Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-07-10 / 54. szám

inri Kövessétek példájukat A- egész ország aratási lázban ég. Falvaink lakossága összeszorított fo­gakkal küzd az idővel, hogy minél előbb betakaríthassa a termést. Hogy a duzzadó magú dús kalászokat ép­ségben szállíthassák a géphez, hogy minél elCbb megszeghessük a pirosra sült jószagú kenyeret. Óh, micsoda fönséges érzés az, mikor az ember ló- izűen beleharap foszlós belébe. Hej milyen felséges íz! Hiába, ennek a pillanatnak nagyszerűségét csak a fa­lusi ember érezheti, aki egész évben gondos apa módjára gondozta, vi­gyázta a kenyémekvalót, s aki most barnára égett karjával, izzadó testével fürgén hajlongva rakja csomóba a sú­lyos kévéket. De addig, amíg késsel érintheti az új kenyeret, még nagyon sok véréi tékcsepp párolog el homlo­kán. addig még nagyon sokszor érzi úgy. hogy erejének végét viszi magá­val a dombok mögé lecsúszó nap. •— Küzdeni kell a kenyérért, küzdeni minden erővel 1 S' e küzdelem kime­netele nemcsak a falusi dolgozók ér­deke. Nem közömbös ez az üzemek hivtalok dolgozóinak sem, hogy vájjon milyen és mennyi lesz a termés! Ép­pen ezért szerető figyelemmel kíséri a fa'’i harcát a kenyérért, s ahol lehet segít. Üj, jobb gépeket ad a mezőgaz­daságnak. munkabrigádok sietnek a szövetkezetek, állami gazdaságok se­gítségére, lelkes fiatalokból álló kul túregyüttesek viszik el esténként n szellemi és egyben fizikai felfrissülést a falu lakosságának. Nem kell messze mennünk, csak ide Bratis’avához közelfekvő Diószegre. A cukorgyár 40—50 tagú kultúrcsoport- jának szereplését szép sikerek kísér­ték. A választások után JNB dicsérd oklevéllel tüntette ki, mint a járás legjobb kultúrcsoportját. Meg is ér­demelték. A választások előtt tizen­hétszer léptek fel különböző falvakban színvonalas kultúrműsorral. Nem keil azt gondolni, hogy a sikerek után tét­lenül ülve merengnek a múlton. De­hogyis. Máris új tervet dolgoztak ki a kultúregvüttes számára. Hogv mit fog­lal magába ez a terv. azt majd Ko­vács elvtárs. az üzemi CsISz elnöke árulja el nekünk. — Az a tervünk — kezdi fényit! sze­mekkel — hogy az aratás és cséplés alatt járásunk falvai nagy részét bejárjuk, hogy az egésznapi munkában ki'dSraH' embereket fe'friss’tsük. fe!'-:­dftsük, hogy aztán új erővel, új kedv­vel állhassanak csatába. Egy pillanatra elhallgat, lehajtja fejét, mintha erősen gondolkodna, majd egy hirtelen mozdulattal újra beszélni kezd. — S tudod az a nagyszerű a do­logban, hogy a kultúrcsoport tagjai teljes odaadással, tiszta szívből készül­nek a fellépésre. Tudatában vannak annak, hogy mii vei dicséretremél tó dolgot tesznek azzal, hogy napi mun­kájuk elvégzése után próbára jönnek hogv jól felkészülve álljanak ki a falusi kultúrházak dobogóira. — Pedig hidd el. nem a legideáli­sabb körülmények között készülhe­tünk. Nincs színpadunk, illetve van, de ez a mozié, s örülünk, ha félévenként egyszer-kétszer kikönyöröghetjük ma­gunknak. Hogy ott próbálhassunk, ar­ról szó sem lehet. De ez nem veszi el kedvünket, annál nagyobb a kedv, az akarat, minél több akadály van előttünk. (Nekem az a megjegyzésem, hogy tarthatatlan ez az állapot Diószegen Mielőbb hozzá kell fogni egy kul- túrház felépítéséhez vagy pedig n mozit kell elhelyezni más helyiség­ben. Kovács elvtárs állítja, hogy ok felépítenék brigádmunkával, ha anyagot tudnának szerezni. Ez azt hiszem nem lehet probléma. Építő­anyagot biztos, hogy tudnak szerez­ni, ha akarnak, hiszen a közigaz gatási szervek ma minden lehető­séget megadnak ahhoz, hogy ép’t- hessenek. Csak bátran el kell kez­deni o. dolgot. A HNB-nak pedig tö­mő gatni kell a kezdeményezést, hi­szen egy ilyen 6 ezer lakosú köz­ségben kultúrház nélkül lehetetlen léteznie egy komolyabb kidtúrrso- portnak.) A kultúrbrigád első fellépése szer­dán este Negyeden- volt. Szebbnél- szebb dalokkal, táncokkal, rövid egy- felvonásos jelenetekkel léptek fel az e'vtársak s tegvük hozzá sikerrel. S már készülnek az új fellépésre. A dió szegi cukorgyár kultúrbrigádjának fe— lépéseit a járás falvainak megbecsülé­se kíséri. Érdemes követni a pé’dát. A többi üzemek klubjai is szervezzenek hasonló kultúrbrigádokat. Tegyék szebbé, kellemesebbé, könnyebbé az aratás és cséplés nehéz időszakát. KOV‘c- ?OT,T ' '• Ül IFJÚSÁG —----­Eqy jól működd falusi kultúrcsopoi M ? ii q 1 0 Csodákat tud művelni egy jól mű­ködő kultúrcsoport. Felvidítja az em­bereket, jókedvre hangolja őket, las­san magaköré hóditja a kevésbbé ér­deklődőket is, hogy aztán együtt örül­jenek az elért sikereknek. Igen ám, jó érzés a sikernek örülni, de a si­kert elő is kell ám készíteni, ami nem is olyan kis feladat, főként ott. ahol még a kezdet kezdetén ál'r.ak. így volt ez Alistálon is. Először ne­hezen ment, de amikor megszületett az első siker, már bíztak abban, hogy a többit még könnyebben elérik. Per sze. nem úgy. hogy várják a sült ga­lambot, hanem úgy, hogy minden tudásukat beleadják, nem kímélve "tejüket és idejüket Mint már álta­h-es Irén a tánccsoport legfiatalabb tagja Iában a falvakon megszoktuk, ők is színdarabba! kezdték. Szigligeti Csikósát tanulták be és minden sze­rényég mellett is meg kell .állapítani, hogy nagyon jól sikerült. Többször h előadták. A bevételt a további sze­repléshez szükséges anyagok beszei zésére fordították. Előre kell bocsátani hogv nem elégedtek meg a színjátszó csoporttá:. Tánccsoportot is szervez­tek. arne'v falun elég ritkasé« számba T Jan ÍSeruda a cseh név melegszívű fia Százhúsz evvel ezelőtt született a cseh irodalom egyik kimagasló alakja, Jan Neruda, aki sokoldalú munkásságával, haladó demokratikus eszmék hirdeté­sével, az elnyomott néphez való hűsé­gével és a boldogabb jövőbe vetett hi­tével kiváló helyet biztosított magá­nak az összes haladó gondolkodású ember szívében. Egyik novellája ő- alakjának szájából — akinek szemé­lyében a költő saját küzdelmekkel teli ifjúságát idézi fel — halljuk a követ­kező szavakat: „Korszerűen fogok ír­ni, vagyis az igazság szerint, szemé­lyeimet az életből veszem, az életet a maga meztelenségében ábrázolom, egyenesen megmondom, amit gondo­lok, és érzek". Ezek a szavak híven tükrözik Neruda költői programmjót, egész életében következetesen, kitar­tóan megvalósított jelszavát; megismer­ni az igazi életet’’. Milyen korban vállalkozott Neruda ennek a programmnak a megvalósítá­sára? A cseh nemzet Fehérhegy óta ki volt szolgáltatva a Habsburgok kénye-kedvének, s a XIX. századi ka­pitalista elnyomás — nemzeti elnyo­mással párosult. A 48-as forradalmi hullám felrázta kissé a tespedt. vén Európát, s Metternich elűzése nagy örömet váltott ki a cseh nemzet ha­ladó köreiben is. A 48-as forradalmak eszméiből táplálkozott azután az a fiatalság, amely tovább harcolt, habár békés eszközökkel — a nemzet jogai­ért. s amelynek Neruda egyik vezér­alakjává vált. A történelmi, gazdasági.pólitikai vi­szonyokon kívül Neruda egyéni élete, az a környezet, amelyben felnőtt és előző tapasztalatait szerezte, derít fényt Írói munkásságának alakulására Tipikusan kisvárosi Prágának az a része, amelyben napvilágot látott oz egyszerű kaszárnyái kantinos fia 1814 július 10-én. A szomszédok, kisiparo­sok, kistisztviselők, a kapitalista társa­dalom halálraítéltjei, végsőkig elnyo­morított osztály. Élete végéig elevenen éltek Nerudában az itt szerzett első benyomások a perlekedő, civakodó szomszédokról, az örökké intrikákat szövő, egymással vetélkedő lányos ma­mákról, a nyomorban, koplalásban is vidám diákéletről s az utcai koldusról, akit a kisváros kicsinyes népe egy kósza pletyka miatt tönkretett. Ezek az emberek azonban, a társadalom ki­vetettjei. nevetségességük mellett is igazabbak, őszintébbek és melegebb szívűek, mint a luxusvillák lakói vagy a romantika nemes követői. Neruda már gyermekkorában meg­ismeri a nyomort és öntudatlanul is érzi a kapitalista társadalom őrült igazságtalanságát, a gazdag élösdi ré­teg és a dolgozók közötti osztály­különbséget. Sok keserű könnyet kell lenyelnie, mikor iskolatársai gyermeki kegyetlenséggel, otthonról magukba- szívott gőggel lenézték a kopottruhás kantinosgyereket. Ez a semmibe se vett tanulótárs azonban korán kiemel­kedik tehetségével a többiek közül gimnazista korában már verseket ír. Filozófiai tanulmányai közben, hogy fenntarthassa magát, hivatalnokosko. dik. Az egyetem elvégzése után egy ideig magántanár, majd teljesen az irodalomnak szenteli életét. Együtt dolgozik a „Máj” című almanacchál amely a 48-as eszméktől fűtött forra­dalmi ifjúság irodalmi központja, majd a „Národní listy” munkatársa lesz. '-tt bontakozik ki valódi tehetsége i's válik nyilvánvalóvá demokratikus ma­gatartása. Kacagtató, de mély tarta­lommal átitatott tárcáiban a társadal­mi-politikai élet minden jelentős és kevésbbé fontos eseményét bírálja •« — főleg az 1890 május 1-re írt tárcája — a próletáriátushoz tartozásának tu­datát tükrözi. Újságírói tevékenysége sokoldalú; c tárcákon kívül irodalmi és színházkri­tikáiban a képzőművészetről, zenéről és a művészetesztétikáról írt cikkei­ben a század második felének kultu. ralis és politikai életét komentálta. Széleskörű újsághói munkássága nem akadályozta — amint ezt a bur- zsoá irodalmárok bizonygatták —- köl­tői fejlődését, hanem ellenkezőleg, el­mélyítette emberismeretét, fokozta tár­sadalmi-politikai éleslátását s egészen közel hozta a kritikus szemű költőt az emberekhez, mezítelenségében mutatja be előtte az ellentmondásokkal teli, nemzeti és szociális elnyomástól szén. védő cseh nép életét. Ján Nerudát, mint költőt, Petőfivel állítják néha párhuzamba. Valóban hálás téma lenne a két költő-óriás megegyező tulajdonságaival foglalkoz­ni. Mindketten a népből származtak s haláluk pillanatáig hűek maradtak a néphez, annak jogaiért és szebb jövő­jéért küzdöttek Szilárd és törhetetlen volt mindkettő, egy szív dobogott a hazáért és a népért. S ez tette őket halhatatlanná. Mindössze hat verseskötetet írt Neruda, de ezek a cseh irodalom leg­nemesebb gyöngyei közé tartoznak. Az egyéni bánat megéneklésével kez­di, azonban egyre erősebben érezhe­tővé válik társadalmi ellenállása. Csa­ládi — főleg édesanyjáról írt költe­ményei — a cseh Ura legkiválóbb al­kotásai között foglalnak helyet. Hazafias és szocialista költészetét az a törhetetlen hit hatja át, hogv ez az aazságtalanság, az óriási különbségek, ember és ember között nem inarad- hatnak meg sokáig; jönni kell egy kornak, amelyben nincsenek szeren­csések és sorsüldözöttek, kiváltságosak és elnyomottak, hanem egyenlő, bol­dog emberek. Forró szeretet, a szenvedőkkel váló mélv együttérzés árad Neruda prózai munkájából, a „Moldvaparti históriák­ból”. Finom kacagtató humora Mik- száthot juttatja eszébe az .olvasóknak.- s a helyzetnek mincfig megfelelő írói nyelv, párosulva az’ állandó élcelődő kedvvel, a novellák művészi felépíté­sével nem engedi, hoov egy pillanatra 'etegyiik kezünkből a könyvet. Most, mikor születésének 120-ik évfordulójára emlékezünk, elismerés­sel kell adóznunk a nagy cseh költő fáradhatatlan munkásságának. Élet­műve. mely korában a nemzetet éb­resztette. s felhívta figyelmét a meg­oldásra váró problémákra, ma is idő­szerű. mert a múlt feltárásán kívül arra int amire mi is törekszünk■ az igazság keresésére és győzelemre jut­tatására. HIDEGHÉTY ERZSÉBET megy. Sokat vártak a tánccsoporttól es éppen ezért mindent arra áldoztak Ezzé! magyarázható az is, hogy a be­vételből nyolc hosszú ruhát, egy ba- lett-tüilruhát, nyolc orosz blúzt, ugyanennyi magyar blúzt és még sok mindent szereztek be, ami a tánccs) port fellépéséhez szükséges. A fellé­péseknél saját zenekaruk játszik. A szükséges hangszereket szintén a be­folyt összegből vásárolták. Esténként összegyűlnek a fiatalok, még akkor is. ha nincs próba. Van három sakkgarni­túrájuk. Kitűnő szórakozás ez, többet ér, mint a kártya, vagy7 a kocsmai du­hajkodás. Persze nem kell elfelejteni a film etítőgépet sem, melyet a fiatal Brnkovszkv tanító elvtárs kezel és ki­tűnő szórakozást nyújt. A próbákat az iskola helyiségeiben tartják. Bugár tanító feleségével együtt fáradtságot nem ismerve, dolgozik a fiatalokkal é. még a balett betanítására is vállalko­zik, ami falun nem kis dolog. A sikei nem is maradt el. A járási alkotóver­senyeken mindig első díjat nyert a/ együttes. De nemcsak a kultúrmunkából ve­szik ki részüket a fiatalok. Üzletben, műhelyben, iskolában egyaránt elvég­zik feladatukat. Ilku Ferenc egyik ősz lopos tagja a tánc- és színjátszó­csoportnak. Jelenleg a helyi Jednota elárusítója. Eredeti foglalkozása szoba­festő Tapasztalatait most sikeresen felhasználja a színfalak festésénél. — Amikor megalakult az EFSz, elsők kö­zött volt, aki belépett. Mint fejő do'- gozott. Jó munkájáért kapta meg a Jednota .vezetését. Megérdemelte, hvit azóta is minden szabad pillanatát a közösségnek szenteli. Minden vágya az, hogy a kultúrcsoport még nagyobb teljesítményeket érjen el és necsak a falujában játszanak, hanem az egész környéken. Jó színésznek bizonyult Földes Ferenc is. Egyike a legjobb asztalosoknak. Nappal a körfűrész, a gya’uk mellett, este pedig a próbákon lói megállja a helyet. Sok jó munkás és ügyes színész van itt. ki tudná jel­soraim őket. Ne feledkezzünk meg a leanvokró. sem, hiszen nemcsak fiúk vannak a kultúrcsoportban. Ott van Jankó Má­ria, , dunaszerdahelyi gimnázium ki. váló tanulója. Nagy Edit, aki azonkí­vül, hogy a legjobb táncosok egyike, minden szervezetben kitünően dolgo­zik. Nem utolsósorban keil megemlí­teni Lelkes Irént, a hatodikos elemista kisleányt, a tánccsoport legfiatalabb tagját, aki balettszólójával mindenki tetszését megnyerte. Nagyon bíztató, hogy a kultúrcso­port nem elégszik meg az eddigi eiert eredményekkel, mindig újabbat min­dig többet és többet akarnak. A Nemzetközi Szövetkezeti Napra is új táncot tanultak. Késő éjjelekig próbáltak, míg végül mégis betanulták az üvegestáncot, mellyel újra nagy si­kert arattak a járási székhelyen meg­rendezett ünnepélyen. A jövőben még nagyobb tervek megoldása előtt állnak. Tervbevették, hogy betanulják a búi­ba nevű orosz népitáncot. A próbákat már meg is kezdték. De nem feledkez­nek meg a magyar kultúra művelésé­ről sem. ezt az is bizonyítja, hogy a közeljövőben megkezdik a balatoni la­kodalmas tánc betanulását. Az aratás idején pedig kultúrbrigádokra fognak járni, hogy fellépéseikkel szórakoztas. sák a környező falvak dolgozó pa­rasztjait. örömmel teszik ezt, mert tudják, hogy másoknak is örömet sze­reznek. Nagy utat tett meg az alistáli kul- turcsoport az első kezdeti lépéstől má­ig, de nem felejtik el, hogy még nagy feladatok megoldása előtt állnak. Bi­zakodva tekintenek a jövő elé, mert tudják, hogy akarattal és lelkesedéssel minden akadályt el tudnak hárítani az útból és a szépen megindult kultúr, munkát kellő sikerrel fogják tovább folytatni. M. P. Vidáman próbálják a búiba nevű orosz népitáncot A VIII. Nemzetközi Filmfesztivál megnyitása előtt Vasárnap, július 11-én Karlovy Va- ryban ünnepélyesen megnyitják a VIII. Nemzetközi Filmfesztivált. Eddig har­minc állam negyvenhat játékfilmmel és kilencvenhárom rövidfilmmel jelent­kezett a filmalkotások eme békeszel­lemtől áthatott bemutatójára. Az idei filmfesztiválon ismét részt vesznek a világ legfejlettebb és legha­ladóbb filmgyártó vállalatai. A szovjet filmgyártást a „Hű barátok”, „Az el­szántság iskolája” és „Ne felejtsétek el!” című filmalkotások fogják képvi­selni. A kínai filmgyártás bemutatja „A 270 magaslat bevétele”, „A sztyep­pék népei” című filmeket és egy színes filmet a kínai operáról. Bulgária „Ének az mberről” és „A szeptemberi hő­sök”, Magyarország „Rákóczy hadna­gya” és „A tizennégy életért”, Romá­nia „A kürtös unokái” és „Az elveszett levél” című filmekkel vesz részt a fesztiválon. A Német Demokratikus Köztársaság filmgyártását az „Ernst Thälmann”, „Veszélyes teherrakomány” és a „Hajléktalanok”, a lengyel film­gyártást pedig „Az igazságot keres­tem", „A tettenértek” és a „Marien- stadti történet” című filmalkotások képviselik. Az Albán Népköztársaság és a Népi Demokratikus Korea is já­tékfilmekkel vesz részt a fesztiválon. A filmalkotások nemzetközi verse­nyében részt vesznek Nagy Britannia, Franciaország, Finnország, Svájc, Svéd­ország, Belgium, Hollandia és Olaszor­szág filmgyártóvállalatai is. A film- fesztiválon résztvevő államok között van továbbá Vietnam, India, Indonézia, Mexikó, Brazília, .Chile, Argentína, Pa­kisztán, Japán, Bolívia, Izrael és Peru. A csehszlovák filmgyártás a feszti­válon bemutatja a „Botostroj”, „Még nem történt meg az esküvő”, „A tö­retlen föld” és „Jön a cirkusz” című játékfilmeket, továbbá Hanzelka és Zigmund mérnökök „Argentínából Me­xikóba” című rövid útleíró filmjét. apor Előbb kopog a bádogtetőn, aztán ömlik ám és zuhog! Csillog az aszfalt, mint a tükör, , — a kapu alá bejutok ? Be! Itt vagyok, lerázom fújva a kalapomról a vizet. Az asszonyok nagy szoknyájukkal beborítják a fejüket. Hűs szél iramlik és reszketve mellém áll egy szép szőke lány. Ázott, bájos, göndör hajfürtök kunkorodnak a homlokán. A kabátomat felajánlom: egy kabát alatt ketten várunk. — Mily soká esik, — mérgelődik s összesimúl lassan a vállunk. — ÍQ.V jó — felelem — aranyat ér kukoricára, tökre, babra. S hozzágondolom: ó, bár estig legalább úgy, mint most, szakadna. VERES JÁNOS $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents