Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-11-03 / 87. szám

Bratislava, 1954, november 3. Ära 30 fillér III. évfolyam, 87. szám. Jolana Komlcikovát, a rybárpolei textilüzem dolgozónöjét képviselőnek jelölték. — Képünkön az műhely legjobb tanulójának Dubnia kovának magyarázza a munkamenetet. iskola­Az évzáró közgyűlések után Perbenyiken október 22-én tartot­tuk meg az évzáró közgyűlést. Erre az alkalomra szépen kidíszítettük a kultúrotthont és a község ifjúsága már fél hétkor gyülekezni kezdett. A fiatalokon kívül még idősek is el- ' látogattak közénk, különösen a helyi | tömegs^rvezetek vezetői. Jelen volt ; Buzek elvtársnő is, aki a Csl$z KB j titkárságát képviselte. Ott volt Ho-1 mola elvtárs is, a CsISz kassai kerü­leti titkárságról, és Eperjessy elv- r társ, a CsISz királyhelmeci járási tit­kárságáról. A gvülést Fetyko Béla, a CsISz a- lapszervezetének elnöke nyitotta meg. Utána Galicky Ilona elszavalta az , If­júság” című verset. Sipos Lajos há­rom magyar népdalt énekelt zongora­kísérettel. E rövid kultúrszámok után, az elnök megkezdte beszámolóját. Az önkritika és kritika alapján elismerte azokat a hibákat amelyek az év fo­lyamán előfordultak és méltatta, az élért eredményeket. A beszámoló alapján Ítélve, ez az év sokkal jobban telt el, mint az előző évek. Nagyobb munkát fejtet­tünk ki és eredményesebben dolgoz­tunk. Az ifjúság többsége a második fokú politikai körök megalakítását is követelte, azért, hogy akik az első­fokú tanulóköröket már elvégezték, tovább képezhessék magukat a ma­gasabb fokú tanulókörben. A CsISz kerületi bizottságának kül­dötte felhívta figyelmünket a X. pártkongresszus határozatainak telje­sítésére, és ennek értelmében az EFSz megszilárdítására. Megemléke­zett Fülöp Zoltán fiatal kombájnos- ról is, aki alapszervezetünk tagja és a CsISz becsület jel vényé vei tüntették ki, mert a kassai kerület legjobb kombájnosa. Amikor a kitüntetést a mellére tűzték, Fülöp Zoltán meg­fogadta, hogy mintakatona lesz. A katonasághoz néhány nap múlva vonul be, úgyhogy alkalma lesz fogadalmát- minél előbb teljesíteni. A jelölő bizottság által kijelölt ve­zetőségi tagokat a jelenlévők egyhan­gúlag elfogadták. Elnöknek Randa Sándort választották meg, aki eddig is mindig komolyan elvégezte a reá­bízott feladatot. A Demokratikus Ifjúság Világszö­vetsége himnuszának eléneklése után a gyűlés véget ért. Ifj. PLACHY IMRE PERBENYIK A Nemzeti ArcvonaJ jelöltjeire szavaznak Ne télietek elvtársak Szeptember 14-én új élet kezdő­dött számunkra. Átléptük a galántai állami szaktanulóotthon kapuját, hogy az esztergályosszakmát elsajátítsuk. A tanulóotthoni élet. a komoly szak- és elméleti előkészületek mel­lett is vidám. Különböző érdekkörök­ben szórakozunk. Mindenki abba a körbe megy, ahol a legjobban felta­lálja magát. Egész otthonunkat a tisz­taság és a rend jellemzi. Nem túlo­zunk, ha azt mondjuk, hogy itt job­ban érezzük magunkat. ‘ mint oda­haza. Munka után, vagy tanulás után kiadós ételek várnak ránk. Ügyszin­tén azok a helyiségek is. ahol tanu­lunk. vagy pihenünk, a legnagyobb rendben vannak. Nagyon hálásak vagyunk ezért a kellemes környezetért, amelyben két évig tanulunk majd. Sokan vagyunk, de még mindig vannak üres helyek, melyek azokra a barátnőinkre vár­nak, akik még nem döntöttek, hogy hová menjenek. Lányok, ne féljetek a .fémipartól. Ne féljetek a gépektől és a része­idtől Szép munka ez. könnyen meg­szokj átok és bizonyára meg is szere­titek. HALÁSZ ÉS DANKÖ, a galántai 6. számú szaktanulóotthon tanulói Megnyíltak a mezőgazda- sági téli iskolák November 1-től 6-ig megnyílnak a mezőgazdasági téli iskolák. Szlovákiá. ban, a megnyílt 355 iskolából 48-ban magvar nyelven és 8-ban ukrán nyelven folyik majd a tanítás. Ezek­ben az iskolákban azok a fiatal fiúk és leányok tanulnak, akik az alsó­fokú középiskola befejezése után el­határozták. hogy a mezőgazdaságban fognak dolgozni. A Kassai Pedagógiai Iskola CsISz- tagjai gondosan készülődnek a köze­ledő Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választás­ra. Az osztályok kollektívái elhatá­rozták, hogy értékes kultúrműsort ta­nulnak be és ezzel fellépnek az agi- tációs központokban, hogy dolgozóink életét a választás előtti időszakban vidámabbá tegyék. Ebben a IV. osz­tály -ollektívája vezet, amely már egy kultúrműsorral fel is lépett az agitációs központban és elősegítette a polgárokkal való beszélgetés siketét. A többi osztályok kollektívái szintén értékes programmot gyakoroltak be. A diákok a kultúrbrigádokon kívül nagy figyelmet szentelnek magának a választásnak. A közös megbeszélésen kijelentették, hogy november 28-án szavazatukat a Nemzeti Arcvonal je­löltjeire adják. Tüntetve mennek az urnákhoz és így kife5ezésre juttatják, hogy egyetértenek a Szlovák Nemzeti Tanács jelöltjeivel, Dénes Ferenccel, a kerületi nemzeti bizottság alelnöké- vel, Mitrova Helénával, a keletszlová­kiai sörgyár dolgozójával, Fógel Jó­zsef tanítóval és Csesznek Bélával. Vidámak voltunk, énekeltünk, ami­kor az autó Dunaszerdahelyróí a kö­zeli falvak felé robogott velünk. Rö­vid idő alatt negyedszer történik már ez meg és aki látott minket, arra qondolt, hogy vájjon hová is megy ez a vidám diáksereg, igaz, hogy a já­rásban ismerik már a dunaszerdahelyi 11 éves magyar középiskola kültúr- csoportját. hiszen a múltban sok he­lyen szerepeltünk és mindenütt si­kerrel. Ahol megkérdeztük, hogy tet­szett-e v« kultúrműsorunk, azt felel­ték. hogy szép volt a műsor, ‘máskor is jöjjetek el. Most is új műsort tanultunk be és a falvakra mentünk ki. Az első utunk Nádasára vezetett. Az újonnan betanult műsorral először léptünk fel. mégis jól sikerült. Jól esett látnunk, amint az elfáradt munkások, szövet­kezeti tagok vidámabbá lesznek, s fel üdülnek. Vidám falujárók Másodízben Hódoson léptünk síin- padra, majd Dercsikán, Sárosfán és Vásárúton. Jártunk Patonyban. Nyá- rasdon és Várkonyon is. Most arról is akarok szólani, hogy mi a célja kultúrcsoportunknak. El­sősorban is a népszokások, népitán­cok felújítását tűztük ki célul. Szép volt a várostánc, amelyet négy lány és négy fiú táncolt, továbbá az úgy­nevezett magyar tánc és több másféle népi tánc. A táncot Matus János 10. osztályos tanuló kísérte harmonikán. Nagy sikert értünk él a ..Betyár­fogadó” című eqyfélvonásos jelene­tünkkel amelyben az 1848-as szabad­ságharc emlékeit idéztük (el. Petőfi Sándor Kard és lánc című versét Erdélyi Pál szavalta. A többi iskolák diákjai jogosan te­hetik fel a kérdést, hogy kultúrsze- replésünk nem-e a tanulás rovására megy. Mi erre azt feléljük, hogy nem megy a tanulás rovására. Nem hogy hátráltatná a tanulást a kul­túrműsorok betanulása, hanem tanu­lásra készteti a diákokat. Ügy gondoljuk, hoqy a falvak kul­turális életét elörelendítjük és fdlu- látogatásaink során közelebb kerülnek egymáshoz a tanulóértelmiségiek és a munkások. Egész biztos, hogy a kultúra egy-egy gyöngyszemét vit­tük él a faluba, amikor a Bank-Bán című operából a ,.Keserű pohár" cí­mű részletet énekeltük. Vagypedig szlovák népdalokat is. Ezzel azt is megmutatjuk, hogy ma a tanulók élete szebb, vidámabb mint a múltban volt. KOVÁCS MIKLÓS, Hódos Tanulni annvit jelent, mint előrehaladni Bz év november elsején elsőízben nyílnak meg a mező­gazdasági ifjúság újonnan átszervezett téli iskolái. Azok a fiatalok, akik a nyolcéves középiskola elvégzése után elha­tározták, hogy a mezőgazdaságban akarnak dolgozni, két éven keresztül, a téli hónapokban november elejétől április végéig ezekben az iskolákban sajátítják majd el a növényi és mezőgazdasági termelés, valamint a szocialista mezőgaz­daság alapjait. A különböző típusú mezőgazdasági iskolák­ban. a mesteriskoláktól, a főiskolákig sok száz meg száz fiatal elsajátítja a szocialista mezőgazdaság irányítását és a természet átalakításának tudományát. A számok a napnál is világosabban beszélnek. Pillantsunk csak néhány évvel vissza a múltra. Az idősebb mezőgazdasági dolgozók közül bárki elmondhatja, hogy a szegény szülők gyermekei szá­mára milyen lehetetlen volt bejutni a mezőgazdasági isko­lába és természetesen protekció nélkül egyáltalában nem ment. A mezőgazdasági iskolában csakis a kiváltságos el- kényesztetett kulák és földbirtokos gyerekek kerülhettek. Leányokat egyáltalában nem vettek fel a mezőgazdasági is­kolába. Egész Szlovákiában csak egyetlenegy felső négyéves me­zőgazdasági szakiskola létezett, míg ellenben ma, csak a bratislavai kerületben négy mezőgazdasági iskola létezik. Míg néhány évvel ezelőtt a mezőgazdasági iskolában aránylag magas tandíjat és internátusdíjat kellett fizetni, ma azoknak a diákoknak, akik jó előmenetelt érnek el, le­hetővé teszik, hogy teljesen ingyen folytassák tanulmá­nyaikat. Mindezt most el kell mondanunk, amikor megkezdték a falusi ifjúság téli iskoláját és azoknak a fiataloknak az ok­tatását, akik már kiveszik részüket az EFSz-ekben a ki­segítő mezőgazdasági munkálatokban, vagypedig az állami gazdaságok és a gép- és traktorállomásokon. A szövetkezeti iskolák mellett ezt az oktatást nyújtjuk a széleskörű me­zőgazdasági dolgozók számára. Téli iskolát minden járás­ban találunk, aszerint, hogy hány látogató jelentkezik, még­pedig, úgy, hogy minden iskolának legalább 14 növendéke legyén. Mindenütt, ahol csák lehetséges, a mezőgazdasági isko­lák mellett téli iskolákat is szerveznek, ahol pedig az nem lehetséges, ott az általános iskolák mellett. A magyar és ukrán nemzetiségű fiataloknak módjukban lesz saját anyanyelvükön előadott téli oktatásban résztvenni. A tananyagot pontos tanterv és tanmenet szerint adják elő A téli iskolák szervezésével kapcsolatos kiadásokat* az állam fedezi. Az állam fedezi ezenkívül a tanulók utazási költségeit, ebédeiket az iskola éttermében, vagypedig más üzemi kony­hán. Ifjúságunk helyesen értelmezi az oktatás jelentőségét és hálás az államnak azért, hogy ilyen alkalmat nyújt a to­vábbképzésre és örömmel jelentkezik ezekbe az iskolákba — amelyeknek látogatása nem kötelező. Jó példát mutattak a nemesolcsai CsISz-tagok, ahol a faluból 17-en jelentkeztek a téli iskolába és a pöstyéni já­rásból a dechticei CsISz-tagok, ahol a 37 jelentkező közül 27 a leány. Veiké Kostolanyből 26 fiatal látogatja majd a téli iskolát Még további CsISz-szervezeteket sorolhatunk fel és olyan fiatal embereket, akik dicséretet érdemelnek. Saj­nos azonban, olyan esetekkel is találkozunk — elenyésző számban — ahol a fiatalok nem fogják fel teljesen az ok­tatás jelentőségét. Sokan a fiatalok közül is azt hiszik, hogy a gazdaságban még ma is elég, ha annyit tudnak, mint az elődeik, akik a sovány földecskéiken dolgoztak. A CsISz feladata, hogy az ilyen és hasonló nézetek ellen küzdjön és meggyőzze a fiatalokat. A mi szövetkezeti tagjaink is tuda­tára ébredtek annak, hogy az egyéni gazdálkodásnál nyert tapasztalatuk és tudásuk nem elegendő és a szövetkezeti nagygazdálkodásban és közös állati termelésben sokkal több tudásra van szükségük. Ezért száz és száz szövetkezetes jelentkezik a szövet­kezeti iskolákba és különböző tanfolyamokra. Már látjuk is, hogy ott, ahol a szövetkezetiek tanulnak, kimélyítik tudásukat, ott szép eredményeket érnek el és fordítva, mindig ott mutatkoznak a gyenge, rossz eredmé­nyek, ahol nem méltányolták kellőképpen az oktatást. És hátul kulloghatnak-e azok a fiatalok, akik a szövet­kezetekben és az állami gazdaságokban dolgoznak? Bizony nem. Ezért felelősségük teljes tudatában kezdje meg az if­júság a tanulást a téli iskolákban. '.hol pedig még nem jelentkeztek elegen, ott fokozottabb mértékben toborozni kell. Nyerjünk meg a téli iskolák látogatására a merőgazdaságban dolgozó fiatalokat, akik öntudatosan elmondhatják, hogy nemcsak beszélnek a szovjet tapasztalatokról és nemcsak itt-ott alkalmazzák, hanem tervszerűen, következetesen fiel is használják a szovjet tapsztalatokat. A fiataloknál éppen a kiképzésüktől függ, hogy mennyire segítenek a magasabb hektárhozamok elérésében és a szö­vetkezeti mezőgazdaság termelékenységének emelésében és vállvetve a szövetkezeti tagokkal milyen mértékben gyorsít­ják meg a szocialista falu felépítését és megszilárdítását. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents