Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-10 / 11. szám

r, _ .

1954. február 10.

— 01IFIÜSÜG—

Felvétel a berlini tanácsteremről, ahol a tanácskozások kezdődtek. Középen a szovjet küldöttség, melyet V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere vezKet. Baloldalt az angol küldöttség. Jobbra az amerikai küldöttség és az előtérben a francia küldöttség. *

★ ★ ★

A Szovjetunió nagyjelentőségű javaslata az ideiglenes össznémet kormány alakítására, az össznémet szabadválasztások előkészítésére, Németország egyesítésére

A múlt hét folyamán a nyugati polgári lapok igyekeztek minél pesszimistább képet festeni a négy nagyhatalom külügyminiszterének berlini konferenciájáról. Cikkeikben gyakran találhattunk olyan kitételeket, mint „zsákutcába kerülés”, vagy „holtpontra jutás”. Ezt a borúlátó hangulatot a bonni kormánykörök minden igyekezetükkel erősítették.

Azonban Molotov elvtárs újabb és újabb javaslatai szétvágják a nyugati sajtópropaganda hazugság-függönyét is, megmutatják a megegyezéshez vezető utat. A múlt hét folyamán tartott négy tanácskozás során a szovjet küldöttség három alkalommal ter- szetett be nagyfontosságú javaslatokat a német kérdés megoldására. Indítványozta, hogy mielőbb alakítsák meg az ideiglenes össznémet kormányt, amely előkészítené a szabad össznémet választásokat. Ezt az ideiglenes össznémet kormányt szükség eetén a jelenlegi két kormány fenntartása mellett lehetne életre- hívni. Ez a kormány — tehát a németek képviselői — készítené elő a valóban szabad össznémet választást.

Az új szovjet javaslatok nem maradtak hatástalanok a nyugati polgár politikai körökben sem. A pesszimista nyugati sajtóhangokat erős bizonytalanság váltja fel, amelyet különösen érezni lehet a lapkommentárokból. Kicsendül belőlük a Németországban tartandó népszavazásra vonatkozó Molotov hatásától való félelem.

Beszámoló a tizedik ülésről

A szovjet küldöttség szóvivője Iljicsov sajtóértekezleten ismertette a szovjet küldöttségnek az ideiglenes össznémet kormány alakítására és szabad össznémet választások végrehajtására kidolgozott határozati javaslatát, amelyet Molotov szovjet külügyminiszter a berlini értekezlet tizedik ülésén terjesztett be. A szovjet küldöttség javasolja:

A Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Brítennie, és az Amerikai Egyesült Államok kormányai felismerve annak szükségességét, hogy Németország szétsza- kltottságának véget kell vetni és a négy nagyhatalom megállapodásának megfelelően meg kell valósítani Németország demokratikus és békés alapon történő újraegyesítését, a következőkben egyeztek meg:

1. Ideiglenes össznémet kormány alakítása a Német Demokratikus Köztársaság és a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság parlamentjei utján a demokratikus szervezetek széleskörű bevonásával. — Sürgős feladatnak tekintendő.

Az ideiglenes össznémet kormány Kelet- és Nyugat-Német- ország jelenlegi kormányának helyére léphet, vagy ha ez nehézségekkel járna, átmenetileg a jelenjeit két német kormányt fenntartva kell ez ideiglenes össznémet kormányt megalakítani.

2. Az ideiglenes össznémet kormány fő feladata össznémet szabad választások előkészítése és végrehajtása, mégpedig:

a) össznémet válesztótörvény- tervezet kidolgozása, olyan törvénnyé, amely biztosítja az össznémet választások valóban demokratikus jellegét, valamennyi demokratikus párt- és szervezet részvételét a választáson és a választási aktus valóban szabad végrehajtását, amely lehetetlenné teszi, hogy a nagy monopóliumok nyomást gyakoroljanak e választókra;

b) ha szükségesnek bizonyul, meg kell vizsgálni, vájjon egész Németország területén meg van- nek-e a demokratikus választások megvalósításának előfeltételei, Illetve intézkedéseket ke'l-e tennie ez előfeltételek megteremtésére;

cl végrehajtja az össznémet szabad választásokat, amelyekkel a német nép külföldi államok beavatkozása nélkül maga dönti el a demokratikus Németország tá'-sadalmi és állam rendjének kérdését, s amely választások alapján össznémet kormány alakul meg.

3. Az ideiglenes össznémet kormány hatáskörébe tartoznak a következő feladatok Is:

a) Az ideiglenes össznémet kormány képviseli Németországot a béketárgyalásokon és a nemzetközi szervezetekben;

b) gondoskodik róla, hogy Németországot ne vonják be olyan államtömbökbe és katonai szövetségekbe, amely valami olyan állam ellen irányulna, amely haderejével részt vett a hitleri Németországgal vívott háborúban;

c) a német állampolgárság kérdéseinek rendezése;

d) biztosítja a demokratikus pártok és tömegszervezetek szabad tevékenységét és gondoskodik arról, hogy demokrácia ellenes és békeellenes szervezetek ne működhessenek Németországban;

e) kifejleszti a gazdasági, kulturális és kereskedelmi kapcsolatokat Kelet- és Nyugat-Né- metország között, intézi a közlekedéssel as postai szállítással, a szabad személy- és áruforgalommal összefüggő kérdéseket és mindazokat az ügyeket, ame- | lyek egész Németország lakos- j ságát érintik.

4. Biztosítani akarván a német j

népnek azt a jogát, hogy nem- zeti kérdéseit maga rendezhes- I se, ajánlani kel! a Német Demokratikus Köztársaság és a Nyugatnémet Szövetségi Köztársaság kormányainak, hogy haladéktalanul hívják össze Kelet- és Nyugat-Németország meghatalmazott képviselőinek tanácsko- ' zását, hogy ezek a meghatalma- 1 zott képviselők megállapodjanak I össznémet kormány megalakításának módjában, a kormány ösz- szetételében, funkcióiban, feladataiban és jogaiban. i

5. A Szovjetunió, Franciaor- szág, Nagy-Britanna és az Ame- ' rikai Egyesült Äl'emok kormányai a maguk részéről olyan rendszabályokat foganatosítanak, amely ': megteremtik az ideg- lenes össznémet kormány eredményes működésének előfeltételeit, támogatni fogják az ideiglenes kormányt feladatainak megoldásában és abban, hogy idegen államok ne gyakorolhassanak nyomást az ide glenas kor- : mányre az össznémet választá- sok végrehajtásával kapcsolat- ban. A négy hatalom kormányai e célból megállapodtak, hogy még a választások végrehajtása előtt kivonják megszálló csapataikat mind Kelet-, m nd Nyu- , gat-Német.ország területeiről, kivéve néhány korlátozott létszá- l mű csapatot, amely a négy ha- ! tálam ellenőrző feladataiból fo- 1 iyó, tevékenység ellátáshoz szükséges”.

A tizedik ülés első felszőla'óje egyébként Bűeult francia külügyminiszter volt, aki „jogi érvekkel” igyekezett cáfolni Mo- !

lolov szovjet k(ilüpvim'niS7tevnei; ! azt a megállapítását, hogy a |

bonni, illetve párizsi egyezmények korlátozó kikötései összeférhetetlenek a leendő össznémet kormány szabadságával. Bi- dault felkérte e szovjet külügyminiszter, ismertesse további véleményét az ű. n. Eden-tervről, hogy terjesszen elő ellenjavaslatokat.

Eden csatlakozott Bidault álláspontjához.

Az ezután felszólaló Molotov szovjet külügyminiszter bírálta az angol külügyminiszter áltel előterjesztett tervet, majd beterjesztette a szovjet küldöttségnek ideiglenes össznémet kormány alakítására és szabad össznémet választások végrehajtására vonatkozó határozati javaslatát.

Beszámoló a tizenegyedik ülésrt?!

A tizenegyedik ülésen V. M. I Molotov elnökölt. Az ülés a má- ! sodik napirendi pontról — „a német kérdés és az európai biztonság b-ztosításának feladatai”- ről tárgyalt.

Amint ismeretes, V. M. Molotov megvilágította a szovjet küldöttség álláspontját azzal a kérdéssel kapcsolatban, milyen úton lehet elérni Németország egye- ; sítését, és javaslatokat terjesz- j tett elő az ideiglenes össznémet | kormány megalakítására és a I szabad össznémet választások. megvalósítására. i

Elsőnek Dulles szólalt fel, aki: hasonló vitatkozás;' módszerhez folyamodott, hogy a dolgot úgy ! állítsa be, mintha Nyugatnémetország és az NDK között nem létesíthetnének kapcsolatokat egy ideiglenes össznémet kor- • mány létrehozása céljából. Mindez, amit ezzel kapcsolatban Dulles mondott, csak az amerikai propaganda régies, régen megcáfolt állításainak ismétlése volt.

A következőnek Bidault szólalt fel és megismételte Dulles- nek azt a kijelentését, hogy a szovjet küldöttség javaslata elvben elfogadhatatlan és a gyakorlatban megvalósíthatatlan.

Bidault után Eden szólalt fel. Azt állította, hogy a szovjet küldöttség állásfoglalása szerinte a parlamenti intézményekkel | szembeni bizalmatlanságból származik. Eden azonban nem hozott fel bizonyítékokat ál'ítá.sá- nek megerősítésére. — Épúgy mint Dulles és Bidault, a szov- í jet javaslatokat ő is „nyilvánvalóan elfogadhatatlannak” minősítette.

Ezután V. M. Molotov szólalt fel. V. M. Molotov rámutatott arra, hogy az értekezlet nagy figyelmet igénylő összetett kérdést tárgyal meg és ezért megengedhetetlen, hogy olyan eszközökhöz folyamodjanak, mint az egyik fél álláspontjának kiforgatása abból a célból, hogy ezen állásfoglalás bírálatát megkönnyítsék.

V. M. Molotov az értekezlet részvevőit figyelmeztette, a szovjet küldöttség által előterjesztett javaslat fő elveire. Újból hangsúlyozta, hogy a parla- | menterizmus ugyan jelentős élő- j revezetö lépés a megelőző korszakok politikai rendszerűvel összehasonlítva, a jelenlegi kö- 1 rülmények között azonban nem

védelmeznek olyan eseményektől, mint amilyen Hitler hatalomra jutása volt és ez utána következő második világháborútól és ezért megengedhetetlen csak a parlamenti formalitással foglalkozni Németország újraegyesítésének eldöntésében.

V. M. Molotov megállapította, hogy ez értekezlet részvevői kiforgatták a szovjet küldöttség állásfoglalását, amikor azt állították, hogv a Szovjetunió állítólag nem óhajt szabad választásokat Németországban. Ezt akkor lehetne kritizálni, — mondotta —■ ha a Szovjetunió valóban ilyen álláspontot foglalna el. A Szovjetunió azonban nem foglal el ilyen álláspontot. A Szovjetunió Németország egyesítése mellett van, a mellett,

, hogy a németországi szabad vá- ! lasztásoket ne halásszák el és hogy azt maguk a németek valósítsák meg.

V. M. Molotov rámutatott, hogy a szovjet javaslat biztosítja a valóban szabad és demokratikus i választások megtartását Német- | országban. V. M. Molotov a nyu- I gáti hatalmak minisztereinek a ' Német Demokratikus Köztársaság politikai rendszere ellen Irányuló támadásaival kapcsolatban megjegyezte, hogy ezekben a támadásokban visszatükröződik az a tény, hogy nem akarnak számolni a történelmi tényekkel.

V. M. Molotov végezetül kijelentette, hogy a tizenegyedik ülésen elhangzott beszédek közül némelyiket úgy lehetne megítélni, mint a készség hiányát a megtárgyalt kérdésben való megegyezés elérésére. A szovjet küldöttség azonban a mellett van, hogy keressenek utakat a megegyezéshez.

V. M. Molotov beszéde után Dulles javasolta, hogy a miniszterek hétfőn, február 8-án zárt ülést tartsanak, amelyen megtárgyalnák a jelenlegi értekezlet első napirendi pontjának a kérdését — „a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedések Franciaország, Anglia, az USA, a Szovjetunió és e Kínai Népi Köztársaság külügyminiszteri értekezletének összehívására.

E javaslat ellen nem volt kifogás. A miniszterek megegyeztek abban is, hogy ezen az ülé- ! sen megtárgyalják az eljárási I kérdéseket.

<?

Németország minden részéből köszönőlevelek és táviralok érkeznek Molotov elvtárshoz

A Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország békeszeretö lakossága nap-nap után számtalan táviratban, levélben és határozatban mond köszönetét V. M. Molotov szovjet külügyminiszternek, aki a berlini értekezleten a Szovjetunió békepolitikájához híven, következetesen támogatta a németek érdekeit.

A drezdai írógépgvár munka sai és alkalmazottai Molotovhoz intézett levelükben kiemelik. „A német kérdés békés megoldására tett pozitív szovjet javaslatok színvallásra kénvszerf- tik a nyugati hatalmak külügy

minisztereit.”

A szovjet külügyminiszter eí mére érkezett nvugatnémetm- szági levelek egyikét Németország Kommunista Pártjának kaufbeureni körzeti szervezeti írta: „Nincs szükségünk véderőtörvén yre, sem zsoldos hadseregre, sem atomágvukre. A német nép döntő többsége bt két akar és elítéli az új hátún; előkészítését szolgáló militarista mesterkedéseket.”

Az olasz köztársasági elnök folytatta a kormányalakítással kapcsolatos

megbeszéléseit

Einaudi olasz köztársasági elnök fogadta Togliattit és Scocci- marrót, az Olasz Kommunista Párt parlamenti csoportjainak vezetőit. Mólé szenátort, a független baloldali szenátorok csoportjának vezetőjét, a liberális De Carót, a monarchists Laurát Covellit és a fasiszta Robertit. A köztársasági elnök a kereszténydemokrata, a szociáldemok ate „ a köztársaságpárti parlamenti csoportok vezetőivel tárgyal. - Csütörtökön lezárultak a köz társasági elnöknek a kormány- válsággal kapcsolatos tárgyaié sai.

Togliatti elvtárs az államfővel

folytatott megbeszélése útin újságírók előtt a löbö, között a következőket mondotta- „Első követelésünk az. begy az új kormápy ne legyűr; egy párti. Másodsorban azt kér,ük, hogy végre nyissák már meg az utat egy állandó, sziláid kormány megalakítása előtt és ne zárkózzanak el a dolgozóknak a képviselőház baloldalán helyet foglaló pártjai elől. hiszen ezek a pártok a június 7-i választások tulajdonképeni győztesei.

Indonéziában 7000 munkás sztrájkol

Mint ismeretes, a KPM holland gőzhajózási társaság 3.000 indonéziai munkása és alkalmazottja február 1-én sztrájkba lépett.

A dzsdzsakarti rádió jelentése szerint más munkások is csatlakoztak a sztrájkotokhoz. — A sztrájkban jelenleg körülbelül

7.000-en vesznek részt

Bírósági önkény Egyiptomban

Amint az A1 Ahram és az AJ Miszri című lapok közük, az alexandriai legfőbb katonai törvényszék elé terjesztették olyan

egyiptomiak újabb csoportjának ügyét, akiket „kommunista te. vékenységgel” vádolnak.

Tűz egy port-saidi angol katonai raktárban

Az A1 Miszri című lap hírt ad arról, hogy Port Saidban egv angol katonai raktárban nagy

tűz ütött ki. A lap megírja, hogv a kár 170 ezer fontsterlingre

tehető.

‘Hevid luhtfe

♦ Befejeződtek a szenátusi választások Iránban, amelyek során Teheránban zavargásokra került so;-. A rendőrség fegyverét használta és a sortüz követ keztében egv személy meghalt.

♦ Bidault francia külügyminiszter fogadta Ollenhauert, a német szociáldemokrata párt elnökét. A francia külügyminiszter tájékoztatta Ollenhauert, a négyhatalmi értekezletről.

♦ Adenauer bonni kancellá; a nyugatnémet hírügynökség közlése szerint újabb uitimátu mot intézett a francia parlament tagjaihoz. Adenauer kijelentette hogy amennyiben a franciák három-négy hónapon belül nem közösség”-ről szóló szerződést, ratifikálják az „európai védelmi súlyos következményekkel kell számolniok.

♦ Erich Ollenhauer a nyugatnémet szociáldemokrata párt elnöke kijelentette, hogy a Molo. tov szovjet külügyminiszter által előterjesztett terv megfelelő

alap a német kérdés rendezését

célzó tárgyalások számára. ÓI* lenhauer egyben felszólította a nyugati hatalmakat, hogy adjak fel az „európai hadsereg létrehozásának tervét", mert az ú.

n. „európai védelmi közösséghez’’ való ragaszkodásunk megakadályozza Németország egyesítését. Ollenhauer nyilatkozata érthető zavart keltett a bonni háborús politikusok körében.

♦ A Molotov-javaslat nyugati visszhangjára jellemző az AFP hírügynökség jelentése, amelyből világosan kitűnik a nyugati hivatalos körök nyugtalansága. Az AFP közli ugyanis, hogv a „nyugati küldöttségekhez közelálló körök egyetértenek abban, hogy Molotov javaslata szerent kellene népszavazást tartani. A sajtókommentárok cikkeikben nem érintik a kérdés lényegét, hanem mellébeszéléssel igyekeznek elterelni a közvélemény figyelmét Molotov javaslatáról.

Angolok, miért nem szerettek bennünket?

Ezzel a címmel hozta nemrégen az Evening Standard című folyóirat az amerikai Ben Duncan cikkét. A cikk szerzője megállapítja ,,kellemetlen valóság, hogy az angolok java része nem kedveli az amerikaiakat” és hangoztatja, hogy ha valaki nincs róla meggyőződve, seg’t ségére lesz”, hogy győződjön meg egyedül.'-’

— Elég betelefonálni a szállodába — írja Duncan — szobát rendelem amerikai kiejtéssel. Mikor három helyen lemondták, akkor egy angol ismerősöm felajánlotta, hogy majd ö fog telefonálni. Az első telefonálásra szobát kapott.

Megkérdezhetjük a pincére két, elárusítókat, akik a london amerikai követség közelében do goznak. — hogy mi az am« ri kaiakról a véleményükJ ösziv tén azt mondják. hogy ha módjukban lenne, akkor az amerikaiakat holnap hazaküldenék.