Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-08 / 1. szám

Ol IFIfiSÄG 1955. január 8. A bratislavai Béke- üzem kord-köz- puntjdnak szövő- osztalvan a terme­lési érték tervét még 1954 decem­ber 16-án teljesí­tették a mennyisé­gi tervet pedig 1954 december 19- én. Képünkön Pohánka József elvtársat lát­juk Kiril Ajdlhati- ser főmesterrel és Valovic István él- munkással. Mind- rrnan kitüntetés­ben és pénzbeli ju­talomban részesül­tek. SZÖVETSÉGÜNK-ÉLETÜNK ontos ügyün Hazánk ifjúsága egyre fokozottabb mértékben készül a CsISz II. kon­gresszusára. A legtöbb fiatal tekintet nélkül arra hogy tagja-e a CsISz- nek vagy nem. méltóan akarja ün­nepelni a II. kongresszust és valami­lyen tevékenységben nyílvánítia ki szeretetét szövetségünk, hazánk iránt Az Üj Hiúság nemrég foglalkozott azzal, hogy miért fontos kötelezett­séget vállalni, a szerkezeti munkát rpaeiavítani és fokozottabban kivenni részünket a munkából a CsISz 11. kongresszusa tiszteletére. Ma nagy nemzetközi események zajlanak le körű'öttünk és mi szilárdan állunk Az Őrség nem könnyű fe'adat. Ébe­reknek, erőseknek kell lennünk, hogy biztosan vigyázzunk Orhelvürjkön A kötelezettségvállalások ertlsítenek min­ket. Ezért minden alapszervezet ahol még esetleg nem vállaltak kötelezett­séget. indítsák el ezt az akciót és ér­tékes munkával bizonyítsák be a ho­vatartozásukat. A bratislavai kerületben 1987 köte­lezettségvállalást tettek Ezzel fokoz­ták a munkatermelékenységet és a minőséget. Például a trencséni Me- rina-üzemben a CsISz-tagok kezde­ményezése odáig vezetett, hogy 801 kg anvagot termeltek ki terven felül, Ugyanígy a trencséni Május 9.-i gép- üzeroben Csúzi és Duga elvtársak a múlt év végéig egy géppel többet gyártottak és így teljesítették kötele- «ettségvállalásukat. Azonban más téren is megmutat­kozik az ifjúság készülődése a CsISz II. kongresszusára. Rövid idő alatt 883 fiatal ment dolgozni a szénbá­nyákba. Ebben a bratislavai kerület vezet és utána a zsolnai következik. A járási nemzeti bizottságok és a Hadsereggel Együttműködő Szövetség, • mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára 3 hónapos traktorvezető tan­folyamét rendez. Mondani sem kell, hogy a fiatalok örömmel, tömegesen jelentkeznek ezekre a tanfolyamokra. Egyszerű tények, szürke számok ezek. a fiatalság akaratáról és tehet­ségéről beszélnek. Mindenhol a szer­vezett fiatalság a kezdeményezője ezeknek a vállalásoknak és sokkal több, értékesebb vállalás születne, ha több lenne a szervezett fiatalság. Sok falu és állami gazdaság van, ahol esek Pár fiatal tagja még a CslSz- nek. Többé-kevésbbé történtek intóz­* * * Kihasználjuk a kultúrházat A sajógömöri CsISz-szervezet a GUI- baba című operettet mutatta be. Gon­doltam, hogyha ilyen nagy feladatot elvégeztek, megnézem, hogy áll a sa- jögörömi CsISz alapszervezet ügye. Tehát elmentem Sajógömörre. Amikor a CsISz felöl és a színdarab betanu­lása felől érdeklődtem, kitűnt, hogy a kettőnek bizony kevés köze van egy­máshoz. Az előadást a Csemadok ren­dezte és a CsISz-nek bizony nagyon kevés köze van a rendezésben. Beszéltem Hunyák tenitóval is, a CsISz alapszervezet elnökével. Rokon­szenves, barátságos ember, de amikor a fiatalság felől érdeklődöm, össze­húzza a szemét. Pár héttel ezelőtt választották meg elnöknek, azt a fe­ladatot kapta, hogy szüntesse meg a zűrzavart, ami a fiatalság között van és hozza rendbe a CsISz aiapszerve- zetét Tehát inkább W jövőről, mint a múltról beszélt. Elsősorban is a Csemadok helyi csoportjától kell ta­nulnunk. Ezek végigbarangolták az egész környéket, eljutottak Rozsnyóra Gömörhorkára, Pelsőcre és mindenütt vendégs-erepeltek. Nekünk is így kell cselekedni. Most már könnyebb lesz a mun­kánk, mert lassan rendeződik a kultűr- ház oroblémája is. Eddig a kultúr- házba be sem engedték a fiatalokat, hiszen egy héten kétszer mozinak használták. Más célra nem lehetett kihasználni. Mostanában egy kastélyt alakítottak át kultúrházzá és átadták rendeltetésének. A kultúrházat ki­használjuk és Iparkodunk, hogy meg­javuljon a munkánk. CSELÉNYI LÁSZLÓ Tornaija kedések arranézve. hogy a fiatalokat vonják be a szervezetbe. Némely he- 'von belépési nyilatkozatokat osztot­tak ki a fiataloknak, vagy gyűlést tartottak, ahová meghívták a szerve­zetlen fiatalokat is. A gyűlésen be­szédek a CsISz fontosságáról, hivatá­sáról a belépési nyilatkozatokat pe­dig ki kellett volna tölteni a fiata­loknak. hogv CsISz-tagok lehessenek Azonban a sablonos eljárások nem ve­zetnek eredményre a szervező mun­kában. Hosszabb, kitartó munkát igé- nvel a szervezetlen fiatalok megnye­rése a CslSz-be, nem lehet ezt má­ról-holnapra akciószerűén megoldani. Ezen a téren a legfontosabb mozgató- erű az, ha jól dolgoznak az alapszer­vezetek Az alapszervezetnek mond­juk 30 tagja van, de ha ez a 30 tag se végez rendes munkát, akkor nem lesz vonzó a szervezetien fiatalok számára a CsISz. tgv bármilyen kez­deményezést is tesznek a szervezetlen fiatalok megnyerésére, nagyon kevés eredménnvel jár. Példa erre a sajó- gömöp, nasvvadi .vagy a nagvmegyeri alapszervezet. Azonban alapjában vé­ve más a helyzet a galántai járásban. Itt az új tagok beszervezését nem ak­ciószerűén hajtják végre hanem fo­lyamatosan, hosszabb időt igénybe- véve és így nagyobb az eredmény. — Ügvszólván minden alapszervezet min­den héten 3—4 tagot vesz fel a so­raiba. Kossuthon és a hegyi állami gazdaságban nyerték meg a legtöbb fiatalt a CsISz-be. A vágsellyei já­rásban Mocsonok, Pered és Farkasd vezet a tagszerzésben. Mocsonokon 119 úi tagot szereztek a CsISz-be. A kötelezettségvállalások és a kul- túrmunka mellett nagvon fontos, hogy súlvt_ helyezzünk az új tagok meg­nyerésére. A falukban, állami gazda­ságokban különösen kívánatos ez. Az új tagok megnyerése a CsTSz legfon­tosabb ügye és a II. kongresszus tisz­teletére tegyük állandóvá a fiatalok megnyerését. B. I. KOMSZOMOLISTAK Csehszlovákul . Kommunista Pártja volt az egyedüli politikai párt, amely hazánkban már megalakulása óta a munkások és a dolgozó fiatalok ér­dekeiért harcolt. A kommunista párt oldalán fejlődött ki és a dolgozó fia­talok jogaiért harcolt a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Kadlec elvtárs. aki Nagyszombatban az ottani Couburg gyár ifjúsági szervezetében működött, sokat gondol vissza ezekre a karcok­ra. A gazdasági válság idején lépett munkába. Nagyszombatban akkoriban már léteztek ifjúsági szervezetek Működött már a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Munkás Torna*gye- sület és a Munkás Scauting. A Komszomalba azért lépett be, mert látta, hogy a Komszomöl méltó módon harcol a dolgozó ifjúság jo­gaiért. Mielőtt a Komszomolba lépett volna a Munkás Tornaegyesületben dolgozott és a munka nagyon érde­kelte Ebben az egyesületben talál­koztak a proletár sportolók, örült nagyon a munkának és nagyon tet­szett neki a „mindenki egyforma” jelszó mert a jobbmódú gyerekek mindenben háttérbe szorították a proletárgyerekeket. „A szervezet ke­retén lseiül kölcsönösen neveltük egymást és egyre jobban nőtt ben­nünk az ellenállás a társadalmi rend­szerrel szemben — beszéli Kadlec elvtárs. Futballoztunk, gyakoroltunk, röplabdáztunk és sportjátékokat űz­tünk ezek nagyon vonzották a fia­talokat." Kadlec elvtárs később a Spartakiád Scauting Práce Egyesületben a 19. csapat funkcionáriusa lett. A falva­kat járták, új szervezeteket alapítot­tak Sárfián, Pöstyénben és a váguj- helyi járásban. Kirándulásokat ren­deztek. eleinte csak félhivatalosan, később aztán nagyobb csoportokban és mondhatjuk, hogy tömegjelleget vettek fel Az ilyen kirándul ásnkrm Közös munka - jobb eredmény A fdsőpatonyi fiatalság Hódosra jött vendégszerepelni. A hődosiak nagy érdeklődést tanúsítottak a be­mutatott színdarab iránt és bizony jóelőre megvásárolták a belépőjegye­ket. Az előadás alatt arra is adódott alkalom, hogy elbeszélgessünk egy- egy szereplővel. Az egyik szereplő elmondta, hogy a színdarabot közösen tanulta be a Csemadok és a tUzoltó egyesület, azonban a szereplők túlnyomó része tagja a CsISz-nek is. Ez azt bizonyít­ja, hogy a CsISz és a többi egyesület tömegszervezet megférhet egymás mellett és együttműködhet. Termé­szetesen a fiataloknak sok esetben hallgatniok kell az idősebbekre, mert ez hozzájárul a fegyelem megszilárdí­tásához az alapszervezetekben. A be­mutatott színdarab hatására Hódoson is munkához látott a Csemadok és a színdarab betanulásához fogott. KOVÁCS MIKLÖS Hódos beszélgetéseket rendeztek az idősebb párttagokkal, itt ismerkedtek meg Csehszlovákia Kommunista Pártjával a párt küldetésével és egyidejűleg a fiatalok harcával és feladataival is. A fiataloknak a valóságban már sa­ját forradalmi programjuk volt és a jobb életért harcoltak. A Spartakiád Scauting Práce Egyesület 19. csapat­nának zászlajára a következő volt felírva: „Nap, víz, levegő — friss forradalmi szellem.” A komszomolok Nagyszombatban mindig a párt segítő társai voltak és mindenütt elvégezték a feladatokat ahol az idősebb elvtársak a rendőr­ség üldözése folytán nem mehettek. A komszomolok röpiratokat terjesz­tettek. a falvakon előkészítették a gyűléseket, amelyeken aztán az idő­sebb elvtársak mozgósították a népet harcba a jobb életért. Illegális folyó­iratokat, röpiratokat terjesztettek sokszorosítottak, tüntetéseket szervez­tek, terjesztették az illegális pártsaj­tót, amely harcbaszólította a prole- táriátust a kizsákmányolok és elnyo­mók ellen. A komszomolok előre ki­dolgozták munkatervüket mégpedig úgy. hogy utcák szerint szervezték meg tevékenységüket. És amikor a nagyszombati toronyban 10-et ütött az óra, az összes utcában egyszerre minden udvarban forradalmi röpcé­dulákat dobtak. Mig a rendőrség az egyik utcában ilyen röpiratokat ta­lált, nem is sejtette, hogy egész Nagyszombat el van árasztva ezek­kel a röpcédulákkal. Gyakran, amikor már nagyon égett a komszomolok lába alatt a talaj és igen veszélyes volt á helyzet, a röp­iratokat az utcai járókelők zsebeibe dugdosták. A nagyszombati komszo­molok végtelen áldozatkészséggel vé­gezték megbízatásaikat és mélységes hűséggel ragaszkodtak a párthoz és n dolgozó néphez, vedia tisztában voltak azzal, hogy nem várja Őket semmiféle jutalom, hanem ellenkező­leg rendőri ütlegek, esetleg halálbün­tetés. A nagyszombati komszomolok aktí­van résztvettek a május elsejei tün­tetésekben, melyeket a rendőrség mindig igyekezett szétverni. De a párt áltál vezetett komszomolok a tüntetések szétverése után is újból szervezkedtek és más utcákon buk­kantak fel forradalmi dalaikkal. A Komszomol vezetője Kuchta István (Cája) elvtárs volt, ő hozta hozzánk közelebb a szovjet Komszomolt, ö beszélt a szovjet fiatalság küldetésé­ről a szocializmus■ építésében és a fiatal nemzedék nevelésében. A Csehszlovákiai Komszomolt több íz­ben betiltották, mégpedig 1922, 1927 és 1932-ben. de ennek ellenére a legnehezebb körülmények között sejt­rendszer formájában tovább mí/kö- dött. A sejtrendszer lényege abban rejlett, hogy a szervezetet sejtekre osztották fel és a sejtek 5-10 tagból álltak. A sejt élén egy megbízott állt, aki egy öttagú bizottságtól kap­ta az irányelvet. Az adott körülmé­nyek között jobban lehetett a kis csoportokat vezetni és cselekvésre ösztönözni és a gyűléseket egysze­rűbb volt megtartani. A Komszomol ilyen formában tovább dolgozhatott, újabb és újabb fiatalok tömörültek soraiba, úgy készültek a kapitalizmus elleni harcra. A fiatal komszomolok forradalmi eltökéltségét nem törte meg az üldöztetés, a gyűlések betiltása, a tilalom ellenére tovább dolgoztak, szervezték a fiatalokat, megszervez­ték a tanoncok vasárnapi tanítás elleni sztrákját, harcoltak a béreme­lésért, a munkaidő megrövidítéséért, a fiatalok munkatáborai, a fasizmus és a háború ellen. PAVOL SÁNDOR BaaBBaaaauMtiBaaBaaa*B«MM**«a«aMaaaaBBaaaaaMMiiBaaB«lHMa«Ma««aaaaMai A szovjet írók 11. össz-szövetségi kon gresszusa Moszkvában. !*NBaBaBBBBBB»MBa>aa««aBBaBBIBI«aa*BB»a*aai»*>BflBBBBBBBnBBBBBBBa«BBaBBBaaflBBBBMaBHBaa««H««BBB« ELMONDJA NAGY KAROLINA: Ha kell, fegyverrel kezünkben védjük meg a hazát Fejüket- vesztve rohantak a vissza­vonuló német katonák. Rémületük­ben szinte a fogukat vicsorgatták s a félelemtől eltorzult ajkukról szit­kokat szórtak. Akkor még fiatal vol­tam és sok mindent nem értettem. Emberek nemigen mutatkoztak az utcákon. A falu népe óvópincékbe menekült. Mindenki félt, suttogva remegő hangon beszéltek a felnőttek. Csak én nem féltem. A háború bor­zalmait csak a meséből ismertem és szinte gyermeki kíváncsisággal vár­tam hogy megismerjem. Kiváncsi vol­tam azokra az idegen katonákra, akik így megzavarták a németeket. Ma­gas, erős embereknek képzeltem őket. Olyanoknak, akik senkitől nem fél­nek, mindenkinél erősebbek. Mert milyenek is lehetnek azok, akik elől így megfutamodik az ellenség, hu háborúról van szó. S én magani sem tudom miért, nem féltem tőlük Sőt. vártam őket. Nemsokára lövöldözni kezdtek. Előbb csak itt-ott, majd egyre foko­zódott a harc. Az ágyúk szakadatla­nul ontották a tüzet és dörgésüktő megremegett a föld. Gránátok robba­nása reszkettette meg a levegőt. Vo­nítva futottak a kutyák, ember, állat egyaránt remegett a félelemtől. A harc egyre közeledett. Édesanyám remegve ölelte magához a legkiseb­beket. A pincében minden közeli ak­nabecsapódásnál összébbszorult a csa­lád. Akkor kezdtem én is igazán fél­ni. amikor láttam, hogy az édesapám is fél Amikor vánknézett könny fu­totta be a szemét. Nehezen nevelte a nvolc gyermeket és mindannviun- kat egyformán szeretett. Ki tudná elmondani meddig ültünk így. amikor hirtelen kinyílt az ajtó Egy hatalmas 25 év körül) idegen katona lépett be. Két kezében lövésre készen géppisztolyt, tartott A kiseb­bek sírva bújtak anyámhoz. A szov­jet katona miután látta, hogy nin­csen közöttünk katonaszökevény, megveregette apám vállát és azt kér­dezte, hogy az övéi vagyunk-e mind­annyian. Aztán kimentünk az óvó­helyről. Húsvét hétfője vcát. A nap gaz­dagon szórta sugarait a földre. A kertekben a barackfákon fesledeztek a bimbók, az új tavaszt jelezve. A ház előtt sok szovjet katona gyűlt össze. Az egyik, akit Nyikolajnak szólítottak, ölébe vette a kistes#vére- met, A kis Nándor idegenül nézett a katonára és elpityeregte magát. A katonák cukorkát és kekszet húztak elő s a kis Nándor hamar mosolyra húzta kis száját. Egy idősebb ránk­nézett és kevés híján elsírta magát. Mi nem tudtuk miért. Pedilg d min­denáron meg akarta velünk értetni magát. Aztán egyszeribe eszébe ju­tott valami. Vatelinos meleg kabát­jából fényképet húzott elő. A szive fölött hordta kedvesei fényképét. Hét egészséges apróság mosolygott ránk a családi képről. Csak akkor tekin­tettünk fel a katonára, amikor meg­remegett a keze, amelyben a fény­képet tartotta. Szeméből könnv pa­takzott. Oroszul beszélt, de mi meg­értettük, hogv egv sem él közülük. A németek váratlanul törtek be a faluba és egv éjszaka felgyújtották a falut. A kis családi házban benn­égtek a gyermekek édesanyjukkal együtt. Mindannyian sírtunk. Ügy ^reztük. mintha a mi .halottiaink lettek volna. A szoviet csapatok továbbvonulási narancsot kaptak. Ügy búcsúztunk tőlük, mintha rokonaink vagy réS’ ismerőseink ’ettek volna. A kapuban Nyikolai még visszafordult. Azt mondta, hogy ne féljünk a háború­nak nemsokára vége lesz Ott1 És Bérűn felé mutatott.. Most már nem csodálkoztam azon, hogy miéit féltek annyira a németek a szovjet katonáktól. Elképzeltem magamban, hogy mennyi erő lehet a sok-sok Nyikolajban, amikor hazá­jukból kiűzték és messzire kerget­ték az ellenséget. Drágán fizettek a német fasiszták a felgyújtott szov­jet falvakért, az ártatlan gyermekek és emberek gyilkolásáért, a békés építő szovjet nép boldog életének és munkájának megzavarásáért. Ezek a harcosok hozták meg szá­munkra a jobb életet. Mi nők ket­tős elnyomatás alól szabadultunk fel. A fasizmus leverésével egyenlő jogot kaptunk a férfiakkal, pártunk és kormányunk gondoskodott rólunk, hogy mi is tudásunk és tehetségünk szerint kezdjük meg az űi életet Felszabadultak a falusi lányok ezrei, akik szüleiket elhagyva cselédkenyé­ren gyötrődtek a nagyvárosok fényes uribázaiban. vagy a falusi gazdagok földiéin. Örökre elmúltak azok az idők, amikor a reménytelen jövőjű fiatal lányok a kávéházak lebujaiban, testüket árulva, megalázva, piszkos alvilági semmitmondó életben keres­ték a kiutat és megélhetőséget. En­nek vetett végett a győzedelmes szovjet hadsereg. — Milyen az életetek most a fel- szabadulás után? — kérdeztük Nagy Karolinától. — A felszabadulás verőfényes éle­tet hozott családunknak. A négy na­gyobbik tesvérem szakmát tanult ki és mind jól elhelyezkedve családot alapított. Négyen vagyunk még odahaza szüléinknél, öcsém Nándor fogtechnikusnak készül Juliska Joli­val együtt minden nap autóbusszal utaznak a fővárosba A 17 éves Joli tanítóképzőt 'átogat és mivel a leg­jobb tanulók közé tartozik, 320 ko­rona ösztöndíjat kap minden hónap­ban. Juliska a Technokov áruelosz­tóban dolgozik és 1.200 koronát hoz haza minden hónapban. Édesapáin beteg, rokkant lábára, már nagyon régen munkaképtelen. A felszabadu­lás után nyugdíjat kap. Én pedig úgy határoztam — mondja mosolyogva, hogy szüleim mellett maradok és a posBonypüspöki EFSZ-ben találtam kedvemrevaló munkát. Kezdetben a tvukfarmon. majd a dohánytermesztő csoportban dolgoztam. Három héttel ezelőtt pedig a szövetkezet könyve­lésével bíztak meg. Én itt érzem jól magam a faluban a szövetkezeti ta­gok között. S higyjék el, hogy nincs jobb éi-zés, mint amikor arra gondo­lok. hogy az a szép fehér kenyér amit édesanyám elénk tesz, az én munkám gyümölcse. — Karolina el­mondja még, hogy mennyit javult az életük az utolsó években, majd a tél­apó ajándékozásaira terelődik a szó. — Azelőtt talán tíz évig sem tud­tak annyi ruhaneműt venni szüleim, mint most. Az öcsém az iskolai énekegyüttesben szólót énekel. Az ünnepekre új sötétkék ruhát és téli cipőt vettünk neki. Az öregek meleg kesztyűket, édesapám három szép fér­fiinget, édesanyám pedig szép, feke­te szövetruhára valót kapott tőlünk. Mi pedig mindhármunknak egyfor­ma meleg télikabátokat, bőrkesztyű­ket, meleg fejkendőket és 280 koro­nás börcipőket vásároltunk. Jól élünk és boldoggá tesz az a tudat, hoty holnap, holnapután tíz és húsz év múlva még jobban élünk. S még alig feledtük el a háború borzalmait még alig száradtak fel a könnvek anvá- ink szeméből, amikor az imperialis­ták és csatlósaik egv újabb, az eddi­ginél borzalmasabb világégésbe akar­ják sodorni a népet. De mi ezt nem engedjük! Ha kell. fegvverrel a ke­zünkben védjük meg hazánk hatá­rait az ellenségtől és bebizonvítiuk nekik, hogv nem félünk az 6 acsar- kodásaiktól ás készek vagyunk harc- baszállni mindazokkal, akik gátolni akarják boldog életünket — ígv fe­jezi be szavait Nagy Karolina. GÁL ETA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents