Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-11-20 / 92. szám

TESTNEVELÉS* A Szpartakiád jelentősége és feladatai Testnevelési mozgalmunk nagy és felelősségteljes feladat előtt áll. Or­szágunk minden lakója hazánknak a szovjet hadsereg által való felszaba­dulása 10-ik évfordulójának az ün­nepségeire készül. Ezen nagyméretű ünnepségnek egyik kiemelkedő ese­ménye lesz az a hatalmas testnevelési megnyilatkozás, amit az 1955. évi 1. Országos Szpártákiád néven isme­rünk. Maga a testnevelés a Szpártá­kiád előkészületével hatalmas tömege­ket mozgósít és nyer meg a maga céljaira. A Szpártákiád mindenekelőtt a sport és a testnevelés hatalmas tö­megmozdulása lesz. Annak súlypont­ját éppen ezért elsősorban a szabad- gyakorlatok képezik, amit sok-tízez­res tornászcsoportok mutatnak be. — Ezenkívül természetesen a különféle sportversenvek gazdag műsora bizo­nyítja majd fejlett sportéletünket. A Szpártákiád méretei felülmúlnak minden eddigi rendezést. A sport- egyesületek ezreiben többszázezei sportoló rendszeresen készül erre. Az ünnepségek első állomása az 1955. február 20-án sorra kerülő testne­velési és kultúrműsor. Télen a Magas Tátrában, feruárban és márciusban a téli sportversenyek lesznek. A 10 év előtti felszabadulás ünnep­ségeinek a fénypontja a köszönet és a hála váltója lesz a szovjet hadse­reggel szemben, május 5-e és 9-e kö­zött. A váltónak hat ága lesz, ame­lyek az egyes határmenti helységek­ből Prágába futnak. Az útvonalak összhossza körülbelül 2.600 kilométer lesz és több mint 55.000 futót, kerék­párost, lovast és motorkerékpárost igényel. A Szpártákiádnak nyári részlegét a testnevelési mozgalom összes egy­ségeinek az egyesületi, járási, eset­ik í körzeti nyilvános bemutatója ve­zeti be május közepétől a hó végéig, ami egyúttal előkészítője is a kerü­leti Szpártákiádoknak, amelyeket vi­szont május 29-t0I június 5-ig és 12- én kell megtartani. A nyári Szpártákiád legkiemelke­dőbb eseményei Prágában játszódnak le két részben. Az elsO rész kizáró­lag az ifjúságé. Műsorukon szerepel­nek az ifjúsági sportjátékok, szertor­na. könnyűatlétika, úszás és kézi­labda, amely számokat a szabad gya­korlatok váltják az OSSZ iskolái sze­rint. A szabadgyakorlatokon százhar­minckétezer fiatal részvételével szá­mítanak, amelyeknek zömét az isko­lások alkotják, akik maguk öt sza­badgyakorlatot mutatnak be. Csak a legalsó fokon négyezer első és má­sodikos népiskolai tanuló lép fel. Ezt, mint második részt a felnőttek fellé­pései követik. Nyilvános gyakorlatok négyszer lesznek. ElsO nap szombaton, július 2- án és vasárnap 3-án fellépnek a szakszervezetiek, a Sokol OSSZ, a testnevelési iskola hallgatói és szovjet tornászok. Hétfőn 4-én a Hadsereggel Együttműködő Szövetség, valamint számos egyéb szakcsoport. Az utolsó napon a fegyveres erOk következnek, először a Vörös Csillag, majd a had­sereg. A felnőttek felvonulása vasárnap 3- án délelőtt indul a Václav-térrOl és körülbelül 4—5 kilométeres úton érkezik a Letnára. A Szpártákiád utolsó napján szerdán, július 6-án evezöversenyeket rendeznek a Vlta- ván a visegrádi és Palackv híd kö­zött, amelyen az összes evező sport­ágak lépnek fel s mint külön egység utánuk az utászok szerepelnek a mű­soron. A Szpártákiádnak a gazdag műsora az eddigiektől egészen eltéri), olyan nagyarányú előkészületeket igényel, amilyen eddig még nem volt. Az a tény, hogy egyszerre 16.200 tornász lép fel, 60-000 négyzetméternyi terü­leten. mutatja, a Szpártákiád tömeg­mozgató erejét. Belgrádi Partizán—Budapesti Honvéd 3:2 (1:2) Belgrádban nagy érdeklődéssel várták a magyar labdarúgókat. A Bp. Honvéd a legjobb jugoszláv klubcsapattal találkozott ezen a mérkőzésen, amely kedvezőtlen időben került sorra. A mérkőzést állandó esO zavar­ta, de ennek ellenére is 60.000 nézővel telt meg zsúfolásig a stadion. A Bp. Honvéd Bozsik, Puskás^ és Czibor nélkül volt kénytelen felvenni a küzdelmet és rajtuk kívül hiányzott még a csapatból a 29. percben megsérült Lóránt és a másodki félidő elsO percében megsérült Grosics is. A Bp. Honvéd tehát öt válogatottja nélkül játszott. Ennek ellenére a magyar labdarúgók nem maradtak adósak a közönségnek. Az elsO fél­időben kitűnő játékot mutattak be és Kocsis és Mahos góljával már 2:0-ra vezettek. Az elsü félidő utolsó perceiben Valók 2:l-re szépített. A második félidőben kiütköztek a Bp. Honvéd játékosain a fáradság jelei. A Honvéd, ugyanis több bajnoki mérkőzést játszott az utolsó két hét alatt és sokat kivett belőlük az osztrákok elleni válogatott mérkő­zés is. A jugoszláv csapat jó erOnlétben volt és a második félidőben az igen tartalékos Honvéddal szemben némi fölényt harcolt ki. Antics kie­gyenlített, majd a 67. percben Valók fejes góllal megszerzi a győzelmet. A mérkőzés igen jó, magas színvonalú játékot hozott. A találkozó szép technikai megoldásokkal bővelkedett és idOnként drámai küzdelmet látott a közönség. A mérkőzést a jugoszláv .Matancsics vezette. A vissza­vágóra Budapesten 1955 tavaszán kerül sor. A Spartakiád Sztálingrád és Slovan ÜNV találkozón a védelemnek nem volt sok munkája. Képünkön Sztálingrád egyik támadását Reimann, Vicán se­gítségével kivédi. SPORTHÍREK ♦ A legnagyobb francia sportláp, a párizsi „L’Équipe” cikksorozatban ismerteti Emil Zátopek versenyzői pályafutását. ♦ Svédország—Norvégia 8:2 (3:1, 4:0. 1:1) nemzetközi jégkorongmér­kőzés. ♦ Az osztrák Steiner vezeti de­cember- 5-én a Rómában sorra kerülő Olaszország—Argentina válogatott labdarugó mérkőzést. ♦ Szófiában került sorra a Bulgá­ria—Románia vívómérkőzés NOi tőr­ben 11:5 arányban, férfitürben pedig 12:4 arányban győzött a román válo­gatott. ♦ Wolverhampton—Moszkvai Spar­tak 4:0 (0:0). A moszkvai Spartak utolsóelőtti nyugateurópai mérkőzé­sén 4:0 arányú vereséget szenvedett az angol liga vezető együttesétől. A mérkőzést ködös időben kiárusított stadionban játszották. ♦ A Bp. Honvéd délamerikai por­tyára kapott meghívást. Több dél- amerikai államban január 10-től feb­ruár 28-ig 12 mérkőzésre kapott meg­hívást a Honvéd. ♦ Az angol labdarúgók két nemzet­közi válogatott mérkőzést játszanak a jövő évben Spanyolország válogatott­jával. Az elsO találkozót május 18-án Madridban, a visszavágót pedig no­vember 23-án Londonban vívják meg. ♦ A Bp. Vörös Lobogó labdarúgó csapata, csütörtökön törökországi por­tyára utazott. A magyar együttes négy barátságos mérkőzést játszik Török­országban. ♦ November 26-án francia—ma­gyar—olasz vívómérkőzés lesz Pá­rizsban. Minden fegyvernemben egy- egy versenyző képviseli * 1 a három országot. A magyar csapat Kárpát-i, Tilly, Sákovics, fflek Ilona összeállí­tásban veszi fel a küzdelmet. NEMÍEIVEDEIEM A szovjet futballisták után most szovjet vívókat üdvözölhetünk nálunk. Képünkön Sojcuk (SSSR) küzd Jemelka, a csehszlovák válogatott ellen. A magyar sportbélyegekről Irta: Hajdú Endre, a Filatéliai Szemle c. lap munkatársa A motivumgyüjtők körében az e- gyik legnépszerűbb ágazat: a sport­bélyeg. Ezek gyűjtőinek olyan hatal­mas tábora van, hogy részükre már külön szaklapok és katalógusok je­lennek meg. A sportbélyegek gyűjtői körében nagy népszerűségnek örven­denek az ilyen ábrájú magyar bélye­gek. Az első magyar sportsor ofszet­nyomással az 1925-ben Budapesten rendezett nemzetközi sportünnepségek alkalmából jelent meg. A 100 koronás bélyeg versenypályán felvonuló torná­szokat, a 200 koronás hegycsúcsról lesikló síelőt, a 300 koronás műkor­csolyázót, háttérben a budapesti mű­jégpálya épületével, a 400 koronás fe- jestugró úszót, az 500-as vívómérkő­zést, a 2500-as gátfutót ábrázol, a- mint átlendül a gáton. A második világháború után az ál­lam gondoskodása következtében. a sport Magyarországon tömegmozgalom lett. Népszerűsítésére 1947-ben több-, szinű raszteres mélynyomattal ké~ I szült, sportolókat ábrázoló sor jelent j meg 10 értékben, amelyből 5 érték légipostái célokat szolgált. Ennek a sornak 10 f-es értéke úszóverseny rajtját, a 20 f-es tornászt, a 30 f-es röplabdamérkőzést, a 4t f-es gerely­vetőt, a 60 f-es a sport-tömegmozga­lom emblémáját, a 70 f-es labdarú­gókat, az 1 Ft-os turistákat, az 1.70 Ft-os női kosárlabdázókat, a 2 Ft-os motorkerékpár versenyzőt, a 3 Ft-os repülőket ábrázol. 1952-ben megrendezett helsinki o- limpián Magyarország a harmadik he­lyen végzett. Az olimpia, tiszteletére nagyméretű, csúcsára állított négy­szögalakú, 6 értékből álló sort adtak ki, melynek kivitelezése nem­zetközi elismerést váltott ki. A sor két záróértéke légipostabélyeg. Az o- lasz olimpiai bizottság közreműködé­sével az egyes sportágakat legkifeje­zőbben ábrázoló bélyegeket nemzet­közi díjban részesítették, így a tor­nászbélyegekre kitűzött Alberto Brag- lia-dxjat, — amelyet az olasz tor­nászszövetség ajánlott fel — e sor 1 Ft-os értékének ítélték. Az olasz olimpiai bizottság által felajánlott Nedo Nadi-díjat a legszebb vívóbélye­gért a sor 60 f-es értéke kapta, míg a római Fornari-ház által felajánlott női sportbélyeg díjat a 40 f-es érték nyerte el. A 6 értékből álló olimpiai sor 30 f-es értéke versenyfutót, a 40 f-es úszót, a 60 f-es vívót, az 1 Ft-os tornásznőt, az 1.70 Ft-os kalapácsve­tőt, a 2 Ft-os pedig az akkor épülő Népstadion tervrajzát ábrázolta. 1953-ban megvalósult a magyar sportolók álma: felépült a 100.000 fő­nyi befogadóképességű budapesti Nép­stadion. Ebből az alkalomból az Olim­pia-sorhoz hasonló alakú és nagyságú kétszínű raszteres mélynyomattal ké­szült sorozat jelent meg 10 értékben. A Népstadion sor 20 f-es értéke ke­rékpározókat, a 30 f-es úszót, a 40 f-es tornásznőt, az 50 f-es diszkosz­vetőt, a 60 f-es birkózóversenyt, a 80 f-es vízipólómérkőzést, az 1 Ft-os ökölvívőmérközést, a 2 Ft-os labda­rúgómérkőzést, a 3 Ft-os stafétafu­tást ábrázol, az 5 Ft-os pedig a fel­épült Népstadiont mutatja be. Az 1953 november 25-én Wembley­ben lezajlott angol-magyar futbalmér- közés alkalmából a Népstadion sor Ft-os labdarúgókat ábrázoló értéke „London-Wembley 1953. XI. 5. 6:3“ felülnyomással is forgalomba került. Ezenkívül erről a sorról emléklapot is adtak ki. A magyar posta 1950-ben a Buda­pesten megrendezett sakkvilágbajnok- jelöltek versenye tiszteletére raszteres mélynyomattal sakkmotívumű 3 ér­tékű sort bocsátott ki. A bélyegzés-gyűjtők számára bizo­nyára érdeklődésre tarthat számot az, hogy nevezetes sportesemények al­kalmával változatos motívumú külön- bélyegzőket is szokott használni a Magyar Posta. Sikerhez vezető út Csontos érdeklődve feltekintett és figyeld szeme végigfutott a fiú alakján. Jóállásu gyerek. Nyurga, izmos, jó­kötésű legényke. Apjától örökölt ru­hája alatt ugyan nem sokat lát be­lőle de neki ennyi is elég. Az anyag jónak ígérkezik. Egészséges, edzett, munkabíró fiú. Járása rugalmas. Megnézzük, mit tud a vízben, edzett, munkabíró fiú. Járása rugal­mas. Megnézzük, mit tud a vízben. — Lajos bácsi, hová viszi ezt a fiút — szólt rá a gondnokra. — Megigazítják a kerítést, mert két tartófa már korhadt. — Várjon csak egy kicsit, a kerítés megvárja. Inkább azt mondja meg, hová való ez a gyerek? — A tarackai révész fia. Homokot hoztak ma hajnalban. Most meg ne­kem segít. — Hát csinálják meg azt a kerítést, de aztán hozza Ot ide hozzám. Jól vigyázzon ám, meg nem szökjön És a kerítés javítása se tartson soká, mert öt órákkor el kell mennem. — Jó. majd igyekszünk. Bandi csodálkozva hallgatta a be­szédet. Mit akarhatnak tőle. Nem csinált 0 semmi rosszat, mi bajuk van vele. Az a bozontos szemöldökű úgy mustrálgatta, mint amikor a köröszt- apja lovat vesz a vásáron. A nézése nem haragos ugyan, mégis nyugtalan­ságot keltett benne. A gondnok nem szólt semmit. Ö is végigjáratta szemét a fiún és amikor elindultak, elgondolkodott. A fiú sze­rette volna megkérdezni, hogy kicso­da is volt az, aki megkérdezte, kinek a fia, hová való, de nem merte. Csak tán nem azért haragszik, mert für­dőit? Ez mégsem lehet, mert hiszen megengedte a gondnok. Vagy félórát dolgozgattak már, amikor a gondnok megszólalt: — No. gyerek, nem vagy fáradt? — Már etttíl a kis munkától hogyan fáradnék el? — Nem is a munkától, hanem mert nem aludtál. Bandi ijedten nézett a gondnokra. Talán nem elég serényen igyekezik? Nincsen megelégedve a munkájával? A gondnok egy kis ideig hallgatott, majd ismét megszólalt: — Én most itt maradok, te pedig bemész a lakásba és lefekszel a he- verőre. — De hiszen nem érzek fáradtsá­got. Jót tett a kis feredOzés. • •— Azt teszed, amit mondok. Nem szeretném, ha szégyent hoznál a fe­jemre. Lefekszel egy órára, aztán ide- jősz értem. Addig befejezem a mun■* kát. A fiú elámulva nézett a gondnokra. Világos nappal öt még sohasem küld­ték lefeküdni. Munka közben. Ami­kor dolog is akad. (Folytatás előző számunkból) Az öreg elmosolyodott a fiú tétová­zásán. — Hát tudod-e, ki volt az a bo­zontos szemöldökű? Úgy nészz rá öcsém, hogy nem akármilyen ember az. Érti a mesterségét. Ö edzi az úszó­kat. Akik az országot képviselik a nagy versenyeken. Ebben pedig az ő szava olyan, mint a törvény. Ha (í azt mondja, hogy ez vagy az jó úszó, ar­ról már készíthetik is a fotográfiát. Mert. akit ő a keze alá vesz, az meg se áll a bajnokságig. No erigy hamar, aztán kérd el megint a fürdönadrágot, mert úgy látom, most te kerültél sor­ra. A fiúnak szinte nyitva maradt a szája. Egy híres edzőnek akadt volna meg rajta a szeme? Hiszen ez nem is lehet igaz. Szereti a vizet, úszott is már eleget a Dunában, de versenyen? Mikor még azt sem tudja, milyen is a verseny. Sem azt, hogy micsoda is' az edző? Ű bizony oda se megy. Hogy­isne. Hogy szégyent valljon. Azt sem tudja, mit akarhatnak tőle. Csak akkor indult él a ház felé, amikor mégegyszer rászólt a gondnok. Kábultan botorkált a zöld pázsiton keresztül. A fürdőtelepre közben özönlött a munkából felüdül ni sieti! tömeg. Szinte zúgott a feje a lármá­tól. A kisebbik medencében annyian iürödtek, mint amikor odahaza egy jó fogásnál kihúzzák a kerítőhálót. — Barnára sült iemos atléták minden­felé. Ezekkel versenyezzen ő? Mert hiszen biztosan ezek nyerik a bajnok­ságokat. Ö merjen majd ellenük ki­áltani, 0. az egyszerű révész fia? Fel­öltözötten úgy érezte most magát, mintha a többiek lennének tetőtől talpig felöltözve, ő pedig anyaszült meztelenül járkálna. Dehogy tud most pihenni, amikor ilyen izgatott akkor se : volt, amikor télen beesett a je­ges vízbe. Nehezen telt egy az egy óra. Ötper­cenként kiszaladt a házból, megnézni a villanyóra mutatóját. Amikor pedig letelt az idő, szerette volna vissza- igazítani az óra mutatóját. Izgalmá­ban apróra rágta hüvelykujján a kör­mét. Amikor azonban a gondnokkal megállt a híres ember előtt, egyszerre elszállt az izgalma. A bozontos szem­öldök alól barátságos tekintet sugár­zott felé. A két szürke szem kutatóan, de egyben bíztatóan futott végig a fürdöruhás fiú izmos alakján. — Hány éves vagy, fiam? — Tizenhat leszek az ősszel. — Ügy, tizenhat. A hidegvíztől nem félsz, igaz-e? Akkor hát a nagy me­dencéhez megyünk: Ott kevesebb az ember. A kis csoport érkezése a medence körül felkeltette az érdeklődést. So­kan ismerték az edzőt, kíváncsian fi­gyelték, vájjon ki az új felfedezett. Az edző barátja is izgatott volt, mert hi­szen most az egyszer ő hívta fel az edző figyelmét a fiúra. A fiú félén­ken tekintgetett körül, látszott rajta, hogy nem szokta meg a sok embert: Az edző megállt a medence szélén és rászólt a fiúra: — Zuhanyozd le magad, menj le a lépcsőn a vízbe, kicsit lubickolj, majd ússzál át a. túlsó partra. Amikor a medence végére érsz. fordulj és a víz alatt ússzál visszafelé addig, amed­dig tudsz. Lassan tempózz, nyugod­tan. nem kerget senki. A medence szélét anélkül, hogy va­laki mondta volna, kiürítették a für- dőzők. Sőt a vízben lévők is figyelem­mel kísérték a próbát. A fiú lement a vízbe, kissé alámerült, majd nyu­godt lendülettel elindult a túlsó part felé. Szép, hosszú lábtempókkal lökte előre a testét és vízszintesen fekve a vizen, úgy úszott, akárcsak otthon a folyóban. Az edző szeme már alz első mozdulatok láttán felcsillant. Valóban szépen úszik a gyerek. Nem erőlkö­dik, nem kapkod, ütemesen mozog. Az irama nem gyors, de a mozgása 5.Cyenletes. A <ejét sem tartja mere­ven és szépen elfekszik a vízen. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents