Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-25 / 101-102. szám

ft

Ol IFJÚSÁG

1954 december 23.

zonban annak semmiesetre sem egyedüli vagy fő oka Fáradtság híján is tudunk aludni: a csecsemő például bárminemű fárasztó tevékenység végzése nélkül alszik. Másrészt viszont tudjuk azt, hogy a kimerültség főképpen a szellemi kimerültség zavarólag hathat az alvásra. A külső zavaró ingerek kizárása az alvás, főképpen pedig az el- alvás szükséges előfeltétele. A sötétség csend, a kényelmes testhelyzet a meleg ágy tb., mindezek az alvás és elalvás előnyös feltételei közé tartoznak Itt talán megjegyezhetjük azt hogy a baloldalon való fekvésnek nincs hátrányos hat'sa az alvásra. Indokolatlan az az aggodalom, hogy a szívre fejtett nyomásnak hátrányos hatása lehetne. Az alvás ideje általában az éjszaka. Természetesen megszokhatjuk a nappali alvást is.

Az alvás és elalvás fiziológiai lényegének magyarázatától eltérő nézetek, melyek szerint az álmot az istennek, angyaloknak köszönhetjük, csak gyermekes elgondolás.

Világosan meg kell mondanunk, hogy az alvás akárcsak az evés, az egészséges ember általánosan fontos életszükségletéhez tartozik. A hetekig tartő éhezésnek általában nincs semmilyen káros utóhatása Tudjuk, hogy a politikai foglyoknak gyakran az éhségsztrájk volt az utolsó és némelykor hatásos fegyvere is, a reakció* kormányok kegyetlen börtön - rendje ellen. Alvás nélkül azonban senki sem bírja ki hosszabl ideig. Az állatok is, ha lehetetlenné tesszük nekik az alvást néhány napon belül feltétlenü elpusztulnak.

Az ember normális alvásánál

négy fázisa van:

1. az elalvás ideje,

2. az intenzív (mély) alvás

ideje

3. a felületes alvás ideje,

4. az ébredés ideje.

A gyermek aránylag gyorsar (egy-két órán belül) jut az intenzív alvás állapotába (1. sz ábra). Ezután az intenzitás e- leinte gyorsabban, későbben pe

Az alvás az ember egyik legalapvetőbb életfolyamata. Ez a folyamat az agyban játszódik le, főleg annak legmagasbb terében, az agykéregben. Az agyat egy nagyváros legtökéletesebben felszerelt önműködő telefonközpontjával hasonlíthatjuk össze. Sok ezer dróton a legkülönbözőbb jelentések érkeznek minden helyről, minden házból és sok embertől. Hasonló módon futnak szét a központból a feleletek vagy utasítások. Például valaki tűzesetet jelent. A tűzoltó állomás automatikusan parancsot kap arra, hogy a megjelölt helyre azonnal vonuljon ki. Hasonlóképpen a mentő- állomás is kocsit küld ki az ü- gyeletes orvossal. Agyunkban ugyanígy fut össze a környezetünkből vagy saját testünkből származó összes benyomás (jelentés). Az agy az összes benyomást feldolgozza és az illetékes szervek (izmok mirigyek stb.) parancsot kapnak bizonyos feladatok végrehajtására.

Az agy millió és millió sejtből áll és nagyjában két részre lehet osztani: az agykéregre és az agykéreg alatti részre. Az ágykéreg alatti részben a legalapvetőbb életfolyamatok központjai vannak, olyan folyamatoké, melyek az életfenntartáshoz elkerülhetetlenül szükségesek. Ezek az úgynevezett vegetatív funkciók, mint a lélegzés, szív, gyomor, a belek és az összes többi belső szerv működése. Ez a tevékenység teljesen automatikus, önműködő Ez a működés ugyan nem mentes az agykéreg hatásától csak a legcsekélyebb méretekre korlátozódik. Az agykéregben van az úgynevezett magasabb idegtevékenység központja, a benyomások felfogása, feldolgozása és az ezekre vonatkozó feleletek irányítása.

I. P. Pavlov, a zseniális orosz fiziológus, aki a feltételes reflexről szóló tanításával ajándékozta meg a világot, a legmélyrehatóbban dolgozta ki és világította meg agyunk idegtevékenységének kérdését. Tanítása szerint az agykérget két területre oszthatjuk fel. Az egyik a benyomások felfogására szolgál (Pavlov ezt az I. jelrendszernek nevezi), a másik a ma- magasabb intellektuális tevékenység területe (Pavlov ezt a II. jelrendszernek, avagy szó- rendszernek nevezi). Az első rendszert az állatoknál is megtaláljuk, míg a második csupán az ember sajátsága. A magasabb intellektuális tevékenység, a gondolattársítás, gondolkodás és a beszéd stb. alakjában valósul meg és ez mindig a szóhoz van kötve.

Sématikusan ez körülbelül így néz ki.

II. jelrendszer I. jelrendszer

az agykéreg alatti központok.

Az alvást olyan periodikusan megismétlődő életfolyamatnak nevezhetjük, mely állapotban a tudat többé-kevésbbé elhomályosult: szóval a tudat egy bizonyos működési zavara. Az alvás által a szervezet regenerálódik és megújítja életerejét. Pavlov szerint az alvás az általánosított gátlás állapota, tehát az agykéreg teljes gátlásának állapota. A gátlás ideje a- latt — mondja Pavlov — az agysejt nem dolgozik (abban az értelemben, hogy nem reagál az ingerekre), hanem megújítja normális állapotát. Ez vonatkozik az agykéreg minden sejtjére Az alvás az egész agykéreg gátlását jelenti.

A gátlás nem jelenti azt. hogy az agykéreg nem dolgozik. Mint tudjuk, agyunk "alvás közben gyakran igen erősen dolgozik. Például gazdag álmokat termel. Azonban nyilvánvaló, hogy az alvás jelenti azt a legelőnyösebb állapotot, melyben éber állapotban elhasznált erőinket felújíthatjuk. Az alvás az általánosított gátlás állapota, ez azonban nem következik be egyszerre. Az egész agy rendszerint nem megy át egyszerre a gátlás állapotába . hanem fokozatosan éspedig először a legmagasabb területen (a szómező, avagy a II. jelrendszer), mely után az alacsonyabbik következik (a benyomásoknak az érzékszervek útján való felfogásának területe, Pavlov szerint az I. jelrendszer). Legvégül pedig az egyes agykéreg alatti központok kerülnek a gátlás állapotába.

Nem állíthatjuk azt, hogy az alvás a szervezetnek a fáradtságra való felelete lenne. A fáradtságnak bizonyos foka elősegítheti ugyan az alvást, aazonban nehezen kelnek fel. Az első típus este gyorsan kifárad, reggel azonban frissen kel fel.

3. sz. ábra: Az alvás reggeli típusa.

Egészséges embernél, normális körülmények között, a szükséges alvás időtartama, az alvó életkorától függ. A gyermekeknek általában hosszabb ideig tartó alvásra van szüksé gük, mint a felnőtteknek. A szükséges alvás idejét általában a következőképpen határozzák meg:

11 éves korig naponta 11 óra és ennél hosszabb ideig tartó alvás szükséges,

12 éves korig naponta 10 és fél óra,

13 éves korig napi 10 óra,

14—15 éves korig napi 9 és félóra,

16—18 éves korig napi 9 óra, 19—50 éves korig napi 8 óra.

Amint említettük, az alvást nem tarthatjuk passzív állapotnak. Az alvás tulajdonképpen tevékenység. Aktív fiziológikus folyamat, az agy különleges tevékenysége. Hogy ez a tevékenység rendben menjen végbe, annak a következő feltételei vannak:

bizonyos fokú fáradtság rendezett életmód, belső és külső ingerek kiküszöbölése,

izgalmas behatások (érzékelések) esetleg azok következményeinek eltávolítása, kényelmes testhelyzet, egészséges szervezet.

Az alvás problémájának vizsgálatánál rá kell világítanunk az elalvás pillanatának kérdésére is. Az elalvás előfeltétele a fi- ziolőgikus feltételes reflex, melyet a zseniális orosz fiziológus I. P. Pavlov fedezett fel.

Mi a feltételes reflex?

Először is mit értünk reflex alatt? A reflex az idegrendszer alaptevékenysége és abból áll. hogy az élőlények (tehát az emberé is) szervei bizonyos ingerekre bizonyos módon válaszolnak (reagálnak). Ezt a 4. sz. ábra sématikus képe mutatja nekünk a legjobban.

sz. ábra.

1 sz. ábra: A gyermek alvásának intenzitása

dig lassabban süllyed. 5—6 óra leteltével újból erősbödni kezd, egészen az alvás 9. órájáig, hogy ezután intenzitását gyorsan elveszítse. A gyermek ezen második intenzív alvását a felnőtt embernél nem találjuk. Itt két típust ismerünk. /Az egyik típus már rögtön az elalvás u- tán rövid ideig tartó intenzív alvásba kezd, ezután az intenzitás gyorsan csökken és 4 óra leteltével felületessé válik. Ez az úgynevezett esti típus (2. sz. ábra). Egészségesnek ezt a típust tartják. Ez esetben a pihenés tökéletes. A második tí2 sz. abra: az alvas est! típusa.

pusnál, a reggeli típusnál (3.

sz. ábra), kissé intenzívebb alvás csupán 3—4 óra leteltével következik be és ez az intenzitás még a reggeli órákban is tart. Ezek olyan emberek, akik inkább este dolgoznak, reggei

Ha a szemet (Sz) fénnyel (F) ingereljük, a reflex-ív útján (SzFL) a látóközponton keresztül (L) a szembogár (pupilla) izmát (I) működésbe hozzuk és az összehúzódik. Ha a nyelvet (Ny) ízzel ingereljük, a reflexiv útján (NyPM) az ízlelési központon át (P) működésbe hozzuk a mirigyet (M). Ez a született reflex, Pavlov szerint feltétlen reflex, mellyel a szervezet, ez esetben külső ingerekre felel (reagál). Ha ezt a kísérletet úgy módosítjuk, hogy az állat előtt az etetést megelő zőer. egy elektromos körtét gyújtunk meg, néhány kísérlet után ennek az a következménye, hogy az állat nyálkamiri- gyei működésbe jönnek még akkor. is, ha az állatnak nem a- dunk ennivalót. Ez azt jelenti, hogy a villanykörte meggyújtása az evés jelévé lett. Ä reflex mechanizmusa abból áll, hogy új. eddig járhatatlan pálya áthidalásával a látóközpont az i?.- lési központtal összekapcsolódik és ez az új reflex-ív (SzLPMt lezárulásához vezet.

’ Az elalvás folyamata ugyanilyen alapon jön létre. Közismert tény, hogy egyes emberek csak bizonyos helyzetben tudnak elaludni. Vannak, akik csak bizonyos párnán tudnak elaludni. Egyeseknél a fekvőhelyzet, másoknál a párna a feltétel Sokan viszont csak könyv vagy újság elolvasása után, vagype- dig bizonyos időpontban. Vannak olyanok, akiknél az elalvás bizonyos megszokásokkal van összekötve. így például egyik ismerősöm ötéves fiacskája csan úgy képes elaludni, ha anyja valamit felolvas neki, hogy mit olvas, az teljesen mellékes. Fontos, hogy az anyja olvasson Egyszer az anyja helyett az apja olvasott fel s az amit anyja öt perc alatt szokott elérni, az apjának több mint egy óráig tartott. Az anyja hangja ebben az esetben az elalvás feltételes reflexévé vált.

Ez a példa egyúttal azt is érzékelteti, hogy az alvás feltételes reflexének megzavarása az elalvás megzavarásához vezet. Még, ha az alvás többi feltétele adva is van, az elalvás feltételes reflexének megzava rása' következtében az alvásban bizonyos nehézségek állnak b< Ez a reflex, éppen azért, mer! feltételes, könnyen megsérthető Természetesen, normális körülmények között, bizonyos feltételes ingert, más inger is helyettesíthet. így például, ha az említett gyermeknek egy-két héten keresztül az apja olvasna fel, úgy az apa hangja válna az alvás feltételes ingerévé.

Az alvás zavarai

Alvási zavarok a legkülönbözőbb okokból keletkezhetnek. A leggyakoriabbak: az elalvás feltételes reflexének megzavarása, a túldolgozottság, főképpen a szellemi kimerültség, a napirend rendellenessége és egészségtelen üteme, a lefekvés ideje, fokozott izgalmak és ingerek (gondok, félelem stb., valamint kávé, alkohol), diéta hibák, főleg a gyomornak nehezen e- mészthető ételekkel való túl- töltése a lefekvés előtt, hosz- szabb időn át tartó elégtelen alvás stb.

Ezeket a zavarokat aránylag könnyen távolíthatjuk el. Csak rá kell jönni és meg kell szüntetni őket. Némelykor azonban az orvos segítségére van szükség, aki szükség esetén altató- szert ír elő és utasítást ad annak használatára. Ha azonban az álmatlanság igazi okát nem távolítjuk el, az orvosságoknak csupán átmeneti hatásuk van Orvosságot csakis orvosi előírásra és orvosi felügyelet alatt használjunk. Az altatószerekkel való visszaélésnek már gyakran voltak tragikus következményei.

A jelzőgócok

Az hiszem, jó lesz az alvással kapcsolatosan még egy érdekes tünetet, az úgynevezett „jelzőgócokat" megvilágítanunk Mik is ezek a jelzőgócok?

Pavlov szerint alvás közben is maradnak még egyes éber pontok, ezeket nevezzük jelzó vagy szolgálatot teljesítő gócoknak. Ezek például egy molnárnál mély alvás közepette úgy nyilvánulnak meg. hogy a- mikor a malom megáll, a molnár azonnal felébred. Avagy gondoljunk csak az anyákra

fel, de gyermeke legkisebb nyugtalansága azonnal felkelti Szóval, ha valamelyik góc ingerének létrejönnek a feltételei, megvalósul az ennek megfelelő folyamat. Ezek a jelzőgócok átmeneti vagy tartós jellegűek is lehetnek. Az anya és a molnár példája a tartós jellegű jelzőgócok csoportjába tartozik Ha valakinek például éjjeli vonattal kell utaznia és elalvás előtt erre intenzíven gondol, úgy a kérdéses időben rendszerint felébred. Ez az átmeneti jelzőgóc példája.

Az álom

Az álom kérdésével már ősidők óta foglalkoztak. Tudósok, bohócok, uralkodók és koldusok álmok magyarázásával próbálták rendkívüli képességeiket bebizonyítani. A régi egyiptomiak. görögök, zsidók és perzsák. rómaiak és germánok mind megkísérelték, hogy az álom titkát megfejtsék. Hero- dotos. Ciceró és mások írtak erről. Az álom megfejtését költők. írók és cigányasszonyok is megkísérelték.

Ami az álmok lényegét illeti, megint csak Pavlov ad nekünk valóban hiteles. tudományos magyarázatot: „Teljesen érthető“ — mondja Pavlov — hogy akkor, amikor ébren vagyunk, a szómező, tehát a II. jelrendszer, letompítja az első jelrendszert. Ez azt jelenti, hogy éber állapotban beszéd, olvasás vagy gondolkodás formájában majdnem állandóan szavak használatával vagyunk elfoglalva. Mindegy. mivel, csak az a lényeg, hogy mindig a II. jelrendszer erős és szakadatlan tevékenységéről van szó. „Éppen azért — mondja Pavlov — éber állapotban (művészek és különösen tehetséges emberek kivételével), ha beszélünk, sohasem képzeljük el magunknak azokat a tárgyakat. amelyeket megnevezünk. Becsukom a szemem és arra az emberre gondolok, aki előttem ül, gondolataimban azonban nem látom őt. Miért? Mert agyamban a felizgatott, felingerelt felső réteg gátolja az alsót.”

Alvás idején más a helyzet. Főképpen, „amikor az alvás kezdődik, mely csupán az agy felső terét borította el, az a- latta fekvő réteg, mely az érzéki benyomásokkal közvetlen vonatkozásban van (tehát az I. jelrendszer) sokkal erősebben érezhető, ami álmok formájában jelentkezik. Ha ez a felülről jövő nyomás megszűnik, bizonyos felszabadulás áll be'. (Pavlov)

Ez az álom élettani (fiziológiai) magyarázata. Az agykéreg alsó területe, mely az érzékszervek útján közvetített benyomások felfogására szolgál, az alvás idején felszabadul a felső terület ellenőrzésétől és majdnem korlátlanul aktivizálódik.

Ezt legjobban példákon szemléltetjük. Amikor a gyermekek elhagyják az iskola épületét, ahol néhány órán át szigorú felügyelet alatt voltak, igen gyakran feltűnő rendetlen, ide- oda futó csoportokat alkotnak. Ilyenkor felszínre kerülnek a gyermek jellemének különböző elemei és megnyilvánul a gyermekek különböző temperamentuma.

Alvás idején, főleg abban a fázisban, amikor a magasabb terület (a II. jelrendszer) erősen

Nagy zörejek nem ébresztik 1 gátolt, azaz megszűnik az alacsonyabb terület feletti ellenőrző szerepe, mint például közvetlenül az elalvás idején vagy a felébredés előtt, feloldódik az összes bilincs és az agy ezen területeinek tevékenysége álmok formájában jelentkezik. Az álmok egész fantasztikusak is lehetnek, mert az álmodó ember egész eddigi életének mozzanataiból. elemeziből alakulhat ki. Ezzel magyarázhatjuk az egyes álmok végtelen változatosságát, és gyakori logikátlanságát (a logikus tevékenység a II. jelrendszer tulajdonsága), sőt értelmetlenségét.

Az álmok tárgya

Az álmok tárgyát rendszerint a közelmúlt (a megelőző napok) élményei képezik. De rég elfelejtett dolgok is jelentkezhetnek az álomban Gyakran vágyainkat vagy aggályainkat is tartalmazzák, de nem jelentkeznek mindig közvetlen és világos módon. Felhozok egy példát. Egy fiatal orvos, aki két évvel ezelőtt temette el feleségét, hároméves fiával egy barátja családjánál üdült. A házban barátja édesanyján kívül annak fiatal és szép húga is tartózkodott. Egy éjjel az orvos elhúnyt feleségéről álmodott. Ugyanezen a reggelen fiacskája sírva ébredt fel és édesanyját kereste, '.kit jóformán alig ismert. Arról a lehetőségről, hogy az orvos feleségül venné barátja húgát, állítólag sohasem beszéltek. De vajon nem valószínű-e az, hogy a gyermek, aki szívesen üldögélt a fiatal leány térdén, é- desanyjának tartotta, aki után valószínűleg erősen vágyott?

Miért nem álmodunk éber állapotban? — kérdik sokan.

Habár olyan emberek is vannak, akik megtalálják az éber állapotban való álmodás módT ját, az álom mégis csak az alvó ember agyának terméke, fiber állapotban ugyanis, mint a- hogyan ezt már mondtuk, az agy állandóan reális ingerekkel, jelenségekkel és tényleges eseményekkel van elfoglalva. Környezetünkbe főleg látásunkkal kapcsolódunk be. Természetesen éber állapotban is lehetséges környezetünk hatása alól majdnem teljesen felszabadulni és gondolatainkat szabadon útjukra engedni.

Felmerül a kérdés, hogy vajon az álomnak lehet-e valamilyen hatása az ember cselekvésére. Természetesen, lehet. Például annak a félelmetes á- lomnak, melyet egy gyermek valamilyen mese után álmodott, az lehet a következménye hogy a gyermeknek a sötétben szorongó és félelemérzetei vannak és a felébredés után is lehangolt. Vidám álom az embert jókedvvel töltheti el, főleg akkor, ha idejében ment aludni és jól kialudta magát. Az álom az ember elhatározásait is befolyásolhatja és főleg az érzékeny emberekre lehet kedvezőtlen hatással. Mindenkinek csak azt tanácsolhatjuk, hogy az álmok lényegét igyekezzen a fenti élettani alapon megmagyarázni.

Végül pedig kihangsúlyozzuk, hogy az álom nem mutatja meg a jövőt. De, mint minden átélt esemény vagy pedig múltúnk valamilyen jelensége, hatással lehet cselekvésünkre. A mi feladatunk, hogy értelmünk segítségével az agykéreg alacsonyabb szféráinak az álom formájában jelentkező működését vagy ennek hatását szabályozzuk és hatalmunkban tartsuk. Ezért küszöböljük ki a rossz hatásokat és életünket csakis az egészséges ész és nem pedig valamilyen álom alapján alakítsuk ki.

Az alvás és az álom

MUDr. MICHAL TUSÉRA