Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-20 / 14. szám
01IFIOSAG V A képek azt a két berlini épületet ábrázolják, ahol a négy hatalom külügyminiszterei váltakozva üléseztek Felső képünk: A Szovjetunió németországi föbztosának az Unter den Lindenen lévő székháza. Alsó képünk: A volt Ellenőrző Tanács épülete az Eisholzstrasse 32. amerikai övezetben J ♦ A Komszomol Központi Bizottsága felhívást intézett a Szovjetunió fiatal választóihoz. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának közelgő választásai — mondja többek között a felhívás — az előző választásokhoz hasonlóan a lenini Komszomol a kommunisták és pártonkívüliek egységes tömbjével lép fel. A Komszomol tagsága és az egész szovjet ifjúság munkaprogramm- ként fogadba a kommunista párt és a szovjet kormány határozatait — jelenti az MTI. ♦ 80 ezer teljesen árva gyermek csavarog Nyugat-Németor- szág utcáin és senki sem törődik velük. Ezt még Dr. Würme- ling. az úgynevezett „családügyi miniszter” i6 kénytelen volt beismerni a szövetségi gyűlés ülésén — írja a „Freies Volk”. ♦ Moszkváber megkezdődött a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarája és a Finn-szovjet Kereskedelmi Kamara képviselőinek tanácskozása, amelyen megvitatják a szovjet-finn kereskedelem kibővítésével kapcsolatos kérdésekéi — jelenti a TAS7.SZ. ♦ A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légvédelmi alakulatéi Csöcs'ong tartomány fölött lelőttek két „F-47" minté.iú Kuomintang vadászrepülőgépet — jelenti az Oj Kína. ♦ Több mint 10 ezer aláírást qvüjtött Norvégiában a katonai idő meghosszabbítása ellen küzdő akc'óbzottsáo olyan személyektől. akik tiltakoznak a katonai szolgálati idő meghosszahhi- tása ellen — közli a „Frihetten” című lap. ♦ Nagib egyiptomi köztársasági elnök közölte, hogy Egyiptom támogatja a szudám haderő kiképzését és felszerelését. A segítség — mint az elnök megjegyezte — a légi kiképzésre és fegyverszállításra is kiterjed — jelenti ez MTI. ♦ Londonban 10 ezer sztrájkoló villanyszerelő éjszakai tüntetést rendezett, béremelést követelve — jelenti az AFP. A Szovjetunió lilább javaslatai az osztrák államszerződés haladéktalan megkötésére A szovjet kormánynak az osztrák álamszerződésre vonatkozó javaslataiban — mint az eddigi vita során többször is bebizonyosodott — rendkívül fontos helyet foglal el egy új „Anschluss” megakadályozására Irányuló törekvés. Minden józanul gondolkodó ember és különösen minden emlékezőtehetségei birtokában lé'ő osztrák számara világos, hogy a Szovjetunió ezzel kaprsolatos aggályai nem mondva csinált, hanem valóban meglévő. reális veszélyt tükröznek Fiég ezzel kapcsolatban néhánv ténvre rámutatni. Az. hogy Nyugat-Németországhan, még a hivatalos körök pártfogása alatt Is. létezik a környező államokat közöttük elsősorban Ausztriát bekebelező törekvés — az ma már nyilvánvaló. Talán kevéshhé közismert, de nem kevésbbé igaz az Is, hogy magában Ausztriában is állandóan növekvő mértékben terjesztenek úgynevezett „nagynémet eszméktől” hemzsegő rep- iratokat és sajtótermékeket. Ausztria nyugati zónáiban napirenden vannak a hitlerista Wehrmacht volt tagjai részére rendezett találkozók, melyeken német tisztek, sőt igen gyakran a volt S” képviselői élesztqetik a „front-bajtársiasság” szellemét a nyugatnémet máma német és osztrák hívei között. A „Függetlenek Pártja” sem takarékoskodik a „pánoermán” szavakkal. Hogy erre mennyire felhasznál minden alkalmat, arra iellemző, boov ez a lénveoéhen neofas'szta párt durván üldözi a hivatalos osztrák szót'r kiadóit, mert — úgvmond — „ez a szótár veszélyezteti a német testvéreinkkel való nyelvi egységünket". Beszámoló a 23. ülésről. A négyhatalmi értekezlet 23 ülését e volt Ellenőrző Tanács épületében. Bidault. francia külügyminiszter elnökletével tartották meg Az ülés er elsőnek Fig! osztrák külüg.vmin’szter szólalt fel. és Ausztria nevében elfogadhatatlannak minősítette s szovjet küldöttség javaslatát Azt állította, hogy ha a négyhatalom csapatai Ausztria területén maradnak, az ténylegesen az orszáq megszállásának meghosszabbítását jelentené. Eden külügyminiszter bejelentette, hooy a brit kormány nem teszi magáévá a szovjet javaslatot. Eden közölte, hogy a brit kormány kész aláírni ez osztrák államszerződést abban a formájában, amelyben a négy hatalom külügymirvszterhelyet- tesei már megállapodtak, hozzátéve az edd'g elintézetlen öt pontot is. Ezután Molotov, szovjet külügyminiszter emelkedett szólásra és k’ielentetteMeg van a lehetőség rá. íogy most, itt Berlinben aláírjuk az osztrák államszerződést. A három nyugati hatalom kifogáséi. amelyeket az elmúlt öt év alatt az államszerződés el'en emeltek, tárgytalanná váltak, miután a nyűgét1 külügyminiszterek most készek elfogadni a szerződés akkor k’fogásolt pontjait is Ez azt jelenti, hogy ez osztrák államszerződés megkötésének útjában nőies többé elháríthatatlan akadály Molotov után. Bideult szóiéit fe1 és közölte, hogv a francia küldöttség n°m foqedhatjá el a szovjet küldöttség kiegészítő javaslatait. F;gl. osztrák külügyminiszter hangoztatta, hogy előző nyilatkozatához mit sem fűzhet hozzá, miután az 'tsztrák, kormányról kapott felhatalmazását már kimerítette Eden kijelentette, hogy a 33. cikkely, a- melynek tervezetét a szovjet küldöttség új fogalmazásában terjesztette be. sérti Ausztria szuverenitását és az angol küldöttség azért nem fogadhatja azt el. Molotov ezután újra felszólalt és hengsúlyozta • Kívánatos volna, hogy az osztrák küldöttség részletesebben fejtse kt felfogását Visszás helyzet hogy Itt minden más külügyminiszter többet beszél az osztrák kérdésről, mint Ausztria jelenlévő kül- ügyminiszteie. A szovjet javaslatok értelme egészen egyszerű A nyugati külügyminiszterek azonban nem foglalkoznak a szovjet küldöttség érveivé, hanem hajuknál fogva előráncigált állításokkal amelyeket persze könnyű megcáfolni. Meg kell azonban gondol- niok. hogy a Szovjetunió érvei nemcsak itt az értekezleten válnak ismertekké. A valóság az. hogy a Szovjetunó aggodalommal figyeli az európai vedelne közösség létrehozására Irányuló terveket, mert ezek a német mi- litarizmuo felülírásához vezetnek Ez a magyarázata annek az óvatosságnak. amelyet e Szovjetunió az osztrák államszerződés meo kötése előtt tanúsít. Erre történelmi tapasztalatok intik a Szovjetunió képviselőt A nyugati külügyminiszterek -zt mondták, hogy az „Pir-ónei védelmi közösségről” szóló szerződést IPS?-hen kötötték és a Szovjetunió csak most, mintegy két évvei később az -tszfrák szerződéssel kapcsolatban emplt kifogást az „európai védelmi kö- z.össéo" eben. Ennek oka egyszerű 195? óta nem volt néqy- hatalm1 értekezlet és így a szovjet k(i’döttssgnek nem volt mód5« kifogásait megfeieló helyen kifejezésre juttatnia A nyugati hatalmak ettől függetlenül jól tudják, hogy a Szovjetunió ioqos ellenvetéseket tesz az „euróna' védelmi kö- zösséq”-qel szemben. Az „európai védelmi közösség”- rő! szóló szerződés egyébként egyelőre csak papírdarab, az „eurőjjai védelmi közösség” még nem valóság A szovjet küldöttség úgv véli. hogy ha ezt a szerződést 1934-ben nem rati- f kél iák akkor a? végleg e diplomácia lomtárába kerül. fis nem kell sajnálni. S miután 1954-et írunk, szükségesnek tartjuk kifejezni kívánságunkat hogy a nyugati hatalmak ad'ák fei az „európai védelmi közösség” 'étrehozására irányuló terveiket Ezzel valamennyi nép és a béke érdekeinek tesznek szolgálatot. Azt mondják, a Szovjetunió kifogásolja idegen katonai támaszpontok létesítését Ezt csakugyan kifogásoljuk. Eden úr azt fejtegette t. hogy a Szovjetunió e kifogásai ellenére Ausztria területén akarja hagyni csapatait. Ellentmondás ez? Nem ellentmondás. Mert itt különböző dolgokról van szó Ügy véljük, hogy idegen katonai támaszpontok létesítése más országok területén nyugtalanságot szül a nemzetközi kapcsolatokban és e- láá.ssa a békét és biztonságot Ezek a katonai támaszpontok mind számukra, mind ereiükr* nézve gyarapodnak és önök u- raim, nem tiltakoznak az ellen, sót önök azok. akik ezeket a katonai ’éma.szpnnfokát létrehozzák és k'fpi'eszt'k Ausztria esete ezzel szembpn kivétel Ezzel kapcsolatban csak átmeneti intézkedésről beszélhet ijnk Mi azt javasoljuk, hogy ez* a kérdést a négy hatalom egymással és Ausztriával kötött megegyezéssel rendezze. Ha az degen katonai támeszoon- t.okat ilven körülmények között létesítenék kii'földi államok területén. ez más kérdés lenne Az amerikai támasznontok azonban lényegesen más körülmények között jönnek létre Mi nem leplezzük, hogy a szovjet javaslat Ausztria joga!nak hizonvos- fokú. de csak átmeneti időre szó'ó korlátozását vonja maga után. A szovjet javes'atok ennek ellenére 80 százalékban kielégítik az osztrákokat, B'dault űr azt mondta, hogy Ausztria kívánságait 100 százalékban kell kielégíteni. De vájjon a Fnunoia- orszáohen állomásozó amerikai csapatok nem korlátozzák a francia szuverenUSst és 100 százalékban kie'égltik a franciák kívánságait ? A szovjet küldöttség figyelembe veszi azokat a fejtegetéseket, ameivek itt. a nyugat1 hatalmak és Ausztria részéről elhangzottak. Mindent egybevetve, lehetségesnek tartjuk « megegyezést az osztrák államszerződés kérdésében. A szovjet küldöttség most az államszerződés 33 cikkelyének ú- jonnan megfogalmazott tervezetében javasolta, hogy a négy he- talom kormányai legkésőbb 1935-ig újra foglalkozzanak Ausztriában lévő csapataik kivonásának időpont iával. illetve ez időpont meghatározásával! A szovjet kormány az osztrák ál le mszerződ és megkötés' érdekében tett javaslataival is igyekszik hozzájárulni a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és az európai béke megszi'árdi- tásához — mondotta Molotov. Dulles, amerikai külügyminiszter ezután azt állította, hogy a 33 cikkely tervezetének Új szövege nem oszlatja el az «merikei küldöttség aggodalmait. Eden és Bidault má„ szavakkal ugyanazt mondották, rrrnt Dolles. A 23. . ülés lefolyása alapján mindenki megítélheti, ki az. aki engedményeket tesz az osztrák ái'amszerzndés haladéktalan aláírása érdekében és kik azok. akik akadályukat gördítenek a megegyezés útjába. Molotov, szovjet külügyminiszter rövid nyilatkozatában felkérte az oszrák küldöttséget, hogv tanulmányozza még gondosabban 8 szovjet javaslatokét és közölje. kSván-e további kiegészítéseket az államszerződés tervezetéhez Aki a szovjet tavasatokat elutasítja, ez akadá- ’vozza az osztrák államszerződés megkötését és ezért viselnie kell a felelősséget — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. A világbéke harcosai A Nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett John Desmon Bernal John Desmond Bemalt, korunk kiváló atomfizikusát az eqész haladó világ emberei, mint a hatalmas békeharc egyik aktív tagját ismeri. 1901 május 10 -én született. Írországban, mint egy farmer fia. Habár életének javarészét hazáján kívül töltötte, mégis az ír nemzet legjobb vonásait személyesíti meg. A középiskola elvéazése után a cambridgei egyetemre iratkozott be. A fizika és a matematika terén azonnal feltűnt tehetségével. Miután 1922-ben befejezte eqvetemi tanulmányait, az idősebb William Bragg kiváló angol fizikus vezetése mellett a krisztalografia terén dolgozott. Bemalt már az első munkája alapján, amelyet l926-1°28-ban adtak ki tehetséges kísérleti fizikusnak ismerik el. Bernál professzor ma több tudós csoport munkáját vezeti, akik a fizika terén kísérleteznek. Bernal professzor tudományos tevékenységére nezve az a jellemző, hogy mély elméleti kísérletezéseit az emberi élet szükségletei szempontjából végzi. Nemcsak a fizika keretén belül végzi kutató munkáját, hanem érinti a technikát, biochémiát, fizikát és az orvosi tudományt is. Bemal professzor jellegzetességéhez tartozik még az is. — ez kutató tevékenysége kezdetén is azonnal megnyilvánult — hacfii rendkívüli módon érdeklődik a filozófia és főleg a szociológia iránt. Bernal professzor az Angol-Szovjet Barátok Szövetségének egyik legaktívabb tagja. Ezen szövetség tudományos csoportja élén áll. leleplezi a burzsna sajtó hazugságait és rágalmait, amely minden eszközzel arra igyekszik, hogy bemocskolja a kapitalista országokban a szocializmus és a demokrácia táborát. Bernal professzor tevékenykedésének, melyet mint n Tudományos Munkások Világszövetségének elnökhelyettese (az elnöke F. Jolint-Curie). a kölcsönös megértés terén kifejt a világ haladó tudósai között, nagy nemzetközi jelentősége van. Igyekezete oda irányul, hogy az egész világ haladószellemit tudósait a békeharc és a haladó tudomány érdekében egyesítse. Bernal professzor kezdettől fogva a békevédő mozgalom egyik legaktívabb részvevője. 19‘18-ban, mint kiküldött, résztvett a breslaui kultúrmunkások kongresszusán, később pedig, mint a nemzetközi kultúrkapcsnlatnk bizottságának tagja, résztvett az I. Békevédők Világ- kongresszusának előkészületeiben, amely 19*9 április 20-tól 25-ig■ egyidejűleg Párizsban és Prágában volt meatartva. A párizsi kongresszuson Bernal professzort a Békevédök Világkongresszusának vezetőségébe választották. A vezetőség egyik elnökhelyettese lesz és ezentúl minden ülésen résztvesz, 1949 márciusában az Egyesült Államuk kor mánya Bernal professzort nem engedte New Yorkba, az amerikai tudományos és kultvrdoI- qozók kongresszusára. Ellenben 1949 augusztusában a Szovjetunió meghívására az f. Össz'i- vetségi Békevédök Kongresszusára Moszkvába érkezik. A kongresszuson elhangzott felszólalása az egesz világon visszhangra talált Bernal professzor a Tudományos Munkások Világszövetsége nevében köszöntötte a kongresszust. A nemzeteket úgy a nemzetgazdaság.- mint tudomány és kultúra minden terén lelkes együttműködésre hívta fel Bernal prolesszor felszólalása a Békevédök összövetségi Kongresszusán az angol reakciós sajtóban hatalmas ellene irányuló kampányt váltott ki. A brit kultúráltijesztő társaság, amely Bernalt bizottságába akarta választani, a személye ellen irányuló izgatás következtében kénytelen volt elodázni a megválasztását. De Bernal nemes tevékenységét a béke érdekében még nagyobb energiával és még nagyobb áldozatkészséggel folytatta Aktívan részti'esz a Békevédök Világkongresszusának bizottsága stockholmi ülésén, Amely 1950 március 19.-én elfogadta az atnmfeQuverkezes betiltásáról szóló történelmi felhívást és azt a kormányt, aki ezt a fegyvert bármely más ország ellPTi először használja, háborús bőrösnek nyilvánítón. / Békevédök ff. Világkongresszusán. amely 1950 november 16-21-ig zajlott, 'e Varsóban Bemal professzort a Vtíág Béketanács elnökhelyettesévé választották. Későbben Bernal professzor résztvesz a Világ Béketanács majdnem minden ülésén, a nemzetek Békeví- dö Kogresszu ín is. amelyet 1952 decemberében tartottak meg Becsben. Mint az angol békevédő bizottság tagja. Bernal professzor hazájában is hatalmas munkát végez a békeharc megszilárdítása és kiszélesítése érdekében. Az angolok milliói, a földkerekség nemzeteivel együtt egyre nyomatékosabban követelik, hogy a nemzetközi ellentéteket e- qy.zménv alapján mindenki számára elfogadhatóan tisztázzák Bernal professzor a békeiié- delmi tevékenységében legnemesebb szándékait testesíti meg. Ezért a Nemzetközi Sztálin-hékedíjat őrsit élé bizottság a ..Nemzetek közötti béke megszilárdításáért" elnevezésű díjjal Bernal professzort tüntette ki. Ahol üléseztek
