Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-03-19 / 11. szám
1955. március 19. a SPARTAKIÄDRA: reségel és két ízben értek el döntetlen eredményt A tavalyi jó szereplés arra 'nyer következtetni, hogy az újont komáromi ifjúsági csapat idén nehéz ellenfele lesz a járási bajnoksáci részvevőinek A fiatalok . szakszerű nevelésben részesülnek Iviesics elvtrv az edzőjük A 'savat tápjai KI! eg < haióauár ifjúmunkásai és szaktanulói. Rajtuk kívül méo néhány ma tanuló kapott helyet a csaptaiban. A csapat tagjai között egészséget közösségi szellem uralkodik. Ivicsici e'rtárs figyelemmel kíséri a rábízott 'tataiok munkáját és magánéletét is. Rossz tanuló nem játszhat a csapatban. A helyes irányítás meVett Y'■ utánpótlást nevelnek Komáromban. A fiata' komáromi labdarúgók szeretik a munkáinkat, szeretik a sportot és szeretik edzőjükéi Ivicsics elvtársat, aki nem sajnálta n fiatalod nevelésére fordítani szabad idejét h: au, tudását átadta nekik \ A fiatalok hálásak a róluk való gondoskodásért. Ezt jó munkával és ió sporteredményekkel akarják meg- há’nini Örömmel vesznek részt minden akcióban, így az I. Országé- kpartakiád előkészületeiben is. A lelkiismeretes előkészületek után Komáromban bizakodóan tekintenek a fiatalok első bajnoki szereplése elé s remélik, hogy néhány év múlva olyan labdarúgók és dolgozók válnak belőlük, mint Vresics József Rajt előtt a komáromi ifjúság Rajt előtt áll a komáromi ifjú- *• sági csapat. A téli szünet után a fiatal labdarúgók ismét sorompóba álltak. Ebben az évben vesznek először részt a járási labdarúgó bajnokságban. Az ifjúsági csapat fiatal. mindössze egy éves. tavaly alakult. Ennek ellenére a komáromi ifjúsági labdarúgók szép eredményekkel dicsekedhetnek. A tavalyi év mérlege nagyon szép- 24 mérkőzésből 21-et megnyertek, egyszer szenvedtek veKépiinkön a komáromi ifjúsági ibdarúgöcsapat látható Balról jobbra: Ancsin Kovács, Zsuzsa. Ancsin ralién Szokol Ivicsics cdzó. ülő sor Bar- bilik, Csemusz, Mozsár, Virág, Vizlai.Kihár és Harmat. Előző számainkban bejelentettük, hogy lapunk hasábjain első eredeti fordításban közölni fogjuk Jaroslav Hasek „Svejk a derék katona” című halhatatlan, vidám írását. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a mű közlését a következő számunkban megkezdjük. A vágsellyei járásban az ÖSSz egyesületei elég szép számban kapcsolódtak be az I Országos Spartakiád előkészületeibe A gyp- korlók példásan, fegyelmezetten gyakorolnak, ámbár számuk nagyobb is lehetne. Különösen a tornászok közül gyakorolnak kevesen. Pereden nem áll a gyakorlók rendelkezésére megfeleld tornaterem. Az iskola tantermeiben gyakorolnak. A gyakorlatok kivitele igen jó. ami Kocsis Nándor és Zatykó Mária lelkiismeretes munkáját dicséri. * * * A somoriai járás előkészületei példaképül szolgálhatnak igen sok járásnak. Az iskolákon kívül hét DSO Sokol egyesület gvakoro] és a Spartakiádával kapcsolatos költségek fedezésére már eddig 7.830 koronát gyűjtöttek A gyűjtésben a nagvlégi gyakorlók vezetnek ebben a járásban. A nagylégieknek már most 5.000 koronájuk van az útiköltségre. A főiskolások is szorgalmasan gyűjtenek az l. Országos Sparta- kiádra A költségek fedezésére minden főiskolás 8 óra brigád munkát vállalt, és ennek bevételét a Spartakiád céjaira ajánlotta fel. * * * A perbenveki CsISz-tagok is fokozzák az I. Országos Spaitakiád- ra való előkészületeket. 12 lány és 6 fiú naponta, többen pedig hetente háromszor gyakorolnak Sajnos a katonai szolgálat előtt álló fiatalok közül eddig igen kevesen álltak a gyakorlók soraiba • * * * A kékkői járásban még a mai napig sem javultak a Spartakiád előkészületei. Az ezzel kapcsolatos munka teljesen a testnevelési dolgozókra hárult, mert cí szervezetek még a HNB sem vállalt részt az előkészületi munkákból. Itt az ideje, hogy a CslSz és a többi szervezetek és szervek munkájukkal hozzájáruljanak a Spartakiád sikeréhez. Mit szólsz ehhez, Kuksi ? — Méghogy Kocsist megnevelni. ■. vagy Puskást... vagy Lantost.... Persze meg lehet próbálni... De én toronyórát adok. aránylánccal annak az edzőnek aki egy elrontott, elkényeztetett „csillagból” báránykát csinál. A nevelést nem itt kell kezdeni ... valamivel előbb. Nem a már befutott játékosnál, hanem az ifinél, sőt — a gyereknél. Labdarugó-edzők ültek a fehér asztal mellett. Sáki Béla, a nagycsapat edzője beszélt. — Bizonyára ti is ismeritek azt az érzést, ami az embert elfogja, amikor eQv vérbeli tehetséget vél felfedezni. így jártam én három évvel ezelőtt egy utcai mérkőzésen. Az utca rövid kis utca volt a Vili. kerületben Körülbelül féltucat gyerek kergette a labdát az utca egyik vége és féltucat a másik vége felé lévő kapuba A srácok között láttam egy fiút. Olyan tizenháromévesnek néztem. Vékonydongájú gyerek volt. — Hiih, amit az a kölyök csinált a kis teniszlabdával. Ügy engedelmeskedett neki, ahogy akarta. Levette a levegőből, úgy, hogy a jobblábán maradt, a követkéz^ pillanatban átejtette a ballába elé--és máris kész volt a gól Aztán azon a kis helyen a sok nyalkáié qyérekláb között hogyan cselezett! Hárman-négyen is menteik rá, de ő eqy-egy egészen váratlan és csodálatosan egyszerű mozdulattal már tisztán állt és lőtt... Aztán megfigyeltem néhány fejesét. Kecsesen, könnyedén, szinte alig észrevehető lendülettel ment fel a labdára és mégis csaknem kétfejjél magasabbra került, mint a többiek. Megdobbant a szívem... Itt az új nagy tehetség... Ha ez hozzánk -kerülne .... Lelki szemeimmel már-láttam a fiút címeres mezben. Tudjátok, az ember néha belelelkesedik .. . — Félrehívtam a fiút. „Hol játszol? — kérdeztem tőle „Mit érdekli ez magát?" - válaszol bizalmatlanul. — .Micsoda kérdés ez? Látod, hogy érdekel". ..Nem abból a kőbányai avarból lőtt" Meri ha onnan jött, előre is mondhatom. ne fáradjon. Oda nem megyek. Ez részemről befejezett ügy." — Értetlenül néztem rá: „Miről beszélsz te?” - „Hát arról, hogy csalogatnak abba a gyárba focizni". „Téged?” — „Igen, engem". — Egy pülanatra úgy éreztem, hogy fejbekólintottak. Ezt a gyereket már más is észrevette. Csalogatják De — 0 nem megy. És vajon mive1 csalogatják? És ö miért nem megy? Ilyen gondolatok motoszkáltak a felemben amikor mégegyszer megkér deztem „Hol játszol te?" — „Az iskolában. Aztán hol itt. hol ott." - „Biztos? — „Ojjé” — nevetett a ■srác — „de még milyen biztos. Meg nem szerződtettek le sehová." — Micsoda?! Hogy téged még nen szerződtettek le?” — kérdeztem. Nem tudtam, nevessek-e, vagy mérgelődtem — „Akár hiszi, akár nem. én még szűzigazolás vagyok" mondta a gyerek. Majd hozzátette. Egyszerűen azért, mert méa <eholsem teles-tették a le1 tételeimet. (Folytatása következik.) Milyen a zenekar összeállítása? A zenét a fülünkkel érzékeljük de emellett a látószervünk is fontos mert hiszen amikor zenét hallgatunk, figyeljük a karnagy mozdulatait is, aki a zenekar segítségével kifejezésre hozza a szerző szándékait. Máskép hallgatjuk a zenét, ha figyeljük a zenészek mozdulatait és ismerjük az egyes hangszereket A rádió és a gramofon viszont azt mutatják. hogy a zenét kkor is élvezhetjük ha a zenélőket nem látjuk. Kétségtelen hogy a hangverseny- teremben sokkal erősebb az élmé- i nyünk. mivel a zenekart és a tcarna- ryot is látjuk és így látószerveinket is igénybevesszük. mélyhegedűk, aztán a nagyobb gordonkák, melyeket a tér között kell tartani mögöttük állnak a hatalmas kontrabasszusok. A karnagy más *13 Amikor hangversenyre megyünk figyeljünk már akkor is, amikor a zenekar csak hangol és a hangszerek látszólag összefüggéstelenül hegedűinek, fújnak és különböző tangókat hallatnak A zenészeknek minden egyes alkalomkor hangolni kell, mert a hangszerek rendkívül érzékenyek a külső és belső hőmérsékletre. Ezenkívül mindig rendkívül fontos, hogy a zeneegyüttes közösen hangoljon mert különben nem ' lehet tökéletes az összhang. A hangszerek zenebonája, amely összevegyül a hallgatóság tompított beszélgetésével a hangversenylátogatóban tnár egy bizonyos várakozásteljes izgalmat vált ki Ha a helyiségek megengedik akkor az igazi komoly hangolás nem a pódiumon, hanem az erre a célra külön berendezett helyiségben végzik Az oboa zenésze halkan megadja az „a“ hangot és a zenészek a megadott hanghoz irányodnak Amikor a karnagy megjelenik mindnyájan elnémulnak, a karnagy rövid szünet után felemeli a pálcáját, jelt ad és a .«neszek játszani kezdenek. A látszólag rendszertelenül összeállított zenészek együttest képeznek, melyet zenekarnak nevezünk Hogy jobban láthassuk a zenekart most a karzaton helyezkedünk el. A zenekarban három zenészesoportot különböztetünk meg: a vonósokat, a fából készült fúvós fahangszeren játszó zenészeket, a trombitásokat, továbbá a puzonokat a dobost és a többi ütő hangszert A klasszikus és romantikus zenekar lelke a «onószenekar. Technikai szempontból majdnem korlátlan a kifejezési lehetősége. A vonószenekar tud énekelni, panaszkodni, jajongni, művészi tökélyt csillogtathat és a leggyorsabb, valamint a leglassubb tempóban játszhat A vonószenekar hordozza a dallamot és megadja a tematikus fejlődés alapját. A négyhangú énekkarhoz áll a legközelebb, ha azt képzeljük el. hogy az első hegedű — a szopránnak a második hegedű az alt hangnak, a brácsák (mélyhegedű) a tenornak és a gordonkák •:i basszu-, hangnak felelnek meg. A vonószenekarra, úgy tekintsünk, hogy az tulajdonképpen egy bővített vonósnégyes. vagy vonós-ötös. A vonószenekar arányai a darab jellegétől függnek. Egy nagy szimfonikus zenekar összeállítása a következő: 14 első hegedű 12 második hegedű 10 mélyhegedű. 10 gordonka és 8 kontra- basszus-tuba. A karnagy félkörben maga köré csoportosítja a vonóshangszereket. A karnagytól balra vannak a karcsú első hegedűk, mögöttük a második hegedűk, előtte a nagyobb Ülésrendet is bevezethet. mindig a terem akusztikai körülményei szerint. Néha a második hegedűsek vagy a gordonkák jobboldalt ülnek. A zenészek száma is a . zenemű jellegétől függ. Hayden és Mozartnál kisebb, intímebb, mint Beethovennél. A zenekar a legnagyobb Straussnál, Mahlernél, akik rendszerint hatalmas zenekarok számára komponáltak. A vonós hangszerek mögött két sorban fiinak a fuvó-hangszerek. Balról jobbra a fuvolák és fagótok. Á szimfonikus zenekarban nemcsak fafuvolákat használnak, gondoljunk például Mozart Varázsfuvolájának szólaimara. A piccoló fuvola igen éles rikácsoló hangot ad ki. A legrégibb hangszerekhez tartozik az oboa, melyet a keskeny ’ ajaksípjáról ismerünk meg. Középfekvésben elmélázó hangot ad ki, amely azonban egyre erősebb és élesebb lesz. Az angolkürt tulajdonképpen egy régi oboa, melyen például Wagner Richard Tristánjában a pásztor szomorú dalát adják elő. A klarinét aránylag újabb keletű fahangszer és a zenekar primadonnájának számít. Igen gazdag a hangskálája. A régi klarinétét már ritkán használják, annál gyakrabban a basszus klarinétét, amely nagyságával és tölcsérével tűnik (el. Sosztakovics például X. szimfóniájában basszus klarinéttel jellemezte a téma borongós részleteit. A klarinét rokona a saxofon. A fafuvó hangszerek tulajdonképpeni basszistája a fagót, egy hosszú csőhangsz r, olyan ajaksíppal, mint az oboáé. A fagottal komikus, de komoly hatásokat is el lehet érni. Például Csajkovszkij VI. szimfóniájának mélabús kezdetén. A kontrafagót a legsötétebb mélységekbe nyúl be. A rézfuvóhangszereknéi, amelyek a fafuvó hangszerek mögött oldalt ülnek a négy hangzatosság . szerint megkülönböztetjük a trombitát, a lá- gyabb kürtöket, a puzonokat és a nehéz basszus tubákat A pódiumon az utolsó sorban vannak az ütőhangszerek A modern zenekarban igen változatosan vannak képviselve. Ott látjuk az üstdubot, réztányért, harangjátékot, celesz.tát, xilofont és a gongot. A hárfát és a zongorát is idesorolhatjuk, habár nem ütőhangszerek. A klasszikus zenekarban a legfontosabb ütőhangszer az üstdob A klasszikusok rendszerint két dobot alkalmaztak Az egyik a „d” hangra, a másik az „a” hangra volt hangolva. Később például Berlioz nyolc dobot irt elő. mégpedig 16 különböző hangra. A zeneszerzők alapos tudással, igénybe vehetik a hangszerek által nyuj.- tott gazdag lehetőségeket. Ogy i,s mondhatjuk hogy annál gazdaságosabban veszi igénybe a hangszereket, minél több mondanivalója van. Minden hangszer számára . külön kiírják a kottákat. A karnagy előtt az úgynevezett partitúra fekszik, ebbe a kottakönyvbe az összes hangszer kottája le van je- i gyezve. A karnagynak azonban parti- ! túra nélkül is kívülről ismerni keli .az ; egész darabot és a zenekar minden i egyes tagjának tökéletesen be keli ' tanulnia a saját szerepét és össz- ;-uigban kell lenni a zenekar többi I tagjával. j Csak a karnagy vezetése alatt vál- : hat a szimfonikus mű, melynek elő- I adásához ilyen összetett zenekarra ; van szüksége, igazi élményünkké, í F. Á. SCHOLF
