Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-07 / 53. szám

A GsJfcz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava. 1954 július 7. Are 30 fillér III. évfolyam, 53. szám Jelentés Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártja Köz- l»onti Bizoiisága 1954. július 2-án Bra- tislavában teljes ülést tartott. Az ülé­sen részt vett Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Közoonti Bizottságának küldöttsége: Antonín Novotny elvtárs, a CsKP KB első titkára és Vratislav Krutina elvtárs, a CsKP KB titkára. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának teljes ülésén Karol Bacílek elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára tartott b zámolót „Csehszlo­vákia Kommunista Pártja X. kongresz- szusa határozatai teljesítésének bizto­sítása Szlovákiában” — címmel. A vita során tizenhat elvtárs szólalt fel. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának teljes ülése nagy figyelemmel hallgatta meg Antonín Novotny elvtársnak, a CsKP első tit­kárának nagyjelentőségű felszólalását. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának ülése egyöntetűen jóváhagyta Karol Bacílek elvtárs be­számolóját a CsKP X. kongresszusa határozatai teljesítésének Szlovákiában való biztosításáról. Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának ülése megválasztotta Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának irodáját. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának irodájának tag­jaivá a következő elvtársakat válasz­tották : 1. Karol Bacílek 2. Michal Bakula 3. Marek Culen 4. Pavol David 5. Pavol Majiing 6. Rudolf Strechaj 7. Stefan Sebesta 8. Viliam Siroky 9. Frantisek Zupka Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága irodájának póttagjai­vá a következő elvtársakat választot­ták : 1. Eudovít Benada 2. Frano Král' „A gépek üzemzavarának azonnali eltávolításával fokozzuk azok üzemképességét. A reánk bizott kombájnokat úgy kezel­jük, hogy az egész aratás folyamán működhessenek, hogy az S-4-es kombájnoknál 25 műszaki norma az S-6-os kombájnok­nál 20 műszaki norma ledolgozását biztosítsuk”. (Élenjáró kombájnvezetők aratási felhívásából.) Megérett a termés — ömlik az aranysárga mag. Hírek az aratásról A komáromi járás CsISz bizottsága tervet dolgozott ki az aratási munkák idejére. Június 23—24-ér értekezletet tartott a falusi és állami gazdaságon lévő szervezetek részére. Készültségi brigádokat szerveztek, melyek felada­tai az azonnali beavatkozás rossz idő vagy tűzvész esetén. A komáromi járás ifjúsága nem akar lemaradni a többi járás mögött. A ki­dolgozott tervvel bebiztosítja a jó mun­kát és a lelkiismeretes jó munka meg is hozza a gyümölcsét. ★ SZENC. — Hétfiln, július 5-én a szenei állami gazdaság pusztafödémesi gazdaságában rövid ünnepség után megkezdték az ezévi békearatást. A hatvanöt hektáros ösziárpa táblán há­rom S-4 szovjet kombájn és öt önkö­tözőgép kezdte meg a munkát. -• A legjobb kombájnista Cserven- ka Rudolf az slsf) óra alatt közel egy hektárt learatott és abból kicsépelt 26 mázsa gabonát. Cservenka elvtárs kö­telezettséget vállalt, hogy az ezévi ara­tásban 300 hektár gabonát learat es minden hektáron megtakarít egy liter üzemanyagot. ★ GALÁNTA. -- A galántai állami gazdaságban már az ösziárpa mellett a búza és a tavaszi árpa aratását is megkezdték. Eddig az aratási verseny­ben a nebojsai gazdaság vezet, ahol 8 hektár ősziárpán kívül már 40 hektár búzát is learattak A nebojsai gazda­ság dolgozói vasárnap öt önkötözőgép­pel dolgoztak és learattak 20 hektár gabonát. A legjobb traktoristák közé tartozik Jakubcsi» József, aki nap: tervét 20- 20 százalékkal túlteljesíts. A gazdaság dolgozó; «gy 26 hektáros ösziárpa tábla aratását hétfő reggel kezdték meg kombájnnal és két nap alatt akarják befejezni. A gazdaságban szépen halad a tarlóhántás is. A le­aratott terület több mint felét már letaglózták és 9 hektáron elvetették a tar!ónfivénveket te • miiifiiimmiimmiiiiiiimiim:!if;.okiM-<:mi ::'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiMiiiiiiMiiiiiiiiiiMi Hozzászólás egy konferenciához Ézerkilencszáznegyvenöt óta számos ó és még több rosszul sikerült kon- erencián voltam. Néhány nappal ezelőtt ifjúsági me- tőgazdasági konferencián vettem részt Nyitván. Szeretnék egyet-mást monda­ni erről a konferenciáról. Először is meglepően más hang uralta ezt a konferenciát, mint azt ál­talában már megszoktuk. És azt hi­szem, hogy éppen ez a „más hang" a lényeg, erről n más hangról, az em­berek soha nem tapasztalt őszinteségé­ről, nyíltságukról kell beszélni. Mert ez a nyitrai konferencia fő erénye. Pontosan emlékszem az egyik fel­szólalóra. Dús szőkehajú, alig húsz­éves bánovcei lány. Bátor fellépésével kétségkívül magára vonta a figyelmet. Járásukról beszélt: Egyike a legelma­radottabb járásoknak. A mezőgazda- sági termelés lemaradásának két fő- okát látja náluk. Az első ok, hogy a terepviszonyok miatt a föld géppel való megművelése náluk lehetetlen Oe, azt mondja, hogy a lemaradásnak mégsem ez a fő okozója, hanem az, hogy az ifjúság majdnem teljesen ki­vonta magát a mezőgazdasági terme­lésből. Matasová Ilona konkréten ne­széi; o járásban huszonegy földműves- szövetkezet van és a huszonegy szö­vetkezetben összesen 5 fiatal dolgozik! A mezőgazdaságban dolgozók életévé­nek átlaga negyvenöuötven év. Nem kis lelkierő kell ahhoz, hogy egy fiatal lány mindezt saját járásuk­ról elmondhassa. Nagy felelősségérzet kell flhho,:., hogy egy Matasová Ilona felszólaljon és követelje, sőt felelős­ségre vonja az illetékes szerveket, azért, mert a traktorállomáson dolgozó 26 fiatal munkás ellátásáról a mai na­pig sem ooncloskodtak. Ember kell ehhez! Egy másik felszólaló: Farkas Lajos Ipolypásztóról. Ősszel jött haza a ka­tonaságtól. ma a helyi ifjúsági szer­vezet elnöke és az aratásról beszélt Felkészültek. Ipolypásztón nem tesz baj az aratási és csépié.sí munkáknál Az öt-hat évesektől kezdve, minden épkézláb ember ott lesz a csatában. Kotvat: komán mérnök, fiatal tudós, a nyitrai mezőgazdasági főiskola ta­nára Az állattenyésztésben alkalma­zott. — de rosszúl alkalmazott, mód­szerekről beszél. Felmérhetetlen ká­rokat eredményez a Stajman-féle bor- iúnevelési módszer helytelen alkalma­zása. Egyes helyeken megtörténik, hogy a szabadban neveli borjúkat éj­szakára, — állítólag, hogy meg ne fáz­zanak - beterelik az istállóba. Rend­szerint, ezzel az ellenkező hatást ér­iük el és sovány, nyápic, beteges ál­latok lesznek. Példákat is hoz fel. ■- Egy fiatal egyetemi tanár tanít Bátrak, őszinték lettek az emberek honnan ez a felelősségérzet'.' Kitől tanultak meg az emberek ilyen nyíl­tan beszélni a valóságról? - Cseh­szlovákia kommunista pártjátóli Megtanulták. Megértették. Ezt lá­tod ezt hallod ezt érzed ezen a kon­ferencián És tudod, biztosan tudod, hogy ez a háromszáz ember és az a sok és sokszáz ember akik szintén megértették, cselekedn fognak.--kard ­r Komoly feladatok előtt állnak a CsISz falusi alapszervezetei A CsKP X. kongresszusának a mezőgazdaság következő 2—3 évére vonatkozó és a mezőgazdasági termelés lényeges fokozását előmozdító irányelvek hazánk mezőgazdaságának további felvirágzását jelentik. Pártunk és kormányunk, vala­mint dolgozó népünk megteremti a mezőgazdaság fejleszté­séhez, az EFSz-ek megszilárdításához, az állami gazdaságok, valamint gép- és traktorállomások jobb gazdálkodásához és ezzel egyidejűleg az egyénileg gazdálkodó parasztok terme­lésének fokozásához szükséges anyagi és technikai feltétele­ket. A kommunista párt intézkedései a dolgozók jólétének további fokozására irányulnak. A mezőgazdaság ily nagyszabású fejlesztésének megva­lósítása az állam minden egyes polgárától, különösen azon­ban a falvak és városok fiataljaitól fokozott szorgalmat és áldozatkészséget követel. Nagy feladatok hárulnak a CsISz kerületi és járási bizottságaira, valamint az alapszerveze­tekre is, mert nekik kell gondoskodni arról, hogy a szerveze­tek fiataljai még ezekben a napokban tisztában legyenek a CsKP X. kongresszusának eredményeivel, továbbá azzal, hogy különösen a falusi CsISz-tagok a mezőgazdaság fejlesz­téséért, a termelés fokozásáért és az eddigi hiányosságok el­távolításáért folytatott harcban a párt első- segítőtársai le­gyenek. A X. pártkongresszus irányelveinek megvalósítása a gya­korlatban sokszor a legkülönbözőbb és legbonyolultabb me­zőgazdasági kérdések megoldását jelentik. Ezt tudatosítsák elsősorban a CsISz járási és kerületi bizottságainak dolgo­zói, az alapszervezetek tagjai és funkcionáriusai és minden igyekezetükkel azon legyenek, hogy gyorsan sajátítsák el a mezőgazdasági termelés politikai és szakkérdéseit, hogy ala­pos Szakértőkké váljanak és tudatosítsák a falusi osztály-: harc alapelveit. Az a feladat, hogy 1957-ig emeljük a hústermelést az eddiginek egy negyedével, ebből a sertéshústermelést lega­lább a felével, valamint az, hogy megfelelően biztosítsuk a takarmánytermelés fokozását is, teljes mértékben érinti a falvakon, gép- és traktorállomások, állami gazdaságok mel­lett működő ifjúsági szervezeteket, de ugyanúgy vonatkozik az üzemi és iskolai CsISz-szervezetekre is. A mezőgazdaság sok szép munkalehetőséget nyújt a fia­talság számára. Nincs olyan ága, ahol a CsISz-tagok és a szervezetlen ifjúság ne tudna segíteni. Mezőgazdaságunk már a legközelebbi napokban várja a fiatalok további százait, azokat, akik megértették a párt felhívását és a mezőgazda­ság jó szakemberei, művelt dolgozói akarnak lenni. Rüszkt lehet az a falusi vagy városi CsISz-szervezet, amely a legtöbb fiatalt adja a mezőgazdaság számára. Ahhoz azonban, hogy a pártot az irányelvek teljesítésében segítsük, nem elég az a néhány száz mezőgazdasági dolgozó, hanem feltétlenül szükséges, hogy megjavítsuk a falusi CsISz alapszervezetek munkáját. A mezőgazdaság lényeges fej­lesztését nem érhetjük el csupán brigádmunkások igénybe­vételével, habár már ez is jelentős segítséget jelent. Az irányelvek teljesítésének egyik fő feltétele az, hogy a falusi CsISz-szervezetek naponta kísérjék figyelemmel az EFSz-ek és állami gazdaságok termelési terveit, vegyenek részt a feladatok megoldásában, gondoskodjanak a legjobb mező- gazdasági dolgozók — növénytermelők és állattenyésztők — tapasztalatainak terjesztéséről, továbbá, hogy különösen most, az aratás idején szervezzenek szocialista munkaver senyt rendezzenek szakszemináriumokat a fiatal és a többi parasztság részére, vegyenek részt a szocialista munkaver­seny és az új munkamódszerek kiszélesítésében, aktívan harcolnának a kulákok ellen, a dolgozó parasztság esküdt ellenségei ellen. Jelentős feladatok hárulnak a gép- és traktorállomások mellett működő CsISz-szervezetekre is. Fontos, hogy a szer­vezet rávezesse a fiatal traktorosokat a technika szabályai­nak betartására: ügyeljen arra, hogy a traktorosok rendben~ tartsák gépeiket, hogy elsajátítsák az agrotechnikai tudo­mányokat és minden egyes traktoros jó szakember legyen. A szervezet feladatai közé tartozik az is, hogy elősegítse, hogy s traktorosok politikai szaktudásukkal győzzék meg a dolgozó parasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről és hogy magas hektárhozamot érjenek el a szövetkezeti földeken és az egyénileg gazdálkodó parasztok földjein. Különösen felelősségteljes feladat jut osztályrészül a CsISz kerületi és járási bizottságainak: az alapszervezetek helyes irányítása és a mezőgazdaság fejlesztésével kapcso­latos feladatok biztosítása. Mindenekelőtt szükséges a fa­lusi szervezetek vezetésének megszilárdítása és megjavítá­sa. Kell, hogy a bizottságok tudomást szerezzenek az egyes járásokban előforduló különböző munkalehetőségekről. Fon­tos, hogy szigorúan betartsák az alapelvet — minél többet tartózkodjanak az alapszervezetekben és a mezőgazdasági kérdésekben való jártasságukkal segítséget nyújtsanak a szervezetek tagjainak és funkcionáriusainak. A párt X. kongresszusának a következő 2—3 évre szóló a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó irányelveit — szí­vébe zárta minden CslSz-tag, minden fiatal. És nem kétel­kedünk benne, hogy a CsISz-saer vezetek — fiatal fiúk és lányok, az ifjúsági szövetség tagjai minden erejüket, tudá­sukat és képességüket a mezőgazdaság további fejlesztésére fordítják.

Next

/
Thumbnails
Contents