Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-15 / 2. szám

4 1955. ianuár 15. I 'ItJ-Vß/tägL zoo jet tét eoízió A televízió, a rádió-legfejlettebb ** formája, kétségtelenül a legfi­gyelemreméltóbb találmányok egyike Tizenkét évvel azután hogy A. Po­pod. a nagy orosz tudós Petrográdban bemutatta a világ első rádiókészüléket, egy másik tehetséges qro« tudós B. Rozing azt javasolta, hogy egy elek­tromos sugarakkal felt csövecske se­gítségével fogták tel a mozgó képeket Ezzel az elgondolásával Rozing tulaj­donképpen fe'állitntta az első televí­ziós rádiókészülék vázlatát, és utal te­remtett a rádió egy új felhasználási módjának, az elektromos televíziónak. Ez 1907-ben történt. Négy év múlva pedig Rozing össze is állított egy pri­mitív televíziós készüléket, úgyhogy 10—15 évvel megelőzne az európai illetve amerikai tudósokat. A szovjet kormány első éveiben a televízió problémáival és általában a rádió kérdésével a V. I. Lenin javas­latára alapított nyizsnyegorodi rádio- laboratóriumban foglalkozták. Már 1921 márciusában összeállítottak és kipróbálták egy újfajta televíziós ké­szüléket. 1924-ben pedig megkezdték az úgynevezett , mechanikus televíziós gép összeállítását és körülbelül nyolc- év múlva, néhány külön erre a célra berendezett rádióállomás, a moszkvai, leningrádi. qorkiji, tomszki és novo- szibirszki, már közvetített is televíziós adást. 1933-,ban Sz. Katajev tökélete­sítette a televíziós sugárzást, majd a feltalálások egész sora lehetővé tette, hogy a mechanikus televízióról áttér­jenek a modern elektromos televízióra. A találmányok nagy része szovjet tu­dósok müve és ugyancsak őket illeti az elsőség a színes televízió feltalá­lásában. Különösen a háború utáni években fordítottak nagy gondot arra, hogy a televízió a kultúr-politikai felvilágo­sító munka tömeges eszközévé váljon. A Szovjetunióban vezették be először a televíziós adás legtökéletesebb for­máját és ott létesítettek először tele­víziós adóállomásokat a nagy városok­ban. Ma már Moszkvának, Leningrád- nak és Kijevnek van televíziós adó­állomása és a közeljövőben sok más városnak is lesz. Ezenkívül a hordoz­ható televíziós adó és más berendezé­sek lehetővé teszik a televízió terjesz­tését az egész Szovjetunióban, úgy­hogy a különböző városok rendszeres televíziós adást sugározhatnak. A szovjet televíziós készülékek A szovjet iparban ma különböző tí­pusú és nagyságú televiziós^készülé- keket gyártanak. A gyártást állandóan tökéletesítik és a jó minőségű készü­lékek száma mindjobban emelkedik. 1953-ban a Szovjetunióban két és fél­szer több televíziós készüléket gyár­tottak, mint 1952-ben. A kommunista várt Központi Bizottságának határo­zata alapján az 1954 55-ös években egy millió készüléker gyártanak s 1956-ban további egy milliót. A televíziós stúdiók Moszkva keleti részében, fák és lom­bok közepette terül 'el a televíziós adóállomás. A rádiótechnikusok, ren­dezők szerkesztők elektrotechnikusok és kinomechanikusok egész serege dol­gozik itt. Gyakran, naponta többszőr tárul ki az állomás széles kapuja. Ha­talmas. külön erre a célra szolgáló autóbuszok gördülnek ki raita a hor­dozható televíziós berendezéssel. Ri­portra mennek A televíziós berende­zést 200 méter távolságra lehet .elvinni ettől a speciális autóbusztól. Ilyen hosszú a kábel, amely összeköti a ka- murát az autóbusz belsejében elhelye­zel t berendezéssel A kamara felfogta a képeket s ezek a kábelen keresztül az autóbusz belsejében lévő rádió- leadóba, majd a televíziós állomásra kerülnek Az emberi hangot, s min­den zajt, ami a riporthoz szükséges, mikrofon segítségével fogják fel. Ezek­kel a különleges autóbuszokkal a leg­különbözőbb helyeken találkozunk, sportpályákon színházban, hangver* seny termekben cirkuszban, múzeu­mokban, kiállításokon, lorradalmi ese­mények vagy kiváló évfordulók tisz­teletére rendezett ünjrepélyeken, és másutt. Az Egyesült Államokban és más ka­pitalista országban a színház- és mozi­tulajdonosok vetélytársnak tekintik a televíziót, így természetes, hogy mes­terségéken hátráltatják a televízió te­vékenységét. A Szovjetunióban a tele­vízió dolgozói szívesen látott vendé­gek bármely színházi bemutatón, hang­versenyen. vagy esztrádfellépésen. Az új filmeket a bemutatóval egyidejűleg a televízióban is közvetítik. Nemrégi­ben több nagy moszkvai színház ve­zetősége elhatározta, hogy színpádjai- kon bevezetik az állandó televíziós berendezést. A színházi együttesek gyakori ven­dégek a központi televíziós stúdiók­ban. Innen, a stúdióból — melyet a legmodernebb szovjet technika köve­telményeinek megfelelően rendeztek be. elsőrendű vüágítással és hangbe­rendezéssel — gyakran közvetítenek színielőadásókat. A televíziós adások terén kiváló eseménynek számított a szverdlovszki színház darabjainak közvetítése, amelynek együttese 1953-ban Moszkvában vendégszere­peit. Olyan kitűnő előadásokat mint a „Dohányon veti kapitány” és a „Kék huszár” nemcsak ■ a színház­közönsége fogadta lelkesedéssel, ha­nem ■itka szép élményben volt része annak c. sokezer rádióhallgatónak is, aki az előadásokat televízión nézte vé­gig. A szovjet televízió műsora igen vál­tozatom Közvetít tudományos előadá­sokat. . bemutatja a népi alkotó ver­seny számait, megismerteti a televízió közönségéi a színiéi’'tudások legjobb-, iáiról s végül érdeke, műsori sugároz a gyermekek részére. Például vasárnap egész nap óvodás és iskolás gyerme­kek részére közvetít adást. A gyer­mekek televízión keresztül élvezhetik a bábszínház- és gi/ermekszínházi elő­adásokat, gyermek- és rajzfilmeket. Kü'ön műsort sugároznak a pionírok­nak, azonkívül szerepelnek a televí­ziós stúdióban a különböző gyermek- és ifjúsági együttesek is. A televízió jövője A szovjet televízió műsora állandó­an tökéletesedik, technikailag is mind­untalan javul. A legközelebbi lépés a színes televízió bevezetése továbbá a nagy távolságokba való közvetítés. A televízió újabb és újabb felhaszná­lása úgyszólván határtalan lehetősé­get nyújt. Például a minszki, almaatai. hakni, vlddivosztoki. vagy arhangelsz- ki főiskolai diákok figyelemmel kisér­hetik mondjuk a moszkvai, vagy kie- vi tudományos intézetben végzett kí­sérleteket. A televízió nemsokára le­hetővé teszi, hogy a harkovi egyetem diákjai „résztvegyenek" egy moszkvai egyetemi tanár előadásán, lássák a: előadót, a tantermet, lássák a magya­rázat közben végzett kísérleteket s a képleteket, amelyeket az előadó a táblára ír. A taskenti iskolák tanítói figyelemmel kisérhetik, hogyan tanít egy kiváló moszkvai1 pedagógus. A postahivatalban, a sürgöny to­vábbításánál már régen használják a te'evíziót Szöveg, vagy különböző rajzok és fényképek felnövésére szol­gál, ha igen nagy távolságra küldik. A televízió szerepe a szovjet kul­túra és nenúetgazdaság minden ágá­ban évről-évre növekedik. A világ vége ** világ végét többször megjósolták. A középkorban, ha a föld felett üstökös jeleni meg az emberek ke­resztet vetve mondtak; — Itt a világ vége. v Amikor a pestis, a „fekete halál” járványa pusztította az emberi te­lepüléseket és töltötte meg a temetőket, az emberek azt mondiak:T — It a világ vége. Éhínség és háború viszontagságos idején az emberek ijedten suttog­ták ; — Itt a világ vége. De a világ végt csak nem jött el. Ma már tudjuk hogy az üstökös egyáltalán nem azért jelenik meg hogy az embereknek előre megmondja a jövőt Az üstökös megy a maga útján, a Nap körül keringve és nagyon keveset törődik azz-ti hogy mit gondolhatnak róla a föld babonás lakói. Azt is 'tudjuk hogy az éhínség és ragály nem a világ vége. Az a fc hogy ismerjük a csapás oka* Ha az ember tudja az okot könnyett megküzdeni 'a bajjal. Dt a világ végét nemcsak $öiétfejű. tudatlan emberek |óso!ják Vannak tudódok isi akik a világ és az emberiség végét jósoljak. Egye­sek közülük azt állítják például hogy az emberiség fűtőanyag hiányt miatt fog elpusztulni És. bizonyítékul számadatokat idéznek. A fok szénkészlete egyre csökken, az erdők gyorsan ritkulnak, az olaj pedig alig lesz elég száz évig. Amikor a földön nem marad fűtőanyag, meg­állnak a gépek a. gyárakban nem járnak tovább a vonatok, kihűnynak a fények a házakban és az utcákon Az emberek többsége a hidegtő és éhségtől elpusztul, a. megmaradók elvadulnak, újra primitív vadakkt lesznek. * A földön valóban nincs olyan sok fűtőanyag. Valamikor a fűtőanyag- készleteknek ki kell fogyniuk. De vajon a világ vége lesz ez? Nem, nem lesz. Hiszen a fűtőanyag nem egyetlen forrása a földi hőnek és energiá­nak. A fő energiaforrás a Nap. És kétségtelennek, kell tartanunk hogx arra az időre, amikorra kimerülnek a fűtőanyagkészletek, az emberek már rá tudják kényszeríteni a, Napot hogy hajtsa a vonatokat, világít­sa meg a házakat és utcákat, forgassa a 'gépek tengelyét, sőt főzze meg az ebédet. Hiszen már állnak az első kísérleti napvillanytelepek és nap-konyhák — No de. kérem — mondják azok akik sietnek eltemetni a világot T— * hiszen a Nap is ki fog aludni'valamikor Már nem olyan tüzes és fényes, mint néhány fiatal síikig Sok millió év múlva a Nap hőmér­séklete csökkenni fog s ettől a földön hidegebb lesz. A hatalmas jég­áradatok elsöprik a föld színéről az embef rozoga építményeit. Jeges­medvék kószálnak majd ott. ahol most pálmák nőnek. S akkor rette­netes vég vár az emberekre Természetes,!m nagyon -ossz lenne, ha a földön újra kezdődnék a jégkorszak. De Ha az ősemberek fenn tudtak maradni a jég között, ak­kor bizonyára nem pusztulnak majd el a jövő emberei sem, akik a mi mostani tudományunknál mét hetetlenebbü! erősebb, tudománnyal lesznek felfegyverezve Sőt, előre meg is lehet mondani, hogy ' mit tesznek majd a hideg legyőzésére. A napsugarak mellé segítségül hívják az atomenergiát amely megvan bármilyen anyagban. Az atomenergia sohasem fogv ki, csak tudni kell felhasználni az emberiség javára, a békére és nem a háborúra ... I. Sz fiatalok kín ahütáméő test 50.000 koronáról 5.000 koronára csökkentették. A megtakarított pénzén állatokat vásároltak A szövetkezet 20 fejőstehénnel, 10 borjúvá!, 5 ló­val, 51 juhval, 4 sertéssel és 2611 hek­tár tíz év óta parlagon heverő föld­del kezdte pályafutását Amit lehetett, fölszántottak az ősszel, a többit majd Krilda, ez a festői, szép kicsi falu, országhatárunkon fekszik. A falu! szegélyező hegyek csúcsáról ellátunk az égigérő Alpesekig Nem messze in­nen ered a -Vltava folyó, végigkúszih a völgyön, majd a kis falun a csinos házikók között. Ha a csobogó habok beszélni tudnának, elmondanák hogy még nem is olyan régen horpadt ol­dalú házak nézegették magukat a folyó tükrében. Később a házak megszépültek, szor­galmas kezek kicsinosították ókét, s a falu is benépesült. Boldogságra nyu­godt, békés otthonra vágyó emberek érkeztek. Becsületes szándékkal jöt­tek ide a nyitrai kerületből •— tizen­három család — itt akarnak dolgozni Még augusztusban Ján Pipis, gyakoir lőtt szakember kíséretében látogattak el ide, hogy kiválasszák jövendő ott­honukat. A valóság fölülmúlta elkép­zelésüket. Gyorsan határoztak es ide­költöztek. Lendülettel, lelkesedéssel fogtak munkához. Már tapasztalatból tudták, hogy egységben az erő. Ök is szövet- keztek. Harmadik típusú szövetkezetei . Krilda falu boldog lakója Márton iá­alakítottak. Lekaszálták a mezőket, a | nosné kisfiával, réteket, gazdag takarmánykészleire I tettek szert. Az istállókat saját ere- j tavasszal. Főleg állattenyésztéssé! a- jükhől kijavították. így az építőipai j karnak foglalkozni. Tavaszig szív, te vállalat által előirányzott költségve- hénre akarják felemelni állatállomá­nyuk számát. Télen új csűrt építenek és 50 vagon trágyát hordanak szét a földeken ^ A szövetkezetben szilárd a munka- fegyelem, mint szemük fényéi, úgy védik a közös vagyont Az erős Kollek­tíva kialakulásának köszönhetik hoyv aránylag rövid idő alatt ilyen szop eredményeket értek el. A napi munka után este a kultúr- otthonban vidáman szórakoznék. A fiatalok előadásokat, vidámesteket ren • deznek és gyakran fellép a falusi kul- túrcsoport is. Krilda új lakói nagy terveket sző­nek. Tavasszal 460 hektárra akariák ^ emelni a megművelt terület nagysá- ; gát. A terv szép, de a megvalósítása i nem lesz könnyű feladat. Fiatalokra, új szövetkezeti tagokra, űj telepesek- ! re, barátokra,, segítőtársakra van szükségük, hogy kitűzött tervüket teljesíthessék. Ezért a krildai telepesek hívnak mindenkit, főleg a fiatalokat: Jöjje­tek, segítsetek szép hazánk egyik ol­dal inak, a határszélnek újjáépítésé­ben, hogy a nyáron már mi is ringó gabonatáblák között járhassunk hogy | ez a vidék, hazánk egyik legszebb | tája, megszépüljön, s így tavaival, j terményeivel gazdagítsa hazánk min- ! den polgárának életét“. -s­A sumavai határon, a Vltava folyó mentén fekszik Krilda falucska. vJ 1 \

Next

/
Thumbnails
Contents