Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-27 / 7. szám
1WM. *gnuár 17. Ül IFJÚSÁG A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága lejleszlésének , 1954. évi állami terve Ins. Jozef PMIk miniszlfrnck azA'laml Tervhiv lat elnBkének 195*. január 20-án a tvhaz'ovák K5alár.asáe nfpeazdaaása t«|.e«teae 1954. eí. állami lerverdl szóló tBrvény kormányjava» atának megtárgyalása alkalmával a nemzetgyűlésben mondott beszédéből Tiíztelt N emtttgyűléa! Ma nagyon fontos és megtisztelt) feladat megoldáshoz kezdtünk hozzá megtárgyaljuk a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlesztésének 1954 évi állami tervéről ^zóló törvényt. — 1948. győzelmes 'ebruárja után, midőn a munkásosztály a dolgozó pa rasztséggal szoros szövetségben visz- szaverte a reakció kísérletét, hogy fej lőcsünk irányát visszafordítsa, az vo't a fontos hogy olvan tervet adjunk dolgozó népünknek amely biztosítja a szocializmus alapjainak kiépítését Csvhsz'ovakiában. Meg kellett váltó? tatnunk a csehszlovák gazdaság össze tételét amely lényegében az osztrák magvar monarchia i idejében keletkezett és ez nem felelt meg a mai kot követe'ménveinek Nehézipart ke'leti teremtenünk. Gazdaságunknak a ne hézinar fejlesztése alapján főként a ha ta'mas génipar kiépítésével való át émtésére vonatkozó ezen iránvelv te! lesen megfelelt feltételeinknek, szűk ségleteinknek A csehszlovák gazdasá én té.sének és átép.tésének ezt a fel adatát az ötéves tervben teliesítettük [pari termelésünk az ötéves tervber megkétszereződött A termelési eszkö zók termelése 2 1 -szer és részesedés az ipari össztermelés az 1948 évi 5fi százalékról 1953 ban 62 százalékra növekedett A gépipar az 1948 évi 16 százalékhoz viszonyítva ma 26 százaléka egész iparunk termelésének. Az iparból kiszorítottuk a kapitalista szék tort Ez társadalmunk osztálvszem ponttól va'ó átépítésének sikere. A kereskedelmünk is fellendült A kereskedelmi fellendítést a népi demok ratlkus államokkal megkötött kereskedelmi szerződések biztosítják Energia termelésünk szintén emelkedett 1937-ben 4 1 milliárd kilowattóra vi! lanváramot termeltünk. 1953-ban pedig 12 5 milliárd kilowattóra villany áramot termeltünk. Tehát háromszor annvit. mint 1937-ben. Továbbá fin százalékkal több enet termeltünk mint 1937-ben Az ipari termelés! azonban főképpen a teimelési eszközök elíláMításának gyors fejlesztésével mindenekelőtt a gépipar fejlesztésévé értük el. A termelési eszközök terme lése az ötéves tervben 110 százalék kai a gépipar termelése, amelv az öt éves terv főrésze volt, 3.3-szeresére növekedett. A mezőgazdasági termelésben is van nak eredményeink A szarvasmarha állomány in százalékkal, a sertésállo mány 33 5 százalékkal, a juhállomány 128 9 százalékkal növekedett. A növénytermelésben a búza hektárhozama 26.1 százalékkal, a rozs hektárhozama 16 8 százalékkal, az árpa hektárhoza ma 25.9 százalékkal, a burgonya hoz3 ma pedig 13 1 százalékkal növekedett Kiépítettük a gép- és traktorállomá- snk hálózatát is. A gép- és traktorállomások 1953 ban az EFSz-ek ősz szes mezei munkálatainak 44 százalékát elvégezték Az EFSz-ek száma 1953 ban elérte a 7 038-at. Az ötéves terv eredményeinek hatá sára megisvult népünk életszínvonala Évről-évre nil a nemzetgazdaságban alka'mazottak száma. Az ötéves terv alatt az ipari mun 5sok száma 20 százalékkal. az építőipari munkások száma pedig 22 százalékkal emelkedett A7 iparban a munkaterme'ékenvseg az ötéves terv ideje alatt 64 száza- lékkai eme'ke'dett. A munkatermeié. A nemzetgazdaság aránvos fejlődé sének biztosítása megköveteli, hog1* gyorsan fejlődiön a szénfejtés és s viilanváramtermelés. Ezért az egész ipari termelés tervezett oö vekedése 51 al> a kőszénfelté.1 növekedése 8.5 %-kal. a barnaszén féltés növekedése 7.9%-kal. a vil lanváram termelése pedig 12.2 %-ka tebb. A szénfejtés és a viüanvárarr tervezett növelésének alapján továbh- feilödik maid a termelés a nehézinai többi ágazataiban. A kohászati ipa ban további 8.3 %-al eme'kedik a nversvastermelés. az acé'termehc 4.5 %-al a hengerelt anvag termeiét oed’g 13.4 r -al. amit az edd’gi nagy olvasztók acé'üzeme és hengerlü'k iobt kihaszná'ásával érnek el. A kohászat tervezett feitesztése lehetővé teszi a gépgyártásnál. 10.6 %-a' való nőve lését az 1953 évhez viszonyítva. A vegviipar is hozzáiáru! » mezőgazda sági termelés f esztéséhez a mútrá gvák 'fokozott -záll'tásával amelyek nek termelése a foszforos műtrágvák nál 19.8 %-al a ■ nitrngénes mtítrá gváknál 19 3 %-al emelkedik. A me zdgazdasági termelés brutto értéke az 1953 évhez viszonvítva 12.1 %-al eme'ked'k. ebből a nővén vi termeiét 6 2 %-al. A növényi termelésben a takarmánvtermelés az 1953 évi 40 %- ró] 1954-ben 43 %-ra emelkedik. A kenvség biztosítja az árutermelést. — Bővült a dolgozók áruellátása. 1953 évben az 1949. évhez viszonyítva a lakosság részére való kenvéreladás 39 4 százalékkal, a zsiradékeladás 32 4 százalékkal, a húseladás 36.2 százalékkal. a lábbelieladás 24 százalékkal, a szappaneladás 22 százalékkal, a bútoreladás 58 százalékkal, a házi villanymosógépek eladása 2 és félszeresével emelkedett. Az 1953-as évben az ál lami kiadások szociális és kultúrális intézményekre a nemzeti biztosítás kiadásával együtt 22.3 milliárd koronát, tehát 81 százalékkal többet tettek ki. mint 1949-ben. Az egészségügyre 1953-ban 4.7 milliárd korona összeget fordítottunk. Az ötéves terv folyamán megszüntettük a jegvrendszert, végrehajtottuk a pénzreformot és árleszállítást csináltunk. Az árleszállítás következtében a dolgozók reálbére 9 szá zalékkal emelkedett. takarmányalap kiszélesítése biztosítja az állattenyésztés fejlesztésére irányuló tervezett feladatokat elsősorban az állatok hasznosságának fokozásával Ennek alapján a sertéshústermelés 11 %-al a tejtermelés 14 %-al, a to- iástermelés pedig 3 %-al emelkedik. Az 1954 évben külön figyelmet fordítanak a mezőgazdaság f°ilődésére a határmenti körzetekben. A mezőgazdaságban mutatkozó munkaerőhiány a mezőgazdaság’ munka gépesítésének jelentős foko zásával küszöbö ödik k Az 1954-év- ben 12 %-al több a tervbevett összes gépesítési munkálatok térfogati növekedése, ami mellett a kapásnövények sorok közötti kapálására fordított munkák gépesítése 15 %-ró] 20 %-ra eme'ked’k. a répaszántásnál 16 %-ró! 30. %-ra az őszíi szántásnál tavasziak alá 26 %-ró! 46 %-ra és í?” tovább A mezőgazdasági termelés növekedésének előfeltételével a mezőgazdasági 'akosság jövedelmei körülbelül 18 %- ka; emelkednek A csehsztóvák köztársaság nemzet- gazdasága fejlődésére vonatkozó 1954 évi állami terv ezért rendkívüli figyelmet fordít a lakosság életszínvonala eme1 kedésének kérdéseire a dolgozok személyi szükségletei növekedésének útján. A személyi szükségleteknek ez a növekedése a tervben egyrészt a lakosság nominális iövedelmei összegének emelése alapján másrészt a kiskereskedelmi árak csökkentést alapján van biztos a, amelyet 1954 évre feladatul már az a kormányhatározat tűzött ki, ami ’"et a múlt év szeptemberében adtak ki a gazdasági politika t rén lévő legközelebbi fela datokról. Az életszínvonal általános emelkedése elsősorban a nemzeti jövedelem növekedésével van biztosítva, ami az 1954 évben 7.7 01 ' több Az 1954 évben a nemzeti jövedelemben a sze mélvi fogyasztás tételei 62 %-ra emel kednek. mig az 1953 évben csak 57 %-ot tettek ki. Az egész lakossá? anvagi életszínvonala körülbelül 15 %-al emelkedik az 1953 évhez viszo nvítva. Az 1954 évben az általános alka'maztatás 4.1 %-al emelkedik ami meUett a nunkate-mplékenvség 3.8 %-a! emelkedik az iparban, az építőiparban pedig 10.3 %-al. Az 1954 évi terv feltételez’ a la kosság életszínvona'ának emelkedését a lakásépítés további növekedésének vonalán is. amplv 37 %-al emelkedik A beruházási terv a korr nvnvilat- kozattal megegyezően 40 000 lakás építésének befeiezfsére szám t és ar ra hogv egyéni lakásépítés megvalósításévá1 10 000 családi házat épít. Az 1954. évben a lakosság anvaei és kulturális színvonala emelkedésében további fontos ténvező lesz a kommá nális gazdaságok munkájának iavu'á sa. Itt is világosa i láthattuk azt a feltűnő kü'önbséget amely a kommu nális eazdaság helyzete és funkciója között fennáll a kapitalista országok ban és nnüink A kapitalizmusban a kommunális gazdaság a dolgozók kizsákmányolási módiának egvike. Hiszen a bérházak teljesen a burzsoázia kezében vr ak. amelv a béreket nyerészkedő érdeke alapján szabja meg. Míg a burzsoa negyedek telies mértékben el vannak látva vízvezetékkel és csate názással, kertekkel szóval minden kényelemmel és szépséggel. addig a munkásnegyedek ba rátságtalanok. piszkosak és egészségtelenek. A kultúra, a közművelődés az egészségügyi gondoskodás és az iskola- ügv terén feltételesről' az illeték"; szervezetek munkáiénak további kibővítését és megjavítását. A kulturális és szociális intézkedé ^kre. a nemzeti biztosításra fordított kiadásokkal egvütt 17 százalékkal többet kell fordítani mint az 1953 évben ami mellett iele-"’—n emelkedik az iskolaépítés. amelvre 42 ^zalékka' több van tervbevévp mint az 1953 évben. Ezeknek a tudatoknak tejesítése csak úgv lehetséges, ha elériük a tervezett termelést és ha egész nemzet- gazdaságunkban minden téren gazdaságossá tesszük a te” oelést. Ha mind- íárt az év eleiétől nem teli esi ti ük rendesen a tervet, főleg nemzetgazdaságunk döntő szakaszain, azo' minden egves részén, akkor lehetetlen lesz biztosítani az életszínvonal emelkedését A termelés gaz ' ságossága kérdéseire sokkal nagvobb figyelmet kell fordítanunk mint eddio Az ötéves tervben sokkal többet végezhettünk volna, hogvha sokkal mélyebben behatolunk a termeié? technikáiéba és szervezésébe és föle;, ha mélyebben áttanulmánvoztuk és (Megismertük vol- / na oénzügvi és gazdasági vonalát. — Szükséges, hogv az összes üzemek és az összes vezetőszervek minden fokon rendkívüli figyelmet fordítsanak a tervezésre és az anvagi. technikai ellátás szervezésére, amelvnek közvetlen hatása van a nemzetgazdaság folyamatos menetére. v kell szerveznünk gazdaságunkban a iobb minőségért folytatott harcot. A szocialista mun- kaversenvnek e harc nagy haitóere- iévé kell válnia, au elv az anvagi és oénzügvi eszközök teljes kihasználásáért folvik az égés- nemzetgazdaságban. Az állami tervnek mindenegyes vállalat számára a törvény ereiével kell b'mia. A párt és a kormány megköveteli a mennyiségi és minőségi mutatók tervének rendes teliesitését. Je'entse az 1954. év dolgozó népünk újabb győzelmes lépését a szocializmus felépítése felé. a boldog élet felé hazánkban. A Csehsz’ovák Köztársaság nemzetgazdaságának ie fedésére vonatkozó állami terv ftií ieladatai az 1954 évben ... A főispán csendesen bóbiskolt az emelvényen. az<plispán madarakat raj- zolgatott egy iv tiszta papirosra, a bizottsági tagok csoportokba verődve trécseltek. „Hagyni kell a lovat, hadd hányja ki a kehet. aztán megint húz — int.é türelemre környezetét Noszty Pál. — ne szóljatok közbe, hamarosan elhallgatnak". De nem hal'gattak el... . . . Poltáry gyöngéden megérintő a főispán kezét, mire az fölrezzent. A tárgy ki van merítve. Nincs több szónok. Kopereczky keményen nézett végig a hullámzó tömegen, honnan „szavazzunk" — kiáltások voltak kivehetők, megrázta a csöngetyűt. mire csend támadt, aztán kinyújtotta a fejét, mely eddig váll-lepoekái közé volt esve s ezeket mondta kemény, ropogos hangon. hogy szinte az ódon falak is visszhangozták — Miután a Üi6zy bizottsági tag úr indítványa ellen semmiféle érvet vagy kifogás' nem hallottam, kimondom a határozatot, hogy egyhangúlag el van fogad va Mini hogyha hirtelen támadó orkán süvít végig az erdőn, szörnyű zúgással mozdulnak meg a fák s gallyai egymásba kavarodva, bírókra szállni látszanak, legott pokoli háborgás tört k„ száz fenyegető, tiltakozó, vagv csodálkozó mozdulat keresztezte egvmási a fülledt, sűrű párás, szinte pépszerű levegőben s kivehetetlen kiáltások fonódtak össze fül- és idegbántó hangzavarrá Még a magyarok is megütöd- ve néztek a főispánra, majd egymásra Poltáry orráról leesett a pápaszem. legurulván a pulpitusról a padozatra. v egyik üvege el is tört. Noszty a fejét csóválta A főjegyző kirúgta maga aló a széket s le akart szállni az -mel- vényröl míg ellenben a nemzetiségi emberek az erpelvény felé csörtettek, mim a bikák a, vörös posztó irányában j szenvedélyes kiáltásokkal, melyekből csak elvétve leheteti megérteni eov és I mást: Ohó' Nem oda Buda! Nem úgy 1 verik a cigányt! Előbb a szavazás kö- ' vetkezik! Hallatlan erőszak! Hát meg-1 bolondult1' stb A vakmerő Wolf a dühtől sápadt arccal egyenesen az emelvényre ugrott. Kopereczky egy sz gorú pillantást vetett feléje s haragosan csapott a leoldott, keresztben fekvő kardjára. — A jogunkat akarom, — kiáltá fulladozó hangon. Pillanatnyi csönd támadt. — A jogunkat akarom — kiáltá fulladozó hangon. — Tessék szavazásra bocsátani a kérdést! — Az már meghaladott álláspont. — felelte csodálatos módon szelídre vált hangon a főispán. — én már kimond- tam a határozatot. — Hisz éppen abban van a törvénytelenség, mert azon a hamis alapon mondta ki. hogy senki sem beszélt a Liszy indítványa ellen. — méltatlankodott Wolf úr, most már tiszta magyar nyelven — Fölforr az ember vére, ha látja, hogy ilyesmi lehetséges, önökre hivatkozom, magyar testvérek, ítéljék meg mi történt itt. Hiszen élő emberek vagyunk, vannak füleink és vannak még gentlemanok. Uram fia, hisz reggel öta nem csinálunk egyebet, csak mindig a Uszy-féle indítvány ellen beszélünk. a többi közt magam is ... Most meg már az őszinte sajnálkozás és megbánás külső jeléit vette fel a Kopereczky sunyi arca. — Ah, Istenem — szólt mintegy magába szállva, összetörtén, naiv meg szeppenéssel. — Mennyire sajnálom, hogy így történt, de honnan tudhatom volna én, hogy ellene beszélt az gén tisztelt barátom, mikor én nem értek németül! Gúnyos vigyorgás ült ki az ellenzék arcokra erre a kényszeredett kifogásra míg a magyarok sötét hallgatásba ba- karództak, melyet mmteqv kétfelé szelt, akár a borotva, a dr- Motika sa- játszerú hangja. — Hát én nem beszéltem ellene? Mi? — Bizony meglehet, — felelte a főispán nyugodtan, — de én tótul se tudok. Semmi, még a pénz se fogy oly villámgyorsan, mint a tisztelet és tekintély, ha egyszer az ember költeni kezd belőle, éktelen hahota támadt. Mit? Hogy tótul sé tud? Ilyet mer mondani? Ez már mégis plusquam delekti- ka! Risum teneatis amici! — No ennék már az egész világ tudja az ellenkezőjét, főispán úr — fortyartt fel Padák Sámuel fejcsóválva. Hát nem tótul tárgyalt velem és társaimmal méltóságod a tegnap esti békítő konferencián? Kérdem, meri azt, amit különben az egész világ tud s ami annyi szem közt történt, itt a megye színe előtt eltagadni? Kopereczky még most se jött zavarba, se el nem vörösödön, mint a hazugságon értek szoktak, ellenkezőleg hátravetette a fejét kevélyen s kócsagtollas kalpagját magasra emelte, hogy szólni akar. A kínos feszültség, mely erre a feleselésre következett, mélységes csendet teremtett, még a köhintéseket is leintették a türelmetlen pszt sziszegé- sek. Hiszen lesz it’ zaj mindjárt, mert egy szék fog most összetörni egy ember alatt. Ebből a slamasztikábó! lehetetlen immár kimászni. Halljuk, hall- mk! — Hát igaz, — kezdé a főispán sza- cadozottan, lassan — tegnap tótul tár- tyaltem az urakkal és azonfelül sok- zor és sokakkal beszéltem tótul, va- amint még sokszor fogok, mert sze- etek is tótul beszélni, de uraim, mikot >n ezt a ruhát magamra veszem is- nétlen. uraim, ezt a ruhát (és meggy- zin bársony mentéje rubintköve6 csatára helyezte mutatóujját), akkor én a cárom Istenből a negyedikben hiszek, a magvarok Istenében, a földtekéből csak egy darabnyit látok, a magyar hazát és minden nyelvet elfelejtek, csak egyet tudok, a magyar nyelvet! No iszen támadt erre zaj, de nem ám a fős páni szék recsegésétől, hanem a tomboló éljenrivalgástól. A nyomott kedélyek fölengedtek és a másik túl- ságbe csaptak, mint a lefogott galy- lyak. váratlanul felszabadulva, hatalmas erővel és lendüléssel vágódnak fel a magasba. Valóságos dada Írná mór fogta el a magyarokat, tobzódtak a lelkesedésben, kendőket lobogtattak, kalapjaikat lengették, egyetlen tetszetős frázis kicsalta belőlük a tigrist, aki szörnyű fogát kivicsorítva, kész ellenfeleire rohanni. Csupán Uhl Timotheus kockáztatott meg egy szenvedélyes felkiáltást: — Önöknek tehát tetszik ez a gyalázatos törvénytelenség? Sietett is a főispán elterelni róla a figyelmet, leintvén kezével a háborgást, mint Neptun a szeleket. — Halljuk! halljuk1 — Uhl t. bizottsági tag úr törvénytelenséget emleget, amint a zajból kivettem. Nos, beismerem azon esetre, ha ő vagy társai olyan törvényt mutatnak, amelyik azt rendeli, hogy nekem németül, vagy tótul kell tudnom. — Ügy van, úgy. Nincs olyan törvény. Éljen e főispán! — Vitám et sangvinem pro comlte nostro. — ordított bele az öreg Paloj- tay Istvány, az ellenzék legkonokabb vezérfia, — Meghajtom előtte a zászlómat ? Ezt a közbejött epizódot megint nercekig tartó lelkes tüntetés követte a főispán mellett, úqvhogy csak nagysokára folyt.athatt- szavait. — Ugyebár nem tudnak ilyen törvényt mutatn , De »n nem bírok mulatni önöknek olyat, mely azt mondja, hogy a határozat kimondása után minden további fecsegés hiábavaló. Azért tehát menjünk tovább, tisztelt közgyűlés. Napirenden van a megüresedett voglányi szolgabírói állás. Jelölöm Noszty Ferencet és Kaby Józsefet. Kaby, Kaby, Kaby! A levegő megtelt a „Kaby”-kiáltásokkel. Száz és száz Kaby zúgott, hömpölygőit a teremben. A nemzetiségek összeharapták ajkaikat és kezdtek a teremből kivonulni, oda- künt fenyegetőzve és lármázva, mert bent most nem lett volna tanácsos; akik bennmaradtak közülük, szintén „Kabv"-t kiáltottak, tudván, hogy a főispán ellen tesznek, csak imitt- amott szórványosan potyogott egy-egy „Noszty” s az is szerényen, elenyészőn. Öméltósága összevonta szemöldjeit, mint egy haragos Jupiter, aztán kissé felemelkedett székében, kardját a hóna alá fogva- . — Minthogy úgy veszem ki, — mondta határozott, kihívó hangon és szemeihő! zöld fény lövelt ki, — hogy e többség Noszty Ferencet óhajtja, ezennel kijelentem, hogy Noszty Ferenc választatott meg! Több tárgya nem lévén az ülésnek, ezennel bezárom. A meglepetés pillanatnyira megfagyasztotta az ajkakat. Lehetséges-e J Jól hallották-e? Higyjenek a füleiknek ? Az apró sérelmekre gyorsan vág vissza a tömeg, de a nagy injuriák, mint az erős ököiütések, megszédltik az elméket. Ügyszólván levegő után kapkodtak a magyarok és mindössze egy általános fölszisszenés hangzott. A nemzetiségek gúnyosan kiáltoztak: — Itt van ni! Kellett ez nektek? Éljenezzetek hát most is pupákok1 Ebben aztán akarva nem akarva, igazat kellett adni. ..He az egyik V'qte- ianságot. mert jól esett, lelkesen megéljeneztük, most már nem lehet slrn’ a másikért”. így lett meg a voglányi járás szol gabirája Noszty Feri. (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival) Hogyan intéztek el egy nemzetiségi iigvet
