Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-01-15 / 2. szám
--=== A (Jsl&z SZLOVÁKIAI K O Z P O JN T 1 B1ZUITS A G Á iN A K LAPJA ==^- Bratislava. 1955. január 15. Ära 60 fillér IV, eylutyajn. szám. Egyre terebélyesedő mozgalom A CslSz II. kongresszusát február elején tartják meg Prágában. A CslSz-tagok és a szervezeten kívül álló fiatalok már hosszú ideje készülnek a kongresszusra Kultúrműsort tanulnak be, kötelezettségeket vállalnak, új munkamódszereket vezetnek be, tudományos vagy szórakoztató előadásokat tartanak a kongresszus tiszteletére. Ez a ténykedés hazánk erősítését, a béke megvédését szolgálják. A handlovai II. akna a fiatal dolgozói büszkén dicsekszenek azzal, hogy teljesítették a kongresszusra vállalt kötelezettségeiket, több szenet adnak az üzemeinknek. A nováki Beloianisz tanulóotthon tanulói vállalták, hogy két vagon szénnel többet termelnek ki naponta, mint ahogyan azt a terv előírja. A verebélyi gramafon-Uzem fiatal dolgozói kezdeményezése folytán az utolsó három hónapban átlagosan 35*/»-al teljesítik túl a termelési tervet. Ezzel köszöntik a CslSz H. kongresszusát. Hasonló kötelezettségvállalásokról tudunk a bánovcei Vorosilov- ÜZemböl, az érsekújvári Elektrosvitből és a tolmáesí Kirov-üzembö! is. Amint látjuk az üzemekben dolgozó fiatalok kihasználják ü kongresszussal kapcsolatos lehetőségeket és tőlük telhető módon emelik a termelést. Mit tesznek vájjon a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a kongresszus tiszteletére. Télen a mezőgazdasági munka nagyobbrészt szünetel. Inkább a kultúrmunkából veszik ki a részüket a mezőgazdasagban dolgozó fiatalok. Példa arra a diós- palonyi, nagymácsédi, diószegi, kossuti, vagy a kolozs- némai CslSz-tagok. Bökpusztán brigádmunkát is végeztek a kongresszus tiszteletére és a kultűrmunkában szintén nagy munkát végeznek. Különösen a Fucsík-jelvénv megszerzésére fordítanak nagy gondot és a II kongresz- srusig minden bökpusztai fiatal megszerzi a Fucsík-jelvényt, — írja Martincsek Rudolf a szerkesztőségünknek, egyik levelében. Kovács Miklós azt írja. hogy a hódos: fiatalok felbuzdulva a diőspatonviak kultúrmunkáján. szintén kultúrténykedésbe fogtak. Paksv László levelezőnk pedig azt írja, hogy az ekecsi fiatalok Móricz Zsig- mond „Rokonok” című színművét tanulták be és vendégszereplésen is voltak Gellén. A nemesócsai CsISz- szervezet pedig a Spartakiáda jó megszervezésére fordítja erejét. Az időt azonban még jobban ki kell használni. Különösen a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra vonatkozik ez. Nekik nyáron, tavasszal, vagypedig az őszi döntő- fontosságú munkaidőben sokkal kisebb lehetőségük van a szervezeti, vagy a kultúréletre, mint most. A CslSz 11 kongresszusa pedig alkalmat ad arra, hogy felrázzuk azokban is a lelket, akik egyébként nem kapcsolódnak be a szervezeti életbe kellőképpen. A jó CslSz-tagok helyes módszerrel a kongresszus alkalmával minden fiatalt bevonhatnak a munkába. Természetesen az a kívánatos, hogy vonják is be. Nem sok fiatal akad, aki azt mondaná, hogy nem végez valamilyen munkát, ha értelmesen meggyőzően beszélünk vele, különösen most. amikor a kongresszus előtt állunk és annyira fontos mindenkinek a munkája a hazánkban, hogy szinte leírhatatlan Pártunk és kormányunk útmutatása alapján jelenlegi legfőbb célunk a mezőgazdaság fellendítése. Tehát a falusi alapszervezeteknek és a szervezeten kívül álló fiataloknak is a kongresszussal kapcsolatban legfőbb feladattá váljon bármilyen kis tettel is, de mégis a mezőgazdaság fellendítése. Az erre vonatkozó lehetőségeink korlátlanul nagyok, mert nagyon sok a tennivaló ezen a téren. A fiatalság viszonya a mezőgazdasághoz elvitathatat- lanul az anyagi lehetőségeken múlik. Csallóközaranyoson, Nagykeszin, Csúzon, Nagytérén, ahol szilárd a szövetkezet, sok fiatal van odahaza a szövetkezetben. Persze vannak olyan szövetkezetek is, ahol pár fiatal lézeng csak az idős emberek közt. Az ilyen szövetkezetek még erősödésre szorulnak, a pénzügyi alapjuk gyenge, a kereseti lehetőség nem elégíti ki itt a fiatalokat Ezzel ■kapcsolatban az a fogas kérdés merül fel, hogy mi » legelső feladatunk a mezőgazdaság fellendítésében Elsősorban elsajátítani a haladó mezőgazdasági munkamódszereket és szüntelenül emelni mezőgazdasági szaktudásunkat Ezért használjuk ki a téli időszakot és a CslSz II kongresszusa iránt érzett tisztelet kötelezzen minket arra, hogy szorgalmasan tanuljunk, vegyünk részt a téli mezőgazdasági iskolázáson, tanfolyamakon és szorgalmasan tanuljunk a CslSz politikai köreiben. A mezőgazda- sági munkához sok tudás szükséges, ha ezt elsajátitjuk, nyugodtan menjünk dolgozni a mezőgazdaságba, mert ha szervezetileg, pénzügyileg némileg kifogásolható is az a szövetke' zt, ahol elhelyezkedünk, a tudásunk és tnun- kaszorgalmunk által fellendül méghozzá rövid idő alatt. Amint látjuk a tudásunktól, szorgalmunktól döntően függ a mezőgazdaság fellendítése. A mezőgazdaság fellendítése pedig jobb anyagi lehetőséget, szebb életet biztosít számunkra. Ehhez hozzásegít a CslSz II. kongresszusa is, ha kihasználjuk a vele kapcsolatos lehetőségeket a szervezeti életünkbe. A futó idő mutatja neícünk mivégre élünk, miért is vagyunk. Nagy bölcs az idő, hitünket uralja és fénybe vonja elforgó napunk. Ne sajnáljuk, ne féltsük erőnket, hajrá, miénk a boldogság tüze! Mi verünk új hidat a jövőbe, hogy megbékéljen a világ szíve. Mi nem fordulunk vissza már soha, utunk a gazdag jövendőbe tart s homlokunkon a derű jegye lángol, mert átvészeltünk minden zivatart. DÉNES GYÖRGY: UJ EMBEREK
