Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-07 / 18. szám
10 1355. május 7. NEUMANN JÄN0S; Májusi fogás (Vidám jelenet a „régi jóviiágből”) (A színhely egy rendőri Iroda. Nagy íróasztal, székek, Irat- szekrény Az íróasztalon szétszórt Iratok, telefon. Az íróasztal mellett pocakos, kopasz rendőrtiszt ül. Amikor a függöny felmegy a rendőrtiszt éppen telefonál:) Rendőrtiszt Halló, mit mond? Hogy elfogott egy röpírat- osztogató kommunistát? Hogy egészen nyíltan osztogatta a járókelők között? Óriási fiam. azonnal kísérje be a pasast ' De ügyeljen ám rá mint a kétszeme világára nehogy éld .bálja útközben a bűnjeleket1 Jól 'an. jöjjön taxival, csak minél hamarabb itt legyenek már! (Leteszi a kagylót majd jókedvűen fütyörészve újból tárcsázni kezd. Telefonál:) Halló főkapitányság? Itt Kopó Tihamér rendőrfőhadnagy Kérem, nagyon fontos ügyben azonnal kapcsolják a főkapitány urat’ Köszönöm, várok. (Pillanatnyi szünet után) Halló főkapitány úr? Alázatos Szolgája főkapitány uram. Itt Kopó főhadnagy beszél. Kérem, főkapitány uram óriási fontosságú jelenteni valóm van. Végre elfogtunk egyet, ezek közül a pimasz röpíratosztogatők közül! Igenis, nincs semmi kétség! Tetten értük, a lázítóröpíratokat lefoglaltuk. azonnal megkezdem g fickó kihallgatását. Hogyne, kérem alásan. nyugodtan lehet jelenteni a belügyminiszter úrnak! Kérem! A kihallgatás után. rögtön átkísértetem.. Nagyon jó lesz főkapitány úram. ha erős fedezetet küld érte' Alázatos tiszteletem főkapitány úram! (Leteszi a kagylót, megtörli izzadt homlokát. A következő percben kopogtatás hallatszik, majd egy fiatal rendőr lép be az ajtón, maga előtt taszigálva egy pepitanadrágos. zsakettes, szalmakalapos, nevetséges figurát.) Rendőr: (bokáját összeütve. harsányan jelenti:) Alázatosan jelentem a tekintetes főhadnagy úrnak, előállítottam a de- likvenrset. Előállított: (Félszegen odatámolyog az írőasz.ta! elé) Subiksz Leónak hívnak, kéreinalásan. ágensnek ágens vagyok, de a földalattit kikérem magamnak! Én rendes úricsaládból származom! — Rendőrfőhadnagy: (ordítva) Ne szájaljon! Csak arra feleljen, amit kérdezek' Azzal a váddal állították magát elő. hogy a nyílt uccán. a !egelképesztőbb aroganciával röpcédulákat osztogatott! Előállított: (sírősan) Kérem szépen... én... Pendőrfőhadnagy: (Belevág a gyanúsított szavába, tovább is ordítva:) Csak semmi mellébeszélés, maga gyönyörű mákvirág. Már megmondtam, hogy csak arra válaszoljon, amit kérdeztem! Osztogatott röpcédulákat, igen vagy nem? Előállított: Igenis, kéremalásan. Rendőt főhadnagy: (Meg juhászkod va, mézédesen) No, lássa gyermekem, ez már rendesebb beszéd' Ügy látszik, még sem olyan megrögzött csirkefogó maga, mint amilyennek kinézi Osztán, hol vannak azok a kedves kis cédulák? Rendőrlegény: (Eddig az ajtó mellett állva figyelte a kihallgatást, most feszes léptekkel előlép, egy csomó színes cédulát tesz a rendőrtiszt asztalára, majd tempósan jelenti:) Főhadnagyúrnak alázatosan jelentem, a parancs értelmében rendőri felügyelet alá helyeztem ezeket a tárgyi tényála- dékokat. Tessen parancsolni, ihun vannak ni' Rendőrfőhadnagy: (Átveszi a papírokat, érdeklődve olvasgatni kezdi, majd nekivörösödve felugrik a székből. Torkasza- kadtából ordít.) Azt a jóságos úristenit maguknak, micsoda cédulák ezek itt. mi? Ki meri itt velem a bolondját járatni' Ml ez itt, rendőri hivatal, vagy komédiás bódé?) Subiksz Leő felé fenyegetően.) Ki fia-borja maga tulajdonképpen, miféle szemetet hozott ide. maga szerencsétlen flótás? -----Előállított: (sírva) Kérem alásan. engem nem tetszett akarni meghallgatni! (bőgve) Én nem tettem semmi rosszat, én egy tisztességes úri családból származom' Három éve vagyok már az Első Országos Bnjúszkötő és Hajnövesztöolaj Részvénytársaság ügynöke és reklámcédula osztogatója, de eddig még senki se csukatott le emiatt! (Egész más hangon, üzleti hangon) Nem tetszik parancsolni egy üveg csodaírt, igen olcsó, mélyen leszállított áron: (hadarva) K: a csodaírt használja, Ki nő minden hajaszála. A csodaír a haj őre. Nem lesz senki kopasz tőle! Vízszintes: 10. Régi. 11. Hajóra feszített ponyva. 13. Nettó jelzés. 14. Igen — oroszul. 16. Zsivá- nyok. 17. Személyes névmás. 18. Takarítási munkát végez. 20. A Hitlerbanditák egyik hírhedt alakja volt. 22. A matematikában a harmadik ismeretlen. 23. Szovjet város. 24. Becézett női név. 25. Római egyes. 26. E. 27. Cők — ikerszava. 28. Kommunisták Magyarországi Pártja. 29. Egyes! 30. Sirdogál. 32. Unszolás. 33. Ugyanaz rövidítve. 34. Szám. 36. Sanyi — oroszul. Függőleges: 2. Névelő. 3. A rév szélei! 4. Hangszerek 5. E helyre települők. 6. Betűk rendje. 7. Forró égövi. 9. Römai 50, 12. Mint a 2. sz. 15. Fájdalmas felkiáltás. 17. Személyed. 19. Szeszes ital. 2Í. Egyházi ember. 31. Príma jelzés. 34. Előd. 35. Lásd 13. sz. 37. Ellenkezés hangja. £áttu&-ha£Mtu,&Meggyőző Jer. A rossz munkabeosztás folytán nem használják ki kellőképpen az dót és munkaidőn túl dolgoznak. A kerületi mezőgazdasági kuiatóin'ézetek nem teljesítik küldetésüket a jóminőségü vetőmag-termelés terén A legjobb vetőmagjuk néha még azt a minőséqet sem éri el, mint amely a kereskedelem számára van előírva. — Sehogy se sikerül égy dúskalászra találni. — Keltsetek fel háromkor, túlórázni akarok. GYURCSÖ ISTVÁN: A B Ü R ( íróasztalán papírból állnak, konokul merednek az aktahegyek. Száz rendelet ezer igéit, pöttyösre köpik, festik a legyek. Por száll vastagon. Betűkre? nem ismersz? Keresd i magad újítását,- bár két napig — tem leled. lintéznivalókat magára szedi buzgalommal mint fázós a ruhát: — takarót alsónadrág«, k, ipellők helyett subát. — r elefon szól innen és onnan, ő kapkodva felel és ígér; ----végül úgy kerül mindenkit, mint sarokba szorított egér. Nála fel van írva hegyén-hátán minden fordítva, lót, fut, ügyrendet nem talál. Csak mikor egyedül marad, akkor pihen, s tétován megáll Úgy gondolkodik mint száz más töri magát, s ha szólsz neki? „annyit mint én, az üzemnél, senki nem intéz“ KRATÁ — lihegi. — Végigszáguld üzemrészlegen, fuvaroz papírt, kacsint, ha kérdezed, szeme beszél: „Jövök, teszem, hozom viszem; ó jaj, mindig csak én.” Ö nélkülözhetetlen ember, pótolni magát, úgy hiszi, nem tudná emberfia, vagy- helyettesíteni valaki... — Pedig mégis, három napja, — mert az üzem úgy akarta — megy a munka mint a esik. Üj elvtársunk szorgos, víg. Pontos mint egy esztergályos, — Ez a csere nem lesz káros. — Atlétánk meg Hol cselez? Préselőgépnél remeg. Szisszen a gőz, elugrik, félve, sután dolgozik. Konok, hallgat, három hétig, önérzete sértett, vérzik, munkahelyét váltogatva, fejét gyakran megvakarva jótanácsra nem figyel, ha kérdezik, nem felel. Később négyen közrefogják, ezt is, azt is magyarázzák, s levetkőzi a közönyt, konok képe kedvet ölt. Most Is kacsint, de már másra gőzre, füstre mozdulásra. — Atlétánk már nem cse’ prés»!ögépnél nevet. Mielőtt hivatalnok lettem, a mezőgazdaságban dolgoztam. Szívesen mennék vissza a mezőgazdaságba, de nem lehet, mert akkor a hivatalunkban nem maradna olyan ember, ki saját tapasztalatból ajánlaná a mezőgazdasági munkát. Kutatnak, de nem találnak. Gyere ide kis pettyes Nem szeretek arról írni, ami a vonatban történik. Oti- kalandok naponta előfordulnak az emberrel, nem mindig érdekesek. néha olvasni se szeretik az emberek. A legutóbbi utazásom alkalmával hallott esetet azonban mégis megörökítem, Már csak azért is, mert ehhez hasonló esetek esőstől előfordulnak. De akinek nem inge, ne vegye magára, akinek pedig igen, az vegye. Az illetékes járási nemzeti bizottságot nem akarom kipellengérezni, ezért neveket s helyet nem írok, inkább személyesen jártam el az ügyben. Az ottlévő elvtársak igazat adtak s megígérték, hogy orvosolják a hibát, elvégre nem fác felelősek a történtekért, hiszen a tiszta búza között is akad konkoly, a konkolyt a szemétbe dobjuk, de a 'vizát nem öntjük az udvarra. A vonatban a velem szembeniévé! ülésen két lány foglal helyet. Ügy néztem, két lány, de amint később kiderült, az egyik már asszony, kerülbelül 18 éves. katona a férje. Azt mondja az asszony a lánynak; hogy juj Marika, de jó könyvet olvastam! — Mit — kérdezi tőle a lány. — A „Genovévát”, meg a „Gyere ide te kis pettyes” című könyvet. A lány azt feleli rá, — hogy Jézuskám, hát aztán nagyon jó könyvek voltak? — Igen — feleli — grófnőnek gondolva magát az asszony. Én bizony könyveket is olvasok, a hiba csak az volt hogy a Genovéva elejéből már 10 lap hiányzott, meg az utói inból is egy vár, de azért nagyon jó könyv volt. Hiába, tudod a foglalkozásom megköveteli, hogy tanuljak. — Hát mi a foglalkozása? — kérdezik tőle többen. — A járási nemzeti bizottságon dolgozom, az ötödik refe- ráton, de nagyon jó fizetésem van, 1.100 koronát kapok egy hónapra. (Többen mérgesen néznek rá, egy ember a fogát szívja). Szép kereset ez, folytatja tovább a fiatalasszony, — aki törékeny, mint a harmatos rózsa, vagy mint a liliom. — De hogyha utazok valahová, akkor még utiszámlát is kapok, az első napra 20 koronát, a másodikra 26-ot, meg éjjeli szállást is fizetnek. Most is két napig voltam Bratislarában, onnan jövök. Milyen sok ruhát árulnak ott' Én is vettem —1 azzal megmutatja a vásárolt ruhát. Azután elmondja, hogy hol járt, milyen hivatalban. — Egy óra hossza alatt elintéztem az ügyet, mégis két nap ment rá. Csak ezekért az iratokért mentem be a hivatalba, a kimutatásokhoz kellenek. Fontos iratok, - dédelgetve mutatja meg a kezében, megsímo- gatja a papírlapokat, mint egy kis nyulat. Bizony sokan így keresik a pénzt — vetik neki oda egynéhányon. Dolgozhatnak aztán az emberek a szövetkezetekben. meg az állami gazdaságokban. — Egye meg a fene ezeket ugy-e — mondom néki. — Hát az állami gazdaság, meg a szövetkezét munkája nincs összefüggésben az én dolgommal — feleli a fiatal asszonyka csodálkozással. Azon csodálkozik, hogyan is mondhatunk neki ilyet, mi egyszerű emberek. Hiszen 0 a járási nemzeti bizott' ságon dolgozik, hivatalnoknő. Az egyik állomáson, ahol hosszabb ideig áll a vonat, leszállt, málnaszörpöt inni. Talán még húszat is megiszok, any- nyira szomjas vagyok — mondotta, amikor kiment a fülkéből. De azokra a fontos iratokra vigyázzanak áml Nehogy valaki ellopja. ' drága lenne az nekem (nem nyúl senki az iratokhoz, mert azon csodálkoztunk, hogy hát, akik a Genovévát olvassák, ilyen sokat bírnak inni.) Amikor visszajött, elbeszélte, hogy a járás, amelyben ál, mennyire visszamaradt a többi járások mögött. Például a nyitrai kerületben másképp néz ki minden — mondja. Érsekújvárban, Léván, meg aztán Selmecbányán! Merre is van Léva? — kérdezte azután tőlünk. Selmecbánya, ugy-e, az is a nyitrai kerületben van? (Halvány fogalma sincs róla, merre van Selmecbánya és hogy semmi köze sincs a nyitrai kerülethez. ) Egyben azonban igaza van: az ö járásuk nagyon lemaradt a többi járások mögött, dehát csodálkozhatunk rajta? BAGOTA ISTVÁN ÜJ 1FJÜSÄG — a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden szombaton Kiadja a Stnena a CsISz Szlovákiai KözpontiBizottságának kiadóhivatala Bratislava, Prazska 9. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József - Szerkesztőség °s kiadóhivatal Bratislava Prazská 9 Telefon 227-17, 237-01. — Nvomia Merkantil “■ ” E,öíizetés e9y évre 3^~ kPs- félévre 15 — Kés. — Terjeszti a postaszolgálat - Rendeléseket minden postahivatal és minder kézbesítő átvesz — Hítlapbéiyeg A-683,89 engedélyezve Bratislava 2. Kerületi engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányítópostahlvatal Bratislava 2.
