Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-07 / 18. szám
8 1955. május 7. Diplomáciai szempontból az idei május mozgalmas hónapnak ígérkezik. Számos nagy jelentősegű nemzetközi tanácskozásra kerül sor. Máius 11-én Varsóban ülnek össze újabb értekezletre az 1954 december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró nyolc ország kormányküldöttségei. Hétfőn már megkezdődtek a négy nagynatalom bé^si nagyköveteinek tanácskozásai az osztrák államszerződéssel kapcsolatos belügyminiszteri értekezlet előkészítésére. A nemzetközi élet májusi eseményeihez tartozik az Atlanti Szövetség és a Nyugat ’urópai Unió tagállamainak küszöbönálló párizsi értekezlete is. A négyhatalom nagyköveteinek bécsi találkozása 1 Itt Varsó beszél:-A ~ ^ -.r • r „A VIT szebb lesz, mint valaha“ Részé getés B Beininivel, a DÍVSZ titkárával rF öbb mint egy fél na- pig kerestem. Végre sikerült Bernini elvtárssal megállapodnom abban, hogy szombaton találkozunk. — A fesztiválok történetében — így kezdi a beszélgetést Bruno Bernini — még nem történt, hogy már május elején ilyen messze tartsanak az előkészületekkel. Fddig már több mint harminc országból futottak be a bizottságok jelentései és közölték, hogy minden szükséges előkészületet már megtettek. A budapesti VIT- ten nyolcvan olyan ifjúsági szervezet vett részt, amely nem is a DÍVSZ tagja. Szeretnénk, ha a szervezetek száma a hátomszorosára növekedne. Azt akarjuk, hogy az egyes kül "ttek a lehető legjobban képviseljék hazájuk ifjúságát és ezért azt akarjuk, hogy minden országban rendezzenek összejöveteleket, ahol megválasztanák küldötteiket. Az előjelek szerint a sportesemények, de a kultúrrendezn.é- nyek is színvonalasabbak lesznek, mint eddig. Olaszországban például két ifjúsági szervezet létezik az egyik „Kultúrolimpiád” néven tisztán kultúrszervezet, míg a másik az „UISP“ sportszervezet. A kultúrolimpiád által indított irodalmi versenypályázatokon ötszáz fiú és leány vett részt és a legjobb domborműre kiírt pályázaton pedig 13 ezer. Milyen előkészületek folynak Amerikában és Ázsiában? Ott is nagyban folynak az előkészületek, Kanadában sok összejövetelt rendeztek a VIT tiszteletére, Dél-Amerikában is, ahol a fiatalok különösen sok nehézségbe ütköznek. Dél- Amerika ifjúsága Brazíliában Sao Pauloban rendezett fesztivált és amikor a fiataloknak lehetetlenné tették az ünnepséget, a város utcáin tüntetéseket rendeztek. Több mint 50 ezer fiatal vett részt ezeken a tüntetéseken. Ázsiáról elmondhatjuk, hogy ott még sohasem készültek annyira a VIT-re, mint az idén. India egyes területein nemzeti fesztivál bizottságok alakultak. Japánban a fesztivál előtti fellépéseken szerepel a japán énekkarok központi szervezete, melynek több mint fél millió tagja van. Mit l»tunk a VIT előkészítő- bizottság bejriségeiben ? A világ minden részéből találkozunk itt fiatalokkal. Egy szőke amerikai nő szenvedélyesen vitatkozik egy barna franciával, a másik szobában pedig egy karcsú dán beszélget egy kedves maláji diákkal. A folyosóról a nyitott ajtón keresztül látjuk, amint több kínai újság fölé görnyed és halkan beszélget. A kanadai William Dewine a lengyel Henryk Musielakkal közös helyiségben dolgozik. Éppen most futottak be friss, új hírek Kanadából, ahol az ifjúság hat kerületi fesztivált rendezett. Ezeken a fesztiválokon az ifjúság megmagyarázza a nyilvánosságnak a VIT jelentőségét és célját A kanadai ifjúság nagy sikerét jelenti, hogy a fesztiválokat egyáltalában megrendezhetik. Ezért van ma Williamnak olyan jő kedve Állandó összeköttetésben állok Kanadával — mondja mosolyogva. Naponta kapok híreket a VIT előkészületeiről és William megmutatja hogy milyen nagy köteg levelet kapott ma. Lapozgatunk a levelek között. Meggyőződünk róla, hogy a kanadai ifjúság megértette a VIT jelentőségét és minél nagyobb küldöttséggel akarja magát képviseltetni a VIT-en. Szeretné tudni, hogy milyen előkészületek folynak Indonéziában? — kérdi Ham- zal Surjono, egy mosolygós- arcú sötétbőrű indonéziai. Nálunk már most összejöveteleket rendeznek és ismertetik a VIT jelentőségét. Ifjúsági együtteseink már most fellépnek a VIT-re készített műsorszámaikkal. Hazánkban sok politikai és vallási szervezet támogatja a VIT előkészületeket. Két kinai figyelemmel kiséri beszélgetésünket Cheng Yun-nak sima fekete haja van, sötétkék szoknyát hord és világoszöld kimonóra emlékeztető blúzt. Tsu Zen- king gondosan bekötötte a torkát. Mindkettőnek sok a munkája, késő éjjel is munkájuk közben találnánk őket Hiszen nem csekélység any- nyi levélre választ adni. A kínai fiatalok elárasszák őket leveleikkel. A folyosón különböző nyelven folyik a beszélgetés. Ezeket a fiatalokat egy cél hevíti: a békéért, a nemzetek közötti barátságért harcolnak. A francia-nyugatnémet tárgyalások után A bonni külügyminisztérium közölte, hogy Anglia és Franciaország divlomáciai képviselni Bonnban letétbe helyezik a nyugatnémet megszállási szabályzat hatálytalanításáról szóló egyezmény, ratifikációs okmányait. Ezt — a hivatalos jelentés szavai szerint — Adenauer kancellár és Pinay külügyminiszter legutóbbi megbe- sze'ései tették lehetővé. A hivatalos közlemény szerint a nyugatnémet szövetségi köztársaság a ratifikációs okmányok elhelyezésével szuverén állammá válik. Közismert tény azonban, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Británnia és Franciaország az egyezményben fenntartotta azt a jogot, amely szerint a jelenlegi megszálló hatóságok „szükség esetén” újra magukhoz ragadhatják a végrehajtói hatalmat Nyugat- N émetországban. A nyugati sajtó bőven kommentálja Adenauer és Pinay találkozásait. Párizsban kü'ö- nösen feltűnést keltett a Reuternek az a megállapítása, hogy „tíz évvel Hitler öngyilkossága után Berlin romjain Francia- ország és Németország leküzdötte a Nyugat-Németország felfegyverzésének útjában álló legutolsó akadályokat." Az amerikai United Press megalapítja, hogy „a párizsi szerződések ratifikációs okmányainak letet- behelyezése előtt most már mindenképpen nyitva áll az út. A bonni kormány azonnal javaslatot tesz majd a Bundestagnak egylsor olyan rendedet hozatalára, amely törvényesíti az 500 000 fdből álló hadsereg felállítását." : A francia Iközvélemény álláspontját tükrözi a Liberation, amikor hangsúlyozza, hogy Pinay engedményei Párizsban megdöbbenést és tiltakozásokat váltanak ki. \Úgylátszik — írja a lap, hogy [a bonni tanácskozáson a német semlegességtől való félelem diadalmaskodott a francia érdekek védelme felett. A zok közé tartozom, aki kénytelen volt a hírhedt német koncentrációs táborok közül hármat megismerni. Az auschwitzit, a buchenwaldit és a terezinit. Egy hétig tartott az út Au- schivitzig. Százhúsz embert gyömöszöltek össze egy marhaszállító vagonba és amikor kinyitották az ajtót az éhező, szomjazó emberek úgy hullottak ki belőle, mint a fagyott, verebek a fa ágáról, habár a nap csak úgy perzselt. Tántorogva indultunk a tábor felé, ott mindenünket elvették, még a ruhánkat is. Helyette csíkos darócruhát adtak. Közben a szadista Mengerle nevű SS-or- vos irányította, ki megy jobbra, ki balra. Az egyik csoportba az idősebbek és a gyerekek kerültek. Ezekkel már többé sohase találkoztunk, mint ahogy későbben megtudtuk, mitsem sejtve törülközőkkel a kezükben, gázkamrába kerültek. Én lettem az A. 9197-es fogoly. Barakokba helyeztek el minket és néhány napig nem csináltunk semmit. Nyugton azért nem hagytak. Napjában háromszor is elkiáltották, „Zahl- appel”-létszám ellenőrzés. — ilyenkor minden fogolynak fel kellett sorakoznia az „Appel- platz”-ra, ’ a számlálóhelyre. Meleg vált, a nap csak úgy tűzött, órákig kellett állni, nig jött egy SS és megszámolt bennünket. Ügy beszélték, hogy a bunai gyárba visznek bennünket dolgozni, de aztán néhányunkal kiválasztottak és elvittek a táborból a javisovice-brescei szénbányába, amely körülbelül hét kilométernyire feküdt Auschwitziéi. Mindig oda vitI- tek friss erői, ahol egy nappal ' hamarább „szelekció'' történt, • azaz, ahol a csont és bőrig lefogyott úgynevezett muzulmánokat a krematóriumba elszállították. Sok hasznuk nem volt belőlünk, merÁ az olyan munkát, amelyet egu hét alatt kellett elvégezni, legalább egy hónavig csináltuk. Ennek a munkának az Ivóit az előnye, — mert a foglyokat a legvesze- lyesebb helyre tették, 430 méter mélyen a föld alatt, — hogy oda csak nagy ritkán lőtt az SS-kontrolpost, mert féltette a gyáva életét, úgyhogy kevesebb rugdasást és verest kaptunk. Itt részletekre nem akarok kitérni.•. majd legközelebb. Tj Ikövetkezett 1945 január 18-a, csípős, kemény tél volt, rajtunk pedig csak a vékony darócruha, a front pedig az orrunk előtt. A szovjet hadsereg alig tíz\ kilométernyire volt tőlünk. Mi meg tehetetlenek voltunk, nem voltunk szervezve, csak úgy hallgattunk az SS-mrafticsnokokra, mint a bárányok■ „Eintreten, Seitrichtung, Vor dem Mann” — hangzott el a vezényszó és ezzel megkezdődött a halálmenet: evakuáltak bennünket. Körülbelül 2.500-an voltunk Az állig felfegyberzett SS-ek- böl minden sorra kettő jutott. Néhány kilométer gyaloglás után az idősebbek és a betegek kezdtek lemaradni, néhányon segíteni igyekeztek bajtársaiknak. de ekkor az ISS szólt közbe géppisztolyával, vagy a puskatussal. Az elcsigázott bajtársaink halálát, akik a végkimerüléstől nem tudtak tovább menetelni, mindig egy lövés, vagy egu sorozatlövés jelezte. Itt se akarok részletekbe bocsátkozni, csak még annyit, hogy nyolc órai menetelés után kaptunk egy óra pihenőt a szabad ég alatt, Löslau előtt. Az amúgy is gyenge foglyok a B\ nyolc órás menetelésben teljesen elgyengültek, úgyhogy javarésze leült, vagy lefeküdt a hóra. és ott fagyott meg. Az egyórai pihenés letelte után az SS-ek lövöldözéssel akarták felsorakoztatni a foglyokat, de több mint a fele ottmaradt a havon. A biztonság kedvéért, nehogy valaki élve megmeneküljön közülük. géppuskával és géppisztollyal lőttek azokba, akik a havon feküdtek. Ekkor már csak ezren voltunk. Gyalogoltunk tovább. Ez így ment nap, mint nap. Húsz napig tapostuk így a föld sarát t s a 2.500 fogolyból, vagy 270-en érkeztünk meg Buchenwaldba. uchenwaldban elsősorban politikai foglyokat őriztek, kínoztak, gyilkoltak a hitleristák, 1937 óta hurcolták ide a különböző nemzetiségű antifasiszta harcosokat, először németeket, majd osztrákokat, cseheket, franciákat, belgákat, hollandokat, oroszokat, magyarokat, románokat, görögöket tíz és tízezrével. Buchenwald is őrzi mindama kínok emlékét, ilyeneket csak a megháborodott hitleri elme tudott kiagyalni. Kikötések, halálraéheztetés, az élő emberi testtel való „orvosi" kísérletezés — mindez napirenden volt Buchenwaldban. A háború befejezte előtt 51 ezer ember volt a táborokban. Akkor már a front egész közel volt. a fasiszták ki akarták üríteni a tábort. A hitleristák kiadták a parancsot, hogy minden ember azonnal sorakozzon fel az Appelplatzon. Ezt azonban egyetlenegy fogoly sem hajtotta végre. Az állig felfegyverzett géppuskákkal, á- ayukkal, harcikocsikkal rendelkező SS-ek kénytelenek voltak tárgyalni a tábor belső parancsnokaival, a kommunistákkal. Az SS-ek ragaszkodtak a kiürítéshez, s azzal fenyegetőztek, hogy az egész tábort porra lövik, ha a foglyok nem engedelmeskednek. A belső vezetőség kénytelen volt engedni, de elérte azt, hogy a kiürítés sorrendjét ő szabja meg. 30.U00 embert elcipeltek az SS-ek en is az utolsók között voltam. — Átmenetileg Tröglitzbe kerültem, a Brabak-Werke-be, majd aztán különböző viszontagságok után SS korbácsolás közepette a terezini táborba. Már hallatszott az ágyúdörgés. az SS-ek likvidálni akarták a tábort, de már nem volt rá idejük. Az előnyomulás olyan gyors volt, hogy tíz evvel ezelőtt azon a szép májusi nap reggelén megjelent az első szovjet tank Terezin városában. Ott szorongtunk a westbara- kok ablakainál és nem akartunk hinni szemünknek. Valaki rákezdte: „Allons en- fants de la patrie ...” a Mar- seillaise-t énekelte a francia Jeanette, majd valaki elkezdte magyarul, a másik csehül, a harmadik olaszul. Könnyes szemekkel énekeltük, valaki a melléhez kapott, letépte ruhájáról a számot. Mindnyájan így tettünk. Ettől kezdve ismét volt nevünk. jy/os t tíz év távlatából, amikor az amerikai imperializmus teljesen a nácik nyomdokaiba lépett, már láthatja és érezheti az egész világ: az amerikia imperialisták most újra feli egy ver zik azokat a banditákat, akik emberek millióit gyilkolták meg állati módszerességgel, akik milliókat hurcolták a gázkamrákba és krematóriumokba, akik országokat és népeket tapostak végig szörnyű czizmájukkái, akik vigyorogva emelték halálthozó fegyverüket a francia antifasisztákra, a cseh és a magyar hazafiakra, a szovjet anyákra és gyermekeikre. Nyügatné- metországban a volt buchen- waldi tábor hóhérai, Mannenstein és Rommel katonái Hitler „felsőbbrendű" gyilkosai most amerikai védnökség alatt, amerikai fegyverekkel a 8 kezükben masíroznak új vérre, új háborúra éhesen, s pártfogóik kezükbe adták már a gyilkolás legszörnyűbb fegyverét, Nem szabad megengedni, hogy a népeket ismét háború tizedelje, hogy a hóhérok ismét emberek vérében gázoljanak. Vigyázni kell! Ilse Koch, az egykori buchenwaldi tábor parancsnokának felesége, az, aki külön kiválogatta és külön gyilkoltatta meg azokat a foglyokat, akiknek bőréből szép kézitáskákat és lámpaernyőt csináltathatott magának — szabadon van. Vigyázni kell a terezini Jokl félékre. Nemrégen bocsátották szabadon Sommert, a buchenwaldi tábor egy másik vezetőjét. Szabadon vannak azok is, — a Kruppok és társai — akik embermilliók halálán milliós hasznot vágtak zsebre. Szabadon vannak s tengerentúli társaikkal szövetkezve ismét vérre, újabb milliókra éhesek. AJast én is megerősítem eskümet a magam nyelvén, de ugyanazzal a szívvel, s ugyanazzal az akarattal, mint a velem felszabadult francia Jeanette, a ,holland Harry, az olasz Egidió, a lengyel Vla- dek, — folytatom a fasizmus elleni harcot mindaddig, míg a fasiszta bűnözök nem kerülnek a népek ítélőszéke éké és egész életemben vigyázni fogok arra, hogy a fasizmus ideológiája és szervezetei ne keljenek újból életre. KLEIK LÁSZLÓ A Becsben folyó nagyköveti értekezletről a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége az Amerikai Egyesült Al'amok, az Egyesült. Királyság. Francia- ország és Ausztria képviselői május 2-án 11 órakor összeültek a Szövetséges Ellenőrző Tanacs épületében, hogy a legrövidebb időn belül befejezzék az osztrák államszerződés befejezését és e szerződést majd megvizsgálhassák és aláírhassák a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Británnia és Franciaország külügyminiszterei, Ausztria részvételével. A felek képviselői az értekezleten: I. I. Iljicsov, a Szovjetunió nagykövete, L. S. Thompson, az Egyesült Államok nagykövete, J. Wat linger az Egyesült Királyság nagykövete. R. Lalouette a Francia Köztársaság követe, L. Figl sz Osztrák Köztársaság külügyminisztere és dr. B. Kreisky államtitkár. Az első ülésen L. S. Thompson, az Egyesült Államok nagykövete elnökö't. Az ülésen elhatározták. hogv az elnöki tisztet a diplomáciai rangidő szerint váltakozva tö'tik be és hogy a tárgyalás hivatalos nyelve az orosz, az angol, a francia és a német lesz. Megalakították a közös titkárságot, elhatározták, továbbá, hogv az értekezlet ülései zárt jellegűek lesznek.. Az értekezlet az államszerződés tervezete azon cikkeinek tárgyalásával kezdődött, amelyekre vonatkozóan a küldöttségek észrevételeket tettek. Jelentős elő/rehaladást ékek el. Kedden délután az ausztriai négv megszálló hatalom nagyköveteinek és az osztrák kormány küldötteinek részvételével megkezdődött a második tanácskozás az osztrák állam- szerződésről. Az ütésen I. I. Iljicsov a Szovjetunió ausztriai nagykövete elnökölt. A varsói érfekez'et összehívása I Az európai államok 1954. november 29-től december 2-ic Moszkvában az európai béke és biztonság biztosítása érdekében megtartott értekezlete határozatainak megfelelően az utóbb .időben a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Némei ■Demokratikus Köztársaság, i Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgát Népköztársaság és az Albái Népköztársaság kormányai megfelelő előzetes megbeszélést folytattak. E megbeszéléseken érintették először az értekezleten résztvevő nyolc állam barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megkötésének kérdését, másodszor a szerződésben résztvevő államok egyesitett katonai parancsnokságának létesítését. Tekintettel a párizsi egyezmények ratifikálására az emFontos lépések a Távol-Keleti béke biztosítása felé Az indiai lapok vezető helyen foglalkoznak Krisna Menőn pekingi útjával. A Times of India szerkesztüségi cikkében kieme'i: „Ez a küldetés ú.jabb lépést jelent a nemzetközi életben a genfi értekezlet óta. Krisna Menőn Pekingbe küldése újabb lépés a világbéke felé vezető úton és előmozdítja a formozai kérdés további megtárgyalását." A lap hozzáfűzi, hogv a tajvani kérdés megvitatása” most sokkal inkább lehetséges. mint bármikor”. A Hindustan Times a következeket Írja: „Krisna Menőn meghívása arra készteti Indiát, hogv bármily módon előre vigye a béke ügyét a Távol- Keleten.” Figyelemreméltó Mohammed Ali pakisztáni miniszterelnöknek az a bejelentése, hogy elfogadta Csou En-la.j-nak a Kínai Népköztársaság minisz- :erelnökének és külügyminisz- :erének meghívását, s Kínába szándékozik utazni. A Kairóba hazatért Nasszer igyiptomi miniszterelnök saj- ,ónyilatkozatában szintén je- entös megállapításokat talál- latunk. Nasszer kijelentette, logv a bandungi értekezlet észtvevöi az ideológiai és po- itikai kérdésekben mutatkozó (térések ellenére, tökéletesen negegyeztek abban: meg kell irízni a békét és meg kell liusítani a háborút, el kell til- ani az atomfegyvert, magát az itomerőt pedig csakis az em- leriség javára szabad fel- lasznákú. lített államok most megállapodtak abban, hogy a moszk- i vai értekezlet határozataiból fo- . lyó kérdések megvitatása céljából második értekezletet hív- | nak össze ez év május 11-re Varsóban. i A varsói értekezleten részt fog venni a Kínai Népköztársaság kormánya is, amely az 1 értekezletre megfigyelőt küld.
