Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-23 / 84. szám

b öl IFJÚSÁG----­1054 október 23 d Látogatás a nyitrai mezőgazdasági főiskolán Szeptember utolsó napján a nyitrai utcáikon gyakran láthattuk, hogy fia­tal fiúk és leányok hatalmas bőrönd­del a kezükben a vár alatt fekvő sziget irányába haladtak. A mezőgaz­dasági főiskola hallgatói voltak, akik egy esztendőre új otthonukba, a Szi­geti úti internátusba 'költözködtek be. Egy ködös őszi este látogattunk el az internátusba, amely vagy száz ablakával mint egy hosszú utca ügy világította be a szeles, csúf e6tét. Bent az internátusbán derűs hangulat fogadott. Magyar diákok iránt érdek­lődtünk, mert hiszen tavaly a mező- gazdasági főiskola rektora felhívással fordult hazánk magyarnyelvű polgá­raihoz, hogy minél nagyobb számban küldjék gyermekeiket a mezőgazda­sági főiskolára. Az iskola szlovák tan­nyelvű, de mindent elkövetnek, hogy a magyar hallgatók tanulmányait megkönnyítsék. Kerestük a magyar fiúkat. Megtudtuk, hogy Győri elvtárs ez agronómia! fakultás hallgatója no­vember közepe felé végez, úgyhogy az év végét már minden bizonnyal mérnöki oklevéllel fejezi be. A szo­bában rögtön láttuk, hogy jó helyen járunk, mert a szlováknyelvű tan­könyvek mellett „Az öntözés alapel- vei" című magyar könyv feküdt. Győri élvtárs éppen vacsoránál volt, így hát lakótársával, Sopkó Istvánnal beszélgettünk. Ukrán fiú, Dubova köz­ségből való, a Dukle mellől. Tanul­mányai befejezése előtt áll és már két éve hogy a legnagyobb egyetér­tésben együtt lakik a magyar Győri­vel. A magyar diákok felől is tőle kapjuk az első felvilágosítást. — Tavaly, félévtáján már vagy tíz magyar hallgatónk volt. Az idén - már nem látom itt őket, úgylátszik átirat­koztak más fakultásokra. Az egyik közülük jó ismerősöm, most a brünni állatorvosi fakultáson tanul. Magyar szót azonban most is hallok, úgylát­szik azért ezidén is vannak új magyar diákok, de a tavalyi szám alig emel­kedett, vagy ha igen, akkor is csak kis mértékben. Közben megérkezik Győri elvtárs. Ismerkedünk, beszélgetünk. Hosszú története van annak, míg a Pozsony- eperjesről származó parasztgyerek el­jutott idáig. Középiskoláit Dunaszer- dahelyen, Győrött és Pesten végezte. 1949-ben szintén Pesten iratkozott be a mezőgazdasági egyetemre, ahol dr. I Máté Imre, Kossuth-díjas tanár elő- ! adását hallgatta. Amikor hazajött, ab- : bahagyta tanulmányait és az EFSz- j ben kezdett , dolgozni. A tanulási vágy azonban nem hagyta nyugton, bár egy szót sem tudott szlovákul, 1950- ben beiratkozott a mezőgazdasági fő­iskolára. Nyelvi nehézségei ellenére vasszorgalomma! tanult s egymás után tette le vizsgáit. Ma már csak a zá­róvizsga választja el a mérnöki ok­levéltől. — Kedvenc tárgyam az öntözőgaz­dálkodás — mondja Győri elvtárs. Pesten még azt hittem, hogy majd a Hortobágyon fogok kísérletezni a ne- gyedfokú szikkel, amelyen nem terem meg más, csak a kamilla, vagy az árjúhcsenkesz. Nem bántam meg, hogy a szlovák egyetemre iratkoztam, mert elsősorban megtanultam szlová­kul, megismerkedtem e szlovák egye­temi fiatalsággal, s köztük barátokra, megértő társakra találtam. Találok én ; majd itt is talajt, ahol tenulmányei- , mat folytathatom. A n agyar fiúknak 1 azt üzenem, ne tartsa őket vissza ez, hogy nem tudnak szlovákul, én sem tudtam, s ma már csak egy hő”ap választ el tanulmányaim befejezésétől — jöjjenek minél nagyobb számban a mezőgazdasági főiskolára. Az elsőévesek közül Szokol Pál elv- társsal a zootechnikán találkoztam. — Nem vagyok egyedüli magyar a zoo­technikán, van itt még Kéméndrö! és a párkányi járásból is egy fiú. J61 érzem magam, nem bántam meg, hogy eljöttem. Háromszáznyolcvan korona ösztöndíjat kapok, anyagi gondjaim nincsenek. Tóbik László, aki az agronómián tanul, szintén elsős, hasonlóan beszél Ő is paresztfiú, tu­dományos alapon akarja folytatni ősei évszázados mesterségét. Beszéltünk e tanárokkal is, Dr. Spaldony, az agronómia dékánja na­gyon meg ven elégedve a mar.,ar fiúkkal — kár, hogy a magyar diá­kok száma az idén alig emelkedett. A tavalyi felhívás úgylátszik nem ta­lált nagy megértésre a magyar nem­zetiségű fiúk között. Reméljük, a jövőben már sokkal több magyar hallgatója lesz a mezőgazdasági főis­kolának, hiszen hazánknak nagy szük­sége van a magyar mezőgazdasági szakemberekre. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ ★ * ★ A CsISz katonai alapszervezeteinek munkájáról Közeledik az idő, , mikor ezer és ezer fiatal fogja a* katonaládáját és elindul, hogy teljesítse a legszebb, a legférfiasabb és leghazefiasabb állam- polgári kötelességét: a katonai szol­gálatot. Ez a cikkem elsősorban azoknak a 'CsISz-tagoknek szól, akik lassan már elköszönnek az alepszervezeteiktől és szervezeti munkájukat valamely ka­tonai alapszervezetnél folytatják. Tá­jékoztatni szeretném őket arról, hogy milyen ott ez élet és milyen felada­tok várnak rájuk a hadsereg CsíSz- szervezeteiben. Az 1948-as februári eseményekig hadseregünkben — Betiesék közvetlen utasítására — politikamentes volt a légkör és a régi kaszámyeszellem u- ralkodott. A katonáknak nem volt jo­guk ifjúsági szervezetbe tömörülniök. A kiképzésen belül politikai nevelés nem folyt. Szűk látókörű gépembere­ket akartak nevelni, akik képesek let­tek volna végrehajtani olyan parancsot is, amely a burzsoáziát újból hata­lomra juttatta volna és egyidejűleg a dolgozó nép szabadságának elveszté­sét jelentené. 1948 februárja óta azonban megvál­tozott a helyzet. Hadseregünket a győzelmes Szovjet Hadsereg mintájára szervezték át. A tisztikarba a dolgo­zó nép legjobb fiai kerültek. Ezek ez új típusú tisztek sikerrel alkalmazzák azokat az ismereteket és tapasztala­tokat, melyeket a Szovjetunió hadse­rege több, mint három évtized a.att összegyűjtött. Teljesen megváltozott hadseregünk szellemi és politikai lég­köre, Á dolgozó néphez hűséges, né­pünk érdekeit, szabadságát, munkájá­nak és boldogságának biztonságát vé­dő néphadsereg ez, amely szükség e- setén megfelelő választ adna az el­lenség kihívó próbálgatásaira. Ebben a hadseregben már a szocia­lista katona, a szocialista embertípus nevelése folyik és ebben a munkában igen jelentős szerepe ven a katonai CsISz-szervezeteknek. A jó CsISz-szervezet a parancsnok legfontosabb és legbiztosabb támasza é6 a nevelő munkában a legnagyobb segítséget nyújtja. Milyen segítséget nyújthat a CsISz-tag? Sokat, nagyon sokat segíthet, e politikai szemináriu­mokon gazdagon gyümölcsöztetheti tu­dását és mozgalmi tapasztalatait. Ér­tékes, tartalmas hozzászólásaival Rí­meli a szemináriumok színvonalát, bő­víti bajtársai ismereteit. Minden po- 1 litikai körben akad olyan katona, oki kevesebbet tud és nehezebben tanul. A jó GsISz-tag segítségére siet a gyengébbeknek. Szabad idejében újból megmagyarázza, megbeszéli vele a po­litikai óra anyagát és ezzel nagyon jó szolgálatot tesz, öntudatos, széles látókörű katonákat nevel. A hadseregben kitűnő lehetőség nyí­lik az agitáció.- munkára. A katonák állandóan együtt vannak a kiképzés alatt és szabad idejükben is és prob­lémáikat is közösen beszélik meg. A CsISz-tag feladata, hogy alkalomadtán a beszélgetéseket helyes irányba te­relje, tartalmassá, tanulságossá tegye és az ilyen beszélgetésekből sok ta­nulságot szűrjenek le é6 jő befolyást gyakoroljanak. A közösségben viszony­lag hamar megismerjük az embereket. Rájövünk, a jó tulajdonságaikra, hi­báikra, képességeikre és politikai né­zeteikre. A nevelőmunke feladata, hogy segít az egyéni hibák kiküszö­bölésében és távolítsa el a téves po­litikai és világnézeti felfogásokat. Néha akad ez alakulatnál olyan, aki a mostoha körülmények folytán nem tudott megtanulni ími-olvasni. He na­ponként kétszer-háromszor csak tíz percet foglalkozunk az ilyen elvtárs- sel, rövid időn belül megszerzi ezt az alapvető tudást, melyet a reakciós iskolarendszer megtagadott tőle. Amit az egyéni politikai nevelő­munkáról elmondtam, az teljes mér­tékben érvényes a harcászati kikép­zésre is. Most pedig még néhány szó a CsISz közösségi munkájáróf. Á CslSz-szer- vezet munkájának legfontosabb része a taggyűlés. A tagok itt beszélik meg és itt osztják szét a feladatokat, meg­vitatják és orvosolják a hibákat, ki­értékelik az elért eredményeket, itt van helye a bírálatnak és az önbírá­latnak is. Ugyancsak a taggyűlés fog­lalkozik a katonák személyi kérdései­vel, fegyelmi ügyeivel 6tb. A taggyű­lésen belül rendfokozatra való tekin­tet nélkül az egyenjogúság és e bí­rálat szabadsága érvényesül. Érthető tehát, hogy az ilyen taggyűlés hatal­mas lendítő erőt jelent ez alakulat életében. (Folytatás következik) 1 DR. TUSÉRA MIHÁLY gyerihekorvos. Legdrágább kincsünk a zocialista ha­zánkban, pár­tunk és kormá­nyunk igen nagy ügyeimet szentel az új generáció ne. velésére. Ez értheti! s. mert az egész­séges ifjúnemze. fék, egészséges nemzetet jelent Szért nálunk a leg­drágább kincs a gyermek. Mi pedig orvosok, minden tudásunkkal támogassuk ezt az irány­vonalat. A múltban az egyszerű, falusi em­berek alig tudták valamit az egyes betegségekről. A drága orvosi köny­veket csakis a kiváltságos osztály használatára írták, mert az egyszerű dolgozó ember számára egy vagyont jelentett egv ilyen orvosi könyv. Ma minden dolgozónak lehetősége nyílik arra. hogy ezen a téren is ké­pezhesse magát. A fiatal mamáknak különösen nagy szükségük van orvosi tanácsokra, mivel gyermeküket a leg. fejlettebb orvosi tudomány alapján akarják felnevelni. Most egy olyan betegséggel fogunk foglalkozni, amely gyakori eset csecsemőknél is. Meg kell* jegyeznünk, hogy nagyon gyakori eset nálunk a csecsemő bélhurut és keilt! hozzáértéssel megakadályozhatjuk. Mit kell tennünk? Legtöbbször csecsemőknél fordul elő. Mondhatnánk úgy is, hogy a csecsemő- bélhurut fellépése bizonyos mértékben bizonyítja, hogy hiányos az otthoni tisztaság. Ez a betegség a mestersé­gesen táplált csecsemőknél gyakrabban fordul elő. Különösen veszélyes a ko­raszülött gyermekeknél. A bélhurut előidézésénél a legnagyobb szerepet a csecsemő- tápláléka játeza és az, hogy tisztán készítsék elő. Az utóbbi években elegendő, jómi­nőségű szárított tej (SUNAR) áll rendelkezésünkre. Ez igen nagy hala­dást jelent a csecsemőnevelésben, mert lehetőséget nyújt arra, hogy bármikor friss, zamatos tej keveréket készíthessünk. A szárított tej jól be­vált. A szárított tejjel táplált csecse­mők jól fejlődnek. Elkészítése azon­ban nagy figyelmet követel. A leg­fontosabb. hogy használat után azon­nal főzzük ki az edényeket, üvegeket stb.. meri az edényekben maradt tej- maradék, különösen fűtött szobában, nagyon hamar bomlásnak indul, en. nek következtében hihetetlen gyorsa­sággal nőnek és szaporodnak a bakté­riumok, melvek a legtöbb esetben a bélhurutot okozzák. Mi a bélhurut ? A gyomorbélrendszer a nagyobb, vagy nem megfelelő tápanyag által való megterhelésre, felmondja a szol­gálatot, mert nem tud rendszeresen dolgozni. A működési zavar azáltal súlyosbodik hogy egyidejűleg bakté­riumok vannak jelen, vagy hamarosan odajutnak. A bél hurut első tünete az, hogy a gyermek étvágytalan lesz, hányni kezd. megtúrosodott tejet hány ki rögtön az étkezés után. To­vábbá naponta 5_8szor van hasmenése. A széklet híg, vizes, nválkás, zöld- színű. túrós. A csecsemőt nem mindig gyengíti le, némelyik egészen jól tart­ja magát. Kétféle bélhurutot ismerünk: 1. Heveny táplálkozási zavar (akut bélhurut) egyszerű dyspepsia. 2. Toxikus dyspepsia, súlyos bél­katarus. Hogyan védekezzünk ? A csecsemő gyomor-bélrendszere, csak akkor tud megfelelően dolgozni, ha a csecsemő táplálkozásánál bizo­nyos időközöket (3—4 órát) tartunk be. A gyomornak erre az időre nagy szüksége van a táplálék teljes feldol­gozására. Ha rövidebb időközben jut­tatunk táplálékot a gyomorba, azt a gyomor nem bírja feldolgozni. Már­pedig tudjuk, hogy a fel nem dolgo­zott táplálék izgalmakat kelt a belek­ben, amely egyúttal jó talajt nyújt a baktériumoknak és ezáltal áll be a bélkstarus. Mi, orvosok alig találkoztunk még olyan esettel, hogy a csecsemő túl- könnyen lenne felöltöztetve. Annál gyakoribb a túlpakolás, túlöltöztetés. Szegény csöppség izzad, kapkod a le­★ ★ ★ Hímzéssel díszített kardigán A munkát e kardigán alján kezd­jük, elejét 70-70, hátát 120 szemmel és 2 símé és 2 fordított váltakozásá­val 10 cm-t kötünk. U-táne mintásán dolgozunk a mellékelt leszámolható rajz szerint a munka színén sírna, visszáján fordított sorokkal. Az egy- másfölött eltolódó szemeket a sima sorokban fordítottnak’, a fordított so­rukban .simánál kötjük Elején a kö­zépvonal felé eső oldalon 8 szemet oda-vissza simán, vagyis lusta kötés­sel kötünk, megfelelő helyen e gomb­lyukakat is beledolgozva. A 10 cm-es patentkötés után ez oldalvonalon min­den 6. sorban 1 szemet szaporítunk 20 cm-es oldalmagasságig. Itt fo­gyasztjuk a karkivágást: befejezünk egyszerre 6 szemet, majd 3, 2 és 4- ffzer 1 szem fogyasztás után egyenesen kötünk a vállig. A középvonalon a karkivágás vonalától 16 cm-re fo­gyasztjuk a nyakkivágást: befejezünk 12 szemet, ’majd 3 és 2 szemet fo­gyasztunk, utána 1 szemenként fo­gyasztunk a vállig, vagyis 5 cm ma­gasságig. A váll szemeit 10 szemen­ként fejezzük be. Hátát a kerkivágásig az elejéhez hasonlóan szaporítjuk az oldalakon. Karkivágásnál 7x1 szemet fogyasztunk, majd egyenesen kötünk a vállig. Itt képletesen három részre osztva a szemeket a szélső hermado- kat 10 szemenként, a középső herma- dot egyszerre befejezzük. Ujjait 50 szemmel kezdjük. 10 cm pötentkötés után 60 szemre szaporítjuk ez 1. min­tás sorban. Utána minden 4. sor ele­jén és végén 1-1 szemet szaporítunk a megfelelő bőségig, majd egyenesen kötjük a hónaljig. Innen kezdve min­den sor elején 1 szemet fogyasztunk 16 cm magasságig. A megmaradt sze­meket egyszerre befejezzük. A kész részeket nedves ruhán át kivasaljuk és a mellékelt leszámolható rajz sze­rint tetszés szerinti színnel kereszt- szemekkel behímezzük a mintát. Nya­kát piros lyuksorral behorgoljuk és zsinórra! összehúzzuk Ugyancsak zsi­nórt fűzünk a derekába. gyermek vegő után, nem alszik jól, sir és minden módon arra törekszik, hogy kiszabadítsa magát. Sok esetben dys- pepsiát kap. Fontos dolog, hogy a csecsemő olyan táplálékot kapjon, amelyben az egyes tápanyagok megfelelő arányban van­nak egymáshoz. Az anyatejben mind­ezt megtalálhatjuk. S tehéntejet azon­ban még más tápanyagokkal kell ke. verni. Minél fiatalabb a gyermek, an­nál érzékenyebben reagál a szerve­zete a legcsekélyebb káros behatásra. Óvnunk kell a gyermeket az influen­zától, középfültögyulladástól és más betegségektől, mert ezáltal is bélhurut áll be. A csecsemő elválasztása. Az új ételeket csak kis mennyiség­ben szabad bevezetni a csecsemők­nél. Fokozatosan emeljük az adagot a normális mennyiségre. A „különösen” érzékeny gyermek a gyors elválasz­tásra hasmenéssel felel. A bélhurutos gyermek kezelése. Első feladat, az emésztőszervek te­hermentesítése és pihentetése. A gyér. meket 6—12 óráig koplaltassuk. Ez­alatt az idő alatt, csak teát kap szacha. rinnal (a cukor elősegíti a hasme­nést)), hogy pótoljuk a folyadékvesz- tességet. Aztán, tia anyatejjel táplált csecsemőkről van szó, az első nap 70- 100 grammot kap egv evésre, másnap 100—130 gr., majd normálisan. — A mesterségesen táplált csecsemőknél 6—12 órai koplalás után az első napon egyharmados, második nap feles, majd kétharmados tejtáplálékot kap. Majd áttérünk a csecsemő korának megfelelő, vegyes táplálékra. Súlyo­sabb esetben biztosabb lesz, ha a köpi laltatás után LAKTONT adunk a gyereknek, a széklet megjavulása után RELAKTONT, majd SUNART. Persze a csecsemő korának megfele­lően feles, vagy kétharmaíS? keve­rékben. Egyszerű dyspepsia esetén ezzel a kezeléssel a legtöbb esetben pár nap alatt rendbe hozhassuk az esetet. Sú­lyosabb bélhurutnál (toxikus dyspep. siánál) azonnal oivoshoz keli for­dulni. a kezelés hosszabb időt vesz igénybe. Sütés-Főzés Töltött diótorta Hét tojás sárgáját habosra keverünk 14 dkg cukorral. Hozzáteszünk 3 dkg finom zsemlyemorzsát és 14 dkg őrölt cőt és végül a hét tojás keményre kevert habját. Természetesen ezekkel is jól elkeverjük. Két részletben süt­jük meg, ha kihűlt, megtöltjük a kö­vetkező krémmel: 2 és fél deci ke­mény, cukros tejszínhabba belekeve­rünk 5 dkg finomra őrölt mogyorót es három kis lap feloldott zselatnt. A megtöltött tortát barna mázzal vonhatjuk be és cukros gyümölcsök­kel díszíthetjük. Stefánia torta Nyolc tojás felvert habját 15 dkg cukorral, 20 dkg őrölt mandulával (esetleg dióval), egy -kanál finom mor­zsával jól elkeverünk és három rész­ben megsütjük. A nyolc tojás sárgá­ját 12 dkg cukorrai jó habosra el­keverjük, beleteszünk egy késhegyül lisztet és 4 dl forró tejet. Gőz fölött, folytonos keverés közben sűrűre főz­zük. Mikor kihűlt, 15 dkg habosra ke­vert vajat és két szelet reszelt cso­koládét keverünk hozzá. A torta te­tejét is ezzel kenjük be. Lúdgége (csigatészta) Érdekes, hagyományos, ünnepi leves­tésztája a vidéki magyar embernek. A vékonyra nyújtott, szép, sárga gyúrt tésztát kockákra vágjuk. Az egyes koc­kákat vékony pálcikára csavarjuk ’ és vérig hengergetjük e külön e célra ké­szült, sűrűn rovátkáit kis deszkán. A rovátkák belemélyednek a tésztába s mikor a pálcikákról lehúzzuk az így kialakult kies csövet, az csakugyan olyan, mint a lúdgége. Egy-két napin deszkára szétterítve szárítjuk. A for­ró húslevesben kifőzzük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents