Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-04-02 / 13. szám

2 1955. április 2. Mtíetdééfmé \ MéMón akarnak ünnepelni a perbenviki fiatalok ■ ■ A perbenyíki ifjúság az elsők között veszi ki a részét a falu- ! és városszépítési akcióból. Kanda • flvtárs, a CsISz perbenyíki alap­• szervezet elnöke, résztvett a tö- i megszervezetek vezetői ülésén, a­■ hol megtárgyalták a szépítést ak- j ció tervét. Ezután tagsági gyűlést hívott ! össze, ahol ismertette a falu dol­■ gozóinak közös munkatervét, ha- S zánk felszabadulásának 10-ik év- ! fordulója tiszteletére. A mi köz- ! ségünkben is sok olyan munka el- j végzése vár ránk, amit haladékta- Í ianul meg kell tennünk. így pél- j dáu! sok helyen még közel állnak • a tárgyadombok a kutakhoz, ami- ! két a legrövidebb időn belül el | kell távolítanunk. Elkerülhetetlenül ] szükséges a járdák megjavítása, ; hogy dolgozóink este száraz láb­belivel kerülhessenek haza a mun­kából. Ez különösképpen vonatko­zik az állomás felé vezető utcára. A perbenyíki ifjúság helyeselte a nemzeti bizottság vezetése által kidolgozott munkatervet és a Had­sereggel Együttműködők Szövet­ségével karöltve a következő kö­telezettségvállalást tette: az állo­másra vezető úton 30 méter hosz- szú járdát épít. Vállalják 50 köb­méter kőnek le és felrakását, va­lamint az elszállítását. Agitációs munkát fejtenek ki a faluban és megnyernek minden dolgozót, kap­csolódjon be a falu- és városszé­pítési akcióba, hogy valóban szép munkával köszönthesse hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját STREBNYA ARNOLD Perbenyík Jobban megszervezni a munkát Ekecsen Március 20-án ötven ekecsi CslSz-tag jött össsze, hogy megkezdjék kötelezetségvállalásuk teljesítését, amelyet hazánk felszabadulása 10. év­fordulójának tistzeletére vállaltak. A fiatalok egy része a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége helyi csoportjának akadálypályákat épített A többiek azon a sokat emlegetett állomás felé vezető úton dolgoztak, ame­lyen a legkisebb eső után is már nagyon nehéz volt a járás gyalogos embernek. Mindamellett, hogy szép eredményeket értek el, nem lehetnek megelé­gedettek. Az ötven fiatal lelkesen dolgozott, de ugyanakkor a másik ötven nem vett részt a faluszépitési munkában. Hol voltak a többi fiatalok? Bizonyára többen mentek volna, ha a CsISz vezetősége nagyobb gondot fordított volna a szervezésre. Nem elég a faluban kidoboltatni az ilyen társadalmi lényegü munkákat. Itt a legközelebbi alkalommal meggyőző munkát kell végezni. Az ekecsi fiatalok szép kötelezettségvállalást dolgoz­tak ki a faluszépitési akcióval kapcsolatban. Ezért szükséges, hogy minden fiatal kivegye a részét a felajánlások teljesítésénél is. PAKSI LÁSZLÓ — EKECS Leleményes fiatalok p aromlak kis falu, alig 50 házat ■*-* számlál. Nem is olyan régen még majornak számított A multiján Ba­romiak dolgozói is a legelnyomottabb emberek közé tartoztak, akiknek a legkevesebb lehetőségük volt tanulás­ra és művelődésre. A felszabadulás csak a későbbi é- vekben hozott új életet Baromiakba. A község dolgozó parasztjai jóval ké­sőbb kezdték meg a közös gazdálko­dást, mint a szomszédos falvak lakói. Sok nehézség mutatkozott a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség mega­lakításánál is. CsISz-szervezet ugyan volt Baromiakon, azonban hosszú évek során csak öt taggal dolgozott. Hiába volt a járás önzetlen segítsége, nem tudtak eredményt elérni. Az egyéni­leg gazdálkodó, maradi nézetű parasz­tok megtiltották fiaiknak és leányaik­nak, hogy látogassák az ifjúsági ösz- szejöveteleket. A zonban egyszer mindenütt meg- törik a jég. Az új élet tavasza előbb, vagy utóbb egyszer minenüvé eljut. így történt ez Baromiakon is. Megalakult az EFSz, gyökeresen meg­változott az élet és maguk az em­berek is. Az ifjúsági szervezet már a kezdet kezdetén is szilárd támoga­tást adott a fiatal szövetkezetnek.' Példamutatásukkal, segítő készségük­kel és jő munkájukkal megnyerték a falu dolgozóinak bizalmát, felkeltették a fiatalok érdeklődését a szervezeti élet iránt. Az egyik októberi estén évzáró köz­gyűlésre jött össze a CsISz-szervezet. Alapos munkát adtak az előkészüle­tekre. Tudják, hogy ez az este dön­tő fontosságú számukra és elérkezett a pillanat, amikor megnyerhetik a falu fiatalságát. Az évzáró közgyűlést kultúrműsoros esttel kötötték egybe, amelyre meghívták a falu egész ifjú­ságát és az idősebb dolgozókat, is. A fiatalok jól számoltak, mert csak­ugyan megtört a jég. Ezen az estén 31 fiatal adta be jelentkezését az ifjúsági szövetségbe és ma már egy­két fiú és leány kivételével minden fiatal bekapcsolódott az ifjúsági szer­vezet munkájába. A megerősödött szervezet friss, fiatalos lendülettel kezdte meg az életet. Tudta, hogy ahhoz, hogy valamilyen eredményt el­érjenek, elsősorban pénz kell, ami pedig nem volt a szervezet pénztá­réban. Mindenképpen spekuláltak, ho­gyan lehetne pénzt szerezni, hogy megvásárolhassák a szükséges dolgo­kat. Ezért úgy határoztak, hogy kul- túrcsoportot alakítanak, amely pénzt hoz a házhoz. Még októberben elkezdték egy háromfelvonásos színmű begyakorlá­sát, amellyel később bejárták a vi­déket. Az első kultúresten 2.000 ko­rona tiszta bevétel kétült a kasszába, amit azonnal hangszerek megvásárlá­sára fordítottak. így alakult meg az ifjúsági zenekar. A kultúregyüttes folytatta útját. Sok vidám órát sze­reztek a falvak dolgozóinak A z első akadályokat rég leküzdöt­ték. Október óta 8—10 ezer ko­rona tiszta bevételre tettek szert. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy szép könyvtárat rendezzenek be, ahol az ifjúság fejlesztheti tudását. Anyagilag állnak olyan helyzetben, hogy mo­dern sportfelszereléseket, ping-pong asztalt, sakkot vásárolhatnak, ahol az ifjúság kellemesen töltheti el a szó­rakozásra szánt szabad időt. Bármilyen nehezen is indúltak el a fejlődés útján a baromlaki fiata­lok, eddigi munkájukkal, fiatalos lele­ményességükkel bebizonyították, hogy nem félnek a nehézségektől, mert kö­zös akarattal minden nehézséget könnyen megoldhatunk. GÁL ETA Dolgozó népünk újabb győzelme a negyedik árcsökkentés 1955 március 29-én Prágában együttes ülést tartott Csehszlová­kia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya. Az ülés a dolgozók életszínvonala további emelésére irányuló intézkedésekkel foglalkozott. A CsKP Központi Bizottsága és a kormány megtárgyalták és jóvá­hagyták Ludmila Jankovcová elv­társnő ezzel kapcsolatos beszámo­lóját és a következő határozatokat hozták: 1. a fogyasztási árucikkek kis­kereskedelmi árainak 1955 április 1-től való csökkentésére, 2. a mesterek, a főiskolai taná­rok és ipariskolai tanítók, vala­mint a főorvosok fizetésének ren­dezéséről. Az ülésen Antonín Novotny elv­társ mondott zárószót. Ludmila Jankovcová elvtársnő beszédéből a CsKP Központi Bi­zottságának és a Csehszlovák Köz­társaság kormányának 1955 már­cius 29-én tartott együttes Ulé-: sén. Ludmila Jankovcová elvtársnő a CsKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának 1955 március 29-én tartott együttes ülésén elhangzott beszédéből Néhány nap múlva ünnepeljük ha­zánknak a dicső Szovjet Hadsereg ál­tal való felszabadítása 10. évforduló­ját. Az elmúlt tíz év országunk mun­kásosztályának győzedelmes útját bi­zonyítja, amely Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével, szilárd szövetségben a parasztsággal és a dol­gozó értelmiséggel, a testvéri Szov­jetunió soko'dalú segítségével és tá­mogatásával győzelmesen meg tudta oldani a hatalom kérdését, megvédte hazánk függetlenségét, megalkotta népi demokratikus államunkat és megvalósította a népgazdaság szocialis­ta felépítésének és elsősorban a ne­hézipar fejlesztésének, a szocialista kultúra fel'endítésének nagy müvét. Az ötéves terv feladatai teljesítése előtt álló dolgozóinkhoz Element Gottwald elvtárs a következő szava­kat intézte: „Népgazdaságunkat úgy ke',1 felépítenünk, hogy a lehető leg­jobban szolgálja mindennapi szükség­leteinket, elsősorban a város és a falu dolgozó népe minden rétege életszín­vonalának emelését.” Büszkén mondhatjuk, hogy felejt­hetetlen Gottwald elvtársunk örökét sikeresen teljesítettük. A hatalmas nehézipar elsősorban a gépipar fel­építése az első ötéves terv során alap­ja lett valamennyi népgazdasági ága­zat. így a mezOgazdaság arányos to­vábbi fejlődésének is. Ez kialakította a termelés állandó növelésének és tökéletesítésének feltételeit a legfej­lettebb technika alapján. Az első ötéves terv teljesítésével népgazdaságunk fej'esztésében jelen­tős eredményeket értünk el és ezek kialakították annak feltételeit, hogy a párt és a kormány Csehszlovákia Kommunista Pártia Központi Bizolt­AZ ELSŐ OLDAL CÍMKÉPE: 1954. ÁPRILIS 4-én FELSZABA­DULT BRATISLAVA ÉS EZZEL EGÉSZ SZLOVÁKIA SZABAD LETT ságának 1953. szeptemberi határozata és különösen a X. kongresszus irány­elvei értelmében hozzáláthatott a dol­gozók életszínvonala további gyor­sabb ütemű fokozásának politikájához. 1953. harmadik negyedévéhez vi­szonyítva 1954. év végén a munká­sok, technikusok és hivatalnokok re­álbére körülbelül 20 százalékkal emelkedett. Ebben négyötöd része van az árleszállításnak és egyötöd ré­sze a névleges bérek növekedésének. Pártunk és kormányunk politikája — az árleszállítással emelni népünk életszínvonalát — a munkások és a földművesek szövetségének további megszilárdításához vezetetett. Pártunk és kormányunk abból az egyedül helyes irányvonalból kiindúl- va, hogy az árak csökkentésével emel­hető népünk életszínvonala, hazánk felszabadítása 10. jubileumi évében már negyedszer szállítja le 1955. április i-től kezdve az élelmiszer- és az árucikkek kiskereskedelmi árait. Ezzel dolgozóink évi áttogban számít­va további 1.3 milliárd koronát nyer­nek. Az árleszállítás ismét a köz­szükségleti cikkek fontos fajtáit érinti, ezért minden csatod költségvetésében érezhető lesz majd. A szövetek árát átlagosan 8 százalékkal, némely faj­tánál egészen 28 százalékkal, a láb­beli árát 3,7 százalékkal, némely faj­tánál 20 százatokkal, a szappan árát átlag 6.8 százalékkal, neme'- fajtá­nál 17.8 százalékkal, a növényi zsi­radék árát 10 százatokkal, a rizs árát pedig 8,5 százalékkal csökkentik. Az állami kiskereskedelmi arak 1953 óta bekövetkezett csökkentésé­vel — beleértve a jelenlegi csökken­tést is — a lakosság évi átlagban 12 milliárd korona megtakártást ér el. Az 1953-ik évi árcsökkentés évi át­togban 4,8 milliárd korona, az 1954- ik évi 5,9 milliárd korona és a jelen­legi 1,3 mil'iárd korona megtakarí­tását jelenti. A párt és a kormány elvária, hogy az állami kiskereskedelmi áraknak új csökkentése és ennek következtében a dolgozók életszínvonalának további emelkedése új munkalelkesedést vált ki dolgozóinknál, amely biztosítja az ezévi gazdasági terv nagy feladatai­nak teljesítését, az ipari, építkezési és mezőgazdasági termelés fellendítését és a második ötéves terv sikeres meg­kezdését. A növekvő kereslet kielégítésében, és a vásárlóerő gazdaságos, célszerű felhasználásában sokat segíthetnek szocialista kereskedelmünk dolgozói Ezzel kapcsolatban beszélni kell munkájukról. Annak ellenére, hogy a szabad piac terjesztésével munkájuk lényegesen javult, még mindig vannak hiányosságok. A kereskedelmi dolgo­zóknak tudatában kell lenniök a szo­cialista kereskedélem jelentőségének, amely a szükségleti cikkek elosztásá­nak alapformája. Ezért fontos, hegy munkájukat mindenképpen fejlesszék és tökéletesítsék. Népgazdasági tervünk feladatainak teljesítése feltételezi a termelési fel­adatok következetes és pontos telje­sítését, nemcsak a terv mennyiségi, hanem elsősorban minüségi teljesíté­sét és túlszárnyalását. Ezért elsősorban három dologró! van szó: 1. Biztosítani kell az ipari és me­zőgazdasági termelés maximális nö­vekvését: 2. él kell érni a munkatermelé­kenység állandó növekvését a nép­gazdaság minden ágazatában és a munkatermelékenység emelésének a tervben kitűzött arányát minimális feladatnak kell tekinteni; 3. a termelés növekedésével egy­idejűleg biztosítani kell a legmaga­sabb gazdaságosságot a népgazdaság minden szakaszán. A maximális gazdaságosságért a mi­nimális költségekért folytatott harc egen elvét különösen ki kell hang­súlyozni egész népgazdaságunkban. Ez év március 28-án, Ján Komensky születésének 357. évfordulója alkal­mából hazánk minden járásában megtartották az első tanító-napot. Ennek a napnak nagy jelentősége van tanítóink egész évi munkájának ki­értékelésében. Kormányunk több pe­dagógust kitüntetett és ezzel is bebi­zonyította, hogy mennyire megbecsüli és közszeretetben részesíti tanítóin­kat, az új nemzedék nevelőit. E napon értékelik ki és vitatják meg a tanítók munkájának eredmé­nyét s mindazt, ami lényeges kérdés a pedagógusok munkájában. E nap a legalkalmasabb arra, hogy a tanítók közvetlenül is megismerjék egymást, megbeszéljék terveiket, esetleges ne­hézségeiket. hogy tanácsot és segít­séget nyújtsanak egymás munkájához. Bratislava környékének tanítói és tanítónői Stupaván tartották meg az első tanító-napot. A Kiskárpátok ama városkájában, ahol Ján Nálepka nem­zeti hős több, mint öt évig tanított. Róla nevezték el a stupavai kéteme­letes szép iskolát, ahol ma a fiatalok százai nemcsak az abc-t tanulják, ha­nem az új időknek új eszméit is. Kiváltkép sok szó esett e napon a tanítói munka nagyságáról, megbe­csüléséről és szépségéről. Azt mondja az egyik tanító, hogy van egy régi jó magyar közmondás, hogy a részeg asszonytól, a topron­gyos paptól, és a műveletlen ember­től csúnyább nincs. S valahogy ez így is van. Ám azért ne felejtsük el, hogy mégis csak a műveletlen ember az. akit talán mindenki a legjobban megvet. Mert ha azt vesszük, az ab­szolút művel ellenség, a tudatlanság az okozója sok olyan ténynek,. vagy dolognak, ami éppenséggel nem a leg­jobb fényt vet az emberre. S itt jön a tanító, a fiatal lelkek ápolója, az alig felcseperedett ember- palánták nevelője, tanítója és okta­tója. Igen a tanító, aki nemcsak az abc-re, az egyszeregyre, a betűkből a szavak alkotására, a szavak össze­függésére és azok leírására tanítja meg a gyerekeket, hanem annál sok­kal 'többre. Bár igaz, hogy a tudo­mánynak és a műveltségnek ez az alapfoka. Mert a betűk, az olmsás, az írás ismerete nélkül tudóssá, mű­veltté még egy ember se vált. És ez is igaz, hogy a tanítói pályán a be­tűk megismertetése és azok papírra- vetésének megtanítása az első nehéz­ség. Mert bizony az a gyerek, aki az első osztályban nem ismerte meg az abc-t, aki nem tanult meg olvasni sem az első, sem a második osztály­ban, az a harmadik, negyedik és a felsőbb osztályokban is dadogva és szótagolva fog olvasni. Éppen ezért kell megbecsülni azt a tanítót is, aki az alsóbb osztályokban tanítja a gye­rekeket. Ha azt vesszük, a felsőbb osztályokban már félig kész anyagot kap a tanító amit tovább kell gyúrni, csiszolni. És valljuk meg őszintén, mi üyen tanítókat akarunk, akik tudnak és állandóan tanulnak is, akik hivatá­suknak érzik a pedagógiai pályát. És ilyen tanítónk már van száz és száz — mondotta az egyik tanító a fel­szólalásában. — A tanítónak meg kell találnia a legjobb eszközöket arra, hogy a ta­nulók necsak megértsék a tananyagot, hanem azt mélyen bevéssék emléke­zetükbe. hogy az tartós és mély tu-' dóssá váljon. A tanítónak jól kell ismernie és szívből kell szeretnie ta­nítványait, mert enélkül munkája nem sok gyümölcsöt hoz — jegyezte meg beszélgetésünk közben Dózsa ta­nító elvtársnő, aki a püspöki nyölc- éves magyar középiskola legidősebb és legjobb tanítónője.. Dózsa elvtársnő, a kitüntetett taní­tónő, aki már több mint harminc éve tanít, szeretettel beszél munkájá­ról. Harminc évi gyakorlat és tapasz­talat nem kevés egy tanító életében. S ha mégegyszer pályát kellene vá­lasztania, újra a tanítói pályát vá­lasztaná. Ez a tanító-nap megmutatta, hogy tanítóink nagy része igazi, forró szen­vedéllyel neveli ifjú nemzedékünket, Egy pülantra sem feledkeznek meg arról, hogy nemcsak művelt, okos embereket kell nevelniük gyerme­keinkből, hanem jó hazafiakat is. S minden pedagógus tudja, hogy ezt a felelősségteljes munkát az iskola­padba legelőször ülő gyermeknél kell kezdeni. Ezek a pedagógusok úgy ta­nítanák, hogy ifjúságunk válóban a nemzeti érzés, a hazafiasság és az igazán nemes emberi kapcsolatoknak a példaképévé válik. A tanító-napon elhangzott beszámo­lók megmutatták azt is. hogy sok ta­nító távolról sem tesz eleget hivatá­sának. Sokan még nem találták meg a gyerekek szívéhez és értelméhez vezető utat. De mindennek ellenére, bátran és joggal mondhatjuk azt, hogy tanítóinkat szeretet és megbe­csülés illeti. Közel egy évtized alatt olyan ifjú nemzedéket neveltek, amely támasza és építője lesz a szo­cializmusnak, hazánknak. Ezt bizo­nyítja az is, hogy e nap alkalmából száz és száz tanítót tüntettek ki ki­váló munkájukért. Közöttük sok fia­talt is, akik csak pár éve kerültek ki az iskolák padjaiból. Az elmúlt rendszerben kevés tanító kapott kitüntetést és megbecsülést munkájáért. A kapitalista rendszer­ben nem tudták és nem is értékelték kellőképpen a tanítók munkáját. A tanítókat és munkájukat lenézték, al­sóbbrendű foglalkozást láttak pályá­jukban. Egész másképp van ez ná­lunk, ahol szeretik és megkönnyítik munkájukat, gondoskodnak szociális viszonyaik rendezéséről, egészségük védelméről és tudásuk további foko­zásáról. Ez a nap nemcsak értekeelet. ha­nem ünnep is mit. Ünnep, a peda- gógusok ünnepe. És még ünnepélye- sebbé tette a Bratislava-kömyék ta­nítóinak találkozóját a délutáni km- túrműsor. A kultúrműsort a stupavai cementgyár nagyszerű kultúr együtte­se és az iskola énekegyüttese nyúj­totta. Aki szereti a dalt, a közvetlen em­beri hangot, az szereti az életet és a munkát is. S ez a munka is a ta­nítók munkája mit, a stupavai ta­nítók munkája, akiktől példát vehet sok tanító. fáé) 7erjesszük az ifjúsági sajtót J COCUuOőCl' l/MI U ' vo 1/ uhuikéi ^.V " Rubany'község CsISz-tagjai méltón akarják ünnepelni hazánk 10. év­fordulóját.- A város és faluszépítési akció keretén belül 900 óra ledol­gozására kötelezték magukat a fiatalok. « Lapunk előfizetőinek tábora egyre emelkedik. Az ifjúság úgy városon, mint vidéken - megszerette az „Oj Ifjúságot” és fiatal olvasóink tábora állandóan bővül. Paksi László, ekecsi levelezőnk tgy ír a sajtóterjesztésről: „Örömmel értesítem az Új Ifjúság szerkesztőségét, hogy községünk dISz-szervezete, az ifjúsági sajtó­terjesztés terén az első helyre került a kerületben. A mi termünket díszíti r Kerületi verseny zászló. Községünk­ben egyeben olyan CslSz-tag sincs, aki elő ne fizetné az ifjúsági sajtót." Takács elvtárs, a CsISz érsekújvári járás vezető titkára a következőkről tájékoztatta a szerkesztőségünket: „Az érsekújvári járás fiataljai lel­kesedéssel várják a hét végét, amikor kézbekapják az Üj Ifjúságot. De nerr csak a CsISz-tagok olvassák szívese a lapot, hanem az idősebb dolgozó, szövetkezeti tagok is. Az eddigi sajti terjesztéssel közel sem lehetünk mei elégedve. A jövőben nagyobb gond< kell fordítani a sajtóterjesztésre. A kamocsai CsISz-szervezet a leg­utóbb 15 új előfizetőt jelentett tit­kárságunknak. A szentmiklési állami gazdaságban pedig öten rendelték meg az elmúlt hetekben az Üj Ifjú­ságot.” Fiatalok! Kövessétek az ekecsi és az érsekújvári járás CslSz-tag fainak példáját és terjesszétek az ifjúsági saját, hogy ne legyen egyetlen CslSz- tag sem, aki ne olvasná az Új ifjú­ságot.

Next

/
Thumbnails
Contents