Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-22 / 75. szám

1 Qn4. szentem he»- 22. ni ifióság 5 Adenauer: Sog ítSGg ! — Dulles : JÖVÖk! Dulles váratlan bonni útja — „doktor Adenauer megkeresésé, nek közvetlen eredménye” — jelenti a Reuter hírügynökség jólértesült párizsi körökre hivat, kozva. A német kancellár — a körök szerint — közölte Robert Murphy-ve!. hogy ‘politikai helyzete gyorsan rosszabbodik és hogy csak „feltűnő gesztus", mint például Dulles bonni láto­gatása mentheti meg őt — mondja a Reuter jelentés. A befolyásos Le Temps Was­hingtonból úgy értesült: a 'eg több politikai megfigyelő azon a véleményen van. hogy Dulles „Dr. Adenauer segélyfelhívásá. ra” utazott Bonnba. Amerikai lapok Dulles várat­lan európai útjáról Reston, a New York Times washingtoni tudósítója bizonyos értesüléseket közöl Dulles vá­ratlan bonni és londoni utazá­sáról. Mint. Reston rámutat-. Dulles, Bonnet, francia nagy­követtel szeptember 14-én folv tatott beszélgetése során nem említette, hogy Európába uta­zik”. Bonnet, az amerikai kül­ügyminiszternek arról a szándé. káról, hogy ellátogat Bonnba és Londonba akkor értesült „ami­kor ezt a jelentést a francia nagykövetségen működ!) táviró- gép közölte”. Bonnet ekkor az amerikai külügyminiszterhez Ősz Bonnban A bonni kormánykörök követe. tik Adenauer visszalépését a külügyminiszteri funkcióból. Adenauer a verébhez: „Már te is?" hajtatott és Dullest a televíziós stúdióban találta meg, ahol ép­pen rögzítették nyilatkozatát a nemrég tartott manilai értekez. 'etről, Dulles ekkor közölte a •francia nagykövettel. hogy Bonnba és Londonba utazik és hogv ..magánlevélben magyaráz­za meg Mendes.Francenak mi­ért nem utazik Párizsba”. Reston szerint Dulles utazását Washingtonban „a szövetsége sek közötti kapcsolatok kiélező­désének. köztük az amerikai külügvminisztérium diplomáciai taktikája ellentmondó jellegé­nek megerősítéseként tekintik” „Washington képviselői — folytatja Reston — nyíltan ki­jelentették: Dulles meg akarja mutatni Franciaországnak, hogy minden erőfeszítését összponto­sítani akarja Nvugat-Németor- szágnak az európai véde'emben való bekapcsolására egyenl'* fel­tételek mellett függetlenül attól, hogv tetszik-e ez Franciaország­nak vagy sem ... Handler a New York Times bonni tudósítója közli, hogy Dulles és Adenauer megegye- . zett a „Nyugat-Németország feL fegvverzésével kapcsolatos prob­lémák általános vonásain ik megoldásában és a nyugati szö­vetségben való tagságának kér­désében”. Dulles nyilatkozata Dulles amerikai külügyminisz­ter szombat reggel bonni és londoni útjáról a New York ál­lambeli Watertownba érkezett. Megérkezésekor adott nyilatko­zatában kifejezte azt a remé­nyét. hogy a jövő hét folyamán be lehet fejezni azt az előkészí­tő munkát, amely „indokolni fogja a legfőképpen érdekelt országok külügyminisztereinek a hónap végén megtartandó elő­zetes értekezletét’". Dulles bon­ni és londoni megbeszélések!)’ szólva célzott arra. hogy tárgya­lásai nem vezettek eredményre Mint mondotta: „Tévedés lenne azt hinni, hogy sikerül elfogad­ható megoldást találni”. Kik készülnek . A Paraiztifjúság Nagy Még néhány hét és decemoer 9-én a bécsi Konzerthausban összeül a falusi ifjúság nagy nemzetközi konferenciája. Az olaszországi San Alberto község fiataljainak ez a kezdeményezé. se nagy esemény a világ pa­rasztfiataljainak életében. A ta­lálkozó legjellemzőbb vonása hogy rendkívül széles társadal mi rétegek támogatják, s nagy nemzetközi tömegszervezetünk, a DÍVSZ csak egyik résztvevője Az osztrák fővárosban már hat hónapja dolgozik a találka, zó előkészítő bizottsága. Alkal­munk volt beszélgetni a bízott ság egyik vezetőjével. — Hogyan haladnak a kon. ferenda előkészületei? — A bécsi tanácskozások mé­reteire már most következtetni tudunk az egész világon folyó lelkes előkészületekből. A hoz­zánk érkező jelentések szerint az előkészületek az országok döntő többségében kitünően ha­ladnak. Már eddig több mint 60 ország jelentkezett, ez arra jnutat, hogy a találkozónak a föld minden részéből szokatla­nul sok részvevője lesz. Első­sorban azt tartjuk most fontos, nak, hogy a falusi ifjúság lehe­tőleg mindenhonnan, tehát a nemzetközi forgalomtól távoleső. hatalmas kiterjedésű' területek­ről is elküldje küldötteit. Per. sze az is igen fontos, hogv ezek a küldöttek utitarsolyukban va­lóban társaik legégetőbb prob­lémáival érkezzenek Becsbe, be. leértve a legsajátosabb helyi követelményeket is. ’ — Hogyan segíti az előkészítő bizottság a különböző országok­ban folyó készülődéseket? „igyekszünk elérni azt, hogy a városi ifjúság minél több he­lyen előadások, személyes talál, kozák és egyéb lehetőségek fel- használásával segítse a ' falvak fiataljait. Ebből a törekvésből is következik, hogy a bécsi kon­ferencián a földművelő ifjúsá­gon kívül helyet kapnak a me­Nemzetközi Találkozója előtt találkozó sikeréért folytatott harcukat a falusi fiatalok? — Nem lehet meghatottság nélkül beszélni erről. Számos jelentés, magánlevél érkezik hozzánk Bécsbe, amelyből kide­rül: milyen hallatlanul lelemé­nyesen, sokoldalúan, hány és hány formában küzd a világ pa. rasztifjúsága. íme, egy pár pél­da: Egy kis indonéz faluban két­ezer fiatal gyűlt össze. Diákok segítségével összeírták követelé­seiket és elhatározták — eljut­tatják a miniszterelnökhöz lgenám. de a főváros, Dzsakar. ta félezer kilométerre esik a fa­lucskától, s lelkesedésből — nem lehet vonatköltséget fizet­ni. De a fiatalok nem ismernek akadályt. „Nincs pénz? — mon­dották jónéhányan — elindu­lunk gyalog! Nekivágtak. S ahogy közelebb jutottak a fővá­roshoz — úgy szereztek mind többen és többen tudomást a kis karaván céljairól, úgy nőtt és nőtt a bécsi nagy találkozó támogatóinak indonéz tábora. A miniszterelnök persze nem fo­gadta őket. Szerencsét próbál, tak a földművelésügyi minisz­ternél. Nagy csodálkozásukra és örömükre a miniszterről kide­rült: tagja a bécsi találkozó dzsakartai előkészítő bizottságá­nak. Visszafelé más úto.n halad­tak. S mire lakóhelyükre értek, tizenöt indonéz parasztfiatal út. ráké szén állt... Ecuadorban hagyományos do­log a szépségverseny. Ez az ér­dekes látványosság érthetően sok fiatalt vonz. A legutóbbin szokatlan esemény történt. A verseny egyik esélyese a nézők elé áUt — és lelkes szavakkal ismertette a decemberben ösz- szeülő nagy találkozót. Az előkészítő bizottság tagja így fejezte be szavait- »— És ki tudja, meddig sorol­hatnám tovább. Üruguayban a népszerű labdarúgást, Indiában a kulturális kezdeményezéseket zőgazdasággál kapcsolatos ipari üzemek (mezőgazdasági gépgyá­rak) ifjúmunkásai és az agrár­egyetemek hallgatói is. — Tudna-e ön egy-két példát mondani arról, hogy a különbö­ző országokban hogyan vívják a — minden országban a helyi sajátosságnak legjobban megfe­lelő lehetőségeket használják fel arra. hogy hazájukban is minél jobban előkészítsék az értük is harcoló, az ő érdekeiket is kép­viselő bécsi konferenciát. Marcel Cachin 85 éves Marcel Cachin, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosa, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a L’Humanité igazgatója 85 esztendős. Harcokban tettek, ben csodálatosan gazdag életál­lomása, ez az évforduló. Marcel Cachin neve — túlzás nélkül mondhatjuk — összeforrott szá­zadunk minden olyan mozgal­mával. minden olyan küzdelmé. vei. amely a haladásért, a mun­kásosztályért, az emberiségért, a békéért folyt. Élete egy darab történelem, a munkásmozgalom félévszázados harcainak törté, nete. 1891 végén lépett be Jules Guesde és Paul Lafargue Fran­cia Munkáspártjába és Borde, aux-ban körzeti titkárként, lap­szerkesztőként, megyei titkár­ként és polgármesterhelyettes. ként harcolt a munkásosztály érdekeiért. Később, az egységes szocialista párt megalakulása után az 'orszános propaganda vezetésével bízták meg. 19lo­ben képviselő volt, 1912-ben Párizs városi tanácsosa, egy ideig a közlekedési intézmények dől. gozóinak szakszervezetét vezet­te, közben — 1912-től kezdve — a L’Humanité szerkesztője, majd 1918-tól igazgatója. Marcel Cachin nagy történel­mi érdeme, hogy az Októberi' Forradalom kitörése pillanatától kezdve felismerte a világ első proletár államának óriási jelen­tőségét és azóta is lángoló sza­vú tántoríthatlan barátja a Szovjetuniónak. Oroszlánrésze van abban,1 hogy 1920-ban a toursi kongresszus többsége el­fogadta a csatlakozást a III. In­ternacionáléhoz. Később a fa­sizmus elleni harc lelkes veze­tőjeként küzd a spanyolorszáqi intervenció ellen. Nagy utat tett meg Marcel Cachin, Maurice Thorez és Jac. gues Duclos harcostársa addig, amíg Lenin és Sztálin egyik legfelkészültebb, legnagyobb francia tanítványává lett. É ra­gyogó élet állandó vezéreszméje volt a hűség a munkásosztály­hoz, a néphez, a párthoz és a Szovjetunióhoz. A francia dől. gozókkal együtt a csehszlovák nép is tiszteletteljes szeretettel köszönti születésnapján Marcél Cachint, aki utat mutat ma is, amikor idős kora ellenére is fia­talos harckészséggel küzd Fran­ciaország nemzeti mállósagnért, szabadságáért, a világ békéiéért. Harcos palackok ) Az amerikai bor. és púlinkagyárosok eltökélték, hogy nem hagyják tovább eszmék nélkül sorvadni a szomjazó em­beriséget. Palackjaik címkéjét ezért a következő erkölcsi uta­sítással' látták el: „Harcolj a kommunizmus ellen!” Persze célszerűbb lett volna ezt a szeszbe beledolgozni, de a man­kókon bicegő technika képtelen volt utólémi a szárnyaló esz­méket. A szöveg azonban nem pontos. Hogyan találják ki a szesz barátai, hogy miként harcoljanak? Javasoljuk tehát a következő magyarázó kiegészítést: Idd hülyére magad — így harcolsz a kommunizmus ellen". Az üzleti szempontot is jobban ki kell domborítani. Múlhatatlanul szükséges a második számú kiegészítés- „Végy naponta legalább három palackot, mert különben sza­botálod a kommunizmus-ellenes harcot!” Vagy rövidebben: „Vigyázz! Vegyél! Igyál!” Persze nincs mindenkinek szüksége a szeszgyárosok ne­velésére. Az amerikai külpolitika irányítói például a csoda- vignetták korát zseniálisan megelőzve részegedtek a megadott irányban. Sebaj, jön még a kutyára is dér, és rájuk — el­vonókúra. Csaknem elfelejtettem: a címkéken látható még a Sza­badság-szobor is. A nagyobb nyomatéig kedvéért. EÖRSI ISTVÁNj Irta: STETSON KENNEDY A gengszterek lélektana em félek a mérges boros­tyántól — mondta, miután letelepedett a vastagra nőtt bo­rostyánindákra, amelyektől a normális emberek általában úgy menekülnek, mint a tűztől. Minden bevezetés nélkül olyan dühödt tirádába kezdett a nem­zeti kisebbségek ellen, hogy most már megértettem, miért érzéketlen a mérgesnövény csí­pése iránt. J. B. Stownerrel beszélget­tem, a 18 éves „fővezérrel”, ahogy magát nevezte. Stowner több éven át azzal dicsekedett, hogy ő a Klu Klux Klan „leg­fiatalabb szervezője”. Otthoná­ban, a Tennessee-állambeli Chattanooga körüli hegyekben, mint a Georgia állambeli At. lanta Klan-jártak tagja keres­tem fel. — Meguntam már a Klan-nak ezt a túlságosan óvatos műkő. dését — mondta Stowner, s szeme úgy forgott, mint_ egy szkizofréniásé. — A Klan túlsá­gosan keveset csinál. — És önnek mi a szándéka? — kérdeztem. — Nekem az a szándékom, hogy az összes nemamerikaiakat kihajítom az országból, de nem szándékolom őket valamilyen más országba küldeni! — vála­szolta, s szemében fanatikus tűz gyulladt ki. — Célom az Egye­sült Államok alkotmányának megváltoztatása olyképpen, hogy törvényszegésnek tekintsék azt, ha valaki zsidó„ s ezért a tör­vényszegésért halálbüntetés jár­jon! — Hogy gondolja végrehajta­ni ezt a büntetést? — kérdez­tem s a hátam borzongott e hit. 1.éri őrültség láttára. De eszem­be jutott elhatározásom, hogy • egészen megismerkedem a fa. siszta gondolatformának „Made in USA” változatával. — Egyszerűen mindent ösz- szefogni és megölni — mondta nyugodt hangon. — Lehetséges, hogy ez kissé szélsőségesen hangzik, de a többi országokban is így csinálták. Nekünk korsze. rűbbeknek kell lennünk, mint Hitler volt. — És például, az olyan em­bereket, mint Albert Einstein, szintén meg akarja ölni? — Természetesen, őt is a többivel együtt — felelte Stow­ner. — Ugyanez a véleménye a négerekről is? — A magam részéről semmi kifogásom a négerek ellen, leg­feljebb mint faj ellen — vá­laszolta szadista mosollyal. — Az összes négereket vissza kell küldeni Afrikába és a jövőben az északeurópaiak kivételével mindenkinek meg kell tiltani a bevándorlást az Egyesült Álla­mokba. A többi európaiak in­kább feketék, mint fehérek. — Hogyan szándékozik Prog­ramm ját megvalósítani? — kér. deztem színlelt érdeklődéssel. — Csupán pénzre van szük­ségem — mondta bizalmasan. — Ha olyan nagy pénzek áIloná­nak rendelkezésemre, mint a keresztény ifjaknak, mindenkit egy éjjel el tudnék égetni! Mereven néztem a fiatal őrül­tet, aki a mérges borostyánok között guggolt — tudtam, hogy most őszintén beszél. Az Amerikában tapasztalható gyorsan élesedő gazdasági ha­nyatlás a fiatalság és az idősebb nemzedékek soraiban is pánikot kelt. Ez a hanyatlás a mccar. thyizmus szülte boszorkányul- dözési hisztériával együtt olyan helyzetet teremtett, amely me­legágya a pogromlovagoknak. Azok, akik a gyűlölködést szítják, különösen az amerikai ifjúság lelkét igyekszenek meg. mérgezni. Vájjon milyen mér­tékben sikerül ez nekik? Oly­annyira sikerül, hogy ez már nyugtalanító. De még távolról sem tudták az egész ifjúságot elbolondítani. Az amerikai fiatalságra, ami­kor befejezi iskoláit, komor jö­vő vár. S ezért nagyon könnyen befolyása alá került «az olyan embereknek, mint Stowner. Akiknek sikerül befejezniük a gimnáziumot, azokat pedig va­lamelyik őszhajú tökfilkó baná­lis, elkoptatott záróbeszéddel búcsúztatja, amelyben felszólít­ja őket: „Ha azonnal nem'' is sikerül érvényesülnötök, kisérle. tezzetek újra meg újra!” A fiatalok újra meg újra kí­sérleteznek, de a művelődéshez és a munkához vezető utak zár. va vannak, s így gyakran a csirkefogók bandái közé sodród­nak, ahol a Stównerhoz hasonló demagógok könnyen a fasizmus oldalára csábítják őket. Jelen voltam sok fasiszta tö. meggyülésen s ott láttam, hogy a hivatásos agitátor, idősebb ember, a háttérben marad, s csak az ifjúságot tuszkolja az előtérbe, hogy azok segítségével hajtsa végre aljas manővereit. Emlékszem, hogy például egy ilyen chicagói gyűlésen közel kétezer ifjú tégladarabokat ha­jigáit egy néger házára. Autóm mögött álltam és lefényképez- tem ezt a jelenetet, ahogyan a köveket dobálták. A fényképre mint bizonyítékra volt szüksé­gem, hogy a csirkefogókat a rendőrség megbüntesse. De a fiúk észrevették és gyorsan kö. rüvettek. — A fene vigyen el, mit csi­nálsz ezzel a géppel? kérdezte a bandafőnök, aki valamivel idősebb volt a többinél. Választ sem várva, kitépte a kezemből a fényképezőgépet és a földhöz akarta vágni. Szeren, csémre a tömegben ott volt egy barátom, fiatal haladó személyi­ség. Villámgyorsan odaugrott hozzánk, kicsavarta a gépet a vezér kezrből és futni kezdett. A meglepett tömeg habozott. — Ellopta a fényképezőgépe, met! — kiabáltam és utána sza­ladtam. A következő percben a tömeg rájött, hogy én és a társam el akarunk menekülni előlük az ellenünk szóló bizonyítékokkal. Dühösen utánunk szaladtak és kővel kezdtek dobálni. Az utca .sarkán gyógyszertár állott, tár. sam ide futott be. berohant a leghátsó szobába és a fényké­pezőgépet egy gyógyszeres fiók. ba rejtette. Ámikor a tömegtől üldözve magam is a gyógyszertárba ér­tem, társam már nyugodtan be. szélgetett a gyógyszerésszel. A tömeg elözönlötte a helyiséget és erőszakkal akart kihurcolni minket. A gyógyszerész nem várta meg, míg patikáját szét­rombolják. sürgősen hívta a rendőröket, akik tétlenül ott álltak egész este az események színhelyének közelében. A re?t. dőrök nem mutattak semmi haj­lamot arra, hogy megvédjék a néger családot és a házat, de a gyógyszertár tulajdonosának hí­vására azonnal reagáltak és gyorsan megtisztították a helyi­séget. Noha a fenyegető tömeg to­vábbra is ott maradt az utcán, a rendőrség nem volt hajlandó számunkra kíséretet adni. Csak miután felhívtuk az egyik hala­dó szervezetet, amely közvetle­nül Chicago város polgármeste­ri hivatalához fordult, tudtunk végül is megmenekülni a fény­képezőgéppel és a benne lévő bizonyítékokkal. Köztük volt a bandafőnök fényképe is, amint éppen a fiatal fejvadászok ke­zébe adja a tégladarabokat. En. nek segítégével sikerült börtön­be juttatni. Igaz. hogy nem hosszú időre. Az Egyesült Államokban a rendőrség inkább a pogromlova­gok áldozatait veti börtönbe az­zal a váddal, hogy rendzavarás­ra bujtogatnak. Az amerikai ifjúság elbolon- dítása az amerikai faji és val. lási kisebbségek elleni szadista támadásokon kívül bizonyos mértékben azt a célt szolgálja, hogy a fiatalokat Ázsia színes népei és más országok elleni agresszív háborúra készítse elő. A stoumerek csakúgy mint a dullesek, propagandájukkal „az ázsiaikat az ázsiaiak” ellen akarják uszítani. Ők felelősek a gengszterpszichológiáért, a- mely lehetőséget ad nekik arra, hogy az amerikai ifjúságot fel­lázítsák és irtóháborúba küldjék Ázsia teljesen ártatlan népei el­len. akiket ők megvetően „sár. gáknak” neveznek. (Megjelent a „Komszo. molszkaja Pravda”-ban)

Next

/
Thumbnails
Contents