Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-15 / 99. szám

2 1-954. december SS­ÓI IFJÚSÁG A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányaihoz Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormánya no­vember 29-én eljuttatták vála­szaikat a szovjet kormány októ­ber 23—i és november 13-i jegy­zékeire. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma december 9-én meg­küldte Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének a szovjet kor- mánv válaszlegvzékét. A kö­vetkezükben ismertetjük a szov­jet kormány jegyzékét a fran­cia kormányhoz küldött jegyzék alapján A szovtét kormány sajnálattal veszi tudomásul, hogy Francia- ország kormánya nem tartotta lehetségesnek résztvenni az eu­róbái kollektív biztonság kérdé­sében összehívott értekezleten. A francia kormány nem fogadta el a szovjet kormánynak azt a javaslatát sem. amelyet a négy nagyhatalom külügyminiszteri értekezletére vonatkozóan ter­jesztett elő, a német kérdés, va­lamint az európai kollektív biz­tonsági rendszer megtárgyalásá­ról. Franciaország kormánya nemcsak elutasította az értekez­leten való részvételét és a szov­jet javaslatokat, hanem semmi­féle javaslatot nem terjesztett el« az európai kollektív bizton­ság megjavítására. Ezzel Fran­ciaország kormánya olyan állás­pontra helyezkedett, amely ar­ról tanúskodik, hogy nem tö­rekszik megállapodásra más eu­rópai államokkal az európai bé­ke megszilárdításáról és akadá­lyokat gördít a hatásos európai biztonsági rendszer megterem­tése elé. A jegyzék a továbbiakban Franciaország kormányának a német militarizmus feltámasz­tására irányuló tevékenységével foglalkozik, amely komoly ag­godalmat kelt a Szovjetunióban, Franciaországban és más euró­pai államokban. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a nyugat­német militarizmus előirányzott helyreállítását és a nyugatnémet hadsereg megteremtését nem le­het összeegyeztetni az ENSz-ben a fegyverzet általános csökken­tésére vonatkozóan jelenleg megvitatás alatt álló tervvel sem. A Szovjetunió kormánya jegy­zékében kijelenti, hogy a fran­cia kormánynak a német mili- tarizmus taipraállítását elősegíti! álláspontja ellentétben áll' az újabb német agresszió megaka­dályozását célzó 1944. évi fran­cia—szovjet szerződéssel és alapjaiban ingatja meg e szer­ződés jelentőségét. A francia kormány álláspontja összeegyeztethetetlen más nem­zetközi egyezményekkel is — így például a potsdami egyezmény­nyel. A szovjet kormány jegyzéke megállapítja: Franciaország rész­vételének megtagadása az euró­pai kollektív biztonsági értekez­leten azt tanúsítja, hogy Fran­ciaországot nem vezérli az a tö­rekvés, hogy az európai béke megszilárdítására hozzanak lét­re az érdekelt államok között megegyezést. Azok a próbálkozások, ame­lyek a párizsi szerződések rati­fikálását úgy állítják be. mint amelyek nem akadályozzák a német kérdés tárgyalások útján való rendezését, csakis a közvé­lemény megtévesztésére alkal­masak. A valóságban azoknak a pári­zsi egyezményeknek a ratifiká­lása, amelyek előirányozzák Nyugat-Németország átalakítá­sát militarista állammá, továbbá bevonását más európai államok ellen irányuló katonai csopor­tosulásokba, tárgytalanná teszi a négyhatalmi tárgyalásokat Németország egyesítéséről és ki­zárja a megegyezés lehetőségét ebben a kérdésben. A szovjet kormány jegyzéke megállapítja, hogy Nyugat-Né­metország remilitarizálása és az északatlanti tömbben összekap­csolt államok politikájának ag­resszivitása miatt a Szovjetunió és más békeszerető országok kénytelenek késedelem nélkül minden szükséges e intézkedést megtenni azért, hogy a béke fenntartását veszélyeztető ag­resszív állarpok növekvő fegyve­res erejével szembehelyezzenek egy nem kevésbé hatalmas erőt és készségüket önmaguk, vala­mint a béke védelmére. Franciaország és az északat­lanti tömbben résztvevő más ál­lamok agresszív tervei a fegy­verkezési verseny mind na- gyobbmértékű fokozására ve­zetnek. Ezzel önmagukra veszik az egész felelősséget mostani politikájuk következményeiért. A szovjet kormány jegyzéke a továbbiakban ismerteti a moszkvai értekezleten elfoga­dott deklarációt, s azt teljes szövegében megküldi Francia- ország kormányának. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények ratifiká­lása nem mozdíthatja elő a megegyezés létrehozását az oszt­rák kérdésben sem.­NSegkezd&Vött Párizsban az európai értekezlet A bál orÚH ienyegetozések nem akadályozzák meg Kínát Taivan felszabadításában Párizsban szombaton a Regi­na-hotelben 14 európai . ország több mint 150 delegátusának részvételével megkezdődött az európai értekezlet, mely a né­met kérdéssel és a leszerelés problémájával foglalkozik. Az értekezletet, neves francia köz­életi személyiségek hívták ösz- sze. Az értekezleten résztvesz a francia politikai és kulturális élet számos kiválósága, .valamint az európai országok minden ré­tegeit képviselő számos külföldi személy is. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok és köztük Magyarország képviselői­től is a francia kormány meg­tagadta á beutazási engedélyt és nem vehetnek részt az érte­kezleten. Az értekezlet francia résztvevői egyhangúlag határo­zatot fogadtak el, amelvben til­takoznak a kormány ezen intéz­kedése ellen, A francia rendőr- hatóságok ezenkívül feltartóz­tatták a határon az olasz dele­gáció több tagját, köztük Ter- racini szenátort. Ezt az intéz­kedést azonban több francia képviselő közbelépésére a kor­mány visszavonta. Az értekezlet. első napján Daladier volt miniszterelnök, ra­dikális képviselő elnökölt Dala­dier az értekezleten nagyhatású beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta: ,,Bármi történjék is, politikai nézeteinkre való te­kintet nélkül egységesek va­gyunk abban a közös erőfeszí­tésben, hogy kikényszerítsük a tárgyalásokat az újrafelfegyver- zés előtt.’' Ezután felolvasták azokat az üzeneteket amelyeket Európa különbőz« államaiból intéztek az értekezlethez. Többek között üdvözölte az értekezletet Ang­liából: lord Boyd Orr, lord Rus­se! of Liverpool, Harold Wil­son. rajta kívül még 11 mun­káspárti képviselő: Belgiumból Henri Rollin szocialista.szenátor, Olaszországból: La Pira, Firen­ze kereszténydemokrata polgár- mestere. Nyugat-Németország- ból: Heinrich Ritzel, a bonni Bundestag képviselője, Svédor­szágból Branding szenátor, Franciaországból: Paul Boncour volt miniszterelnök, Jules Moch szocialista képviselő. Naegelen szocialista képviselő. Jacques Soustelle köztársasági szocia­lista képviselő, Cassagne radi­kális képviselő. Fóréinál függet­len képviselő és még sokan má­sok. Csou En-laj nyilatkozata az Kaj-sek közötti „kölcsöne Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság külügyminisztere szer­dán nyilatkozatot tett az Egye­sült Államok és Csang Kaj-sek „kölcsönös biztonsági szerződé­séről.’' A nyilatkozat bevezeté­sül megállapítja, hogy az Egye­sült Államok kormánya e szer­ződés révén törvényesíteni akar­ja a Kínához tartozó Tajvan fegyveres elrablását, valamint azt a célt tűzi ki. hogv Tajvant támaszpontul felhasználva, ki­terjessze a Kína elleni agresszi­ót és új háborút készítsen elő — A Kínai Népköztársaság kormánya nevében — mondotta Csou En-laj — ezennel kijelen­tem: Tajvan Kínához tartozó te­rület és Csang Kaj-sek a kínai nép közellensége. Tajvan felsza­badítása és az áruló Csang Kaj- sek-klikk felszámolása olyan ügy. amely teljes mértékben Kína szuverenitásának és bel- ügyeinek kereteibe tartozik és amelyben nem fogjuk eltűrni semmiféle idegen ország semmi­féle beavatkozását sem. — A háborús fenyegetőzések nem ingathatják meg a kínai Egyesült Államok és Csang biztonsági szerződésről.” népnek azt az elszánt elhatáro­zását, .hogy felszabadítsa Taj­vant: ezek a fenyegetőzések csak fokozhatják a kínai nép felháborodását. * Ha az Egyesült Államok kor­mánya nem vonja vissza fegy­veres erőit Tajvanról, a Penghu- szigetekröl és a tajvani tenger- szorosból, ha továbbra is beavat­kozik Kína bel ügyeibe, vállal­nia kell az összes súlyos követ­kezményeket! Csou En-laj ezután nyilatko­zatában hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és Csang Kaj-sek által megkötött szerző­dés teljes egészében, minden tekintetben békeellenes, hábo­rús és agresszív szerződés. — A kínai nép hőn óhajtja a békét, de sohasem fog békéért könyörögni hazája területi ép­ségének és szuverenitásának árén. A területi épség és szuve­renitás feláldozása csak további agresszióra vezethet és nem te­remthet őszinte békét. A kínai nép tudja, hogv a békét csak úgy védheti meg. ha ellenáll az agressziónak — fejeződik be Csou En-laj nyilatkozata. Falusi fiatalok a távoli forró országokból Amikor az ember Mexikóról hall, akkor akaratlanul is ro­mantikus képeket lét maga előtt, vadregényes és forró or­szágot, lovagló fiatalokat és égő­szemű nőket. Ilyen elgondolások kergetüz- tek képzeletünkben, amikor a Falusi Ifjúság Nemzetközi Ta-* lálkozójának négy mexikói kül­döttjével találkoztunk. De Jose- fina Rios. Maria Marta, Men­dez Renteria, Manuel Antomo Gonzales és Cristoforo Grana­dos Figuera azért mentek Bécs- be. hogy ott elmondhassák, hogy az ő országuk nem a ro­mantikus gitár játékosok világa, mint ahogy a burzsoá regények kiszínezték, hanem, hogv- ott a „Habár 1914-ben Mexikóban részleges földreformot hajtottak végre — beszéli az egyik kikül­dött — kormányunk fő igyeke­zete odairányul, hogy erről a körülményről elfeledkezzünk. A földet az idők folyamán me­gint a nagybirtokosok között osztották fel. Az egyszerű, va­gyontalan emberek vagy a saját földecskéjükön gürcölnek, vagy- pedig napszámosok a foldes- uraknál. A kisparasztok esküdt ellensége a szárazság. Ha nem rendelkeznek öntozőgépekkel, akkor a talaj a forró napon tel­jesen kiszárad.” A földbirtokosoknál csak az aratás idején fizetik a napszá­mosokat. Szezon után a földesúr fiatalok a falvakon igen szomo­rú, sivár életet élnek és minden dal megfagy az ajkukon. A négy kiküldöttet november 25-én a fiatal mezőgazdasági dolgozók fesztiválján választot­ták. A fiúkat az ifjúsági szerve­zetek, az ifjúmunkás és parasz­tok szervezete és a fiatal kom­munisták szervezete küldte ki. A leányok most diákok. A fesztiválon 6000 fiatal jött össze, a mexikói kisparasztok, földnélküliek fiatalsága és azon diákok, akik falvakon születtek. Ezek mind azt kötötték a megválasztott küldöttek szívére- mondják el miiyen keserves, nehéz életet élnek és hogy se­gítő kezet keresnek harcukban a falusiak jobb jövőjéért. elbocsátja a fölösleges napszá­mosokat és csak alig tart meg közülük néhányat. Akik to­vábbra is a földesúr szolgálatá­ban maradnak, nagyon rosszul járnak, Három helyett dolgoz­nak és mégsem emelik a fizeté­süket. A napi 11 peso (kb. 5.50) nem elég az élelemre. „Nem is gondolhatunk arra, mondja a másik küldött — hogy valamikor színházba men­jünk. A városok messze esnek a falvaktól, az útiköltség drága és a színházjegyek még drágáb­bak. És az ilyen rongyokban hogyan mehetnénk a színház­ba.” Erről beszéltek a mexikói fiúk és leányok a Falusi Ifjúság Nemzetközi Találkozóján. Aki Dél-Amerika térképére tekint, rögtön szemébe ötlik egy furcsa gilisztaalakú ország. Ez a hosszú talán a világ leghosszabb tengerparti országa, Chile. Az ország összterülete 742.000 négyzetkilométer, parthosszúsága pedig légvo­nalban 4.200 km, de mivel partja meglehetősen tagozott, így tulajdonképpeni hosszúsága a lO.OOg km-t is eléri. Chile ama országok közé tartozik, ahol a spanyol hódítók hatalmas pusztítást vé­gezték a bennszülött indiánok között, akik ma az ország lakosságának alig 2—3 százalékát te­szik ki. A déli vidékeken laknak, főleg a Tűz- föld környékén, ahol állattenyésztéssel, vadá­szattal és halászattal foglalkoznak. A lakosság nagyrésze Közép-Chilében él, melynek igen kellemes éghajlata van, hasonló a Földközi ten­ger partvidékéhez. Itt van az ország fővárosa is, Santiago, több mint egy munis' lakossal és Valparaiso Dél-Amerika legnagyobb csendes- órceáni kikötője, közel fél millió lakossal. Ezen a vidéken találjuk az ország nagy nehézségekkel küzdő, de fejlődő iparát, mely a lakosság közel egy ötödét foglalkoztatja. Chilének két olyan természeti kincse van, amely világviszonylatban is komoly jelentőségű: a salétrom és a réz. A salétrom, az egész világon csupán Chilében, az északi fekvésű Atacama sivatag területén található. Ez a vidék azelőtt tengerfenék volt és a salétrom valószínűleg, a tengeri mossatok megkövesedett maradványa. A salétromot a „caliche”-ből termelik vagyis a tengerfenék szerves maradványainak iszappal keveredett tömegéből. Ez a ..caliche” néhány méter vastag rétegbeli borítja a pampák kietlen sivatagos földjét. Hatalmas qépekkel kotorják le, majd malmokban zúzzák össze. A megőrölt salétromos földből aztán centrifugális qépekkel választják ki a tiszta salétromot. A salétromba' az ország lakosságának vajmi kevés haszna van, A földek, a termelőeszközök kizárólagos tulaj­donosa az amerikai Chile Exploration Compa­ny, mely óriási nyereséget húz az ország kin­cséből. Az évi salétromkivitel az első xrvlághá- ború előtt már a két és fél millió tonnához járt közel, amikor az Antánt blokádjával szoronga­tott németek mesterséges úton, a levegőből ál­lítottak elő salétromot. No, erre is csak a chilei nép fizetett rá, nem pedig a társaság, mely ugyan kevesebb salétromot szállított szerte a vi­lágba de jóval magasabb áron, mivel számos ipari ágban, a chilei salétromot nem lehetett a níesterséges úton előállítottal pótolni. Maga az ország azonban a kiszállított salétrom tonnái után kapta a vámilletéket, és mivel a kivitel erősen megcsappant, gazdasági válság állt be. Chile másik fontos nyersanyaga a réz. Réz­termelésben a világon a második helyen áll. — Csakhogy a rézbányák is idegen, amerikai kézen vannak, mert a .,Brade Copper Company” tu­lajdonát képezik. A országban fekvésénél fogva sokféle éghajlati övezetet találunk. Északi része szubtrópikus éghajlatú, sivatagszerű fennsík, ahol jóformán egy fűszál sem terem. A salétromtelepek és a rézbányák munkásai házukat a forró nap ellen, náddal vagy pálmaágakkal védik, mert a csa­padékmennyiség ezen a vidéken igen alacsony. 37 év alatt összesen 22 millimétert mértek. Nagy gondot okoz az ivóvíz beszerzése, melyet, a ki­kötőből szállítanak ide. Az élelmiszert, főleg azonban a zöldséget, qyümölcsöt is csaknem ezer kilométer távolságból kell idehozni és ezért beszerzési áruk igen magas A már említett kel­lemes éghajlatú középső rész mellett, az ország Politikai földraiz: Chile, a salétrom és a réz országa déli része a legszebb. Minél délebbre megyünk, annál alacsonyabb az Andok hatalmas hegylán­cai és egyre dúsabb a növényzet. Dél-Chile ta­vakban, folyókban gazdag, őserdőkkel borított vidék, melynek évi csapadéka helyenként 5.000 mm. A tavak hóval borított tűzhányók köze­pette fekszenek. A festői szépség'! vidéket ren­geteg turista keresi fel. Az ország mezőgazdasága meglehetősen szegé­nyes, állattenyésztés főleg a Tűz föld vidékén folyik, ahol az 5—6 milliónyi juhállomány tu­lajdonosai kizárólag külföldiek, elsősorban an­golok. Az ország erdőkben rendkívül gazdag. Az erdőirtás legelterjedtebb módja az égetés az erdőtűz. Állami engedéllyel évente sokezer hek­tár erdőt égetnek el. Ugyancsak tűzzel pusztít­ják ki a beültetésre és mezőgazdasági megmű­velésre kerülő területeket — mivel ez a mód a legolcsóbb és a leggyorsabb. Chilében igen gyakoiiak a földrengések. Számuk 400 körül mozog évente. Ez azt jelenti, hogy naponta leg­alább egy helyen földrengés van az országban. A földrengések nem túl veszélyesek, néha azonban katasztrofális méreteket öltenek, mint például az 1939. évi, melynek 25.000 halálos ál­dozata volt. Az ország az elmúlt években gyors ütemben fejlődött, megszaporodott a lakosság és fejlő­dött az ipar. Bár ez a fejlődés nagyméretű, sok nehézséget kellett leküzdeni. A legnagyobb ne­hézséget okozza már az a körülmény is. hogy a legfontosabb természeti kincsek és a létfon­tosságú víziutak az északamerikai monopóliu­mok kezében vannak. A chilei nép ebbe nem nyugodhat bele• Az idegen befolyás ellen irá­nyuló mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt, egyre erősebbek a munkáspártok és a szakszer­vezetek A? egész világon jól ismerik a chilei nép nagy szabadsáoharcosának és költőjének. Pablo Nerudának a hangját, aki fáradhatatla­nul a kizsákmányolok ellen és a chilei nép igazságáért harcol, DELMÄR GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents