Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-04-09 / 14. szám
6--------------------------------------------------------------------yj-Vßt&ijSL ^jóisej /Qtiila a külvárosok és a roskadozó falvak énekese 1955. április 9. TU p © MAN Színes televíziós adások a Szovjetunióban Moszkvában nagv ütemben folynak a rendszeres színes televíziós adások előkészületei. A színhatások jobb továbbítása érdekében a televíziós stúdióban napfénycsöveket szerelnek fel, mert ezek fénye közelíti me? legjobban a nappali világítást. A színes televízió technikája sokkal bonyolultabb, mint az eddigi adásoké. A képeket ugyanis piros, kék és zöld alapszínekben, külön-külön sugározzák és ezek a másodperc töredékeit kitevő rezgések időközönként váltogatják egymást. A vevőállomáson a kép először fekete-fehér színben je- 'enik meg. ezt azután különböző színszektorokkal ellátott forgó korong színes képpé változtatja. Az év közepéig befejezik Moszkvában egy nagy televíziós adóstúdió építését, ahonnan már teljes színelőadásokat is lehet színes te'evízióval közvetíteni. Magyar találmányú esztergapad ja azok irányát, a másik pedig figyelmeztet az út kiemelkedéseire és bemélyedéseire. Ezzel a készülékkel például pontosan meg lehet állapítani a járdaszegélyeket, vagy a lépcsőfokokat is. Mindkét berendezést használat közben egy arra alkalmas tokban. kézben kell tartani. A felfedezett akadályokat a készülék újakkal tapintható, váltakozó erősségű rezgésekkel jelzik. Szakkörök a kísérleteket nagy érdeklődéssel figyelik, és remélik, hogy a két találmány egyesítésével sikerül a vakok tökéletes tájékozódását elérni." Óriási meteorkrátert fedeztek fel Észak-Afrikában A Szahara sivatagban a Laghouat oázistól 120 km-re kelet-délkeletre egy 1.700 méter .átmérőjű 70 m mélységű óriási köra'akú krátert fedeztek fel. A légifelvételek és. a helyszíni kutatások alapján arra következtetnek, hogy a hatalmas földtölcsér 60 millió esztendővel ezelőtt egy meteor becsapódásának hatására következett. Én nem fogom be pörös számat A tudásnak teszek panaszt Rám tekint, pártfogón, e század: rám gondol, szántván, a paraszt; engem sejdít a munkás teste két me-~ev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este suhanc, a rosszul öltözött. József Attila kivételes tehetségű proletárköitő. A Horthy-rendszer népelnyomó politikájával roskadozó falvak, éhbérért dolgozó munkások hangját viszi bele az irodalomba. Maga is végigpróbálja, végigszenvedi a külvárosok nyomorát, a cselédélet embertelenségét, egész élete azonos a dolgozó nép életével és ez teszi lehetővé, hogy olyan közvetlen hangon, szívének minden melegével ír a munkásokról és parasztokról. Nem egyszerű rajongója a népnek, alakját a magyar költészetben csak Petőfihez lehet mérni, mert ő is éppúgy mint Petőfi, nemcsak harci szövetségese volt a szenvedő magyar népnek, hanem egy volt vele, egyike volt a szenvedő millióknak. Nem alkuszik, de dübörög és harcra mozgósítja a magyar társadalom egészséges elemeit, a megkövesedett magyar társadami rend megváltoztatására. Hisz a forradalomban és tudja, hogy ezt a forradalmat csak a kommunisták vezette munkásosztály viheti győzelemre. Résztvesz a szervezett munkásosztály harcában, tagja az illegális kommunista pártnak, együtt követel munkát, kenyeret, jobb életet, Budapest dolgozóival. Oktat, agitál, tanácsokkal látja el a harcba induló munkásokat. Versei harci jelszavakká válnak a tömegek ajkán. Vers, eregyj, légy osztályharcos! a tömeggel együtt majd felszállsz!... Szemináriumokat vezet a szállító- munkások szakszervezetében, szervezője a kommunista ifjúmunkások magyarországi szövetségének. Életének minden percét arra használja fel, hogy segítse megdönteni a fasizmust, a kapitalizmusnak ezt az eltorzult formáját, amely vérrel és mocsokkal árasztotta el Magyarországot. — Ejh, döntsd a tökét, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis szilánkhoz! Ha odasújtsz körül a sorshoz, az úri pusztaság rikoltoz — a széles fejsze mosolyog. A harc azonban véres áldozatokat követel. A fasizmus a munkásosztály megsemmisítésére törekszik. Börtönbe vetik a munkások legjobbjait, a kommunistákat, hogy ezzel megakadályozzák a munkásosztály egyre növekvő erejét a népnyuző rendszer megdöntésében. A kommunisták ezrei szenvednek a börtönben és ezeket az elvtársakat csak a munkásosztály szervezett harcával a Szovjetunió segítségével lehet megmenteni a haláltól. így ír a börtönbe vetett elvtársaktól: Küzdtünk híven a forradalomért, nem halhatunk meg, élnünk kell tovább. Zizegve várnak a röpcsik, a hék és éhbérre várnak mind a burzsoák. A mozgalom vár, munka és család, míg megbukik a kizsákmányolás, a sarló villan, sújt a kalapács s börtönről, gyárról, lehull a lakat. — Éljen a Szovjet, a munkástanács! — Testvér, segítsd a íebukottakat. Szervezője Sallai és Fürst elvtársak életének megmentéséért induló mozgalomnak és ezért a Horthy vérbíróság börtönbe veti. Sallai és Fürst elvtársakat kivégzik, de a munkás- osztály harca nem csökken, hanem fokoződik. Most már az egész ország minden Népi demokratikus rendszerünk a dolgozók és ifjúságunk nevelésére sok gondot fordít. Az ifjúság szocialista nevelésének és művelődésének egyik jelentős eszköze a könyv. A CsISz Központi Bizottsága IX. plénumának ülésén sokat beszéltek az irodalom jelentőségéről, mint ifjúságunk szocialista nevelésének egyik legfontosabb eszközéről. A Fucsík-.ie1- vény nemzeti hősünk nevét viseli, s tőle tanul ifjúságunk harcias hazafi- ságot, hűséget pártunkhoz és munkásosztályunkhoz, szeretetet a Szovjetunió iránt, tiszteletet és szeretetet a tudományos gondolkodás iránt. Július Fucsík minden erejét, s végül az életét is feláldozta népünk és az emberiség boldog életéért. Ezért szereti őt ifjúságunk és a világ minden békeszerető ifjúsága. Az ifjúságnak ilyenmérvű érdeklődése ellenére a CsISz szervei még mindig nem fordítottak elég gondot a Fucsík-jelvény- szerző mozgalom igazán tömegmozgalommá való tételére. Ez nálunk is és azt hiszem máshol is. ígv volt. A Fucsík-jelvényszerző mozgalom előkészületeinél nem gondoskodtak az alapszervezetek vezetői a könwtárobecsületes embere tiltakozik Horthyék fasiszta politikája ellen, megmozdul a falu népe is, az a nép, amelyet József Attila mindig a munkásosztály legfontosabb szövetségének tartott. így ír a parasztság életéről: A földesúr, akinek sérvig emeltek tönköt csákányokkal puszta tért nyit, szétveret falut és tanyát. S a gondra bátor, okos férfi, ki védte menthetlen '-onát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. A fergeteges parasztharag éppúgy a Horthy-rendszer megdöntésére törekedett, mint a szervezett munkás- osztály harca. Ennek a harcnak a sikeréért küzdött egy egész életen keresztül József Attila verseivel és tetteiben és ez teszi őt halhatatlanná. Egész élete, küzdelme, harcos kiállása, törhetetlen meggyőződése, forró nép- és hazaszeretete kell, hogy ragyogó példaként ott álljon mindig az új nemzedék, a mi ifjúságunk előtt. Tanuljunk tőle harcos kiállást a nép ügye mellett, tanuljunk tőle önfeláldozást, tanuljuk meg tőle azt, hogyan kell a szocializmusért küzdeni, dolgozni és élni. sokkal, az üzemi klubokkal és kultúr- otthonokkal megvalósítandó kapcsolatról. Hogy a Fucsík-jelvényszerző mozgalom még nagyobb Segítséget nyújtson az ifjúság nevelésében, a CsISz ■ Központi Bizottsága elnöksége a Fucsík-jelvényszerző mozgalom könyveinek új jegyzékét hagyta jóvá. A Központi Bizottság elnöksége a kerületi és járási vezetőségek feladatául tűzte ki, hogy az eddig vizsgáztató bizottságot Fucsík-jelvényszerző testületnek nevezzék, s továbbá a könyvtárak részére olyan könyveket adnak ki, amelyek a Fucsík-jelvény megszerzéséhez szükségesek. Ezek az intézkedések arról győznek meg bennünket, hogv aha1 nem olvas az ifjúság, ott baj van az ifjúsági vezetőkkel: ott gyenge erejű a propaganda- munka. Legyenek hát az alapszervezetek vezetői, de a propagandisták is. a könyvtárak vezetői is, a Fucsík- jelvényszerző mozgalom lelkes propagálói, hogy minden fiatal kezébe kerüljenek a Fucsík-jelvényszerző mozgalom könyvei, de olvassák is el és szerezzék is meg a Fucsik-ielvényt. SÁPOS GYULA Perbenv’k Ludmarm László, a Budapesti Szerszámgépgyár gépészmérnöke egy újtípusú esztergapadot konstruált és ezért az új találmányért megkapta az 1955-ös Kossuth-dijat. Az új esztergapad előnyei, hogy a gép sokkalta kisebb önköltséggé1 készül, mint elődei, és az esztergáivos munkája is könnyebb. További előnyei még, hogy a régi padok alkatrészeinek száma 1.400, az új pádé mindössze 790. A régiben 56 golyóscsapágy található, az újban csak 28. Továbbá nagy etó- nye még a padnak, hogy a régi padok beállítása különböző karok ás táblázatok segítségével történt. Ez a beállítás a Ludmann pádnál egv rádiókeresőhöz hasontó gombbal történik. Az új gép alkotása íven jelentős, Olaszország, Törökország Ausztrália érdeklődik már iránta, mivel a külföldi prospektusokban egyelőre nem található hasonló. „Radarszem” vakok számára . Két vak tudós „t rromikus szem” megszerkesztésén fáradozik. Mindkettőjük találmánya a radar-elv alkalmazására — tehát, rendkívül kis hullámhosszú elektromágneses hul'ámok kibocsátására és azok visszaverődésének felfogására — épül. A-z egyik készülék felfedezi a vak útjában átlő nkr-dá^cket és nontosan megállaoítMozgó vakolópad N-yikolaj Aszejev, a voronyezsi gépgyár ifjúmunkása Danyilevszkij mérnökkel együtt mozgó vakolópadot készítet-t. Az újszerű berendezést emelhető fémtartó oszloppal és a fémöszlopra szerelt munkaállvánnyal látták el. A vakolópad segítségével állványok nélkül lehet emeletes épületeket vakolni és burkolni. A vafeo- lópadot két ember könnyen áthelyezheti. A megfelelő magasság beállítása csiga segítségével történik. Tűzjelzés - rádióaktív anyagokkal Angliában újrendszeEŰ rádiáafetív anyagga' működő tűzjelző készüléket szerkesztettek. A készülék működése azon az elven alapszik, hogy a radioaktív anyagok kibocsátotta alfa- részecskéket már a legparányibb füst- mennyiség is elnyeli, ez a jelenség pedig az áramkörben az áramerősség megváltozását idézi elő. Az áramerősség megváltozásának hálósára egy különleges elektroncső a riásssfc&fe^n“ dezéseket azonnal bekapcsolja. Bgy- egy izzólámpa nagyságú készülékkel mintegy 60 négyzetméteres területet lehet ellenőrizni. A berendezés egy- egv töttése g számítások szerint ezer évi? is működhet A Fucsik-jelvény megszerzése fontos feladatunk rácsok éppúgy, mint a kövér Demartini úr, a vizsgálati fogda főfegyőre, lila parolijával, lila- zsinóros kincstári sapkájával. A lila szín nemcsak itt előírásos, hanem a hamvazószerdái és nagypénteki istentiszteleken is. Visszatért a rómaiak jeruzsálemi uralmának dicső korszaka. A foglyokat elővezették és odaállították az 1914. év Pilátusai elé, a földszinten. — S a vizsgálóbírók, az újkor Pilátusai, ahelyett, hogy rendesen mosták volna kezeiket, pörköltért, meg pilzeni sörért küldtek a Teissig- ba, és egyre több ügyet terjesztettek az állam- ügyészég elé. itt többnyire eltűnt minden logika és a § gyOzött, a § hülyített, a § pattogott, a § nevetett, a § fenyegetett, a § gyilkolt és nem kegyelmezett. A törvényszék zsonglőréi tanyáztak itt, a Corpus Juris betűinek áldozó papok, vádlottfaló cápák, az osztrák dzsungel tigrisei, akik a paragrafusok számaival mérték ki, hogy mekkorát ugorjának a vádlottakra. Kivétel volt néhány úr (akárcsak a rendőr- kapitányságon), aki nem vette olyan komolyan a törvényt, hiszen mindenütt akad búza is a konkoly között. Egy ilyen úrhoz vezették Svejkot kihallgatásra. Jóságos arcú örgúr volt; annakidején, amikor Valest, a hírhedt gyilkost hallgatta ki, sohasem mulasztotta el, hogy így szóljon házzá: „Parancsoljon helyet foglalni, Vales úr, ez a szék itt éppen üres.” Amikor elébe vezették Svejkot. veleszületett kedvességével rászólt, hogy üljön le, majd azt kérdezte: — Szóval maga az a Svejk úr? — Azt hiszem, — felelte Svejk — én kéU, hogy legyek, mert apuskám Svejk volt, anyus- kám pedig Svejkné. Soha én olyan szégyent nem hozok rájuk, hogy megtagadjam a nevüket. Nyájas mosoly futotta be erre a tanácsos úr arcát. — Hanem azért maga szép kis dolgokat művelt. Sok minden nyomhatja lelkiismeretit. — Nekem mindig sok minden nyomja a lelkiismeretemet — felelte Svejk, még a tanácsosnál is nyájasabban mosolyogva. — Lehet, hogy az én lélkiismeretemet még több minden nyomja, mint a tanácsos úrét. — Látszik a jegyzőkönyvből is, amit aláírt '■— mondta nem kevésbé szívélyes hangon a tanácsos. — Nem alkalmaztak kényszert maga ellen a rendőrségen? — Hová tetszik gondolni, nagyságos uram. Én magam kérdeztem tőlük, hogy írjam-e alá, és amikor azt mondták, hogy írjam, én rögtön engedelmeskedtem. Csak nem. fogok veszekedni velük a saját aláírásom miatt. Azzal egészen biztos, hogv semmit se használtam volna magamnak. Rendnek kell lenni. — Teljesen egészségesnek érzi magát, Svejk úr? — Hát ezt már nem mondhatnám, tanácsosúr, kérem. Reumás vagyok, kámforspiritusszal dörzsölhetem magam. Az öregúr megint rámosolygott, éppoly nyájasan: — Mit szólna hozzá, ha a törvényszéki orvosok megvizsgálnák? — Azt hiszem, nem vagyok én olyan beteg, hogy azok az urak fölöslegesen vesztegessék velem az idejüket. A rendőrkapitányságon már megvizsgált egy doktor úr. hogy nincs-e tripperem. — Tudja mit, Svejk úr, hadd próbáljuk meg mégis azokat a törvényszéki doktor urakat Szépen összeállítunk egy bizottságot, magát a vizsgálati fogdába küldjük, úgyhogy közben jól kipihenheti magát. Még csak egy kérdést. A jegyzőkönyv szerint maga azt hangoztatta és terjesztette, hogy hamarosan kitör a háború? — Az kérem, tanácsos úr, most már a legrövidebb időn belül kitör. — És magán, Svejk úr. nem törnek ki néha olyan ... rohamok? — Nem kérem, . csak egyszer volt, hogy majdnem kitörtem a nyakamat, amikor egy automobil nekemjött a Károly-téren, de annak már nem is tudom, hány éve. Ezzel végétért a kihallgatás. Svejk kezet nyújtott a tanácsos úrnak, majd visszatérve a cellájába, így szólt a szomszédaihoz: — Na, most meg a Ferdinand őfenségének a gyilkossága miatt engemet ki fognak vizsgálni a törvényszéki doktorok. — Engem is megvizsgáltak egyszer, — mondta egy fiatal férfi — már régen, amikor egy szőnyeg-ügyből kifolyólag az esküdtszék elé kerültem. Megállapították, hogy gyengeelméjű vagyok. Most elsikkasztottam egy gőz-cséplőgépet, és nem csinálhatnak velem semmit. — Tegnap mondta az ügyvédem, hogyha egyszer már gyengeelméjűnek nyilvánítottak, azzal egy életre meg van csinálva a szerencsém. — Én már egy szót sem hiszek a törvényszéki orvosoknak — jegyezte meg egy intelligens külsejű férfiú. Mikor egyszer váltót hamisítottam, mindenesetre eljártam a Heveroch doktor előadásaira és amikor lefogtak, paroli- tikusnak tetettem magamat, pontosan úgy, ahogy a Heveroch doktor magyarázta. Az egyik bizottsági orvosnak beleharaptam a lábába, kiittam a tintát a kalamárisból, és tisztesség ne essék, szólván, uraim — az egész bizottság előtt odacsináltam a sarokba. De éppen azért, mert az egyiknek megharaptam a lábikráját, tökéletesen egészségesnek nyilvánítottak és elítéltek. — Én egyáltalán nem félek az ilyen törvényszéki vizsgálatoktól — közölte Svejk. — Amikor katona i:oltam, egy állatorvos vizsgált meg, és. az is nagyszerűen sikerült. — A bírósági orvosok mind rohadt dögök — jelentette ki egy törpeforma kis ember. — Nemrégiben véletlenül kiástak a földemen egy csontvázat, és a törvényszéki orvosok azt mondták, hogy az a csontváz gyükosság áldozata lett, mert fejbeverték valami tompa tárgy- gyal, most negyven éve. Én harmincnyolc éves vagyok, mégis lecsuktak, pedig megvan a keresztlevelem, a születési anyakönyvi kivonatom és az illetőségi bizonyítványom is. — Az én véleményem szerint, — mondta Svejk — mindent tárgy'üagosabb szempontból kell nézni. Minden ember tévedhet, és muszáj is, hogy tévedjen, minél tovább töri a fejét valamin. A töri'ényszéki orvosok is emberek, és minden embernek megvannak a maga hibái. Egyszer például Nusléban. éppen a Botic-híd mellett, ahogy a Banzet-vendéglőből megyek hazafelé éjszaka, odajön hozzám egy úr, a fejemre húz egy bikacsökkel, és amikor már a földön feküdtem, alaposabban szemügyre vesz engem, és azt mondja: „Ejnye, tévedtem, ez nem az.” És úgy felmérgesedett a tévedése miatt hogy még egy'et rásózott a hátamra. Hiába, ilyen az emberi természet: mindig csak téved, amíg meg nem hal. Mint például ez az úr, aki éjszaka talált egy veszett kutyát félig megfagyva, hazavitte, és odadugta a felesége mellé az ágyba. Aztán mihelyt felmelegedett és erőre kapott a kutya, megharapta az egész családot, a legkisebbik gyereket megy széttépte és felfalta a bölcsőben. Vagy mondok az uraknak egy másik esetet: hogy mitől ünk a házból hogyan tévedett egy esztergályos. Kulccsal kinyitotta a podoli kistemp- lomot. mert azt hitte, hogy otthon van. levette a cipőjét a sekrestyében, mert azt hitte, hogy az az ő konyhájuk, aztán lefeküdt az oltárra, mert azt hitte, hogy otthon van az ágyában, magára húzott egy páiat azokból a térítőkből, amiken szent feliratok vannak, és a feje alá rakta az evangéliumot meg más szentéit könyveket, mert szeretett magasan aludni. Reggel aztán, amikor a sekrestyés rátalált, az az úr magához tért, és nagyon barátságosan azt mondta, hogy tévedés volt. „Szép kis tévedés”, mondja a sekrestyés, „most egy ilyen tévedés miatt újra kell szentelni a templomot.” Aztán a törvényszéki orvosokhoz vitték az esztergályost, és azok rábizonyították, hogy teljesen beszámítható és józan volt, mert ha részeg lett volna, sohase talál bele a kulcsával a templom zárjába. Aztán ez az esztergályos ott halt meg a Pankrácban. Mondhatok még egy másik példái is, Kladnóból, ott egyszer egy rendőr- kutya esett tévedésbe, egy farkaskutya, a híres Rotter kapitányé volt. Ez a Rotter kapitány ilyen kutyákat tenyészett, és a vándorlegényeken próbálta ki őket, úgyhogy aztán a vándor- legények mind kezdték elkerülni Kladno vidékét. ■ Akkor a kapitány megparancsolta a csendőröknek, hogy ha a föld alól is, de teremtsenek elő neki valami gyanús egyént. Oda is vittek egyet, egy elég tisztességesen öltözött embert, akit a lányi erdőben találtak valami fatörzsön üldögélve. A kapitány mindjárt levágott neki egy darabot a kabátja széléből, megszagoltatta a csendőr-rendőr kutyáival, aztán Úvitték ezt az embert valami téglaégetőbe a városon kívül, és a nyomára ráeresztették azokat a kutyákat, akik meg is találták és megint visszahozták. Aztán annak az embernek fel kellett mászni valami létrán a padlásra, át kelletett ugorjon a falon, bele a halastóba, a kutyák meg utána. A végén kiderült, hogy ez az ember egy cseh radikális képviselő volt. és kirándulni jött a lányi erdőbe, amikor már únta parlamentet. Azért mondom, hogy az ember hibázik és téved, akár tanult ember, akár ostoba, tudatlan hülye. Még miniszterek is tévednek. A törvényszéki orvosbizottság, amelynek él kellett döntenie, hogy, Svejk elmeállapota lehetővé teszi-e vagy sem mindazokat a bűncselekményeket, amelyekkel vádolják, három rendkívül tekintélyes úrból állt, és a bizottság mindén egyes tagjának nézetei mindig igen nagymértékben különböztek a másik két tag nézeteitől. (Folyatása következik.)
