Új Ifjúság, 1954. július-december (3. évfolyam, 52-103. szám)
1954-07-03 / 52. szám
01IFIÚSÁG Szervezeti életünkből Vidám nyári szórakozást Állandóan járom az országot, isme^ rém a falvakat, városokat. Sok élmény tapad az utazásaimhoz, ezernyi emlék vonz mindenhová és állandóan sok érdekeset látok. Sokan azt hiszik, hogy a falun nincs élménye az embernek, ott nincs látnivaló, ott hiányzik a ' á. ros zsivaja, a percenkénti autótülkölés és a sok járókelő. Nincs igazuk, mert a faluban látja az'ember a legjobban a nép és főleg a fiatalok életét. A falusi nép élete szerint Ítéljük meg a nép életszínvonalát. Ilyenkor nyáron, de sok mindent lehet a falvakon látni! Különösen vasárnap. Sok helyen zsúfoltak a korcsmák, izzadt emberek ülnek a söröspohár mellett. Némelykor szégyenszemre még a kártya is előkerül. A késő délutáni órákban, amikor az ide már hűvösödni kezd, a futballpályára tömörül a nép, ahol a falu tizenegy labdarúgója méri össze erejét az ellenfél csapatával szemben. Bizony a legtöbb faluban csak ezt a tizenegy fiatal futballistát tekinthetjük sportolónak, a többi fiatal csak a szemét hizlalja, amint a mérkőzéseket nézi. Dehogy jutna eszükbe, hogy a labdarúgáson kívül más sportág is létezik a világon. Nem sportolnak, csak néznek, azt hiszik, a nézés is sport. Bizony jogosan írja a ' Csehszlovákiai Sport, hogy Dél-Szlovákiában vannak olyan magyar faluk, ahol minden kétszáz ember közül csak egy sportol. Persze vannak helyek, ahol még ennél is szomorúbb a helyzet. Valljuk be őszintén, hogy falvainkban. egykét ember kivételével, alig sportol valaki. frrr, vasvunk a filmmel is! Fa’-un általában szombat este és vasárnap lenne a mozinak a legtöbb látogatója A mozitermek azonban a legtöbbször szinte üresek s alig akad egy-két egyén, aki lelkesen, minden alkalommal végignézné a filmeket. Pedig nem mondhatjuk, hogy a falun élük nem szeretnek moziba járni. Ha egy falusi véletlenül városba kerül, szabad idejében azonnal moziba siet. Csak hát a falusi és a városi mozik között nagy a különbség! A legtöbb faluban szemetes. ízléstelenül berendezett mozihelyiségek várják a látogatókat. A terem berendezése eleve elveszi minden mozilátogató gusztusát. Vetítés közben a film ötször-hatszor is elszakad, az idegek azután feszülnek, mint drótkötél. Éppen hogv csak hangosan nem káromkodnak az emberek. A hangszóró működése sokhelyütt egyenesen borzalmas. Ügy ordít, hogy az ember szinte megsüketül belé, vagy pedig olyan rekedten szól, mint aki torokgyíkból gyógyult ki, de van úgy, hogy egyetlen szót sem érteni. A legjobb film is elveszti ígv az értékét és a falusi mozilátogatónak bizony nincs kedve többé moziba járni.. Bizony, az illetékes hatóságoknak rendet kell teremteni ezen a téren, mégpedig a legrövidebb időn belül. Meg aztán az is hiba, hogy falura olyan filmek ke. rülnek, amelyeket a városiak mar tíz szer agyonúntak. Sokszor időszerűt, len. mire a falura kerül, s nem vág bele az itteni nép életébe. Nem tudom elgondolni, hogy miért nem adnak falura is újabb filmeket. Pedig a falu szintén megérdemelné ezt. Baj van a kirándulásokkal is. Minden vidéknek és tájnak meg vannak a maga szépségei, alig van falu, amelynek közelében ne lenne valamilyen nevezetes, vagy szép hely. ahol kel lemessé tehetjük egy.egy vasárnapunkat, felüdülhetünk. Ennek ellenére, kirándulásokat még sem szerveznek a CsISz-szervezetek. Pedig milyen hasznos volna! Átnéztem a krasznahorkai vár vendégkönyvét. Francia, belga, olasz nevek szerepelnek benne, mesz- sziről jöttek megtekinteni ezt a hír^s várat. De a rimaszombati, fülek;, vagv a losonci járásból még egyszer sen, látogatott el oda egy kiránduló csoport sem. Rimaszombaton beszéltem olyan fiatalokkal, akik még nem jártak a rimaszombati múzeumban Eb bői k .latjuk, hogy sok mindenben rnég mennyire lemaradtunk. A párkányi járásban Kovácspatak valóban gyönyörű üdülőhely. Találkoztam már ott pilzeniekkel és prágaiakkal, de bátorkeszi, dunamosi vagy bűcsi embert még nem láttál Kovács- patakon. Pedig ezek a falvak itt vannak a párkányi járásban, az ottani fiatalság mégse megy Kovácspatakra kirándulni. Kétségtelenül sokkal szebben eltölthetnék ott a vasárnapi délutánt. mint odahaza, vagy az utcán bolyongva. Ez a megállapítás minden CsISz alapszervezetre vonatkozik. A galántai járás fiataljainak sem esett volna le az aranygyűrű az ujjúkról, ha meglátogatták volna már Tren- csént, vagy PŐstyént. E szép kirándulóhelyeken jobban elmúlik az idő. kellemesen érzi magát mindenki, a kirándulások szebbé teszik az ember életét. Hiszen a kirándulások nyújtják a legkellemesebb nyári szórakozást "v mégsem használják ki az alkalmat. Bizony, ebből csak nekünk van kárunk. Az itt leírt dolgok megoldása, kivitelezése az alapszervezetek és a iárási bizottságok legfőbb feladata. Lehet úgv is mondani, hogv ez teszi ki a nyári szervezeti életünk gerincét. Az alapszervezet működését, fejlődését ni csak aszerint ítéljük meg. hogv hám sr vesznek részt egy-egy tagsági gyűlésen. A fejlődés redménve ott mutatkozik meg, hogy vájjon a tagsági gyűlésen hozott határozatok megvalósulnak-e. Természetesen, ha azért hívunk össze egy tagsági gyűlést, hogy ott eldöntsük, hogyan készítsünk elő egy kirándulást, vagy hogyan segítsük megoldani a faluban a mozikérdést, vagy miképpen lendítsük fel a községben a sportéletet, akkor a fiatalok nyáron is elmennek a tagsági gyűlésre. Az ilyen tagsági gyűlést némely alkalommal még a tarlón is meg !ehet tartani. Nem szabad megfeledkezni a tagsági díjak beszedéséről sem és a szervezeti munka minden ágát szem előtt kell tartani. Mégis helytelen lenne, ha a nyár által nyújtott lehetőségeinket nem használnánk ki. A nyár sokkal gazdagabb. több sport- és kirándulási lehetőséget tartogat számunkra, mint a tél. Általában az alapszervezetek téli működése többnyire egy kultúrműsor - betanulásából és néhány tagsági gyűlésből áll. Nyáron sokkal többet tehetünk. Ilyenkor minden alkalmunk megvan rá, hogy éljünk azokkal a lehetőségekkel. amelyek minden fiatal előtt a legkedvesebbek. Készüljünk a lövő évi politikai iskolázásra is, ne feledkezzünk meg a termelés emeléséről sem. Ha kirándulást szervezünk, sportolunk, táncolunk és elintézzük azt, hogy megjavul a mozielőadások színvonala, akkor könnyebben megy a tér íelőmunka is. Szórakozás nélkül nem szép az élet és a fiatalok a munka mellett hadd szórakozzanak. Ezért szervezzék meg a CsISz járási bizottságai és az alapszervezetek vezetőségei a fiatalság nyári szórakozásait, hogy minden fiatal szebben tölthesse el a szabad idejét. BAGOTA ISTVÁN Az utóbbi időben érdekes napra ébredt Ipolypásztó népe. Emberek gyülekeztek a községháza előtt és várták a mérnököt. Házhelyeket mértek, erre készült a nép. Örültek az asszonyok, emberek, lesz már hová családi házat építeni. Nagyobb lesz a falu, kényelmesebb lesz az élet. Az új házakban jól élnek majd az emberek. Ipolypásztóban népi zenészek is élnek, a nép muzsikusai ük. De sokszor megnevettették már a népet, meg <e lehet mondani hányszor. Sokat lehetne ezekről beszélni. A világ érdekes emberei .ők. De össze sem lehet hasonlítani a jelenüket a múlttal. Nem lehet azt mondani, hogy a multbar. nem dolgoztak, de azt mégis állíthatjuk. hogy a munka hasznából keveset vágtak zsebre. Ma már a helyi EFSz legjobb munkásai között foglalnai? helyet, ennyire fejlődtek. A fiaik, lányaik bekapcsolódtak a helybeli tömegszervezetekbe és a CsISz-ben js lelkiismeretes munkát végeznek. A futballcsapatban a legjobbak közülök kerültek ki. Bizony az ipolypásztói né pi zenészek ilyen úton haladnak. Felajánlást is tettek a X. pártkongresszus tiszteletére, hogy ezentúl még jobban dolgoznak a szövetkezetben. Most pedig házhelyet kaptak! Éppen úgy kaptak házhelyet, mint bárki nincs már különbség ember és ember között, ha becsületes munkát végeznek. Örültek is a házhelynek és legyenek boldogok- az új lakásokban. £ARKAS LAJOS, ipolypásztó De jó az újkrumpli ★ v Az újkrumpliból készült étel egyik legkedvesebb eledelünk és mint szokják mondani szem-szájnak ingere. Tekintetbe vették ezt a szövetkezeti tagok is és ezért nagy területen vetettek korai burgonyát. Persze már folyik a burgonyaszüret. Képünk a cseklészi szövetkezeti tagokat mutatja be, burgonyaszedés közben. A cseklészi szövetkezeti tagok 8 és, fél hektár korai burgonyát vetettek és hektáronként 70 mázsa termést értek el. Ez negyvenezer korona jövedelmet biztosít a szövetkezetnek, a népnek pedig fontos élelmiszert jelent. ★ ★ T»r Beszélgetés Karap Jánossal Györke falu a kassai kerületben fekszik és eddig még semmi nevezetesebb esemény vagy kiváló teljesítmény által sem tűnt ki a többi falu közül. A falunak ezer lakosa van és a kis házak lakói barátságos egyef Ttésben élnek egymás mellett. Közös munkával, közös akarattal építik falujukat. Már ötven új munkásházat építettek, úgy, hogy a falu arculata teljesen megváltozik. Valamikor hogyan lehetett volna elképzelni, hogy ebben a kis faluban megalakuljon például a szövetkezet, amely ma sok nehézség árán mégis létezik. A második típusú szövetkezetei 1950-ben alakították meg, 1953-ben pedig áttértek a harmadik típusra Most már a falu lakosságának legnagyobb része tagja a szövetkezetnek. De a szövetkezetbe befurakodtak a kulákok is és éppen ez volt a baj. A szövetkezetben a nehézségeket ezek ez emberek okozták. Tömeges kilépéseik-' ke! meg akarták rendíteni a szövetkezetét, szét akarták zülleszteni a tagságot. De ez nem sikerült nekik. A szövetkezet fennmaradt, ma is létezik, he kevesebb taggal is, de áldozatkész, tisztességes tagsággal. Ebből a kis faluból származik Karap János, a györkei CsISz-szervezet elnöke, e CsISz kassai kerületi bizottságának munktársa. Ahogy velem szemben ül az íróasztalánál és nyílt tekintetével szembenéz, kérdéseimre világos és szabatos válaszokat ad, tipikus képét nyújtja a hazafiságga! telített lelkes vezetőnek. A beszélgetés elején elmondotta, hogy azelőtt a Keletszlovákiai Gépgyárban dolgozott mint tanuló és ott kapcsolódott bele először az ifjúsági mozgalomba. Később jó munkája jutalmául megválasztották % györkei CsISz-szervezet elnökévé Amikor egy évvel ezelőtt kezébe vette az ifjúsági szervezett, még csak 22 tagja volt, ma pedig már 52. Karap elvtárs munkáját kultúrtevékenységgel kezdte. Színjátszó csoportot szervezett és így felkeltette az ifjúság érdeklődését a CsISz tevékenysége iránt. A falu ifjúsága megszokta, hogy eljárjon a szervezet helyiségébe, megbeszélje a falu eseményeit és segítsen az egyes akciók végrehajtásánál. A fiatalság kivette a részét a X. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségekből is. Vállalták, hogy ezer brigádórát dolgoznak le az EFSz-ben. Továbbá arra is kötelezték magukat, hogv úgy ez SzBK-be mint a Vöröskeresztbe újabb tagokat toboroznak. A falu ifjúsága a választás során is tevékenyen segített. Különböző helyeken agitációs központokban léptek fel, mintegy 10 alkalommal és énekkel, tánccal szórakoztatták az összegyűlt lakosokat. Ezért az Ifjúsági Szövetség díszoklevéllel tüntette ki őket. A falu lakossága elhatározta, hogy a választás napját stafétával is üdvözli és a györkei alapszervezet tagjai közül mintegy húszán május 16-án Kassára futottak. A CsISz-tagok ma már máskép állnak a mozgalommal szemben, mint néhány évvel ezelőtt. Erről Karap elvtárs így nyilatkozott. — Csak mióta átvettem a vezetést, azóta tartunk rendszeresen gyűléseket és most nagy a fegyelem. A tagok maguk kérik, hogy tartsunk gyűléseket. Beszélgettünk arról is, hogy minek köszönhetjük az árleszállítást és megvilágítjuk a fiatalság előtt, hogy menynyivel jobb a helyzetünk, mint azelőtt. A fiatalsággal kulturális szempontból is foglalkozunk. Különböző könyveket adunk a fiataloknak, ezeket határidőre elolvassák. Karap elvtárs apja is kommunista és így már a családi körben is sokat hallott arról, hogy milyen fontos feladatok hárulnak dolgozó népünkre a szocializmus építésében. A Keletszlovákiai Gépgyárban is 60kat fejlődött, ahol mestere, Gól Dezső szintén sokszor beszélt neki a múltról és feltárta előtte, hogy müyen viszonyok uralkodtak a kapitalista Gsehszlovákiában. Szorgalmasan olvasta a napi sajtót és 18 éves korában beadta a belépési nyilatkozatát a pártszervezetbe. Karap elv- társ igen magasra értékeli erejét és a párt hivatását. — Szerintem jó párttag csak az lehet, aki aláveti magát a párt utasításainak és minden cselekedetével, egész életéve], tehát magánéletével is, munkájával azon igyekszik, hogy példaképe legyen a többieknek és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa. A'párttagnak arra kell törekednie, — mondotta, hogy a párt irányvonalát érvényesítse. Nálunk a faluban is nagyon megváltozott a fiatalság gondolkodása. Ma már nem az a tempó járja, hogy a fiatalok a korcsmában verekedést kezdenek. Esténként harmonikáznak, énekelnek, lehetőleg minden este összejönnek. Sajnos, az ifjúságnak egyelőre nincs még külön kultúrhelyisége. A beszélgetés végén arról volt szó, hogy Karap elvtárs és a fiatal párttagok felelősnek érzik magukat a falu munkájáért és mindenben azon igyekeznek, hogy az EFSz munkája jó eredménnyel járjon. így élnek a györkei CsISz-szervezet tagjai és építik a szocialista falut. VIDOR ISTVÁN ★ ★ ★ Komszomolisták harca a parlagon heverő földeken A távoli chmelnicki kerület Volko- vice falujából a gépészek egész csoportja érkezett az amanteldinszki gép- és traktor állomásra. Új helyükön gyorsan megbarátkoztak a lakossággal — Bár csak egy kis ideje vagyunk itt — mondja Leonyid Resetnyik - egész otthonosan érezzük itt magunkat. Leonyid Resetnyik minden erejével és tudásával arra törekszik, hogy a legjobban kihasználja a föld termőképességét. Állandóan olvassa és tanulmányozza a SzKP KB szeptemberi, februári és márciusi plénumáitok határozatait, valamint azokat a brosúrákat, amelyek a Kazahsztánban lévő ősidők óta parlagon heverő szüzföldek megmunkálásának módjával foglalkoznak. Kirill Kuzmics Pavlenko, rendszeresen látogatja a gép- és traktorállomás agronómusának előadásait. Munkájával igyekszik elősegíteni, hogy a sztyeppékét gazdag termőfölddé változtassák. A fiatal mechanikus a „Vörös Sztahanovista”-kolhoz földjein dolgozik. Úgy szántja az új földet, hogy még a legmagasabb igényű agronómus sem talál hibát a munkájában. Pontosan a megállapított mélységben szánt, a földrétegeket egyenletesen forgatja meg és a barázda aljára kerü mindaz, ami a felszínen nőtt. Pontos munkája mellett teljesítménye is igen szép: normáját sohasem teljesíti 150 százalékon alul. Az új telepesek szívesen tanulnak a helybeli parasztok tapasztalataiból Tavaly, a zatobolszki járás „Sztálin’ kolhozában Pavel BejlOv mezei munkacsoportja a kommunista Konsztan- tyin Gapon traktoros brigádjának segítségével, hektáronként 134 púd gabonatermést ért el. És nem is kis területen, hanem, mintegy 417 hektárnyi földdarabon. A kolhoz földjein most a kommunista Pjodbr Posztanyuk traktoiros brigádja dolgozik, amelynek tagjai a 'hmelnyicki kerület kraszüowszki gép- és traktorállomásá- ról jöttek ide. Hamarosan átvették a helybeli parasztok és mechanikusok tapasztalatait. Posztanyuk és brigádjának tagjai áttanulmányozták az új föld megmunkálásának módját és a gabona vetését. Kötelezték magukat hogv minden hektár megművelt szűz- földön 125 púd gabomt termelnek. * * * Kusztanajtól körülbelül 50 kilométernyire fekszik egy Zsukovka nevű falu, amely gabonafélék nagy terméséről híres. Tavaly, a „Lenin"-kolhoz 734 hektár felszántott új földön, hektáronként 150 púd gabonát aratott. Azonban a zöldségféléknél cl burgonyánál még nem sikerült a kolhoz-tagoknak magas hektárhozamn elérni. Ebben a kolhozban dolgozik Vitalij Szerventyik traktoros brigádja Volynszkból jöttek. Vitalij szülőfalujában hektáronként 300 mázsa burgonya és 400 mázsa káposztaterméshözamot érnek el. Vitalij Szerventyiket gyakran láthatjuk a zöldségtermelő kolhoz-tagok között, akiknek megmagyarázza, hogy mennyire emeli a hektárhozamot, ha a burgonya és zöldségfélék vetésekor az új fészkes-négyzetes módszert alkalmazzák. A beláthatatlanul nagy kiterjedésű sztyeppéken jól kihasználják a mechanikusokat. A szovjet ország minden tájáról jöttek ide, hogy tudásukat az új föld megművelésére fordítsák. Letelepedtek itt és rokonaikhoz és barátaikhoz intézett levelekben így írnak: — Gyertek ide ti is, nem bánjátok meg! Soknak már a családjuk is megérkezett. Napról-napra nő azoknak a száma, akik telket igényelnek, hogy házat építgessenek. Sok ilyen kérvény érkezett a szevasztopoli, magnaji, ifiül- manni, karaszuki, ozerki, presznogorki és más gép.- és traktorállomásról is Az állam több mint két millió rubel kölcsönt bocsájtott az új telepesek rendelkezésére, hogy házat építhessenek. Azokban a helységekben, ahol gépállomások vannak, vagypedig új, qabonatermelő szövhozok létesültek, központ! fűtéssel ellátott lakóházak épülnek. Kusztanaj széles sztyeppéin, ahol ezelőtt csak a gaz nőtt. teljes gőzzel folyik a mezei munka. A régi és új telepesek karöltve teremtik meg a gazdag aratás alapjait. Jó munkások, víg muzsikusok
