Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-11 / 98. szám
r> UI IFJÚSÁG 1954. december 11. Szervezeti életünkből Készüljünk a Spartakiadára Az 1955. évi Spartakiádra való készülődés már tel.ies lendülettel folyik. Sok helyen azonban még ma is súlyos hibák mutatkoznak az előkészületekkel kapcsolatban. Néhány CsISz- sportfelelüs azzal hárítja el magától a felelősséget, hogy a Spartakiádra való előkészítés az önkéntes sport- szervezetek dolga. Ez helytelen és káros magatartás. Minden CsISz sport- felelős feladata és kötelessége, hogy az ifjúság széles tömegeit megnyerje a Spartákiád számára. A sportfelelő- sök feladata azonban nem csak arra korlátozódik, hogy az ifjúságot megnyerjék, hanem ezen kívül biztosítaniuk kell a Spartakiád gyakorlatainak zavartalan tanulását. Ez, különösen az olyan helyeken, ahol erre nincsenek meg a legjobb feltételek, nem könnyű feladat. Ezért a sportfelelü- söknek együtt kell működni az önkéntes sportszervezetek vezetőivel, akiktől hathatós segítséget kapnak. Ki kell használni minden alkalmat és meg kell ragadni minden segítő kezet a Spartakiad sikere érdekében. Hisz az ifjúságnak elül kell járnia a Spartakiád sikere érdekében vívott harcban. Különösen a falusi ifjúság bekapcsolása terén mutatkozik nehézség. Azok a fiatalok, akik városi üzemekben dolgoznak, kénytelenek hazamenni, mert később nincs megfelelő vonatjuk, vagy autóbuszuk. Otthon pedig a faluban, vagy egyáltalában nem gyakorolják a tomagyakorlato- kat. vagv ha igen, úgy nem törődnek velük, mondván: nem ide tartoznak, az üzemnek kell törődnie velük. Ez a magatartás természetesen nagyon helytelen és káros. Biztosítanunk kell, hogy ezek az elvtársak is gyakorolhassanak. A gyakorlások időpontját úgy kell megállapítani, hogy ez megfeleljen mindenkinek. Sok faluban nincs megfelelő helyiség a gyakorláshoz. Nincs tornaterem, s ezért nem gyakorolnak, sőt nem is gondolnak arra, hogy gyakoroljanak. Ez is nagyon helytelen. Nem egy faluban mór eddig is sok szép eredményt értek el e téren. Nemcsak tornatermekben lehet gyakorolni. A gyakorlatokat el lehet sajátítani kultúr- házban, vagy a mozihelyiségben is, esetleg más alkalmas teremben. Ha már a gyakorlók a gyakorlatokat ismerik. úgy otthon egyénileg is. gyakorolhatnak. A közös összejöveteleken ekkor már jóval könnyebb a munka és kevesebb idő szükséges a gyakorláshoz. Sok fiatal nem is tud arról, hogy jövőre országos Spartakiádot rendeznek. Ez súlyos hiba, de még lehet rajt# segíteni. A sportfelelősöknek meg keli magyarázniuk a fiataloknak, hogy miről van szó. El kell monda- niok, hogy testnevelésünk nagv erőpróba előtt áll, hogy 1955-ben Prágában első ízben rendeznek országos Spartakiádot. A Spartakiáda része lesz annak a nagyszerű ünnepségnek, amellyel hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulóját fogjuk ünnepelni. Ilyen hatalmas tömegsport megnyilvánulásra eddig még nem volt példa és kiemelkedő részét a szabadgyakorlatokat több tízezer fiatal tornász fogja bemutatni. Sokakat több okból vonz ez a nagyszerű ünnepély. Ez érthető is. Hisz felejthetetlen élmény lesz résztvenni ezen a Spartakiádon. Az ország minden részéből képviseltetik magukat a fiatalok a legjobb tornászaikkal. A spprtfelelősöknek rá kell vezetniük a fiatalokat, hogy éljenek a kapott lehetőségekkel. Különösen a nyitrai kerületre vonatkozik ez, ahol eddig nagyon elhanyagolták a Spár- takiád előkészületeit. Egyes felelőtlen vezetők egyenesen gátolják a gyakorlást. Ez ellenséges magatartás s harcolni kell ellene. Le kell győzni a fiatalok önlebecsülését is. Sok fiatal azt mondja például: én úgysem jutok el Prágába vannak tőlem jobbak is, minek gyakorolnák. .. Ez ellen a nézet ellen éppen úgy kell küzdeni, mint a helytelen vezetés ellen. Az iskolákban, a munkaerőtartalékok otthonaiban, a hadsereg alakulataiban és az üzemeinkben is szépen folynak az előkészületek. Itt már csak a gyakorlatok színvonalának az emelésére kell fordítani a fősúlyt. A falvakban azonban még igen kevés fiatal gyakorol. Itt a füfeladat az, hogy az ifjúság széles tömegeit mozgósítsuk a Spártákiáda sikere érdekében. Ennek a munkának az oroszlánrésze a sportfelelüsökre esik. Ezért nagyon fontos, hogy a helyi CsISz- szervezetek vezetésében ellenőrizze a sportfelelösök munkáját és tanácsaival segítse azt. A sportfelelösök munkáját a helyi szerveken kívül segíti a sajtó is. A sajtó útján a sportfelelősök tudomást szereznek a legközelebbi feladatokról, módszertani útmutatásokat kapnak, amelyeket jól hasznosíthatnak a gyakorlatban. Ezért igen fontos, hogy a sportfelelös olvassa a sajtó erre vonatkozó közleményeit. A sportfelelősöknek mindenekelőtt a főfeladatokat kell szem előtt tartaniuk. Most az a föfeladat, hogy minden CsISz-tagot és fiatalt nyerjünk meg a gyakorlatok számára. Az 1955. évi Spartakiád csak úgy lesz sikeres, ha már most nagy gondot fordítunk az előkészületekre, s a gyakorlatokat minél többen tanuljuk. Ezért mozgósítani kell minden fiatalt a Spártá- kiád sikere érdekében. (B.) Dudás Honát a Nemzetgyűlésbe képviselőnek választották meg, aki a bratislavai Béke-üzemben dolgozikmint előmunkás. Munkatársait megtanítja a Sztálin-díjas V. J. Vorosin módszerére és ezáltal az osztályon sokkal kevesebb a hulladék és túllépik a teljesítményi normákat. Képünkön Dudás Ilonát munkatársai körében látjuk. Miért mindig mi ? A deáki fiatalok tanácsot kérnek A vágsellyei járásban a deáki állami gazdaság üzemi CS1SZ- szervezete a legjobb alapszervezetek közé tartozik. Az utóbbi időben az alapszervezet működése aláhanyatlott. Kolozsi Rozália az üzemi CSlSZ-szerve- zet tagja az Üj Ifjúságon keresztül a többi alapszervezettől kér felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy milyen módszerrel javítsák meg az alapszervezetük működését. A levél tartalmát itt közöljük: Kedves 'CSISZ-tagok! A deáki állami gazdaság üzemi CSISZ-szervezetéből szeretettel szólunk hozzátok. Elsősorban is üdvözlünk benneteket és örülünk a munkában elért sikereteknek. Mi is megszerveztük a mi üzemünkben az alap- szewvezetet, februárban volt az alakuló gyűlésünk. Kezdetben szép eredményeket értünk el és a tavaszi nyári, és őszi mezőgazdasági munkákban is jól megálltuk a sarat. De vannak hibák is a mi szervezetünkben Különösen a kultúrcsoportra panaszkodhatunk. Az eddigi ténykedése, hogy május elsején és a vágsellyei járási ifjúsági találkozón június 20-án egy táncot mutattunk csak be. Dicséretet kaptunk ezért,, de azóta nincs semmi kultúrmegmozdulás nálunk. Pedig az állami gazdaság további fellendülése függ a mi munkánktól. Ha arról be- ■■ széltünk a tagsági gyűlésen, hogy I kultúr- vagy tudományos előadást kellene tartanunk, akkor sok CSISZ-tag azt feleli rá, hogy miért mindig csak a CSISZ rendezzen kultúrelőadást. Miért nem rendezhet valamelyik más tömegszervezet? Azonkívül azt is sűrűn hangoztatják, hogy ha a többi CSISZ alapszervezetek, amelyek más távolabbi vidéken működnek, nem vesznek részt a kultúrmunkában, akkor a deáki állami gazdaság üzemi szervezete miért rendezzen kultúrelőadást ? Szeretném, ha ezekre a kérdésekre a többi alapszervezetekből felvilágosító választ kapnánk az Oj Ifjúságon keresztül, hogy helyes-e a mi CsISz- tagjaink véleménye. KOLOZSI ROZÄLIA * * * Szeretnénk, ha az Üj Ifjúság levelezői és olvasói megírnák a szerkesztőségnek Kolozsi Rozália leveléhez fűzött véleményüket, mert ezzel elősegítenék a deáki állami gazdaság CSISZ-szervezetének működését. Leveleteket várjuk, mert úgy reméljük, hogy belőlük kielégítő felvilágosítást kapnak kérdéseikre a deáki ÄG fiataljai és a vitából mindany- nyiaH értékes tapasztalatokat vonhatnak le. írják meg az alapszervezetek vezetői és a CSISZ-tagok, hogy náluk hogyan szervezték meg a kultúr- munkát. mit csináltak eddig, mi a tervük télre és azt, hogyan akarják megvalósítani. A SZERKESZTŐSÉG. Jegyzetek a losonci konferenciához A járási konferenciákon mindig tükröződik a helyi, üzemi, iskolai szervezetek munkáján keresztül az ifjúsági szövetség életereje, a fiatalok lendületes akaratának eiöbbrejutása. A titkári beszámolók az eredményeket csak felvázolják, jelzik, a hibákról csak említést tesznek. A hozzászólások adják meg a konferenciák savát-borsát, amikor a küldöttek elmondják nehézségeiket, az ifjúság nevelése terén megtett útjukat- és a hibák elemzésében is a lényegre tapintanak. Az ember konferenciákon sokat tanul. Bizonyára, a losonci járási konferenciából tanul a járási bizottság is, és valamennyi küldött, amit alkotó módon hasznosítanak majd elkövetkező munkájukban. A losonci járási konferencián alig- alig képviselte néhány küldött a járás parasztifjúságát. Kicsit értelmiségi, diák-árnyalata volt az egész konferenciának. A falusi problémák, a helyi szervezetek gondja-baja egy kicsit elsikkadt a járási tan vskozá- son, Az üzemek fiataljai még csak elmondták nehézségeiket, céljaikat, módszereiket, az iskolák is sok széppel dicsekedtek, csak éppen a falu hangja jutott el gyengén, csak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok nehézségeiről hallottunk keveset. Ügy gondolom, jó lesz ezen elgondolkozni a járási bizottságnak és a legrövidebb időn belül a falvak felé irányítani a gondoskodás súlyát. A vidék ifjúságának többsége szervezeten kívül él s ezért nevelésükkel senki sem törődik. Az a jelszó, hogy ifjúsági szövetségünk hazánk egész ifjúságának neveléséért felelős, nagyon időszerű napjainkban a losonci járásban. Az igaz, hogy a falusi ifjúság szervezése, segítése, sokkal nehezebb, mint az iskolákban, ipari tanulóotthonokban éiő fiatalok mozgósítása, de végül is kellő komolysággal, szívós kitartással kell hozzálátni ehhez a munkához. A falu kollektivizálása elképzelhetetlen az ifjúság nélkül. Az ifjúság pedig úgy tud legjobban segítem, ha szövetségünkbe tömörülA losonci konferencián úgy láttam, | hogy a sok szép eredmény meüeti itt szőrit a cipő. Sz. B, Asszonyoknak—Leányoknak egészségünket D° oktor úr kérem csináljon valamit ezzel a gyerekkel, mert alig éri egy kis szél, máris náthás, köhög és hány. — Száz és száz anya ezzel a kívánsággal fordul a gyermekorvoshoz, s az orvos a legtöbb esetben csak csekélyértékű segítséget tud nyújtani. A megfázás olyan betegség, amely előidézője más gyermekbetegségeknek ■ is. így van ez a felnőtteknél is. Fontos ezért, hogy kemény harcot indítsunk a megfázás ellen, amely a legtöbb esetben a saját hibánkból következik be. A betegség elleni védekezésnek társadalmi és gazdasági szempontból is nagy jelentősége van. Az abszencia (munkakimaradás) okát legnagyobbrészt ezekben a betegségekben találhatjuk meg. Le kell szögeznünk, hogy a meghűléses betegségekre az orvostudomány kevés gondot fordított. Ennek oka, hogy ennél a betegségnél nemigen érhetünk el gyógyszerek segítségével csattanós e- redményt. A másik ok pedig, hogy nem minden beteg szervezete reagál egyformán a betegségekre. Itt meg kell említenünk a beteg egész magatartását is. Vannak emberek, akik minden orvosi segítség nélkül (ami helytelen) sok esetben 39 fokos lázzal várják a gyógyulást. Vannak azonban olyanok is, akik a legkisebb meghűlésből is nagy problémát csinálnak. Egy azonban bizonyos, hogy minden ember saját maga, (a gyermeknél a szülő) kovácsa az egészségének. Az ember könnyen meghűl, ha a szervezete nem eléggé edzett. A meghűléses betegségek leggyakoribb formája a felső légutak (száj, orrüreg. gége, hörgők) heveny gyulladása. A betegség lényege abban áll, hogy bizonyos kórokozók hatnak az emberi szervezetbe. Ezeket a kórokozókat két csoportba osztja az orvosi tudomány az egyik, a baktériumok és bacillusok világa, a másik, a különböző vírusok csoportja. Az első csoportba tartozó kórokozók nagyságát körülbelül 700— 1.000- szeres nagyítás mellett mikro- kop segítségévei jól láthatjuk. A 1.000- szeres nagyítás mellett mikrosz- nagyítás mellett elektromos mikroszkóp segítségével lehet meglátni. Mindkét csoport tagjai a mikroorganizmusok világát képezik. Tömérdek számú különböző fajtájú és nagyságú bacilust. baktériumot és vírust találunk a természetben. Kísérő társai j minden szerves életnek, embernél, álj latnál és növénynél egyaránt. Az embernél a felső légutak, továbbá a I gyomor- bélcsatorna nyálkahártyáin, valamint a test felszínén (a bőrön) állandóan tartózkodnak. IV1 inden embernek és gyermeknek LVJ megvan a maga mikroblális flórája (bacilusa), amely egész életén végigkíséri. Normális életkörülmények között az ember és baktérium világa harmónikus együttműködéssel, minden zavar nélkül folyik le. Ha azonban abnormális körülmények lépnek fel az emberi szervezetben, akkor mikroorganikus változások állanak be és ennek következtében a meglévő harmónia felbomlik. Egyes bacilusfaj- ták túlzott mértékben elszaporodnak és a szervezet számára toxint (mérgező hatású anyagokat) termelnek ki. ami a megfázás által legyengült nyálkahártyán könnyen bekerül a vérbe. Ez támadást jelent a szervezetre. Az abnormális feltételek közül a test lehűlése, vagyis a megfázás a leggyakoribb. Minderre a száj, orr és a garat nyálkahártyáin élő baktériumok tombolni kezdenek, amire a szervezetünk a nyálkahártyák gyulladásos folyamatával válaszol. Ez főleg náthában és köhögésben, nyilvánul meg, majd fejfájás, rosszullét, fáradtság, esetleg magas láz jelentkezik. Mindez egyrészt a mérges anyagok hatásának következménye, másrészt pedig a szervezet védekezési működése. E harc folyamata és eredménye elsősorban a szervezet ellenállóképességétől függ. Ha a szervezet harcképesnek mutatkozik, akkor rövidesen nyugalom áll be és a szervezet hamarosan kiegyenlíti az esetleges veszteségeket. Ellenkező esetben a betegség hosszabb ideig tart, komolyabb formát vesz fel és esetleg komplikációk lépnek fel. A gyógykezelés feladata abban áll, hogy egyrészt gyöngítse a baktériumok támadó képességét, másrészt, hogy javítsa a szervezet ellenálló képességét. Mindkét feladat igen nehéz, mert nem ismerjük eléggé az ehhez szükséges módszereket. A legfontosabb teendő: nyugalom (ágyban), a C vitamin állandó adagolása (nyers gyümölcslé), lázcsillapító, köhögés elleni gyógyszer, friss levegő, szükség esetén altatószer. A reghülés általában nincs év- ** szakhoz kötve. A leggyakrabban hűvös, nyirkos időben szokott fellépni. Ha a meghűléses betegségeit u- gyanazon egyéneknél gyakrabban jelentkeznek, akkor nem egyszerű betegségről van szó, amely után védelem (immunitás) marad vissza a szervezetben. A kevéssé edzett embereknél a megfázás gyakran anginát, hörghurutot, sőt tüdőgyulladást vagy vese-, izületi, esetleg szívburok, vagy szívizomgyulladást is hagyhat maga után. Ahhoz, hogy védekezni tudjunk <- a meghűlés ellen, a következőket kell betartanunk: a) fokozni a szervezet ellenálló képességét, b) gondoskodni az egészséges életkörülmények betartásáról, c) tudni az előzőleg kiállott betegségekről, d) óvni az idegrendszert a túlságos igénybevételtől. A legfontosabb az ellenállóképesség emelése. Ezt a következőképpen érhetjük el: 1. a higiénikus életmód betartása, 2. minél többet tartózkodjunk friss levegőn, 3. folytassunk rendezett életmódot, munka, pihenés, szórakozás. 4. gondoskodjunk elegendő alvásról. 5. ügyeljünk arra, hogy táplálékunk megfelelő mennyiségű, minőségű és változatos legyen (főleg gyümölcs és főzelék). 6. rendszeresen végezzünk testgyakorlatokat. 7. az időjárásnak megfelelően öltözködjünk (főleg lábbeliről gondoskodjunk. I gén hatásos és aránylag könnyen 1 megvalósítható út a test ellenállóképességének emelésére a test napi lemosása (hideg vízzel) és ledörzsö- lése. Ha a fentemlített pontokat a kora gyermekkortól kezdve betartjuk, akkor nem kell félnünk a meghűléses betegségektől. Fontos azonban, hogy ne érintkezzünk és kerüljük a náthás, köhögős embereket. Hogyha ezeket a tanácsokat betartjuk és ezek szerint ■ rendezzük be é- letünket, akkor úgyszólván mindent megtettünk annak az érdekében, hogy egészséges és edzet ifjúnemzedéket neveljünk a szocialista haza számára. Dr. TUSÉRA MIHÁLY - gyermekorvos Jö tanácsok A citrom- és narancshéjat ne dobjuk el, mert ez a háztartásban min - dig jó szolgálatot tesz. Használatkor mozsárban apróra megtörjük és így apró sütemények ízesítésére használhatjuk. Ha mákos vagy dióskalács töltelékébe akarjuk tenni, úgy nagyobb darabokat is tehetünk bele. Beszáradt mustárt megfrissítjük, ha egy kevés tejben, vagy sós vízben áztatjuk és azután péppé keverjük. Élesztőt egy hétig is frissen eltarthatunk, ha szeszbe mártott rongyocs- I kába becsomagoljuk. Ha nincs szesz, az élesztőt tányérra tesszük, pohárral letakarjuk és hűvös helyen tartjuk. Ha a húsnak egy kis szaga van, többször átmossuk vízben, amelyben egy pár szem hyperman.gánt oldunk fel Ha süteménybe mazsolát, cukrozott gyümölcsöt teszünk, előzőleg hemper- gessük meg daralisztben. így elkerüljük azt, hogy ezek lesüllyednek a tészta aljára.
