Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-15 / 99. szám
1954 Hp^emb“’ 15 5 Szervezeti életünkből A CslSz II. kongresszusa elé Újsághír, a megszálló francia hatóságok 16 marokkói hazafit végeztek ki. Rövid hír. kommentár nélkül. Tizenhat ember élete múlt ki erőszak által. Tudomásul vesszük, mert megtörtént, de nyomot hagy bennünk Tizenhat hazafit, siratnak valahol Marokkóban ugyanúgy, mint itt sirattuk amikor a fasiszta törvények erőszakosan irányították egyes emberek sorsát. Úgyszólván napról-napra lehet ilyen újsághíreket olvasni. Egyiptom, Marokkó vagypedig minden hely, ahol az imperializmus hosszabb gyökeret kíván ereszteni ilyen állapotban van. Mi már túlvagyunk az ilyesmin és túl lesznek az ilyen áüa- pofon azok a népek is, akik jelenleg szenvednek az elnyomás rabságában. Nekünk is vannak keserű emlékeink. Gondoljunk csak a br.ünni várra. A vár kápolnájában még látni a három akasztófát, az akasztófa előtt lévO kőoltárt. amelyen Hitler Mein Kampfja helyettesíti a njisekönyvet. A kápolrui falába márványtáblát helyeztek és hosszú névsort, véstek rá, azok neveit, akiket a kápolnában végeztek ki. Értelmiségiek, munkások, gyárigazgatók és tudósok neveit olvashatjuk ott. A kápolnát a gyilkosságok leplezésére használták s ki gondolta volna, hogy ilyen szent helyen gt/ilkolnak. Akik tudták, nem tiltakoztak ellene, hiszen érdekük volt a hitleristák rémtette. A kápolnában gyilkolni is lehet, meg imádkozni is, az istendicséret, meg a gyilkosság egymás mellett nagyon is megfér a fasizmus törvényei szerint. Csehszlovákia ifjúsága a CslSz II. kongresszusára készül. Hog-y mit hoz ez a kongresszus, azt még apróbb részleteiben nem tudjuk, de az biztos, hogy a kongresszuson résztvevők azért mennek el oda. mert elő akarják segíteni és elő is segítik hazánk további kiépítését. A haza építéséről, demokráciáról, szocializmusról szintén úgyszólván naponta beszélünk, lehetséges, hogy közhelyként cseng már, vagypedig frázisként hat ez a fiatalok. vagy a felnőttek fülében. De gondoljunk csak arra, amit az előbb írtunk. Mi történik a töke rabságában élő népeknél, s mi volt nálunk, amikor a brilnni kápolnában imádkozás helyett gyilkoltak, Vagypedig 1944 márciusára, amikor a magyar falukból horthyék a németek segítségével hurcolták el azokat az egyéneket, akikről sejtették, hogy alkalomadtán valahol szót emelnek a nemzeti vagyon és a munkásnép érdekében. Az elhurcoltak közül sokan többé haza sem tértek. Ha azt akarjuk, hogy többé az ilyesmi nálunk már elő ne forduljon és az egész világon béke legyen, akkor nem szabad hogy hazánk építésének kérdése felett közönyösen szálljon el a gondolatunk. A CslSz II. kongresszusa egész biztos utat jelöl majd az ifjúság elé arranézve, hogy mi legyen majd a teendője hazánk további kiépítésében. Nekünk azonban a CslSz II. kongresszusát e téren már meg kell előzni. A megelőzés abból áll, hogy az eddiginél sokkal jobban kivesszük részünket hazánk építéséből. A fiatalok «idősorban a CsISz-tagok mindenhol a munka kezdeményezői lesznek. Az új munkamódszerek bevezetése, a mezőgazdasági munkák állandó kisegítése. azonkívül a helyes kultármunka, a sport és a szövetkezeti iskolázás is, mind a hazánk kiépítéséhez járulnak hozzá. Az érsekújvári járásban, a tótmegyeri, az udvardi fiatalok brigádmunkával segítették elő az év folyamán a szövetkezetei. Sárkányban ifjúsági munkacsoport alakult és ez a szövetkezet legjobb munkacsoportja. A nagyién állami gazdaságban a fiatalok 14 évtől kezdve téli mezőgazdasági munkaiskolára járnak. Tanulnak és az iskolázáson megszeretik a földet, a mezőgazdasági munkát. A földet ha megszeretik sajátuknak tekintik akkor, szívesen dolgoznak rajta. A fát amelyet elültetnek a fasiszták nem cipelhetik a brünni vár kápolnájába, hogy azon embereket kínozzanak halálra. Ha tanulunk, dolgozunk, szórakozunk, vidáman élünk, akkor biztosítjuk a jobb jövőnkhöz vezető utat és semmitől sem kell félnünk. Sok állami gazdaságban és szövetkezetben a fiatalok önkéntes munkával segítették a termelést. Sok termény maradt volna kint a fagy prédájának. vagypedig hiányos leit volna sok helyen a termés, ha a fiatalok nem kapcsolódnak be kellően a termelő munkába. Ez továbbra is a feladatunk marad. A CslSz II. kongresszusa, elősegíti hazánk építését, mi vállaljuk azt és máris elkezdhetjük. Elsősorban is köszöntsük ezt a kongresszust azzal, hogy . egyetlenegy alapszervezet se vonja ki magát a kötelezettségvállalások alól. Minden alapszervezetnek megvan a saját problémája, de dolgozni mégis lehet és kell is. A falvakban az útjavítások és általában a szépítő munkák túlnyomó része a fiatalokra vár. A ■szenei gépállomáson csomós módszerrel javítják a traktorokat. Bardócs Sándor és Hobat Emil kitűnő teljesítményt értek el ezzel a javítási módszerrel. Mihalek János a műhelyvezető, mindannyian CsISz-tagok. A gépállomás színvonalához leginkább a gépek helyes kijavítása járul hozzá. Nemcsoda tehát, ha a szenei gépállomás dicsérnivaló munkát végez. Ezt a példát követhetnék a többi gépállomásokon is és az üzemekben is. Az állami gazdaságokban pedig szintén sok munka van, amelyben a fiatalok nagyon sokat tudnak segíteni, ha hozzálátnak. Minden alapszervezet vállaljon tehát kötelezettséget a CslSz II. kongresszusának a tiszteletére. A CslSz járási bizottságai pedig segítsenek ezen a téren az alapszervezeteknek. Tartsák nyílván a kötelezettségvállalásokat, de ellenőrizzék is a munkát és vigyázzunk nehogy a vállalás, csak vállalás maradjon. A járási bizottságok fizetett funkcionáriusai személyesen látogassanak meg minden alap- szervezetet — ha kell többször is — és győzzék meg a fiatalokat a kötelezettségvállalások fontosságáról. Gondolják át. hogy milyen vállalást lehetne tenni, és segítsék az alapszervezetet a imlUdások teljesítéséhezA CslSz II. kongresszusára vállalt kötelezettségekkel erősítjük a békét és építjük a hazánkat. BAGOTA ISTVÁN Még jobban segítjük a mezőgazdaságot Nemrég Bálványoson tartották meg a komáromi járásban lévő állami gaz* daságokban dolgozó fiatalok konferenciáját. A konferencián összüzemi vezetőséget választottak. A vezetőség tagjai majd látogatják az állami gazdaságok CslSz munkacsoportjait és •egítenek a szervezeti életük irányításában. A bökpusztai. feketeháti és a nagyiéri állami gazdaság CsISz-szervezetei eddig is igen jól dolgoztak. Ezeken a helyeken a lehetőségek sem teljesen kielégítőek.. mégis jól ment a munka. Bálványoson Királykán, Csergőn pedig sokkal több lehetőségük van a munkára. mégsem dicsekedhetnek azzal, hogy ió CslSz munkacsoportjuk van. mert nem élnek a lehetőségeikkel. Legelőször is a bökpusztai fiatalok szólaltak fel. Versenyre hívták ki a komáromi járás állami gazdaságaiban tévő CsISz-szervezeteit a kultúrmun- kában, az ifjúsági sajtó előfizetésben és a mezőgazdasági szakelőadások megtartásában. Továbbá elmondották azt is, hogy milyen fontos, hogy az állami gazdaságot brigádmunkával segítsék a CsISz-tagok. Ebben a tekintetben is versenyre hívták ki a fiaté lókat. Feketehátról panaszt hallottunk. A gazdaság vezetője a kulturházat lefoglalta és dohányt rakatott bele Igen helytelen intézkedés ez, mert a kul- turház a kultúra céljait hivatott szolgálni, nempedig dohányt raktározni. A kultúrfellendülés, az állami gazdaság egyik legfontosabb ügye, ezért a gazdaságvezetö jobban meggondolhatta volna, hogy mit tesz, amikor a kultúrházban dohányt hordatott. A bálványosi CsISz-szervezet titkárnőjét is meg kell kritizálni. Ö tanítónő és ideje is lenne arra, hogy foglalkozzon a CsISz-el, de mégsem törődik vele. Sok fiataluk már 4—5 hónapja, hogy kitöltötte a CsISz-be való jelentkezési ívüket és még mindig nem tett lépéseket arra. hogy a fiatalok megkapják a tagsági igazolványaikat. A konferencián elhatároztuk, hogy az eddiginél is jobban segítjük a mezőgazdaságot és jó CsISz-tagok leszünk. MARTINCSEK RUDOLF Bőkpuszta di ifióság Olcsó ajándék Játék egészen kis gyerekek számára, könnyen készíthető bármilyen a- nyagmaradékokból. Külön szabás az állatkák készítéséhez nem szükséges, minden asszonyban van annyi ügyesség, mellyel ezeket az egyszerű formákat megrajzolja. Csak az alapszabás fontos, ezt két darabban kiszabjuk és egy egyenes 2—3 cm szélességű csíkkal a két alaprészt összevarrjuk. vattával, vagy ha erős az a- nyag, fűrészporral is kitömjük. A füleket, farkokat, csőröket elütőszínű anyagból készítjük, vagy pamutból fonjuk meo. Jó tanácsok A gyakori és alapos kézmosással megkíméljük ruhánkat, dolgainkat és törülközőinket. A gyakori fürdéssel megkíméljük fehérneműnket és ágyneműnket. * * * Lakkozott bőrből készült dolgokat, cipőt, táskát időnkint egy kis finom olajjal kenjük meg kívül-belvl, igy elasztikus marad, nem repedezik meg. * * * A szarvasbőr kesztyűt legjobban tisztítjuk ki, ha szódamentes szappanból (legjobb a borotvaszappan) langyos vízben sok habot csinálunk, hozzá teszünk egy pár csepp finom olajat és ebben, kézrehúzva mossuk. Azután öblítjük de csak addig, hogy a víz ne legyen teljesen szappanméntes. EttOl marad a bOr puha és si- mulékony. Terítő horgolt csipkével Nagyságát és formáját tetszés szerint készíthetjük A csipkét 100-as számú horgolócérnából horgoljuk, a közepe vékony batiszt. Legelőször kiszabjuk batisztból a terítő formáját, körül keskenyen behajtjuk és apró- oálcikával körülhorgoljuk, azután következik a csipke, melyet az ábra szerint horgolunk. Az ábrán egy cakk- nak a mintája látható, a jelek: — számok =. levegőszemek száma, ke reszt = 1 apró pálcika, vonal = 1 pálcika, kis félkör = pikó. n M * » * Zsíros poharakat, üvegeket köny- nyen szappanos melegvízzel mossuk ki. Ha nagyon szennyesek, teszünk beléjük még összemorzsolt tojáshéjat és addig rázzuk, amíg kitisztulnak. * # * Télen nagyon megnehezíti az ablakmosást a sok korom és az ablaktáblák gyakori izzadása. Munkánk nagyon megkönnyebbül, ha az ablaküveget petroleumos vízzel mossuk meg és aztán újságpapírral szépen kifényesítjük. Az ablakrámákat is petroleumos vízzel mossuk le. A penészt a falról letisztítjuk, ha a megtámadt helyeket szalycilsáv és alkohol oldattal megkenjük. * * * A meszelés, vagy festés utáni kellemetlen szag elszéled, ha a tűzhely vaslapjára ecetet csepegtetünk. * * * Divatos sapkák Horgolt sapka színes szegéllyel Fejtető részét oda-vissza haladó kis pálcasorokkal készítjük a szabásminta szerint. Felhajtott szélét ugyancsak kispálca sorokkal horgoljuk. Az első sorban minden 4 szembe 1 szemet szaporítunk, azután a sorokat fokozatosan rövidítjük úgy, hogy a felhajtott szél elől magasabb legyen. Befejezésül szélét színes kispálca sor.al foglaljuk körül. Kötött sapka 5 tűvel körben haladva kötjük, ,.iint a harisnyát. 120 szemmel kezdjük és 6 fordított és 4 síma sor váltakozásával dolgozunk. Kb. 8 cm magasság után kezdjük fogyasztani a fejtetőrészt: 6 egyenlő helyen minden 2 sorban - 2 szemet simán összekötünk. 42 szemes bőség után csak síma sorokat kötünk és minden sorban fogyasztunk az utolsó szemig. Befejezésül a kidomborodó fordított sorokat színes zsinórral átfűzzük vagy kivarr- juk. A sapka tetejére színes bojtot varrunk. Főzzünk e szappant ? A bársonyt, manchesteri úgy vasaljuk hogy nedves ruhával létakart forró vasaló felett áthuzogatjuk. A színét közben kefével veregetjük. Ha az anyag nagyon gyűrött, fényes, szesszel megnedvesítjük, forró víz fölött pároljuk és az említett mód szerint vasaljuk. * * * Színes ruhák, ingek, blúzok mosás után gyakran foltosak. Ez nem ésak a helytelen mosástól, és a sok mosó- portói. hanem a helytelen ruhaakasztástól is van. Sohase akasszuk a vizes. színes ruhát zsinórra, a lefolyó víztől, vagy ha a ruha anyaga egymáshoz ér, foltok keletkeznek. A színes ruhát először lepedőbe csomagolva jól megszikkasztjuk és aztán fekve, vagv akasztón úgy szárítjuk, hogy az anyag szabadon száradjon. * * * Az izzadságtól megsárgult fehérneműt kifehérítjük, ha a rendes mosás után savóba, vagy íróba áztatjuk- Azután langyos vízben mégegyszer átmossuk. * * * Kifényesedett anyagokat egy kevés amoniakos vízzel átkeféljük és jó nedves rongyon keresztül vasaljuk. \------Karácsonyfára való csokoládéfigurák A vidéken megkezdődtek a disznótorok. Gondolkozzunk csak el, mennyi zsiradékot dobunk, vagy pocsékolunk el két napon belül, amíg minden hús, zsír és csont feldolgozódik. Sokan megfeledkeztek már a háziszappanfő- zésről és csak a jó gazdasszonyok tudják müyen kifizető az és milyen jó minőségű szappant lehet otthon is készíteni. Itt közlünk egy bevált receptet: 1 kg zsír (jól keverni egy kevés faggyúval vagy csontokat is tehetünk bele) 20 dkg maró szóda (lúgkll) 2 liter víz, ezt 3 óráig főzzük. 5 -in perccel azelőtt hogy a fazekat leállítjuk n tűzről te- j szünk még egy jó maréknyi sót I bele. Azután lyukacsos formába öntjük, melybe előbb jól megnedvesített ruhát teszünk. Másnapig így hagyjuk, aztán szétdarabgljuk A megmaradt lúg. padlósúroláshoz jól felhasználható. Padló beeresztés: 6 liter esővizes lúgot veszünk, beleteszünk 3 drb apróra faragott mosószappant, 6 csomag súrolóport (világosabb padlóhoz kevesebbet), 1 marék sót, 3 marék apróra faragott sárga mézviaszkot. Ezt felforraljuk kis adagokban hordjuk n kenéshez, hogy ki ne kükön, és egyenletesen rákenjük ecsettel a padlóra. Ha megszáradt, fényesre keféljük % kg Cereszt felolvasztunk, beleteszünk 30 dkg porcukrot, 12 dkg daralisztet, 15 dkg kakaót és Ízlés szerint őrölt pirított mogyorót, diót, mandulát, ezt összekeverjük és vajjal vékonyan kikent kis pléhformákba öntjük. Mindegyik darabba egy félbehajtott kis fonalat tehetünk úgy hogy a két végét a csokoládéba merítjük, ennél fogva aztán felaggathatjuk. Végre, ha megkeményedett a massza, kiborítjuk és sztaniolpapírba csomagoljuk. Almabéjából készült limonádé 3 marék almahéjat 2 liter vízben megfőzünk, ezt átszűrjük és újonnan forrni hagyjuk, közbe beleteszünk Ízlés szerint cukrot. Ha kihűlt, hozzátesszük 1 citromnak a levét.
