Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-17 / 56. szám
6 ÚJ IFJÚSÁG 1954 ÍÚ’iuS 17. Az önelszámolási rendszer bevezetése | előtt a füleki Kovosmaltban A szocialista üzemi gazdálkodás egyik legfontosabb rendszere a choz- raszcsot. Ez olyan tervszerű gazdálkodást jelent, amely szerint az üzemnek szigorúan be kell tartani a gazdaságosság elvét, mert a kiadásai bevételeitől függnek. A füleld Kovosmalt is, mint több hasonló üzem a chozraszcsot elve alapján dolgozik, de csak felfelé, mint a gépipari minisztérium egyik vállalata. Ez "azt jelenti, ez állen ' tervre tekintve, hogy gazdaságilag önálló, saját forgalmi eszközökkel, saját költségvetéssel és bankfolyószámlával, önálló számvevőséggel és prémium juttatási joggal, anyagi alapokkal rendelkezik. Mindhogy azonban a dolgozók magasabb kulturális és anyagi igényeinek kielégítése megköveteli a termelés magasabb színvonalát, a gazdaságosabb te'-melést, szükséges a . chozraszcsot alapelveit teljes formájában alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a chozraszcsot elvét már most lefelé kell irányítani — tehát az üzemrészekre, a gyártási osztályok és műhelyek területére is. A gépipari minisztérium utasítása alapján, ami főkép* az üzem pillanatnyi előfeltételéből indul ki, ez év folyamán megtesznek minden előkészületet és a műhely-chozraszcsot bevezetésének előfeltétele, megteremtésével fokozatosan az 1955. évben áttérnek az űj termelési rendszerre. A műhely-chozraszcsot bevezetésének előkészülete munkálatait a következő pontokba foglalták: 1. A műhelynek porrtos gyártási tervet kell kapnia az általa végzendő operációk megjelölésével. 2. Meg kell állapítani a műhely gyártási tervének mértékegységét. 3. Közepesen progresszív normát kell kapnia minden költséqtényezöre. 4. Lehetővé kell tenni a műhely számára az összes, általa felhasznált anyag mennyiségének megállapítását, mérését, tehát a fogyasztott anyag, energia (villany, víz, gőz, gáz stb.), tüzelőanyag mennyiségének megállapítását. 5. Meg kel! szervezni a műhely gazdálkodását nyilvántartó és ellenőrző számvitelt % vállalati könyvelöség részleges decentralizálásával. Az üzemrészek és a műhelyek ezenkívül a teljesítmények nyilvántartásáról, az ellenőrzés céljából és a műhely gazdálkodását érintő előirányzatokat és adatokat kapnak stb. Az előkészületek tehát folyamatban vannak. A technikai és a szervezeti előkészületekhez azonban hozzátartozik még az üzemi dolgozók felvilágosítása. A chozraszcsot sikeres bevezetése a műhelyekbe megköveteli a dolgozók széles tömegének egyetértését. Ebből a célból az üzemi 6ejtó, a „Teljesítmény” jó magyarázó cikket közölt a chozraszcsot lényegéről és jelentőségéről. Ez igen fontos, de. nem szabad megfeledkezni az agitáció és e propaganda többi módszeréről sem. Már most az új termelési rendszer bevezetésének előkészítésénél nagyon fontos a CsISz üzemi szervezet aktivitása. Fontos abból a szempontból is, mert a fiatalok ál Lalában hamarább megértik az új előnyét, hamarabb magukévá teszik az új termelési módszert. Ebből kifolyólag az üzemi CsISz szervezet vezetőségének oda kell hatnia, hogy minden műhelyben a fiatalok tökéletesen megismerjék a chozrasz- 1 csőt termelési rendszert, hogy ezzel | példát mutatva haladhassanak az üzem többi dolgozói előtt. Milyen eszközökkel lehet ezt elérni? — Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy ez elérhető! A fiatalokban megvan az új iránti érdeklődés, megvan a kaphatóság és a fiatalos lendület. Ezeket a tulajdonságokat csupán fel kell bennük ébreszteni, rá kell őket vezetni. Hogy ez nem üres frázis bizonyítja az ipari tanulók kötelezettségvállalása, amit a párt X kongresszusának tiszteletére tettek. Vállalták, hogy az üzem területén levő vashulladékot nem hagyják tönkremenni, hanem összegyűjtik és ezzel értékes nyersanyagot szolgáltatnak népgazdaságunk számára. Így 33.600 kg nyersanyagot adtak iparunknak, amelyből 20.000 kg-ot Pod- brezovának szállítottak el, 10.000 kg gépöntvényt a saját öntödéjük számára és 3.600 kg acél- és öntvényszerszámot megmentettek az üzem részére amit fontos szerszámok előkészítésére használnak majd fel. Ezzel is bebizonyították, hogy ők, fiatalok, tudnak és akarnak takarékosan .azdálkodni. Ez szintén előfeltétele az önelszámolási rendszer szerinti gazdálkodásnak. E szép eredmények mellett azonban vannak komoly hiányosságok is. A CsISz üzemi szervezet vezetősége „eltekint” a szervezeti munka felett, félvállról veszi azt. Például a „Teljesítmény” című üzemi lap 11. számában A. S. ezt írja: „Hisz mennyi ideje már annak, hogy megtartották az évzáró közgyűlést. Azóta minden olyan mintha aludna — még egy közgyűlés sem volt”. Hogy mi a helyzet ma ezen a téren, két héttel a kritika után — nem tudom. Annyi azonban bizdiyos, hogy ez az állapot elviselhetetlen, fökép; most a költségvetés szerinti gazdálkodás bevezetése előtt. Szükséges lesz, hogy az üzemi CsISz-szervezet vezetősége komoly munkához lásson. Gyűléseket szervezzen — lehetőleg részleggyűléseket — és a szakemberek, mérnökök segítségével beszéljék meg az adott feladatokat, ismertessék a chozraszcsot lényegét. Ebből a célból ki kell használni a faliújságokat, a röplapokat, ajánlatos leleményes plakátok készítése is. Hasonlóan ki kell használni még az üzemi hangszórót. Rövid, érdekes reláció a reggeli, valamin* az ebédidőben lényegesen hozzájárulhat a c íozraszcsot ismertetéséhez. A tapasztalatcsere igen fontos szerepet tölt be a gazdaságosabb termelés elsajátításánál. Szükséges tehát, hogy Molnár elvtárs és a többiek, akik resztvettek Besztercebányán a chozraszcsot kiállításon, amelyet a SVIT rendezett — ez itt szerzett tapasztalatokat és látottakat az említett és hasonló eszközök segítségével propagálják. Emellett kívánatos volna még — amennyiben ez lehetséges — hogy az üzemből a legjobb’ CsISz-tagok közül egy kisebb csoportot elküldenének valamelyik üzembe, ahol megismerkednének közvetlen a chozraszcsot gyártási rendszerével. Így a jó e'ökészület hozzájárul majd a műhely-chozraszcsot sikeres bevezetéséhez. KEREKES I. ★ ★ ★ A fiatalok szeretnek szépen és jól öltözködni. Hogy az öltözködési igényeiket kielégíthessék a fiatalok, ehhez hozzájárul a trencséni Meri- ni ruhaüzem is. Az üzemben állandóan minőségi ellenőrzés folyik. A gyártási hibákat Zálesák Valéria ellenőrzi — amint a képen is láthatjuk A hibátlan anyagra arany eimkét helyez és útjára bo- csájtja az üzletek felé. Az üzletekben azután a fiatalok válogathatnak a szebbnél szebb ruhák között. ★ ★ ★ A CsISz és a Csemadok együttműködéséről A hősi CsISz és a Csemadok helyi szervezete a közelmúltban mint kutya és macska állt egymással szemben. A két vetélytárs nem a munkában vetélkedett, versenyzett, hanem egymás ócsárlásában. Komolyan kellett tehát a dolgok mélyére benyúlni és eltávolítani az éket, amelyet egyes vezetők helytelen nézete a két szervezet közé vert. Ez sikerült is, s a két szervezet megtalálta a közös utat és most vállvetve harcolnak a falu kulturális fejlődéséért. Közös munkájuk gyümölcse 'már az is, hooy a dunaszerdahelyi járás legnagyobb kultúrházában több mint 400 dolgozó vett részt a Csemadok és a CsISz közösen megrendezett vitaestéjén Osztrovszkij „Az acélt meg- edzik” című regényéről. A fiatalok százai várták a vitaestét, amely a kultúr- munka új formáját jelenti számunkra. Johancsik elvtárs üdvözlő szavai után szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepelték csehszlovákiai magyar irodalmunk egyik legkimagaslóbb személyét, Egri elvtársat. Kipirult arcú CsISz-tag nyújtotta át Egri elvtársnak ezt a szép csokrot, amely a szabadság szinébö1, szép piros rózsákból volt összeválogatva. Minden egyes szál rózsa, mintha csak egy viruló fiatal lenne, aki most tud örülni legjobban az életnek. Virágos úton jár ma ifjúságunk, egy gondoskodó apa irányítása mellett menetel a szebb holnap felé. Nagyon göröngyös volt az út, míg idáig elérkeztünk. Ennek a göröngyös útnak első úttörőiről beszél most Egri elvtárs, amikor Osztrovszkij „Az acélt megedzik” című könyvét ismerteti. Egri elvtárs a legmélyebb gyökerekig boncolgatta a regényt és minden szavában megbecsülését fejezte ki írótársa iránt, akit fiatalon ragadott el a halál, alkotásaival mégis nagyban elősegíti a jelen íróit. Egri elvtárs előadása után szívből jövő viharos tapstól zúgott a terem. Ellenben nagyon nehezen indult meg a hozzászólás. Ügy látszik a régi elavult közmondást „ne szólj szám, nem fáj fejem” tartják még a hősiek. Végre megtört a jég, Földes Aranka, a mezőgazdasági számvevőiskole hallgatója, rövid hozzászólásában Osztrovszkij ifjúságát és a mai ifjúságot hasonlította össze. Rámutatott ar. a, hogy a mai fiatalokból sokszor hiányzik a harcos szellem és hogy minden fiatalnak példát kell venni a regény hőseiről. Karácsonyfa elvtársnő» a könyv hőséről Korcsaginról beszélt, akkor, amikor a tanulókor vezetője volt és hogy milyen odaadással tudta másoknak átadni, amit már tudott. Továbbá arról beszélt, nem igaz az, hogy a szokás erősebb, mint az emberi akarat, hiszen ezt Kor sagin is bebizonyította, amikor lemo dott legnagyobb szenvedélyéről a dohányzásról. Mindenkinek kell, hogy fülében csengjenek a regény szavai, hogy nem ember az, aki nem tud önmagának parancsolni. Kosányi Éva, a kis úttörő beszélt aztán a regényhős nehéz életéről ís arról, hogy a regéhy írója, hogy tudott vakságában is alkotni és harcolni a népért. Nekünk most a tanulás frontján kell harcolnunk és ez a regény erőt ad hozzá, hogy még nagyobb akaraterővel lássunk hozzá a tanulásnak. Ha kevés hozzászólás volt is, de mind értékes volt. Pap elvtárs, a nemzeti bizottság titkára is örömmé szólt hozzá. Kifejezésre hozta örömét, hogy valameny- nyien, apák é6 fiúk, milyen sokat tanulhatunk Egri elvtárs értékes előadásából. Arról is beszélt, hogy ez írókat az ilyen vitaestek sokkal közelebb hozzák a néphez és he az olvasók közelebbről megismerkednek az íróval, az olvasók tábora is kiszélesedik. Az irodalmi vitaestet kultúrműsor előzte meg. A mezőgazdasági iskola és a bősi CsISz-csoport kultúrprogramm számai peregtek le. Csupa jókedvű fiatal ajkáról szólt a dal, ügyes lábak ropták a né-' táncokat és Petőfi versei gyújtották lángra a fiatalok szívét. De nem hiányoztak Osztrovszkij hős nemzetének népi táncai sem. Nagy sikert arattak. E^ek a fiatalok ma kul- túrmunkájukkal arattak sikert, másnap pedig kint a gebonaföldeken. Most vizsgáznak a gazdasági iskola növendékei is, most bizonyítják be, hogy milyen jó munkát végeztek. Azt hiszem, a dolgozó gép nem salód'k majd bennük. Szövetkezetünk szívrepesve várja ezeket a szakképzett fiatalokat. Olyan szükség van rájuk, mint a napsugárra. Kell, hogy felmelegítsék, megvilágítsák kérgeskezű dolgozó parasztjaink előtt az újat, a jobbat, a biztosabbat. Itt vannak a vitaesten azok is, kik most jöttek ide felvételi vizsgára. Kicsit méo félénkek s van olyan is, aki- v'l eljött a mamája, hogy megnézze hol is fog tanulni leánya, vagy fia. Most láthatják, hogy a kastély, ahová valamikor * kiváltságos kasztok is csak ritka esetekben, fejbólogatva, alázatos könyörgéssel fordulhattak, most az egész dolgozó nép érdekeit szolga’- ja. Ebben a kastélyban találkoztak Muzsla, Kolozsnéme, Vásárút, Nagyfö- démes és sok más község fiataljai, akiket a kollektív élet acélossá kovácsolt. Fiatalos akaratuk új lendületet, új vérkeringést visz a szövetkezetekbe. Pirospozsgás fiatal lányokat és fiúkat látunk nemsokára a szövetkezetekben, akik majd dalolva, vidáman végzik munkájukat. Akkor aztán ösz- szehasonlíthatják ezeket a pirospozsgás fiatalokat azokkal, akiket —16 éves korban mindenféle protekcióval bedugtak valamilyen hivatalba és egyes szülők bo: ’ogan sóhajtottak föl, azt hitték ezzel már boldoggá tették gyermeküket. Nem törődtek azzal, hogy nekik kell sok esetben továbbra is a gyerekekre dolgozni, nebántsvirág lesz belőlük, s a mindentmegedó termőföld pedig parlagon hever, hiányzik a dolgos fiatal kéz. De azt hiszem már megtörik a jég és a kapitalista rendszerből ránkmaradt átok, az, hogy a fiatalok menekülnek a földtől, végre megszűnik. Már sok szülő helyesen látja, hogy gyermekeik a mezőgazdaságban előnyösen helyezkednek el és napi munkájuk elvégzése után meleg családi körben boldogságra találnak. Kissé elkalandoztam, de a vitaest előtt erről beszéltek ezek a lelkes fiatalok, akik a mezőgazd Ságban olyan hősök akarnak lenni, mint Osztrovszkij regényének főhőse, Korosagin. A bősi fiataloktól azonban többet vártunk és mint ahogy ezt Egri elvtárs az összefoglalójában mondotta, az író magával akar vinni valamit a faluból, a falu szívét-lelkét akarja megismerni, azt akarja, hogy nyíljanak meg a szívek és szólaljanak meg az ajkak. Kocsányi elvtárs zárószavai sokat igérőek voltak. Elgondolkoztam — mondotta — hogy azok közül, akik itt vagyunk, hányán olvasnak. Azt hiszem, nagyon kevesen. Ebbe mi nem nyugodhatunk bele. Nem elégedhetünk meg azzal, hooy drága magyar népünk kulturális fejlődésével ily keveset törődjünk. ígérjük az írónak, hogy a jövőben. ha újból ellátogat hozzánk, beszédes lesz a falu. A mai irodalmi vitaest csak kezdetet jelent, kultúr- munkánk állandóan kibővül és többet, jobban fognak olvasni az emberek. A kultúrest nagyon értékes volt, rendkívül értékeljük már az érdeklődést is. Ami a múltban nem volt lehetséges, ma Bősön is bebizonyosodott, hogy nyár derekán is lehet kultúrtéren dolgozni, akkor, amikor aránylik a határ, amikor fenik a kaszákat és készen állnak az önkötözögépek és kombájnok, így adnak választ Oosztrovszkijnak a regényírónak: nem volt hiábavaló az emberfölötti harc. TÓTH DEZSŐ ‘ A mai nap kitétel. Gyönyörű na- pos reggelre ébredtek az embe. rek. Megkönnyebbülten sóhajtanak fel. hátha mégis meggondolja magát az idő és az egy hónap óta tartó mindennapos esőzés után végre jó idő lesz, ami nagyon kellene már az aratáshoz. Ez ma a főtéma, erről beszélnek az emberek, miközben lassan gyülekeznek az állami gazdaság irodahelyisége előtt. Itt tudják meg, hogy ma ki. hol fog dolgozni. Többen azt állítják, hogy a félbeszakadt aratást fogják folytatni. Ezeknek lett igazuk, amint hamarosan kitűnt a reggeli munkaelosztásná!. Amikor vége volt a reggeli munkamegbeszélésnek. az emberek szétszéledtek, mindenki a raktárépület elé igyekezett, hogy átvegye a szükséges szerszámot. A marokszedő lányok hangos tereferéléssel követték őket. Mindig akad valami fontos megbeszélnivalójuk. Ma pedig még a szokottnál is hangosabbak, node meg kell őke.t érteni, hiszen a jó idő, a gyönyörű sütő nap még jobban meghozta az amúgyis fiatalos jókedvüket. Lassan vége lett a sürgés-forgásnak. A férfiak átvették a kaszát, a lányok a sarlót. Indultak kifelé. Hosszú elnyújtott sorokban mentek. Az utolsó járt a legjobban, mert az előttementik már elég járhatóvá taposták a sáros utat. Beszélgetve, a lányok dúdolgat- va, olykor, ha megcsúsztak a síkos úton, sikongva, de azért vidáman ballagtak kifelé. Voltak, akik vicceltek, Vígan suhognak a kaszák a dólai állami gazdaságban meséltek, néha hangosan kacagtak így értünk el az aratásra váró, már )ól megérett árpatáblára. Tegnap már arattak benne, csak a zápor kiállította őket a munkából. Aratógéppel is próbálkoztak, hiszen azzal sokkal hamarább menne a munka és az emberek pedig más munkát végezhetnének. Deltát hiába, ha nem megy, akkor nem megy. Nem lehet erőltetni. A traktor még sajátmagát sem bírja húzni, mm pedig aratógépet. A repcearatásnál is így jártak. A puha földön annyira lesüllyedtek a traktorok, hogy utána lánctalpassal kellett kivontatni. Pedig ezt az árpát is milyen jól lehetne géppel vágni, olyan szépen a magasba szökkent, hogy öröm nézni. De mit csináljunk, vétek lenne nem aratni, mert hamai-osan túlérne és kiperegne. Ezért suhognak most a kaszák. Öröm hallgatni ezt a zenét, mikor tizennyolc kasza egyszerre belevág. Táncolni volna kedve az embernek örömében habár itt egy kicsit nehezen menne Az igaz, hogy lehet itt azt is látni- Mintha zene ütemére hajlongnának a fiatal lányok, mikor hol az egyik, hol a másik lábuk süpped a talajba. Aztán, ha mindkettő belesüpped, olyannyira. hogy nem bírja kihúzni, van akkor sikongás, segítségkérés. Ilyenkor a férfiak, mintha ez hozzátartozm a tánchoz, derékon kapufák marokszs- döiket és megszabadítják őket a szemtelen sártól, mely el akarta őket tőlük rabolni. Azért nem panaszkodnak. talán még tetszik is nekik a játék. Nagy kedvem lenne magamnak is kaszát ragadni és közéjük állni. fif ellémszegődik a gazda és együtt irl indulunk tovább. — Nehéz aratás lesz, — mondja — sokáig elhúzódik. Rengeteg a dőlt termésünk, amit még akkor sem arathatunk géppel, ha a föld már annyira kiszárad, hogy elbírja a gépeket. Még szerencse, hogy sokan vagyunk. Amint látja, tizennyolc aratópárt tudunk kiállítani és ezek mind a mi dolgozóink. Az igaz, hogy itt vannak kocsisaink, béreseink is, vagyis mindenki, dehát most ez a munka a legfontosabb. Valahogy majd csak megbirkózunk a munkával. Tavaly az állami gazdaságok között elsőnek végeztünk az aratással es csépléssel. remélem, hogy most sem leszünk utolsók, habár az első helyi-e semmi kilátásunk sincs. Mindenesetre semmi sem lehetetlen. Már a tábla szélén járunk, ahol egy tíz tagból álló fiúcsoport mindjárt kévékbe köti a learatott árpát, Ezek a brigádosaink — mondja Dovala elvtárs. — Aztán, hogy dolgoznak kérdeztem. Gyengén, harmatgyengén — jegyezte meg sajnálkozva az elv- társ. Közben egészen közel jöttünk. Kovács László, a brigádcsoport vezetője próbálta megmagyarázni, hogy mi az oka ennek a gyenge munkának. — Amióta itt vagyunk — fnondja — majdnem állandóan esett az eső. Mi kapálni jártunk,' természetesen nem volt kellemes az elázott sarat vagdosni. »Hiába kértünk más munkát, nem kaptunk, de nem is kaphattunk, mert mást nem lehet esőben csinálni. Érthető volt tehát a kedvtelenség és ezzel magyarázható az is, hogy hárman itthagyták a brigádot, hazamentek. — Most már, ha jó idők lennének és rendesen arathatnánk, egész biztos iobban dolgoznánk, mert ehhez a munkához mindenkinek van kedve. Ha valaki pedig kedvvel dolgozik, biztos, hogy jobban igyekszik, mint amikor nem látja munkája eredményét, Lehet, hogy ez volt a hiba. de szerintem valami mélyebb ok és az érthetőbben magyarázza meg a dolgokat. Úgy látnm, Kovács elvtársnak mindegy. hafiy ki hogyan dolgozik, hogy vájjon jól végzi-e a munkát vagy hanyagul. Brigádcsoportvezetöi tevékenysége is csak abban áll, hogy este beírja, hogy ki hol dolgozott. Napi, sőt heti munkájukat sohasem értékeli ki, mit csináltak rosszul és mit jól, hol kellene javítani a dolgokon. Kultúrvagy ideológiai munka? Minek is lenne az? Nem, Kovács elvtárs, ez így nem megy tovább. így nem szereztek bizalmat magatoknak. Ne felejtsd el, hogy a nyári brigádmunka tulajdonképpen folytatása az iskolai munkának, ahol az ideológiai munkát is össze kell kapcsolni a fizikai munkával. Ha ez meglesz, biztosan jobban megy a munka és nem fordulnak elő olyan felelőtlen dolgok, mint most is történt, hogy Tibik Antal egyszerűen fogta magát és otthagyta a munkát, mert állítólag egy másik elvtárs megsértette. // Ijövet mégegyszer végignéztem a kaszásokon és a marokszedő lányokon, maid az égre néztem. De az ég mindenfelé kék, nem tarkítja felhő, a nap gyönyörűen süt. szárítja a földet és érleli a még zöld gabonát. Elköszöntem és lassan visszafelé in-, dúltam. Hátam mögött suhogott a ti-J zennyolc kasza, suhogása összevegyült a vidám aratódallal, melyet énekeitek: „Vagyok olyan legény, mint te”. Lassan bandukoltam. Már nem hal- lottam a kaszák suhogását, az ének is elhalt valahol hátul, de melódiája még mindig ott csengett fülemben. Nem, nem fog esni, mormogtam félhangosan és meggyorsítottam lépteimet. p.
