Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-02-03 / 9. szám

UJ IFJÚSÁG A Cslh* SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA ■J-daszuáljátok ki szabad időtöket, fejlesz- széfek politikai és szaktudásokat! Bratislava. 1 P.ci4. február 3. Ara 30 fillér III. évfolyam, 9. szám. Célszerűen használjuk ki szabad időnket A jó dolgozónak, többek kö­zött tudnia kell hasznosan, gaz­daságosan bánni az idővel. Szo­cialista építésünk — nagy fela­datai elvégzésénél ifjúságunk is becsületesen kiveszi részét üze­meinkben, építkezéseinken, szö­vetkezeteink földjein, hivata­lainkban és iskoláinkban — megkövetelik, hogy minden ifjú a maga munkahelyén nagy szaktudással ’ endelkezzék. Kö­telességei mellett azonban hem szabad megfeledkeznie arról, hogy elég szabad ideje marad­jon politikai látókörének, kul­turális életének kiszélesítésére, valamint szórakozásra is. A münchenelőtti köztársaság­ban, az uralkodó burzsoázia munkás- és parasztifjúságunk­nak nem nyújtott lehetőséget arra, hogy szabad idejét szóra­kozással és művelődéssel töltse. Igyekezett megfosztani minden szabad idejétől, hogy az agyon­hajszolt ifjúságban elfojtsa a burzsoázia uralkodását veszé­lyeztető tudásvágyat és forra­dalmi szellemet. A tudatlan if­júságot könnyebb volt kihasz­nálni. így volt ez valamikor. Hazánk fiatal polgára ez csupán egy régi, szinte hihetetlen rossz ál­mot jelent, amely már örökre elmúlt. Hála kommunista pár­tunknak, hazánkban a dolgozó nép kivívta a hatalmat és ifjú­ságunk számára is megnyitotta az eddig sosem látott boldog és örömteli élet távlatait. Ifjúságunk nem feledkezik meg apáink nagv áldozatairól, derekas munkával, szorgalmas tanulással hálálja meg. A Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség* vezetése mellett és a Komszi- mol ragyogó példája nyomán a Kommunista Párt megbízható tartalékává és hazánk szocia­lista építésének fontos segítő­társává válik. Ifjúságunk növekedésénél, fej­lődésénél és sikeres előrehala­dásánál rendkívül fontos, hogy megtanulja helyesen és okosan kihasználni szabad idejét. Az a feladata, hogy biztosítsa a szervezett kollektív életet és emellett kihasználja a kultúra, sport és szórakozás minden eszközét, továbbá teljes mér­tékben résztvegyen az építő­munkában. De a CsJSz-szervezetek nem mindenütt törődnek az ifjúság­gal. Gyakori még az olvan eset, hogy a fiatalok munka után nem tudják mit kezdjenek sza­bad idejükkel. Például; így volt ez még nem régen a nitrianske právnói fiatal bányászok ottho­nában is. Itt a fiatalság minden önkormányzat, CsISz-szervezet nélkül élt és a két váltás kö­zötti szabad idejüket ivással és kártyázással töltötték. Nem csoda, hogy az ilyen fiatalok gyakran hiányoztak a munkából s így a munkafegyelmet durván megsértették. A változás a múlt év október 9-én megtartott el­ső CsISz-aktíva után állt be, amikor is megoldották a szabad idő helyes kihasználásának kér­dését. Ma a nitrianske právnói fiatal bányászok már nem al­kohollal^ ütik agyon szabad ide­jüket, hanem művelődnek, szó­rakoznak, pihennek és további tapasztalatokat szereznek a széntermelés sikeres tervtelje­sítéséhez. . Az ilyen és sajnos nem egye­dülálló hasonló esetek bizonyít­ják, hogy ott, ahol a CslSz üze­mi szervezet nem törődik a fia­talság szabad idejének helyes| kihasználásával, rossz útra tér: az ifjúság. Helytelenül járnak el azok a CsISz-szervezetek, melyek nem fordítanak kellő gondot az új tagok megnyerő -i sére és nem törődnek a tagság érdekköreivel. így például a Breznói Hídépítő, Piesoki Gép-! müvek és a podbrezovai Sverma Vasmüvek CslSz-szervezetébe az utolsó két hónapban csupán egy új CslSz-tagot vettek fel!; Ezekben az üzemekben az ifjú- j ság tízei, sőt százai szervezetle- ; nek, ami bizony nincs hasznára sem politikai sem szakképzett­ségüknek, sem pedig az üzem­nek, amelyben dolgoznak. „Nem szabad, hogy egy fiatalt is elhanyagoljunk, különösen nem a munkásifjúság soraiból” - jelentette ki Vecker elvtárs, a CslSz Központi Bizottságának titkára, a CslSz KB XI. plenáris íiléstn. „Határozottan harcol­nunk kell minden egyes fiatal megnyeréséért s e harcunkban rendkívül türelmeseknek kell lennünk.” Hogy hogyan kell megnyerni az ifjúságot, erre a legjobb példa Stefanidesová Ire­na, falusi tanítónő, aki az iglót járásban lévő Jezersk faluban személyes példájával s az ifjú­ság iránti szeretetével életre keltette a helyi CsISz-szerveze- tet. Aktivzálta az ifjúságot, ö- römtelivé tette életét, felkel­tette benne a könyv, színház, tánc és sport iránti érdeklődést. Az ifjúság szabad idejének kihasználásánál CsISz-szerveze- teinken kívül nagy felelősség hárul az üzemek, építkezések, iskolák, szövetkezetek, gép- és traktorállomások vezetőségeire, a munkaerőtartalékotthonok ne­velőire, valamint a tanulóott­honok vezetőségeire és önkor­mányzatára. Különösen hangsú­lyozzuk ki a tanulóotthonok ön- kormányzatának jelentőségét, amely az üzemi munkaiskolával, az üzemi klubbal, a Hadsereg­gel Együttműködő Szövetséggel, ' az önkéntes sportszervezettel karöltve, céltudatosan szervez­ze meg a politikai-nevelő, kul­turális, sport és szórakozási le­hetőségeit, amelyek ifjúságunk szak- és politkai képzettségé­nek, valamint a testnevelés és sport fejlesztése, egészségük edzésére szolgálnak. Az önkor­mányzat szervezzen különböző érdekköröket is. Amint tudjuk, az önkormányzat nem az Ifjúsá­gi Szövetség szerve, mégis a CsISz-szervezetnek rendszere­sen foglalkoznia kell munkájá­val, gondoskodni kell arról, hogy élére a legjobb CsTSz-tagok ke­rüljenek, akik biztosítják, hogy fiataljaink szabad idejüket elv­társi környezetben töltsék, ahol értékes kulturális és örömteli társadalmi élet folyik, amely if­júságunkba erőt és frissessé­get önt, hogy kedvvel és lelke­sedéssel végezze a közösség ér­dekébe végzett munkáját. A lövőben többet várunk az ekersi fiataloktól Hazánk minden üzemében, városában és az legeldugodtebb falujában is fo­lyik ez országos vita. Nagyjelentőségű esemény ez dolgozóink életében. Olyan törvényjavaslatokat vitatnak meg, me­lyek életbeléptükkel határkövet jelen­tenek nemzeti bizottságaink életében és munkájában A vita sikerét nagyban elősegíti a nyilvános gyűlés jó meg­szervezése és e lakosság minél nagyobb számű aktív részvétele. A falusi nyil­vános gyűlésen való részvétel sikere elsősorbar a nemzeti bizottság és a falusi tömegszervezetek jó vagy rossz munkájától függ. Ekecs község nemzeti bizottsága a szervezés terén jó munkát végzett. A személyes agitác ónak, a külön meghí­vásoknak és a hirdetésnek, no meg a nagy érdeklődésnek megvolt az ered­ménye A falu moziterme telve volt. A lakosság egyrésze állt, mert nem volt több ü'őhely. „Régen nem voltunk már ennyien” — emlegették az elvtá-sak. A' vita során több mint húszén szó­laltak fel. Igaz, hogy a felszólalások­nak egy része az Egységes Földműves Szövetkezet problémáival foglalkozott, ami úgyszintén nagy érdeklődést és helyeslést váltott ki a lakosság között, de a felszólalásoknak mégis csak az volt a legértékesebb része, mely a ja­vaslatokkal foglalkozott. Többek között felszólalt Német Imre is az Egységes Földműves Szövetkezet agronómusa és helyesen mutatott rá arra, hogy „most olyan törvényjavas­latokat vitatunk meg, melyek a nem­zeti bizottságok munkáját hivatottak megjavítani, mely éles ellentéte annak amikor a falu kiválasztottal saját ké- nyük-kedvük szerint intézkedhettek". Szedlák Albert elvtárs nagyon helyesen kifogásolta, hogy a nemzeti bizottság egyes esetekben nagyon késedelmesen intézte egyes lakosok kívánságait és problémáit, de amikor megtudta, hogy az új törvényjavaslatok ezeket a hiá­nyosságokat is kizárják, helyeslőén nyilatkozott a törvényjavaslatok -felől. Német Imréné viszont a kollektív irá­nyításnak tanúsított nagy jelentőséget „aminek pedig az lesz ez eredménye, hogy a nemzeti bizottságok határozot­tabban fognak cselekedni, ezáltal te­kintélyük is megnő”. Több felszólalást is megemlíthetnék, ami még jobban bizonyítaná, hogy az ekersiek érdeklődnek az új törvényja- ves'etok iránt és hogy a jövőben még többet elvárnak a nemzeti bizottságtól.' Ha jól megnézzük, van is miért ér­deklődniük az ekecsieknek. A felszaba­dulás óta négyöt fej'ödött falujuk, öt- venen építettek új házat olyanok, akik a múltban új házról mégcsak nem is álmodhattak. III. típusú Egységes Föld­műves Szövetkezetük 3 járás legjobb­jai között van. A jövőben még többet akarnak, igazán gazdag szocialista fa­lut. Ezek után ez ember könnyen és jog­gal azt hihetne, hogy a 300' lélek kö­zül bizonyosan akad majd fiatal CsISz- tag is, sőt nem is egy, aki úgyszintén felszólal, mert hisz az ifjúságot is nagyban érintik i z új törvényjavasla­tok. De nemcsak ezért. Az ekecsi he­lyi nemzeti bizottság elnöke jó dcig egy CsISz-tag volt, aki méltán kiérde­melte, hogy a ^alu élére kerüljön. Az ekecs' fiatalokról még nem is olyan régen többet hallottunk. A Cs'Sz járá­si, sőt még a kerületi konferenciája is megemlékezett róluk. Egyszóval jól dolgoztak. A nyilvános gyűlésen is le­galább harmincán megjelentek, de a vita során némák maradtak. Annak el­lenére, hogy több fiatallal is beszéltem még a mai napig sem tudtam eldönteni, hogy m'ért is oly csöndesek ezek az ekecsi fiatalok? Talán úgy gondolják, hogy hadd mondják meg magukét az idősebbek, vagy talán nem foglalkoztak volna ezekkel a kérdésekkel az ülésü­kön? Azt hiszem hogy s CslSz ekecsi helyi szervezetének alkalomadtán ér­demes lesz foglalkoznia nemcsak az­zal, hogy az ifjúság minél nagyobb számmal jelenjen meg a nyilvános 1 gyűléseken,, hanem azzal is, hogy hal- | lesse hangját, hogy múltjához méltón I megjavítsa politikai nevelő munkáját. Ifjúságunk kulturális életéből Állami gazdaságaink fiataljainak élete napról-napra szebb és színesebb. így van ez a horny dvori állami gazdaság ban is. Az üzemi szervezet nemcsak a fiatalok munkateljesítményével foglalk ozik, hanem gondoskodik szórakoztatá­sukról is. A gyűléseket is nagy gondd al készítik elő. Gondoskodnak arról, hogy hatékonyak és érdekesek legyenek. A fiatalok szabad idejükben köny­veket olvasnak, állandóan gazdagítják politikai és szaktudásukat Képünkön az üzemi szervezet elnöknőjét, Kosová elvtársnőt láthatjuk. Az énekszámok begyakorlását figyeli. A farusi ifjúság első prágai kerületi konferenciája Több mint nyolcszáz falusi CsISz- szervezet küldöttei jöttek össze szom­baton, január 30-án Prágába a Szláv Házba”, a Prága-kerületi falusi ifjúság első konferenciájára. Az ülé­sen részt vett a CsKP KB titkára Vra- tislav Krutina. a CslSz KB titkára Miloslav Vecker, a kerületi nemzeti bizottság elnöke Frantisek Vodslon képviselő és a közélet többi személyi­sége. A fő beszámolóban a CslSz KB tit­kára Jaroslav Hejna beszélt a falusi ifjúság életéről és munkájáról. A záróbeszédben felszólalt a CsKP KB titkára Vratislav Krutina. Rámutatott, hogy számtalan falun még mindig nem dolgoznak a haladó szovjet módszerek, a gazdag termés nagy mestereinek módszere szerint. Ezeket a nehézsé­geket ki kell küszöbölni, mert csök­kenti életszínvonalunkat, de viszont jobban ki kell használnunk a gépeket. A falusi CsISz-tagok segítsék a föld­művelést és több figyelmet szentel­jenek a szövetkezeteknek. Ehhez nyer­jék meg a kis- és középparasztok fia­taljait és több gondot fordítsanak a kulákok gyerekeire,- mentesítsék ükét szüleik káros befolyásától. Ezekhez s nagv feladatokhoz szilárd öntudat és lelkesedés szükséges. Minden igyekeze­tünk a magasabb mezőgazdasági ter­melésre irányuljon, hogy a dolgozó ember jobban éljen. A dolgozó ifjúság egészségvédelme A szlovákiai egészségügyi dolgozók az. állami munkaerőtartalékok szak­tanintézete felépítése óta nagy figye­lemmel veszi körül a tanoncokat. Az intézetek 89 százalékában már külön orvos törődik a tanoncok egészségé­vel, 77 százaléknak pedig orvosi állo­mása van. A többi szakintézet *anu- lói. az üzem. vagy nemzeti egészség­ügyi orvosa vizsgálja felül. Az egész­ségügyi dolgozóki k nagy fontosságot tanúsítanak a preventív egészségvé­delem helves betartására is. A tanu­lótoborzás alkalmával végzett vizsgá­lat során megállapítják, megengedte a tanuló egészségi állapota, hogy felve­gyék a szakintézetbe. A szakintézetbe való belépésükkor ismét megvizsgál­ják a tanulókat, most azonban egy bi­zonyos munkakör szempontjából mely- -ben szakképzettséget kell nverniök. A tanulóotthonban állandóan figyelem­mel kísérik a tanulók testi fejlődését és havonta feljegyzik súlvgvaranodá- sukat és növekedésüket. Ilvmóüon biztosítják a lappangó betegségek ide­jében való megelőzését és a tanulok fejlődését gátló okok kiküszöbölését. A tanulóotthonok állandóan figyelik a beteg tanulók százalékszámát és elem­zik a betegségek okait. A szaktaninté­zetekben fekvőhelves kezelőszobákat létesítenek a tanulók számára és kü­lön termeket a ragályos betegek elkü­lönítéséra. Az orvosi vizsgálaton kívül bevezet­ték az úgynevezett dlspenzáris szolgá­latot. Azokat a tanulókat, akik bi­zonyos betegségeken, példáujj tüdő­vészen, szívbajon és egyéb betegségen estek keresztül, külön nyilvántartják. Gyakrabban vizsgálják Őket, figyelik munkabírásukat, teljesítményüket és fokozott egészségügyi gondozásban ré- I szesítlk őket. ífélet a Slánsky féle államellenes összeesküvők egyik csoportja felett A Csehszlovák Köztársaság Leg­felső Bíróságának büntető kollégiuma január 26—28-ig tárgyalta a Slánsky- vezette államellenes összeesküvő köz­pont bűnrészeseinek perét. A bíróság elé állították Mária Sver- movát, Jarmila Teussigovát, Mikulás Landát, Hanus Lomskyt, Vitezslav Fuchsot, Ervin Polákot és Bedrich Hájekot. A főügyész a hazaárulás vádját e- melte ellenük. A tanuvalomásokkal és megdönthetetlen okmányukkal leleple­zett vádlottak beismerték a vádiratban felsorolt bűncselekmények elkövetését. A bírósági tárgyalás bebizonyította, hogy az összeesküvők összes segítő­társai csoportjának élén Mária Sver- mová áll, aki minden tőle telhető mó­don segítette Slánskyt bűnös, államel- lenes terveinek végrehajtásában. A vád­lottak az állami és gazdasági építő- munka területein fejtettek ki káros te­vékenységet és a nép ellenségeit ül­tették felelős állásokba. Taussigová segítette az összeesküvő­ket abban, hogy hatalmukba kerítsék az állambiztonsági aoparátust. A vád­lottak igyekeztek megakadályozni Slán- sky, Sling és mások áruló tevékenysé­gének leleplezését. Segítették az össze­esküvőket abban a kísérletükben, hogy megkaparintsák az. államhatalmat, fel­számolják a népi demokratikus rend­szert és visszaállítsák a kapitalizmust. A bíróság Mária Svermovát élet­fogytig tartó börtönre, Jarmila Taussi- govát 25 évig tartó börtönre, Mikulás Landát és Bedrich Hájekot 20—20 évi börtönre. Ervin Polákot 18 évi, Vjtez- slav Fuchsot és Hanus Lomskyt 15—15 évi börtönre, valamint vagyonuk el­kobzására Ítélte és megfosztotta őket politikai jogaiktól. \

Next

/
Thumbnails
Contents