Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)

1954-09-01 / 69. szám

1954. szeptember 1.

3

01 IFJÚSÁG í2akás az asztalon

EGÉSZ NAP ESETT AZ ESŐ. Még az országutak is sárosak voltak és ap. ró víztócsákból fröccsent a víz a járási titkár nadrágjára, amint kerékpárúival véletlenül beletévedt. Berki bajos, a CsISz losonci járási titkárságának dolgozója hazafelé tartott. Hazafelé? Az lett volna neki csak jó, ha hazafelé tarthatott volna! Dehát hol yan az otthona, azt maga sem tudja. Pedig az átázott ruhát, a vizes cipőt meg kellene valahol szárítani, meg aztán pihenni is kellene.

Berki Lajos egész nap a falvakat járta, szervezd úton volt. Ntls ember már, még az ősszel megnősült, amikor elvégezték mindketten a politikai iskolát. Feleségét az iskolán ismerte meg, zsolnai lány és csak azért került a losonci járásba, mert Berki vette üt el feleségül. Berki Lajos Jelsőcrdl származik, szülei is ott laknak, de a lakásuk kicsi, az új házaspárt már nem tudták befogadni. A fiataloknak sem volt nagy kedvük az anyjuk nyakán nvügösködni. Hát majd csak meg. lesznek valahol, — gondolták magukban. Házasságuk után mindkettőjüket a CsISz losonci járási titkárságán alkalmazták.

A munkahely mindkettőjüknek tetszett. lakásuk azonban nem volt. Jártak fü'höz-fához. hivatalból-hivatalba, minden bizottságot naponta összejártak és mindenhol Ígérték, hogy majd lesz lakás, mert hiszen a fiatal házasoknak lakást juttat a törvény. Türelmesen vártak, szinte maguk előtt látták a függönyös ablakokat és mindazt. ami kényelmessé tenné az otthonukat.

Megvették a bútort is 6.500 koronáért. Elsőrendű szép bútor, ideiglenesen a CsISz járási titkárságának irodáiban helyezték el. Ha valaki bemegy a járási titkárságra, nem is gondolja. hogy kié ott az a szép toilet- tükör, a fényezett szekrények és csodálkozik. hogv ilyen berendezése van a járási titkárságnak.

De ez nem elég az üdvösséghez, a bútoroknak a titkárságon nincs jó helyük. Legjobb lenne, ha lakást kaptak volna és ott helyezhették volna el a bútort. A remény nem hal ki belőlük, hiszen a bizottságokon, a hivatalokban azt Ígérték, hogy egy-két hét leforgása alatt okvetlen lakást kapnak.

Amíg lakásunk nem lesz, addig az irodában alszurik az asztalon — mondotta Berki Lajos a feleségének és az új házaspár a mézesheteket az asztalon töltötte. Ha Lajos a falujárásból, szervezői útról, térdig sárosán, esőtől átázva, farkaséhesen tért haza, akkor is az asztalon kellett aludnia, felesége nem tudta, hol főzzön neki, az üzemi konyhák este 10 órakor, vagy 11-kor már nem szolgálják ki az embert. Tehát Berkesék irodában laktak, derék- törő keménységű deszkán aludtak és reggel, amikor bóbiskolásból felébred, tek, fáradtabbak voltak talán, mint este, mikor lefeküdtek.

EZT ÍGY NEM LEHET sokáig kibírni, panaszkodott az asszony. Ha ez sokáig így megy, elmegy a CsISz apparátusától más helyre dolgozni. Berkit pedig kritizálták a különböző szervek, mint hogy már általában a CsISz járási titkárait kritizálni szokták. Elmondották neki ezerszer is, hogyan kellene neki dolgozni, hogyan javítsa meg munkáját és sok ilyen és hasonló agyoncsépelt jelszót, amit kritizálás. nál használni szoktak. Azt. hogy hol lakik, senki sem kérdezte meg tő’°.

pedig lakás nélkül a családi nyugalom egyensúlya is megbomlik, s az embernek ilyenkor elmegy a szájaíze a munkától.

A telet átvészelték az asztalon a tél végén pedig megígérték nekik, hogy tavasszal okvetlen lakást kapnak. De szép lesz ez a tavasz — sóhajtott az asszonv. Nem is azért, hogy majd kivirágoznak a fák, és a fecskék meg a gólvák visszatérnek, hanem, mert lakást kapnak.

Visszatértek a fecskék, a gólyák, a fákon már minden virág elhervadt, a tavasz forró nyárba fulladt, de lakást mégsem kaptak. A bútornak is már kezd kifakulni a fénye, a járási titkárság levegője nem használ neki.

, A bútor tönkremegy, mi az irodában alszunk, rendes pihenésről és szórakozásról szó sem lehet, nem tudjuk mi az a családi otthon. Az ágyak hiába állnak szétszedett állapotban a járási titkárságon, mert hát az irodában mégsem lehet ágyat vetni, meg aztán ágynemű sincs itt. Még az a szeren- cse, ezzel lenne csak nagy baj! Nem tudnák hová elrakni. Ha nincs valamije az embernek, az is baj, de ha van, akkor meg nem tudja hová rakja. így van ez Berkiéknél. Az ágyneműt odahaza hagyták a lány szüleinél, mert nem hozhatták el Losoncra.

Lajos és a felesége is beadták a felmondásukat az illetékes szerveknek. El akartak távozni a CsISz apparátusából. Lajost nem engedték el. a felsőbb szervek nevettek, mikor panaszkodott, hogy azért akar elmenni, hogy nincs lakása, és nem egyeztek bele. A felesége azonban más helyre ment dolgozni, mégpedig az erdészeti hivatalba.

Bizony többet kellene a káderekről

Csergőpusztán legelőször Matejovics fiatal CsISz-tagot az alapszervezet elnökét kerestük fel. Megérdeklődtük nála azt is, hogy miként vették ki részüket a nyári munkákban. A fiatalok 330 órát dolgoztak le az ottani állami gazdaságban. Az ifjúsági sajtóra is a legtöbb fiatal előfizet. Azonban a politikai iskolázással baj van. A csergőiek Gutára szeretnének járni a politikai iskolázásra, mivel Gúta közel van, de Gután egyáltalán nem volt iskolázás. Pedig Gután ebben a nagy faluban jó előadókat tudnának biztosítani, nem úgy, mint Csergőn és ezért jó lenne, ha Gútán rendesen megszerveznék az iskolázást, mert akkor a csergőiek is eljárhatnának oda és tanulhatnának.

Az utunkat tovább folytattuk és Bálványon álltunk meg. Itt Gubicová az alap ''rvezet elnöke. Tapasztalatunk, h nem valami jő elnöknő, pedig tanítónő, jobban is vezethetné az alapszervezetet. Az elmúlt oktatási évben politika' kört egyáltalában nem alakítottak. Pár 'iatallal beszéltünk és megérdeklődtük az ottani helyzetet. Kultúrház is vai. itt, — mondották a fiatalok, de nem használhatjuk. Este 7—8 óráig van nyitva a kultúrház, de a fiatalokat akkor sem igen engedik be. Az állami gazdaság vezetősége csinálja ezt a hibát és szeretnék a fiatalok, ha ez a hiba már végleg eltűnne. Horián elvtárs az állami gazdaság intézője csak akkor adja oda a kulcsot a fiataloknak, amikor neki tetszik és nem, amikor a kultúrházra szükségük van a fiataloknak. Sokszor a dohányszárítóban tartották meg a tagsági gyűléseket is.

Egy másik alkalommal széjjelnézgondoskodni. Sok járási titkár és egyéb fizetett funkcionárius eltávozott már a CsISz kötelékéből, azért, mert nem gondoskodnak kellőképpen róla, ’lakáshiánnyal küzdött, így nem tudott tanulni. Hogy valaki tanulhasson, okvetlen nyugalomra van szüksége, amit elsősorban a jó lakás biztosít.

Lajos egyedül maradt. A felesége szállást kapott az erdészeti hivataltól, úgylátszik az erdészeti hivatal legalább szállást biztosít azoknak, akik nála dolgoznak, ha lakást nem is.

Hogv mi lesz tovább, mikor lesz lakásuk. azt egyik sem tudja. Lajos ugyan továbbra is kitart az eredeti állítása mellett, hogy elhagyja a CsISz apparátusát és elmegy más munkahelyre dolgozni. Megállja ö a helyét bányában is, vagy a mezőgazdaságban

BERKI LAJOS ESETE nem egyedülálló. így van ez Somorján is, ott sincs a járási titkárnak rendes lakása. De alig van járás, ahol ez a kérdés meg lenne oldva. Gondolják csak el az illetékes hivatalok, milyen kellemes lehet Berki Lajosnak huzamos ideig az irodában lakni. Sajnos, nálunk egyes bürokrata hivatalnokok azt gondolják, hogy azok. akik falura járnak szervezni, azoknak már talán nem kell családi életet élni sem, azoknak nem lehet egy kellemes órájuk a családi körben. És ezen a téren nem szabad okokat keresni. Nem lehet elismerni, hogy azért nem adtak Berkinek lakást, mert nem volt. Egy biztos a húszezer lakosú Losoncon Berki Lajosnak tudhattak volna lakást biztosítani, csak egy kis akarat kellett volna ehhez, nem azért, mert a CsISz apparátusában dolgozik, hanem azért mert fiatal házasember és jó munkás.

BAGOTA ISTVÁN

tünk Nagykeszin, Szentpál-pusztán és Felsőaranyoson. Nagykeszin a fiatalok bizony nem a legjobban dolgoznak. Az itteni alapszervezetnek negyven tagja van, de csak tízen-tizenketten tevékenykednek. Az aratás alatt ugyan 150 brigádórát dolgoztak le az állami gazdaságban. Ebből azt látjuk, hogy a fiatalokban van akarat, csak rosszul vezetik őket. Tavaly, amikor a fiatalok a CsISz-be iratkoztak be Kulcsár Margit összeszedett a fiataloktól egy-egy koronát beiratkozási díjra. Azonban a pénzt sem a CsISz járási bizottságába nem adta be, sem pedig az alapszervezet pénztárába, hanem egyszerűen magánál tartotta. Itt megjegyezzük, hogy a beiratkozásnál semmiféle díjat nem kell fizetni. Reméljük, hogy Kulcsár Margit a pénzt visszaadja a tagoknak. No meg aztán az állami gazdaság vezetősége a kulturházba repcét rakott. Ügylátszik azt akarják, hogy repce kulturálódjék és nem a fiatalok. A fiatalok különben politikai kört fognak alakítani és megszerzik a Fucsík-jel- vényt.

Szentpálon 500 brigádórát dolgoztak le a fiatalok a nagy nyári munkáknál az EFSz-nek.

Felsőaranyoson egy jól működő alapszervezetet találtunk. Hallották már hírét a bökpusztai fiataloknak is. Versenyre hívták ki a bökpusztaiakat, mégpedig a kultúrmunkában, politikai munkában és abban, hogy melyik alapszervezetben szerzik meg legtöbban a Fúcsík-jelvényt. Kiváncsiak vagyunk,

hogy melyik alapszervezet kerül ki ebben a versenyben győztesen.

VASKŐ MIHÁLY és MARTINCSEK

RUDOLF

A bányába ment

Érsek Zsigmond, a bökpusztai CsISz- szervezet egyik legjobb tagja volt. Mivel jó tag, megértette, hogy milyen fontos a széntermelés növelése. Ezért bányába jelentkezett és a tagsági gyűlésen búcsúztak tőle a fiatalok. Megölelték őt, :ezet szorítottak vele és jószerencsét kívántak a további munkájához.

Steiner Gábor-üzem a komáromi Skoda hajógyár

A komáromi hajóépítők már eddig is megmutatták, hogy sikeresen harcolnak a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatok teljesítéséért. Ma már büszkén szelik a Volga—Don-csatorna hullámait az új szocialista Komárom hajógyárának gyönyörű fehér hajói. Büszkék vagyunk mindnyájan, hogy kezünk munkája hirdeti a szocialista ember győzelmét és bátor sikerét.

Dolgozóink tudják, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés hősi harcaival örökre beírta nevét az emberiség történelmének könyvébe. A fasiszta rémuralom és a dolgozó nép elnyomói ellen vívott elszánt harc volt ez szabadságunkért, mindnyájunk boldog jövőjéért.

A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékének megünneplése alkalmából üzemünk dolgozóinak régi vágya teljesült. Komárom nagy fiának, Steiner Gábornak nevéről neveztük el üzemünket. Kettős ünnep volt ez mindnyájunk számára és nagy elhatározás, hogy munkánkkal méltók leszünk Steiner Gábor elvtárs, kommunista oártunk önfeláldozó harcosának felejthetetlen nevére. Az új hajógyár, arae'y a csehszlovákiai dolgozók büszkesége, nem viselheti többé a letűnt kizsákmányoló rendszerre emlékezted Skoda elnevezést.

Steiner Gábor elvtárs a délszlovákiai munkásság lángoló-szavú szónoka bátran hirdette az új társadalmi rendszer forradalmi eszméit. Sokan emlékeznek még ma is vissza, akik vele dolgoztak és harcoltak a kommunista párt győzelméért.

Polák elvtárs, üzemünk dolgozója, aki munkatársa volt, Steiner elvtársnak így emlékezik meg róla: „Steiner Gábort. mint jó elvtársat ismertük mindnyájan, komáromi munkások. Mindenhol, ahol a munkásságnak segítségre volt szüksége ott volt és nem riadt vissza a rendőrszuronyoktól, nem félt a börtöntől. Sokszor meghurcolták és börtönözték, de szabadságát bármikor feláldozta a párt és a munkásság érdekeiért. Csak egy kis részletet akarok megemlíteni életéből: Sokan vannak még, akik emlékeznek az 1936-os év komáromi eseményeire. A szociáldemokrata párt a Dózsa féle étterem emeleti nagytermében tartotta az egységfront elleni gyűlését. A gyűlésre váratlanul betoppant Steiner elvtárs és elkezdett beszélni. A szocdemek, hogy elhallgattassák igen egyszerű megoldáshoz folyamodtak. Megfogták és nemcsak a teremből, de még a lépcsőkről is ledobták. Ilyen önfeláldozó pártmunkás volt Steiner elvtárs, aki szembeszállt a munkásosztály ellenségeivel”.

A komáromi nyomdászok közül is igen sokan jól emlékeznek még Steiner elvtársra. Hisz itt tanult nyomdásznak a Spitzer felé nyomdában. Már fiatal korában igen élénken foglalkoztatta az elnyomott munkásosztály sanyar élete. Sokat olvasott és tanult. Fejlesztette tudását és különös figyelemmel tanulmányozta a haladó sajtó és irodalom témákéit. Forradalmi gondolkodása és harcias fellépése miatt menekülnie kellett Komáromból. Budapestre ment, ahol abban az időben a munkásosztály nagy forradalmi tettre — a proletárforradalom kirobbantásárí készülődött. Steiner elvtárs bekapcsolódott a küzdelmekbe s mint népbiztos működött. A forradalom leverése után Horthy vérbírósága halálra ítélte. A börtönből elvtársai segítségével sikerült megszöknie és a magyar rendőrkopók üldözése elől 1920-ban újra Komáromba menekült.

1927-ben a Csehszlovák Kommunista Párt képviselővé választja. A nagy gazdasági válság idején tolmácsolta a párt központi jelszavát: „Egy embert sem a gyárból — egy koronát sem a bérből”. Irányította és vezette a munkát s a kenyeret követelő sztrájkoló dolgozókat.

Mi, komáromi hajóépítők büszkék vagyunk arra, hogy üzemünk Steiner Gábor nevéről van elnevezve. Mindnyájan odaadó larcot folytatunk azért, hogy méltók legyünk üzemünk új elnevezésére — Steiner Gábor nevére.

NAGY SÁNDOR, Komárom

(Befejezés legutóbbi számunkból.)

Ugyanekkor fenn az országúton lefogták a szán kocsisát. A sváb legény sírva bizonygatta, hogy rákényszerítették az SS. egyenruhát. Könyörgött. fogadják be maguk közé partizánnak, soha se volt náci.

— Unjuk ezt a nótát, már ezerszer hallottuk! — kiáltott rá az egyik partizán, aztán felült a száma s elhajtott. Két kilométerre az iskolától leszállt és ostorcsapásokkal megbokro- sította a lovakat. A szán kocsis nélkül veszetten siklott tovább.

Amikor a német tiszteket kivezették a házból. Márton elő. lépett a sötétből. A halálfejes százados rémülten összerezzent. Felismerte.

A menet bekanyarodott az er. délbe. Letértek a járt ösvényről és egy vízmosás szélén megálltak.

A legfiatalabb német hadnagy engedelmet kért, hogy ci- onrettára gyújthasson.

gyelem. emberek! Gyerekeim vannak, hagyjatok élni!

A partizán kitépte magát öleléséből és ellökte. A parancs, nők odajött.

— Érted mit mond, Alekszej? .... Két gyereke van és élni akar... Neked három gyereked volt és feleséged.

Alekszej szótlanul felemelte géppisztolyát és ránézett a szűkölő halálfejes tisztre:

— Gyalázatosak, még meghalni sem tudtok!

A százados a fejébe kapta a golyót. Elnyúlt a földön, eltorzult, csodálkozó arccal felnézett, aztán .megvonaglott és hirtelen el némult.

Márton visszafordult.

— A cigarettádnak vége!.... — mormolta maga elé, s mintha valami súlyos tehertől szabadult volna, újra elindult.

Felette kivilágosodott az ég, a hold kibukkant a fellegek mögül s forró, lázas arcára sűrű. hűvös pelyhekben hullott a hó.

Meglátogattuk az alapszervezeteket

— Urak, mondanék ego-két okos szót. Torkig vagyok ezzel a háborúval. Régen tudom, hogy elvesztettük. Csak a parancsnoknak engedelmeskedtem, de már nem köt semmi. .. Tudják mit. uraim, elmegyek maguk_ kai.

■— Kár a beszédért, hadnagy úr. Korábban kellett volna megokosodnia! Még Ukrajnában. amikor elkezdték halomra gyilkolni az embereket, persze felsőbb parancsra, — felelte a partizántiszt,

A hadnagy idegesen összegyúrta újjal közt a félig elszívott cigarettát és eldobta. Arcára dacos, gőgös kifejezés ült és sötétben pillantott a parancsnokra.

— igaza van. én is megölném magukat. Most maguk a szerencsésebbek. Az ördögbe . ..

Két lövés dördült el egyszer re. A hadnagy térdrebukott, kezével a mellét kaparta s felnyomott. Vére sugárban ömlött a torkából. A harmadik golyót a fejébe kapta s hangtalanul elnyúlt a havon. Utána végeztek a másik hadnaggyal és a legénnyel.

A százados eddig még győzte önuralommal. De arca most rángatódzni kezdett, őrjöngve felüvöltött s belekapaszkodott az egyik partizánba:

— Kamerád, ne lőjjetek agyon! Két gyermekem van! Nem akarok meghalni!... Vigyetek magatokkal... Istenem, irgalmazzatok!

A partizán eltaszította, a százados a hóra bukott és a másikhoz kúszott átölelte térdgt és az iszonyattól halálraváltan üvöltötte tovább:

— Kegyelem!... Én emberséges voltam mindig. Utáltam a vért! Mindenkit elküldtem a parancsnokságra ... Az úristen 'átia telkemet, én egyetlen partizánt sem ölettem meg... Ke.

EGRI VIKTOR államdíjas író- —-----------—---------------—---------