Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-10-13 / 81. szám

A Csibz SZLOVÁKIAI kÜZPOJNlJ BIZOIIsÁgÁjN Al LAPJA Bratislava, 1954, október 13, \ra 3d fillér. III. évfolyam 81 szám Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívása a nemzetgyűlési választások alkalmából Az összes választókhoz! Csehszlovákia népe a széles demokra­tikus jogok alapján 1954. november 28-án megválasztja képviselőit a leg­felső törvényhozó szervbe — a Cseh­szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésébe. Az 1948 győzelmes februárja után tartott legutóbb nemzetgyűlési vá­lasztásoktól bennünket elválasztó időt népi demokráciánk további szilärduläse és sikeres fejlődése jellemzi. A köztársaság minden egye»..-polgára építésünk sikerein megnvőződiik ütünk helyességéről. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja politikájának helyességé­ről. A dolgozó nép sizlárdan tömörül a párt köré és kész felépíteni e szo­cializmust hazájában. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak IX. kongresszusa, amely kitűzte országunk szocialista építésének fő irányvonalát, jelentős határkő volt a köztársaság fejlődésében. Az ipar át­építésével, a nehézipar kiépítésével megteremtettük gazdaságunk további fejlődésének és lakosságunk jóléte fo­kozásának előfeltételeit, biztosítottuk országunk védelmi képességét. A szo­cialista szektor túlsúlyba került, a népgazdaság döntő fontosságú szekto­rává vált és a népi demokratikus rendszer alapja lett. Az ipari termelés térfogata az öté^ vés tervben több mint kétszeresére nö­vekedett. Szlovákia az elmaradott ag­rárország bői. fejlett ipari-agfrárország- gá fejlődött. A köztársaság-ben új gyárak, kohók. bányák, acélművek, duzzasztógátak és villenyáramfejlesz- tő-telepek épültek. Százezrek találtak alkalmazást ezekben az új üzemekben. Ezer meg ezer új lakás épült. A mezőgazdasági termelés globális térfogatát egyhetedével növeltük. A szövetkezeti gondolat szilárd gyöke­ret vert felva-inkon. Többezer egységes földmüvesszövetkezet létesült. A fal­vakon kialakult a gép- és traktorállo- mások hálózata. Eltűnt a nyomor, el­tűntek a végrehajtások és a viskók, a kapitalista kizsákmányolás kísérője­lenségei a falvakon. A ki-zsákmányolókat, gyárosokat, bankárokat és földbirtokosokat meg­fosztottuk a hatalomtól. Népünk jobb és boldogabb életet él. A munkanél­küliségtől és nyomortól való félelem a múlté. Szilárd, értékes pénznemmel rendelkezünk. Már háromszor csök­kentettük az árucikkek árát. Népünk fokozódó munkaaktnvitásávail egyidejű­leg emelkedik ae életszínvonal is. Abban, amit népi demokratikus köz­társaságunkban elértünk, legnagyobb érdeme a kommunista párt vezette dicső munkásosztályunknak ven. A munkássorok egységén megtörtek el­lenségeinknek a népi demokrácia ellen irányuló cselszövései. A munkássorok egysége ma is hatalmas erő a szocia­lizmus felépítéséért folyó küzdelem­ben. A munkásosztály fokozódó önt-u- da tosságá vei, munkalelkesedésével újabb sikerekre készteti a többi dol­gozókat a köztársaság építésében. Az eddigi fejlődés teljesen igazolja a testvéri munkások-parasztok szövet­sége állandó szilárdítása oolitikájánek helyességét. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja fáradhatatlanul követté és követi ezt a politikát. A munkások és parasztok lakosságunk túlnyomó többségét képezik, ék teremtenek meg minden alapvető életszü-kségleti cikket. A munkásosztály és a parasztság szö­vetségében, a vezetőszerep a munkás­osztályé E szövetség politikájának eredményeképpen következetesein vég­rehajtottuk a földreformot, a földeket azoknak adtuk, akik megművelik. To­vábbi nagy szociális gazdasági válto­zásokat válóeítottunk meg országunk­ba i. A munkás-paresztszövet6ég az a tórstdalmi erő, amely a szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül szük­séges. A Nemzeti A-rcvonal győzelme a nemzeti bizottságokba tartott válasz­tásokban igazolté népi demokratikus rends .•írünk szilárdságát. A választá­sok eredményei megmutatták az alko­tó munkájának eredményeire, álla­mára, kommunista pártjára — összes győzelmeinek k "'»sítőjére büszke nép politikai öntudatosságának növekedé­sét. A gazdaságunkban és rendszerünk sziiá. jkásában -lért jelentős eredmé­nyeket azért értük el, mert hazánkat a Szovjet Hadsereg szabadította fel 's mert életünk minden szakaszán 'estvéri segítséget kaptunk és állan­dóan kapunk a s-ovjet néptől, kor­mányától és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjától. Az ipar eddig ismeretlen arányú fellendülését és ezzel polgá­raink életszínvonalának emelkedését nagy mértékben elősegíti az is, hogy szakmailag fejlett munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk felhasznál­hatja a tökéletes szovjet technikát, amely ma a Szovjetunióban a kommu­nizmus építésében segédkezik. Köl­csönös gazdasági kapcsolataink és együttműködésünk a népi Kínával és a többi népi demokratikus országok­kal, valamint a Német Demokratikus Köztársasággal, országunk erejének és felvirágzásának további forrását képe­zik. A párt X. kongresszusa kitűzte a szocializmus tovább; sikeres építésé­nek feladatait. A kongresszusnak az 1955. évi népgazdasági terv összeál­lítására vonatkozó irányelvei, vala­mint a mezőgazdasági termelés legkö­zelebb! két-három éven belül való lé­nyeges növelésére kitűzött rövidlejá­ratú terv azt bizonyítják, hogy pár­tunk állandóan gondoskodik a népgaz­daság fejlesztéséről, a dolgozók szük­ségleteinek és érdekeinek kielégítésé­ről. A nemzetgyűlési válaszlásoket azok­nak az előkészületeknek kezdetén tartjuk, amelyek hazánk a dicső Szov­jet Hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának nagyvonalú megün­neplésére folynak Népünk már most, a választások alkalmával kiértékeli szabad munkájának büszke eredménye­it, melyeke: azóta ért el, hogy hazá­jának urává lett Dolgozóink az ünnep­ségekre készülve .nég szélesebbkörű ocislista munkaversenyt r.di tarnak, törekedni fognak az ipari termelés ter­vének egyenletes teljesítésére és túl­teljesítésére. a mezőgazdasági terme­lés növelésére, méq többet fognak ta­nulni a szovjet termelési újítóktól és a nagy termések mestereitől, akik pél­dát mutatnak énítöfeladotank teljesí­tésében. ' Békés gazdaságunk felvirágzásának, a nép jólétének és az ország védelmi képességének alapja a nehézipar volt és lesz továbbra is. Egyedül a nehéz­ipar segítségéve! fejleszthetjük a töb­bi ipari ágakat, fokozhatjuk a mező- gazdasági gépavártást és növelhetjük a fogyasztási cikkek termelését. Cél­kitűzéseink az életszínvonal emelé­sében állandóan további követelménye­ket támasztanak eqész gazdaságunk­kal szemben. 1953-ban 20 piiliió 300 ezer tonna kőszenet és 32 millió 800 ezer tonna barnaszenet termeltünk ki, amit a bányászok a műszaki dolgozók áldo­zatkész munkájával, a fokozott gépe­sítéssel, valamint a szempárban tett párt- és kormányintézkedésekkel ér­etünk el, még nem minden bánya fo­kozza azonban megfelelő gyorsasággal a gépesítést, bővíti a vájatfrorttöket é.-, a témamyitási helyeket, csökkenti a munkamulasztások számát. A szén — termelésünk vére. A fej­tési terv túlteljesítésével megteremt­jük gazdaságunk folyamatos meneté­nek előfeltételeit. A szénkészletek megteremtésével biz1 útjuk a téli for­galmat, az ipar munkamenetét és a háztartások tüzelőanyagát. A szén­ipar további. fejlődését a földtani ku­tatás és tervezés meggyorsításával biztosítjuk. 1953-ben már 12 milliárd 400 miió kilowatt villanyáramot termeltünk az 1937-ben fejlesztett 4 milliárd 100 millió kilowatthoz viszonyítva. Iparunk és háztartásaink viltenyáramfogyasztá- sa azonban gyorsabban növekszik, mint amennyit fejleszteni tudunk Az energetikai dolgozók törekedjenek ar­ra, hogy biztosítsák a zavartalan áramszog láte fást, megrövidítsék a fő és általános villanytelepi javítások ide­jét, hogy folyamatos áramszolgálta­tással biztosítsák eiz üzemek működé­sét és a lakosság , fogyasztását. A vil­lanyáramot az elkövetkező években az energetikai művek beruházási építésé­ben elérendő kellő előnnyel biztosít­juk. A kohászati ipar is nagy növekedést mutat fel. A nyersvastermelés az öt­éves tervben 69. 'az acéltermelés 67, hengerelt anyag termelése 73 száza­lékkal növekedett. Oj nagyolvasztókat. Siemens-Martin kohókat. hengermű- vfket helyeztünk üzembe A fémszük- séglet egyre növekszik. Kohóink és hengerművetek munkásainak és mű­szaki dolgozóinak biztosítaniok kell. hogy népgazdaságunkat folyamatosan ellássák a gépgyártás és a kivitdi szükségleteinek megfelelő választékú hengerelt anyaggal. . Törekedniök kell a nagyolvasztók térfogatának még .jobb kihasználására és a nemesacél gyártásának fokozására. Hazánk gaz­dag a nép javára felhasznált különfé­le értékes nyersanyagokban. A föld­tani kutatás meggyorsításával, az érc­fejtés gépesítésével, ércelőkészítő üze­mek építésével kibővítjük kohászatunk nyersanyagalepját. A gépipari termelés, amely iparunk vezető ága, 1948-hoz viszonyítva több mint háromszorosára növekedett. Az ipar; termelés növekedésében nem kis része von szerkezete megváltozá­sának is. Nja újfajta gépeket, gyári be­rendezéseket és régebben nem gyár­tott különleges termékeket termelünk. A gépipar mezőgazdasági gépeket, traktoiokat és sokfajta fogyasztási árucikket termel. A külkereskede­lem fejlődésének fontos alapja. A gép­ipar az ország védelméhez szükséges legkorszerűbb technikává!! látja el hadseregünket. A kapitalisták uralma idején még csak nem is álmodhattunk gépiparunk ilyen hatalmas fellendüléséről. Büsz­kék vagyunk arra. amit munkásaink és műszaki . dolgozóink kezük _ mun­kájával és szellemi tevékenységükkel építettek és építenek. A lakosság egeire növekvő szükséglete a gépipart is nagy feladatok elé állítja. - Minde­nekelőtt a gépiparnak kell gyorsab­ban alkalmazkodnia t beruházási épít­kezés. e belkereskedelem és a Kivitel, szükségleteihez. A gépiparnak a ter­mékkivitellel hozzá kel! járulnia az élelmiszerek és iparcikkek terfnelésé- hez szükséges nyersanyagok behoza­talának biztosításához, hogy jobban tudják kielégíteni a lakosság eqyre növekvő igényeit. Gép- és traktorállomásainknak, egy­séges földmüvesszövetkezeteínknek, al­lem i birtokainknak és egyénileg gaz­dálkodó földműveseinknek további traktorokra, mezőgazdasági gépekre és egyéb kisebb mezőgazdasági szerszá­mokra van szükségük a mezőgazda­sági termelés fejlesztésére. Bányá­szaink új gépekre várnak a szén- és ércfejtés meggyorsítására, villanyüze- meinik pedig belső berendezésekre. Ez megköveteli a . gépipari termékek mi­nőségének fokozását és a termelési kapacitás legmagasebbfokú kihaszná'á- sát. A nehézipar fejlesztésével rrlegte- remtettük a közszükségleti cikkek termelése gyorsabb menetének felté­teleit. Az ötéves terv idején csupán a selyemszöveteknél 67 százalékkal, a készöltönyöknék háromszorosával, a fehérneműnél (2.5-szeresével, a fény­képezőgépeknél pétiig 2.8-szorosával emeltük a termelést. A fogyasztók a munkások munkáját a termelt áru minősége szerint érté­kelik. Szükséges, hogy a gépipari és a közszükségleti árucikkeket termelő dolgozók célul tűzzék ki, hogy a ter­mékek «minősége valóban a legmaga­sabb fokon álljon, hogy bővítsék az árufajtát, hogy új árufajtákat vezes­senek be. A rendelkezésünkre álló nyersanyagok leggazdaságosabb fel- használásával, az új belföldi nyersanya­gok további felhasználásával olcsób­ban és saját forrásainkból fogunk ter­melni. Az egész népgazdaság fejlődése, de különösen az ipari termelés és a kül­kereskedelem növekedése megköveteli íFolytatás a 2 oldalon.1 A választás az összes CsISz-szervezet szívügye Országunk népe azon dicső nap előkészületeinek jegyében él, amikor legjobb fiait és lányait a nemzetgyűlés képviselőivé választja. Már a választási előkészületek is széleskörű lehetőséget nyújtanak az ifjúság neveléséhez. Hiszen a választók gyűlései, beszélgetései a Nemzeti Arc­vonal jelöltjeivel, valamint másféle gyűlések, beszélgetések, előadások és esztrádműsorok nagyszerű forrásul szolgálnak az ifjúság tanításához és neveléséhez. És nemcsak ez! Az előkészületek mozgalmas napjai rend­kívüli alkalmat nyújtanak az ifjúsági szövetségnek abban, hogy a CsKH X. kongresszusa és a CsISz KB XI. plenáris ülése irányelveinek értel­mében, befolyást gyakoroljanak hazánk egész ifjúságára. Természetes, hogy ez éppen mpst, ebben az időszakban igen sok munkát követel. Mindenekelőtt, egy percre sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi munkánk, gondoskodásunk középpontjában élő ember áll. Ez arra kötelez bennünket, hogy minduntalan foglalkozzunk azokkal a kér­désekkel, amelyek a fiatal fiúkat és lányokat érdeklik, jelentős szerepet játszanak életükben,, és nincsenek eléggé tisztában, vagy olyan körül­ményekkel, amelyek fájdalmat ikoznak nekik. Mindez tulajdonképpen a munkahely problémáira vonatkozik, ezért feltétlenül szükséges, hogy minden figyelmünket és segítségünket erre összpontosítsuk. Hiszen szer­vezeteink feladata, hogy az üzemekben gondoskodjanak arról, hogy minden CsISz-tag ismerje az 1955-ös év gazdasági tervének feladatait, hogy erre vonatkozólag kifejezze véleményét, vagy beadja javaslatait. Hogy ezt elérhessük, beszélni kell az üzem minden egyes fiataljával, gondoskodni kell aprótj hogy az ifjúság technikai és szervezési intéz­kedéseket érintő hozzászólásait megtárgyalják; mindezt bebiztosítani a CsISz üzemi szervezeteinek elsőrendű kötelességei közé tartozik. A fal­vakon, gép- és traktorállomásokon és állami gazdaságokon pedig gon­doskodnunk kell arról, hogy az ifjúság kellőképpen kivegye részét az őszi munkák időbeli és lelkiismeretes elvégzésében, a silógödrök készíté­sében, valamint más gazdasági készítmények elkészítésében. Csakis rajtunk múlik, hogy minden alkalmat kihasználjunk arra, hogy egyes dolgozók, vagypedig kollektív munkacsoportok kötelezettségválla­lásokat tegyenek. És éppen a Nemzeti Arevonal jelöltjeinek a választók­kal tartott megbeszélésein és gyűlésein lenne igazán CslSz-tagokhoz méltó cselekedet, ha elsőnek jelentenék be felajánlásaikat a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére, ha jelent­keznének a bányákba és a határvidék betelepítésére, jelentkeznének és példájukkal a szervezetlen ifjúságot is magukkal ragadnák. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a szer­vezetlen ifjúsággal való kapcsolatunk fenntartására leghatásosabb eszköz a mindennapi céltudatos agitációs munka. A nemzeti bizottságokba való választások előkészületeinél és az idei aratás bebiztosításánál szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy ha az ifjúságot helyesen vezetjük és fel tudjuk kelteni a fiatalok munkaigyekezetét, a legnehezebb feladato­kat is elvégzik. Használjuk fel most is ezeket az értékes tapasztalatokat. Válasszuk ki sorainkból a legjobb agitátorokat és bocsássuk őket az agitációs központ rendelkezésére. Hiszen a fiatal választókkal tartott, beszélgetéseken nemcsak a választás jelentőségét fejtik ki, hanem ifjú­sági szövetségünk feladatairól és csoportjaink gazdag, érdekes és külön­féle munkájáról is beszélnek majd. A Nemzetgyűlésbe való választás előkészületeiben nem szabad meg­feledkeznünk együtteseink munkájáról - sem Kár műiden napért, amit nem használunk ki az együttesek próbálására. Elsősorban szervezeteinken múlik, hogy megkezdődjön a zajos élet az együttesekben és hogy a választási agitációkban minden egyes együttes szerepeljen. Magátój ér­tetődik, hogy a kívánt zajos élet nemcsak az együttesekre vonatkozik, az egész szervezetnek bele kell kapcsolódnia az előkészületekbe. A vá­lasztás előtti időszak jó alkalmul szolgál a szervezési tevékenység ki­bővítéséhez, rendezhetünk előadásokat, beszélgetéseket, víg esztrádmű- sorokat, zenei- és irodalmi estéket, táncmulatságokat. Látjuk tehát, hogy csakis a szervezeteken múlik, hogy a Nemzeti Arcvonal szerveinek hozzájárulásával kihasználják az .ifjúság nevelésének és szórakoztatásának sok-sok formáját és így örömteli választású hangulatot teremtsenek. A választás terén ránk háruló feladatokat az évzáró gyűléseken is­mertetjük az ifjúsági szövetség tagjaival. Ezeken a gyűléseken a múlt évi tevékenységünk és a CsISz kongresszusára való munkatervünk meg­tárgyalása mellett megoldhatjuk a választási agitáeióban és magában a választásban való részvételünk módját is. Komoly hibát követnénk el azzal, ha évzáró gyűléseinken nem foglalkoznánk belpolitikai ügyekkel, a választással. Szövetségünk tagjainak részvétele a -választás előtti kampányban nem jelent soronkívüli feladatot, ez a CSISz-tagok munkájához tartozik, mun­kájuk elválaszthatatlan része. így értelmezték ezt a podborani jáhási CsISz nepomysli falusi szervezetének tagjai is. Amellett, hogy a szer­vezet munkatervébe befoglalták, hogy segítséget nyújtanak az EFSz-tk- nek és az állami gazdaságnak a cukorrépa betakarításában, nem feled­keztek meg a választáselőtti munkáról sem: A tapasztalt elvtársakat agitációval bízzák meg, akik beszélgetéseket tartanak a község fiataljai­val, választási műsort állítanak össze a helyi hangszóró számára, a vá­lasztás előestéjén kultúrestet és vidám táncmulatságot rendeznek. A szervezet mindezt a Nemzeti Arcvonal szervezetei hozzájárulásával in­tézi. A vezetőség a tervet megjegyzések céljából a tagság elé terjesz­tette, Jóváhagyásra az évzáró gyűlésen kerül sor. Sajnos, még nem minden CsISz-szervezet foglalkozott ilyen értelem­ben a választással, mint a nepomysli CsISz-tagok. Csak rajtunk és a já­rási bizottságok rendszeres és tevékeny segítségén múlik, hogy egész népünk — tehát a CsISz-tagsága érdekében is, az első sorokban le­gyünk. Hiszen a választási előkészületek időszaka a legjobb feltételeket nyújtja a CsISz-szervezetek gazdag tevékenységéhez. És szerveztetek gazdag tevékenysége — ez a legjobb módszer a tagok neveléséhez és a szervezetien ifjúságra gyakorolt befolyásunk növeléséhez. Mindén erőnkkel igyekezzünk tehát elősegíteni a választás sikeres lefolyását, tudjuk, hogy ez népi demokratikus hazánk további megerősítését szol­gálja. ' ■ KANDIKÖ OTTÓ budapesti tudósítónk telefonjelentése Hazafias népfrontgyűlések Magyarországon Városokban és községekben egymás után alakulnak meg a hazafias nép­frontbizottságok. Népfrontgyűléseken választják meg a legjobb dolgozókat, hoo-i képviseljék népünket a két hét múlva megkezdődő Hazafias Népfront alakuló kongresszusán. A népfront célkitűzése, hogy a Magyar Dolgozók Pártja 1953. júniusában kitűzött út­ján, népünk anyagi jólétének fokoza­tos emelésén dolgozzon. Ezt a célt tá­mogatják az ország dolgozói, különféle tömegszervezetek, tanulók egyaránt. A Hazafias Népfronthoz csatlakozott a ■magyarországi románok kultúrszövet- sége is. A nines vei gazdaságban szovjet repaszedö kombájn dol­gozik. Martin Mikiének kombájnos, Vladimír Trnkovic ki­segítővel és Igaz János traktorossal 23 óra alatt öt hektáron takarították be a cukorrépát és 262 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A cukorka- es a csokoládégyarak erősen készülnek a karácsonyi vásárra. Arra törekszenek, hogy minél gaz- iagabb választékban gyártsanak édességet a vásárlókö­zönségnek. Képünkön a fcratislavai Stollwerck-gyárban a különféle csokoládéiig urákait csoportosítják. 1

Next

/
Thumbnails
Contents