Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-25 / 76. szám

----ÜIIFIÜSÄG 1954. szeptember 25. I Szervezeti életünkből Hol szereznek legtöbb előfizetőt? A nagymegyeri Járásban minden a- lapszervezetnél letárgyalták a sajtó­terjesztés megszervezését. Járási mé­retben aktívát is hívtak össze, amelyen a járási vezető titkár aprólékosan el­magyarázta, hogyan kell a sajtót t'-- jteszteni. Az alapsze-vezetek versenyez­tek is egymás közt a sajtónapon, abban, hogy ki szerez több előfizetőt az ifjú­sági sajtóra. A járási titkárságra egyik reggel be­állított az izsapl CslSz-szervezet el­nöke. Az előfizetők névsorát hozta be, kezében 30 darab kitöltött előfizetési ív lobogott. Meggyőző, felvilágosító munkával érték el az eredményt. Az alapszervezetnek 26 tagja van és ed­dig 14-en fizettek elő az Oj Ifjúságra. Ehhez most harminc új előfizetőt sze­reztek és ez azt jelenti, hogy a szer­vezeten kívül álló fiatalokat is meg­nyerték újságelőfizetőnek. Paksy László is megérkezett Ekecs­ről. Az ekecsi alapszervezetnek ötven tagja van és most 88 darab Oj Ifjú­ság jár a faluba, az új előfizetőkkel együtt. Ezt a postahivatal is igazolja, most hozta be Paksy László az igazo­lást. De így van ez a többi alapszervezet­nél is. Különösen Balony, Kolozsnéma, Nemesócsa, Füss és Kulcsod fiataljai veszik ki részüket a sajtóterjesztés­ből. A vándorzázló is nagyon érdekli őket, szeretnék, ha megkapnák. De nemcsak a vándorzászló miatt dolgoz­nak kitartóan a sajtóterjesztésben, ha­nem azért is, mert tudják, hogy a saj­tó elkerülhetetlen segítőtárs a szerve­zeti tevékenységben. Kíváncsiak va­gyunk rá, melyik alapszervezet nyeri el a központi bizottság ajándékát, a vándorzászlót és kik nyerik meg majd a Jilemnicky-jelvényt. BEKE ÄRPÄD — Nagymegyer Becsülettel álid meg a helyed Á nyár folyamán egy alkalommal Imelyre is ellátogattunk. A CslSz alapszervezet elnökét kerestük. Akik. nél érdeklődtünk azt mondták, hogy a Stavokombiriát asztalosmú'helyében ta­láljuk. Bementünk az asztalosmüheiv- be, persze nem volt ott. Voltak ott idősebb munkások, volt ott egy fiatal tanuló is, de az elnök hiányzott. Hogy mikor kerül elő? Nem tudták ponto­san megmondani. Lehet, hogy Érsek­újvárba ment, de az is lehet, hogy Őgyallára. Hogy miért, azt sem tud­ta senki. Délben jön az autóbusz mind a két irányból, lehet, logy megérkezik, — mondotta a műhelyvezető. Az ime- lyi alapszervezet elnöke valóban a déli autóbusszal érkezett Érsekújvár felöl, elment haza ebédelni és fél kettő tájban beállított a műhelybe. Ügy zá­poroztak felé a szidalmak, mint a jég­eső. Hol voltál te tűzrevaló? — kia­bált rá a műhely vezetője. Igaz, ne­velni kell a fiatalokat, szép szóval be­szélni hozzájuk, tanítani kell a szak. mára és ezt tettük is. Persze a szép szó semmit sem használ. Hátha neki jól esik ez a hanyag élet, arról mi vi­szont nem tehetünk. Elvégre megtaní­tottuk dolgozni és neveltük is, ameny. nyire lehetett. De a CsISz-szervezetre is hárulna vele szemben egy kis fela­dat. Tegnap voltál Érsekújvárban az ipariskolán. Ma reggel újra elmentél, azt mondod ruhát vásároltál. Tegnap két óra időd volt a városban, miért nem vásároltál magadnak akkor ruhát. Elmégy anélkül, hogy szólnál valaki­nek, nem tudja senki merre jársz. Reggel várunk a műhelyben és nem jösz. Másoktól halljuk, autóbusszal el­mentél valahová. Fél kettő elmúlt, most már jó lenne, ha munkához lát­nál. Az elnök lehorgasztotta fejét, mo­solygott magában és szakértelemmel olvasztotta az enyvet az udvar köze­pén. A műhelyvezető azt mondotta, hogy az ipari tanulók sok esetben visszaél­nek a törvényekkel. A törvény mész- szemenő jogokat biztosít az ipari ta. nulóknak. Ez helyes is. hiszen még mi is éreztük a mester kezének a sú­lyát, amikor reggel nyaklevessel térí­tett észhez, amikor álmosak voltunk. A mai fiataloknak sem szabad vissza­élni a törvényszabta jogokkal. Becsü­letesen és jóra valóan kellene a fiata­loknak dolgozni és tanulni. Ha az imelyi CslSz-szervezet elnöke ilyen hanvag. képzeljük el, milyen munka folyhat akkor az itteni szervezetben, beszélte nekem a műhelyvezető. A zselízi gép. és traktorállomáson vagyunk. Éppen sajtótízperc van utá­na, CslSz tagsági gyűlés. A sajtótíz­perc alatt senki sem bocsátkozott vi­tába, pedig jelen voltak a fiatalok is. Amikor elkezdődött a CslSz tagsági gyűlés, a gépállomás szerelő műhelyé, nek vezetője elsőnek kért szót. Meg­kérte a fiatalokat, hogy gondozzák a szerszámokat, tartsák rendbé a mű­helyt. a munkahelyet, hiszen adnak időf a műhely rendbetartására. Ne lopják el egymástól a szerszámokat, mert az a termelés lassúságát eredmé­nyezi. Minden egyes dolgozó minden­féle szerszámot kapott, tehát becsül­jék meg, ne törjék össze, gondozzák. A gépállomás politikai felelőse ugyan­ezt mondotta a fiataloknak. Még ezen­kívül két-három idősebb munkás szó­lalt fel, akik már vastagabb hangon, szigorúbban beszéltek a fiatalokhoz a rend és a szerszámok megmentése ér­dekében. A fiatalok nem szóltak sem­mit, lehajtott fejjel nézték a cipőjük orrát. A műhelyvezetővel és a politikai fe­lelőssel beszélgettünk. A fiatalok pa­naszkodtak már a CslSz járási titkár­ságán is, hogy goromboskádnak Velük az idősebbek, meg, hogv nem tanít­ják őket — mondottuk a két elvtárs­nak. Mind a ketten nevetnek. Az le­het. hogv panaszkodtak, hiszen pa­naszkodni a legkönnyebb, nem adják azt pénzért, — felelte a műhelyvezető. A politikai felelős pedig azt mondot­ta, hogy csak nem képzeli valaki, hogy elhanyagoljuk a fiatalok nevelését, egészen más itt a hiba! A baj onnan származik, hogy a fiatalok, akik itt dolgoznak már két éves szakiskolán mentek keresztül. El kell ismerni, hogy sokat tanultak és gyarapították tudásukat. A legtöbbje azonban nem használja ki a tudását, hanyag és ren­detlen. Az idősebbekkel szemben go­rombák, azt hiszik, annyi sokat tudnak már. mintha legalább is gépészmérnö­kök lennének. Az biztos, hogy a két­éves iskolán sokat tanultak, de azért mégsem közelíti meg az ő tudásuk, azoknak a tudását, akik már 25—30 évé dolgoznak a gépipari szakmában, dacára annak, hogv ezek az idősebb munkások nem végeztek kétéves isko­lát. Itt volt például Garai Lajos. Olyan szemtelen volt mint egy légy, mond­hatott annak az ember bármit, nem fogadott az szót soha. A szép szó nem használt és nem lehet azon csodálkoz­ni, hogy ilyenformán egy-két idősebb munkás káromkodott, ha bosszantotta őket Garai. Elvégre nem szalonszobá­ban vagyunk. Akkor Garai azt mon­dotta, hogy nem jól bánnak vele a gépállomáson. De, hogv mennyi szer­számot tett tönkre, mennyi olajat po­csékolt e! és mennyi munkaidőt ha­gyott kihasználhatatlanul arról nem beszélt, pedig az idősebb munkások emiatt szidták, amikor már a szép szó nem használt. Szidták, de meg is ér­demelte, jóindulátú szidás volt. Azu­tán elment a politikai iskolára es amikor elment, azt mondta, hogy az iskola elvégzése után bevonul katoná­nak. Az iskola ideje alatt és a katonai szolgálat ideje alatt legalább nem kell maid dolgoznia. Hát lássa — mondotta a műhely vezetője, ilyenek a fiatalok. Elmennek a kétéves iskolába és azt hiszik övék a világ. Azt gondolják, hogv az iskola elvégzése után már nem is kell tanulni tovább, már ösz- szetörhetik a szerszámokat is és ha­nyagok lehetnek. Pedig hát ezt nem engedjük meg! Mi nevelünk is. taní­tunk is, de a CsISz-szervezetnek is nevelni kell a fiatalokat. Igen! A CsISz-szervezetnek nevelni kell a fiatalokat. Dehát kevés tagsági gyűlésen említették meg még, hogy mikép viselkedjenek az idősebbekkel szemben. Bizonyára nem beszéltek ar­ról sem, hogy mi a becsületes munka. A CsISz-szervezetnek nemcsak az a feladata, hogv tagsági gyűlésre moz­gósítsák a fiatalokat, hanem az alap­vető feladata az, hogy a fiatalokat be­csületre és rendes munkára nevelje. Sok helyen az alapszervezet műkö­désének az a mértéke, hogy hányán vettek részt a legutóbbi tagsági gyű­lésen. A járási titkárok pedig annak alapján értékelik ki az alapszervezet működését, hogy vájjon pontosan meg e kapják tőlük a jelentéseket és fel­olvassák-e a határozatokat, amelyekét úgyszólván naponta küldenek. A leg­fontosabbról azonban megfeledkeznek Az alapszervezetek jó működését leg­első sorban is a tagok munkahelyén kellene észlelnünk. Ha a munkahelye­ken. hanyagok a fiatalok, akkor nem jól működik az alapszervezet, Még ak­kor sem működik jól, ha kultúrmű­sorral lépnek fel valamilyen ünnepsé­gen, vagy pedig mindenki pontosan megjelenik a tagsági gyűlésen. Például a zselízi gépállomáson rendszeresen minden fiatal ielen van a tagsági gyű­lésen. de a szerszámokat mégis mindig összetörik és ezzel kárt okoznak a nemzetgazdaságnak. Világos, hogy csak akkor lenne értelme a tagsági gyűlés­nek és akkor működne jól az alap­szervezet. ha a fiatalokban a szerve­zeten keresztül felébred a becsületes munka utáni vágv. A fiatalok jogait a törvénv védi, de a fiataloknak tisztelni kell a törvényt és éppen azért semmi joguk sincs ar­ra, hogy hanyagul dolgozzanak. BAGOTA ISTVÁN Könnyen elkészíthető táska T 1 fW 4—rt­Á táska elkészítéséhez 35 centiméter 90 cm szélességű anyag és ugyanany- nyi bélés szükséges. Készíthetjük bár­milyen mintás, kockás, vagy sima a- nyagból is; a sima anyagot hímzéssel díszíthetjük. A bélés síma anyagnál mintás, mintásnál pedig sima legyen. A részeket az ábra szerint kiszabjuk —egyszerre szabjuk az anyagot és a bélést. Az anyagot a béléssel a felső részen összeillesztjük, az oldalakon összevarrjuk és kifordítjuk. Az alsó, négyszögletes részt kemény papírból szabjuk ki és az anyaggal bevonjuk. A fogantyút úgy húzzuk be, hogy be­lülről jöjjön ki. A szoknya-blúz igen kedvelt, min­den évszakra alkalmas viselet. Nyá­ron könnyű, tarka anyagokból, ősszel és télen pedig melegebb, szolid szí­nekből készítjük. Képünkön szép, őszi szoknyákat és blúzokat látunk. A szoknyák egyszerű szabással ké­szülnek. A gazdag lerakásokból álló szoknyát inkább vékony lányok viseljék. A blúzok szintén egyszerű­ek, kimono, rövid, vagypedig a divatos háromnegyedes ujjakkal. Alakítás Ha az alakításhoz jó ötletet találunk, a divatjamúlt megunt és elviselt ruha­nemű nem hasznavehetetlen, hanem új­ból divatossá válhatik. A divattervezők egy-egy kollekció elkészítésénél több olyan modellt terveznek, amely a régi holmi alakításából készülhet. Ilyen például a mellény, amely szö­vetből, kashából, düftinből, kordbár­sonyból egyaránt divatos. Rajzunk új­vonalú divatos mellényt mutat be, amit régi kasha-, vagy kordbársonyszoknyá- bó! is alakíthatunk. A zipzárral csukó­dó mellény vállvonala az új divat sze­rint „ejtett”, így a kivágás ovális. A mellényt szabásminta szerint,- két egy­forma darabból szabjuk. A divatos mellény kétoldalt — mint a halászblúz — nyitott. A szélein min­denütt duplasoros tűzéssel díszítjük. Ha nem régiből alakítjuk, 1.40 méter szimplaszéles anyagot vegyünk hozzá. Sütés—Fő?és Őzcomb mártással Az őzcombot megmossuk, kiszed­jük a csontját, megsózzuk és füs- töltszalonnáva! megtűzdeljük. Aztán ecetes vízbe zöldséget, citromhéjat, borsot, babérlevelet és kekukfüvei teszünk és felforraljuk. Ha felforrt, ráöntjük a húsra és a sütőben meg­sütjük. Ha megsült, mártást csiná­lunk kis vajból, liszttel elhebart tejfölből és a megmaradt pecsenye­léből és a kitálalt pecsenyére önt­jük. Zsemlyegombóccal tálaljuk. Vaddisznó vadasan A húst néhány napra bepácoljuk aztán egy-két kanál zsírral, három­négy kanál vízzel, sóval, borssal karikára vágott petrezselyemgyökér­rel, sárgarépával megpároljuk, gya­kori öntözgetés közben. Mikor már szép barna, kivesszük, felszeletel­jük. Pár kockacukrot jó barnára pi­rítunk, két deci tejfölben elhaba­runk egy kanál lisztet, ezt a cukor­ral együtt beleöntjük a zöldséges­lébe, egy pohár vörösborral felhí­gítjuk, kis borecettel, vagy citrom­lével savanyítjuk és egy darabig forrni hanvjuk. Akor átszűrjük, ne­lerakjuk a felszeletelt húst, és gyorsan újra felforraljuk. Pác készítése vadakhoz A közönséges páclevet három dac ecetből és két liter vízből készítjük melyik egy karikára vagdalt sárga répát, ugyanannyi és ugyancsak ka rikára vagdalt petrezselyemgyöke­ret, egykét babérlevelet, tíz-tízen két szem borsot, egy fél, karikár vágott citromot, egy kis kanál só és fél fej vöröshagymát teszünk Jól felforraljuk és forrón öntjük megmosott, megtisztított vad- vagy egyéb húsra. Három-négy napi] hagyjuk benne, hideg, téli időben e setleg tovább is. Zsemlyegombóc Két szikkadt zsemlyét apró koc kára vágunk és zsírban megpirítjuk 4 deka zsírral, egy tojással, kis só vei, 20 deka liszttel és ennyi tejje amennyit felvesz, hogy belekever hessük a zsemlyét, könnyű tésztá készítünk. Kidolgozzuk, a pirítot zsemlyét közé tesszük, gombócoka formálunk belőle és sós vízben ki főzzük. Rakott burgonya Egy fél kiló szép, nagy burgonya megfőzünk, meghámozunk és vé kony karikára vágunk. Vajjal ki kent, morzsával meghintett tűzá! ló formába, más, rendes lábasba le rakunk két-három sor burgonyát rá egy sor keményre főtt és szintéi karikára vágott tojást, egy-két ka nál tejfölt és kevés zsemlyemorzsát Most újra két-három sor burgony jön, azután megint tojás, tejfö morzsa és ezt így folytatjuk, míg a lábas megtelik. A iegfelsö so burgonya legyen. A legtetejére újr teszünk vajat és tejfölt és körül belül fél órára a sütőbe tesszük Nagyon emeli az Ízletességét, b a tojáson kívül apróra vágott son kát, vagy karikákra szelt füstöl kolbászt is teszünk bele. A fizikai munkát végző dolgozó nők keze munka közben könnyen eldurvul Éppen ezért fontos, hogy kezüket ápolják, rendben tartsák. Mindenekelőtt fontos, hogy munka után kezünket meleg vízben megmos- suk, kefével jól átkeféljük, aztán zsí­ros krémmel, vagy glicerinnel, beken­jük. Nagyon helyes, ha kezünket éjjelre is bekenjük, a kéz pihen és a krém jól beférközik a pórusokba. Ha házimunka után (gyümölcs-, zöldség., burgonyatisztítás) kezünk foltos marad, citromlével dörzsöl lük egészen addig, míg a folt el nem tű­nik. Igen puhítja a kezeket a következő összeállítású krém. Vegyünk 10 gramm kámforszeszt, tegyünk bele 10 gramm glicerint és egv citrom levét. Használat előtt mindig rázzuk fel az üveget és jól dörzsöljük be vele ke­zünket. A tenyérizzadás igen kellemetlen. A A leghelyesebb, ha éjjelen át zsíros krémmel bekenjük és a reggeli mosa­kodás után formalin szesszel bedör­zsöljük. Amikor a bőr felülete felszív, ta a formaiint. akkor kenjük be újból calami jó zsíros krémmel. A körömápolás külön fejezetet igé­nyel A körömápolás tőfeltétele a tisz­taság. Előbb ráspolyozzuk le kerekre a körmünket, azután áztassuk be uj­jainkat, majd vágjuk le köröskörül a bOrt. mégpedig úgy. hogy világosan lássuk a köröm fehér félholdját. Ha mosakodás után naponta feltoljuk a bőröcskét, akkor nem. is kell ollóval levágni a bOröcskét. A köröm akkor szép, ha ovális for­májú. A hegyesre vágott és túl hosszú köröm nem szép. Ha körmünk túl puha, legjobb, ha olajjal kenjük be. Mit ne tegyünk? Ne menjünk ki nedves kézzel szél­re. napba. Vörös, repedezett kezet sosem mos. sunk hideg vízben — mindig csak lan­gyosban és jó zsíros szappant használ­junk. Nem szép, ha bármilyen munkánál hosszú a körmünk, tisztántartása ne­héz és a hosszú köröm munkában könnyen törik. Ne használjunk körömlakkot — kü­lönösen rikító, sötét színűeket nem, mert mindig legszebb a természetes. szinű, egyszerű, tiszta köröm. /

Next

/
Thumbnails
Contents