Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-06-26 / 50. szám
6 1354. június í*. m mm A gondos ápolás meghozza eredményét A nagykaposi EFSz-ben gondosan ápolják az újonnan ültetett 12 hektár terjedelmű szőlőt, amely majd nagy hasznot hoz a szövetkezeti tagoknak. Ezidén várják n.z első termést. Képünkön Pap Béla, Michalkó János és Bölöni Barnabás szövetkezeti tagokat látjuk a szőlötő fecskendezése közben Hat hold föld Keresztbe viszik, mint a lédeciek a létrát — szokták mondani arra, aki ügyetlenül visz valamit. Az a híres létratréfa úgy esett meg, hogy valamikor a jobbágyok kérelmére az uraság fát ígért. — Vigyetek létrát az erdőbe és ott a fát, amely akadályozza a létravivést, vágjátok ki, legyen a tietek. Nem fagytok meg a télen! Jó ember vagyok én, szeretem a pórnépet. A létrát minden erdőben akadálytalanul el lehet vinni hosszába, de a lédeciek keresztbe vitték. Becsapták az urat. így sok fa akadályozta a létrát, — nem tudták vinni. Tehát egy kis csalafintasággal, -- de mégis jogosan fához jutott a nép. Kivágták az erdő egy részét. Mire a jobbágytartó észbekapott, addigra min. den jobbágy udvara megtelt fával Hogy a guta megütötte-e mérgében a földesurat, azt most már senki sem tudja, a szájhagyomány nem őrzött meg erről semmit. Ez a kis történet a régi lédeciek elevenségére, találékonyságára vall De eleven most is a falu lakossága Küzd a rossz termőfölddel, legtöbbször a rossz időjárás ellen a jó termésért Szövetkezet még rjincs a faluban, .,'e® becsületes magángazdálkodó az sok van itt. A kis- és középparasztok becsületes munka árán szerzik meg a min dennapit. A falut egy sebes folyású patak szeli keresztül. Különben nem bővizű, de ha a Trübecs vagy a ! i- szec hegység összeölelkezik a felhők, kel, olyan eső támad, hogy csak úgy hömpölyög a víz a patakban. A faluban ilyenkor azt mondja egyik szomszéd a másiknak, hogy szomszéd- asszony, két kilométerre tőlünk úirii jó eső esett, de a babunk és a takarmányrépánk mégsem ázott meg a vasúti dűlőben. A fene egye meg ezt az időt. Az idén alighanem újra rossz termés kopogtat be hozzánk. Nem szabad elfeledni azt. hogy Lédecnél kezdődik a hegyek világa Innen kezdve fel, egész a lengyel síkságig mást sem látni, csak hegyet. De itt a hegyek még szelídek és vért pezs- ditő bort teremnek, azonkívül mézédes szilvát, ropogós cseresznyét és olyan álmát, ha megérik, hát csörög a magi a De a lapos talaj az rossz. Sok munka árán sem hoz jó termést, közösen mégis csak jobban lehetne gazdálkodni, nagy kár, hogy nincs a faluban még szövetkezet. Ezt mondja Varga András is, akinek hat hold földje van. Tóth Ferenc is, a hétholdas kisparaszt Szorgalmasan dolgozzák ők a földet semmiféle termésbeadásban sem maradtak le. Csak egy itt a hiba, de alapos. Íz, hogy a szomszéd községek szövetkezetei nem járnak elől jó példával Nem szeretnék, hogy itt is olyan szövetkezet lenne, mint például Nemerén és Gímesen. Keveset termelnek, rósz- szül dolgoznák. Mi így is tudunk becsületesen dolgozni ha még nincs is nálunk szövetkezet, bár a szövetkezetnek szintén nem vagyunk az ellenségei. Bár a mi községünkben is lenne! Csak nem olyan, mint Nemerén Dehát egy-két ember nem tudja megcsinálni. ha többen nem segítik. Varga András bácsi és Tóth Ferenc kisgazda beszéli ezt nekem, akik régi ismerőseim. Mindenhol ott voltak ők lehetett elősegíteni. Varga András, u helyi akciós bizottság titkára, Tóth Ferenc, a Csemadok elnöke, Varga András fia, István pedig jó CsISz-tjg Mintaképe a fiataloknak. A falu szemében elismerten becsületes fiú. 24 éves, földszérető, falusias, szabad gondolatait kimondja még az idegen előtt is, nincsenek titkai. Két hónapig volt életében a falutól távol. Csehországban dolgozott, azért ment el, mert gondo'ia világot lát, tanul. Nem is csalódott ebben. Sokat látott, távoli országrészeket ismert meg. Az ellátásra, a keresetre sem panaszkodik még most sem Építkezésnél dolgozott, szerette a munkát is. De a mezőgazdasági munka mégis jobban a kezéhez állott-'A földtől nem bírt elszakadni Ha hat hold is a föld, de szerette, visszavágyott hozzá. Meg aztán a falu! Szerette volna ha Lédec is olyan faluvá feji V- dik, mint amilyeneket Csehországban látott. Dehát még messze az út odáig qondolta magában, ezért jött haza. Belépett a CsISz-szervezetbe és azóta dolgozik a falu emelkedésének érdekében. — Ilyenformán, neked tetszik a falusi élet. A szőlőpermetezést, a herekasv- lást, bizonyára nem tartod unalmasnak. Meg aztán a lovat is szereted ápolni, azt veszem észre. — mondom neki. Sokan azt gondolják, hogy a falon talán élni sem lehet. Pedig hát falun jó élni, csak közösségi, társadalmi munkán keresztüJ elő kell mozdítani a falu fejlődéséi. Például harminc ér óta a télen először adtak elő színdarabot Lédecen Nehéz volt. de megcsináltuk De az biztos hogy ezentúl minden évben lesz három is. Ezért már érdemes volt hazajönni, — feleli — Hát a szövetkezetről mi a vé lenje- nyed? — vitatkozók vele. Aki a fö'- det szereti, az nem lehet ellensége a szövetkezetnek sem — mondja. Ha lesz nálunk szövetkezet, már pedig előbb, utóbb lesz, jól érzem maid magam b’.nne. Sokat beszél, nem kell kérdezni sem. Elmondja, hogy az apja a muh köztársaság idején Franciaor-- szágba ment kenyér után, itthon nem volt munka, tehát mit tehetett mást a szegény ember. Onnan hazajött, de a pénz az ott maradt. Nem lehetett pénzt keresni ott sem Mikor már ő is nagyobb lett. ha nehezen is. de már bírta a munkát, dolgozni járt, sokszor másnak is, de mindig a mezőgazdaságban. A hat hold földjükön is sokat dolgozott. Persze haszon nélkül, mi haszna volt akkor hat hold földön egy kisgazdának. Gyerek volt ő még akkor de mégis azt szerette volna, hogy földjükön necsak dol- qozni kellene, hanem hasznot is látna belőle. Abban az időben, még nem nagyon szerette a földet Süllyedne qondolta magában sokszor, minek a föld. ha haszon nincs belőle. Ma mái máskép. i áll a helyzet Ma már nem kell lemondani arról, ami széppé te szi az életet. Most már szereti a lóidét mert igazán az övé Hasznuk i> van belőle nem úgy mint régen ,4 mai rendszerben érdemes csak a földet szeretni. A hat hold föld most valóban Varga Istvánéké. mert nincs belőle hasznuk az uraknak U & RÓKA GEDEON nyomán Az 1954. évi Csillagászati Évkönyvet lapozgatva, bizonyosan sokan érdeklődéssel olvasták a június hónapra vonatkozó következő sorokat: „Teljes napfogyatkozás 30-án, nálunk csak mint részleges látható. A teljes fogyatkozás vonala átvonul Észak-Amerika keleti részén, Grönland és lzland déli fokán. Norvégia Svédország déli részén, a Szovjetunión — Kiev és a Kaspi tenger déli részének érintésével — és végül India északi részén. A részleges fogyatkozás adatai Bratislavára: Fogyatkozás kezdete 12 óra 46.1 perckor, legmagasabb foka 14 óra 3.3 perckor, a nagpfogyat- kozás vége 15 óra 15.0 perckor. A természetnyújtotta látványosságok közül a leglenyűgözőbb, legmeg- ragadóbb hatást minden időben a teljes napfogyatkozások váltották ki. Hogyan zajlik le egy teljes napfogyatkozás? Képzeljük el. hogy a nappali íe1 hűtlen kék égen vakítóan ragyog a Nap, A hegyek, vizek, fák és mezők ezer és ezer színárnyalatban pompázva fürdenek a rájuk hulló napsugarakban De egyszerre csak a napkorong nyugati részén csorba támad, mely egyre nő A Nap kezd sarlóalakot ölteni. A sarló egyre kisebbedik. mar csak egv egészen keskeny fénye ész revehetően gyengül, a színek zavarossá válnak, a napsugár már nem melegít. A Föld felszínén sötét árnyék rohan felénk. A napsarló utolsó keskeny csíkja néhánv, gyorsan el tűn" fénylő pontra foszlik. Hirtelen sötétség támad, mintha késő este volna. A Nap helyén csak egv sötét fekete korong látható. Körülötte feltűnnek a Nap halványfényü külső burkai, amelyeket máskor nem láthatunk, mert gyengr sugaraik elvesznek a napkorong fénv- özönében. Most az elfeketitett nar>- tányér körül előtűnik pirosas-rózsaszínű keskeny gyűrű formájában a Nap középső légrétege a kromoszféra A kromoszférát — sokszor több Napátmérő távolságig — széles övként veszi körül a Nap sugaras szerkezetű külső légköre: a kékesíebér fényben tündöklő napkorona. A kromoszférából vöröses lángnvelvekhez hasonló képződmények. az úgynevezett protuberanciák nyúlnak be a belső koronába V koronával ékesített fekete Nap körül az égen felragyognak a fényesebb csillagok. A természet elcsendesedik. A madarak elhallgatnak, a virágok bezár iák kelvhüket. a kutya a gazdája bábához húzódik. De a nappali derűit égen a Nap hirtelen kialvása mély benyomást tesz az emberekre is. Ez az idegenszerű, nappaii éjszaka csak néhány percig tart. Rendesen 2—3 perc, maximálisan valamivel több mint 7 perc múlva a fekete korong iobb oldalán fénylő csík támad, majd hirtelen kígyóinak a tiszta napfénv megszokott sugarai. A Nap egyelőre még keskeny sarló, de mái felhangzik a madarak éneke, a természet éle te visszatér a rendes kerékvágásba A napsarló mindjobban szélesedik es körülbelül egy órával a teljes fogyatkozás vége után a Nap ismét vissza nveri korongalakiát. A napfogyatkozások és a történelem. Elgondolható, hogv amikor meg nem ismerték a napfogyatkozások okát. micsoda zűrzavart, rémületet váltott ki egy-egy teljes napfogyatkozás. A nappaii világosság eltűnései természetfeletti hatalmak beavatkozásának hitték. Az emberek a pincékbe bújtak, a világ végét várták, még az egymással küzdő hadseregek is szét- szaladtak. Az ókori krónikások és tör ténetírók is szükségesnek tartották hogy évkönyveikben mint nevezete: eseményekről megemlékezzenek a megfigyelt fogyatkozásokról. Ebbő1 nagv haszna lett mind a csillagásza! nak mind a történetírásnak Az ókor' napfogyatkozások ismerete alapján állapították meg a csillagászok ponté san a Hold mozgását néhánv ezer é\ ezen az alapon tudott eligazodni a történetírás a különféle beosztású ókori naptárak bonyolult útvesztőiben s így lehetett meghatározni több fontos történelmi esemény időpontját ,s Például az óköri Spárta és Athén között dúló peloponnézoszi háború ideiét abból állapították meg, hogy Plu- tarchos gör ög történetíró megemlékezik egy napfogyatkozásról, melv a háború első évében zajlott le. A csillagászok ugyanis pontosan ki tudják számítani hogy az elmúlt évezredekben mik :: volt napfogyatkozás és hogv az egyes fogyatkozásokat honnan lehetett meg figyelni. Ugyanígy előre ki lehet számítani a fogyatkozásokat. Ma már a közönség a sajtó és a rádió útján előre értesül róla. A fogyatkozásoknak az elörejelzett időben való bekövetkezése hozzájárult a napfogyatkozásokhoz fűződő babonák eloszlatásához. Miért látható olyan ritkán teljes napfogyatkozás? A napfogyatkozás tulajdonképpen nem ritka természeti jelenség. Mbit ismeretes, napfogyatkozás azáltal ke letkezik. hogy a Hold Földünk körűi, keringés? során a napkorong elé kerül és ár nyéka a Földre esik Az árnyék ból nézve, a Hold eltakarja a Napot Ez a helyzet a Hold földkörüli és a Föld napkörüli keringése következtéA Nap, a Hold és Földünk elhelyezkedése napfogyatkozásnál ben évenként legalább kétszer bekövetkezik, tehát minden évben van minimálisan két napfogyatkozás. A Hold azonban legtöbbször csupán egv részét takarja el a napkorongnak. Elő fordulhat az is. hogy a Hold pontosan a Nap elé kerül ugyan, de éppen ilyenkor- van a legtávolabb a Földtó1 Ez esetben a Hold valamivel kisebbnek latszik, mint a Nap és csak gyűrűs napfogyatkozás keletkezik, mert az eltakart Napból egv keskeny gvűni szabadon marad. A részleges nap- fogyatkozás nem kelt különösebb szenzációt. és csak azt venni észre, hogy korongalakú nap helyett sarlóformáiú nap világít, aki kormozott üvegen at figyeli a napot. Az évszázados megfigyelések alapján már az ókori kai deusok felismerték hogy a napfogyatkozások Ifi év és 11 nap szakaszossággal megismétlődnek A napfogyatkozások ismétlődésének ezt az időtartamát szárosz-ciklusnak nevezték el. Egy szárosz-c-iklus alatt átlagosan 41 napfogyatkozás fordul elő. de ezek közül csak 13 napfogyatkozás teljes. Még ritkábban figyelhető meg teljes nap- fogyatkozás a Föld egv meghatárcfcott helyén A teljes fogyatkozás mindig "sak a földfelszín egy viszonylag kis területcsíkjáról észlelhető A Ho'd ámvéka a Föld forgása folytán !50 kilométeres sávban suhan át a föld- gömbön Az 1954. június 30-i napfogyatkozáskor például a Hold árnyéka ■lőször Észak-Amerikában érj el a ?öldet majd keresztül halad az óc-e- inon Dél-Skandinávián a Szovjet mión és India északnyugat -sücské- ien hasvja él a földfelszínt A külön- lözö napfogvatkozások esetén a teljes máshová esik. A teljes napfogyatkozás így átlagosan csak kb. minden 360 évben érinti ugyanazt a helyet. Miért figyelik meg a csillagászok a napfogyatkozásokéi? A csillagászok persze nem várnak száz évekig, amíg teljes fogyatkozás zónája éppen a csillagvizsgáló intézi ten halad keresztül. Minden teljes fogyatkozáshoz expedíciókat szerveznek, amelyek a fogyatkozás sávjának különböző pontjain helyezkednek el. A7 ilven expedíciók célia természetesen nem az. hogy a csillagászok t teljes napfogyatkozás szépségeiben gyönyörködjenek. Sőt, bármilyen furcsán hangzik is. az expedíció tagjai sok esetben nem is látják, a napfogyatkozást. mert a műszereket kél: figyelniök. sokszor háttal a Napnak A teljes napfogyatkozások megfigyelése azért rendkívül fontos, mert ilven kor a csillagászok olyan jenlenségek'-t tanulmányozhatnak a Napon, amiket egyébként vagv kevésbbe jól. vagy egyáltalában nem lehet megfigyelni. Bár vannak olvan különleges műs-Tereink. amelyekkel a csillagászok a fogyatkozáson kívül is vizsgálhatják a Nap külső rétegeit teljes napfogyatkozáskor azonban ez sokkal jobban 'ehetséges. A külső koronát pedig csakis ilyenkor tehet megfigyelni. A Nap minél teljesebben való megismerésének rendkívül nagv tudományos jelentősége van. A Nap a hozzánk legközelebbi csillag, az egyetlen, a me! vet távcsővel nagyítva szemlélhetünk, amelynek részleteit is tanulmányozhatjuk A Nap viszont tipikus átlag csillag, s így a Nap alapos kikutatása alapján kaphatunk képet a többi csillagokról. Emellett több napjelenség ígv pl. a napkorona különleges '’é- nyességváltózása is. hatással van bi-« zonvos földi jelenségekre- a föídmág- nességre. a sarki fénvre. a rádiózásra és valószínűleg az időjárásra is. Ezer: nek a hatásoknak, alaposabb megismerése gyakorlati szempontból is igen fontos. Ezért érdekelnek bennünket a Nap szerkezetének legkisebb részletei is. és a telies napfogvatkozások olvan különleges alkalmak, amikor á tudomány ezen a téren egv lépéssel előrehaladhat. A napfogvatkozások észlelési prog- rammja újabban a Napról jövő rádióhullámok vizsgálatával bővült. Az ilyenfajta észleléseket a borús idő sem zavarja. Az 1947. május 20-i napfogyatkozást pl. Brazíliából lehetett megfigyelni, az eisötétedett Napot azonban csaknem mindenhonnan felhők takarták. A legtöbb expedíció vállalkozása csütörtököt mondott. A rá- dióészlelések végrehajtására kiküldött szovjet expedíció a „Gribojedov” haló fedélzetén azonban zavartalanul végezhette munkáját, és ekkor állapította/, meg. hogy a fogyatkozás következtében a Napról iövő rádiósugárzás erőssége a felére csökkent. Ez azt mutatja. hogv a Nap rádiósugárzása t - kintél vés hányadának a napkorona a forrása. Minden teljes napfogyatkozás a teljes elsötétedés zónája körül jó nag\ területről mint részleges napfogyatkozás látható. így fogjuk mi is látni a június 30-j napfogyatkozást. Tőlünk nézve, tehát a Hold csak egy részét fogja eltakarni a napkorongnak, les kisebb lesz a napsarló 14 óra 3 perckor. A részleges napfogyatkozás mint látványosság nem mérhető össze a teljes napfogyatkozással. Mi sem fogjuk tapasztalni, hogv lényegesen csökken? a nappali világosság. Kormozott üvegen át azonban jól figyelemmel kísérhetjük a sötét holdkorong átvonulását a fénves naptánvéron. Ha egy levelezőlapot gombostűvel átszúrunk és mögéje egy másik lapot tartunk, ezen is feltűnik a Nap sarlóalakú képe. A fák lombjai közti kis nyílások is szolgáltatnak ilyen természetes vetítőkészüléket, a lombok között átszűrődő napfénv is sarlóalaké foltocskákat rajzol a talajra. A részleges fogyatkozásoknak tud mánvos szempontból ninc-s na?v eddig is, ahol a község előremenetel ét RAGOTA ISTVÁN előtti időre vonatkozóan De ugyan c'.sötétedés keskeny zónája mindig jelentőségük.
