Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-23 / 6. szám

I

01 IFIÜSÄG

I\égen

A töke fiatal rabszolgái.

A gyáriparban külön törvények szabják meg az ifjúmunkások alkalmazását. Itt 12 év a minimális korhatár, de az iparhatóság engedélyével már tízéves qyermeket is lehet alkalmazni. Azonban az ilyen gyermekek csak akkor alkalmazhatók ha a gyermekek iskolába járhatnak, illetőleg, ha a gyáros elvá'lalja. hogy „a gyermekek oktatásáról a gyári iskolában godoskodik”

Azoknak a gyermekeknek, akik még nem érték el a 14-ik életévüket naponta csak nyolc órát, a 14 és 16 év közöttieknek naponta csak tíz órát. szabad dolgozniólc. A szünetekről ugyanolyan szabályok gondoskodnak, mint a tanoncokról.

1903 óta hét év alatt 4.617 14 évesnél fiatalabb munkás. 12.267 14 és 16 éves. 24.332 17—20 éves. 43.608 21 — 30 éves munkás esett baleset áldozatául. Az összes ipari balesetek 6.5 százaléka a 16 évnél fiatalabb gyermekeket és 32.6 százaléka 30 évnél fiatalabb munkásokat sújtott. A társadalmi termelőerők a leghasznosabb, legmunkabíróbb rétegét sújtja a lelkiismeretlenséggel előmozdított baleseteknek rohamosan növekvő, munkáspusztító veszedelme.

(A szociáldemokrata párt XX. pártgymesének jegyzőkönyve, 1913.)

Tano icsors 1909-ben.

Andrássy középkori virtusmagyarsággal visszautasítja a szociádemokra- ta ifjúmunkások felterjesztett alapszabályzatát és ráuszítja vérengző rendörkopóit szabad szervezeteikre, akik vadállatiasan vetik rá magukat az öntudatra öff fiatal harcos seregre, feloszlatnak két. esztendő alatt vagy 15 csoportot és elfognak két- háromszáz ifjúmunkást, vandál kegyetlenséggel vallatták és börtönbe hurcolják őket, mint valami rabló- pvilkosokat.

(Az Ifjú Munkás 1909. szeptember elsejei számából.)

Tanonctürvény.

Kossuth Ferenc törvénytervezeten dolgozik, melyben minden szevezke- dést eltilt, koncessziókat ad a kizsákmányol óknak,, szabad 12 éven aluliakat is dolgoztatni ameddig jól esik, korlátlan úrrá teszi őket, csak egy feltételt szab ki: kötelesek templomba járatni taroncaikat. Katedrát állít a tanonciskolákban is a vallastamtásnak, mér ->edig oly kötelezően, hogy aki vallástanból elbukik, az tovább robotolhatja tanoncéveit.

Tanoncok! Ha tisztességes béreket és bánásmódot, ha becsületes munkaidőt. tiszta ágyat, ruhát, táplálékot, ha gazdasági felszabadulást gkartok, gond elhozzatok.

(írja az Ifjú Munkás 1909. szeptember elsejei száma.)

A rabszolgatörvény.

IV. fejezet, 37. §

Ha a munkások a munkahelyen igazolatlanul meg nem jelennek, vagy a munkahelyről jogtalanul eltávoznak s a jogtalan eltávozást a községi elöljáróság a munkaadók kérelmére

igénybe veendő kényszereszközök fel- használásával meg nem akadályozhatta volna: az elsőfokú hatóság a munkaadónak a szerződés felmutatása mellett előadott, szó — vagy írásbeli keretűiére, késedelem nélkül köteles a munkásoknak a munkahelyre kar- ható ómmal való kivezetéséi elren- de'ni es rögtön foganatosítani. A munkásoknak kivezetésére vonatkozó határozat ellen ,ellebbezesnek helye nincsen.

(Corpus iuris. 1898.)

Szegényparasztok könyörögnek.

Magyar allami vallásügyi minisztériumnak,

Budapest

. Kegyelmes Urunk!

Mi, alulírottak (Sopron megye) Csapod községi lakosok azon alázatos kére emmel fordulunk a fenti címhez hogy minket, vagyis községünket a na unkiévö r. k. pap folyton-folyvási zaklat munkáiért, cu év legnagyobb részében pórben á a község népével hol a bérletek emelése folytán, hol az ifjúsággal, most pedig a jelen esetben, hogy mi alulírottak nem mentünk el neki szántai i vetési időszakban.

Kérdezzük kegyelmes Urunkat, hol van az a törvény, amely büntetési szab ki és az egyik felet ki sem hallgatja. Egy községi határozat pedig világosan kimondta, hogy nem fog sem pamainak, sen senkinek ingyen dolg< zni soha! — 0 az, akinek jó példával kellene előttünk járni, ő mutatja sőt cseleksíi is a rosszat. i/gy kell egy rom. kát. napnak tenni híveivel szemben?

(Kivonat a csapodi szegény- parasztok leveléből.)

l la

Járda, óvoda, új utcasorok épültek Nagykéren.

Nagykéren a felszabadulás után járdát építettek, pár évre rá pedig modern óvodát. ' falu dolgozói, a volt proletárok elhagyták szűk, egészségtelen viskóikat és új világos, egészséges családi házakat építettek maguknak. A szövetkezet rátért a rizs- termelésre. Uj, villanyra működő dohányszárítót építettek.

Az Ifjúsági Falu Gúta mellett.

Az ifjúság kezdeményezésére építették fel Gitta mellett Szlovákia első szövetkezeti faluját, az Ifjúsági

Falut, új modern falu, korszerű mezőgazdasági épületekkel és felszerelésekkel, gyönyörű rizsteleppel.

S mindezt egy régen mocsaras területen valósították men.

Maga Gúta traktorállomást kapott szivattyútelepet. Most olaj után kutatnak. olajkutakat fúrnak Guta mellett. Megvalósították, amiről a régi köztársaságban és a Horthy-rezsim idején hallgattak: a seregakoli sáros dülőút helyére úi makadám utat építettek. Kijavították a Vág omladozó töltését, úgyhogy ma már nem fenyegeti a Vág vize az árterületet, úgy mint azelőtt.

A sportrajongó ifjúság számára a nyolcéves magyar iskola tonatérmét renoválták.

Hárommilliós kölcsön templom- építésre.

Az avarkorab'li ’bényi templom Párkány mellett köztársaságunk különös gondoskodása alá esett. A bényi kettőstomyú templomot, amit 790 körül építettek, renoválták és mint történelmi emléket a belső részét rekonstruálták hárommilliós állami kölcsönnel.

Több mint harminc új lakás Leleszen.

Lelesz község dolgozó parasztjai már 1949-ben áttértek a nagyüzemi gazdálkodásra, amely új életet jelent mindenegyes kis- és középparaszt számára. A nény év leforgása alatt teljesen újjáépült Lelesz arculata. Kinn a Borzván szép, modern tyúkfarm épült, amely ezerszámra nyújt hajlékot a tyúkok legnemesebb fajainak. A községtől mintegy száz méternyire, ahol ezelőtt víz és hasznavehetetlen bozót borította a lankás tájat. ma a szövetkezeti istállók legmodernebb típusai csillognak piros fedelükkel. Az istállókban korszerű fejőgépekkel fejik a kiváló fajú teheneket. A tehénistállóktól pár száz méternyire két új dohánypajta épült. A felszabadulás után Lelesz közs-g

hangszórót kapott, úi mozigépet.

Nagykapostól Lelesz községig, ahol a múltban nyakig kellett gázolni az agyagos sárban, ma új országút épült. Úgyszintén Királyhelmectől Leleszig a rossz, köves út helyett új műutat építettek.

Azok a proletárok, vagy félproletárok, akik ft múltban rongyos viskókban, vagy mások bérelt házaiban laktak, ma új lakást építettek és építenek. Az újonnan épüH lakások száma meghaladja a harmincat.

Vasutat kap Szádalmás.

Szádalmásrol nagyon keveset hallottunk a múltban. Eldugott apró falucska volt a Torna patak völgyében Földműveléssel foglalkozó lakásai nehéz gürcölés árán szerezték meg mindennapi kenyerüket. A mostoha föld nem elégítette ki az embereket. Ezért százával vándoroltak ki a falub-H

munka titán, Amerikába.

A felszabadulás után Szádalmáson is megváltozott az élet. A faluba és faluból való közlekedés, az autóbusz- járat megsokszorozódásával nőtt. A múlt évben harmadiktípusú földműves szövetkezet a •kult, amely igaz hogy pillanatnyilag még nagy nehéz ségekkel küzd. de a küzdelem mögött ott van már a közös gazdálkodás első örömteljes eredmé tg is.

A falu lakosságának a. életszínvonalát emelte az is. hogy a Torna és Roz. nyó között lévő országutat a Szo- roskói szerpentinnel átépítették. Ezen az építkezésen sok szádalmás' is dolgozott.

Szádalmás mellett van hazánk egyik legnagyobb évi.’ ezése is, a Torna- rozsnyói vasútvonal építkezése Nine messze'az idő, hogy a falu dolgozóinak régi vágya, a vonalköz'ekedés a Torna-völgyéban js meginduljon.

A bratislavai V. I. Lenin Múzeum megnyitásánál Karol Bacílek, az SzKP Központi Bizottságának első titkára tartott ünnepi beszédet. Az első sorban ülnek (jobbról) Frantisek Kubac, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Dr. Július Bránik megbízott, a Szlovák Tervhivatal elnöke, Rudolf Strechaj a Megbízottak Testületének elnöke, a CsKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, Ián Harus, a Nemzetgyűlés alelnöke, I. F. Berjezin a Szovjetunió bratislavai ■'konzula és Marek Smida, faipari miniszter.

(Unléhezés c ídíj Endrére)!

Pár nap múlva harmincöt éve lesz annak, hogy a huszadik század legnagyobb európai lírikusa, legtisztábban látó politikus költője, a polgári demokratikus forradalom viharmadara, Ady Endre halott. De az ő emlékét és érté- ■! két nem borítja ködbe és nem homá- j lyosítja az évfordulók számainak nőve- | kedése, sőt éppen az utolsó évt:zedben lejátszódó történelmi események igazolják őt és forradalmiságának következetessége teszi ma is élővé a korában ; egyedülálló költőt.

A XIX. század második felében Nyugat- és Közép-Európa országaiban megoldódtak a kapitalista fejlődést gátló problémák. Magyarországon sem az 1848-as események, sem a 67-es kiegyezés nem oldották meg ezeket. Ma- i gyarország még mindig a püspökök és a mágnások Magyarországa. Éppen ezért az Osztrák-Magyar Monarchia i összetákolt, ósdi építményként egész • alapjában recsegett, ropogott. A gyönge magyar polgárságnak a klérussal és az arisztokráciával való megegyezése és az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi ellentéteinek kiéleződése siettették a változást.

A magyar polgárság elsöízben kísérli meg, hogy polgári reformköveteléseivel önállóan fellépjen. A 67-es kiegyezés után a fellendülő iparral fejlődk, nő a munkásság és tömegharraiban alapjaiban rázkódtatja meg a 67-es alkotmányt. A parasztság is elégedetlen helyzetével. Magyarország demokratikus népforradalommal terhes. A magyar nép nem tud és nem akar úgy élni, ahogyan addig élt. Ebben a korban él Ady és ez a kor, ez a forradalmi változás sürgető időszaka adta költészetének alapját és emelte a polgári Európa legnagyobb lírikusává.

Ady 1877 november 22-én született Érdmmdszenten. Elszegényedett nemesi család sarja. A gimnáziumot Nagykárolyban és Z.ilahon végezte el. Apja

benne, mivel itt egy új rendet, a polgárságot látja a hatalmon. Ez előtte új és haladó volt a fél-feudális magyar viszonyok mellett. Még nagyváradi újságíró korában írja meg a szociális igazságot, mint a készülőben lévő polgári forradalom progremmját:

„.. Nekünk előbb kell kezdeni a dolgot az első rendnél, aztán a másodiknál, s a harmadiknál végre. A rangokkal, kiváltságokkal, ősdurvaságokkal, arisztokráciával és klérussal s a kiszipolyozó i tökével egyszerre kell végezni. Hogy? Tekintsünk Franciaországra...”

És valóban Ady már az első Párizsból írt cikkeiben a radikális polgári szabadgondolkodás és az antiklerikal'z- mus ideológiai fegyverével bírálja a magyar elmaradottságot. Ettől kezdve évenként jelennek meg verseskötetei, melyeknek minden sora leleplezője az úri Magyarországnak és előhírnöke a megnemérkezett polgári demokratikus forradalomnak.

De bármennyire is rokonszenvezett a nyugatos Ady a polgári demokratikus eszmékkel, ez nem takarta el előle azt a lehetőséget, hogy meg ne lássa a polgári demokráciának imperializmussá való fajuilását. Látja, hogy az általa hirdetett és óhajtott polgári demokrácia — a francia köztársaságból következtetve — nem váltja he a hozzá fűzött reményeket. Ez az oka Adv két- lelkűségének. Bár harcol azért, hogy Magyarországon a polgári demokratikus forradalom megnyissa a kapitalista fejlődés lehetőségét. de azt is látja, hogy ez nem oldia meg a társadalomban fennálló problémákat.

A költészetben nem maradt hatástalanul az 1905-ös forradalom nyoma sem.

......A cári önkényuralom felett megkongatták a vészharangot.. . . Fölkelt a nép...” — írja a forradalom kitörésekor. „Igazi forradalmat csak nép tud csi-nálni...” — írja tovább.

szolga bírót akart belőle nevelni. A debreceni iogekadémiára küldi, de a

A „Vörös szekér a tengeren” című versében szintén az orosz forradalomfiatal Ady nem vonzódik e jogi pályához. Újságcikkeket és verseket ír. 1898-ban itt adja ki első verseskötetét „Versek" címen. Ez a kötet még csak a jogászos mulatozások költészete. 1900-ban otthagyja Debrecent és Nagyváradra megy, ahol a „Szabadság”, majd a „Nagyváradi Napló" munkatársa l~sz. Nagyvárad radikális, mozgalmas politikai élete nagy hatással van a fiatal költőre. Felismeri a társadalom mozgató e,rőit és éles cikkekben bírálja az elmaradott fél-feudális Magyar- országot.

1903-ban megismerkedik egy Párizsban élő — akkor Nagyváradon tartózkodó — asszonnyal, Lédával. így ismerte meg Nagyváradon a forrongó életű Párizst. Ez #z asszony, de főképpen a magyar feudális barbárságból való menekülés volt eszköze első Párizsi útjának. A francia polgári demokrácia első benyomásai megnyugvást keltenek

ra utal. így válik Ady a demokratikus népforrada-lom költőjévé. Ady forradal- misága korában egyedülálló. Társai haladást akartak ugyan, de csak reformokkal Egy sem akadt közöttük, aki a változást 48-as, vagyis forradalmi a- lapon akarta volna. Egyedül az ő for- radalmisága jelentett visszanyúlást a 48-as magyar forradalomhoz és emellett még számbeveszi az azóta létrejött új társadalmi erőket, a kapitalizmust és a proletariátust is.

Ady egész élete a forradalom vezető osztályának a keresése. Tudja, hogy ez polgári demokratikus forradalom lesz, de azt is látja, hogy a magyar polgárság nem képes a forradalom véghezvitelére, mert a polgárságnak nem érdeke a gyökeres változás és megalkuszik, azonkívül Magyarországon nincs is csak — mint írja — „korrupt” polgárság Látja azt is, hogy a forradalom legégetőbb kérdése a parasztkérdés.

Dózsa Györgyre hivatkozva bíztatja a parasztságot, de a forradalrmasságokban kételkedik és látja, hogy a magyar átalakulást a parasztságra nem lehet bízni. így fordul tekintete a proletariátus felé. Benne látja meg a magyar demokratikus népforradalom vezető osztályát. És jellemző Adyra, hogy gyűtö- lettel ostorozza a magyar uralkodó osztályokat, hitetlenül ébreszti forradalomra a magyar parasztságot, de sohasem fordul hitetlenül a magyar munkásosztály felé.

„Ami csak szépség, s ami reménység,

Mind ti vagytok a Tisza közül . ”

, — mondja a proletárság felé.

„Itt van a nép, trónt ülni fog most

Ezer férge a rögnek.

Ítél a nép, ítélni fog

S ezerszer jaj a bűnösöknek."

— írja „A hadak útja” című versében, melyben világosan megjósolja a százezernyi parittyás Dávid győzelmét. De ez nem jelenti azt, hogy Ady Endre munkásköltő volt. Bár hatott rá a szocializmus igézete is, mivel látta és érezte, hogy a kapitalizmus megöli az egyéniséget és a kultúrát, ezért fordult vágyakozóan a szocializmus felé, de nem vált szocialistává. Ő a munkásságban az igaz, demokratikus forradalomnak vezető erejét látta, de nem nőtt össze a munkássággal.

Ady nemzeti költő volt abban az értelemben, hogy a forradalmi átalaku- lácban érdekeit rétegek osztályegységét hirdette. Nem volt sem polgári, sem paraszti költő, nem a város és nem a falu, hanem az ország, e nemzet szempontjából nézte a központi feladatokat.

Sokáig vitatott kérdés volt Ady ha- zafisága. Önmarcangoló, a nemzetet és a népet bíráló verseiért hazafiatlannak bélyegezték. Ma már tudjuk, hogy éppen ebben az önmarcangolásban, a magyarság elmaradásának szégyenérzetében van az ő elmaradása, patriotizmusa. Éppen azzal, hogy bátran vágja a magyar nép szemébe, hogy: „Mert gyáva volt és szolga volt s Életét élni sose merte” — teszi felelőssé a népet is, — nemcsak az urakat — a nemzet elmaradásáért és ezzel harcra akarta nevelni a népet a belső ellenség ellen. Azzal, hogy bírálta, ébresztette a nemzetet.

Magyarországot fölszabadította a Vörös Hadsereg, közvetlenül nem volt szükség forradalomra, de ez nem jelenti azt, hogy ma már Ady forradal- miságára nincs szükség.

Adytól ma is sokat tanulhatunk, versében megtanít bennünket szeretni a hazát, gyűlölni az ellenséget és intő szavai megtanítanak ébren őrködni a nép országa felett. Ezért ma is élő a halhatatlan Ady.

HARASZTI GYULA

Az irodalom és a könyv megismerteti velünk a múltat, e jelent és bemutatja az épülő jövőt, az emberek életét és fejlődését. A könyv sok mindenre megtanít bennünket. Éppen ezért kell, hogy a könyv legjobb barátja legyen az ifjúságnak De ez nem jelenti azt, hogy mindenféle szemét könyveket olvassunk. Válogassuk meg azon könyveket, melyeket el szeretnénk olvasni.

A vonaton utaztam s mellettem e fü- leki 11 éves magyar iskola egyik tanulója elmélyülve olvasott egy mocskos rongyosszélü könyvet. Kiváncsi voltam, hogy vájjon mit olvasott az elvtársnő olyan nagy szorgalommal. A könyv balsarkán hatalmas nagy számmal e^y 10-es díszeleg Lent pedig ez a felirat látható: „A tízfilléres csíkos- sarkú regény az olvasók számára a legértékesebb és a leqjohb csemege Vásároljon ön is csíkossarkú regén vt”. a könyv címe sem elábbvaló a reklámfelirattól: „A feketecsuklyás bandi-1 fák”. Kedves ifjú barátaim, n reklám-, feliratból és a könyv címéből ítéljétek1 meg a könyvet.

E fiatal lányka mindössze 16 éves Nem tudom, kinek mi a nézete azokról a fiatalokról, akik ilyen haszontalan, ocsrhány könyveket olvasnak? Tudóm, hogy ugyanaz, am: nekem .. .

Mondanom sem kell, hogy mennyire káros hatással van az ilyen könyv ifjúságunkra nézve. E kitalált fantasztikus. kalandor, idegfeszítő, erkölcstelen könyvek valósággal megmérg^zik ifjúságunk lelkét. A burzsoázia tudatosan adta ifjúságunk kezébe a ponyvaregények “zreit csupán azért, hogv meamérgezze őket, hogy a könyv izgalmas, tragikus történetével elvonja fiatalságunk figveimét a va'óságtól, a kegyetlen nyomortól, a vad emberfeletti kizsákmányolástól, az uralkodó körök léha üres életétől. Én azt hiszem, azért, hogy a füleki 11 éves magyar iskola tanulói ponyvaregényeket olvasnak, elsősorban a CslSz-iskolai szervezete, másodsorban pedig a tanári kar a felelős.

Világosítsuk fel fiataljainkat a ponyvairodalom káros hatása felől. Adjunk ifjúságunk kezébe régi és új klasszikus könyveket, amelyekből tanul 3Z ifjúság. szervezzük meg az iskolákon a Fucsík-jelvényszerző köröket, amelyeknek keretén belül ifjúságunk megismerkedhet az új szocialista realizmussal, a szovjet irodalom kimagasló e- gyéniségeivel, a cseh, szlovák és magyar irodalom nagyjaival.

Ifjú barátaim, veovúk fel a harcot a dekadens ponyvairodalom élvezői ellen Adjuk kezükbe az „Ifjú gárda” „A Komszomol-becsület”. ...Az aranycsillag lovagja", „A három nemzedék". „Szabadság árnyékában" című könyveket, melyekből ifjúságunk gazdag, kimeríthetetlen tapasztalatokét és mély tudást szerezhet.

PÄLFI BÉLA — Loson<

EZZEL ÉRVELJ

íVléo- ilyeneket is olvasnak