Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-23 / 84. szám

1954. október 23 3 ÓI IFJÚSÁG---­Blahovics Sanyi, szakaszagronómus örömmel állapítja meg, hogy minden rendben van, az éjszaka nem történt semmi baj. kavarognak e levegőben, mikor a mű­helyek ajtajaiban megjelennek az agit- kettősök. „Ifjúsági váltást szervezünk, fiatalokét hívunk, azt akarjuk, hogy eg;y gép se álljon ez éjtszeka.” Nincs szükség sok magyarázatra. A sárga papíron szaporodnak a nevek. Gyet ven József, a szervezet elnöke, a mozgalom kezdeményezője eze.att az igazgatóhelyettesnek magyaráz: Minden héten három éjtszaka dolgo­zik majd az ifjúsági brigád. Ma este kezdjük. A legtöbb brigádon van rég jelentkező, ez EFSz-ben dolgozó fiúk közül. Ahol nincs jelentkező, oda men­nek a mieink a műhelyekből. Mindent megszerveztünk, itt van a terv, az elosztás. Még egy autóra lenne szük­ségünk, hogy elvihessük a fiúkat. — Jól van, meglesz, csak aztán rendesen — a mondat végét már isak úgy minden komolyabb . meggyőződés nélkül, megszokásból mondja. Lehullott ez alkony, kigvúlnak a lámpák, tompa búgással egy teher­autó kanyarodik a trektorállomás ka­puja elé. Húsz-huszonkét fülig olajos fiú. szerelők, javítók, sz ■•onganak raj­ta. A puha ágy helyett az éjjeli mun­kát választották. Alighogy az autó tova gördül, nyílik ez üzemi konyha ajtaja. Az ablakban felcsillan a fény. Az állványon halitan összekoccannak ez edények, szorgal­mas kezek nyomán újjáéled a ham- vedó parázs. Valami készül . A bátorkeszi fiatalok ott szoronganak »■ alacsony terem­ben. G 'ülést tartanak, olvassák a fel­hívást. Traktor sok, tanítók, kocsisok, feJ"'ő! dohánywlányok tarka tömege húzódik végéig a kemény deszkapado­Valami recseg Marciból István és Bo_ ros Feri szerelek éles szeme az éjsza­kai váltás után is megtalálja a hibát: ott mozog egy csavar. A mi járásunkban is lói megy a munka kon. Szinte mindannyian szövet­kezeti tagok. Háromezer hold gazdái, az ezzel járó gond, felelősség bir?o- kosai. Már régtől ők .1 gazdák, de az utóbbi,, a felelősség, nemrég kezdett kibontakozni bennük, még csak most érleli első gyümlöcseit. Hallgatnak. Egyesek fásultan bá­mulnak a sárga villanyfénybe, de a legtöbbjükön látni, hogy figyel, gon­dolkodik. Vontatva indul a beszélgetés. Végre egy nyugodt hang. Magas fiatalember beszél Látni, hogy jóelőre megfontol­ta mondanivalóját: Ajánlom, hogy még ma éjtszaka kezdjük meg a szántást. Jelentkezzen, aki ért a traktorhoz, a vezetőség készítsen tervet, ossza be a fiúkat. Jó lenne, ha minden gép­hez két jelentkezőt adnának. Az ajánlatot elfogadják. Sőt, még tovább mennek. Hat pontból álló fel­hívást dolgoznak ki. versenyre híviák a nyitrai kerület szervezeteit. A határozatot tettek követték A kékes ködben alig pislákoló ut­cai lámpák alatt egy csoport fiú hú­zódik a brigád épülete felé. Csende­sen latolgatják, vájjon mennyit szán­tanak fel az éjtszaka ? Megtalálják a brigád vezetőt, elébeállnak, beszélnek. A brigádvezetö konokul ingatja a le­jét, tekintetéből bizalmatlanság vil­lan. — Nem vagytok ti traktorosok, nem tudtok ti szántani. A fiúk nem tágítanak. Blahovics Sa­nyi, a szakaszmechanikus erősen ío- gedozik, üti a vasat, hogy ő mindent vállal, mindenért felel. Egyelőre hiá­ba. A traktorok néhány ' méterrel er- rébb, sötétségbe burkolva állanak. A szélső hűtőjében még forró a víz, a főtengely alatt, a földön tenyérnyi olajpocséta fénylik. Csepeg az olaj. A fiúk nézik a gyertyákat, csavarokat, az üzemanyagot. Otthonosan mozog­nak, csak félszemme! sandítanak a briqádvezető felé. Igazán nem lehet? Hát ‘bennem sem Szépül a falu, építkezik a bátorkeszi szövetkezet, nagy szükség van a homokra. Munkában az ifjúsági brigád. űzi a ködöt, nő a hideg. Köröskórül mélységes csönd, nyugalom, alszik a természet, a falu, csak ott lenn, a kísértetiesen suttogó kukoricatáblán túl villannak szabályos időközökben a fények, fordulnak a traktorok. Súgá­suk hol erősödik, hol halkul, néha szinte csak duruzsol, s végkép bele­olvad a síri csendbe. A falu felől autőféle közeledik. Az egyre erősödő búgás feltöri a csen­det, A kanyarban lassít, befordul a táblák közé. Biztos üzemanyag. Ke­resztülvágunk az apró fények irányá­ban, hogy megelőzzük. Nem sikerül. Mire odaérünk, a dűlő végén a teher­autó reflektora fénye mellett már a harmadik traktor legénysége emeli aj­kához a rumos teával telt poharat, mely épp úgy gőzölög, mint a frissen húzott barázda. Néhány perc, két adag tea, s to­vább . .. Jön a következő. Kifordul az .útra, megáll Ketten szállnak ki a bó­déból. Két tantíó. Török és Sebestyé- nyi. Azok, akik az évzáró gyűlésen a segítséget ígérték, s később az egyik pionírvezető lett, s a másik, mikor propagandistának választották, röviden, felelt: Remélem, nem csalatkoztok bennem. S ime. Török István, a fiatal tanító, a pedagógus, itt szürcsöl! ez becsúsztatje a hármast, megmerülnek az ekefejek, lassan távolodnak ez út­tól. A lányok búcsúznak az utolsó trak­tortól, felszállnak s Csömör Sándor, az éjféli üzeman.yegszállítók sofföre újból a köves út felé irányítja a ko­csit. Az éjjeli szemle folytatódik, sor­ra szedik a brigádokat: Béla. Búcs, Karva, Sárkány, Kískeszi. Párkány, s így tovább ... Mindenütt ugyanaz a kép: kerekarcú, vidámtekintetű fiatal fiúk, búgó traktor, s mindjobban de­rengő hajnal. Mikor úgy két óra tájban végkép felszáll a mindentleplező köd, Muzs- lán, az erdő alatt, a rét szélén, a hétszergörbe barázda láttára négy fiú szidja a keserves mindenségét ennek, aki fényes nappal csak így tud meg- barázdolni... s négy faluval arrébb áll egy traktor, Annus és Ilonka ki­öntik az utolsó két pohár teát, Mar- cibál István és Boros Feri a szőgyéni határ kellős közepén poharat emelnek ez éjjeli brigád egészségére. CSETÖ JÁNOS Ez év nyarán a galántai járási ipari üzemnél új üzemi szervezetet alakí­tottunk. 72 fiatal munkás, fiú és lány dolgozik itt, akik tagjai lettek a szer­vezetnek, A vezetőség eleinte hanya­golta a szervezet ügyeit, azonban szeptember 1-én leváltották a régi vezetőséget. Az új vezetőségi tagok jól dolgoznak. Október 6-ig mind a 72 fiatal előfizetett az ifjúsági sajtó­ra. Smida elvtársnő vezetőségi tag kezdeményezése ez, aki a galántai já- rá egyik legjobb funkcionáriusa. Kulturális téren is fellaudült az a- lapszervezet Három olvasókört alakí­tanak, amelyben áttanulmányozzák a fiatalok a Fucsík-jel vény megszerzé­séhez szükséges anyagot. Megszervez­ték a politikai iskolázást is. Kötele­zet'.séget vállaltak, hogy egy munka­erőt szereznek a bányába is. Nem feledkeznek meg a választá­sról sem. A vezetőség és a tagok áttanulmányozták a választásokkal kapcsolatos központi határozatokat. A járásban legelőször náluk szerveztek ayitkettősöket a választási agitálásra. Nem szabad megfeledkezni a kerü­leti mezőgazdasági kísérleti állomás üzemi szervezetéről sem. Itt is min­den CsISz-tag előfizet az ifjúsági saj­tóra. A tallósi gazdasági iskola CslSz- szervezete a Nagy Októberi Szocialis­ta Forrdalom 37-ik évfordulójának tiszteletére 200 brigádórát dolgoznak le a helyi EFSz-be és kultúrestet is r r.deznek. 58-an szerzik meg közü­lük a Fucsík-jelvényt és a szükséges könyvek tanulmányozása céljából há­rom olvasókört nyitottak meg. Ezen­kívül 31 CsISz-tag megrendelte az A köbölkúti trektorállomás egyik szobájában négyen hajolnak ez asz­talra teregetett újságok fölé. A OslSz üzemi szervezetének vezetősége róp- gyűlést tart. Az elnök beszél, a má­sik három jegyez, bólogat. Néhány percig tért ez egész. Felbúg e sziré­na, kezdődik a délutáni munkaidő A műhelyekben cseng az üllő, villan a hegesztő fénye, recsegés, kopogás mindenfelé. Figyelem! Figyelem! Hívunk minden CsISz-taqot, min­den fiatalt... Az üzemi hangszóró hangja élesen kettészeli a munka za­ját. Az emberek egy percre felegye­nesednek, hallgatják a felhívást. Az utolsó hangfoszlányok még ott Ebeden nincsen tartalékerő a versenyben mégis vezet a brigád. Éjjel szántanak, nappal vetnek hordják a trágyát. Képünkön Becse Feri, a brigád legfiatalabb tagja — aki napi tervét 130 -150%-ra teljesíti — munka közben. bízik? — Ez Sanyinál a nagyágyú, 6 lám itt is bevált, szabad az út. — Jó! van no, csak hát vigyázza­tok .. . Hosszú sóhajjai megadja ma­gát a brigádvezető, de hangjában .ott bújká! az aggódás, a gépek iránt ér­zett szeretet, a felelősség. Ezt a nyo­masztó érzést nem oldja fel benne még az a pillanat sem, amely máskor feldagasztja keblét: a motorbúgás. Szoborként áll a benzines hordók kö­zött. Nem látom, de így is érzem, még keményen tusakodik önmagával. Mikor az utolsó traktor elindult, u- tánalépett ... de nem szállt Fel. Meg­gondolta. Azóta ál! mozdulatlanul, gondolkodik, a héten háromszor ifjú­sági váltás, három éjtszake, mi len­ne, he . .. Tovább nem jut, megérke­zett az üzemanyagot szállító Zetor, Rohan elébe, gyorsan tankol, feltúrj a kutyaidőket látott vattás kabát nya­kát, rászabadítja a motort, ötössé húz végig az alvó falun. Nyomában recsegés, lassan felgöngyölödö, fekete füst, mely magával vonzza a hamvai ködöt, s szoros függönyt von az utca égők köré. Éjfél felé a hold korongja sápadt, nevetségesei fakő. Udvara — melyről az embere! az este még azt jósolták, hogy ..há­rom nap múlva esés lesz" — végké] eltűnt, betakarta ez egyre sűrűsödi nehéz köd. A madari úton állunk, az első ka­nyarban. Az óramutatók iessan kúsz nak a tizenkettő felé. Feléled a szél éjféli teát, a dohogó traktor mellett, s lehet, nem is gondolja, mily hamar kulcsot talált a zárkózott, fiaté! szí­vekhez. Helyet cserélnek. Sebestyényi tanító üí a kormány mögé. Felbúg a mo'nr. Elsők lettünk Az éberhardi CsISz-szervezet ok­tóber 6-án értékes tagsági gyű­lést tartott. Jelen volt a járási küldött is és tudtunkra adta, hogy elsők vagyunk a somorjai járásban a sajtóterjesztésben. Utána átadta a járás versenyzászlaját, amelynek nagyon megörültünk. Azonban azt is mondotta, hogy a yersenyzász- lót könnyen el is veszíthetjük, ha valamelyik szervezet túlszárnyal minket, vagy he a munkánk há- nyatlena. Utána Zalka János, az alepszer- vezet propagandistája ismertette a tagsággal a politikai és az olva­só körök működését. A politikai iskolázás október 15-én kezdődik, kérte a tagságot, .logfy minél töb­ben vegyenek részt rajta. Két- három fiatal' kivételével mindenki jelentkezett a politikai iskolázásra. Mechon Borbála pénztáros azon­ban nem sokat törődik a tagsági igazolványok rendbetertásável és sokan nem fizetik a díjat. Sajnos, még vannak olyan tagjaink, akik nem rendezik a tagsági díjakat és az alapszervezet vezetőségének többet kellene törődni ezekkel a tagokkal. Szlovák János — Eberhard Üj Ifjúságot. Azonban a tallósi posta­hivatal azt a hibát követte el, hogy nem az Üj Ifjúságot kézbesíti az elő­fizetőknek, hanem a Smenát. A Sme- nát nagyon kevesen tudják itt elol­vasni. mert a tanulók nagyobb része nem ért itt szlovákul. A postahivatal ezzel nagy hibát követett el és sze­retnénk, ha hasonló hibák sehol ne fordulnának elő. A szlováknyelvü 11-éves középisko­lán 90 CsISz-tag rendelte meg az If­júsági sajtót, a gép- és traktorállo- máson pedig 11 új előfizetője van az ifjúsági lapoknak. Szeptemberben három új alapszer­vezetet alapítottunk a járásban és az évzáró taggyűlések nagyobb részét már megtartottuk. Az eredményeink­kel nem szoktunk dicsekedni, de most megírjuk az Cj Ifjúságnak, hogy lás­sák a többi járásokban is, hogy ná­lunk a galántai járásban is vannak eredmények. KOSZTOLÁNYI ISTVÁN CsISz járási vezetőtitkár C.alá» A józan ész nevében zegény, megboldogult öregapám­nak élete alkonyán két kedvelt bogara volt. Az egyik a világháború, pontosabban Doberdó, a másik meg Kanada. Már nem emlékszem rá, hogy me­lyik volt a kedvencebb témája, de annyi szent, hogy mind a kettőről annyi adomát, meg történetet tudott mesélni, hogy szinte már azt hittük, hogy kifogyhatatlan. És ami a csodál­kozásunkat még csak növelte, hogy ugyanazt a dolgot akár százszor is el tudta másképpen mondani Nem is tu­dom hqgyan csinálhatta az én jó ■ityuskám. Mi, persze, hogy kinevettük, már ahogy az unokák szokták, mikor raj­takapják az öreget. Szájaltuic is mind­járt fent a kuckóm nem igaz, nem igaz.... Borosa néninek másképpen mondta ... nem igaz ... Elejivél nem nagy ügyet vetett rá. Csak ha már igen felverte a ricsaj a házal, csapott oda könyöknyi do­hányzacskójával kobakunkra. Ilyen­kor aztán bőgéssel végződött a mese. No meg haraggal, mert az én nagy­apám tudott ám haragudni... A sok mese közül különösen emlék­szem még ma is a kanadai pálinkás mesére. Pálinkás mese. — nagy. anyám már csak így hívta azt a se hossza, se vége történetet, amit bi­zony csak én is legalább vagy hat-hét változatban hallottam nagyapám szá­jából. Persze, a lényege egy volt; ar­ról szólt, hogy hogyan isznak isten- igazában a Kanadába kivándorolt eu­rópaiak Nem mondom el végig, nem az a célom, csupán elmesélt emlékként jutott az eszembe valamelyik este, egy bratislavai kiskocsmában. Kívülről egész barátságos kinézésű, szolid kedvelt, kimérd a Vi/drica ne­dű utca sarkán. Ha belépsz, megvál­tozik a véleményed. Sűrű nyálkás füst. Szinte minden ragad. Mocsok. Asztalok, pohár, de még az emberek is. A le búi hátsó szárnyában tökrészeg emberek óbégat- nak. Semmitmondó arcú. alvilági nOk incselkednek néhány fejüketvesztett katonával. A pult elOtt egy hevesen hadonászó, munkásnak kinéző fiatal hallatlanul káromkodik. A sarokban kesernyés italt szörcsölő nOk alku­doznak. KintrOl, a hátsó ajtón a mel­lékhelyiség förtelmes bűze még in­kább bemocskolja ezt az egész mocs­kot. Ennyi. Összefolyik az egész; a bűz, a bor. pálinka és ezek az emberek. A józan embernek szinte eláll az esze. Szinte megzavarodik, nem tud mit csinálni, előre vagy hátra ... És undorodottan kijön. Megtörli a kezét, erősen, tisztára. Aztán talán köp egyet. Köptem egyet, önkéntele­nül, megboldogult nagyapám kanadai „pálinka meséjére” gondoltam és ar. ra hogy. s habár 0 sem vetette meg a pálinkát, de most talán még ö is köpne egyet,... nagyot... nagyon nagyot. Aj! em kérdezek, azt hiszem kérdés 1' ez az egész írás. ideg azok fe­lé. akiknek feladatuk lenne törOdni, gondoskodni az emberekkel, és a „nem-emberek” emberré változásá­val. KARDOS l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents