Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-12-04 / 96. szám
fi Ol IFIÚSÁG 1954. december 4. Éppen, hogy megvirradt, de már mind a 15 lány a dohányföldön volt. Jó idő Ígérkezik, minden percet kihasználnak. A dohánytermelő brigád tagjai dehogy maradnának reggel sokáig odahaza, amikor a termést kell szedni? Még, hogy megfagyna a dohány az egyik deres jszakán? Be kell takarítani minél előbb és i end- ben lesz a dolog. Mind a tizenöten munkához láttak. Nemsokára a tehertől ropogó kocsikat csak nehezen vonszolták le a lovak a süppedős do- hányföldről. Nagy érték ám ez a teher. A dohánytermelő brigád egész nyári munkája sűrűsödik benne. Talán ezért is olyan nehéz. A lányok fürgén mozogtak, szaporán szedtek. Közben beszélgettek, meghányták, vetették ügyeiket, bajaikat. Körülbelül egy héttel előbb CsISz tagsági gyűlés volt. A dohánytermelő lányok ott határozták el, hogy a fagy beállta előtt minden levéldohányt betakarítanak. Most serényen dolgoznak, itt van rá az alkalom megmutatni, hogy tényleg nem maradt kint egy dohánylevél sem. Az első deres éjszaka nem ejthet ennyi kárt a szövetkezet vagyonában. A tizenöt lány közül tizenegy CsISz- tag, négy pedig szervezeten kívüli. Most meghányják-vetik, hogy miért nem CsISz-tag még az a négy lány? Komoly okot nem tudtak felhozni a mentségükre. Szégyeltek talán közénk jönni — kérdezték tőlük. Pedig hát dehogy szégyeltek a CsISz-be belépni. Egyelőre nem tartották ezt fontosnak és ez volt az oka, hogy még mindig nem voltak szervezettek. Állandóan csak gyűlésre járni, — gondolták magukban — nem nagyon éri meg. Amikor egész nap dolgozik valaki, este feküdjön le és aludjon. így okoskodott a négy lány, a tizenegy lány kérdéseinek ostromára. Azután másról beszéltek és a munka folyt serényen tovább. A nap elég melegen sütött, a vénasszonyok nyara megemberelte magát. Fehér ökörnyál úszott a levegőben, apró pókok utaztak rajta valahová. Siessünk lányok a szedéssel, mert reggelre dér lesz, ez a jó idő holnap reggelre megkeserüli magát — mondogatta a csoportvezető. A dohány biztos lefagy, ha rajtahagyjuk, amit ma nem bírunk leszedni, az kárba- vész. A lányokon nem fogott ki a munka. Gyűltek a dohánycsomók, az üres kórók sóhajtoztak és újra egy kocsi ropogott .,a dohánytehertől, amit nehezen vonszoltak a lovak. A legközelebbi CsISz gyűlésen ni is hangoskodhatunk, mert lesz miért — kezdte el Kocsis Gizi. Nem mondhatják majd, hogy a dohánytermelőcsoport a fejét lógatta, amikor a termésbetakarításról volt szó. A szövetkezet úgyis a dohánytermésből várja leginkább a hasznot és nem is csalódik ebben. A dohányt ma leszedjük és teljesül majd a tagok termésbe vetett reménye. Biztatták most már a csoportvezetőt is, hogy ne féljen, estére rendben lesz a dohány. Nem ezért dolgoztak vele egész nyáron, hogy most, amikor a bevégzésről van szó, éppen akkor essen kár. Ezt gondolták a CsISz-ta- gok is, meg az a négy lány is, aki még nem volt CsISz-tag. Este lett, csillagok ragyogtak az égen. Hideg, hűvös idő lepte el a tájat, a levelek zörögve hullottak le a fáról. Bizony reggelre dér lesz, tudtam én — beszélte a csoportvezető. Nem baj, nem okoz kárt, a dohányt már leszedtük. Az utolsó két kocsi dohányt most viszik a pajtába, a két szekéren két-két lány ül, akik nem CsISz-tagok. A többiek elszéledtek, ki-ki a maga módján megy hazafelé, az egésznapi munkától fáradtak voltak. A kezük, a kötényük zsíros a dohánytól, ha az ujjuk véletlenül a szájukhoz ér, émelyítő maró keserűséget éreznek. Mégis örültek, mert leszedték a dohányt. A kocsin ülve ért vissza a faluba a négy lány. A kocsisok a pajtába állították a két kocsi dohányt és nyugodalmas jóéjszakát kívánva, eltávoztak. A lányok is nyugodt lelkiismerettel hazatértek. Másnap reggel mind a tizenöt lány a dohányszárítóba ment. A dohánytermelőcsoport vezetője és a szövetkezet elnöke már várt rájuk. A két kocsi dohány, amit utoljára vittek be az este az éjjel megfülledt — mondotta az elnök. A legnagyobb része tönkrement, kiszórhatjuk a trágyadombra, Le kellett volna a dohányt szedni a kocsiról még az este, akkor nem lett volna semmi baj. Két kocsi dohánnyal több lett volna a szövetkezetnek. Majdnem könnyezett az a négy lány, akik a kocsikkal hazamentek, de a többi lány is úgy nézett ki, mintha megfagytak volna. Egész nap annyit dolgoztak, hogy azt nem is lehet elmondani, örültek, hogy rendbe lesz a termés és a CsISz-tagsági gyűlésen eredményes munkáról számolhatnak be és most mégis „szó éri a ház elejét“. Dehát hiszen senki se mondta a négy lánynak, hogy mit kell tenni a dohánnyal. A kocsisok is magukra hagyták őket, meg a csoportvezető is megfeledkezett erről, a lányok pedig nem tudták, hogy milyen következmények állhatnak be, ha a dohány éjjelen át a kocsin marad. Ha legalább a csoportvezető bement, volna a pajtiba és észrevette volna a hibát. A lányok nem voltak rosszakaratuak, hisz minden igyekezet- megvolt bennük, csak hát fáradtak voltak, gondolták jő helyen van a dohány, ha már a pajtában van. Fontos, hogy ne csípje meg a dér kint a földön, a szárán. Fájt nekik nagyon ez az eset. A CsISz-tagokat sem hagyta nyugton ez a dolog. Csorba esett a munkánkon, oda a becsület. Mit szólnak majd a tagsági gyűlésen. Majd, ha Kaszás Gizi beszámol arról, hogy leszedtük a dohányt, azt vágják vissza, hogy két kocsival mégis megfülledt. A kárt jóvá kell tenni — találta ki az egyik lány. öt hektár cukorrépát ássunk ki, ezt elvállaljuk kötelezettségnek, — mondotta a többi lány is. Jó — felelte az elnök, a répát kiszeditek, de a dohány oda van, a kár mégis csak kár marad. Igaz, becsületesen dolgoztatok egész nap és egész nyáron, de ha valamihez nem ért ki akkor egy cselekedettel elronthattok mindent. Annyi, mintha két kocsi dohányt nem szedtetek volna le, sőt talán még rosszabb. Belátjátok hát, hogy nem elég csak dolgozni tudni, hogy jó szövetkezeti tagok legyetek Tanulnotok kell, hogy mindenhez értsetek, a munkátok csak akkor válik hasznossá és csak úgy lesztek jó szövetkezeti tagok és jó gazdája a földnek. A szövetkezet vagyonáért nemcsak a csoportvezető, vagy az elnök felel, hanem minden egyes tag, — fejezte be az elnök. A történet azzal fejeződött be, hogy a négy lány beállt a CsISz-be. A többi CsISz-taggal együtt szorgalmasan tanul a szövetkezeti munkaiskolán, hogy valóban jó tagokká váljanak és érdemes gazdái legyenek a földnek. BAGOTA ISTVÁN iimiiiMiiiiiiMiiiimiiimii’iiimmiiMiiiimmmim ★ ★ ★ HiiiimtiiimimiiiimimiHMMiuiiiiiimmmiimiN Hogyan tegyük érdekessé a politikai szemináriumokat A CsISz politikai köreiben az előadásokat követő viták nagyon gyakran nem hozzák meg a kívánt eredményeket. Ennek több oka van. Ebben a cikkben arra a kérdésre akarunk feleletet adni, hogy a propagandista hogyan oldja meg a viták, illetve a megbeszélések folyamán fellépő nehézségeket. A propagandistának mindenekelőtt alaposan fel kell készülnie a vitára. Nem elég, ha csak az előadás anyagai és az előadáshoz szükséges irodalmat tanulmányozza át. A vita folyamán a hallgatók gyakran feltehetnek olyan kérdéseket is, amelyek nem függnek szorosan össze az előadott anyaggal. Ezért alapos felkészültségre van szükség. A propagandistának ismernie kell a hallgatók munkahelyét és tisztában kell lennie az ott felmerülő problémákkal. Természetesen mindent a propagandista sem tudhat. Ezért nem kell szégyelnie, ha valamely kérdésre nem tud feleletet adni. Ilyen esetekben írja fel a kérdést, nézzen utána és a legközelebbi összejövetel alkalmával magyarázza meg. Nem helyes, ha a propagandista — mint ahogy ez gyakran előfordul — „eltussolja" a kérdést, vagy kitérő feleletet ad. A vitának, illetve a megbeszélésnek érdekesnek, tanulságosnak, vonzónak és hasznosnak kell lennie, Sok kívánnivaló van még ezenkívül is, de a legfontosabb mégis az, hogy érdekessé tegyük a vitát. Ha a vita érdekes, akkor vonza az ifjúságot és leköti a figyelmét. Hogyan tegyük hát érdekessé a vitát? Ezt sokféleképpen érhetjük el. Elsősorban a propagandista szorgalmától és leleményességétől függ, hogy a hallgatók figyelnek, vitáznak és nem alusznak a megbeszélésen. Helyes, ha az előadás anyagát a vita folyamán szemléltető módon közelebb hozzuk a hallgatóhoz. A propagandista az egyes tárgykörhöz sokféle szemléltető eszközt készíthet elő, vagy szerezhet be. Például Csehszlovákia iparosításával kapcsolatban a propagandista térképen, grafikonokon diagrammokon szemléltetheti a régi csehszlovák ipar és a mai iparunk fejlődését. Ehhez bőséges anyagot talál. Helyes, ha Szlovákia iparosításával kapcsolatosan is szemléltető anyag kíséretében beszél. Erre vonatkozólag is igen gazdag szemléltető anyag éli rendelkezésünkre. A szemléltetés a legjobb eszköz arra, hogy a politikai szemináriumokat érdekessé tegyük. Ezenkívül nagyon helyes, ha a propagandista 9 vitához meghív egy idősebb munkást is, aki közvetlen szavakkal elmondaná, hogy milyen volt az üzemük a tőkések uralma alatt és milyen ma. Természetesen ezt az idősebb elv- társa^ abból az üzemből vagy szövetkezetből kell meghívni, amelyben a kör legtöbb tagja dolgozik. A munkatermelékenység fokozásának és a takarékosság kérdését is bő szemléltető anyaggal teheti érdekessé a propagandista. Ehhez anyagot főleg az újságokban talál. Ha a kör tagjai kisebb üzemekben vagy szövetkezetekben dolgoznak, akkor a kerületi és a járási újságokban keressenek forrásanyagot. Ezenkívül sok a- datot, eredményt és más felhasználható anyagot találhat az üzemi vagy a szövetkezeti faliújságokon. Helyes, ha a propagandista a kör tagjainak segítségével kisebb kiállítást rendez, melynek anyaga szemléltetné az a- nyagtakarékossági mozgalom és az újítási javaslatok, valamint a munkaversenye': eredményeit. A kimutatásokból a kör tagjai meglátnák, hogy milyen hatalmas eredményeket ért el dolgozó népünk ezen a téren. A szép példa bizonyára sok követőre talál, s a megbeszéléseknek ez az egyik fő célja. Az anyagtakarékossági mogzalom e- redményeit sok példával szemléltetheti a propagandista. Például kiszámítja, hogy a kör tagjainak üzemében az anyagmegtakarítási mozgalomban a legjobb eredményt elért dolgozó igyekezete mennyit segített a népgazdaságunknak. Például, ha az üzemben valaki egy év alatt 50.000 koronát takarított meg, a propagandista megmagyarázza, hogy ebbel az összegből egy szép családi házat lehet felépíteni, vagypedig negyven darab jóminőségű férfiöltönyt lehet vásárolni. Rámutathat továbbá arra is, hogyha mindenki szívvel-lélekkel bekapcsolódik az anyagtakarékossági mozgalomba, s ha egy év alatt például csak ezer korona értékű anyagot takarít meg egy egy dolgozó, országos viszonylatban ez az eredmény is több- millió korona megtakaritást jelent népgazdaságunk számára és az viszont árleszállításhoz, tehát a dolgozók é- letszínvonalának emelkedéséhez vezet. A munkatermelékenység fokozásával kapcsolatban a propagandista különös figyelmet szenteljen a szocialista munkaversenynek. Vázolja az ifjúság e téren elért eredményeit, s grafikonokon szemléltesse a kör tagjai által elért eredményeket. Ezzel kapcsolatban sok olyan érdekes történetet mondhat el, amelyek felkeltik a kör tagjainak figyelmét. Elmondhatja például, hogyan lett kiváló dolgozó, vagy élmunkás egy olyan elvtárs, akit a kör tagjai ismernek. A munkaversenyekben nagy szerepet játszanak az újitások. Jó, ha a propagandista e kérdés megbeszélésére egy kiváló ú- jítót hív meg, aki elmondaná, hogyan jött rá az újításra és megmagyarázná a lényegét. Az említett példákból láthatjuk, hogy a nehéz anyagot szemléltető módon könnyen megérthetik hallgatóink, és a szeminárium egyszeribe érdekessé és élénkké válik. Természetesen a jó propagandista ezenkívül is módot talál arra, hogy a vitát é- lénkké és érdekessé tegye. Ajánljuk , a propagandistáknak, hogy látogassanak el máshová, idegen körökbe és mindenütt figyeljék meg a szemináriumot vezető propagandista módszerét. A jót vegyék át és alkalmazzák, a rosszra pedig hívják fel az illető propagandista figyelmét és adjanak neki tanácsot. Ezáltal emeljük a politikai szemináriumok színvonalát és az ifjúságnak mélyebb és tartósabb politikai ismereteket adunk, amelyeket a gyakorlatban helyesen fognak tudni alkalmazni. B. T. Asszonyoknak-Leányoknak •<* * ^ Ujjatlan mellény Ezt az ujjatlan mellényt kétféle színű pamutból, vagy - anyagból (a hátát) és pamutból (az elejét) készíthetjük. Hátának olyan színt választunk, amilyen szoknyához viseljük Eleje élénk szín legyen. Barna hátához szép a méregzöld, vagy a vajsárga, fekete hátához a paprikapiros, sötétkékhez a szürke, vagy világoskék. Anyaga: kb. 10 dkg sötét és 10 dkg világosabb fonál, két és feles kötőtűk, horgoló-tű, 5 drb gomb, 1 övcsat. Méret: kb. 92 cm mellbőség. Minta: csavart harisnyakötés, vagyis a sima sorban a szemeket hátulról szedjük le. Páros sorok fordítottan. Háta — 112 szemre kezdjük. Fogyasztunk minden cm-nél a munka mindkét szélén 1—1 szemet, míg 100 szem marad. Ha alulról mérve 7 cm van, megjelöljük egy kis színes szállal, ez lesz a derékvonal. Innen kezdve mindkét szélén minden cm-nél szaporítunk 1—1 szemet, míg 128 szem lesz. Továbbkötünk egyenesen, míg alulról mérve 25 cm van. Most fogyasztunk a munka mindkét szélén egyszerre 9—9 szemet, azután minden következő sor elején 1 szemet, míg 100 szem marad. Egyenesen kötünk tovább, míg alulról mérve 45 cm van. A következő sorok elején fogyasztunk 6 szemet míg középen 28 szem marad. Elvégezzük. Bal eleje — 1 szemmel kezdjük a fordított sorok elején szaporítunk 1 szemet 14-szer, a sima sorok elején szaporítunk 8 szemet 5-ször, és 7 szemet 1-szer. Ha 8 sort kötöttünk, fogyasztunk a sima sorok elején minden cm-nél 1 szemet 6-szor. A fordított sorok elején tovább szaporítunk, de ha megvan itt a 14 szaporítás, tovább egyenesen kötünk. Ha a kezdőponttól mérve 9 cm-t kötöttünk, 56 szemnek kell lenni a tűn. Megjelöljük a sort egy kis színes fonállal, ez lesz a derékvonal. Innen kezdve szaporítunk a sima sorok elején minden cm-nél 1 szemet, 14-szer. A másik széle egyenes. Ha a derékvonaltól 2 cm-nyit kötöttünk a következő sima sorban lekötünk 17 szemet, utána lefogyasztunk 22 szemet, majd lekötjük a még hátralevő szemeket. A következő fordított sorban visszaszaporítjuk az elfogyasztott 22 szeme fölött a szemeket, azután végigkötjük a sort (megcsináltuk a zsebnyílást). Ha a munka a derékvonaltől mérve 18 cm, fogyasztunk a munka külső szélén (ott, ahol eddig szaporítottunk) egyszerre 12 szemet, azután minden második sorban 1 szemet 7-szer. Tovább ezen a szélén egyenesen kötünk. (Karöltő). Az elfogyasztott 12 szemmel egyvonalban kezdjük a másik (eddig egyenes) szélén a nyakkivágást formázni: fogyasztunk minden 6-ik sorban 1 szemet 14-szer. Közben, ha a munka a derékvonaltól mérve 21 cm, pontosan az alsó zsebnyílás fölött készítünk még egy zsebnyílást. Ha a munka a derékvonaltól mérve 38 cm, a külső szélén fogyasztunk minden második sorban 6 szemet. Míg mind elfogy. A jobb elejét ellenkezőleg kötjük meg. Egyenes szélébe 5 gomblyukat kötünk. A legalsót a derékvonalba: szélétől lekötünk 2 szemet, utána lefogyasztunk 5 szemet, melyeket a következő sorban visszaszaporítunk. A gomblyukakat egymástól 4 és fél cm távolságra csináljuk. Zsebbélés: 4 drb-ot kötünk, 22 szemre kezdjük és 6 cm kötünk egyenesen. Őv: Két darabban kötjük. 9 szemre kezdjük és az egyik darabot 20 cm, a másikat 22 cm hosszúra kötjük. Kidolgozás. Vasalás után a részeket összevarrjuk, a zsebbéléseket a felső zsebnyíláshoz varrjuk és belül látha-' tatlanul leöltőgethetjük. A széleket, zsebeket is behorgoljuk 2 sor pálcikával. A gomblyukakat gomblyuköltéssel kivarrjuk, a gombokat felvarr juk. A két övdarabot bevarrjuk az oldalvarrásba a rövidebbre övcsattot varrunk, hátravezetjük. Winter Vera Jó tanácsok A kemény hús hamar megpuhul, ha főzés, vagy sütés közben egy pár csepp ecetet teszünk hozzá. * * * Ha a tej lekozmásodik, gyorsan át- öntjük egy másik fazékba, egy tiszta törlőt vízbe mártunk, kifacsarjuk és a forró tej fölé terítjük. Egy kis idő múlva a törlőt leszedjük, átöblítjük a fazékra terítjük és ezt többször ismételjük — a kozmás szag elszéled * * * Ha zsírban kirántunk, megelőzzük a zsír megégetését, ha egy pár vékonyra szelt karika krumplit teszünk bele. * * * Ha a sajt megkeményedik, egy éjjelen át friss tejbe áztassuk, azután egészen friss lesz. * * * 9 Savanyú tejfölt téelbe úgy készítünk, ha vízbe egz kevés lisztet, va- ' jat és citrorhlevet teszünk. Flhasznál- | hatjuk mártásokba, főzelékekbe, leve- j sekbe, melyekben pótolja a tejfölt, I tésztába azonban nem használhatjuk. rCét kocsi dohány
