Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-09-22 / 75. szám
1 Qn4. szentem he»- 22. ni ifióság 5 Adenauer: Sog ítSGg ! — Dulles : JÖVÖk! Dulles váratlan bonni útja — „doktor Adenauer megkeresésé, nek közvetlen eredménye” — jelenti a Reuter hírügynökség jólértesült párizsi körökre hivat, kozva. A német kancellár — a körök szerint — közölte Robert Murphy-ve!. hogy ‘politikai helyzete gyorsan rosszabbodik és hogy csak „feltűnő gesztus", mint például Dulles bonni látogatása mentheti meg őt — mondja a Reuter jelentés. A befolyásos Le Temps Washingtonból úgy értesült: a 'eg több politikai megfigyelő azon a véleményen van. hogy Dulles „Dr. Adenauer segélyfelhívásá. ra” utazott Bonnba. Amerikai lapok Dulles váratlan európai útjáról Reston, a New York Times washingtoni tudósítója bizonyos értesüléseket közöl Dulles váratlan bonni és londoni utazásáról. Mint. Reston rámutat-. Dulles, Bonnet, francia nagykövettel szeptember 14-én folv tatott beszélgetése során nem említette, hogy Európába utazik”. Bonnet, az amerikai külügyminiszternek arról a szándé. káról, hogy ellátogat Bonnba és Londonba akkor értesült „amikor ezt a jelentést a francia nagykövetségen működ!) táviró- gép közölte”. Bonnet ekkor az amerikai külügyminiszterhez Ősz Bonnban A bonni kormánykörök követe. tik Adenauer visszalépését a külügyminiszteri funkcióból. Adenauer a verébhez: „Már te is?" hajtatott és Dullest a televíziós stúdióban találta meg, ahol éppen rögzítették nyilatkozatát a nemrég tartott manilai értekez. 'etről, Dulles ekkor közölte a •francia nagykövettel. hogy Bonnba és Londonba utazik és hogv ..magánlevélben magyarázza meg Mendes.Francenak miért nem utazik Párizsba”. Reston szerint Dulles utazását Washingtonban „a szövetsége sek közötti kapcsolatok kiéleződésének. köztük az amerikai külügvminisztérium diplomáciai taktikája ellentmondó jellegének megerősítéseként tekintik” „Washington képviselői — folytatja Reston — nyíltan kijelentették: Dulles meg akarja mutatni Franciaországnak, hogy minden erőfeszítését összpontosítani akarja Nvugat-Németor- szágnak az európai véde'emben való bekapcsolására egyenl'* feltételek mellett függetlenül attól, hogv tetszik-e ez Franciaországnak vagy sem ... Handler a New York Times bonni tudósítója közli, hogy Dulles és Adenauer megegye- . zett a „Nyugat-Németország feL fegvverzésével kapcsolatos problémák általános vonásain ik megoldásában és a nyugati szövetségben való tagságának kérdésében”. Dulles nyilatkozata Dulles amerikai külügyminiszter szombat reggel bonni és londoni útjáról a New York állambeli Watertownba érkezett. Megérkezésekor adott nyilatkozatában kifejezte azt a reményét. hogy a jövő hét folyamán be lehet fejezni azt az előkészítő munkát, amely „indokolni fogja a legfőképpen érdekelt országok külügyminisztereinek a hónap végén megtartandó előzetes értekezletét’". Dulles bonni és londoni megbeszélések!)’ szólva célzott arra. hogy tárgyalásai nem vezettek eredményre Mint mondotta: „Tévedés lenne azt hinni, hogy sikerül elfogadható megoldást találni”. Kik készülnek . A Paraiztifjúság Nagy Még néhány hét és decemoer 9-én a bécsi Konzerthausban összeül a falusi ifjúság nagy nemzetközi konferenciája. Az olaszországi San Alberto község fiataljainak ez a kezdeményezé. se nagy esemény a világ parasztfiataljainak életében. A találkozó legjellemzőbb vonása hogy rendkívül széles társadal mi rétegek támogatják, s nagy nemzetközi tömegszervezetünk, a DÍVSZ csak egyik résztvevője Az osztrák fővárosban már hat hónapja dolgozik a találka, zó előkészítő bizottsága. Alkalmunk volt beszélgetni a bízott ság egyik vezetőjével. — Hogyan haladnak a kon. ferenda előkészületei? — A bécsi tanácskozások méreteire már most következtetni tudunk az egész világon folyó lelkes előkészületekből. A hozzánk érkező jelentések szerint az előkészületek az országok döntő többségében kitünően haladnak. Már eddig több mint 60 ország jelentkezett, ez arra jnutat, hogy a találkozónak a föld minden részéből szokatlanul sok részvevője lesz. Elsősorban azt tartjuk most fontos, nak, hogy a falusi ifjúság lehetőleg mindenhonnan, tehát a nemzetközi forgalomtól távoleső. hatalmas kiterjedésű' területekről is elküldje küldötteit. Per. sze az is igen fontos, hogv ezek a küldöttek utitarsolyukban valóban társaik legégetőbb problémáival érkezzenek Becsbe, be. leértve a legsajátosabb helyi követelményeket is. ’ — Hogyan segíti az előkészítő bizottság a különböző országokban folyó készülődéseket? „igyekszünk elérni azt, hogy a városi ifjúság minél több helyen előadások, személyes talál, kozák és egyéb lehetőségek fel- használásával segítse a ' falvak fiataljait. Ebből a törekvésből is következik, hogy a bécsi konferencián a földművelő ifjúságon kívül helyet kapnak a meNemzetközi Találkozója előtt találkozó sikeréért folytatott harcukat a falusi fiatalok? — Nem lehet meghatottság nélkül beszélni erről. Számos jelentés, magánlevél érkezik hozzánk Bécsbe, amelyből kiderül: milyen hallatlanul leleményesen, sokoldalúan, hány és hány formában küzd a világ pa. rasztifjúsága. íme, egy pár példa: Egy kis indonéz faluban kétezer fiatal gyűlt össze. Diákok segítségével összeírták követeléseiket és elhatározták — eljuttatják a miniszterelnökhöz lgenám. de a főváros, Dzsakar. ta félezer kilométerre esik a falucskától, s lelkesedésből — nem lehet vonatköltséget fizetni. De a fiatalok nem ismernek akadályt. „Nincs pénz? — mondották jónéhányan — elindulunk gyalog! Nekivágtak. S ahogy közelebb jutottak a fővároshoz — úgy szereztek mind többen és többen tudomást a kis karaván céljairól, úgy nőtt és nőtt a bécsi nagy találkozó támogatóinak indonéz tábora. A miniszterelnök persze nem fogadta őket. Szerencsét próbál, tak a földművelésügyi miniszternél. Nagy csodálkozásukra és örömükre a miniszterről kiderült: tagja a bécsi találkozó dzsakartai előkészítő bizottságának. Visszafelé más úto.n haladtak. S mire lakóhelyükre értek, tizenöt indonéz parasztfiatal út. ráké szén állt... Ecuadorban hagyományos dolog a szépségverseny. Ez az érdekes látványosság érthetően sok fiatalt vonz. A legutóbbin szokatlan esemény történt. A verseny egyik esélyese a nézők elé áUt — és lelkes szavakkal ismertette a decemberben ösz- szeülő nagy találkozót. Az előkészítő bizottság tagja így fejezte be szavait- »— És ki tudja, meddig sorolhatnám tovább. Üruguayban a népszerű labdarúgást, Indiában a kulturális kezdeményezéseket zőgazdasággál kapcsolatos ipari üzemek (mezőgazdasági gépgyárak) ifjúmunkásai és az agráregyetemek hallgatói is. — Tudna-e ön egy-két példát mondani arról, hogy a különböző országokban hogyan vívják a — minden országban a helyi sajátosságnak legjobban megfelelő lehetőségeket használják fel arra. hogy hazájukban is minél jobban előkészítsék az értük is harcoló, az ő érdekeiket is képviselő bécsi konferenciát. Marcel Cachin 85 éves Marcel Cachin, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosa, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a L’Humanité igazgatója 85 esztendős. Harcokban tettek, ben csodálatosan gazdag életállomása, ez az évforduló. Marcel Cachin neve — túlzás nélkül mondhatjuk — összeforrott századunk minden olyan mozgalmával. minden olyan küzdelmé. vei. amely a haladásért, a munkásosztályért, az emberiségért, a békéért folyt. Élete egy darab történelem, a munkásmozgalom félévszázados harcainak törté, nete. 1891 végén lépett be Jules Guesde és Paul Lafargue Francia Munkáspártjába és Borde, aux-ban körzeti titkárként, lapszerkesztőként, megyei titkárként és polgármesterhelyettes. ként harcolt a munkásosztály érdekeiért. Később, az egységes szocialista párt megalakulása után az 'orszános propaganda vezetésével bízták meg. 19loben képviselő volt, 1912-ben Párizs városi tanácsosa, egy ideig a közlekedési intézmények dől. gozóinak szakszervezetét vezette, közben — 1912-től kezdve — a L’Humanité szerkesztője, majd 1918-tól igazgatója. Marcel Cachin nagy történelmi érdeme, hogy az Októberi' Forradalom kitörése pillanatától kezdve felismerte a világ első proletár államának óriási jelentőségét és azóta is lángoló szavú tántoríthatlan barátja a Szovjetuniónak. Oroszlánrésze van abban,1 hogy 1920-ban a toursi kongresszus többsége elfogadta a csatlakozást a III. Internacionáléhoz. Később a fasizmus elleni harc lelkes vezetőjeként küzd a spanyolorszáqi intervenció ellen. Nagy utat tett meg Marcel Cachin, Maurice Thorez és Jac. gues Duclos harcostársa addig, amíg Lenin és Sztálin egyik legfelkészültebb, legnagyobb francia tanítványává lett. É ragyogó élet állandó vezéreszméje volt a hűség a munkásosztályhoz, a néphez, a párthoz és a Szovjetunióhoz. A francia dől. gozókkal együtt a csehszlovák nép is tiszteletteljes szeretettel köszönti születésnapján Marcél Cachint, aki utat mutat ma is, amikor idős kora ellenére is fiatalos harckészséggel küzd Franciaország nemzeti mállósagnért, szabadságáért, a világ békéiéért. Harcos palackok ) Az amerikai bor. és púlinkagyárosok eltökélték, hogy nem hagyják tovább eszmék nélkül sorvadni a szomjazó emberiséget. Palackjaik címkéjét ezért a következő erkölcsi utasítással' látták el: „Harcolj a kommunizmus ellen!” Persze célszerűbb lett volna ezt a szeszbe beledolgozni, de a mankókon bicegő technika képtelen volt utólémi a szárnyaló eszméket. A szöveg azonban nem pontos. Hogyan találják ki a szesz barátai, hogy miként harcoljanak? Javasoljuk tehát a következő magyarázó kiegészítést: Idd hülyére magad — így harcolsz a kommunizmus ellen". Az üzleti szempontot is jobban ki kell domborítani. Múlhatatlanul szükséges a második számú kiegészítés- „Végy naponta legalább három palackot, mert különben szabotálod a kommunizmus-ellenes harcot!” Vagy rövidebben: „Vigyázz! Vegyél! Igyál!” Persze nincs mindenkinek szüksége a szeszgyárosok nevelésére. Az amerikai külpolitika irányítói például a csoda- vignetták korát zseniálisan megelőzve részegedtek a megadott irányban. Sebaj, jön még a kutyára is dér, és rájuk — elvonókúra. Csaknem elfelejtettem: a címkéken látható még a Szabadság-szobor is. A nagyobb nyomatéig kedvéért. EÖRSI ISTVÁNj Irta: STETSON KENNEDY A gengszterek lélektana em félek a mérges borostyántól — mondta, miután letelepedett a vastagra nőtt borostyánindákra, amelyektől a normális emberek általában úgy menekülnek, mint a tűztől. Minden bevezetés nélkül olyan dühödt tirádába kezdett a nemzeti kisebbségek ellen, hogy most már megértettem, miért érzéketlen a mérgesnövény csípése iránt. J. B. Stownerrel beszélgettem, a 18 éves „fővezérrel”, ahogy magát nevezte. Stowner több éven át azzal dicsekedett, hogy ő a Klu Klux Klan „legfiatalabb szervezője”. Otthonában, a Tennessee-állambeli Chattanooga körüli hegyekben, mint a Georgia állambeli At. lanta Klan-jártak tagja kerestem fel. — Meguntam már a Klan-nak ezt a túlságosan óvatos műkő. dését — mondta Stowner, s szeme úgy forgott, mint_ egy szkizofréniásé. — A Klan túlságosan keveset csinál. — És önnek mi a szándéka? — kérdeztem. — Nekem az a szándékom, hogy az összes nemamerikaiakat kihajítom az országból, de nem szándékolom őket valamilyen más országba küldeni! — válaszolta, s szemében fanatikus tűz gyulladt ki. — Célom az Egyesült Államok alkotmányának megváltoztatása olyképpen, hogy törvényszegésnek tekintsék azt, ha valaki zsidó„ s ezért a törvényszegésért halálbüntetés járjon! — Hogy gondolja végrehajtani ezt a büntetést? — kérdeztem s a hátam borzongott e hit. 1.éri őrültség láttára. De eszembe jutott elhatározásom, hogy • egészen megismerkedem a fa. siszta gondolatformának „Made in USA” változatával. — Egyszerűen mindent ösz- szefogni és megölni — mondta nyugodt hangon. — Lehetséges, hogy ez kissé szélsőségesen hangzik, de a többi országokban is így csinálták. Nekünk korsze. rűbbeknek kell lennünk, mint Hitler volt. — És például, az olyan embereket, mint Albert Einstein, szintén meg akarja ölni? — Természetesen, őt is a többivel együtt — felelte Stowner. — Ugyanez a véleménye a négerekről is? — A magam részéről semmi kifogásom a négerek ellen, legfeljebb mint faj ellen — válaszolta szadista mosollyal. — Az összes négereket vissza kell küldeni Afrikába és a jövőben az északeurópaiak kivételével mindenkinek meg kell tiltani a bevándorlást az Egyesült Államokba. A többi európaiak inkább feketék, mint fehérek. — Hogyan szándékozik Programm ját megvalósítani? — kér. deztem színlelt érdeklődéssel. — Csupán pénzre van szükségem — mondta bizalmasan. — Ha olyan nagy pénzek áIlonának rendelkezésemre, mint a keresztény ifjaknak, mindenkit egy éjjel el tudnék égetni! Mereven néztem a fiatal őrültet, aki a mérges borostyánok között guggolt — tudtam, hogy most őszintén beszél. Az Amerikában tapasztalható gyorsan élesedő gazdasági hanyatlás a fiatalság és az idősebb nemzedékek soraiban is pánikot kelt. Ez a hanyatlás a mccar. thyizmus szülte boszorkányul- dözési hisztériával együtt olyan helyzetet teremtett, amely melegágya a pogromlovagoknak. Azok, akik a gyűlölködést szítják, különösen az amerikai ifjúság lelkét igyekszenek meg. mérgezni. Vájjon milyen mértékben sikerül ez nekik? Olyannyira sikerül, hogy ez már nyugtalanító. De még távolról sem tudták az egész ifjúságot elbolondítani. Az amerikai fiatalságra, amikor befejezi iskoláit, komor jövő vár. S ezért nagyon könnyen befolyása alá került «az olyan embereknek, mint Stowner. Akiknek sikerül befejezniük a gimnáziumot, azokat pedig valamelyik őszhajú tökfilkó banális, elkoptatott záróbeszéddel búcsúztatja, amelyben felszólítja őket: „Ha azonnal nem'' is sikerül érvényesülnötök, kisérle. tezzetek újra meg újra!” A fiatalok újra meg újra kísérleteznek, de a művelődéshez és a munkához vezető utak zár. va vannak, s így gyakran a csirkefogók bandái közé sodródnak, ahol a Stównerhoz hasonló demagógok könnyen a fasizmus oldalára csábítják őket. Jelen voltam sok fasiszta tö. meggyülésen s ott láttam, hogy a hivatásos agitátor, idősebb ember, a háttérben marad, s csak az ifjúságot tuszkolja az előtérbe, hogy azok segítségével hajtsa végre aljas manővereit. Emlékszem, hogy például egy ilyen chicagói gyűlésen közel kétezer ifjú tégladarabokat hajigáit egy néger házára. Autóm mögött álltam és lefényképez- tem ezt a jelenetet, ahogyan a köveket dobálták. A fényképre mint bizonyítékra volt szükségem, hogy a csirkefogókat a rendőrség megbüntesse. De a fiúk észrevették és gyorsan kö. rüvettek. — A fene vigyen el, mit csinálsz ezzel a géppel? kérdezte a bandafőnök, aki valamivel idősebb volt a többinél. Választ sem várva, kitépte a kezemből a fényképezőgépet és a földhöz akarta vágni. Szeren, csémre a tömegben ott volt egy barátom, fiatal haladó személyiség. Villámgyorsan odaugrott hozzánk, kicsavarta a gépet a vezér kezrből és futni kezdett. A meglepett tömeg habozott. — Ellopta a fényképezőgépe, met! — kiabáltam és utána szaladtam. A következő percben a tömeg rájött, hogy én és a társam el akarunk menekülni előlük az ellenünk szóló bizonyítékokkal. Dühösen utánunk szaladtak és kővel kezdtek dobálni. Az utca .sarkán gyógyszertár állott, tár. sam ide futott be. berohant a leghátsó szobába és a fényképezőgépet egy gyógyszeres fiók. ba rejtette. Ámikor a tömegtől üldözve magam is a gyógyszertárba értem, társam már nyugodtan be. szélgetett a gyógyszerésszel. A tömeg elözönlötte a helyiséget és erőszakkal akart kihurcolni minket. A gyógyszerész nem várta meg, míg patikáját szétrombolják. sürgősen hívta a rendőröket, akik tétlenül ott álltak egész este az események színhelyének közelében. A re?t. dőrök nem mutattak semmi hajlamot arra, hogy megvédjék a néger családot és a házat, de a gyógyszertár tulajdonosának hívására azonnal reagáltak és gyorsan megtisztították a helyiséget. Noha a fenyegető tömeg továbbra is ott maradt az utcán, a rendőrség nem volt hajlandó számunkra kíséretet adni. Csak miután felhívtuk az egyik haladó szervezetet, amely közvetlenül Chicago város polgármesteri hivatalához fordult, tudtunk végül is megmenekülni a fényképezőgéppel és a benne lévő bizonyítékokkal. Köztük volt a bandafőnök fényképe is, amint éppen a fiatal fejvadászok kezébe adja a tégladarabokat. En. nek segítégével sikerült börtönbe juttatni. Igaz. hogy nem hosszú időre. Az Egyesült Államokban a rendőrség inkább a pogromlovagok áldozatait veti börtönbe azzal a váddal, hogy rendzavarásra bujtogatnak. Az amerikai ifjúság elbolon- dítása az amerikai faji és val. lási kisebbségek elleni szadista támadásokon kívül bizonyos mértékben azt a célt szolgálja, hogy a fiatalokat Ázsia színes népei és más országok elleni agresszív háborúra készítse elő. A stoumerek csakúgy mint a dullesek, propagandájukkal „az ázsiaikat az ázsiaiak” ellen akarják uszítani. Ők felelősek a gengszterpszichológiáért, a- mely lehetőséget ad nekik arra, hogy az amerikai ifjúságot fellázítsák és irtóháborúba küldjék Ázsia teljesen ártatlan népei ellen. akiket ők megvetően „sár. gáknak” neveznek. (Megjelent a „Komszo. molszkaja Pravda”-ban)
