Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-10 / 54. szám
6 UI IFJÚSÁG 1954. július 10. & tectvruM ATOMENERGIÁS SZÁRAZELEM Nagyjelentőségű felfedezésről adnak hírt a tudományos szakfolyóiratok, s e* a felfedezés annál nagyobb figyelmet érdemel, mivel mindjárt gyakorlati alkalmazására is sor kerülhet. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy sikerült ae atomenergiát közvetlenül elektromos energiává átalakítani. Eddig ugyanis csak arra volt lehetőség, hogy az atomenergia felszabadításánál fellépő óriási hőmennyiséggel vizet forraltak fel, a keletkezett gőzzel turbinákat és a gőzturbinákkal áramfejlesztőgépet hajtottak meg. Ez az energiaátalakítási módszer azonban rendkívül költséges és nagy energiaveszteséggel is jár, mert a legjobb gőzturbinák is a hőenergiának legfeljebb 40 százalékát hasznosítják. Ezért Olyan eljárás után kutattak, amelynek segítségévei az atomenergia közvetlenül, minél kisebb veszteséggel alakítható át elektromos energiává, vagyis villanyárammá. Ismét a tranzisztor Hogy azonban ne keltátok túlzott reményeket, tegyük hozzá: az eljárás még távolról sem alkalmas nagy árammennyiségek termelésére, mert nem is alkalmazható »tomerőtele- peken. Mégis nagy horderejű felfedezés, mert olyan kutatásokra ad lehetőséget, amelyek nagy árammennyiségek közvetlen előállítására is módot nyújthatnak. De e lehetőségtől függetlenül is, nagy vívmány az atomenergiás szárazelem — röviden így nevezhetjük, mert még leginkább a villany zseblámpában használt szárazelemhez hasonlítható. Az atomenergiás szárazelem szí- ve-lelke egy kristályerősítő, úgynevezett tranzisztor. Lényeget és előállítását „A technika világából” rovatban már korábban ismertettük (február 5-iki számunkban „A rádiótechnika törpe óriásai” ás február 19-iki számunkban „Rádiókristályok tenyésztése címmel). Itt most csak annyit a tranzisztorról, hogy lényegében egy kristályból és két hajszálvékony drótból áll, s mindarra használható, amire a hasonlíthatatlanul bonyolultabb, érzékenyebb és sokkal drágább rádiólámpa: egyenirányításra és erősítésre éppúgy, mint rádióhullámok terjesztésére. Sugárzásból villanyáram A tranzisztor azonban nemcsak a rádiótechnikában idézett elő forradalmat, hanem — mint már mondottuk — az atomenergia hasznosítása terén is. Rádióaktív, állandóan boruló atomok sugárzását alakítja át elektromos . nergáává. Ilyen sugárzó anyag például a „stroncium 90” nevű elem is, mely hulladék- anyag formájában tömegével kerül ki az atomerőtelepekről. Ha a „str iciurn 90” borsónyi mennyiségét megfelelő módon a tranzisztor kristálya mellé teszik, a tranzisztorban elektromos áramlás indul meg. Miért? Mi történik? Az, hogy a „stroncium 90” bomlása közben állandóan nagysebességű elektronokat bocsát ki. Az elektromos áram pedig nem más, mint elektronok áramlása. Csakhogy nem közvetlenül a „stroncium 90” kirepülő elektronjaiból keletkezik az elektromos áram, hanem az történik, hogy a stroncium minden egyes elektronja 200.000 lassú elektront hoz mozgásba a tranzisztor kristályában, s így jön létre az áram. A létrehozott áram teljesítménye mindössze egymilliomod része a wattnak, de elegendő ahhoz, hogy például hallható hangot idézzen elő a telefon hallgatókagylójában. Minthogy pedig egy ilyen stronciumos áramszolgáltató telep nem nagyobb egy gyüszűnél, nagyon is kézenfekvőnek látszik alkalmazása például hordozható, parányi rádiókészülékekben és számos egyéb kis energiát igénylő híradástechnikai berendezésekben is. Több ilyen gyű- szűnyi áramforrással már kis hatósugarú rádióberendezést is működtetni lehet. Húsz évig egyfolytában Ügy számítják, hogy e parányi telepek áramszolgáltatási élettartama 20 év. Körülbelül ennyi idő alatt csökken annyira a „stroncium 90” elektronkibocsátó képessége, hogy azontúl már nem alkalmas hasznosítható teljesítményű áram gerjesztésére. Az atomenergiás szárazelemnek ez is nagy előnye még, hogy rázkódásra és ez időjárás hömé’-- sékleti változásaira teljesen érzéketlen. Mindent egybevetve: az áramgerjesztés e parányi, új eszközére nagy jövő vár, s még nagyobb lehetőséget nyitott meg az atomenergiából közvetlenül nyerhető elektromos energia tömeges termelésének. A BEKE TANKJAI A brno-Iiesini Antonín Zápotocky üzemben vagyunk. Az üzem udvarán az éppen most elkészített Zetor-25-ös traktorok sorakoznak. A 25-ösöket hamarosan felváltják az óriáskerekű és hernyótalpas Zetor-35-ös traktorok Születőben az új típus — Egyre gyakoribbak a követelmények, hogy a kitűnő Zetor-25-ösök mellett kezdjük meg még erősebb gépek gyártását — mondja Ohanke elvtárs, aki külföldön ismerteti, bemutatja gépeinket. 1951-ben kezdtük el « kísérletezéseket. A traktorvezetők munkaközössége a kísérleti műhelyben nehézségeket, akadályokat legyűrve, hozzálátott a munkához. Nehezen tudnánk megszámlálni az új Zetor megteremtésére fordított áldozatos munkaórák számát. Ma, három évvel az elkezdett munka után, kipróbálták az új gépet és jóváhagyták sorozat gyártására. Jól sikerült próbák Az első alapos próbák arról tanúskodnak, hogy kivételesen jó minőségű az új traktor. A mezőn, erdőben és más térepen megtett nosszú kilométerek felszínre hoztak még néhány apró fogyatékosságot. Ezek eltávolítása után » Zetor-35-ös üzemünk büszkesége lett. Az Antonín Zápotocky üzem dolgozói főként azt becsülik benne, hogy kevés üzemanyagot fogyaszt. — Nagyon elégedett vagyok — mondja Chanka elvtárs — egyelőre még számadatokat nem közölhetünk, de azt elárulhatom, hogy teljesítménye alapján, az új Zetor ma a legjobb traktor Közép-Európában. Az új hernyótalpas Zetor modern felszerelésével, berendezésével lehetőséget nyújt arra, hogy ne csak a mezőgazdasági munkákban alkalmazzák, de nagyon jól felhasználhatják ez erdészetben és ez építőiparban. Megvan annak a lehetősége, hogy további újításokkal egészítsék ki. Nagy érdeklődés külföldön Propagáoiós osztályon, a fali táblák közül kiemelkedik a Zetor táblája. A világtérképen kék fonalak futnak szerte és a fonalak végén »pró Zetorok láthatók. Brazíliában, Nyugat-Afrikában, Kínában és sok-sok más helyen ismerik már traktorainkat. Az új hernyótalpas és kerekes Zetor-35-ösöket, az üzem már bemutatta néhány külföldi kiállításon. A levelek sokasága azt bizonyítja, hogy mindenütt nagyon tetszett. Örülnek is ennek a tervezők. A siker további lelkes munkára ösztönzi őket. Lehetséges, hogy a közeljövőben még erősebb gépek gyártását kezdik el. Meglehet, hogy a Zetor-15, 25, 35-ös traktorok rövidesen új társat kapnak és ez lesz a Super Zetor. Még ez évben megjelennek a földeken Már a sorozatgyártás előkészítésén dolgoznak. A 35-ösök rövidesen kidübörögnek az üzem kapuján, t kitűnő új gép volánjához ülnek a vezetők, csattogva megindulnak a hernyótalpak, belevágnak « föld húsába és az eke felhasítja termékeny földjeinket. VILÉM KRATOCHVÍL A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN az erfurti RFT Funkwerk üzem ultrahangokkal dolgozó készüléket vezetett be alumínium hegesztésére. A 200.000 rezgésszámú ultrahangokat a hegesztés helyére irányítják, ehol ezek kiküszöbölik ez oxidálódást és ily - módon elsőízben teszik lehetővé az alumínium tökéletes hegesztését. * * * A MAGYAR újítók állandóan foglalkoznak a vagonok kiürítésére szolgáló bHlenő-szerkezetek tökéletesítésével. A legújabb típus a földalatti betonaknában helyezkedik el és két részből 411: az alsó betonlapra erősített keretből és a billenő-hídból, mely erre kapcsolódik. A vasúti kocsit a billenőhídra tolják, ennek működését két 75 lóerős csigesor segítségével nagyteljesítményű villanymotor biztosítja. Kiürítés közben a kocsi két szilárd ütközőre támaszkodik. A billentes 30—500 alatt történik. A bitlenőszerkezet két változatban készül: jobb- és baloldali működésre. Lehetséges azonban olyan megoldás, hogy két egymással szemben elhelyezkedő billenőszer- kezet ugyanabba az'aknába üríti ki az árut. Figyelemreméltó a billenőszerke- zet nagy teljesítménye: óránként 20 vagont ürít ki. A BOROSZLÓI ÉS A STETTINI ORVOSI AKADÉMIA tudósai szüntelenül fáradoznak a lakosság egészségügyi színvonalának emelésén. így Teniewski professzor a stettini orvo ~i akadémián a süketség elleni harcnak szentelte tudományos munkásságát, ugyanott Starkiew,icz professzor nagy sikereket ért el a szem szaruhártyájának transzplantációja terén. Boroszlóban és Stettinben újonnan alapított orvosi akadémiák e városok legfejlettebb főiskolái közé tartoznak. A boroszlói akadémián több mint 4000 orvostanhallgató tend, a stettini akadémia hallgatóinak száma 1705. A tadzsikisztáni kolhozok és gépállomások újrendszerű permetezőgéppel védik a gyapot-ültetvényeket a mezögazdasáyi kártevőktől. Holnapra kiderül Lelesz felett EBÖSEM VIRRAD. A fény még viaskodik a homállyal s az ólmos felhők közül csak itt-ott villan ki az ég azúrkékje és a nap úgy világít a pisz- kosszinű fellegeken át, mintha valaki kutyafuttában öltötte volna a felhő hátára a foltot. Nehezen ébred a falu. Tegnap már megkezdték az aratást a szövetkezet földjein. A mezei csoportok is erősen igyekeztek a kukoricásban, hogy mire beáll a munka dandárja, minden munkáskéz az élet betakarításában segéd, kezzék. Az éjszaka vihar jött. Késő este még sokáig nézhették a szerelmesek a csillagokat, de éjfél után egyszerre eltűnt a csillagos ég és egybeolvadó villámlások kísérték a robogó felhőket. Szél cibálta a fákat, nehéz eső zúdult a földekre. A szövetkezet tagjai nyug-, talanui a termésre gondoltak és most. ahogy megvirradt, néhánvan kifelé baktatnak a földekre a latyakos úton és idegesen kémlelik, mit művelt a vihar. Az árpát kicsit földre nyomta, de a keresztsorosan vetett búza dacolt az idővel. Kis időre kitisztul, csak az ég peremén lapulnak furcsán kéken-lilán a felhők. Öt óra körül csoportokban, kerékpáron indulnak a kőművesek, ácsok a közeli építkezésekre. Néhányan az au. tóbuszra várnak. A falu délkeleti részén, a kiszáradt Bene-tó partján, — ahol szemet-lelket gyönyörködtetve épül a szövetkezet gazdasági udvara — már élénk az élet. c-í-T gS száz követelő állati hang hallatszik a hosszú istállók, alacsony ólak között. A hangszóró most hallgat. A munkára szólító zene és felhívás ma elmaradt. Csupa lucsok minden. A közeli brigádközpontban árván vesztegelnek a kombájnok és az aratógépek, a traktoristák pedig szemrehányó tekintettel kémlelik az eget. A szövetkezet irodájában az aratásról folyik a szó. Kombájnnal már kicsépeltek négyszáz mázsa őszi árpát d° a többit már csak kézzel lehet vágni, annyira leverte a vihar. Egyesek azt remélik, hogy valamennyire még talpra áll a termés, de mikor megpillantják az égre tóduló csúnya sötét felhőket, ajkukon elhal a szó.- Hosszú csönd. S mikor megéred az eső sú'rü, nehéz függönye, szitkok sisteregnek, ráncba gyűrűdnek a napbarnított homlokok és érzi az ember hogy ezek az idős parasztok már igazán magukénak tudják, érzik a szövetkezetei. A fiatalokra tereljük a szót. A ráncok egy árnyalattal mintha elmélyülnének. — Csak neve van a CsISz-szerve- zetnek, de élet az nem sok van benne — kezdi Palágyi elvtáiis, a párt el. nőké. — Sokáig azért panaszkodtak, mert helyiségük nem volt. Most két szép szobájuk van rádióval, sakkal, a szövetkezet mintegy 150 könyvet ajándékozott a szervezetnek, a legszebb hanglemezeket is nekik adtuk, még sem megy a munka. Esténként néhányan összeülnek sakkozni — env- nyi az egész. Vezetőségi és taggyűléseket nem tartanak. A politikai körök munkáját még máig sem értékelték ki. Egyszóval a fiatalok nevelése gyenge lábon áll. Mások is beleszólnak a beszélgetésbe. A szövetkezetben kevés fiatal dolgozik. Azok közül sem a CslSz-tagok a legjobbak. Miért is vágyódnának a szervezetbe, ha semmi érdekesség nincs ott. Lelesz ifjúságának csak cgyharmada CsISz-tag, de azok sem élnek szervezeti életet. Nyáron hazakerültek a diákok is szép számmal, de édes keveset segítenek. Inkább csak papolnak, de nem mutatják meg hogyan kell szervezni. Kint szakad az eső. Néha-néha megszakad a beszélgetés és a cudar időre terelődik a szó. Egv-két sóhaj szakad fel az aggódó mellekből. A leleszi helyzetért a CsISz járási bizottsága is felelős. A pionírok CsISz- taggá avatását addig húzták, halasztották, míg befejeződött az iskolai év. Nagv elvtárs. aki járási funkcionárius és esténként otthon ül a fiatalokkal, kicsit többet törődhetne a szervezeti élettel, Kobák elvtársnő pedig, aki féléves CsISz iskolát végzett, ió lenne ha nem feledkezne meg a beléje helyezett bizalomról és ..nincs időm” mesékkel nem bújna ki a felelősség alól. A szervezet jelenlegi elnöke, Kázsmér pedig becsapta a tagságot, mikor elvállalta funkcióját, Azt, hogy őt „nem érdekli semmi” megmondhatta volna, amikor bizalmukkal ajándékozták meg a leleszi fiatalok. A meg-, oldás az, hogy útilaput az ilyen elnök talpára, a tanulság pedig az. hogy ügyeljenek a leleszi fiatalok, hogy máskor ilyen nemtörődöm emberek n? kerülhessenek be a vezetőségbe. * * * MIKOR SZÜNETET TA*RT az eső, felszaladok a leleszi gazdasági technikumba. A dombra épült kastély alapjait még az 1900-as években rakták le. Azóta ameddig köröskörül ellát a szem. minden az apáturak , birtoka volt. A falu parasztsága csak a hatalmas táblák szélén juthatott egy kevéske földhöz, vagv pedig beállt béresnek a papi birtokra. Ezen ősi falak között nevelkednek ma a korszerű mezőgazdasági tudomány harcosai, az új mezőgazdasági szakemberek. Nagy. nagy feladatok megvalósítása előtt áll az iskola ifjúsága. Amikor felérek, éppen az első osztály évzáró vizsgái folynak. Bujánszky Anna, Sugár László és Pandi Sándor, az osztály legjobb tanulói. Szövetkezete' ben, kísérleti állomásokon szeretnének minél előbb dolgozni. Közben az igazgató elvtárssal beszélgetünk az iskola terveiről és az eddig megtett útról. Nézegetem a -kiváló sporteredményekért és a kiemelkedő kultúrmunkáért kapott okleveleket. Mindezek arról tanúskodnak, hogy a szervezet kielégítően dolgozik de vlahogy mégis elszigetelődik a falu ifjúságától. Szervezeti téren keveset segítenek a tapasztalatlanabb falusi szervezetnek, „mennek a maguk útján.” Annál is bosszantóbb ez a helyzet, mert az iskola és a szövetkezet között is igen hiányzik az egvetértés. Mindenki a maga szemszögéből magyarázza a hibákat. Egy dolog azonban biztos: sokkal többet segíthetne egymáson az iskola és a szövetkezet, ha megértés lenne közöttünk. Nagy hibát követ el a szövetkezet vezetősége, amikor visszautasítja a szakmai tanácsokat. de -- iskola vezetői is messze állnak az igazságtól, ha úgy reagálnak a szövetkezeti tagok bírálatára, mert azok megkövetelik a mezőgazdasági iskola tanulóitól a rendes, példamutató munkát. — hogy „az iskola nem béreseket, hanem szakembereket nevel” Ehhez csak annyit, hogy a béresek ,-é, gén megszűntek létezni és vele együtt el kellet* volna tűnni az efféle hangnemnek is. A dolgozók jogosan megkövetelik, hogy a jövő gazdasági szákembere, ha kapát fog a kezébe, 'ne végezzen kontármunkát. íróasztal mellől elméleti úton nem lehet megteremteni a szocialista mezőgazdasagot. Aki ismeri a szovjet irodalmat, tudia azt is, hogy a -szovjet agronó- mus, mérnök nem érzi magát muzsiknak. ha kapát, vagy kaszát fog a ke zébe. A mi iskoláinkban pedig ezentúl is úgv lesz, hogy á dolgozók bele szólhatnak abba, hogy mit és hogyan tanul az ifjúság. Rendezni kell ezt az ügyet. Nem a szenvedélyek, hanem a higgadt, józan meefonto'ás útién. A segítő szándék mindkét fél oldalán megvan. Ha megoldódik ez a kérdés, a falusi ifjúság szervezete is többet tanul az iskolai szervezettől. A tudományos előadások rendezésébe, kísérletekbe, kultúrmún. kába sikerül bevonni Lelesz egész ifjúságát. * * * A KASTÉLYTÓL ALIG EGY Kö- HAJÍTÁSNiYIRA húzódik meg szerényen a major. Itt van Leleszen a harmadik CsISz-szervezet. Igaz, hogy mindössze 14 tagja van, de munka, iával példaként szolgálhat a falusi szervezetnek. Rendesen befejezték az oktatási évet. taggyűléseket rendszeresen tartanak és kul túrcsoportot is szerveztek. Kicsit kevesen vannak és ezért gyakran keresnek együttműködési lehetőségeket a másik két szervezettel. Ez azonban nem mindig talál megérté'--- ”---t az állami gazdaságon dolgozó fiataloknak olyan érzésük támad, hogy őket. a néhai cselédek gyerrr-'-eit. unokáit még mindig lenézik. Jó lesz itt egy kissé megállni és elgondolkozni. Lelesz egy rohamosan fejlődő sző. vetkezeti falu, ahol az új élet győzelmesen halad a legyőzhetetlen megerősödés felé. Az idősebb generációk áldozatos, fáradságot nem ismerő munkáénak eredménye ez- elsősorban. — Lelesz fiatalságának csak egy kis töredéke maradt a föld mellett. Va a- hogy elidegenedtek a gazdag, a termékeny és csodálatosan szép szülőföldtől Szerteröppentek a különféle iparágakba. iskolákba és a régi veszede'- mes csíra kihajtott bennük: lenézik, megvetik a paraszti munkát. Ennek a következménye az. hogy a kis baráti körök, apró csoportok nem bírnak felolvadni az Ifjúsági Szövetségben, ez szülte az állami gazdaság fiataljainak kisebbségi érzését, ezért nem minden mezőgazdaságban dolgozó fiatal tagú a CsISz-nek. Álljanak hát sarkukra Lelesz öntudatos fiataljai és gyomlálják ki soraik közül az efféle hazug és ellenséges nézeteket. Nem lesz könnyű munka, de segítőkre találnak az idősebb elvtársakban. a leleszi szövetkezet becsületes dolgozóiban. A kétnapos eső, zivatar, nehézségeket okozott, de a falusi dolgozók szorgos akarata legyűri a problémákat. Az egész ország az aratást figyeli. A munkásfiatalok az üzemekben fáradságot nem ismerve, segítik az aratást. Az új gépek légióit gyártják. Lelesz ifjúsága pedig szétzilálva, közömbösen nézi az erőfeszítéseket? Nincs ez így jól! Kapcsolódjatok be a munkába és munkaközben megoldódnak a nehézségek is. Én nem születtem Leleszen. mégis szeretem ezt a Latorca menti ősi települést mert igaz, új ügyért harcol és minden nap győzelmeket avat. Lehetséges az, hogy a leleszi fiatalok, akiknek szüleik, rokonaik küzdenek a legférfiasabban, nem büszkék erre ? Félre hát a tompasággal, közönnyel ! Holnapra kividül, elosztanak a terhes felhők és kidübörög minden gép a határba. Ma még szakad az eső, de a műhelyben már készül az ötletes szalmagyűjtő szekér, hogy takarmány legyen télire, hogy kárba ne vesszen még a pelyva sem. Józan előrelátással alkotnak a dolgozók. Hát még na maguk mellett éreznék a fiatalok tüzes lendületét. Válaszol! hát Lelesz ifjúsága! SZŰCS BÉLA
