Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-15 / 73. szám

Dl IFJÚSÁG lf>54. szeptember 15. Szervezeti életünkből A sajtó és olvasó konferenciák szervezéséről Újságolvasókkal lépten-nyomon talál­kozik az ember. Idősebb emberek, asz- szonyok közül ugyanúgy kerülnek ki újságolvasók, mint a fiatalok közül. Ha valaki visszaemlékezik arra az időre, amikor pár fillért, vagy pár koronát gond.volt kiadni újságért — mert ala­posan meg kellett fontolni, hogy mire adnak ki pénzt — még akkor is olvas­tak újságot. Az első köztársaságban előfordult, hogy 10—15 család közösen fizetett elő egy újságra, mert egy csa­ládnak nem futotta a jövedelméből. Kenyérre akkor jobban kellett a pénz, meg gyerekcipőre, mint újságra, mégis, ha szerét tehették, újságot akkor ;s olvastak az emberek. Kiváncsiak vol­tak a napi hírekre, egy-egy sztrájk kimenetelére, vagy a második világhá­ború eseményeire. kía sokkal több újságolvasó van, mint régebben. Jobban van erre anyagi lehetősége is, az időből is jobban futja az olvasásra. Sok helyen szemtanúja voltam már, hogy az újságos bódék előtt tolongtak azért, hogy hamarább kézhez kapják az újságot, vagy folyó­iratot. Az újságolvasók számának meg­növekedése mellett mégis azt állíthat­juk. hogy sokkal többen is olvashatná­nak rendszeresen újságot, folyóiratot és sokkal több fiatal olvashatná az if­júsági sajtót. A fiatalokat rá kell szok­tatni az újságolvasásra és ez csakis meggyőzéssel érhető el. Az újságolva­só- és sajtókonferenciák szintén ezt a célt szolgálják. Nincs olyan falu, ahová ne járna if­júsági sajtótermék. Tehát, ha sajtó- konferenciát akarunk rendezni, akkor arra törekedjünk, hogy necsak az alap­szervezetek elnökeit és egyéb funkcio­náriusait hívjuk meg a konferenciára, hanem olyan fiatalokat is, akik újságot olvasnak. A konferenciát leghelyesebb e járási székhelyen megrendezni, azon­ban ez nem döntő tényező, meg lehet azt rendezni falun, vagy az üzemben is. Rendezhetünk sajtókonferenciát já­rási vagy városi méretben, esetleg egy jó alapszervezetnél is, vagy üzemben. A szervezésnél leginkább azt kell te­kintetbe venni, hogy olyan fiatalokat hívjunk meg, akik leveleznek valame­lyik újsággal, újságokba írnak és akik szenvedélyes Újságolvasók. Tehát sem­mi esetre se azokat a fiatalokat he­lyezzük előtérbe, ak'k más téren tűr­hetően állj'k a helyüket, csak a sajtó­val keveset törődnek. Ha ifjúsági sajtó -és olvasó konferenciát rendezünk, ak­kor ókvetlerf tud'issük ezt ez illetékes újságok szerkesztőségével, hogy a sza­vazáshoz segítséget nyújthassanak. Fontos, hogy ízlésesen díszített te­rembe hívjuk össze a konferenciát , és ha egy mód van erre, akkor kultúrfel- lépéssel is k"6sük össze. így nagyobb hatást érünk el, mert a kiküldöttek látják, hogy ?gész komoly konferenciá­ról van szó. Ilyen konferenciát rendezhet a CsISz járási bizottsága, a városi bizottságok, az üzemi és falusi szervezetek is. He­lyei, he a konferenciára minél több résztvevőt hívunk meg, bárki rendezi is. A rendező szerv is felkészül a kon­ferenciára. A jelenlevőkkel ismertetni kell, hogy mennyien olvassák az ifjú­sági sajtót, kogy ezzel is új előfizetők szerzésére serkentsék a jelenlevőket. Arról is keld beszélni, hogy mi a leg­főbb oka, annak, hogy helyenként eset- 1 kevesen olvassák az ifjúsági sajtó­terméket. Meg kell magyarázni a jelen­levőknek ez jság jelentőségét. Kézzel­fogható módon, jól működő alapszer­vezetek példádra támaszkodva be kell bizonyítani a jelenlevőknek azt, hogy ahol sok előfizetője van az ifjúsági sajtónak ott Déldásan dolgozik az alap­szervezet. Ezzel bebizonyítjuk, hogy az ifjúsági sajtónak milyen nagy szerepe van a szervezeti életben. Ugyanakkor rámutathatunk * sajtó tudományos je­lentőségére. Vitassuk meg — ha hiá­nyoljuk — az ifjúsági sajtó színvona­lát. Mondjuk el egymásnak észrevéte­leinket az ijságokkad kapcsolatban. Tegyünk javaslatokat arra nézve, hogy milyennek képzeljük el az ifjúsági saj­tót. Milyen kérdésekkel foglalkozzon még behatóbban, hogy megnyerje a fiatalok tetszését. Amikor a sajtó- és olvasókonferen­cián elhangzik a beszámoló, akkor a konferencia -endezői élezzék ki a vitát. Elvégre ner a beszámolótól függ a konferencia értéke. A beszámoló akár­milyen értékes s mégsem tudja pótol­ni a felszólalásokat. A jelenlevők közt vannak üzemi munkások, tanulók, föld­művesek. A nézeteik különbé >k és különbözők az életkörülményeik is. Ezért nagyon fontos, hogy a jelenle­vők, elmondják észrevételeiket. A je­lenlevők kritikája vagy dicsérete döntö jeientőséggü az újság fejlődésére. Eb­ből kiérződik a fiatalságnak a sajtóval szemben támasztott kívánsága. A vita kiélezéséhez nem elég, ha felszólítjuk a jelenlevőket a vitára. A mód ugyan ez, de megtehetjük azt is, hogy a fiatalokat sorban megkérdez­zük, mi a véleményük az ifjúsági sej­téről. így elérjük, hogy minden fiatal mond véleményt, elmondja, ami a szí­vén fekszik és ez emeli a konferencia színvonalát. Természetesen, a felszóla­lásokat jegyezzük le, hiszen további munkánkhoz ezáltal értékes anyagot gyűjtünk. A felszólalások azt is meg­világítják, hogy milyen módszerrel ter­jeszthetjük a legeredményesebben a sajtót a járásban, üzemben, vagy a falvakban. Ha a szerkesztőségeket idejében tu­datják, hogy mikor lesz a konferencia, akkor képviseltetik magukat a konfe­rencián. Ebben az esetben a szerkesz­tőség kiküldötte segít a konferencia rendezőinek, kiélezi a vitát és válaszai a felszólalók kérdéseire is. Saját ta­pasztalatai nyomán azonkívül beszél a sajtóterjesztés módszereiről és a sajtó fontosságáról. A sajtó- és olvasókonferencia meg­szervezése nem vesz igénybe fárasztó munkát. Csak egy kis időt kell szen­telni a szervezésnek és máris olyan eredményt hoz maga után, ami nagyon visszafizeti azt a fáradságot, melyet a szervezésre fordítottunk. A felszólalá­sokból sokat tapasztalhatunk és a je­lenlévők előtt világossá válik a sajtó­terjesztés fontossága, egyúttal elsajá­títják a terjesztés módszereit is. Ab­ban a járásban, ahol ilyen konferenciát rendeznek, ott egész biztos, hogy si­kerrel jár a sajtóterjesztés. BAGOTA ISTVÁN ★ ★ ★ A politikai nevelés érdekében A dunaszerdahelyi járásban eddig is nagy gondot fordítottak a fiatalok poli­tikai nevelésére, de a nevelésben mé­gis hibákat észleltünk. Most már arra törekednek, hogy a politikai nevelés hiba nélkül történjen. E hónap 5-én Bősön is egyhetes po­litikai iskolázás kezdődött, amelyen 16 fiatal vett részt. Előadókról a járási pártbizottság gondoskodott. A legjob­ban bevált tanulási módszereket vezet­ték be. Legtöbbször közösen tanultak, sokat vitáztak, mert közösen még a tanulás is jobban megy. Az iskolázáson résztvevők gyakran arról is beszéltek, hogy odahaza hogyan működik a CsISz szervezet és hogy ha hazamennek majd felélénkítik az alapszervezet munkáját. KOVÁCS MIKLÖS, HÓDOS A somarjai egységes földművesszővetkezetben gazdag t anasztalatokat sze. reztek a síHozott takarmányok etetésénél. A szarvasmarhákat a nyári hóna­pokban is etették silótakarmánnyal a zőldélegégen kívül. — Képünk-n- Pavol Pavlovics munkacsoportja a silózásnál dolgozik. Szokatlanul szép időjá­rás köszöntött ránk szép. temberben. A nap verő­fényesen, szinte júliusia- san süt át a bratislavai 2. számú szülészeti klini. ka udvarát szegélyező ha­talmas fák lombkorána i között, igazi, gyönyörű szép nyári délután van Csak az a fiatalember nem akarja észrevenni a természet .ajándékát, aki olyan szemmellátható ide­gességgel sétál az udva­ron. Egyik cigarettát a másik után szívja, minden percben órájára tekint s számolja a másodperce­ket. Gyakran türelmetlen szinte sürgető pillantást vet az egyik emeleti szo­ba ablaka felé, majd is­mét a portásfülke felé tekintget, mintha onnan várná a nehezen érkező jelentést. Azt a jelzést, amely egyik pillanatról <’ másikra mérhetetlen örömmel tölti el a férfit és a családba megérkező első gyermek felemelő ér­zésével együttjáró apai büszkeséggel. Nemsokáig kellett vár­ni. A mosolygósarcú, ősz portás bácsi tréfásan szólt a fiatal­emberhez. — No, kérem, ugye megmondtam, hogy semmi baj nem lesz! Minden rendben van! A fiatalember meg sem várta, mi mindent akar még mondani az öreg, türelmetlenül, szinte zaklatóan kér­dezte.-— Fiú vagy leány ? A bácsi szélesen elmosolyodott. Meg­szokta ő már ezt a türelmetlen kér­dést a hosszú évek során. Pedig ma már ez teljesen felesleges gond, mert akár fiú, akár leány, egyformán ked­vesek a szülők számára, mindkét nem egyenlő értékűek a társadalom szá­mára. — Először mondja meg mii várt? - tréfálkozik az öreg. A fiatal férj elgondolkozik, majd ne­vetve azt feleli. — Egészséges gyermeket! — Hát akkor gratulálok a 4.20 kg. os nagy fiúhoz! Az imént még gondterhelt fiatalem­ber, pár perc múlva, szinte gyerme­kes szökdeléssel, mint a boldog csa­ládapa tudatában lép ki az utcára. A bratislavai 2. számú klinikán eb­ben az évben mintegy 2000 kismama adott életet gyermekének. A szülések rendszerint könnyű lefolyásúak és örömmel mondhatjuk, hogy 96 száza­lékban komplikációmentesek. Itt lát­juk a legjobban államunk gondosko­dásának jelentőségét a fiatal anyákkal szemben. Az a mama, aki a terhesség idején szorgalmasan jár a tanács­adóba, rendszeres orvosi kezelést kap, nyugodtan várhatja a szülés napját. — Általános megfigyelésünk, hogy a komplikációk csaknem minden eset­ben azoknál az anyáknál várhatók, akik nem vizsgálhatták meg magukat a terhesség ideje alatt. Természetesen mi jól felkészülve várjuk a szülést, így idejében segítünk, — mondja a kórház egyik fiatal' orvosa. A kórház minden dolgozójának igazi szívügye a rend és a tisztaság. Tud­ják még a régi időkből, hogy az anyák megfertőzése, amely valamikor olyan gyakori eset volt a szüléseknél és sok esetben halálos áldozatot is követelt, mindig tisztátlanságból eredt. Ezért tiltották be a kórházi látogatásokat is az ételek, valamint a cserépbe ültetett virágok behozatalát is. A kórházi szobák szinte villognak a tisztaságtól. A levegőben a nyitott ab­lakok ellenére is érezni a frissen mo­sott és vasalt ágynemű kellemes illa­tát. A mamák boldogak, megelégedet­tek. Éppen a szoptatás ideje következik. A folyósok, amelyek az imént még csendesek voltak, most egyszerre han­gosak lettek az éhes kis csemeték kö, retelődzéseitől.----------- ★ ★ ★■ ----------­Csíkos kötöttblúz E1 ehér fonalból készítjük, a pánt- *■ részt piros-fehér, vagy kék-fe­hér csíkozással alkalmazzuk. Nagyon szép még, ha sötétkék alapot szintén piros-fehérrel, vaay kék-fehér csíko­zással díszítünk. A fehér, illetve sötétkék fonalból 15 deka szükséges, e díszítéshez 2—2 de­ka fonalat használunk. Hátát körülbelül 120 szemmel kezdjük és hat sor sima után a munka színén sima, a visszáján pedig fordított sorokkal kötjük tovább. 10 centiméter után — a széleken — minden hatodik sorban egy-egy szemet szaporítunk a váll g. A váll szemeit ötszemenként fejezzük be. Elejét 60—60 szemmel kezdjük. Az oldalvonalon a hábrészhez hasonlóan dolgozunk, az eleje közepén pedig kö­rülbelül 25 centiméterig egyenesen, in­nen kezdve hatsoronként egy-egy szemfogyasztással kötünk. Közben a vállamagasságot elérve, a váll szemeit ötszemenként befejezzük. A csíkos gomboláspántot a gallérral együtt köt­jük meg úgy, hogy az eleje hosszának megfelelő szemszállal (kb. 50 cm-rel) kezdjük és oda-vissza sima sorokkal kötjük. A színeket kútsoronként vált­juk. Körülbelül 6 centiméter egyenesen kötött csík után huszonöt centimétert, majd a kivágás vonalának megfelelően a megmaradt szemeket hat-nyolc sze­menként befejezzük. A két pántot kü­lön készítjük el és hátul összevarrjuk. A kézelőt az újjak bőségének megfele­lően körülbelül 6 centiméter szélesre kötjük. Gvors vaosor: k Rántott karfiol A sós vízben megfőzött karfiolt szi­tára tesszük, lecsepegtetjük róla a vi­zet, majd szalvétára téve teljesen meg­szárítjuk Felvert, megsózott tojásban zsemlyemorzsában meghentergetjük forró zsírban kisütjük. Panírozás he­lyett palaesintatésztába mártva is ki­süthetjük. Virstii pörkölt Zsíron kevés reszelt vöröshagymát párolunk, késhegynt paprikát szórunk rá és beletesszük a karikára vágott virstliket, melyeknek előzőleg lehúztuk a bőrét. Fedő alatt pároljuk kevés víz — néhány karikára vágott paradicsom, (he ez nincs, konzerv paradicsomlé is jő) ás (ha van) egy-két darabra tört zöld paprika hozzáadásával — 20 per­cig pároljuk. Az egyik szobába benyitva, fiatal, husszonnégy év körüli fiatalasszonyt látunk. Kezében egy pohár anyatejet tart■ Amikor megkérdeztük tőle, miért nem szoptat, elmondta, hogy koraszü­lött kettes ikrei vannak, akiket inku­bátorokban helyeztek el és mestersé­gesen anyatejjel táplálják őket. A fia­tal Mrvová mama. habár ez volt az első szülése, egy csöppet sem fél a munkától és gondttól. — Együtt nő­nek fel, egy bajjal ketten — mondja bizakodóan. — Fontos, hogy egészsé­gesek. Az örömapa, akik néphadseregünk tisztje, jelenleg szolgálati úton van, így még semmit sem tud a családi eseményekről. Amikor megkérdeztük a fiatalasszonytól, táviratozott.e már az urának, azt felelte, hogy nem, azt akarja, hogy pár nap múlva, ha haza­jön, annál nagyobb legyen a meglepe. lése. Az inkubátorosok szobájában is nagy az énekelés. Az ikerpár, a lány­ka és fiúcska kitesz magáért. Türel­metlenül várják az édes anyatejet. - - Apró kis szájukkal úgy tátongnak, mint az éhes, kis madárkák. Jediná Olga, fiatal óvónő ügyességén múlik, hogy minél előbb megkapják a ma­gukét a pici babák. El is szendered. nek azon nyomban, mihelyt kiürülnek a grammos üvegek. Olga magas, csi­nos tizennyolcéves fiatal leány. Már . csaknem két éve dolgozik a csecsemő osztályon. Mindenki komoly, hivatását szeretettel végző leánynak ismeri. Fia. tál szíve minden melegével vonzódik a csöppek iránt és ahogy mondja, szá­mára nincs szebb hivatás, mint eze­ket a parányi, kis, törékeny emberké­ket nevelni. Persze ennek a szép fogj lalkozásnak rendkívül nagy• követel­ményei vannak. A csecsemőgondo­zás sok türelmet, gondoskodást és sze- retetet igényel. Olga mindennek kész­séggel tesz eleget. Jancsíková elvtársnő a nővérek fölöttese a legnagyobb el­ismeréssel beszél Olgáról. Végezetül beszéljünk a klinika CSISz szervezetének munkájáról is. A fiatalok pár hónappal ezelőtt alakí­tották meg 14 taggal az üzemi CslSz- szervezetet. Munkájukat nagyban re. giti Dr. Pákán elvtárs, aki gyakorian tart előadásokat és tanácsokkal lát ja el a fiatal CslSz-tagokat. Így például már több ízben összejöveteleket rendeztek, ahol vidám müsorszámokkal szórakoz­tatták a pacienseket. A fiataloknak nem szabad megállni. Tovább kell foly­tatni a munkát. Meg kell nyerni a tagság számára minden fiatal dolgo­zót, mert ez nagyban elősegíti őket abban, hogy feladatukat nehézségek nélkül végezhessék. GÁL ETA Egyszínű szövetruha fiatal lányok szá­mára, plisszé betétekkel. Az előrészen lévő két szélső plisszébetétet fent kis tarka nimzés djszíti.

Next

/
Thumbnails
Contents