Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-15 / 99. szám
2 1-954. december SSÓI IFJÚSÁG A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányaihoz Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormánya november 29-én eljuttatták válaszaikat a szovjet kormány október 23—i és november 13-i jegyzékeire. A Szovjetunió külügyminisztériuma december 9-én megküldte Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének a szovjet kor- mánv válaszlegvzékét. A következükben ismertetjük a szovjet kormány jegyzékét a francia kormányhoz küldött jegyzék alapján A szovtét kormány sajnálattal veszi tudomásul, hogy Francia- ország kormánya nem tartotta lehetségesnek résztvenni az euróbái kollektív biztonság kérdésében összehívott értekezleten. A francia kormány nem fogadta el a szovjet kormánynak azt a javaslatát sem. amelyet a négy nagyhatalom külügyminiszteri értekezletére vonatkozóan terjesztett elő, a német kérdés, valamint az európai kollektív biztonsági rendszer megtárgyalásáról. Franciaország kormánya nemcsak elutasította az értekezleten való részvételét és a szovjet javaslatokat, hanem semmiféle javaslatot nem terjesztett el« az európai kollektív biztonság megjavítására. Ezzel Franciaország kormánya olyan álláspontra helyezkedett, amely arról tanúskodik, hogy nem törekszik megállapodásra más európai államokkal az európai béke megszilárdításáról és akadályokat gördít a hatásos európai biztonsági rendszer megteremtése elé. A jegyzék a továbbiakban Franciaország kormányának a német militarizmus feltámasztására irányuló tevékenységével foglalkozik, amely komoly aggodalmat kelt a Szovjetunióban, Franciaországban és más európai államokban. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a nyugatnémet militarizmus előirányzott helyreállítását és a nyugatnémet hadsereg megteremtését nem lehet összeegyeztetni az ENSz-ben a fegyverzet általános csökkentésére vonatkozóan jelenleg megvitatás alatt álló tervvel sem. A Szovjetunió kormánya jegyzékében kijelenti, hogy a francia kormánynak a német mili- tarizmus taipraállítását elősegíti! álláspontja ellentétben áll' az újabb német agresszió megakadályozását célzó 1944. évi francia—szovjet szerződéssel és alapjaiban ingatja meg e szerződés jelentőségét. A francia kormány álláspontja összeegyeztethetetlen más nemzetközi egyezményekkel is — így például a potsdami egyezménynyel. A szovjet kormány jegyzéke megállapítja: Franciaország részvételének megtagadása az európai kollektív biztonsági értekezleten azt tanúsítja, hogy Franciaországot nem vezérli az a törekvés, hogy az európai béke megszilárdítására hozzanak létre az érdekelt államok között megegyezést. Azok a próbálkozások, amelyek a párizsi szerződések ratifikálását úgy állítják be. mint amelyek nem akadályozzák a német kérdés tárgyalások útján való rendezését, csakis a közvélemény megtévesztésére alkalmasak. A valóságban azoknak a párizsi egyezményeknek a ratifikálása, amelyek előirányozzák Nyugat-Németország átalakítását militarista állammá, továbbá bevonását más európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba, tárgytalanná teszi a négyhatalmi tárgyalásokat Németország egyesítéséről és kizárja a megegyezés lehetőségét ebben a kérdésben. A szovjet kormány jegyzéke megállapítja, hogy Nyugat-Németország remilitarizálása és az északatlanti tömbben összekapcsolt államok politikájának agresszivitása miatt a Szovjetunió és más békeszerető országok kénytelenek késedelem nélkül minden szükséges e intézkedést megtenni azért, hogy a béke fenntartását veszélyeztető agresszív állarpok növekvő fegyveres erejével szembehelyezzenek egy nem kevésbé hatalmas erőt és készségüket önmaguk, valamint a béke védelmére. Franciaország és az északatlanti tömbben résztvevő más államok agresszív tervei a fegyverkezési verseny mind na- gyobbmértékű fokozására vezetnek. Ezzel önmagukra veszik az egész felelősséget mostani politikájuk következményeiért. A szovjet kormány jegyzéke a továbbiakban ismerteti a moszkvai értekezleten elfogadott deklarációt, s azt teljes szövegében megküldi Francia- ország kormányának. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása nem mozdíthatja elő a megegyezés létrehozását az osztrák kérdésben sem.NSegkezd&Vött Párizsban az európai értekezlet A bál orÚH ienyegetozések nem akadályozzák meg Kínát Taivan felszabadításában Párizsban szombaton a Regina-hotelben 14 európai . ország több mint 150 delegátusának részvételével megkezdődött az európai értekezlet, mely a német kérdéssel és a leszerelés problémájával foglalkozik. Az értekezletet, neves francia közéleti személyiségek hívták ösz- sze. Az értekezleten résztvesz a francia politikai és kulturális élet számos kiválósága, .valamint az európai országok minden rétegeit képviselő számos külföldi személy is. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok és köztük Magyarország képviselőitől is a francia kormány megtagadta á beutazási engedélyt és nem vehetnek részt az értekezleten. Az értekezlet francia résztvevői egyhangúlag határozatot fogadtak el, amelvben tiltakoznak a kormány ezen intézkedése ellen, A francia rendőr- hatóságok ezenkívül feltartóztatták a határon az olasz delegáció több tagját, köztük Ter- racini szenátort. Ezt az intézkedést azonban több francia képviselő közbelépésére a kormány visszavonta. Az értekezlet. első napján Daladier volt miniszterelnök, radikális képviselő elnökölt Daladier az értekezleten nagyhatású beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta: ,,Bármi történjék is, politikai nézeteinkre való tekintet nélkül egységesek vagyunk abban a közös erőfeszítésben, hogy kikényszerítsük a tárgyalásokat az újrafelfegyver- zés előtt.’' Ezután felolvasták azokat az üzeneteket amelyeket Európa különbőz« államaiból intéztek az értekezlethez. Többek között üdvözölte az értekezletet Angliából: lord Boyd Orr, lord Russe! of Liverpool, Harold Wilson. rajta kívül még 11 munkáspárti képviselő: Belgiumból Henri Rollin szocialista.szenátor, Olaszországból: La Pira, Firenze kereszténydemokrata polgár- mestere. Nyugat-Németország- ból: Heinrich Ritzel, a bonni Bundestag képviselője, Svédországból Branding szenátor, Franciaországból: Paul Boncour volt miniszterelnök, Jules Moch szocialista képviselő. Naegelen szocialista képviselő. Jacques Soustelle köztársasági szocialista képviselő, Cassagne radikális képviselő. Fóréinál független képviselő és még sokan mások. Csou En-laj nyilatkozata az Kaj-sek közötti „kölcsöne Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság külügyminisztere szerdán nyilatkozatot tett az Egyesült Államok és Csang Kaj-sek „kölcsönös biztonsági szerződéséről.’' A nyilatkozat bevezetésül megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya e szerződés révén törvényesíteni akarja a Kínához tartozó Tajvan fegyveres elrablását, valamint azt a célt tűzi ki. hogv Tajvant támaszpontul felhasználva, kiterjessze a Kína elleni agressziót és új háborút készítsen elő — A Kínai Népköztársaság kormánya nevében — mondotta Csou En-laj — ezennel kijelentem: Tajvan Kínához tartozó terület és Csang Kaj-sek a kínai nép közellensége. Tajvan felszabadítása és az áruló Csang Kaj- sek-klikk felszámolása olyan ügy. amely teljes mértékben Kína szuverenitásának és bel- ügyeinek kereteibe tartozik és amelyben nem fogjuk eltűrni semmiféle idegen ország semmiféle beavatkozását sem. — A háborús fenyegetőzések nem ingathatják meg a kínai Egyesült Államok és Csang biztonsági szerződésről.” népnek azt az elszánt elhatározását, .hogy felszabadítsa Tajvant: ezek a fenyegetőzések csak fokozhatják a kínai nép felháborodását. * Ha az Egyesült Államok kormánya nem vonja vissza fegyveres erőit Tajvanról, a Penghu- szigetekröl és a tajvani tenger- szorosból, ha továbbra is beavatkozik Kína bel ügyeibe, vállalnia kell az összes súlyos következményeket! Csou En-laj ezután nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és Csang Kaj-sek által megkötött szerződés teljes egészében, minden tekintetben békeellenes, háborús és agresszív szerződés. — A kínai nép hőn óhajtja a békét, de sohasem fog békéért könyörögni hazája területi épségének és szuverenitásának árén. A területi épség és szuverenitás feláldozása csak további agresszióra vezethet és nem teremthet őszinte békét. A kínai nép tudja, hogv a békét csak úgy védheti meg. ha ellenáll az agressziónak — fejeződik be Csou En-laj nyilatkozata. Falusi fiatalok a távoli forró országokból Amikor az ember Mexikóról hall, akkor akaratlanul is romantikus képeket lét maga előtt, vadregényes és forró országot, lovagló fiatalokat és égőszemű nőket. Ilyen elgondolások kergetüz- tek képzeletünkben, amikor a Falusi Ifjúság Nemzetközi Ta-* lálkozójának négy mexikói küldöttjével találkoztunk. De Jose- fina Rios. Maria Marta, Mendez Renteria, Manuel Antomo Gonzales és Cristoforo Granados Figuera azért mentek Bécs- be. hogy ott elmondhassák, hogy az ő országuk nem a romantikus gitár játékosok világa, mint ahogy a burzsoá regények kiszínezték, hanem, hogv- ott a „Habár 1914-ben Mexikóban részleges földreformot hajtottak végre — beszéli az egyik kiküldött — kormányunk fő igyekezete odairányul, hogy erről a körülményről elfeledkezzünk. A földet az idők folyamán megint a nagybirtokosok között osztották fel. Az egyszerű, vagyontalan emberek vagy a saját földecskéjükön gürcölnek, vagy- pedig napszámosok a foldes- uraknál. A kisparasztok esküdt ellensége a szárazság. Ha nem rendelkeznek öntozőgépekkel, akkor a talaj a forró napon teljesen kiszárad.” A földbirtokosoknál csak az aratás idején fizetik a napszámosokat. Szezon után a földesúr fiatalok a falvakon igen szomorú, sivár életet élnek és minden dal megfagy az ajkukon. A négy kiküldöttet november 25-én a fiatal mezőgazdasági dolgozók fesztiválján választották. A fiúkat az ifjúsági szervezetek, az ifjúmunkás és parasztok szervezete és a fiatal kommunisták szervezete küldte ki. A leányok most diákok. A fesztiválon 6000 fiatal jött össze, a mexikói kisparasztok, földnélküliek fiatalsága és azon diákok, akik falvakon születtek. Ezek mind azt kötötték a megválasztott küldöttek szívére- mondják el miiyen keserves, nehéz életet élnek és hogy segítő kezet keresnek harcukban a falusiak jobb jövőjéért. elbocsátja a fölösleges napszámosokat és csak alig tart meg közülük néhányat. Akik továbbra is a földesúr szolgálatában maradnak, nagyon rosszul járnak, Három helyett dolgoznak és mégsem emelik a fizetésüket. A napi 11 peso (kb. 5.50) nem elég az élelemre. „Nem is gondolhatunk arra, mondja a másik küldött — hogy valamikor színházba menjünk. A városok messze esnek a falvaktól, az útiköltség drága és a színházjegyek még drágábbak. És az ilyen rongyokban hogyan mehetnénk a színházba.” Erről beszéltek a mexikói fiúk és leányok a Falusi Ifjúság Nemzetközi Találkozóján. Aki Dél-Amerika térképére tekint, rögtön szemébe ötlik egy furcsa gilisztaalakú ország. Ez a hosszú talán a világ leghosszabb tengerparti országa, Chile. Az ország összterülete 742.000 négyzetkilométer, parthosszúsága pedig légvonalban 4.200 km, de mivel partja meglehetősen tagozott, így tulajdonképpeni hosszúsága a lO.OOg km-t is eléri. Chile ama országok közé tartozik, ahol a spanyol hódítók hatalmas pusztítást végezték a bennszülött indiánok között, akik ma az ország lakosságának alig 2—3 százalékát teszik ki. A déli vidékeken laknak, főleg a Tűz- föld környékén, ahol állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal foglalkoznak. A lakosság nagyrésze Közép-Chilében él, melynek igen kellemes éghajlata van, hasonló a Földközi tenger partvidékéhez. Itt van az ország fővárosa is, Santiago, több mint egy munis' lakossal és Valparaiso Dél-Amerika legnagyobb csendes- órceáni kikötője, közel fél millió lakossal. Ezen a vidéken találjuk az ország nagy nehézségekkel küzdő, de fejlődő iparát, mely a lakosság közel egy ötödét foglalkoztatja. Chilének két olyan természeti kincse van, amely világviszonylatban is komoly jelentőségű: a salétrom és a réz. A salétrom, az egész világon csupán Chilében, az északi fekvésű Atacama sivatag területén található. Ez a vidék azelőtt tengerfenék volt és a salétrom valószínűleg, a tengeri mossatok megkövesedett maradványa. A salétromot a „caliche”-ből termelik vagyis a tengerfenék szerves maradványainak iszappal keveredett tömegéből. Ez a ..caliche” néhány méter vastag rétegbeli borítja a pampák kietlen sivatagos földjét. Hatalmas qépekkel kotorják le, majd malmokban zúzzák össze. A megőrölt salétromos földből aztán centrifugális qépekkel választják ki a tiszta salétromot. A salétromba' az ország lakosságának vajmi kevés haszna van, A földek, a termelőeszközök kizárólagos tulajdonosa az amerikai Chile Exploration Company, mely óriási nyereséget húz az ország kincséből. Az évi salétromkivitel az első xrvlághá- ború előtt már a két és fél millió tonnához járt közel, amikor az Antánt blokádjával szorongatott németek mesterséges úton, a levegőből állítottak elő salétromot. No, erre is csak a chilei nép fizetett rá, nem pedig a társaság, mely ugyan kevesebb salétromot szállított szerte a világba de jóval magasabb áron, mivel számos ipari ágban, a chilei salétromot nem lehetett a níesterséges úton előállítottal pótolni. Maga az ország azonban a kiszállított salétrom tonnái után kapta a vámilletéket, és mivel a kivitel erősen megcsappant, gazdasági válság állt be. Chile másik fontos nyersanyaga a réz. Réztermelésben a világon a második helyen áll. — Csakhogy a rézbányák is idegen, amerikai kézen vannak, mert a .,Brade Copper Company” tulajdonát képezik. A országban fekvésénél fogva sokféle éghajlati övezetet találunk. Északi része szubtrópikus éghajlatú, sivatagszerű fennsík, ahol jóformán egy fűszál sem terem. A salétromtelepek és a rézbányák munkásai házukat a forró nap ellen, náddal vagy pálmaágakkal védik, mert a csapadékmennyiség ezen a vidéken igen alacsony. 37 év alatt összesen 22 millimétert mértek. Nagy gondot okoz az ivóvíz beszerzése, melyet, a kikötőből szállítanak ide. Az élelmiszert, főleg azonban a zöldséget, qyümölcsöt is csaknem ezer kilométer távolságból kell idehozni és ezért beszerzési áruk igen magas A már említett kellemes éghajlatú középső rész mellett, az ország Politikai földraiz: Chile, a salétrom és a réz országa déli része a legszebb. Minél délebbre megyünk, annál alacsonyabb az Andok hatalmas hegyláncai és egyre dúsabb a növényzet. Dél-Chile tavakban, folyókban gazdag, őserdőkkel borított vidék, melynek évi csapadéka helyenként 5.000 mm. A tavak hóval borított tűzhányók közepette fekszenek. A festői szépség'! vidéket rengeteg turista keresi fel. Az ország mezőgazdasága meglehetősen szegényes, állattenyésztés főleg a Tűz föld vidékén folyik, ahol az 5—6 milliónyi juhállomány tulajdonosai kizárólag külföldiek, elsősorban angolok. Az ország erdőkben rendkívül gazdag. Az erdőirtás legelterjedtebb módja az égetés az erdőtűz. Állami engedéllyel évente sokezer hektár erdőt égetnek el. Ugyancsak tűzzel pusztítják ki a beültetésre és mezőgazdasági megművelésre kerülő területeket — mivel ez a mód a legolcsóbb és a leggyorsabb. Chilében igen gyakoiiak a földrengések. Számuk 400 körül mozog évente. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább egy helyen földrengés van az országban. A földrengések nem túl veszélyesek, néha azonban katasztrofális méreteket öltenek, mint például az 1939. évi, melynek 25.000 halálos áldozata volt. Az ország az elmúlt években gyors ütemben fejlődött, megszaporodott a lakosság és fejlődött az ipar. Bár ez a fejlődés nagyméretű, sok nehézséget kellett leküzdeni. A legnagyobb nehézséget okozza már az a körülmény is. hogy a legfontosabb természeti kincsek és a létfontosságú víziutak az északamerikai monopóliumok kezében vannak. A chilei nép ebbe nem nyugodhat bele• Az idegen befolyás ellen irányuló mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt, egyre erősebbek a munkáspártok és a szakszervezetek A? egész világon jól ismerik a chilei nép nagy szabadsáoharcosának és költőjének. Pablo Nerudának a hangját, aki fáradhatatlanul a kizsákmányolok ellen és a chilei nép igazságáért harcol, DELMÄR GABOR
