Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-02-06 / 10. szám
OJIFIÚSAG A Szovjetunió előterjesztette javaslatát a német békeszerződésre A rmruín diáklányok jé tanulás után szabadságukat a hegyekben töltik. Szívükben végtelen örömmel érkeztek a fenyvesek hazájába, a havas bércek közé. Részlet a gyermekvárosból, amelyet a bukaresti Március 28.- téren építettek. E városka sok pionírnak sze ez örömöt és boldogságot. Télen, nyáron, ősszel qs tavasszal víg gyermekhangoktól hangosak a városka utcái. A külügyminiszterek hetedik' ülésüket elsőízben a szovjet nagyköyetség épületében a Szovjetunió németországi főbiztosának az Unter den Lin denen lévő székházában tartották meg. Az Unter den Linden, Berlin egyik történelmi nevezetességű utcája. A berlini négyhatalmi konferencia hetedik tárgyalási napja rendkívül jelentős volt az értekezlet történetében. Mindenki számára világos és logikus, hogy Németország jelenlegi kettéosztottságátt, és az ebből következő áldatlan állapotot egy dolog tudja megszüntetni: az igazságos békeszerződés. Ami a nyugati sajtót illeti, meg kell állapítanunk, hogy egyes burzsoa újságírók teljes hitetlenségének jégkérge határozottan ★ ★ olvadóban van. Ennek nyilvánvaló oka a szovjet küldöttség, természetesen mindenekelőtt Molotov elvtárs, udvarias, a megegyezés őszinte készségétől áthatott magatartása. A Sunday Express című angol lap megállapítja' Molotov „mérsékelt és udvarias hangjának” oroszlánrésze volt abban, hogy „az értekezlet első hete teljesen barátságos hangulatban ért véget”. Még amerikai körökben is kénytelenek hangsúlyozni, hogy — mint az AFP francia hírügynöksége erről beszámol — „Molotov a legjobban értesült és a legelőzékenyebb diplomata, akivel Dulles vagy elődei huszonöt év óta összejöttek”. ★ Beszámoló a hetedik ülésről Iljicsov a szovjet küldöttség szóvivője a sajtóértekezleten beszámolt a négyhata'mi értekezlet heted’k üléséről, amelyen Molotov szovjet kü'ügyminiszter elnökölt. Az ülésen folytatták a naoirend második pontját, a német kérdés megtárgyalását. Bidault francia és Eden angol kültigvminiszter felszólalása után Molotov, a szovjet küldöttség vezetője eme'kedett szólásra és a többi között a következőkről be^zé't: Németországnak , békeszerződésre van szüksége. A jelenlegi berlini értekezlet eredményét aszerint fogják megítélni a nének. hoev milyen mértékben járul hozzá a német kérdés békés megoldásához tosak. mint a Szovjetunió számára. A potsdami egyezmény néhány intézkedése elvesztette már időszerűségét, de az egyezmény szelleme ma is változatlanul érvényes és helyes. A német kérdés megoldásához a német népnek is komoly érdekei fűződnek. A négy nagyhatalom természetesen nem mentesül a német kérdés megoldása alól. A béke- szerzOdés megkötése után Németország a népek családjának egyenrangú tagja lesz. és az európai biztonság megszilárdításához. Csak ilyen határozatok je'entenek értéket Európa népej. köztük a német nép számára. Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk az agresszív német militarizmus feltámadását és harmadik világháború kirobbantását. A szovjet emberek ezt kívánják, mert nem tudnak megfeledkezni azokról a mérhetetlen áldozatokról, amelyeket népünk a múltban hozott és amelyeket a számadatok csak halványan tükrözhetnek. A Szovjetunió most azt kívánja, hogy a négy nagyhatalom intézkedéseit azok az elvek irányítsák. amelyekben korábban közösen' állapodtunk meg. s amelyeknek célja a béke bizto sítása és az új német agresszió megakadályozása. A nyugati na- ta'mak képviselői most igyekeznek eltávolodni az évek előtt közösön hozott határozatoktól, noha ezek például Franciaország számára nem kevésbbé fonAddig azonban államainknak az a kötelessége lesz, hogy ne kü- íön-külön, hanem együttesen segítsék elő a 'békeszerzUdés megkötését, a német nép egységes hazájának létrejöttét. A három nyugati hatalom ehelyett Nyugat-Németország ie'enlegi hivatalos köreivel az úgynevezett európai- védelm: közösség megteremtésén dozik. Ez a katonai tömb a Szovjetunió ellen irányul. A német békeszerződés megköté sét nem lehet tovább halogatni Semmi más út nem vezet Németország békés és demokratikus újraegyesítéséhez. Bidault úr támogatja a bonni és párizsi szerződéseket. De Franciaországban ugyanakkor nőttön-nO az ellenállás ezekkel a szerződésekkel szemben. Molotov az ülésen taitott beszéde után két fontos dokumentumot adott át az amer.kai, angol és francia külügyminiszternek. Az első, a szovjet kormány által kidolgozott tervezet a Németországgal kötendő békeszerződésről, a második dokumentum a német békeszerződés előkészítésére és béke- konferencia összehívására vonatkozik. fejtése a német kérdés észszerű, igazságos megoldásának szükségességéről lényegében válasz nélkül maradt Nyilvánvalóvá vált, hogy Dulles nem •kívánja Németország két része képviselőinek meghallgatását Dulles azt kérdezte: „Szükség van-e arra, hogy itt meghallgassuk a két német kormánv megbizottainak egymással homlokegyenest ellenkező hangos érvelését.” Dulles a továbbiakban azt állította, hogy a mai európai helvzetbOl kivezető egyetlen békés út az ú. n. európai vé- de'mi közösség létrehozása és hozzátette, hogy a Szovjetuniónak nincs oka ezt a katonai tömböt maga ellen iránvulónak tek'ntpni Dulles és Bidault azt próbálták elhitetni, hogy -az ú. n. európai védelmi közösség célja csupán védekezés esetleges támadásokkal szemben és ezzel egvütt Európa bé- fára-j'kés fejlődésének biztosítása. — Ezzel kapcsolatban két kérdésről kell beszélni. Az első az. hogv az ú. n. európai védelmi közösség megteremtése elkerülhetetlenül két szembenálló kaBeszámoló a nyolcadik ülésről A négyhatalmi értekezlet nyolcadik ülése, amelyen Dulles amerikai külügyminiszter elnökölt, este nyolc órakor fejeződött be. Dulles és Bidault bsszédeiK- ben fOleg a szovjet küldöttség által beterjesztett békeszerződés-tervezettel foglalkoztak. -- Molotov részletes, logikus oktonai tömb létrehozását váltja ki és ezzel Európa békéjének biztosítása helvett két ellenséges táborra osztia Európát. A második kérdés az, hogv a 32 országból álló Európában hogyan biztosíthatja az ú. n. európai védelmi közösség hat tagállama egész földrészünk békéiét és felvirágzását. Eden úr beszédében visszatért az angol küldöttségnek a német kérdés rendezésére tett javaslataira, amelyeknek az a lényege, hogy az ú. n. szabad választások útján hoznak létre össznémet kormányt. Eden angol külügyminiszter újra ajánlotta az angol terv elfogadását. Iljicsov szovjet szóvivő a sajtóértekezleten emlékeztetett arra, hogy Molotov szovjet külügyminiszter elűző felszólalásaiban elvi és politikai megjegyzéseket fűzött az angol küldöttség javaslataihoz. A nyugati külügyminiszterek felszólalása után Molotov szovjet külügyminiszter kijelentette hogy a szovjet küldöttség válaszolni óhajt a nyolcadik ülésen elhangzott felszólalásukra. Hangoztatta azonban, hogy a szovjet küldöttség ezt az előrehaladott idő miatt a legközelebbi ülésen fogja megtenni. Beszámoló a kilencedik ülésről A kilencedik gyűlésen elsőnek Molotov elvtárs szólalt fel. Válaszolt a három nyugati külügyminiszter kedden elhangzott megjegyzéseire. Beszéde nagy részében a bonni és a párizsi támadó szerződéssel foglalkozott Németország jövője szempontjából. 7- Molotov elvtárs hangoztatta, hogy a német népnek kell döntenie saját sorsáról. Javasolta, rendezzenek népszavazást, amely során a német nép kifejezhetné: a békeszerzO- dést, vagy a bonni és párizsi szerződést kívánja-e. A három nyugati külügyminiszter a szovjet küldöttségnek ezt a javaslatát elutasította Bidault francia külügyminiszter azzal érvelt, hogy egv ilyen népszavazás megszervezése nagy nehézségekbe ütközne. A nyugati külügyminiszterek magatartásából világosan látszik, hogv nem a német békeszerződést. hanem a párizsi és a bonni támadó szerződések, az „európai hadsereg” tervének további fenntartását kívánják. A népszavazás el utasításának igazi oka semmiesetre sem a technikai nehézség, hanem a félelem annak eredményétől. A német nép már eddig is — népszavazás nélkül — számtalanszor kifejezte: ellene van a párizsi és a bonni háborús szerződéseknek és igazságos béke- szerzOdést kíván. És a nyugati külügyminiszterektől is cselekedeteket vár! A világbéke harcosai A nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett Blum Izabella A friss hegyi levegőtől kipirult arccal szánkózik a víg diáksereg. A saratói téli tábor minden kényelmet és szépséget biztosi az üdülő diákoknak, akik nem győzik csodálni a táj ezer szépségét. Németországban 1933 januárjában került uralomra Hitler Adolf. A fasizmus sötét felhői tornyozódtak Németország fölé. Nyugat-Európában azonban sok rövidlátó politikus mat kacsul nem vette észre, vagy nem, akarta észrevenni, hogy milyen veszedelmet jelent a fasizmus a béke számúi a. Ezekhez tartozott a belga szocialisták vezetőinek javarésze. Csak néhány funkcionárius lépett fel a fasizmus ellen. Közöttük volt Blum Izabella is, aki 1918 óta volt a párt tagja. Brüsszel, Liege, Antwerpen és Charleroi dolgozói emlékeznek a tö- meggyílléseken elhangzott lelkes szónoklataira. Figyelmezteti az embereket, hogy a világot komoly veszély fenyegeti. Néhány év után Németországban a nácik megszilárdították helyzetüket és Mussolini fasisztáival együtt beleszóltak Spanyolország kérdéseibe, hogy ■ ott a köztársaságot megfojtsák. A .haladó szellemű erők mindenütt a spanyol nép védelmére siettek. Blum Izabella hősiesen harcolt a köztársasági Spanyolországért. A következő években Blum Izabella saját hazájában erősítette m.eg a harcot a fasizmus ellen. A parlament előtt felfedi a hitleristák rémuralmát Németországban, leleplezi külföldi machinációikat, kipellengérezi azokat, akik szabad teret engednek a fasizmusnak Nyugat Európában és azokat akik Belgiumban Hitler számára segítenek kialakítani az ötödik had- oszlopot. A hitleri Németország valóban kirobbantotta a második világháborút. Letörték a nép hősies igyekezetét és az antifasiszta koalíciót. De a nemrég nyert tapasztalatokat mégsem szívlelték meg. Az amerikai dollárok aranyesője termékenyíti a Ruhr-vidéki fegyverkezési ipart, az európai német agresszió fegyvertárát. A béke ellenségei a harmadik világháborút készítik elő. — Ma még inkább, mint máskor meg vagyok róla győződve — mondja Blum Izabella, hegy a békeharc a legfontosabb feladatunk. Ennek a feladatnak szenteli szervezőképességet, rendkí- iüli szónoki készségét, újságírói és politikai tehetségét. 1950ben Varsóba utazik a békevédők konferenciájára. 1952-ben Becsben a bé- kevedők kongresszusa küldöttei hallgatják tárgyilagos szavait. Megtapsolják a világ békevédők ülésein, melynek elnökségébe beválasztották. ,,A legnagyobb vétek lenne, ha nem gátolnánk meg a harmadik világháború kitörését. Mikor az emberek egy generáción belül, már két háborút megéltek.” Ezeket mondotta Blum. Izabella 1951 februárjában a világ békevédők ülésén. Ez év júniusában a belga szocialista párt Spaakkal es Busettel az élén Blum Izabellát az önfeláldozó békeharcost kizárja a párt soraiból. Csakis azért, mert aktívan részt vett a békeharc mozgalomban. A független szocialista Blum Izabella még aktívabban és még több energiával harcol a békéért. Felhívta honfitársait, hogy kategorikusan álljanak ellen a Nyugat-Németurszag újrafelvegyverkezésére irányuló amerikai terveknek. ,,Nyugat-Európában” az európai védelmi közösség fasizmusa üti fel a fejét — írja Blum Izabella ,,A béke védelméért” < i- mű lap hasábjain — az a fasizmus, melyhez hozzácsatlakozik az újjászervezett Wermacht ■ . Mozgósítunk! Azokat a nemzeteket, melyek már egyszer félretették Nyugat-Németország lefegyverzését és az európai hadsereg megalakítását. Ma ez a veszély még reálisabb méreteket öltött. Csakis a nemzetek közös törekvése tudja ezt elhárítani.” Blum Izabella, a vitás nemzetközi kérdések békés rendezése mellett száll síkra. ,,A nemzetek bizonyítsak be, hogy meg tudnak egymás között egyezni, hogy békésen egymás mellett élhetnek. Hagyjanak fel a gyűlölködéssel és küszöböljél£ ki az agresszió lehetőségét.” Azt, hogy a ,,nemzetek közötti béke megszilárdításáért” nevű nemzetközi Sztálin békedíjat Blum Izabellának, az aktív békeharcosnak Ítélték oda, a haladó emberiség úgy fogadja, hegy az elismerést jelent a belga nép és Izabella Blum számára, kiváló érdemeiért harcukban a nemzetek békés életéért. J. KOZLOVSKIJ
