Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-11 / 98. szám
1954. december 11. 01 IFJÚSÁG A CsKP Központi Bizottságának és köztársaságunk f kormányának határozata az 1955. évi terv szétírásáról I A CSKP X. kongresszusa kitűzte köztársaságunk gazdasági felvirágoztatásának és a dolgozók életszínvonala további emelése biztosításának a- lapvető feladatait. Ezek a feladatok konkréten ki vannak fejezve a népgazdaság fejlődésére irányuló 1955 állami tervben. Attól, hogyan teljesül az állami terv összes mutatóiban függ a munkások, földművesek és a többi dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további fejlődése. Az 1955 évi terv teljesítésének fontos előfeltétele a technikai, ipari és pénzügyi tervek összeállítása és az üzemekben a kollektív szerződések megkötése a munkások és a többi alkalmazottak széles tömegeinek részvételével, A határozat első fontos pontja kimondja, hogy biztosítani kell a dolgozók legszélesebb részvételét az üzemi terv kidolgozásában, ellenőrzésében és teljesítésében. Ez azért fontos, mert megállapítást nyert, hogy a technikai, ipari és pénzügyi tervek mai színvonala nem biztosítja gazdaságunk felemelt feladatait az 1955-ös évben. A határozat pontokban tárgyalja mindazon feladatokat és intézkedéseket, amelyek elősegítik és biztosítják azt, hogy a technikai, szervezési intézkedések terve a technikai, ipari és pénzügyi tervek fő részévé váljon. A továbbiakban a határozat megállapítja, hogy elengedhetetlenül szükséges emelni az üzemi tervezés színvonalát és növelni a munkatermelékenységet. Szükséges, hogy a széles néptömegekben érdeklődést keltsünk a feladatok teljesítése iránt és hogy ez a kezdeményezés a párt- és tömegszervezetek gazdasági vezetősége munkáiénak középpontjává váljék. „A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség feladata, hogy a munkások, mérnökök és a technikusok munkáját a munkatermelékenység tervezett növekedésének teljesítésére és túlteljesítésére, az önköltségek csökkentésére és a terv összes minőségi mutatóinak biztosítására irányítsák. A feladatok sikeres legyőzése érdekében fejtsenek ki széleskörű agitációt és propagandát, főleg személyes agitációt és használják fel az összes többi propaganda eszközöket a fali újságokat, az üzemi folyóiratokat, az üzemi rádiót, szervezzenek beszélgetéseket, előadásokat. szemináriumokat és gyűléseken tárgyalják meg az üzem fő feladatait.“ A CSISZ-szervezeteknek legfőbb feladata, hogy szorosan felsorakozzanak a pártszervezetek mögé, vezessék tagjaikat, a mérnököket, technikusokat, mestereket, s minden ifjúmunkást a munkatermelékenység növelésére, amely biztosítéka dolgozóink életszínvonala további emelésének. Megnyerni minden \ fiatalt Vasárnap a füleki jáms ifjúsága I is megtartotta a CsISz járási konferenciáját. Ádám elvtárs, a CsISz füleki járási bizottságának titkára alapos beszámolót tartott az elmúlt', [ évi munkáról és legfontosabb fel• adatként tűzte ki a fiatalok leg- i szélesebb tömegeinek megnyerését ) a CsISz számára. Az elmúlt év leg- j nagyobb hibájának tartotta, hogy a • CsISz állandó építését, az új mun- ! kamódszerek, nevelési módszerek bevezetését elhanyagolták. Különösen a falusi csoportok munkájával foglalkozott keveset a CsISz já- [ rási bizottsága. A konferencia részvevőit üdvö• zölték a pionírok is és kérték az ú. vezetőséget, hogy gondoskodjanak ] I számukra megfelelő vezetőkről. Ez; i nagyon fontos kérdés, hiszen je- \ lentOs részt a vezetők helyes kiválogatásától függ az, hogy a pionírok milyen szívesen járnak az összejövetelekre, s hogy hány gyereket sikerül megnyerni a pionír- ; szervezet számára. Kovács György elvtárs felszólalt ; a füleki Kovosmalt. ifjúsági szerve- i zete nevében. Beszámolójában elmondta, hogy az utóbbi időben mindent megtesznek a fiatalok; megnyerése érdekében. De még, ! sok a teendő, hiszen a politikai is- | kolázás megszervezésével még á ! kezdet-kezdetén tartanak. Kevés az ifjúsági sajtó előfizetője is a gyám ! ban. (Igaz, hogy ezzel az egész já- i rás nagyon gyengén áll.) Szép eredményeket ért el a kul- ; túrmunka terén a füleki tizenegy- | éves iskola. Erről számolt be Ko- | rács elvtárs, az iskola kiküldötte. | Az iskola diák jai Dr. Lóska tanár elvtárs segítségével falujárásokat I szerveztek. Hiba volt, hogy a kul- ’ túrmunka a tanulás rovására ment. > Többször előfordult, hogy a falujáráson résZtvett fiatalok nem ké; szültek az órákra. Ebben a tané’-- ; ben ezt a hibát igyekeznek min- l den erejükkel kiküszöbölni. A vita folyamán majdnem miniden felszólaló foglalkozott a jövö- l évi terveikkel, azzal, hogy mit > akarnak csinálni. Szígel elvtárs, a CsISz beszter| cebányai kerületének titkára, vita- I záró beszédében kiértékelte a konferencia munkáját, felhívta az új járási vezetőség figyelmét arra, hogy minden erejűkkel igyekezzenek színessé, érdekessé tenni a CsISz munkáját A fiatalokat sok s olyan hasznos dologra meg kell ta- 5 nítani a CsISz keretén belül, ; amelyre az életben szükségük lesz, vagy lehet. Éppen ezért gondoskodni kell róla. hogy instruktoraik] és funkcionáriusaik ezekét a dolgokat megtanulják, hogy a fiatalokat rá megtaníthassák. A konferencia táviratot küldött pártunk központi bizottságának és • a CsISz központi bizottságának amelyben ígéretet tettek, hogy J minden erejükkel fáradozni fognak! ifjúsági szövetségünk munkájúnak ! megjavításán, hazánk népei barát- , ságának megszilárdításán. Kiértékeltük munkánkat A CsISz rozsnyói járási konferenciáját a rozsnyói városháza nagytermében tartották meg. A konferencián három CsISz-tagot, Polák Máriát, Ko- reny Árpádot és Dobisz Gyulát, a CsISz bécsületjelvénnyel tüntették ki. A páskaházi alapszervezetnek pedig dicsérő oklevelet adtak át, mert a járás legjobb alapszervezete. Elsősorban is a járási bizottsággal kell foglalkoznunk. A járási bizottság tagjai nem látogatták eléggé az alapszervezeteket és ennek a hatása bizony meglátszik a járásban. Sok alapszervezet működésében azért került hiba, mert kevés segítséget kaptak a járási bizottság részéről. Voltak azonban olyan tagjai is a járási bizottságnak, akik a rájuk bízott feladatot teljesítették és irányították az alapszervezeteket. Barbierek Valéria is ezek közé tartozik. A páskaházai és a kuntapolcai alapszervezetek is azért a legjobbak a járásban, mert komoly rendes irányítást kaptak. Az alapszervezetek vezetőségeinél is sok hiba van. Leginkább az, hogy a járási instruktorokra és a járási bizottság tagjaira támaszkodnak, elvárnák, hogy helyettük más dolgozzon. Azt gondolják, hogy a járásról az alapszervezethez kilátogató egyén talán helyettesítheti a helybeli vezetőséget. Pedig hát az instruktoroknak inkább irányítani kell és tanácsokat adni, nempedig az alapszervezetek vezetőségeit helyettesíteni. A járásban körülbelül nyolcezer fiatal él. Mégis nagyon kevés a szervezett fiatalok száma, mert mindössze 3.225 tehető. Pelsőcön 210 fiatal közül csak 32 tagja a CsISz-nek. Ehhez hasonló eset fordul még elő Kraszna- horkán, Rozsnyón, Szikéén, Hosszúréten és Berzetén, Dobsinén és Styit- nyiken is. Ebből a tényből látjuk, hogy a CsISz járási bizottsága nem teljesítette a központi bizottság i- rányelveit. Ez igen súlyos mulasztás és a jelen időben leginkább ebből a- dódnak elő a járási CsISz-szervezet- ben felmerülő hibák. Az alapszervezeteket állandóan új tagokkal kell felfrissíteni, mert így élénkebbé válik a szervezeti élet, Ezt tegye a rozsnyói járási bizottság is. A járásban 16.000 brigádórát dolgoztak le a CsISz-tagok a mezőgazdasági munkákban. Ezen a téren a bet- léri alapszervezet érte el a legszebb eredményt, mert 2.700 brigádórát dolgoztak le és ezért megkapták a CsISz Központi Bizottságának vándorzászlaját. Páskaházán, Alsőszlanán, Kun- tapolcán a légtöbb CsISz-tag a Fucsík- jelvény viselője. A rozsnyói magyar pedagógiai iskolában 105 tanuló ,hat olvasókörben készül ä Fucsík-jelvény megszervezésére. A sportban azonban nagyon lemaradtak, mert a tornatermüket a járási fogyasztási szövetkezet raktárnak használja. A tanulók azt szeretnék, ha a tornatermet végre átadnák rendeltetésének. Szégyenteljes eset az, ha kultúrházat vagy tornatermet raktárnak használnak. Ilyen szégyenteljes eset sajnos nagyon sok van a rozsnyói járásban. A járásban majdnem kétszeresére nőtt az ifjúsági lapok előfizetőinek száma. Ez nagyfokú haladást jelent, inert a sajtó sokat segít az alapszervezetek munkájában. A pionírszervezeteknek is kellő segítséget iparkodott adni a CsISz járási bizottsága Kuntapolcán, Dobsinán és Pelsőcön, Rozsnyón, Betléren van a legjobb pionírszervezet. A sportélet fellendülőben van a járásban azonban a legtöbb alapszervezet a PPO jelvény megszerzésére egyáltalában nem fordít gondot. Ezért ezt a jelvényt kevés fiatal szerezte meg. A sportélet fellendítése még távolról sincs megvalósítva a rozsnyói járásban, különösen a falvakon. A CstSz járási bizottságának ezzel sokat kell majd foglalkozni. Fontos, hogy a jövőben a járási bizottság komolyabban foglalkozzon a gyengén dolgozó alapszervezetekkel és minden alapszervezetnek több segítséget nyújtson mint eddig. Viszont fontos az is, hogy az alapszervezetek vezetői nem mindent a járási titkárság dolgozóitól várják, hanem feladatukat becsületesen végezzék. SÍPOS BÉLA, ROZSNYÓ ★ ★ ★ J iiiiiNiMiHiHiiiiiiniiiniiaiiiHiiiiiiiiMtiiiiiiiiíiiniiiiniiuinminmniiniiiiiir Apró megjegyzések a tornaijai konferenciához Segít-e ifjúsági mozgalmunknak ez a konferencia? — Ha így tesszük g fel a kérdést, már pedig azt hiszem, hogy helyes így feltenni, bátran ] felelhetjük, hogy igen, segít. Már maga az a puszta tény is, hogy több mint tizenhárom falu fiatal küldötte elmondta a mondókáját; munkájukról, eredményükről, de fájdalmukról is, — nagy dolog. Érdemes megemlíteni néhány fiatal felszólalását. Az egyik leány, azt hiszem a járási Pionírház' vezetője, elmondta, hogy a tornaijai járásban tanítóink nem foglalkoznak kellő szeretettel pionírjainkkal. Különösen a magyar iskolákból nem látogatják a Pionírházat. Egy másik fiatal, Tamás László, a gép- és traktorállomás üzemi szervezetének elnöke arról beszélt, hogy hogyan sikerült nekik az aratási munkákat elsőkként elvégezni a kerületben. Tímár elvtársnö, Gömörpanyitről a falusi kultúrmunka kérdéseit vetette fel. A fiatalok Gömörpanyiton jól csinálják. Most is színdarabot tanulnak, Tajovsky „Zavaros örökség" című darabját fogják előadni karácsonykor. A konferencia hiányosságának tartom, hogy egy-két megjegyzésen kívül nem volt szó a tanítókról. Valamikor a tanítót nagyon nagy embernek tartották a falun. Az ifjúság példaképül tekintette. Hallgattak tanácsira, becsülték tudásáért, — egyszóval olyan tekintélye volt. amilyennel ma kevés tanító dicsekedhet. Az utóbbi években tanítóink nagy része, (különösen azok a tanítók, akik nem laknak abban a faluban, ahol tanítanak) kiesnek a falu zajából. Kiesnek az ifjúsági mozgalomból Is. Jó lett volna, ha a konferencián felvetődött volna ez a kérdés; hogyan nevelik, vagy egyáltalán segítenek-e a tanítók a fiatalok nevelésében (nem az iskolába járó fiatalokra gondolok). Ebben az évben az volt a jelszónk, hogy be kell kapcsolnunk az ifjúság széles tömegeit a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségbe. A tornaijai járásban az egész évi igyekezetünk ellenére éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A múlt évi tagsághoz viszonyítva több mint kétszáz fiatallal csökkent a szervezett ifjúság száma. Az egész ifjúság alig 50 százaléka tagja a CsISz-nek. Nehéz kérdés ez. Sok mnidenben lehet keresni az okot. Én csak egy dolgot szeretnék megemlíteni, azt hiszem, összefüggésben áll ezzel. A titkári beszámolót szlovák nyelven tartották meg. Szerintem ez nem helyes, mint ahogy fordítva se lenne helyes és ellenkezik a proletár nemzetköziség szellemével. Nemhogy elősegítené, hanem gátolja ifjúsági szervezetünkben annak a baráti, egységes, szétszakíthatatlan erőnek a megteremtését, ami célunk. Sőt. tegyük hozzá, hogy éppen ez az a valami, ami gyakran megtéveszti fiataljainkat, s éppen ezen lovagolnak, illetve ezt a fegyvert használják fel a burzsoa nacionalisták, amikor szembe akarják állítahi a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetséget a Csemadokkal, mondván, hogy a magyar ifjúságnak a Csemadokban van a helye, mivel ott magyarul beszélnek, a CSISZ, az a szlovák és a cseh ■ fiataloknak a szervezete. Felesleges hangsúlyoznom, hogy funkcionáriusainknak éppen ennek az ellenkezőjét kellene bizonyítaniok egyaránt elméleti és gyakorlati vonalon. Mégegyszer hangsúlyozom, helytelen volt, hogy a beszámolót csalt szlovákul tartották meg. Meg kellett volna tartani magyarul is. A másik hiba az volt, hogy nagyon általánosan tárgyalta a beszámoló az eredményeket és a hiányosságokat. S így nem volt elég élethú, nem volt eléggé új munkára serkentő. Csakhogy egy példával éljek: Az 1953/54-es évben összesen 35 politikai kör kezdte meg a munkát, Ao egyetlen egy körben sem vették át teljes egészében az előírt anyagot — hangzott el a beszámolóban. De tovább semmi. Éppen azt kéllett volna megmondani, hogy miért forgácsolódtak szét a tanulókörök, ki hibájából?, stb. És beszélnünk kell még a funkcionáriusaink „átkáról“, a „frázis betegségről“. Hát ezen a téren igazán csigalassúsággal haladunk előré. Annyi frázis, annyi üres, semmitmondó, felesleges beszéd . . . Különösen a mi hivatásos funkcionáriusaink, a különböző szervektől kiküldött emberek nem tudják levetni ezt az utálatos, tömegektől távolálló gúnyát. Nagyon egészségtelennek tartom még a következő tényt: A megjelent kiküldötteknek majdnem a fele hivatalnok volt, körülbelül negyedrésze diák, munkásifjúságunkat hat fiatal, a tnezőgazdaságban dolgozókat pedig 'öt fiatal képviselte. Azt hiszem, ezek a számok komoly figyelmeztetésként szolgálnak a járás és a kerület vezetőihek. KARDOS I. Előre, még szebb eredmények felé A CsISz párkányi járási konferenciája behatóan foglalkozott az ifjúság problémáival. Köntörfalazás nélkül bátran felszínre hozták a hibákat, de eredményekről is beszéltek. Nemcsak rávilágítottak a hibákra, hanem módot kerestek a hibák eltávolítására is. A konferencia rámutatott a járási bizottság jó munkájára. A járásban mutatkozó hiányosságokért nem minden esetben a CsISz járási bizottsága a felelős. Vegyük tekintetbe például a politikai iskolázást. Harminckét alapfokú politikai kört szerveztek a járásban. Helenbán, Kicsinden, Karván, Dunamocson, Kiskeszin, Kisújfalun és még több helyen szervezték meg a politikai iskolázást. A párkányi téglagyár CsISz üzemi szervezete azért nem tarthatja meg a politikai iskolázást, mert erre a célra nem biztosítottak helyiséget. Az üzem vezetőségének gondoskodnia kellett volna megfelelő helyiség biztosításáról. Kiskeszin csak két előadást tartottak az iskolázás keretén belül. Itt említjük meg azt, hogy a kiskeszi CsISz-szervezet az Üj Ifjúság szerkesztőségének már többször megírta, hogy egy kulák elvette tőlük a nekik szánt kultúrhe- lyiséget és ha nem kapják vissza, akkor bizony majdnem lehetetlenné válik a működésük. A helyiség kérdését a járási nemzeti bizottság hivatott elintézni, de a járási nemzeti bizottság illetékes osztálya még csak a füle hegyét sem mozdította meg a kiskeszi fiatalok kérelmére. Ügylátszik, a járási nemzeti bizottság illetékes osztályának kisebb gondja is nagyobb, mint az ifjúság nevelésének ügye. Sokszor egész kis akadályok miatt nem végezhetik el a politikai iskolázást. Meg kell még emlékezni arról is, — amint azt a járási titkár beszámolójában is mondotta — hogy a földműves raktárszövetkezet a kul- tűrházakat sok helyen raktárnak foglalja le. Ez a szégyenteljes eset a párkányi járásban a legkirívóbb. Ideje lenne ezt a betegséget is végre orvosolni. A járásban háromszázhúsz CsISz- tagnak van PPOV jelvénye. Ez nagyon kevés, így állapították meg a konferencián is. Csak a szlovák és a magyar ll-éves középiskolában és a szőgyéni CsISz-szervezetben van em- lítésreméltó sportélet. Persze ezeknél is sok a hiányolnivaló, de mi mégis csak róluk tehenünk említést. A többi faluban jelentéktelen a sportélet. A futballon kívül más sportágat nem űznek és több helyen nézeteltérések merültek fel a CsISz és a Sokol között. A nézeteltérések leginkább azért fordultak elő, mert a CsISz-tagok- kal a Sokol a legkevesebbet törődik. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek is az a célja, hogy kisportolt, edzett ifjúságunk legyen. Nem követjük azt a célt, ha minden faluban csak a futballcsapat képviseli a sportot. Addig amig a sport más ágait is nem űzik, nem találja fel magát a fiatal a Sokolban. A CsISz pedig közvetlenül nem irányítja a sportot és nem szervez — legalább is nagyobb mértékben — sportjátékokat. Ha valóban elő akarjuk segíteni a fiatalok sportéletét, akkor tegyük lehetővé, hogy a CsISZ-tagok legyenek a helybeli Sokol egyesületek irányítói. Az együttműködésre vonatkozóan a CsISz járási bizottsága és a Sokol járási titkársága közös tervet dolgozott ki . A megegyezés tartalmát ismertétték a járás alapszervezeteivel. A mezőgazdaság fellendítése érdekében még sok fiatalt kell megnyerni a CsISz-be. Ha a fiatalság túlnyomó része CsIS2-tag lesz, akkor az alapszervezetekben majd rheg lehét ókét győzni a mezőgazdasági termelés fontosságáról. A járásban azonbart még nem kielégítő az új tagok beszervezése. Amikor a pionírok kimaradtak áz iskolából, még azok sem léptek a CsISz-be, mert nem győzte meg őket ennek a fontosságáról senki. Ez nagy és < súlyos hiba. Végre az állami gazdaságokon is meg kell már alakítani a CsISz munkacsoportokat és a gépállomás traktoros brigádközpontjain is. A párkányi járásban nagykiterjedésű állami gazdaságok varinak, mint például Csenke, Szentgyörgyhalma, Kismuzsla és a köhídgyarmati állami gazdaság, ahol a fiatalok még egyáltalában nincsenek szervezve, ez á körülmény pedig határozottan a mezőgazdaság fellendítésének rovására megy. Ha majd új tagokkal frissítik fel az alapszervezeteket, a mezőgazdasági munkára is könnyebben mozgósíthatjuk a fiatalokat. Akkor aztán majd követhetik a sárkányi alapszervezet példáját, ahol külön ifjúsági munkacsoportokat alakítottak és ezeknek köszönhető, hogy a kertészet nagy hasznot hoz a szövetkézéinek. A CsISz párkányi járási bizottsága is vezessen be új munkamódszeréket és új dolgokat valósítson meg a járásban. BAGOTA ISTVÁN
