Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-23 / 49. szám

I9Ö4 június 23

5

oiipiüsite

Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei

(Folytatás a 4. oldalról)

ágazatainak falvakon lakó dolgozóit, és egyszeri juttatásban részesíteni őket, azok részére pedig, akiknek nincs mezőgazdaságuk, biztosítani kell a háztáji gazdálkodást és a tehénvásárlási hitelt;

b) meg kell nyerni az EFSz-ekben végzendő munkára a vidéki asszonyokat és más falunélő személyeket, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban;

c) szükség szerint segíteni kell az EFSz- eket szakemberek-szervezők beosztásával a gép- és traktorállomások költségére.

7. Rendszeresen fokozni kell a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság szaktudását. Ebből a célból:

a) meg kell szervezni az EFSz-ek és a mezőgazdasági állami szektor részére az utánpótlás nevelését a mezőgazdasági tanulóiskolák látogatásával, továbbá a falusi iparosoknál való tanulás révén és végül téli iskolákban kell nevelni azt a mezőgazdasági ifjúsági utánpótlást, amely az EFSz- eken vagy szüleinél marad munkára.

b) lényegesen meg kell javítani a mező- gazdasági tanulóiskolákban a nevelést és az oktatást és az iskolákat rendesen .el kell látni taneszközökkel és a szükséges berendezésekkel. Teljes mértékben ki kell használni a mezőgazdasági tanulóiskolák összes eddigi berendezésének kapacitását és a kiválasztott EFSz-ekben és állami birtokokon a mezőgazdasági tanulóiskolák keretében meg kell szervezni az utánpótlás csoportnevelését nevelők vezetésével, hogy a mezőgazdasági tanulóhelyeken még az 1954. évben 13.600 fiút és lányt lehessen elhelyezni és a következő években is legalább ugyanennyi fiút és lányt kell biztosítani évente a mezőgazdaság részére. Ebből a célból a szövetkezetek és állami birtokok részére feltétlenül biztosítani kell a szükséges eszközöket az elszállásolási és más berendezések kiépítésére;

c) lehetővé kell tenni a tanulók egyéni pktatását bevált mestereknél a gép- és traktorállomásokon, állami birtokokon, EFSz-ekben, esetleg az erre a célra kiválasztott magániparosoknál is, 1954-ben körülbelül 2000 tanuló; és így kell kiküszöbölni a kovácsok és patkolókovácsok, kerékgyártók és szíjgyártók, esetleg más falusi iparosok érezhető hiányát;

d) a többi mezőgazdasági ifjúság részére téli iskolákat kell létesíteni a mezőgazda- sági szakiskolák, esetleg más iskolák mellett. Ezeket az iskolákat mindig november

1-től április 30-ig terjedő időszakban kell megszervezni két évi időtartamra;

e) a mezőgazdasági ifjúság részére elsősorban a tanonciskolákban kell megszervezni a téli rekreációt, a Központi Szak- szervezeti Tanács és a földművelésügyi minisztérium eszközeiből. 1 2 * 4 5

8. A mezőgazdasági termelés irányításának jobbátétele érdekében elegendő számú szakkádert kell biztosítani. E óéiból:

a) fokozatosan emelni kell a mezőgazdaság részére iskolázott szakemberek számát, hogy az 1957. évben legkevesebb 1800 személyt vegyenek fel a főiskolák első évfolyamaiba a mezőgazdasági-technikai iskolákba pedig legkevesebb 2900 személyt és a mezőgazdasági mesteriskolákba 6600 személyt;

b) az 1954/57-ig terjedő években a földművelésügyi minisztérium technikai és főiskoláin:

3500 agronómust (ebből 850 főiskolást, beleszámítva az iskolaügyi minisztérium főiskoláiról átvett hallgatókat is),

2074 zootechnikust (ebből 475 főiskolást), 765 állatorvost (ebből 710 főiskolást) és 437 gépesítőt (ebből 148 főiskolást) kell kitanítani és a mezőgazdaságban elhelyezni;

c) ezenkívül 1957-ig a mezőgazdasági termelés részére az iskolaügyi minisztérium főiskoláin legkevesebb 150 gépészmérnököt és 70 növényorvost kell iskolázni;

d) biztosítani kell 800 főiskolai és négyéves mezőgazdasági szakképzettséggel bíró szakembernek más szakokból való átlépését a mezőgazdasági termelésbe Biztosítani kell számukra a nemzeti bizottságok segítségével az előnyös elszállásolást és egy év tartamára az esetleges fizetéskülönbözet ki- egyenlítését anyaüzemeik részéről;

e) más szakokból való áthelyezéssel a különböző rövidtartamú mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok legkevesebb 2000 végzett növendékét kell megnyerni a mezőgazdasági mesteriskolákba;

f) 1955-ben meg kell kezdeni két mező- gazdasági főiskola építését, az 1955/57-ig terjedő években pedig három mezőgazda- sági technikai iskola építését. Lényegesen meg kell javítani az összes mezőgazdasági iskolák, iskolabirtokok és műhelyek berendezését, főleg a legújabb gépesítő eszközökkel és taneszközökkel való ellátásukat;

g) lényegesen emelni kell a felnőtt mezőgazdasági dolgozók oktatásának színvonalát. Fokozatosan három 1—3 éves iskolát kell kiépíteni az EFSz-ek elnökei részére. Meg kell javítani a dolgozóknak a mező- gazdasági mesteriskolákba való kiválasztását, hogy ezek az EFSz-ek vezető munka- csoportjait előkészítő iskolák alaptípusúvá váljanak és fokozatosan korlátozni kell a tanfolyamokon való iskolázást; a felnőtt dolgozókat és családjaikat a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokban való iskolázásuk időszakára anyagilag biztosítani kell;

h) biztosítani kell a mezőgazdasági dolgozók esetében a mezőgazdasági termelés és gyakorlat legújabb ismereteinek elsajátítását rendszeres kiegészítő iskolázással.

V. A mezőgazdaság gépesítése és a gép és traktorállomások feladatai

1. Az 1957. év végéig átütően kell fokozni a fő mezőgazdasági munkák gépesítését; az állattenyésztési termelésben teljes mértékben gépesíteni kell a fárasztó munkákat. Az EFSz-éknél az őszi szántás gépesítését 90 százalékra, az őszi vetés gépesítését 70 százalékra, a kapásnövények sorközötti megmunkálásának gépesítését 65 százalékra, a gabonafélék kombájnokkal való betakarításának gépesítését 50 százalékra, a cukorrépa betakarításának gépesítését 90 százalékra, a burgonya betakarításának gépesítését 50 százalékra és a len betakarításának gépesítését 92 százalékra kell emelni. A növényi és állattenyésztési termelésben a gépesített munkák számát lényegesen bővíteni kell. A gép- és traktorállomásokat fokozatosan el kell látni a betakarításra és a silózásra alkalmas növények feldolgozásához szükséges gépekkel.

2. A kapásnövények sorközötti megmunkálása gépesítésének biztosítása céljából az

1955—57-ig terjedő években a mezőgazdaság részére 9500 kultiváló traktort és 18.000 darab kultiválóeszközt kell szállítani. Az istállótrágya felrakásával és szétszórásával kapcsolatos fáradságos munka kiküszöbölése céljából 1957-ig a mezőgazdaság részére 9000 trágyarakodó gépet és 12.100 istálló- trágyaszóró gépet kell a mezőgazdaságnak szállítani.

3 1957-ig az egy traktorra eső átlagteljesítmény 15 HP-vel kell emelni a gép. és traktorállomásoknál 342 átlaghektáron; a gabonaneműeknek kombájnnal történő betakarításánál 185 hektárnyi teljesítményt kell elérni egy 15 lapátos kombájnnal.

4. A közös istállókat Hatókkal, a takarmány gépesített elkészítéséhez szüksége- berendezéssel és az istállótrágya elszállítására szükséges berendezéssel kell ellátni. A közös tehénistállókat fejőgépekkel és hűtőberendezésekkel kell ellátni a tej kezelése céljából.

5. Az 1955—57-ig terjedő években a szállítás biztosítása céljából 6100 teherautót és 3900 traktorvontatta kocsit kell a mezőgazdaságnak szállítani.

6. A gép- és traktorállomásokat jóminőségű és technikailag egyre tökéletesebb gépekkel kell ellátni. Az 1955—57-ig terjedő években újabb gép- és traktorállomásokat kell üzembe helyezni . és meg kell kezdeni további gép- és traktorállomások építését. A gép- és traktorállomásokat elegendő térséggel kell ellátni a javítások megvalósítása céljából, az állomások központjaiban garázsokat és szérűket, valamint fedett helyeket kell építeni az összes kombájnok és mezőgazdasági gépek rendes elhelyezésére. A gép. és traktorállomások központjai részére tankokat kell biztosítani a hajtóanyagok raktározása céljából. 780 új traktorbrigádközpontot kell építeni és be kell fejezni a gép- és traktorállomások 13 kerületi javítóműhelyének és 600 központjának építését.

7. Lényegesen növelni kell a gépesitő eszközök kihasználását a javítások idejének megrövidítésével és a pótalkatrészekben előforduló hiányosságok kiküszöbölésével. A gép- és traktorállomások kerületi javítóműhelyeit úgy kell fölszerelni, hogy 1957- ben elvégezhessék a traktorok összes generáljavításait. A kerületi javítóműhelyekben meg kell teremteni az agregátok cserealapját a traktorok 8—lCF/o-os évi átlagszáma erejéig.

8. Meg kell javítani az életföltételeket és csökkenteni kell a gép- és traktorállomások dolgozóinál a munkaerőhullámzást azzal,

hogy a gép- és traktorállomások és központok mellett a traktorosok részére szálláshelyek épüljenek: ezeket el kell látni a szükséges egészségügyi és segélynyújtási berendezésekkel és kultúrsarkokkal.

Az 1955—57-ig terjedő években a gépes traktorállomások dolgozói részére 3230 lakásegységet kell építeni és lehetővé keii tenni 1900 családiház egyéni építését.

9. Csökkenteni kell a gép- és traktorállomás munkaköltségeit, be kell tartani és el kell mélyíteni a gazdaságosság szigorú rendszerét és következetesen érvényesíteni kell a személyes felelősség elvét a végzett munkáért és a rábízott gépekért.

1957-ig az 1953-éVhez viszonyítva egy átlaghektár megmunkálására eső költségeket körülbelül egynegyedével kell csökkenteni és lényegesen csökkenteni kell az egy átlaghektárra eső hajtóanyagfogyasztást is.

10. Meg kell javítani a gép- és traktorállomások agronómus szolgálatát és teljes felelősséget kell rájuk hárítani az EFSz-ben végrehajtott összes agronómiái intézkedésekért. A géppark működésének irányításáért és a gépek teljes kihasználásával járó felelősséget a gép- és traktorállomás főgépésztechnikusára kell hárítani.

A szakaszagronómusok hálózatát úgy kel! bővíteni és kiegészíteni, hogy 1957-ig minden egyes traktorbrigádközpontra egy sza- kaszagronómus essék 1956-ig az összes gép- és traktorállomáson meg kell teremteni az agronómiái laboratóriumokat és ezekben elsősorban a talajelemzésre, valamint a vetőmag és ültetményellenőrzésre kell összpontosítani a figyelmet.

11 Ki kell szélesíteni a gép- és traktor- állomások technikai segélynyújtását az egységes földművesszövetkezetek részére. Az 1954. év folyamán nyolcvan különleges brigádot kell kiépíteni a növényvédelemre, az

VI. Állami

1. 1954. XII. 31-ig megállapítani az egyes gazdaságok termelési beállítását az egész népgazdaság szükségletei szerint, tekintetbe véve a helyi gazdasági és természeti feltételeket, megállapítani az egyes gazdaságok számára az állandó vetési eljárásokat.

2. Minden egyes állami gazdaság számára kidolgozni és jóváhagyni az építési tervet,' amely magába foglalja a nagyobb területű összefüggő gazdaság egész fokozatos kialakításának tervét is,

3. 1957 végéig az 1953-as évhez viszonyít, va a szarvasmarhaállományt 24 százalékkal növelni. Ugyanezen idő alatt el kell érni a szarvasmarhák átlagos 430 kg-os vágósúlyát, 2500 literes évi tejhozamát, 100 tehén, töl 78 borjú felnevelését, 12 malac nevelését egy anyadisznótól, 103 bárány nevelését 100 anyabirkától és évi 120 darab tojáshozamot.

4. A határvidékeken levő állami gazdaságok fő feladata az állatállomány és a szarvasmarha hasznosságának növelése.

5. A nagyhizlaldákban legkevesebb napi 54 dkg súlygyarapodást kell elérni magas- fokúan racionalizált etetéssel, minden egyes darabról való fokozott gondoskodással.

6. Biztosítani az állami gazdaságoknak a legmodernebb gépesítő eszközökkel való elsődleges ellátását és 1957-ben a gabonafélék learatásának komplex gépesítését legalább 90 százalékra; a kapásnövényeknél a területek 60 százalékán kell ezt elérni. Az újon1955. évben pedig minden egyes gép- és traktorállomáson meg kell szervezni ezeket a brigádokat.

A gép- és traktorállomásokon munkacsoportokat kell létesíteni az istállók gépesített berendezéseinek építése és javítása céljából és el kell látni őket a szükséges eszközökkel.

A rétek talajának javításával kapcsolatos munkák végrehajtása céljából különleges brigádokat kell létesíteni. A silógödrök kiépítése és más földmunkák biztosítása céljából az egységes földművesszövetkezetekben a mezőgazdákat további buldózerekkel és scrapperekkel kell ellátni.

Mindazokon a helyeken, ahol nem állnak kovácsok a szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó földművesek rendelkezésére, a traktorbrigádközpontok mellett kovácsműhelyeket kel] létesíteni a vontatott eszközök karbantartása, a kovács- és patkolókovácsmunkák elvégzése céljából.

Szakmunkák végzésére a legszélesebb mértékben elsősorban, a kombájn- és traktorkezelőket és karbantartókat kell fölhasználni. Ebből a célból e dolgozók szakminősítését más foglalkozási ágak elsajátításával kell bővíteni.

12. Az EFSz-ek és a gép- és traktorállomások közötti kapcsolatokat a hozamokra vonatkozó egész évre kötött szerződések széles érvényesítésével és a gép- és traktorállo- más munkájáért természetben való fizetéssel kell elmélyítenünk.

gazdaságok

nan épített istállókban teljesen gépesíteni kell a munkákat; 1957-ig teljesen gépesíteni kell az összes tehénistállók 90 százalékában és valamennyi 500 sertésnél többet magá. bafoglaló sertéshizlaldában az összes munkákat.

7. Törekedni kell az állami gazdaságok jövedelmezőségének lényeges emelésére; az állami gazdaságok dolgozói anyagi, a gazda, sági eredményei iránt való érdekeltségének növelése érdekében igazgatósági alapot, a gazdaság fejlesztésére szolgáló alajpot és biztosítási alapot kell létesíteni.

8. Az állami gazdaságokat szakképzett káderekkel kell kiegészíteni, főleg a vezető helyek dolgozóit. Meg kell szüntetni a munkaerők hullámzását és az alkalmazottaik számára megfelelő lakásviszonyokat bizto. sitani 6200 lakásegység építésével és a családi házaik egyéni építésének széleskörű lehetővé tételével.

9. A technikusok és adminisztratív do!go. zók számára a fizetés és prémiumrendszer, a munkások számára a bér- és prémium- rendszer következetes bevezetésével biztosítani az összes dolgozók anyagi érdekeltségét, nemcsak a termelési feladatok teljesl. tésóben és túlteljesítésében, hanem a gaz. daságosság fokozásában is. Á.t kell térni a terv teljesítésének és túlteljesítésének természetben való jutalmazására a közvetlen eladás helyett.

VII. A népgazdaság többi ágazatainak feladatai

1. Biztosítani kell a gépesített eszközök

termelését és idejében való szállítását az 11. lami gazdaságok részére és a gép- és traktorállomások teljes fejlődése érdekében biztosítani kell a gépesített eszközök termelését és idejében való szállítását. 1957-ig a gépipari üzemek fokozatosan 9500 kultlvá- ciós traktort, 3700 Z—35-ös kerekes trak. tort, 2400 Z—35-ös hernyótalpas traktort, 450 traktort a szöiöföldekre és komlóföldek- re, 1700 gabonakombájnt, 3600 burgonyabetakarító kombájnt, ebből, amennyiben lehet 700 darabot 1955-ben, 3500 burgonya, szedő kombájnt, ebből legkevesebb 1000 da. rabot 1955-ben, 450 lenarató kombájnt,

22.000 traktorosokét, 29.500 traktorosboronát, 18.000 traktorosvetögépet, 12.500 hengert, 33.000 különféle fajtájú kultivátort, 12.100 trágyaszórót, 9.000 trágyarakodót,

10.000 mütrágyaszórot, 9700 traktoros alá- szántót, 8900 fűkaszáló gépet, 2100 önműködő cséplőgépet, stabil motort, szórókocsit és más gépeket és szerszámokat szállítanak.

Biztosítani kell a villanyáram termelésére szolgáló Diesel.motorok kis agregátjainak termelését a gépi fejés és a mesterséges keltetés számára a mezőgazdasági üzemekben.

Biztositani kell a pároló oszlopok gyártá. sát és lényegesen emelni a drótsövények termelését. Bevezetni a mezőgazdasági szerszámok normalizálását a legújabb technika alapján.

2. Gyorsan be kell fejezni a speciális kul- tivációs traktorokon végzett fejlesztési munkálatokat, úgy, hogy az első sorozatot 200 darab számban az 1956-os év folyamán kipróbálják és 1957-ben a megfelelő szerszá. mokkái együtt sorozatosan gyártsák. Gyorsan elő kell készíteni az SK—4 burgonyaüf tetők és az SKG—4 burgonyaültetőgépek termelését úgy, hogy az 1955-ös évben ösz- szesen 1000 darab SK—4 gépet és az 1956—

57.es évek folyamán további 2900 SKG—4 típusú gépet gyártsanak. 1954 végéig be kell fejezni a ZSM—30 gabonakombájn fejlesztését, úgyhogy az 19ö6.os idényig legkeve. sebb 400 ilyen kombájnt szállítsanak.

A cukorrépaszedö kombájn kipróbálása

után az 1954-es idényben az eredmények alapján sorozatosan kell gyártani a gépeket az 1955-ös évben.

Az 1955-ös évben a mezőgazdaságnak legkevesebb 200 darab arató-szilázsoló-vágógépet kell szállítani, 1954, év végéig ki kell fejleszteni a hatsoros traktoros trágyáiéön_ tözöt, 1957-ig 4000 Ilyen gépet kell szállítani, meg kell javítani a rakodódaru szerkezetét és 1957-ig a mezőgazdaságnak 1500 darabot szállítani, gyorsan biztosítani a Z 35-ös traktor univerzális rakodójának tökéletesítését, úgyhogy e traktorok 40 százalékát ellássák ezekkel a rakodókkal.

3. A gépipari minisztériumnál biztositani kel] a mezőgazdasági gépek kutató intézeté, nek helyiségeit és nélkülözhetetlenül szükséges berendezésit ügy, hogy ez az intézet megoldja további új gépek szerkesztését a mi viszonyainknak megfelelően, főleg azokra a munkákra, amelyek eddig még nincsenek gépesítve.

4. Ki kell küszöbölni a gépipari minisztérium üzemeiben mutatkozó komoly hiányosságokat traktor és mezőgazdasági gép némely pótalkatrészeinek gyártásánál és megkezdeni a pótalkatrészek gyártását a szovjet szalagtraktorok és kombájnok részére. A pótalkatrészek gyártását a gépek és be. rendezések termelésének tervével öaazhang. ban a fogyasztási normák alapján kall tervezni. Az állattenyésztési termelés saámára ki kell dolgozni a típuskonyhák tervezetét, valamint a farmokról való szállítás gépesí(FoJytatás a 6. oldalon.)