Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-08-14 / 64. szám

-JÚSÁG Pavel, Sivasi a nagyidat állami gazdaság traktorosa kétekés agregáttal végzi a tarlóhántást. Öt nap alatt SO hektár földet szántott fel. Tervünket 120 százalékra teljesí tettük Pártunk X. kongresszusa hazánk minden dolgozójára felelősségteljes feladatot bízott. Ezek közül egyik leg­nagyobb feladat a mezőgazdaság fel­lendítése. Ezért mi, a rozsnyói magyar tannyelvű pedagógiai iskola tanulói elhatároztuk, hogv a nyári szünidőben a mezőgazdaságban fogunk segíteni! Elhatározásunkat tett követte. A ki- rályhelmeci járásban lévO állami gaz­daságban kaptunk munkát. Megérkezésünk után megismerked­tünk környezetünkkel, majd a terv­szerű munkára gondoltunk. Amiről iskolákban már annyit hallottunk, most gyakorlatban is megpróbáljuk. Az állami gazdaság vezetőivel karöltve elkészítettük a havi tervet. Az állandó esőzés késleltette az ara­tást s igy az első héten dohányt és cukorrépát kapáltunk. Naponta 11-12 órát dolgoztunk, aminek meg is lesz az eredménye. A napi tervet minden­ki teljesítette. A hét vége felé a iá nyok már türelmetlenek voltak, arat­ni szerettek volna. No de majd sói kerül arra is, vigasztaltuk Okét. Valóban nem hiába várták olyan tü­relmetlenül az aratás megkezdését mert meg is állták a helyüket a ma­rokszedésnél. Különösen kitűnt szor­galmas munkájával Mráz Magda, aki sokszor még az ebéd vagy uzsonna- szüneteket is munkára használta fe1 Kötelet készített már előre a kötözés­hez. Ezt a nagy szorgalmat azzal ma­gyarázza. hogy iskolában is az elsők között van, no meg aztán, ha brigád után hazamegy a falujába, ne kelljen .szégyenkeznie édesapja előtt, aki a helyi EFSz egyik legjobb dolgozója­De vannak még mások is, akik di­cséretet érdemelnek jó munkájukért, ilyenek Zagyi Ica, Török Ica, Éliás Ili és még sokan mások. Nem szabad megfeledkeznünk a fiúkról sem. Amit a lányok marékra szedtek, azt a fiúknak kellett levágni és felkötni. A cséplésnél újra csak a nehezebb végét fogták meg a dolog­nak s ott is becsülettel megáll ták a helyüket. Meg kell említenünk Tamas Zoltán. Lázár Ferenc és Horvát János elvtársakat, akik reggel négytől este nyolcig, de volt rá eset. hogy reggel­től reggelig dolgoztak. Ilyen lelkes és önfeláldozó munka­kedv közepette telt el az egyhónapos mezőgazdasági munkabrigád.; A hónap végén kiértékeltük munkánkat és így megállapítottuk, hogy 6.337 órát dol­goztunk le, tervünket pedig 120 szá­zalékra teljesítettük. Ezzel az ered­ménnyel mi is hozzájárultunk a párt X. kongresszusa által hozott határozat megvalósításához. RÉVÉSZ BERTALAN. Iske A falu jó hírnevéért Nagyi'aluban nemcsak a szövetkezeti dolgozók, de az egyénileg gazdálkodó közép- és kisparasztok is egyaránt tö­rődnek a község jó hírnevével. Jó hír­nevüket megerősítették az idei nyári munkák becsületes teljesítésével is Sikeresen elvégzett aratási, cséplési és tarlóhántási munkák után 118 száza­lékra teljesítették terménybeszolgálta- tási tervüket. Ehhez a sikerhez nagy segítséget nyújtott a helyi nemzeti bizottság. A helyi nemzeti bizottság vezetése és jó íelvilágosító munkája nyomán, az egyé­nileg gazdálkodó kis- és középparasz­tok is a határidő előtt nemcsak telje­sítették, hanem túl is teljesítették be- szolgáltatási kötelezettségüket. A helyt nemzeti bizottstág minden tagja meg­határozott feladatot kapott a cséplés és a terménybeszolgáltatás gyors befe­jezésénél. Agitációs munkájuknak kö­szönhető, hogy rögtön a cséplőgéptől vitték a gabonát a terményt felvásárló raktárakba. A cséplési munkálatoknál a szövetkezeti dolgozók példásan segít­séget nyújtottak az egyénileg gazdál­kodó kis- és középparasztoknak. Va­sárnap, amikor a szövetkezet dolgozói nem csépeltek, a kis- és középparasz­toknak kölcsönözték a cséplőgépeket és egyéb felszerelést. Ezzel elősegítet­ték a kis- és középparasztok sikeres cséplését. Ezt a munkát szintén a helyi nemzeti bizottság szervezte meg. A ga­bonát rögtön a cséplőgépektől szállí­tották a raktárakba. Az egyénileg gaz­dálkodók közül elsőnek a 72-éves Seres Mihály teljesítette. Az ő példáját kö­vetve, a többi egyénileg gazdálkodó is teljesítette a dolgozók állama iránti kötelességét. A magángazdálkodó szek­tor már eddig is túlteljesítette beszol- gáltatási kötelezettségét, melyet 113 százalékra teljesített. Ezzel a tettükkel az egyénileg gazdálkodó parasztok pél­dát mutattak az egész járás, sőt az egész nyitrai kerület egyénileg gazdál­kodó parasztjainak. Dolgoznak a varból fiatalok Reggel öt őrekor e felkelő nap már serény munkában találta a varból fiata­lokat. Csépelték a gabonát. Egész nap megfeszített erővel dolgoztak. Ha ki­sebb géphiba adódott elő, segítettek a gépésznek a javításnál d azután újból rajta ... mindenki a helyére és folyt tovább a munka. Szorgalmas munkájukkal szép ered­ményt értek el. A 17 fiatal 127 mázsa gabonát csépelt ki. Este, mikor a csép­lési eredményeket megtudták, elhatá­rozták, hogy még többször is szervez­nek cséplési brigádot. PETÉNYI ISTVÁN leveléből ló munkáért—kitünte Dár nappal ezelőtt falunkba csak hírből ismert zászlót hozott Gyur- csík elvtárs, a CslSz dunaszerdehelyi járási titkára. Az idősebb elvtársak nem tudták elgondolni, hogy miféle zászló ez, kik kapják, s hogy miért kapják. De ez nem is csoda. Hisz eddig a bősi CslSz-tagok még nem részesültek olyan nagy kitüntetésben, mint ezen a napon. Bár egyesek nem nagyon értékelik a fiatalok munkáját — ezek példás mun­kával bebizonyítják, hogy ők már más fiatalok. Megmutatták ezt a legnagyobb veszély idején, amikor az árvíz veszé­lyeztette mind a termést, mind a falu lakosságát. Nem volt olyan munkasza­kasz, ahol CsISz-tag ne lett volna. A fiatalolt; állták a sarat és ezért a ki­tartó és odaadó munkáért megkapták a kerületi versenyzászlót. A Duna vízállása napról napra ma­gasabbra emelkedett. Már az alacso­nyabban fekvő dűlőkben feljött a talaj­víz. Némely helyen a gabonatáblák víz­ben voltak. A réteken a lekaszált szé- nerendeket a víz majdnem ellepte. Ezt a veszélyt nemcsak a falu idősebbjei vették észre, hanem a fiatalok is. Tud­ták, hogy a gyors megoldás: az azon­nali segítség. Még aznap este tagság gyűlést hívtak össze, amelyen közösen megbeszélték a nehézségeket. A mun­kába bekapcsolódott minden fiatal. Másnap már korán reggel mentek a mentési munkába. A CsISz-tagok száma 125 volt, a nem CsISz-tagoké 19. Az első napi munka a learatott kévék ösz- szehordása volt olyan helyre, ahol má: az áradás nem fenyegetett. A munka nagyon fárasztó, de hősies volt. A víz sok helyen térden felül ért, s mintha ez adott volna nekik erőt. Igen, volt ott erő is és erős akarat is, mert tud­ták, hogy a fáradságos munkának meg lesz a gyümölcse. Nem veszhet el az. ami még menthető. A kévéket kettesé­vel sőt hármasával hordták a védet; helyre. A vízveszély óráról-órára nagyobb volt és már a falu lakosságát is ve­szélyeztette. Voltak olyan házak, ahol a víz már a padlót is felfeszítette. Sok helyen a fal is annyira átiTedvesedett, hogy a lakásban való tartózkodás élet­veszéllyel fenyegetett. A CsISz-tagok elsőnek kapcsolódtak be a mentésbe. A mentőmunkálatok sokszor elhúzódtak a késő esti órákig. A munkák szer­vezője, kezdeményezője és fáradhatat­lan harcosa Horváth Ferenc volt, a CslSz helyi szervezetének kultúrfele- löse. Jó példáját a többi CsISz-tag is követte. Az eredmény: minden család, aki csak veszélyben volt, biztos helyre került. A víz már annnyira áradt, hogy nem­csak a talajvíztől, hanem a gátszaka­dástól is kellett tartani. Erre a mun­kára már a falu lakossága kevésnek bi­zonyult. A .kiküldött elvtársak látták hogy a helyzet igen komoly. A néphad­sereg segítségére is szükség van. Szük­ség volt éjjeli őrségre és éjjeli mun­kára is. Ebbe a munkába voltak be­osztva a katonák, a tűzoltók és a CsISz- tagok karöltve az elvtársikkal védték u dolgozó nép vagyonát, a családok nyugalmát. A vízveszély két hétig tartott. Eza­latt az idő alatt a katonekonvha is itt tartózkodott. Mivel a katonákra nagy szükség volt a mentési munkálatoknál, a lányok forgolódtak a konyha körül, örömmel dolgoztak, hisz ez is a falu mentésére irányult. Ezután mindenki bekapcsolódott az aratási munkákba. A faluban minden erőt mozgósítottak, hogy a megmentett gabona a zsákba kerüljön. Az EFSz cséplőgépeinél nincs olyan gép, ahol ne volna GsISz-tag. Törődtek a mentesse s most arra törekednek, hogy a meg­mentett gabonát mielőbb átadhassák az államnak. Az aratási, cséplési és a mentés: munkálatok után megkezdődött a tar­lóhántás. A helyi traktoros brigád traktorosai 80 százalékban fiatal trak­toristák. Annak ellenére, hogy a talaj alacsony fekvésű és ezáltal a talajvíz nagyon hátráltatja a szántást, mégis helyi viszonylatban a legmagasabb teljesítményt érik el. Horváth Imre. aki az aratási munkálatokban is az el­sők között foglalt helyet, a tarlóhán­tásban is megtartotta ezt a helyet. Na­pi teljesítménye három hektár. Jó pél­dáját követi Varga Béla és Nagy Zol­tán is. Minden erőt latba vetnek, hogy a dolgozó nép kenyere a jövő évben is biztosítva legyen. A bősi fiatalok megmutatták, hogy nincsen olyan nehézség, amit nem lehetne legyőzni, ha az akarat és az erő egyesül. A kerülettől kapott ver­senyzászló új erőt, nagyobb munka- iendületet adott minden fiatalnak. Ha így folytatjuk tovább, mindenki elis­merheti, hogy mi már más fiatalok vagyunk — új ifjúság. JOHANCSIK GYULA — BŐS A CslSz SZLOVÁKIAI KOZPON T 1 BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA Bratislava 1954. -augusztus 14. \re 30 fillér ni. évfolyam, 64. szám. A termény gyors felvásárlásáért Mind a szövetkezeti tagokat, mind a dolgozó parasztokat öröm tölti el, ha teljesítik beadási kötelezettségüket. A bea­dással kapcsolatban meg kell emlékeznünk a falusi fiatalok ról is, akik éjjeli csépléssel és jó munkaerkölcsükkel hozzá­járultak az eredmények eléréséhez. Nem szabad megfeled­keznünk a tanuló- és munkásifjúságról sem, akik brigádok­kal segítették a mezőgazdasági munkák gyors elvégzésében. A beadás teljesítése a szövetkezeti tagok, a dolgozó pa­rasztok és különösen a felvásárló szervek legfontosabb fe­ladata. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol a tömeg- politikai munka helyes módszereit alkalmazzák, ahol megta­lálták az utat a szövetkezeti tagokhoz és az egyénileg gaz­dálkodó parasztokhoz, ott szép eredményeket értek el. A munkamódszerek helyes alkalmazásának köszönhető, hogy r. galántai és nagymegyeri járások az elsők a köztársaságban, akik gabonabeadási kötelezettségüket 100 százalékon felül teljesítették. E ragyogó eredmények eléréséhez a szövetke­zeti tagokon és az egyénileg gazdálkodó parasztokon kívül — akik példás beadási erkölcsöt tanúsítottak — a felvásárló szervek dolgozói, a nemzeti bizottságok, a párt és a Nemzeti Arcvonal illetékes szervei is nagyban hozzájárultak. Mindkét járásban gondosan kidolgozták az aratási, csép­lési és gabonafelvásárlási tervet. A terv teljesítését naponta községek szerint ellenőrizték és a JNB mellett működő vég­rehajtóbizottságok gyűlésein kiértékelték. Sikerük elérésében nagy segítségükre volt az is, hogy naponta agitációs-propa- gandista munkát fejtettek ki. A helyi hangszórókat a parasz­tok felvilágosítására használták fel, ismertették velük a be­adás eredményeit, a járás egyes községeiben, kezdeménye­zésre buzdították őket és így hozzásegítették őket -ahhoz, hogy elsőnek teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket. Általában a felvásárlás szépen folyik. Szlovákiában 4.5 szá­zalékkal gyorsabb ütemben megy végbe a felvásárlás, mint tavaly, annak ellenére, hogy akkor sokkal kedvezőbb feltéte­lek között folyt az aratás. Szlovákiában augusztus 7-ig 36,4 százalékra teljesítették a gabonabeadást. A felvásárlásban elért sikerek főleg a nyitrai kerületnek köszönhetők, ahol augusztus 7-ig a gabona 63,7 százalékát adták be. Ez 16,7 százalékkal több, mint tavaly ebben az időben. A felvásárlásban dolgozó elvtársak megértették ,,a csép­lőgéptől az első gabonát az államnak” jelszó jelentőségét. De meg kell említenünk a hiányosságokat is. Sok járásban, hiá­nyosság mutatkozik a felvásárlási apparátus dolgozói és a nemzeti bizottságok, pártszervek, illetve a Nemzeti Arcvona! illetékes szervei közötti együttműködésben. Az a körülmény, hogy a gépeket nem készítették kellőképpen elő a munkára, valamint a cséplés rossz megszervezése gátolja a felvásárlás sima lefolyását. Egyes szövetkezetek csak a jó időben bíznak, nem hordják asztagba a gabonát, hogy a cséplést az eső el­állta után azonnal megkezdhessék. A nitrianské hrádoki CsISz-tagok is tisztában voltak kö­telességükkel az aratás, cséplés és felvásárlás gyors meg­valósítása érdekében. Brigádokat szerveztek és a cséplőgé­pektől egyeneen a felvásárlási raktárokba hordták a gabonát. A myjavai Armatűrka fiatal munkásai rendszeresen szervez­tek brigádokat a védnökségük alatt álló krajnói EFSz csép­lőgépeihez. Példásan járnak el a zelenci, vidinai és rimavská brezovai CsISz-tagok is, akik jó munkájukkal megteremtet­ték a gyors beadás feltételeit. Ezzel eitávolítják az aratási terv és a beadási terv közötti különbséget. Csúnyán visszamarad a felvásárlás főleg az ipolysági já­rásban, amely pedig a besztercebányai kerület egyik legter­mékenyebb járásai közé tartozik. Ennek a járásnak ugyan­olyan termelési feltételei vannak, mint a lévai vagy zselízi járásoknak, a beadást azonban a következeképpen teljesítik: a zselízi járás 73,4 százalékra, a lévai járás 60 százalékra és az ipolysági járás augusztus 7-ig csupán 20,5 százalékra tel­jesítette beadási kötelezettségét. Ezzel foglalkozniuk kell a kerületi szerveknek és a járás felelős szerveivel egyetemben meg kell oldaniok a kérdést. A felvásárlási apparátusnak csak azon kollektívái képesek jól elvégezni a rájuk háruló feladatokat, amelyek észreveszik a hiányosságokat és a nemzeti bizottságok, valamint a Nem­zeti Arcvonal illetékes szerveinek segítségével kihasználják a tömegpolitikai munka erejét. A felvásárlási kollektívákban sok olyan fiatal dolgozik, aki még nem rendelkezik kellő tapasztalattal a felvásárlási mun­kák terén. Ezeknek jó segítséget nyújtanak a CslSz alapszer- vozetei. Ha együttműködnek a nemzeti bizottságok — a párt és a CslSz funkcionáriusaival, munkájukat egész biztosan siker koronázza. Az üzemi szervezetek tagjaikat öntudatos munkafegyelemre, a munkában való példás áldozatkészségre és a dolgozó parasztokhoz való helyes viszonyra vezetik. De megtanítják őket arra is, hogy engesztelhetetlenek legyenek az osztályellenséggel szemben. A CsISz-tagok csak példás munkájukkal érdemelhetik ki az idősebb dolgozók, szövetkezeti tagok és dolgozó parasztok megbecsülését. Becsületes munka—-gazdag jutalom Biely Kostol község szövetkezeti dől gozói már megtartották az aratás utá­ni ünnepélyt. A szövetkezet dolgozói járásukban elsőkként fejezték be az aratást, cséplést, a termény-felvásár­lást és a tarlóhántást. Az öreg kastély udvarában, ' mely ma az egységes földművesszövetkezet tulajdona, tartatták meg ez aratás utá­ni ünnepélyt és mulatságot. Este na­gyon víg volt a hangulat. A szövetke­zeti dolgozók nemcsak a jólvégzett munkának örültek, amellyel a nagy­szombati járás vándorzászieját nyerték el, de a munka után járó jutalomnak is. A munkaegységek után tervezett 28- koronás fizetést már most teljes mér­tékben bebiztosították. Az állam iránti beszolgáltatás! kötelezettségeket a kö­vetkezőképpen teljesítették: gabona 134 százalék, marhahús 138, disznóhús 117 százalék. Az egész évre tervezett tojás­beszolgáltatást már májusban teljesí­tették és már eddig több mint 17 ezer liter tejet adtak be terven felül. Ez valóban örömteljes, szép munkaered­mény, melynek gyümölcse a jutalmak­ban is tükröződik. A munkaegységekre eső természetbeni járandóságokat már kiszámították. Siffer István, szövetke­zeti dolgozó két fiával az első félévben 700 munkaegységet dolgozott le és csak előlegként 9.800.— koronát és 2« mázsa gabonát kapott. Egy másik szö­vetkezeti dolgozó Homácek István, ak a szövetkezet legjobb dolgozói közé te­tőzik, az első félévre 16 mázsa gabo­nát és 5.642.— korona készpénzt ka­pott. Ezt az összeget és a gabonát csak a saját munkaegységei után kapta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents