az évben már több előadássorozatot hallgattunk és vitattunk meg. Buncsek elvtárs előadásciklusa, „A föld keletkezése” és „Az emberi faj kialakulása“, volt a legérdekfeszítőbb. Ugyancsak nagy érdeklődést és sok heves vitát váltott ki Szakos elvtárs előadássorozata: „A szocialista haza- fiség — burzsoá nacionalizmus és kozmopohtizmus”, „A csehszlovákiai nemzetiségek helyzete a sztálini nemzetiségi politika tükrében” és „A gyarmati és függő országok népeinek helyzete”. Külön élményt jelent Danis elvtárs „Vita a térképnél” című vitasorozata. Ez az érdekkör november óta dolgozik és kitűnő eredményeket ér el. Vannak köztünk olyanok, akik a régi iskolarendszer bűnei folytán a térképen még Csehszlovákiát sem tudták megmutatni és . ma már nemcsak biztosan és gyorsan tájékozódnak a térképen, hanem alapos leíró földrajzi és gazdaságpolitikai ismeretet szereztek. Kellene még szólnom az énekkar, a színjátszó csoport és a szavalókórus munkájáról — megérdemelnék ők is — de nem egy lap, hanem egy kisebb könyv is kevés lenne ahhoz, hogy mindenről részletesen beszámoljak. Szép eredményeink azonban nem jöttek csak úgy, maguktól. Az agitátorok lelkes előkészítő munkája nagyon sokat segített. Itt kell megemlítenem, — legszívesebben vastag betűkkel nyomtattatnám ki a nevüket — Gerzsa és Bednár elvtársat, ezt a két mindig vidám cseh gyereket és Stefankó elvtársat, aki ugyan látszatra komoly, de a szíve neki is mindig mosolygó. Van is miért jókedvűnek lenniök, hisz nemcsak közszeretetnek örvendő agitátorok, hanem példás katonák is. Az óraközi szüneteket és a személyi beszélgetéseket kihasználva, ők hívták fel a figyelmet a következő előadásra, ügyes kérdésfelvetésekkel, ők keltettek érdeklődést az előadás tárgya iránt. Éppen tegnap lestem el Gerzsa elvtárs beszélgetését Gyurek elvtárssal, aki pár napja került az egységünkhöz: — Holnap este Szakos elvtársnak előadása lesz, ugy-e ott leszel te is? — Engem az előadástok nem érdekel, engem a világon egyetlen szám érdekel, 187. — Tudod, miért vagy katona? — Mert behívtak. — Hát nem azért. Hogy miért, ma este megtudod. Rólad is lesz szó. Szakos elvtárs a hadsereg feladatairól fog beszélni. És valóban, Gyurek elvtárs esté ott volt. Kezdetben tetette a közöm* bősét, de az előadás elevensége any* nyira lekötötte, hogy a széken kissé meggörnyedve, magáról teljesen meg* feledkezve félig nyitvafelejtett szájjal figyelte végig az előadást. A tömegpolitikai munka terén elért eredményeink másik forrása: a jőfel- készültségű előadói testület. Buncsek, Havjar, Szakos és Danis elvtársak igazán gondosan készülnek az előadásaikra. Például Buncsek elvtárs, mikor az előadássorozatára készült, nemcsak a könyvek egész során rágta át magát, hanem a bratislavai és a helyi geológiai intézet segítségével nagymennyiségű kövületet és más dokumentációs anyagot szerzett. Egyidejűleg a katonai mozink részére megrendelte a „Föld keletkezése” című filmet is. Ugyancsak nagyon gondosan készül előadásaira Havjar elvtárs is a termelőszövetkezeti iskola előadója. Körének tagjait már több alkalommal elvitte a környező szövetkezetekbe és ott a helyszínen magyarázta meg az állattenyésztéstan és a növénytermelés alapjait. Körének hallgatói közül már öten kötelezettséget vállaltak, élükön Havjar elvtárssal, hogy a katonai szolgálat letelte után a mezőgazdaságba mennek dolgozni. Nagyszerű előadó Szakos elvtárs is. „Az előadásom színvonalának barométere a hallgatóság érdeklődése" — szokta mondani. Az előadónak nemcsak tudnia kell ae előadott anyagot, hanem azt meg kell tanulnia ,]ói elő is adni. Mindig a hallgatóság közvetlen érdeklődési köre, közvetlen tapasztalatai és érdekei legyenek a kiinduló pontjai. Éppen ezért a jő előadónak jól kell ismernie a hallgatóságát. Nem lenne teljes ez a beszámoló, ha nem szólnék a magyar nemzetiségű katonák tiömegszervezeti munkájáról. Számukra külön nyelvi tan- folyamot rendezett a CSISZ. A másodéves katonák igen kevés kivétellel már jól beszélnek szlovákul. Szerveztek Fucsík olvasókört is, és nagyon sokan megszerezték mér a Fucsik- jeivényt. A harmadik nagy segítséget a népművelő munkában a napilapok, folyóiratok, az alakulat rendkívül gazdag könyvtára és mozija jelenti. Egységünk összes tagjának 82 százaléka, (a magyar nemzetiségű katonáknak ] pedig 100 százaléka) megrendelt valamilyen újságot, vagy folyóiratot. „Evés közben jön meg az étvágy“ — mondja a jól ismert közmondás. így voltunk az újságolvasással is. Kezdetben gyakran találkoztunk az ilyen nézetekkel: „Kis ember vagyok én a magas politikához”. — Mikor sikerült | bebizonyítanunk, hogy mennyire ösz- 1 szefügg a kis ember élete a poiitiká- ! val, és hogy a néptömegek milyen I fontos irányító tényezői a politikának, akkor sikerült érdeklődést biztosíta- : nunk a politikai események iránt. Most : már nemcsak a politikai beszámolók, nemcsak a sajtóismertetések, de az ; egyéni újságolvasás is fontos ténye- I zőjévé vált a katonák politikai nevelésének. Egységünknél .azonban nemcsak szorgalmas újságolvasók és heves vitatkozók vannak, hanem napról- napra többen kapcsolódnak be a levelező munkába is. Februárig csak egy katonai levelező körünk volt. Azóta tekintettel az érdeklődési kör megoszlására, már külön levelező kör dolgozik az „Obrana lidu”, és külön a „Dukla“ című katonai napilapoknak, és külön levelező köre van az „Új Szónak” és az „Űj Ifjúságinak. Á múlt év novemberétől kezdve levelezőink munkáiból már 57 kisebb-na- gyobb cikket leközöltek. így érhető, hogy milyen türelmetlen érdeklődéssel várják katonáink az újságot. „Lehet, hogy megint lesz szó az újságban ó- lunk, feltétlen tegyetek félre nekem újságot”. „Mi van Vietnamban — no ma biztos hoz valamit róla az újság" — hallani már a korareggeli órákban. Rajtuk, szervezőképességükön és akaratukon múlik, hogy hogyan használják ki a jó lehetőségeket. Szabó Imre, katona imiiiiiiiiiin minim iiiiiiiiHii!miiiimiiitiiiiiiiiiiiiiiitiHiiiiniiiuiiiiit!iiiiii HMISÁ6I ESZTRÁO llfoOR iS*5i Megjelent a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsá* ga kiadásában a PIONÍR ESZTRÁD- MÜSOR és az IFJÚSÁGI ESZTRÄD- MÜSOR. Mindkét műsorfüzet gazdag műsoranyagot tartalmaz művelődési estek és esztrád-műsorok rendezéséhez. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága kiadásában megjelenő műsorfüzet-sorozat e két második Mámát különös tekintettel állították össze a nyári és aratási munkálatok ünnepségeire és műsoros estjeire. A PIONÍR ESZTRÄD MÜSOR-t Poskodi Viola, az IFJÚSÁGI ESZTRÄDMÜSOR-t Szűcs Béla szerkesztette. Megrendelhetők a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága kiadóhivatalában: Bratislava, Prazská 9. Arak' PIONÍR ESZTRÁD-MÜSOR 11.20 Kcs; IFJÚSÁGI ESZTRÄD-MU- SOR 10.45 Kcs. IRODALMI PALYAZAT A Csehszlovák Köztársaság felszabadításának 10. évfordulója alkalmából a CSISZ Központi Bizottsága, a Csehszlovák írók Szövetsége és a Szlovák Irodalmi Alap pályázatot írt ki olyan ^ifjúsági irodalmi művek megírására, melyek reálisan visszatükrözik az ifjúság megtisztelő szerepét népünk történelmi harcában, a szocializmus építésében, kidomborítják az ifjúság győzelmeit a munka és a tanulás terén, rámutatnak az iparban, a mezőgazdaságban, szaktanulóintézeteinkben, iskoláinkban és a szocializmus építkezésein elért eredményeire. A pályázat két részből áll: első rész regényre, vagy rövid prózai gyűjteményre irányul, mely ifjúságunk életével és problémáival foglalkozik, rávilágít az ifjúság kapitalista rendszer alatti helyzetére és kifejezésre juttatja az ifjúság igyekezetét a szocializmus építésében. A pályázat másik része kalandos, utópista, fantasztikus és tudományos irodalmi műre irányul, amely érdekfeszítő módon népszerűsíti a haladó tudomány és technika vívmányait és az ifjúságban megszilárdítja a marxista világnézetet, vagy pedig történelmünk kiváló alakjainak regényszerű életrajzát tartalmazza. Pályád!jak: 15.000.— korona, 12.000.— korona és 8.000.— korona. A pályázat második részének 'nyertesei ugyancsak 15.000.— korona, 12.000.— korona és 8.000.— korona jutalomban részesülnek. A beküldött műveket a pályázatot hirdető szervek által kijelölt versenybizottság bírálja meg. A pályázaton résztvehetnek a Csehszlovák írószövetség tagjai, de olyanok is, akik nem tagjai az írószövetségnek. A pályázat nem jeligés. A pályaműveket a CSISZ KB kiadóvállalatának, Smena, Bratislava, Prazská 9, címre kell beküldeni. A kiadásra megfelelő műveket még a pályázati határidő lejárata előtt beiktatják a vállalat kiadási tervébe. A pályamüveket 1956. október 1-ig kell leadni, az eredményeket pedig 1956. december 19-én hirdetik ki.
