Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-18 / 74. szám

1954, szeptember 18. ÖIIFTÜMG Talán semmi se ■ függ olyan szorosan | össsze az időjárás- | sal, mint a mező- í gazdasági munkála- j tok. Áz időjárás | egyrészt segít a me- J zőgazdesági terme- ? lésnek, másrészt vi- \ szont árt és olyan ^nagy károkat okoz, hogy teljesen tönk­reteszi a mezőgazdasági dolgozó egész­évi fáradozását. A mezőgazdasági ter­melés különböző meteorológiai jelen­ségektől függ, mint a levegő száraz­ságától, a csapadéktól, a napfénytől stfo., úgyhogy a meteorológia keretén belül új tudományág alakult ki, mégpedig az agrometeorológia, amely az időjárás és a mezőgazdaság között fennálló kap­csolatokkal foglalkozik. Természetesen, ha meg akarunk ismerkedni az idő­járás befolyásával, akkor ismernünk kell a normális lefolyású időjárás je­lenségeit és az időjárással kapcsolatos rendkívüli eseményeket is. Ezért a kiválasztott meteorológiai megfigyelő állomásokon az ország kü­lönböző részeiben már évek óta meg­figyelik az egyes jelenségeket. Ebből a célból építették ki az önkéntes me­teorológiai megfigyelők hálózatát is. Az időjárás megfigyelői országunk terüle­tén a nemzetközileg megállapított idő­pontokban naponta háromszor (7, 14 és 21 órakor) a szabadban vagy a fehér redőnyös házikókban elhelyezett műsze­rek segítségével különböző meteoroló­giai adatokat jegyeznek le. Ilyen alapadatok: A levegő hőmér­séklete, a levegő nedvessége, a csapa­dék mennyisége, a legalacsonyabb és a legmagasabb hőmérséklet, a 6zél irá­nya és ereje, a levegő nyomása és a napsütés időtartama. Ezenkívül a meg­figyelők észrevételeket tesznek olyan meteorológiai jelenségekről, mint a vi­har, jégeső, köd, dér stö. és általános jegyzeteket is készítenek az időjárás­★ VERA BOUSKOVÄ az állami meteorológiai intézet dolgozója * ről. A meteorológiai megfigyélőáHomá- sok szükség szerint olyan hőmérőkkel is fel vannak szerelve, amelyekkel a talaj melegét állapítjuk meg különbö­zőmélységben a felülettől kétmétemyi- re, ezenkívül gőzölgésmérőkkel, ame­lyekkel a vízfelületéről elpárolgott víz- mennyiségét, harmatmérő készülékek­kel pedig a harmat mennyiségét álla­pítják meg. Ezek a meteorológiai mérések igen fontosak és a mezőgazdasági meteo­rológusok kiindulópontjául szolgálnak, de a mezőgazdasági termelés szempont­jából még nem kielégítőek. Ezért az Állami Meteorológiai Intézetnek még további ú. n. mezőgazdasági meteoro­lógiai tudósítók állnak rendelkezésére, akik megfigyelik az időjárás kedvező vagy kedvezőtlen befolyását, a növé­nyek fejlődését, a mezőgazdasági és ker­tészeti munkák menetét, ez állatok és növények kártevőit. Megfigyeléseiket rendszeresen az Állami Meteorológiai Intézetnek Prágába küldik be. A mezőgazdasági-meteorológiai tu­dósítók mellett még fenolőgiai meg­figyelők is léteznek, Ezek e növényze­tet tfigyelik, a rügyezést, a virágzást, a levélhullást. A fenolőgiai megfigyelők feladatta, hogy ponosan lejegyezzék a fontos kultúrnövények és a különböző eddig rendszeresen nem termesztett növények fejlődését. Nagy segítséget nyújt az időjárásje­lentés. A rádióhallgatók bizonyára ta­pasztalták, hogy a jelentések egyre megbízhatóbbak és a mezőgazdászok szükségleteit veszik elsősorban tekin­tetbe. Tavasszal, amikor a kései fagyok veszélyeztetik a korai burgonyát, a gyümölcsfák virágait, a zöldségpalán­tákat, a szőlőt, az időjárásjelentés alap­ján idejében harcot indíthatunk az idő­járás okozta károk ellen. ★ ★ ★ , Megtalálta a helyét Zsákokkal megrakott nehéz szekerek nyikorog, nak végig a falun. Ga­bonaosztás van a miksi szövetkezetben. Pápai Já­nos, az agronómus kerül sorra. Kimérik a járandó, ságát. — A húgomét is elvi­szem. — Pápai Irén nyolc mázsa búza — olvassa a raktárnok. A jelenlevők közül többen a fejüket ingatják: ki hallott már ilyet, hogy egy lány 8 mázsát kapjon! A kapu­ban állók közül valaki felszólalt. — Hé, János, mit esi. nál az a lány? Dolgozik — feleli Já­nos sunyin és elindul a szekérrel, * * * Irén kicsit korábban kelt a szokottnál. ^ Né­hány perc múlva már ott serénykedik a ketrecek között. Végzi mindennapi munkáját, eteti, gondozza a sertéseket. Fürgén rno. zog, tisztítja a vályúkat, _ _ készíti az etetniválót. Látni rajta, hogy siet s hogy vár valakit, mert sű­rűn az ut fele tékintget. A várt vendég — János a bátyja rövidesen megérkezik. Elébe fut. — Együtt ürítik le a szekeret■ Lerakják a zsákokat s mégegyszer megszámol. ják. — Nyolc mázsa búza a tiéd, árpát és rozsot most még nem osztottak mondja János. Ennyit még egy fiatal sem kapott —. toldja meg a kocsis, mielőtt elzötyög a szekérrel. Irén merengve néz utána ... övé a legtöbb, igen minden évben több ■ ■ ki gondolta volna ■ ■ ■ Egy érintésre a múlt száz húrja rezdül. így történt ez most is. Felébredt a múlt. Persze akkor ment ő is a többiekkel. Miért maradt volna éppen (I odahaza? S milyen jó is volt a gyárban. A fonoda második hazája lett mindaddig, míg egy rövid szabadság, egy odahaza töl­tött nap fel nem keverte benne a szülőföld szeretetének hamvadó, pará- zsát, s újjá nem élesztette. Vagy ta­lán nem is a szülőföld szeretete húzta haza? Valami egyéb lett volna? Hi­szen az ő bölcsője magyar ugaron rin­gott, ott tanult gagyogni lenn a rónán, ahol akkor még tilos volt kimondani, hogy : az ősöm szlovák. Már nem is gondol arra, mi húzta vissza ebbe a kis faluba, inkább azt sajnálja, szé. gyenli, hogy egyszer itthagyta, hogy egy időre hűtlen lett hozzá. Ez sem történik meg többet. Mi is lenne a húsz anyadisznóval, a kicsi malacokkal. Két év alatt a szívéhez nőttek. Fiatalok is vannak már a szö­vetkezetben, igaz, kevesen, a| egyik kezén megszámolhatná őket, de ez is valami... A CsISz szervezet . élede­zik. határozatok születnek, igaz, hogy lassan, de teljesítik a feladato­kat. Nem megy ez egyszerre. Időbe kerül, míg mindenki megtalálja a he. lyét...» mert, hogy megtdedja, ez biztos. —cs— ' Amint említettük a Meteorológiai In­tézetnek mezőgaz- desági-meteoroló- > giai tudósítói ven- . nak, akik rendsze- I résén jelentésekei riadnak. A Meteoro- [llógiei Intézet eze- jket a jelentéseket feldolgozza és aztán v. m.® ^ hivatalos mezőgaz­dasági-meteorológiai híreket ad ki. A jelentéseket térképszerűen is feldol­gozzuk és a mezőgazdaság céljaira már most is rendelkezésre bocsájtanak o- lyan térképeket, amelyekt áttekintést nyújtanak arról, hogy melyik vidéken mikor virágoznak az a’meíák, mikor érik a rozs, mikor van korai vagy ké­sei krumpli. A fenolőgiai térképek rendkívüli fontossággal bírnak a mező­gazdasági tervek összeállításánál. A meteorológusok figyelmeztetnek a tavaszi fagyokra, az éjjeli lehűlésről is táblázatot állítanak össze és ezáltal igen hasznos munkát végeznek. Az utóbbi időben a meteorológia a hőmérséklet és a csapadék elosztásáról felállított táblázataival lényegesen hoz­zájárul a mezőgazdaság egyik rendkí­vüli kérdéséhek megoldásához: a te­rületi mezőgazdasági termelés megva­lósításához. A meteorológia azonban egyelőre fő­leg kutatómunkával foglalkozik. Ebből a célból Prágában külön mezőgazdasá­gi-meteorológiai kutató intézetet léte­sítettek. A meteorológusok és a mezőgazdasá­gi dolgozók között egyre jobban kimé­lyül az együttműködés. Sokat tanulha­tunk a szovjet meteorológusoktól, ahol ez agrometeorológia már igen magas fokon áll. Az agrometeorológiának nálunk is nagy jövője van, hiszen az a feladata, hogy tudományos ismeretek alapján biztosítsa az új szocialista mezőgaz- t dasági termelés sikereit. Mindannyian megrendelik A CsISz zselízi járási vezetősége a járásban folyó aratási és cséplési verseny kiértékelése után a damá6di szervezetnek Ítélte a zászlót. A ván- dorzászlót szeptember 11-én nyil­vános gyűlésen adták át • fiatalok­nak. A gyűlést Prievara elvtárs, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg. Huszárik elvtárs, vezetőségi tag beszámolójában értékelte a szerve­zet nyári munkáját. A beszámolóból láttuk, hogy a da- másdi fiatalok igazán kiérdemelték a zászlót. A szervezet tagjai a he­lyi EFSz-ben s itt is túlnyomó ré­szük a kertészeti csoportban dol­gozik. Az aratási munkák ideje a- latt állandóan figyelték a munka menetét. Rájöttek arra, hogy a szö­vetkezet munkaerőhiánnyal küzd és így nem tudja biztosítani a csép- lés időbeni elvégzését. Taggyűlést hívtak össze, ahol megbeszélték a teendőket és egy 18 tagból álló csoportot szerveztek. Lefoglaltak egy cséplőgépet és versenyre hív­ták ki a másik munkacsoport tag­jait. Néhány nap alatt 10 vagon ga­bonát kicsépeltek. Négy vagonnal többet, mint a másik csoport. így bizonyították be, hogy megállják helyüket minden munkaszakaszon. A cséplés bevégzése után visszatér­tek eredeti munkahelyükre, a ker­tészetbe, hogy az aratás ideje alatt elmulasztott munkákat elvégezzék. A kertészetben is máidén munkát 100 százalékra elvégeztek. A beszámoló után vita, majd a zászló átadása következett. A zász­lót Tóth elvtárs, a CsISz járási tit­kára adta át a szervezetnek. A szer­vezet nevében Prievara elvtárs ígé­retet tett, hogy nemcsak a szövet­kezetben fognak jó munkát végezni, hanem politikailag és szakmailag is továbbképezik magukat. Minden CsISz-tag ré6ztvesz a politikai is­kolázáson és megalakítják az olva­sókört is, ahol előkészülnek a Fu- cík-jelvény megszerzésére. A szervezet vezetősége nem fe­ledkezett meg a sajtóterjesztésről sem. Eddig 25 új előfizetőt szerez­tek. Prievara elvtárs most fogadal­mat tett, hogy a szervezet minden tagja előfizetője lesz az ifjúsági sajtónak. Bevégezték a cséplést jelsőci szövetkezetben kevés fiatal dolgozik. De arról a néhányról elismeréssel beszélnek a faluban. Azok bizony nem henyéltek — halljuk lépten-nyomon — dolgoztak be­csületesen. Még a nyár derekán, mikor hazajöttek az iskolás diákok elhatározták, hogy brigádot alakítanak. A szövetkezet ve­zetősége beleegyezett. Mutassátok meg, hogy mit tudtok — biztatták a fiatalokat. a munka. A kévekötést, összehordást nótaszóval végezték. Ott voltak mindannyian, Szabó Márta, Berki Bözsi, Konc Irén, Kelemen Irén, Balog Kató, Éliás Géza, Fodor Laci, Kotmanik Laci s a többiek. Akik üzemek­ben dolgoztak, csak vasárnaponként jártak haza, és akkor kapcsolódtak be a munkába. Volt kitől példát venni a fiataloknak. Fodor László tanító, Tamás János, a HNB titkára, Éliás Géza egész nyáron az aratógépekkel jártak. Őket követ­ték a fiatalok. Bebizonyosodott, hogy az egyéni példamutatás a legjobb agitátor. Hosszú időbe került, míg a jelsőci fiatalok elértek idáig s megtalálták a helyes utat. A maguk erejéből sosem jutottak volna ide. Az idős elvtársak, a párttagok voltak azok, akik utat mutattak a fiataloknak. Ott voltak mindig ketten-hárman, néha még többen a CsISz gyűléseken. Megmondták véle­ményüket, tanácsot adtak. A fiatalok elfogadták a tanácsot s így jutottak el odáig, hogy most első segítőtársaik a pártszervezet. Rövid, de tanulságos eset. Tanuljon belőle minden szervezet és CsISz-tag. Fogadjuk meg az idős elvtársak tanácsát, mert csak a javunkat akarják.-cs­Oda megyünk, ahol legnagyobb szükség van ránk Az ostravai kerületben lévő állami munkaerő tartalékok tanintézeteiben szeptember 15-én reggel megkezték az új oktatási évet. A klubhelyiségekben, tantermekben és tornatermekben az egész köztársaság területéről gyűltek össze az új bányász- és építészeti ta­nulók. Az ostravai Július Fucsík 2. bányász- tanuióotthon tornatermében is össze­jöttek az első- és másodéves tanulók, valamint a nevelök és az üzem képvi­selői. Az elmúlt iskolai évben a Július Fucsík tanulóotthon a legjobbak közé tartozott. A tanulóotthon diákjai 18.255 tonna szenet fejtettek ki, ezenkívül a többi bányamunkálatokból is alaposan kivették a részüket. A kiértékelés al­kalmából, a múlt hónapban a legjobb tanuló- és termelőcsoportokat tisztelet­beli standarddal tüntették ki, Az első 1 helyet a 9. tanuló-termelőcsoport fog­lalta el. A felnőtt bányásznormát' 56.26 j százalékra, a bányásztanulőnormát pe- j dig 114.4 százalékra teljesítette, és e­gész hónap alatt mulasztás és sérülés nélkül dolgoztak. A legjobb üzemek közé — ahol a Július Fucsík-otthon diákjai dolgoznak - az ostravai Hlu- bina-üzem tartozik. Itt a tanulók 54.2 százalékra teljesítették a bányásznor­mát, a bányásztanulónormát pedig 135.5 százalékra. Emellett teljesen sérülés nélkül és csupán fél százalék mulasz­tással dolgoztak. Augusztusban ez e- gész tanulóotthon *0.86 százalékos mu­lasztás mellett átlag 134.27 százalékos eredménnyel dolgozott. A tenulóotthon diákjai segítettek az aratási munkákban is és a svinovi álla­mi gazdaságban, a lenszedésnél 1791 órát dolgoztak le. Most, a régi tanu­lókhoz újak csatlakoztak, akik a kö­vetkező jelszót tűzték maguk el: „Oda megyünk, ahol legnagyobb szüksége ven ránk hazánknak". És ezt a jelsza­vukat az oktatási év megkezdésénél bányászfogedelmukkal is megerősítet­ték. Maradnak Nemrégen a besztercebányai kerület több járásában számos szövetkezeti tag bejelentette, hogy kilép az ETSz-ből. Az elmúlt napokban azonban a zólyomi, poltári, kékkői és rimaszombati járás­ban összesen 369 kis- és középparaszt vonta vissza kilépését. Ismét meg­győződtek arról, hogy mégis a közös munka az előnyösebb. » A jó munka a legjobb segítőtársa a parasztok meggyőzésiében. Erről tanús­kodik például a rimaszombati járás több EFSz-ének helyzete. A sünön ov- cei EFSz-be nyolc kis- és középparaszt jelentkezett. A kékkő melletti Chrastin- cében ezidén további két dolgozó pa­raszt győződött meg a közös gazdálko­dás előnyéiről és belépett az EFSz-be. Ezekben a járásokban további szövet­kezetek megalakítására van kilátás. K<s Csalomján 14, Durkovicén pedig 26 dolgozó paraszt kívánja a szövetkezet megalakítását. Ugyancsak szövetkezet megalakítása után érdeklődik a loson­ci járás Terhelődi községének hat pa­rasztja is. A vándorzászló gazdái A panyidaróci fiatalok már régtől harcolnak a CsISz járási vándorzász­lajáért. Sajnos még eddig az ügyesebbek mindig el­vitték az orruk elől. Régi vágyuk, csak most telje­sült. A CsISz losonci járá­si vezetősége multheti ülésén kiértékelte a Pa­rasztifjúság Nemzetközi Találkozója tiszteletére in­dított versenyt s a ván­dorzászlót a panyidaróci szervezetnek ítélte, mert eddig több mint 5500 órát ledolgoztak. Képünkön Pa- luch Erzsébet, a dc(bány- termesztő csoport egyik legaktívabb tagja dohány­törés közben. Meteorológia a mezőgazdaság szolgálatában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents