Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-12-08 / 97. szám

< 1954. december 8t Járások a konferenciak tükrében ....................................inni...iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii...................................................................................................iiiiiiiimii........................iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiMiHiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimimii......minim..............mim...mii.................... Érsekújvár A CsISz járási konferenciája tükör­képe a járás CsISz-szervezeteinek. Az érsekújvári járási konferencián' is so­kat tudtunk meg arról, hogy mi a helyzet a járásban élő fiatalok körül, A járási titkár beszámolójából az tűnt ki, hogy ebben az évben .a CsISz já­rási bizottsága legfőbb erejét a me­zőgazdaság fellendítésére összpontosí­totta. A beszámoló leginkább ezzel a kérdéssel foglalkozott, bár kitért más kérdésekre is. Helyes elhatározás ez a járási bizottság részéről, mert hi­szen a járásban leginkább földművelő nép lakik és a járás felemelkedése a mezőgazdaság fellendülésétől függ. Konkrét eredményeket is értek el a fiatalok a mezőgazdaság fellendíté­sénél. Nem szabad szemet hunynunk annál a ténynél, hogy csak a nyári munkák ideje alatt 16.638 brigádórát dolgoztak le a fiatalok a mezőgazda­ságban. A jattói CsISz^szervezet 1206 brigádórát dolgozott le. A tótmegyeii fiatalok 1441, az udvardiak 1526, 3 csűziak 1320 brigádórát dolgoztak le az EFSz-ben vagy az állami gazda­ságban. Jelentős segítséget nyújtottak a mezőgazdaságnak az üzemekben dolgozó fiatalok is. Azonban valami­ről mégis megfeledkezett a CsISz já­rási bizottsága, mint ahogy az a konferencián is kitűnt. «■ A 'brigádórák ledolgozásával nagy segítséget nyújtottak ugyan a mező- gazdaságiak, de alapjában véve nem­csak ebből áll a mezőgazdaság felien-/ dítése. Bármilyen jól végzik el a bri­gádmunkát és ha tiszta szívvel-lélek- kel teszik is azt, mégis úgy kell el­könyvelnünk a dolgot, hogy jobb len­ne, ha nem kellene brígádmunkát vé­gezni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok megfelelő munkaerővel rendelkezzenek és sajátmaguk végez­zék el a munkát. Ez lenne a leghe­lyesebb, ezért segítsék a fiata­lok a mezőgazdaságot. Az erre- vonatkozó segítség a tikár be­számolója után ítélve elmaradt. A be­számolóban nem tettek említést arról sem, hogy hány fiatalt győztek meg a mezőgazdaság számára. Nem kap­tunk pontos képet arról sem, hogy- mennyiben járul hozzá a CsISz a falvak kulturális fejlődéséhez. Nem hallot­tunk arról, hogy miképp sportol, szó­rakozik, él a falusi ifjúság. üedig ezek a kérdések összefüggnek a me­zőgazdaság fellendítésével. A fiatal­ság, ha odahaza a faluban, vagy az állami gazdaságban, nem találja fel magát, hiányosak a szórakozási lehe­tőségei, nincs akalma a sportolásra és kultúréletre, akkor elmegy a falu­ból, máshol keres munkát. az egyik oka annak, hogy a fiatalok nagyrésze nem dolgozik a mezőgaz­daságban. Éppen azokról a lehetősé­gekről, amelyek segítségével javítha­tunk a mezőgazdasági dolgozók hely­zetén, — nem beszéltek a konferen­cián. Okvetlenül meg kell emlékezni a gépállomásról is. Majer József szólalt fel a gépállomás részéről és beszá­molt az ottani helyzetről. A kultúr- munka egyáltalán nem megy. A tar gok fegyelmezetlenek. Augusztustól nem volt tagsági gyűlés sem. A po­litikai iskolázás sem folyik — be­szélte — és utána arra is rájött, hogy a brigádközpontokkal -is valamit kellene tenni, mert ott sincs komoly szervezeti élet. Majer József ezzel önkritikát gya­korolt. Ö a gépállomás alkalmazottja volt, úgyszólván az volt a feladata, hogy tartsá kézben az üzemi CsISz- szervezetet és nevelje a fiatalokat, ő nem volt képes teljesíteni ezt a fela­datot, mert mint Takács elvtárs, a járási vezető titkár felvilágosított, Majer Józsefet elküldték a gépállo­másról, Most az Elektrosvit üzemben dolgozik. Itt csak azt kérdezhetjük meg, hogy ha a gépállomáson úgy­szólván egyáltalán nem működik • a CsISz-szervezet, hogyan segíti akkor, legalábbis szervezetten és tervszerűen a gépállomás fiatalsága a mezőgazda­ságot? Ebből azt .látjuk, hogy az újonnan megválasztott járási bizott­ságnak még sok tennivalója van a ryiezögazdaság fellendítéséért. Nem elégedhetünk meg a sajtóter­jesztéssel sem. A sajtó hónapban 220 új előfizetőt szereztek az ifjúsági sajtóra, ami nagyon kevés. Jó lenne,, ha ezen' a téren is behoznák a lema­radást az ' érsekújvári járásban élő fiatalok. Sok kívánnivaló van még a fiatalok CsISz-be való beszervezésénél is. Kü­lönösen Udvardra, Koltára és Barom­iakra vonatkozik ez. Nem különb a helyzet Szimön sem és Tardoskedden. Bár a szímői traktorosbrigád a leg­Ahogy Chovanec elvtársnak, a lévai járás első titkárának beszámolóját hallgatjuk, megismerkedünk egy év történetével. Egymást követve sora­koznak elénk az eredmények, a hi­bák mulasztások, s lassan teljes egészében kibontakozik előttünk a járás igazi képe. A beszámoló elején az volt az ér­zésünk. hogy a hibák eltörpülnek az elért eredmények mellett. Később majdnem az ellenkezőjét észleltük. Az 1953/54-es politikai, iskolázás évében a tervezett ötven alapfokú politikai körből negyvenhárom kezdte meg a munkát — egyesek két-három hónapos késéssel — s csak harminc­három kör fejezte be teljesen az ok­tatási évet. Ha figyelembe vesszük azt. hogy a járási elnökség ebben az időben jóformán nem is foglalkozott a politikai iskolázás kérdésével, akkor ezt is eredménynek kell tekinteni. Persze ez az eredmény semmi esetre sem a járási vezetőség jó munkájá­nak köszönhet", hanem az egyes pro­pagandistáknak. Ki koszmályon a do­bogói állami gazdaságban a járási •egészségügyi intézetben s még egy­néhány helyen azért értek el szép eredményeket az iskolázás terén, mert a propagandisták becsületesen végezték munkájukat, készültek az előadásra, felhasználták a segédesz­A zvoleni Erdészeti Főiskolán tanul Li Nam Gju, 25 éves koreai diák is. Nemrég még hősiesen harcolt az amerikai imperialisták ellen, két kitün­tetés is érte. Ma szorgalmasan tanul, hogy aztán hazája újjáépítésében segíthessen. Képünkön a kémiai laboratóriumban barátjával, Igor Kosecky- val, a főiskola legjobb tanulójával együtt kísérleteznek. A járási ellenőrző bizottságok feladatairól A CsISz járási konferencián sok CsISz tagot választottak be a járási ellenőrzőbizottságokba. Mivel a járási ellenürzöbizottságok feladatával nincs mindenki teljesen tisztában, az újonnan választott ta­gokat fel szeretnénk világosítani a funkciójukkal összefüggő feladatok­ról. A CsISz KB elnöksége határozatai értelmében az ellenőrzőbizottságokra hárul az a feladat, hogy egyes bizott­ságokban ellenőrizzék, milyen gyorsan és mennyire intézik el a folyó ügye­ket. Vajon a bizottság teljesíti-e a költségvetésre, a fizetett alkalmazot­takra és az ügykezelésre vonatkozó határozatokat és konkrét intézkedé­seket tesz-e a hiányok eltávolítására. Továbbá, hogyan vezetik a nyilván­tartást, hogyan válaszolnak a CsISz alapszervezetek tagjainak levelére és panaszaira, a fiatalok és a többi dol­gozó levelére és panaszaira, mennyire tesznek eleget a panaszok és a ja­vaslatok alapján szükségessé vált in­tézkedéseknek. Egyidejűleg ellenőr- zik-e, a tagsági díjak pontos befize­tését, a tagók nyilvántartását, és azt, hogy a szervezet és az apparátus tagjai rendben adják-e' ki a tagsági igazolványokat, megőrak-e a káder­anyagot és a titkárságon eleget tesz­nek-e a biztonsági- intézkedéseknek, A járási ellenőrzübizottságoknak fontos küldetésük van. Ezért rend­kívül fontos, hogy az ellenőrzőbizott- ságok tagjai tökéletesen tisztában le­gyenek feladataikkal és kötelességeik­kel, tanulmányozzák át a CsISz KB „Utasítások a CsISz elienőrzöbizolt,- ságok , számára” című kiadványt. Ez azonban még nem elegendő. Tisztá­ban kell lenni a gazdaságosságra, a tagsági ellenőrzésre és a tagsági iga­zolványokra vonatkozó irányelvekkel. Az ellenőrzübizottság csak akkor végezhet jó munkát, ha tökéletesen tisztában van ezekkel az irányelvek­kel. Minden helyi ellenőrzőbizottságnak az a kötelességé, hogy. a ^reájuk váró feladatokat olyan irányélvek szerint végezzék, melyek megfelelnek a he­lyi viszonyoknak, emellett az elvtár­sak, vegyék tekintetbe az ellenőrző­bizottságok egyes tagjainak érdekkö­rét is. Az a fontos, hogy a munkát tervszerűen és rendszeresen végezzék, az elvtársak ismerkedjenek meg a já­rási bizottságok problémáival és az irányelvek alapján kezdeményező ja­vaslatokkal járuljanak hozzá a hiá­nyok eltávolításához. Mire helyezzék a főhangsúlyt az ellenőrzübizottságok ? Elsősorban a tagsági díjak pontos befizetésére. A tagsági díjak pontos befizetésének, nagy jelentősége van, mivei a CsIS.- tagokat pontosságra neveli és fegyel­mezettségükre is hatást gyakorol. Azok a CsISz tagok, akik pontosan befizetik a tagsági díjakat, bebizo­nyítják, hogy szívvel-lélekkel a CsISz kötelékébe tartoznak és ezzel politi­kai fejlettségükről is tanúságot tesz­nek. Tehát a tagsági díjak pontos befizetése alapján bátran következ­tethetünk a szervezet politikai fej­lettségére és tevékenységére. A járási ellenőrzöbizottság ezen a téren valóban rendkívül hasznos munkát végezhet, főleg azfeal, hogy megbeszéléseiken foglalkoznak ezzel a kérdéssel és a CsISz KB elnökségé­nek olyan javaslatokat nyújthatnak be, melyek arra irányulnak, hogy fo­kozzák az alapszervezetek tevékeny­ségét és tanácsokkal látják el az alap­szervezetek ellenőreit arra vonatko­zólag. hogy miképpen teljesítsék fel­adataikat. Az ellenürzőbizottságok gondoskod­ni fognak arról, hogy a járási bizott­ságok áttekintést nyerjenek a tagság, létszámáról, hány új tagot vettek fel a CsISz-be és minden tag rendben megkapja a tagsági igazolványát. Igen fontos a gazdaságosság ellen­őrzése is. Ellenőrizni kell a CsISz járási bizottságának jövedelmét és ki­adásait, főleg arra a körülményre kell különös tekintettel lenni, hogy vajon a CsISz járási bizottság a kü­lönböző brosúrák és más anyag elá- rusításaiból jövedelmét mutat-e fel és vajon a brosúrákat minden tag megkapta-e, A CsISz járási konferenciákon ta­pasztalt, és áldozatos CsISz tagokat választottak az ellenürzőbizottságokba. Tevékenységükkel bizonyára hozzájá­rulnak majd a CsISz munkájának ja­vulásához. BOROVY RICHARD közöket, képeket, rajzokat, újságokat s így maguk köré vonzották még a szervezetlen ifjúságot is. Kiskosz- mályon Topolszky elvtárs a szervezet propagandistája huszonegy hallgatóval kezdte az iskolaévet s az év végére huszonnyolcra növekedett a' kör tag­jainak száma. így nem véletlen az, hogy Kiskoszmályon harminchat, tagú szervezetből harminchármán az ER>z- ben dolgoznak s hogy a szervezd a legjobb falusi szervezetek közé tar­tozik. Polák elvtárs, a járási pártbi­zottság titkára felszólalásában elis­meréssel emlékezik meg a szervezet­ről. „Ök valóban a helyi pártszerve­zet erős támaszai. Sok ilyen szerve­zetre volna szükségünk.” A beszámoló s főképp a felszóla­lások azt mutatták, hogy a járási ve­zetőség nagypn kevés figyelmet szen­tel a falusi és üzemi szervezeteknek, ezeket jóformán alig látogatták. A füsúlyt az Iskolai szervezetekre he­lyezték, ahol kevesebb, könnyebb munkával szebb eredményeket tud­tak felmutatni. De az, hogy az isko­lai CsISz-szervezetek szinte kivétel nélkül mind szép eredményeket ér­tek el, mégsem pótolja azt a mulasz­tást, amelyet az üzemi és falusi szer­vezetekkel szemben elkövetett a já­rási vezetőség. Sajnos, hogy a járási titkárság dol­gozóit már nem lehet mindezért fe­lelősségre vonni, mert közülük már egv sem dolgozik a CsISz-ben. Szep­temberben teljesen új emberek ke- rü tek a járás élére, akiknek nagyon kell igyekezniük, ha a nevelés terén keletkezett csorbát eg.v év alatt ki akarják küszöbölni. El kell ismerni, hogy bár- szeptembertől minden téren javulás állott be, a helyzet még ma sem, megnyugtató. A járási, vezetőség­nek oly kevés az aktivistája, hogy még ma sem képes biztosítani, hogy az alapszervezetek havi taggyű­lésein mindig képviselve legyen a járási vezetőség. Több felszólaló fel­vetette azt, a kérdést, hogy a fizetett funkcionáriusok keveset járnak ki falvakra. Ahelyett, hogy ők lemen­nének a helyszínre, inkább behivat­ják az alápszervezet ■ vezetőségének valamelyik tagját ás elmagyarázzák neki, hogyan oldják meg az egyes problémákat. Ez a munkaforma ká­ros, s a múltban arra vezetett, hogy Ladányban szétesett a szervezet — nemrég alakították újjá — s jpné- hány alapszervezetben pedig az új vezetőség választásakor senki sem akarta elvállalni az elnöki tisztséget, mivel féltek, hogy nem kapnak ele­gendő konkrét segítséget a .járástól. Ezen a munkastíluson a járási veze­tőségnek változtatni kell, szoros kap­csolatot kell létesíteniök az alapszer­vezetekkel. A konferencia egyik hiányossága volt. hogy a tizenhét felszólaló közül tizenöten csak az elért eredmények­ről számoltak be, ,s nem beszéltek arról, hogy a meglevő hibákat ho­gyan akarják eltávolítani. Nagyon kevesen, alig két-három felszólaló foglalkozott a termelési kérdésekkel s jött elő konkrét kötelezettségválla­lással a CsISz Kongresszusa tisztele­tére. Ez arra mutat, hogy az alap­szervezetek vezetői nem látják tisz­tán feladatukat. A vitában láttuk, hogy a legtöbb iskolai szervezetben, valamint egyné­hány üzemi- és falusi szervezetben olyan színvonalas nevelő munka folyt az év folyamán, «amely minden dicsé­retet megérdemel. A hiba abban rej­lik. hogy ha járási méretben vizsgál­juk a politikai nevelést s az ifjúság öntudatának kérdését, ezek a csillogó részlegeredmények elvesznek a sok rossz példa között. íme egy példa. Az ellenőrző bizottság jelentése mondja: „Vannak alapszervezetek, amelyek csak két-három hónapos időközökben vásárolnak bélyeget. A kiskéri és kálnai szervezet az év fo­lyamán még egy bélyeget sem vásá­rolt.” Ha mind e mellé számításba vesszük még azt is, hogy a járásban élő 2815 CsíSz-tag közűi 494-cn vá­sároltak kongresszusi bélyeget, rádöb­benünk azokra a nevelési hibákra, amiket legnagyobb részben a leváltott, fizetett apparátus idézett elő s ame­lyek felszámolása az új járási veze­tőségre hárul. A konferencia másik hiányosságá­nak kell felróni, hogy teljesen elsik- lott egy igen fontos kérdés, a ma­gyar ifjúság beszervezésének kérdése fölött. A beszámoló megemlíti, hogy „Az Új' Ifjúság előfizetőinek száma 36. Ha figyelembe vesszük, hogy já­rásunkban tizennégy olVan falu van, ahol a lakosság fele magyar, s még ezenkívül Léva, akkor meg kell álla­pítanunk, hogy a magyar ifjúsággal nem törődtünk eléggé, neveléséről megfeledkeztünk.” Mivel nem szeretnénk, hogy a jö­vőben megint hasonló megállapítás kerüljön a beszámolóba, ajánljuk a vezetőségnek, hogy — ha már a kon­ferencia meg is feledkezett e kérdés­ről — az elnökség tűzze napirendre a magyar fiatalok beszervezésének kérdését. A járási vezetőség dolgozói- nak\ pedig nem szabad olyan megol­dáshoz folyamodniok, hogy visszakül­dik a politikai iskolázás magyarnyel­vű anyagát azzal a megjegyzéssel, hogv „nincs rá szükségünk, nálunk mindenki beszél szlovákul.” Itt az elvtársak elfeledkeztek arról, hogy a magyarnyelvű anyag a szlovákul nem beszélő magyar fiatalok politikai ne­velésére készült s ilyen fiatalok pe­dig vannak a lévai járásban. A hiba abban rejlik, hogy a járási vezetőség dolgozói nem ismerik őket, mivel nem tagjai az Ifjúsági Szövetségnek. S vájjon miért? Azért, mert a járás­ban a szlovákul ngm beszélő magyar fiatalság még ma is'úgy néz a CsISz- re, mint a szlovák ifjúság egyesületé­re, amelyhez őnekik semmi közük sincs. Ez a helytelen nézetük |>edig főleg abból ered, hogy a járási veze­tőségnek nincsen egyetlen magyar instruktora sem. aki felkeresné eze­ket a fiatalokat és 'anyanyelvükön megmagyarázná nekik, hogy a CsISz a Csehszlovákiában élt! fiatalok szö­vetsége — nemcsak a szlovák fiata­loké, amint egyes megtévedt faluíi funkcionáriusok tartják — azoké a fiataloké, akik hajlandók harcolni és dolgozni azért, hogy még szebb, még jobb legyen a holnáp. Ha a járási vezetőségnek sikerül ilyen instruktorokat beszervezni és a felsoroltakat megértetni a magyar fiatalokkal, akkor á ■ CsISz kongresz- szusáig megszerzik a vállalt ezer fia­tal CsISz-tagot és egyben letörlesz- tik a járásban lakó magyar ifjúság politikai nevelése terén lévő régi adósságukat. Reméljük, hogy az új járási veze­tőségben mi sem csalódunk. CSETÖ JANOS, Komárom Vasárnap reggel már nyolc vórakor hangos volt a komáromi gimnázium, környéke. Az iskola szépen feldíszí­tett nagytermének csendjét a fiatalok hangos beszéde és kacagása verte fel. A járás ifjúságának kiküldöttei gyűl­tek össze, hogy megtartsák a CsISz járási konferenciáját és kiértékeljék az ifjúság eddigi munkáját. A konferenciának 8 órakor kellett volna megkezdődnie, de a konferen­ciát egyórás késéssel nyitották meg, így tehát nem csoda, hogy ilyen és hasonló megjegyzések hangzottak el: „Kár volt pontosnak lenni, úgylótszik az már régi szokás, hogy a gyűlések mindig később kezdődnek.” Igazuk volt a zúgolódóknak, főleg azért, mert nagyon sok esetben az egész gyűlés vagy konferencia vár a késönjövőkre. Ügy látszik az egyes funkcionáriusok vagy kiküldöttek szeretik, ha vára­koznak rájuk. Burger elvtárs beszámolójában he­lyesen értékelte úgy az egyes alap­szervezetek, mint a CsISz járási bi­zottságának munkáját. Kiemelte a j'ól dolgozó nagykeszi alapszervezet, valamint a komáromi fogyasztási szö­vetkezet, a gútai és a bökpusztai alapszervezetek munkáját. Különösen a bökpusztai csoport érdemel dicsére­tet, ahol tizenegy CsISz tag 935 bri­gádórát dolgozott le az EFSz-ben. De nem feledkezett, meg a gyengéb­ben működő csoportokról sem. Ezek közé tartózik a megyercsi és a komá­romi hajógyár CsISz csoportja, ahol a tagok nem látogatják a.gyűléseket és nem fizetik rendesen a tagsági dí­jat sem. A hajógyár részlegeinek if­júsága példát vehet az első, második és nyolcadik részleg CsISz tagjaitól, akik becsületesen teljesítik kötelessé­güket. A beszámoló alapos volt, meg­említette úgy az elért eredményeket, mint a hibákat, is. majd komoly vita következett. A vitában elsőnek a CsISz KB ki­küldötte szólalt fel és Martincsek Rudolfnak Jilemnicky-jel vényt nyúj­tott át, mellyel a CsISz Központi Bi­zottságé a sajtóterjesztésben elért eredményeiért tüntette ki. Majd Verny elvtárs, a hajógyár mérnöke szólalt fel, aki kritizálta a járási bi­zottság munkáját. Elismerte, hogy a titkárság jó eredményeket ért el, de rámutatott arra a körülményre is, hogy sok esetben az adminisztráció terén hiányosságok mutatkoznak. A többi felszólaló is hozzájárult a konferencia színvonalának emeléséhez és helves kritikával rámutattak az eddigi vezetőség elért eredményeire és a múltban elkövetett hibáira is. V. E. jobb a járásban és Szőke Józseffel dicsekedhetnek, aki a járás legjobb traktoristája, mégis fontos lenne, ha több fiatalt szerveznének a CsISz-be. A mezőgazdaság fellendítése, a saj­tóterjesztés és a falusi fiatalság éle­tének vidámabbátétele legyen a leg­főbb irányelv az érsekújvári járásban. B. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents