Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-21 / 57. szám
4 1954. július 21. A Karlovy Vary-i filmfesztivál első napjaiban bemutatták a „Genevieva” című igénytelen angol filmvígjátékot. Képünk a film egyik jelenetét ábrázolja. A VIII. Nemzetközi Filmfesztiválról ..Rákóczi hadnagya“ A Karfovy-Very-i filmfesztiválon bemutatásra került egy egész estét betöltő színes magyar történelmi film a „Rákóczi hadnagya”. A film rendezője Bán Frigyes háromszoros Kossutih- díjas és a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Ismert a kitűnő filme -a Ttelpaíatnyi föld, melyet a mi fesztiválunkon tiszteletdíjjal tüntettek ki. A film Barabás Tibor könyve után készült, amely bemutatja a magyar nép hősies harcát a Habsburg monarchia ellen. A XVIII. ozázad elején a másfélszázadig tartó török elnyomás után a Habsburg uralkodók leigázták a magyar népet. A hadsereg és a kormány zsarolta a tömegeket. A nép Rákóczi zászlaja alá tömörült, aki vezetője volt az Ausztria elleni harcnak. Egyre többen menekültek az erdőbe. Ezeket nevezték kurucoknak. Egy a fiatalok közül Bornemissza János hőse ennek a filmnek. Szülőfalujában otthagyja kedvesét, akit két évvel ezelőtt szabadított meg a labanc katonák kezéből. A harc folytatódik János parancsnoka vek Bottyán vezetésével folytatja a harcot. A film Rákóczi hadának győzelmével végződik a Vág partján. „Mágnás Miska“ Losoncon Felgördült a függöny. A színen finomkodó grófkisasszonyök, erősen raccsoló bárók egy lóverseny előzményein rágódnak. A gondosan elkészített díszletek közül szemet gyönyörköd- tetően megragadják figyelmünket a szereplők színpompás ruhái. A színre lép a vendéglátóház grój- kisasszonya is. Kijelenti, hogy a lóverseny győztesének ajándékozza aranyozott lovaglópálcáját, a versenyt egy rokonszenves fiatalember nyeri meg, akinek sem grófi, sem bárói rangja nincs, de szerelmes a gróf- kisasszonyba. A grófok és bárók felháborodnak a rangnélküli ember sikerein és kiszeretnék űzni a társaságukból. Tervüket a grófnő segítségével akarják megvalósítani. A grófnő ezt azonban nem vállalja, nem akarja, hogy a fiatalembert megszégyenítsék mert szívében komoly rokonszenvet érez iránta. Egy véletlen azonban olyan színben tünteti fel a grófnőt, mintha ő is résztvenne az erkölcsi támadásban. Később kiderül a tévedés Végre azután nagy bonyodalmak után egymásra találnak. A grófnő megtagadja szüleit és megszökik a fiúval. Ezzel a szerelmi történettel párhuzamosan bonyolódik még egy szerelmespár története. Egy mosogatóleány és egy istállófiú szerelme. Ez már egyszerűbb, kedvesebb mosolygós szerelem. S a két ember szavai megjegyzésein keresztül érezhetjük az ő és egyben osztályuk megvetését a körülöttük zajló hazug, képmutató élettel szemben. Mindkettőjük élete tele van humorral, kacagással. Ez lenne dióhéjban a ,.Mágnás Miska” című zenés vígjáték meséje. Ds talán ideje lenne elárulni, hogy kik azok, akik e komoly színészi adottságokat követelő zenésmüvet szín^e- hozták. Nem. Nemhivatalos színészek. A füleki Kovosmalt üzemi klubjának tagjai. A legtöbbjük fiatal, 17—IS éves, Korukhoz és életkörülményeikhez viszonyítva, jó teljesítményt nyújtottak. Mert én azt hiszem, legtöbbjüknek könnyebb lett volna egy esztergályost, lakatost, vagy egy zomnn- cozót alakítaniok, olyan típust, amely legközelebb áll életükhöz, munkájukhoz, — mint egy kényeskedő, raccsoló gróf urat. De éppen ebben van az érdemük, hogy hozzámertek fogni ★ egy ilyen komoly felkészültséget kívánó és szokatlan környezetben le játszódó színmű megrendezéséhez. Nem szabad megfeledkeznem a zenekar tagjairól sem, akik úgy láttam, már nem a legfiatalabbak. Köszönet jár érte, hogy olyan szépen zeneileg aláfestették a játék egyes szólójeleneteit. Ami az egyes szereplőket illeti, a következő a megállapításom: a két !ő- szerevlő (Tóth Adri—Zara) főleg daljátékukkal érdemelték ki a közönség tetszését. Párbeszédeik már gyengébbek voltak. Mondanivalóikat nem mondták el meggyőződéssel. A szöveget többnyire minden belső tartalom nélkül adták vissza. Természetesen voltak jó jelenetek is, ami azt mutatja, hogy tudnak, csak mélyebben at kellene érezni mondanivalójukat. A másik pár a mosogatólány és az istállófiú, már sokkal jobban tetszett. Úgy láttam, hogy otthonosan érzik magukat a színpadon. Mindkettő komoly tehetségű. Hűen visszatudták adni a szöveg mondanivalóját. Játékukkal megnyerték a közönség rokonszenvit. A legjobbak között kell megemlítenem a kastély urát, az öreg grófot is. Ha egyszer-kétszer nem feledkezett volna meg arról, hogy öregembert alakít, akinek nem lehet túlságosan fiatalos sem a mozdulata, sem pedig a hangja, — teljesen hibátlan nagyvonalú teljesítményt nyújtott volna- A többi szereplő átlagosan, — közepesen játszott. Legnagyobb hibájuk az volt, hogy sokszor — nem mindig — nem volt meg az összjáték a főszereplőkkel. Többször úgy tűnt, hogy nem tudják követni az eseményeket. Mintha ők nem is játszanának. Nem volnának részesei a körülöttük torlódó eseményeknek. Arcukon, mozdulataikon nem tükröződtek vissza a cselekvés fordulatai és az események vissza- sága okozta érzelmek. S végül mégegyszer hangsúlyoznom kell, hogy nemhivatásos színészek. — Csupa olyan ember, aki kemény nyolcórai munka után tanulta meg szerepét. Mindent összegezve — kisebb hibáktól eltekintve — magasszínvonalú szép játékot mutattak be.‘ Ezt nemcsak én állítom, hanem egyöntetűen a losonci dolgozók véleménye is ez. Még sok hasonló szép sikereket kívánunk az üzemi frlub tagjainak. KOVÁCS ZOLTÁN ★ *' A „Tegyük meg hát“-cikk vitájához: Olvassatok! A világ minden tájáról, a Szovjetunióból, a népi demokráciák országai-' bőd, Kínából, Vietnamiból, Brazíliából, Indonéziából, Finn és Svédországból, Dániából, Hollandiából és Argentínából idesereglett vendégek és a sok szép és fiatal művésznő között mindjárt az első napon feltűnt a fesztiválon Ro- saura Revueltes mexikói művésznő. Rosaura Revueltas kivételes tehetségű nagy művésznő. Családjában nem ő az egyedüli művész, mindhárom fivére — akik közül kettő fiatalon halt meg — a mexikói müvészé'ethen e- •lentékeny szerepet töltöttek be. Művészi pályáját az ő ösztönzésükre kezdte, mint színésznő és mindjárt pályája elején filmszerepeket is kapott. Ezekben a filmekben többnyire a csábitó külsejű, sz^p indián nőket játszotta. Három esztendővel ezelőtt elnyerte a mexikói államdíjet az esztendő legkimagaslóbb színészi teljesítményéért. Rosaura Revueltas legutolsó nagy szerepe „A föld sója” című amerikai film Esperenzája. A művésznő elmondja, hogy régóta vágyott egy filmben játszani, amely költői formában a mexikói dolgozók családi életét festené le., Ez a. vágya teljesült, amikor megkérték, hogy vállalja „A föld sója” főszerepét. „A föld sója" bemutatásával megszületett ez idei fesztivál első nagy szenzációja, kimagasló eseménye és eddigi legnagyobb sikere. Bizonyára eddig is kerültek bemutatásra olyan -filmek, amelyeknek technikai kivitelezésük tökéletesebb, magasabb színvonalú, meséjüknek és eszmei mondanivalójuknak művészibb kidolgozása meghaladja ezt a haladó amerikai filmet, de az vitathatatlan, hogy a „Föld sója” a legmagasabbra értékelhető politikai tett, amely lenyűgöző művészi formában hatalmas tiltakozás új Mexikó dolgozóinak jogfosztottságe és embertelen kizsákmányolása ellen. Michael Wilson a film írója a hollywoodi filmakadémia díjának nyertese és Herbert Bibermann a film rendezője az első művészek közt voltak, akiket haladó állásfoglalásuk miatt Hollywood üldözőbe vett és akiket kiutasítottak a filmek paradicsomából. Közös filmjük, amely a haladó szakszervezetek anyagi segítségével és egy műkedvelő színjátszó társaság közreműködésévei készült, az 1951-ben indult és másfél évig elhúzódó sztrájknak a története, amelv a bányászkalápácsot és fúrót letevő cinkbányászok győzelmével végződött. Rosaura Revueltes ebben a filmben egy súlyos életkörülmények közt dolgozó elnyomott munkásasszonyt alakít, aki sztrájk folyamán sok társnőjével együtt öntudatos, harcos emberré érik. A legegyszerűbb, a legnemesebb művészi eszközökkel mutatja meg ennek a páriának emberré válását — sok millió asszonynak a mi múltúnk elnyomott munkásasszonyainak 'és anyáinak sorsát is példázva alakításával. Forró napok Furcsa ez az időjárás. Hol a szél fúj, hol az eső esik. Ha az ember a naptárból nem tudná, hogy július van az időjárástól azt meg nem tudhatná. A levegő hűvös, mégis a komáromi gazdasági iskola utolsó éves növendékei azt mondják, hogy forró napok. Először nem értettem meg, mert meglehetősen átfázva érkeztem meg hozzájuk. A kapuban találkoztam egy elvtárssal, ki zsebkendővel törülgette verejtékes homlokát s azzal fogadott, hogy „püj, de meleg van”. Én fogvacogva bólintottam rá s elmerengtem, hogy most melyikünk tévedett. Később azonban megértettem mindent s rájöttem, hogy mindkettőnknek igaza volt. Én fáztam, mert megáztam, ő izzadt, mert most vannak az időjárás ellenére a „forró napok”. A mesteriskola növendékeinek nőst van a záróvizsgájuk Elhagyatottak a röplabda, kosárlabda pályák, a futball pálya kapui árván szomorkodnak. De a park fái alatt vagy a padokon itt is ott is könyvekbe temetkezett diákokat látunk. Dönghet most a labda ők azt nem halják. Diákéletük utolsó napjaiban élnek. Utolsó döntő napok. Az iskola falai kitágulnak elmosódnak, emlékké válnak, de amit itt felszedtek, tanultak az megmarad és segíti, vezéreli őket kint az életben a munka frontján! Ezek a diákok tudják, hogy mi vár rájuk és tudják, hogy mivel tartoznak a népnek ki őket felnevelte és megtanította tudni. A végzett utolsó évesek nem hoztak szégyent iskolájukra. Tizenöten végeztek kitüntetéssel. Köztük van Pósa Dezső, Varga Bertalan és még sokan. Ezek az elvtársak már k izükben a jó bizonyítvánnyal szívükben dolgozni vágyással indulnak tovább sajátmaguk és népük boldogabb életéért. \ Voltak nehézségek, akadályaik, melyeket azonban erős akarattal leküzdötték. Mint általában a diákok ők is legnehezebb tantárgyuknak a számtant tekintették. Ezt a tantárgyat valóban kevesen szeretik. így voltak egy páran a komáromi gazdasági iskola növendékei közül is. Ez az egy jegy választott e! egy pár diákot a kitüntetett előmeneteltől. Sokan közülük már befejezték a vizsgákat. Várja őket a pihenés a megérdemelt szünet, de ők mégse mennek. Tudják, hogy még szükség van rájuk. Amilyen erős akarattal készültek a vizsgákra most is épp olyan erős akarattal dolgoznak azokon a helyeken, ahol szükség van rájuk. A komáromi járásban meggyorsított ütemben folyik az aratás. Fontos a termény mielőbbi betakarítása s ebből a munkából ők is kiveszik a részüket. A járás minden területén találni ki- sebb-nagyobb csoportot, melyek a gazdasági iskolát képviselik munkájukkal. Ha visszatekintenek elmúlt diákéveikre nem kell szégyenkezniük, mert mint diákok jól dolgoztak. S ki jó diák volt, annak jó dolgozónak is kell lennie. — ÚJ IFJÚSÁG — bosszúságot, mert ez is időveszteség, márpedig most minden perc drága, — mondja egy kissé bosszankodm. No, meg aztán versenyben is áll a többiekkel, s nem szeretné, ha a kis háromszögű zászló másnap máshoz kerülne. igen ám, csak hát mások is szeretnék a traktorjukon látni a versenyzászlót. Mert ki ne szeretne a legjobb traktoros lenni? Különösen most aratáskor, amikor nemcsak arról van szó, hogy ki a legjobb, hanem arról is, hogy minél hamarább learatni. a raktárban látni a termést, mert csak ott van igazán a legbiztosabb helyen, s ez a gondolat ösztönzi őket a legjobban a munkára, mert ettől sok függ: A szövetkezet s az ő jövőévi nagyobb darab kenyerük. Ha csak Szubi és Hluska elvtársak dolgoznának üy kitartóan és önfeláL dozóan, bizonyára nem volna az elsők között a surányi járás az aratásban, ahol a t’ meny 90 százaléka már keresztekben áll, sőt a cséplés is javában folyik. Szombatig három községből jelentették, hogy befejezték az aratást. Ezen községek közé tartozik Felsőszőlős is. Felsőszőlös nem mesz- sze fekszik Suránytól. A falu nem nagy. de annál nagyobb a hírneve, a dolgozó parasztok s a fiatal CslSz- tagok munkaakarása. Felsőszőlős jó hírneve onnan ered, hogy itt jó munka folyik a szövetkezetben. Minden szövetkezeti tag becsületesen dolgozik, mert magukénak Szívünkét szőjjük sorainkba s adjuk a népnek lelkes könyvünk. Miért keil mégis a közönynek zátonyán búsan, árván ülnünk? A könyveinket nem olvassák, pókháló lepi, fonja őket, céljuk volna, hogy fényt gyújtsanak és bekacagják a mezőket. Régen tilos volt az igaz szó, pedig a nép rá, de szomjazott! Ma szabad már, de szárnya konyái: nem azzá lett, mire hivatott. Népem, nyisd ki a kedves szived s zárj bele minket: tiéd vagyunk! Ne legyen szélben messzeszálló pelyva a forró, hívő szavunk. Barátosabb a könyvtár terme, mint a söntések beteg bűze, gyönyörködj, tanulj, olvass népem, a sötétséget messze űzve. E kor a világosság kora, — sokkal, de sokkal bátrabban száll a dal majd dobogó szívünkből, ha tudja, hogy sok szívre talál. VERES JÁNOS A reggel gyönyörű szép volt. Ahogy a nap sugara erősödött a szürkéből violaszínbe, majd vörösbe derengett, sárgán hullámzó róna. Ilyenkor legszebb a mező. Zöld és sárga színek hamvában lebeg a világ. A rozs és a búza dús . .önyege meghajlik a köny- nyű szél alatt, mint a gyöngéd bánat Kedves és kellemes a mezőt járni, így áratás közepén, mikor buján zöldül és sárgul minden. Az ember meg. megáll és csodálja a végtelennek látszó búzaföldeket, az ezer és ezer kereszteket, mindent, amit az emberi kéz s a természet alkotott. S hogy alkotott, azt az idei bő termés bizonyítja, a kövér súlyos búzakalászok, a hagymazöld, virágzásnak indult kukorica, a gazdag termést ígérő krumpli és cukorrépa. Különösen szép és bő termés ígérkezik a surányi járás szövetk;ezetföld- jein, ahol az esős idő ellenére is gyors ütemben fölyik az aratás, igaz, hogy erre egy jó pár napja az eső már nem öntözi a földeket. Napok óta szép napsütéses az idő, enyhe szél fujdogál, ami kitűnő az aratásra. Ma is szép idő van, sehol egy tenyérnyi felhő, aminek legalább úgy örülnek a szövetkezet dolgozói, mint a jó termésnek, mert így kora reggeltől késő estig nyugodtan arcthatnak, nem kell félniök a folyton fcV' '•oető esőtől, s hogy ki. csírázik a -szem. A surányi határban már alig látni lábonálló terményt s ez így van a környező falvakban is.. Mindenütt szaporán folyik uz aratás, szinte harc folyik minden egyes 'percért, a kedvező időjárás alapos kihasználásáért. Ezt a munkatempót, amellyel erre aratnak, látni kell. S ha láttad azt a fiatalos munkakedvet, az elszánt, tett- rekész „öreg” vagy fiatal napbarnított arcokat, neked is kedved szottyan u munkára s beállsz te is . közéjük, s hordod a kévét, rakod a keresztet hogy azzal is elősegítsd a kenyér csa. táját vívó, veritékesarcú dolgozó parasztok fáradtságos, de aranyakat érő munkáját. Beszélgetésre nincs időd. S hiába is beszélnél, mert a paraszt- ember munkaközben nem szívesen beszélget, különösen most, amikor da. colnia kell a természettel. Most csak egy cél lebeg előtte, minden percet kihasználni, győzni, ezerszer győzni ez időjárás mostohaságával szemben. De minek itt beszélni, amikor a munka, a tett, az elért eredmény beszél magáról. Beszél Szubi és Hluska fiatal CsISz-traktorosok napi teljesítménye a győztes versenyzászló tulajdonosai, akik naponta 13—14 hektár terményt aratnak le. Ezek a fiatal traktorosok amikor egy negyed, vagy fél hektárral többet arattak lé, mint amennyit tervbe vettek, arra gondolnak, hogy holnap még többet aratnak, s a versenyzászlót nem engedik ki a kezükből. S ha egy-egy percre megáll a gép, mert nem jól köti be a kévéket. Szubi elvtárs tüstént ott terem a kötöző gép mellett, hogy újból üzemképessé tegye a gépet, s tovább folytassa csatáját. Persze az ilyen géphiba kevés örömet szerez számára, de annál nagyobb érzik a szövetkezetét. S tudják, hogy szép jövedelmet csak jó munkával ér. hetnek el. A szövetkezetben uralkodó jó közösségi szellem gyümölcse az aratás időbeni elvégzése is. Itt van a járás legjobb CsISz-szervezete is, amely legeredményesebben vette ki részfiit az aratásban. A 20 tagból álló ifjú brigádcsoport vezetője Druzsicska Mária, aki eddig 150 brigádórát dolgozott le az aratásban. A csoport összesen 1.220 órával segítette elő az aratást. 180 hektár földterületről rakták keresztekbe és hordták osztagokba a terményt. A brigádcsoport az aratás befejeztével a csépléshez is jelentkezett. — Itt. is szeretnénk becsületesen kivenni < részüket a munkából — mondja Mária. S ezt nemcsak Mária, hanem a csoport valamennyi tagja mondja. S azt, amit mondanak, valóra is váltják. Szombat délután meg is kezdték a cséplést, ahol már nem 20-an, hanem 30-an vívják i további csatájukat. A b '"*0'csoport tagjai nemcsak a felsOszOlősi szövetkezetnek, hanem a surányinak is segítenek a csépié'sj/ munkálatokban. S amikor felzúgoít a cséplőgép morajos hangja, az az elhatározás élt valamennyiükben, hogy további jó munkájukkal akarják bebizonyítani, hogy méltó tulajdonosai a verseny zászlónak, amelyet egyhamar nem adnak ki a kezükből. TÖRÖK ELEMÉP. Andungban a bürokrata 1 A Királyhelmec—Lelesz között i | közlekedő autóbuszon olvastuk a | | következő felírást: 1 j Az utasnak, az utazás megkezdé- f 1 sekor beutazni szándékolt útvonal- I | nak megfelelő áru menetjeggyel kell ; í ellátva lennie. | Csodálatos, hogy mennyire fárad- é | hatatlan a bürokrata. I A stupavai cementgyárban láttuk | 1 az alábbi feliratot: Figyelmeztessék! i Egész héti, ebédjegyeket és va- = | csora jegyeket kilehet váltanyi csak f I hétfőn vagy legkésőbb keden 9 1 | óráig. Egyetlen ebédeket lehet meg- f | veni naponta 9 óráig. Más különben | I nemveszünk felelőséget azért ha = 1 valakinek nemjut ebéd vagy vacso- = 1 ra. Ehhez a szöveghez úgy hisszük | felesleges minden megjegyzés. Csu- I | pán egy kérdést ^eszünk fel: | Senkinek se bántja a szemét ez 1 | a példátlanul rossz magyarsággá' I I irt szöveg? 1 iHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii.miimmi.iiiiiiiiir Rosaura Revueltas és filmje: „A föld sója“ A tettek beszélnek
