Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-07 / 18. szám
4 1955. május 7. £’% Qfatás a UatáeszMeu P rágában valóban igazi áprilisi idő volt, amikor onnan a piheni kerületben fekvő Tach/y' melletti állami gazdaságba utaztam. Sűrű eső és napsütés váltakozott, majd úgy havazott, mint karácsony előtt szokott, kocsivezetőnk nem haladhatott elOre teljes sebességgel. Prágából a kora reggeli órákban indultunk s nagyszerű aszfaltozott úton, egymással váltakoztak a szép vidék változatos képei Elhagytuk Berount, sok-sok más községet, tekintetünkkel üdvözöltük a králové-dvúri írásműveket és további kényelmes de hosszú utunkon végre Püzen be érkeztünk. Ott is szeszélyesen váltakozó április idő várt, de azért nem vesztettük el jó kedvünket. Nagyon örültünk neki, hogy együtt leszünk a mi brigádmunkásainkkal, és majd meglátjuk hogy milyen körülmények között élnek, hogyan végzik a számukra szokatlan munkát. Stfibróban reggeliztünk, majd egyenesen Bor felé vettük utunkat. Szép halastavak üdvözöltek mindenfelé és gyönyörködtünk a dombos lejtő szépségében. Már messziről megpillantottuk utazásunk végcélját, egy kastély magas tornyát — ez lesz az és valóban nem tévedtünk. Néhány pillanattal később kiszálltunk egy emeletes épület előtt. Megtudtuk, hogy a mi bri- gádosaink ebben az épületben laknak. Felkerestük Dodoková Anna elvtársnőt, a brigád vezetőjét, tőle, az állami gazdaság igazgatójától és a brigádmunkásainktól tudtunk meg mindent, amire csak kíváncsiak voltunk. szüksége van arra, hogy ezeket a parlagon heverő földeket megműveljük. Dodoková elvtársnőnek, mint brigádvezetőnek, rendkívül sok a dolga. Sok baja van azokkal, akik hogy népiesen fejezzük ki magunkat, „nem férnek a bőrükbe” és meggondolatlanságból sok csacsiságot követnek el. Van itt vagy öt ilyen alak, ezekhez tartozik Koháry Runők. Muranová és Menhartová elv- társnők a kertészetben dolgoznak. Láttuk, amint szorgalmasan átültették a saláta palántákat, öröm volt rájuk nézni, olyan buzgón végezték munkájukat. Eddig még sohasem végeztek hasonló munkát, alig egy hónapja, hogy itt vannak, belejöttek a munkába es nagyon tetszik nekik. Ezután dicsérjük meg legjobb brigá* * * A tachovi kerületben, ahová Bor község tartozik, kevés a munkaerő és rengeteg föld hever még parlagon. Ebben a járásban átlag húsz métermázsa gabonahozamot értek el hektáronként. Ha megműveljük a2 eddig parlagon heverő 7139 hektár főidet, és bevetjük, akkor tizenkét métermázsa hektárhozam mellett százezer métermázsa gabonát érnénk el. A további évek folyamán ez a hozam még csak megsokszorozódna. Olvasóink bizonyára elismerik, hogy nemzetgazdaságunknak mennyire dolf, CslSz-tag is. Helyesebb volna, ha jobb magaviseletét tanúsítana és nem rontaná a munkaerkölcsöket. Jobb volna, ha szerényebben lenne és nem hívná fel a többiek figyelmét, nem zavarná a többieket, akik teljes mértékben elítélik kilengéseit. Dodoková elvtársnő feladatát nagyon, lelkiismeretesen végzi és a brigádmunkások követik a jó példát. Brigádmunkásainkat éppen krumplimosás közben találtuk, többen közülük a földeken vizet szivattyúztak. A lányok, fiatal CsISz-tagok, mint Bachnová, Fabiankovicová, Szabóvá elvtársnők, akik a Béke-üzemben az ezüstszálaknál dolgoztak, most fejődosunkat. Bohun élvtársat, aki alaposan, rendkívül lelkiismeretesen dolgozik. Láttuk, amint éppen kavicsot hordott. Gáspár Anna elvtársnő, a brigádmunkások közül a legidősebb, szorgalmával példaképül szolgálhat a többieknek- Nemrég levelet irt Turzó elvtársnőnek, volt mester- nőjének. Többek között a kővetkezőket írta: „Nagyon tetszik itt nekem a munka. Minden nehézséget leküz- dünk, tisztában vagyunk azzal, hogy csakis becsületes munkával biztosítunk nagyobb és olcsóbb darab kenyeret mindnyájunk számara.” Beszélgettünk Antal elvlárssal, az állami gazdaság vezetőjével és Nud- licka elvtárssal, a politikai vezetővel. Elmondták, hogy brigádmunkásaink általában lelkiismeretesen végzik munkájukat. A Béke-üzem brigádmunkásaink kiértékelése általában kedvező, de természetesen, még javulhatna is. A brigádmunkások az új épületben nyertek elhelyezést, szép, világos szobákban laknak, hideg-meleg vizük van. A lakályosan berendezett kedves szobák igen jó hatást keltettek bennünk. Brigádmunkásaink a B"ke- üzem vezetőségétől néhány száz könyvet kaptak ajándékul Szabad idejükben örömmel lapozgathatnak az értékes, szép könyvekben Komoly munka vár a brigádmunkásokra a határvidéken. Hisszük, hogy a CsISz-tagok derekasan megállják helyüket, teljesítik küldetésüket és az eddig parlagon heverő földek újabb millió és millió tonna gabonát adnak nemzetgazdaságunknak. Brigádosaink útjavítás közben. CTIBOR VASINA A vágsellyei mezőgazdasági-kertészeti, mester- és tanonciskolába, valamint a hetényi magyar tannyelvű növénytermesztési tanonciskolába a beiratkozások ez év május 25-ig tartanak. A mesteriskolába olyan személyek jelentkezhetnek, akik EFSz- ben vagy állami gazdaságon dolgoznak és a kertészeti munkában két évi gyakorlattal rendelkeznek. Korhatár 17—40 év. Az iskolázás ideje alatt a tanulók a volt munkaadójuktól fizetésük átlagát kapják. A tanonciskolába a 8 vagy 11 éves iskola eredményes elvégzése után lehet jelentkezni. A mesteriskolából kikerült tanulók mint kertészmesterek, a tanonciskolából kikerülők pedig mint segédkertészek működnek majd EFSz-elnkben és állami gazdaságainkon. írásbeli és szóbeli felvilágosítást az iskolák igazgatóságai adnak. „Fehér aranyunk“ nyersanyaga a cukorrépa A cukor a mi „fehér aranyunk”, amit a cukorrépából nyerünk. A cukor élelmünk nélkülözhetetlen részét képezi s fontos helyet foglal el a külkereskedelemben is. A cukorrépa mezügazdaságunk legfontosabb terményei közé tartozik. Nálunk mint a cukorgyártás nyersanyagát és a takarmányalap kibővítésére alkalmas növényt termesztik. A répafej és répakorona, ami a répagyökér betakarítása után marad vissza, jól silózható, szénhidrátlan gazdag takarmány. Ezenkívül a cukorgyárból répaszeletet, melaszt és mésziszapot kapunk. A répaszeletet silózzuk vagy szárítjuk s csak ritkán takarmányozzuk frissen. A melaszt szintén háziállataink takarmányozásánál használjuk fel, vagypedig további feldolgozásra kerül, mert szesz- és hamuzsír gyártására stb. is alkalmas A cukorgyárakon kívül szeszgyáraink szeszfőzésre használják fel a cukorrépát. A vegyi iparban a cukorrépából és készítményeiből fu- turított, duritot gyártanak, amiből különböző értékes fautánzatokat állítanak elő. A második világháború alatt megkísérelték a cukorrépából a kaucsuk, nyersgumi gyártását. Ez az ej árás azonban nagyon körülményes és nem gazdaságos. A cukorrépa mint kultúrnövény több mint háromezer év óta ismeretes. A benne 'év?? cukortartalmat Margraff András berlini gyógyszerész fedezte fel 1747-ben. Európában az első cukorgyár a 18. század végén a németországi Kunnerban létesült. A cukorrépából először 1792-ben készítettek cukrot. Csehországban az első cukorgyár 1802-ben épült. Szlovákiában jelenleg 10 cukorgyár van. Ezek a cukorgyárak a hazai répatermés kétszeresének feldolgozására képesek. A cukorrépát a vadonéit! tengerparti vadrépából — Beta márkiméból termesztették ki. A vadrépa egyévi növény, gyökere orsóformájú. Az Atlanti óceán partjain, Franciaországban és Portugáliában, a Földközlés Kaspj tenger partján. Mezopotámiában és másutt nő. A mai cukorrépa a termesztők és nemesitők 150 éves termeszti!, nemesíti! munkájának eredménye. A nemesítés célja a mennél magasabb cukortartalom és hektárhozam elérése, valamint a cukorrépa el'enálló- képességének fokozása a betegségek és szárazság ellen s hogy egyben megfeleljen a mezőgazdasági gyakorlat követelményeinek. * * * nyűnkre vonatkozó tudományos ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat és bevált termesztési módszereket megtaláljuk Dr. J. Révay mérnök: „A cukorrépa és a répamag termesztése" című könyvében, amely az Állami Mezőgazdasági Könyvkiadó kiadásában jelent meg. A könyv szerzője ismerteti a cukorrépatermesztés jelentőségét, majd a cukorrépa nemesítésére, a cukorrépa tápanyagellátására, talaj és éghajlat igényeire és vetésforgóban való elhelyezésére tér ki. Hasznos tanácsokat nyújt a dugványrépa és répamagtermesztésre vonatkozóan. Leírja a morvaországi Prosenicei mozgalom népszerűsítésének jelentőségét s a melléktermékek gazdaságos kihasználásának módját. Végül az állati és növényi kártevők valamint a cukorrépa betegségeinek ismertetésére tér ki és hasznos útbaigazítást ad az ellenük folytatott védekezés eszközeire vonatkozóan. Mezőgazdaságunk fiataljai bizonyára készséggel nyúlnak majd ez után az értékes szakkönyv után s a belőle merített új ismereteket sikeresen alkalmazzák gyakorlatukban mező- gazdasági termelésünk növelése érdekében. Ezen értékes mezőgazdasági terméL. Máté Irén A növényeknek melegre, világosságra, vízre és olyan környezetre van szükségük, ahol gyökeret ereszthetnek. A növényzet növekedése és fejlődése azoktól az anyagoktól függ, amelyekből a növény felépíti testét. A növény abból a környezetből veszi fel az anyagokat, amelyben él, a felvett tápanyagokat asszimilálja, olyan új szerves anyagokat hoz létre, amelyek napenergiát tartalmaznak és a- melyeket megváltoztatott formában ismét kiadhatnak magukból. Ebből világosan kitűnik, hogy a terméshozam mennyisége és minősége annál magasabb, illetőleg annál jobb, mennél több és mennél jobb minőségű tápanyaghoz jut a növény. A növények tápláléka különböző, vízben feloldható sókból áll, melyeket a föld tartlamaz. Minden tápanyagnak megvan a maga jelentősége. A nitrogén elősegíti a növények fejlődését és meghosszabbítja a fejlődés idejét, a foszfor lerövidíti a vegetációs időt és elősegíti a magok érlelését és termékenységét. A kálium nagymennyiségű keményítőt és cukrot fejleszt, a mésztől a növény szára fejlődik. Túl sok, vagy túl kevés táplálék egyaránt megárt. Például a nitrogénhiány okozza a levelek elsárgulását, túl sok nitrogén viszont árt, a növények lekonyulnak és télen át megfagynak. Foszforhiáhy esetén a növényeknek kevés a virága és nem termékenyek. A foszfor túHengése idézi elő a termés időeíőtói béé rését, sok a \si~ Hogyan használjuk fel helyesen az istállótrágyát és a műtrágyát rág, de kevés a gyümölcs. A kálium hiánya miatt a cukorrépának kevés a cukortartalma és a burgonyában kevés a keményítő. A növények tápláléka harmónikus legyen, ami azt jelenti, hogy minden táplálékhoz megfelelő mennyiségben jussanak. Egyes tápanyagokra nagyobb mértékben van szükség mint más anyagokra. Nitrogénre, káliumra, foszforra és mészre van a legtöbb szüksége a növényeknek. A termőföld nem tartalmazza megfelelő mennyiségben ezeket a tápanyagokat, ezért istállótrágyával, vagypedig műtrágyával kell a növények tápanyagát pótolni. Az istalló- trágyával sok tápanyagot, valamint szerves anyagot és mikroszervezetet juttatunk vissza a földbe. Az olyan gazdaság, ahol az istállótrágyát helytelenül kezelik, 10 állatnál számítva legalább 1.000-től 3.000 Kcs kárt szenvednek. Az istál- lőtrágyát naponta kell kihordani a trágyatelepre és ott tömbökbe kell rakni Az udvaron csak a csúcsmunka idején hagyhatjuk a trágyát. Mezei trágyatelepet ott létesítünk, ahol a terv szerint a következő évben trágyázni akarunk Ha út melletti szántóföldön trágyázunk, akkor szecskázott szalmából készült trágyával elszigeteljük a trágyatelepet. Folyamatosan ide hordjuk a trágyát és tömbökbe rakjuk, majd az egészet földanyaggal betakarjuk, hogy a nitrogén el ne illanjon. A tömbös raktározásnál főleg, ha szecskázott szalmát használunk, 3—6 hőnap múlva egyenletesen érett trágyát nyerünk, és ha a legöregebb tömbön kezdjük a kihordást, egyenletesen érett trágyával trágyázhatunk. A jól megért trágyát trágyaszóróva'l könnyen széthordhatjuk. A trágyázásnál a húgylé is rendkívül fontos. Az a szövetkezet, ahol nem gyűjtik össze a húgylét, 300 darab tehénállománynál évente 30.000 Kcs kárt szenved. A húgylét felhasználhatjuk a cukorrépa fejtrágyázásánál, vagy általában minden szántóföldön. A húgylé kevés foszfort tartalmaz és ezért a hiányzó anyagokat még a használat előtt pótolni kell. A húgylét természetesen vízzel kell felhígítani. Igen előnyös az istállótrágya kom- posztozása. A homokos trágyaanyaggal keverten komposztozva elősegíti az agyagos televényföld képződését, a termőtalaj legkedvezőbb összetételét. Első feltétele azonban, hogy a trágya a földdel keverődjék. mert a magas rétegekben raktározáskor, vagypedig a könnyű homok hozzákeverésekor a trágya haszon nélkül „elég". A komposztokba más szerves és szervetlen hulladékanyagot is fel lehet dolgozni, így például a burgonya szárát, mohát és a legelőkről ki- boronált hulladékot, eliszaposodott szénát, öreg szalmát és a legkülönbözőbb hulladékokat A zöldség trágyázásánál igen fontos a növénytrágya alkalmazása is. Különösen a homokos, vagy a messze- fekvő földeken alkalmazzák. Zöld növénykeveréket, mint például borsót, lóbabot, előhántős ekével leszántunk. Erre a célra főleg tarlósnövényeket használunk fel. Minden gyakorlati mezőgazdasági dolgozó tudja, hogy milyen földön dolgozik, nehéz, közepes, vagy köny- nyű talajon. A talaj lehet savanyú — ahol sok dudva terem — alkalikus, ahol sok a mésztartalom és neutrális. A legjobb a neutrális talaj. Ha eleget akarunk tenni a növények követelményeinek, akkor különböző tulajdonságú műtrágyát alkalmazunk. Műtrágyában nagy választék áll rendelkezésünkre. Az alkalikus földnél savszerű műtrágyát használunk, míg a savanyú földet me- szesítjük. Ősszel olyan műtrágyát használunk, amely lassabban oldja fel a növények tápanyagát, vieáés ©lóit viszont olyan műtrágyát alkalmazunk, amelyek gyors kihatással vannak a levelek fejlődésére és azonnal hatnak. Ha könnyű földet trágyázunk, akkor kisebb trágyaadagokat használunk, ellenben gyakrabban trágyázunk, hogy a tápanyagok ne maradjanak alul. A foszforsavval való trágyázásnál ügyeljünk arra, mert a magas mész, vas, vagy aluminium tartalmú földbe, ha kevés mész van jelen, a foszforsav feloldhatatlanná válik. Szlovákiában, Liptóban, Szepesben, Árvában a Vág-völgye felső részén, Turőcban és Kelet-Szlovákiában a termőföldnek mészre van szüksége. Szlovákiának nagy mészkészietei vannak. A cukorgyárakban pedig rendkívül sok hulladék van, mellyel szintén pótolhatjuk a termőföld mész- szükségletét. Csak ki kell használni ezeket a forrásokat. A mész által tápanyagot adunk a földnek és megjavítjuk a talajt. A föld porhanyós, könnyebb lesz és a mész semlegesíti a talaj összetételét. Ha nem használjuk fel az istálló- és műtrágyát elég gazdaságosan, akkor nagy károkat okozunk nemzet- gazdaságunknak. Ezért pontosan be kell tartani a trágyázás idejét és olyan trágyát kell használni, amely a talaj szempontjából a legalkalmasabb. T. D. Uszenko ezt mondta: „ítem létezik terméketlen talaj, csak rossz mezőgazdász van, aki nem tud gazdálkodni.” A gazdasági udvar képe is megváltozik. A lányok szabad idejükben minden szemetet eltakarítanak.
