Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-14 / 64. szám

6 ÚI IFJÚSÁG 1954. augusztus 14. „Sátorpáros“ A bratislavai tejüzem modernül felszerelt laboratóriumában pontosan ellen­őrzik a tej- valamint a féligkész és készáruk minőségét, hogy dolgozóink asztalára jóminőségű áru kerülhessen Többet törődjünk a falusi fiatalokkal Ha ezelőtt keton. :at láttam mene­telni az utcán, eszembe se jutott, hogy milyen nehéz és küzdelmes a katona éle­te, csak egyszerűen tudomásul vettem: katonák mennek gyakorlatra. Csupán arra gondoltam, hogy emgí ők a hon­védelem tudományát sajátítják el, ad­dig mi otthon dolgozhatunk, tanulha­tunk. Ügy képzeltem el, hogy a ka­tona élete nagyon is könnyű, hogy a hadsereg kötelékében eleget pihen ez ember. De nem így van. Erről az el­múlt hónapban győződtem meg, ami­kor résztvettem egyhónapos katonai ki­képzésen. Az olvasók túlnyomó részér bizonyára érdekli a katonaélet küzdel­mes volta, szépsége, mert ezt az éle­tet még nem ismeri és előtte áll. Ezért leírom mindazt, amit egy hónap alatt tapasztaltam. Gyönyörű helyen, a Kis Kárpátok tö­vében, a „Próba” völgyben — ez az el­nevezés tőlem származik, mert itt pró­bát tett mindenki — terült el a nyári kiképzésünk színhelye. Sátorban lak­tunk, ezért telepedésünket Sátorváros • nak kereszteltük el. Az elnevezés a sát­rak sokasága szerint teljesen jogos volt. A sátrak között szép fő- és mel­lékutcák sokasága futott fel a hegyek lábához. Az útszegélyeket árkokkal és vesszőívekkel jelöltük ki. Az árkok a sok esővíz levezetését szolgálták, a fe­hérre meszelt vesszők pedig inkább az út szépségét. Nyári kiképzésünk első napja szerve­zési munkával telt el. Az agitátorokat és a CsISz-funkcionáriusokat gyűlésre hívták, a többiek addig a sátrakban tet-t tek rendet. A CsISz gyűlésén a tábor politikai főtitsztje és a tábor parancs­noka mondott beszédet. Beszédjükben vázolták azokat a feladatokat, amelyek a CsISz és az agitátorok előtt állnak. Ezután került sor a CsISz vezetőségé­nek megválasztására. A vezetőségbe természetesen a legöntudatosabb, sze­mélyes páldaadással előljárni tudó elv­társakat választottuk. A gyűlésnek igen nagy jelentősége volt. Az előadók pon­tosan meghatározták azokat a felada­tokat, amelyek ránk vártak. A főfeia- dat az volt, hogy mindenkit nyerjünk meg arra, hogy odaadással végezze a gyakorlatokat, a szabadidőben pedig ta­nuljon. E kettős cél elérésénél nagy szerepet játszott az öntudatos fegye­lem. Parancsnokainknak segítséget kel­lett nyújtanunk az öntudatos fegyelem kinevelése terén. Annak ellenére, hogy valamennyien főiskolások voltunk, saj­nos, jónéhányen akadtak közöttünk o- Jyanok is, akik mindig a dolog könnyebb végét szerették volna megfogni. A ka­tonaságnál — de a polgári életben is — az ilyen embereket megvetik. A gya­korlatokra például, ha ki kellet vinni valamilyen anyagot, vagy szemléltető eszközt, önkéntes jelentkezőt kértek. Érdekes volt megfigyelni, hogy ezeket az eszközöket mindig ugyanazok az elvtársak vitték, minden alkalomkor ők vállaltak többletmunkát. Gyakran persze mindenkinek jutott valami vin- nivaló, de a lógósok ilyenkor, ha már nem bújhattak ki a munka alól, a köny- riyebb tárgyakat fogták meg. Az ilyen emberekre nagyon haragudnak a töb­biek. Nem azért, mert nekik kellett vin­niük a tanításhoz szükséges anyagot, hanem azért, mert rendszeresen kihúz­ták magukat ez önkéntes munka alól. Mindenütt szükség van a baráti együtt­működésre, az egymás megsegítésre, de leginkább a hadseregnél. Azok a fiata­lok, akik nem éltek a bevonulás előtt közösségi életet, igen sok nehézségen esnek keresztül, amig eljutnak a kö­zös, bajtársi együtműködéshez, a kol­lektív életformához. Az öntudatos fegyelemre való neve­lés terén a legnagyobb munkát a párt­ós a legöntudatosabb CsISz-tagok vé gezték. A személyes példaadás a leg­jobb nevelőeszköz. Ezzel az eszközzel dolgoztak a párt- és a legjobb CsISz- tagok. Szorgalmas munkájuk nem volt hiábavaló. A kiképzés jó átlageredmé­nye nagyrészben ez ő érdemük. Sok „ja­víthatatlant” vezettek helyes útra, s én ezt tartom a legnagyobb . sikerüknek. Megfigyeltem, hogy hogyan változott át az egyik főiskolás. Velem szomszé­dos sátorban lakott. Ez a fiú például a kiképzésre jöttekor így nyilatkozott a nyári táborozásról: feleslegesen ma- cerálják itt az embert, úgysem lesz háború. S ahol csak tehette, mindenütt kihúzta megát a munka alól, nem ta­nult. A figyelmeztetések és a példa- adás azonban jó hatással voltak rá, s végül is, ha nem is lelkesedéssel, de legalább kellő szorgalomi al végezte a gyakorlatokat és jó eredménnyel vizs­gázott. A párttagok és a CsISz-tagok kezde­ményezése különösen a taktikai és a lőgyakorlatokban mutatkozott meg, a két legfontosabb tantárgynál. Ezeken a gyakorlatokon röpcédulákat írtak, me­lyeken feltüntették ez egyéni és a raj­eredményeket is. Gyakran fordult elő, hogy az egyik raj, vagy szakasz ver­senyre hívta ki a többit. A versenyzés nagymértékben segítette elő a jobb. ossz- és egyéni eredmények elérését. Erre a legjobb példa az egyik elvtárs volt, aki velem lakott egy sátorban. Ő szemüveget hordott s az előző lögya- korlatokon nagyon rossz eredményeket ért el. Rontotta az egész rajunk átlag­teljesítményét. Rajunk legjobb lövészei állandóan foglalkoztak véré, s rájöttek a hibára. A puskát a kulcscsonton tar­totta, s mikor meghúzta a ravaszt, az J- következendő ütéstől annyira félt, hogy a szemét behúnyta, vagy teljesen el­fordult a céltól. Ilymődon nem érhe­tett el még elégséges eredményt sem. Mikor rájöttünk a hibájára, megmutat­tuk és megmagyaráztuk neki a helyes puskatartást. Az eredmény az volt, hogy a legközelebbi éleslövészeten a legna­gyobb csodálkozásunkra a legjobbak egyike lett. Sokan nem is akarták hin­ni neki, hogy megtanulta a pontos lö­vés módját. Ügy gondolták, csak vé­letlen szerencséje volt. De tévedtek. Az illető élvtárs a következő lőgyakorla- tokon. is kiváló eredményeket ért el és végül is dicséretben részesült. A gyakorlatok nem voltak könnyűek. Megnehezítette őket a fizikai munka hiánya is. De a szorgalom, a fegyelem és ez akarás meghozta a gyümölcsét: a vizsgákat kevés kivétellel mindenki letette, s a gyakorlatokon is jó ered­ményeket ért el túlnyomó részünk. Az elméleti és gyakorlati kiképzést igen kellemessé tették a vasárnapi tá­bortüzek, melyeket magunk rendez­tünk, és a legkiválóbb katonai művész- együttesek is vendégszerepeitek. Meg­látogatott bennünket a katonai mű­vészegyüttes és a honvédelmi minisz­térium zenekara. A két fellépésnek igen nagy sikere volt. Nagy sikert arattak a honvédelmi minisztérium zenekaré­ban működő Farkas testvérek magyar népdalaikkal. A népdalokat felváltva énekelték a le^obb szólóénekesek. A tábortüzek műsora is magas színvona­lú volt. Az első helyet e zeneakadémia hallgatói foglalták el, ők adták a leg­értékesebb műsorszámokat. A kultúr­áiét mellett igen élénk volt a sportélet is. A fárasztó nyakorlatok után a sza­badidőben megnépesedtek a sportpá­lyák. Az egyes alakulatok egymás kö­zött különböző tornákat is rendeztek. Rendszeresen játszották a körmérkőzé­seket, s a pályákról nem hiányoztak a nézők sem, akik sokkal jobban bíztat­ták csapatukat, mint például a bratis­lavai közönség Vörös Csillagot. A kultúr- és sportéletben resztvettek a tisztek és az altisztek is. Ilyen al­kalmakkor megismerkedtünk felette­seinkkel és még jobban megszerettük őket. Ma a katona vszopye összeha- sonltíhatatlanul más, mint a múltban. Gyakran elbeszélgettünk az altiszteink- kel, elmondották élatrajzuket és élet- körülményeiket. Az egyik ilyen beszél­getés alkalmával az egyik altiszt, aki az első köztá'saság idején is katona volt, sok hihetetlennek látszó dolgot mesélt a katona ekkori életéről. Ösz- szehasonlítást tett a koszt között is. Mi csak tőle tudtuk meg, hogy a múlt­ban a katona feketekávét és egy da­rab kenyere kapott reggelire. Á kávét azonban nem ihatta meg mindig, külö­nösen ha forró volt, mikor 6orakozót kiáltottak, ott kellett hagynia. Ma a feketekávé mellé vajat, lekvárt, szalá­mit, vagy szalonnát kap a katona és annyi kenyeret, amennyit meg bír enni. Az ebédről és a vacsoráról nem is be­szélek. A táborozás utolsó napjai a vizsgák­ra való készülődés jegyében teltek el. A kiképzés még ekkor is tartott, de több volt a szabadidő. Sokan az éjsza­kai pihenőjüket is megrövidítették a vizsgák sikerének érdekében, pedig ez tilos volt. A tanulásban sokan szorul­tak segítségre. Különösen a fegyverke­zelés, szétszedés és a fegyverekkel va­ló helyzetállások elsajátítása okozott soknak nehézséget. Az ügyesebbek pártfogásuk alá vették a gyengébbe­ket és megtanították őket. Ezenkívül rajonként közösen is tanultunk. A köl­csönös segítség meghozta a maga gyü­mölcsét. A vizsgákon jő átlageredmé­nyeket értek el az egyes rajok is. A nevelés terén nagy szerepet töltött be az önfeláldozásra és a hősiességre való nevelés. Ezt a célt szolgálta a ki­képzés. A gyakorlatokon megmutatko­zott, hogy főiskolásaink túlnyomó része jól felkészült a haza megvédésére. 0- lyan katonák nevelkedtek itt fel, akik szükség esetén hősiesen harcolnának a haza szabadságának megvédéséért. Aki új katonává, a haza jól felké­szült védőjévé aka válni, annak e gya­korlótéren elsősorban önmagával kell megküzdenie. Le kell győznie könnyel­műségét, kényelemszeretetét, hogy tel­jes odaadással végezhesse a nehéz gya­korlatokat. A hadseregnél közmondás­sá vált: minél nehezebb a gyakorlóté­ren, annál könnyebb a harctéren. Szép és küzdelmes a katona élete Fegyelmet, önuralmat, tanul itt az em­ber, amire a mindennapi életben igen nagy szüksége van. Jól fel kell készül­nünk a katonai szolgálatra, hogy szük­ség esetén bátran tudjunk haircolni a nép fegyverével, a nép érdekéért. B. T. Nem is ütközik akadályba, nem ’s kell sokat erőlködni, ha meg akarunk győzni egy fiatalt arról, hogy odahaza dolgozzon az EFSz-ben, vagy az állami gazdaságban. Különösen ha olyan fia­tallal találkozunk, aki öt-hatszáz kilo­méterre dolgozik falujától és ha ó pénzkeresetben is van, ha még olyan becsületesen is dolgozik és ha nagyon is jó az üzemi konyhán a koszt, de akkor is hazavágyik. Ha azt a kérdést tesszük fel neki, hogy miért nem tetszik neki odahaza lenni, akkor sokat beszél, többet már alig kell tűié kérdezni. Leginkább ab­ba köt bele, hogy falun unalmas az élet, nem tudja fiatalos vágyait kielé­gíteni és kevés pénzt keres. Falun unalmas az élet? Sok igazság van ebben! Utazás közben sok élmé­nye van egy fiatalnak,, de ez még nem minden. Azt, amit távol talál, meg a falujától, azt odahaza is megtalálhat ná, ha a helybeli hatóságok részéről helyesen lenne megszervezve a köz­ségben mindenféle kulturális feltétel. Igaz, ebben legelső szerepe talán a CsISz-nek van. De az alapszervezetek vezetői óriási eredménynek képzelik el azt, ha. egyetlenegy kultúrműsort bemutatnak évente A fiatal utazik. Elindúl a szürke falusi állomásról, 600 kiométeres ut áll előtte. A legelső csatlakozó állo­máson újságot vásárol Élet és tudo­mányt. Béke és Szabadságot és más értékes folyóiratot. Mire a munkahe­lyére ér, elolvassa az újságokat és egy könyvnek is legnagyobb részét. A munkahelyen is arról beszél, hogy mit olvasott az Élet és tudományból. Bo- nyolúlt technikai, kémiai, vagy eset­leg csillagászati kérdésekről vitatko­Megszerezzük a Fucsík-jelvényt CsISz-szervezetünk egységes szilárd és megbonthatatlan. Bár igaz, hogy az alakuló CsISz-gyűlésünkön még nagyon kevés tagja volt szervezetünknek. A CsISz-szervezet közvetlen a bevonulá­sunk után alakult meg. S ekkor még elég nehezen ment a szervezés és a munka is. Szervezetünk többsége parasztfiatalokból áll. Az egyik gyűlésen kötelezettséget vállaltunk, hogy azokat a katonákat, akik érdemesek a CsISz-tagságra, akik mindenben példamutatók, felvesszük a ClSz-be. Szakaszunk szép eredményeket ért el mind politikai, mind > harci felké­szültség terén s ezen eredmények elé­résében nagy része van ifjúsági szer­vezetünknek is. Kultúrtéren is igyek­szünk jó munkát kifejteni, megalakí­tottuk a tánc- és énekegyüttest. Kul­túregyüttesünk neve „Komszomolec” Amikor megszerveztük a kultúregyüt- test, komolyan hozzáláttunk a munká­hoz. Egy pár hét sem telt bele s máris szép kultúrszámokkal szórakoztattuk katonáinkat s a környező falvak lako­sait is. Kiváló kultúrmunkánkért di­csérő oklevelet kaptunk a CsISz járási titkárságától. Most a Fucsík-jelvény megszerzésére készülünk. Szakaszunkat csoportokra osztottuk s közösen vesszük át az elő­írt anyagot a jelvény megszerzéséhez Az olvasókörök vezetői olyan bajtár­sak, akik már megszerezték a Fucsík- jelvényt. A mi körünk vezetője Helem- csény bajtárs, aki ’gazán lelkiismere­tesen végzi munkáját, s megfogadtuk hogy mi is úgy fogunk dolgozni a kö­rökben, hogy egy pár hónap múlva va­lamennyien megszerezzük a Fucsík-jel- vényt. MAJERSZKY MÄRTON közkatona zik. Közben az jár neki az eszében, hogy milyen jó lenne odahaza értéke síteni azt, amit ezekből a könyvekből, folyóiratokból tanúit. Tehát szégyen és gyalázat lebe­csülni a fiatalokat azzal.'hogy kultúr- munkának könyveljük eh az évente egyszeri kultúrfeüépést. Ez nem kul- tűrmunka A kultúrműsor, betanulása bemutatása a kultúráiét egyik része csupán, de teljes egészében nem kép­viseli a kultúréletet. De ha sportot űzhet, jó filmeket nézhet, különfé'e érdekes újságokat, folyóiratokat olvas- hatnak odahaza a faluban is, akkor már szélesebb alapokon nyugszik a kultúrmunka. Kiélheti a fiatal a kul- túrvágyát, technikai köröket, sport­köröket szervezhet a CsISz keretén belül. Csak sajnos, nálunk a legtöbb faluban a kultúrotthonok papíron lé­teznek. valóságban azonban nem. Ke­vés helyen van rendes könyvtár és könyvtáros, ami úgy a CsISz-nek, mint a helyi bizottságoknak a hibája. Pedig az a fiatal, aki városból, ipari munkából hazakerül dolgozni a me­zőgazdaságba, okvetlen ki akarja elé­gíteni kulturális igényeit. A mai fia­talok százszorta különb parasztokká akarnak válni, mint azok, akik az öreg apjuktól tanulták meg hagyo­mányképpen, hogy búza után mit kell vetni a földbe. A helyi nemzeti bizottságokra és minden falusi hatóságra ezen a téren nagy feladat vár. Ugyanezt kell mon­dani a CsISz alapszervezetekre is. Nem lehet eltűrni, hogy a könyvek zárt szekrényekben heverjenek, a fiatalok pedig rá vannak kényszerülve, hogy ponyvai-egényt olvassanak, ha ugyan találnak a faluban. ★ ★ ★ Ekecsen az aratás ideje alatt alig le­hetett fiatallal találkozni. A fiatalok a mezőn dolgoztak aratógépel, vagy pe­dig a cséplésnél. Jó termés Ígérkezett és minden percet kihasználtak a ter­més betakarításánál. A jó munkának köszönhető az is, hogy a gabonabeadást 10 nappal a határidő előtt teljesítették. De a nagy nyári munkák ideje alatt sem feledkeztek meg az ekecsi fiata­lok a testnevelés fontosságáról és e- gyébb nyári szórakozásról. Tudják, hogy aki rendszeresen sportol, az a munká­ban sem fárad el. Friss marad, acélo- zódik az akarata, erősödik a teste. A jövő hónap folyamán lesz a Nyári Spar- takiád és erre az ekecsi fiatalok is be­neveztek. A helyi Sokol-egyesület ve­zetősége ezzel ugyan nagy fába vágta a fejszéjét, de a feladattal mégis meg­birkózunk. Sokan azt tartják, hogy mi­nek a sport annak, aki reggeltől késő estig dolgozik, hiszen a munka már ma­ga is sportolás. A helyi Sokol egyesület vezetőségének most az a feladat jutott, győzze meg a fiatalokat arról, hogy a munka nem sportolás és a sportolni A Szlovák Nemzeti Felkelés X. év­fordulója tiszteletére értékes kötele­zettségvállalásokat tettek a Szövet­ségi Vasútvonal építői is. A kötelezett­ségvállalások terén élen jár a marge- cáni 0.41-es építőrészleg kollektívája A bágerkezelilk és a többi dolgozók vállalták, hogv munkaszakaszukon tervfeladataikat jóval túlteljesítik. — T rnás Skop és Ján Milták bágerkeze l”k megfogadták, hogv augusztusban és szeptemberben a margecáni állo­más közelében összesen 34.000 köb­Kolozsnémán is arattak a fiatalok A kolozsnémai fiatalok húsz tagból ál­ló brigádot szerveztek a cséplésre. Az egyik vasárnap reggel már öt órakor kimentek a cséplőgéphez és hatvan má­zsa gabonát csépeltek ki. Dalplva men­tek a munkahelyre és becsületesen dol­goztak. Szabó András, Beke Hona, Né­met Edit, Patőcs Borbála és Pivoda Gé­za voltak a brigád legjobb tagjai. De nemcsak ezen az egy napon dol­goztak a CsISz-tagok az EFSz megse­gítésére, hanem 22 tag állandóan az EFSz-ben dolgozik. Ez a 22 fiatal min­den alkalommal bebizonyítja, hogy ér­dekük a szövetkezet további fellendí­tése. Az aratásban Tarcsi Ervin CslSz-tag önkötözőgéppel aratott naponta kilenc hektárt. De a kultúrmunkában sem maradnak el. Megalakítottak egy tánccsoportot, amely 14 tagból áll, továbbá egy szín­játszó csoportot és így állandóan szó­rakoztatják a munkában elfáradt dol­gozókat. A kultűrcsoport megszervezé­sén leginkább Sörös Gizella dolgozott. DOBRÄNSZKY LAJOS KOLOZSNÉMA Tehát alapvetti dolog az, hogy első­sorban biztosítsuk be a falusi fiata­lok, ideszámítva a mezőgazdaságba visszatért fiatalok kulturális fejlődé­sét. Ha a kulturális fejlődésüket min­denféleképpen biztosítjuk, a sportle­hetőségeket kihasználjuk és a sport­ban azáltal is segítjük a fiatalokat, hogy a helyi nemzeti bizottságok tö­rődjenek azzal is, kik a helvi Soknl egyesületek vezetői és ne kispolgári elemek vezessék a sportegvesületet, akkor eredményt, érünk el. Ezáltal fel­lendül a kultúrmunka, virágzásnak indul a sportélet, a fiatalok jobban szeretnek odahaza lenni, mint egy tá­voli városban és nem unatkoznak a faluban sem. mert meglesz a kulturá­lis lehetőségük és alkotó munkát vé­gezhetnek. Természetes, ha a fiatalok odahaza maradnak, amit elősegít az is, hogy rendes kultúréletet élhetnek és nem unatkoznak, akkor a szövetkezet leg­jobb dolgozóivá válnak. Világos, hogy ez a szövetkezet fellendülését segíti elő. Megnő ezzel az anyagi jövedelem is a szövetkezetben. Igaz ugyan, hogy a kultúrmunka mellett még rengeteg tennivaló van a fiatalság mezőgazda- sági munkára való megnyerésére, de a kultúrmunka nagyon fontos szere­pet játszik. Tehát igazi kultúréletet teremtsünk falun, necsak kultúrfellépéseket szer­vezzünk. űzzük el a faluból az unal­mat, és a helybeli hatóságok, vala­mint a CsISz alapszervezetei tegyék ezt magukévá. BAGOTA ISTVÁN szeretők készüljenek a Spartakiádra. A Spartakiádon a labdarúgók, kézilabdá­zók és a könnyű atlétikai sportolók vesznek részt. Szeretnénk a lányokat is megnyerni a sportnak, azonban ez nehézségbe üt­közik. A mi falunkban nem jó szem­mel néznek még a sportoló lányra és ennek helytelenségét az erkölccsel hoz­zák összefüggésbe az idősebbek és az öregasszonyok. Pedig tekintetbe vehet­nék az ekecsi öreg asszonyok is, hogy vannak nemzetközi viszonylatban ki­magasló női sportolóink, akik igazán erkölcsös életet élnek és a falusi spor­toló lány is lehet erkölcsös. Egy falusi sportoló lány sokkal erkölcsösebb le­het, mint az olyan lány, aki e nem sportol, se moziba nem jár, úgy él mint egy apáca és szendeségével leplezi bű­nös hajlamait. Még nehéz munkát kell végrehajta­nunk azért, hogy a lányokat is meg­nyerjük a sport számára és reméljük, hogy az ekecsi lányok inkább sportolni fognak majd, mint az öreg asszonyok­ra hallgatni. P. J. méter földet emelnek ki. A bágerke- zelőkhöz csatlakoztak Ján Kaminsky csoportjai is és vállalták, hogv 17.000 köbméter föld kiemelésével meggyor­sítják az ásási munkálatok befejezését. Stefan Ladik munkacsoportja biztosít­ja a terven felüíi kiemelt földmennyi­ség zavartalan elszállítását, Paulik mester kollektívája, amelv a közúti híd építésén dolgozik, szep­tember 15-ig két héttel a kitűzött ha­táridő előtt befejezi a híd építését. Munka mellett szórakozunk is A Szövetségi Vasútvonal építői új felajánlásokat tettek a munka meggyorsítására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents