Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-06-23 / 49. szám

01 MŰSAe

Csehszlovákia Kommunista Pártja X. konqresszusának irányelvei a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1955. évi állami terv összeállítására

Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa óta dolgozó népünk a kommunista párt vezetésével jelentős sikereket ért el a szocializmus építésében. A IX. kongresszus kitűzte feladatokat a munkásosztály, e parasztság és a dolgozó értelmiség igyekezetével, a Szovjetunió nagy testvéri támogatása mellett és a népi demokratikus államokkal együttműködésben teljesítettük.

Az ötéves terv során a kiterjedt kiépítés és átépítés következtében lényegesen megváltozott iparunk szerkezete. Hatalmas nehézipart, elsősorban gépipart építettünk fel és így megvetettük népgazdaságunk minden ágazata további fejlődésének megbízható alapját. Országunk gazdasági ereje jelentősen megszilárdult. Az összes ipari termelés 1953-ben már kétszeresen múlta felül a kapitalista köztársaság termelésének színvonalát.

A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények lényegesen emelték a dolgozók, nevezetesen a munkásosztály anyagi és kulturális színvonalát. Ezeknek az eredményeknek alapján az elmúlt évben végrehajthattuk a pénzreformot, megszüntethettük a közellátásban a jegyrendszert és elindulhattunk az életszínvonal gyorsabb emelésének útján. Az elmúlt év leforgása alatt háromszor szállítottuk le a kiskereskedelmi árakat és ezzel lényegesen növeltük e lakosság reál- jövedelmét.

Abhoz, hogy biztosítsuk a szocializmus építése fő feladatának, a társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének megvalósítását, szükséges:

1. bátor és hatásos intézkedésekkel a legközelebbi években elérni e mezőgazdasági termelés lényeges gyarapítását;

2. sürgősen megszüntetni a tüzelőanyag-, energetikai és ércalap lemaradását a népgazdaság szükségletei mögött;

3. növelni és megjavítani a közszükségleti cikkek termelését:

4. lényegesen emelni a vasúti és gépkocsiköz- íekedés munkájának színvonalát;

5. országunk egész gazdasági életében megszilárdítani a gazdaságosság rendszerét.

Ezeket a feladatokat elsősorban azáltal kel! biztosítani, hogy lényegesen emeljük a népgazdaság tervezésének és irányításának színvonalát

E feladatok megoldására kell irányítani az

1955. áv-i tervet. Sikeres teljesítése megteremti annak előfeltételeit, hogy a második ötéves tervben biztosítsuk népgazdaságunk arányos fejlődését. Ugyanekkor lehetővé válik az is, hogy az 1956—1960. évi második ötéves tervünket ídö- belileg egybehangoljuk a Szovjetunió és a népi demokratikus államok terveivel, hogy minél na- gyobbb mértékben kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyeket az említett országokkal való együttműködésünk hoz magával.

Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa a következő irányelveket tűzi ki a népgazdaság fejlesztését szolgáló 1955.’ évi állami terv összeállítására:

Az ipari termelés és a közlekedés szakaszán

1. 1955-ben az ipari termelés gyarapodását 1954-hez képest legalább 9 százalékban kel: megállapítani, nagyjában egyenlő iramban fejlesztve a termelőeszközök termelését és e fogyasztási cikkek gyártását.

A szlovákiai kerületekben az ipari termelést

1954-hez képest 10 százalékkal kell emelni.

Gyorsabb ütemben kell fejleszteni nevezetesen a tüzelőanyagok bányászatát, a villamosenergia termelését, az ércbányászatot, a műtrágyák, mű- rostok és építőanyagok gyártását.

Annak érdekében, hogy megjavítsuk a népgazdaság valamennyi ágazatának ellátását tüzelőanyaggal és villamosenergiával és hogy megjavítsuk a lakosság ellátását, 1954-hez képest o kőszén termelését legalább 5 százalékkal, a barnaszénét legalább 7 százalékkal, a lignitét 21 százalékkal és a vülamosenergia termelését 11 százalékkal kell növelnünk. Egyben fokozni kell a harcot a tüzelőanyagok és a villanyáram fe- csérlő fogyasztása ellen azáltal, hogy megszilárdítjuk a termelési egységre számított fogyasztási normákat.

3. A tüzelőenyagbányászat fokozásának biztosítására és a szénbányászatban a nehéz monkák csökkentésére a bányákat a legkorszerűbb technikával kell felszerelni, folytatni kell a fejtési munkálatok gépesítését és az ostrave-kervni bányavidéken 1954-hez képest legalább 30 százalékkal fokozni kell az előkészítő és feltáró munkák során a rakodás gépesítését. Az ostrava- kervíni bányavidéken a kombájnokkal történő szénfejtést legalább 30 százalékkal kell növelni.

A bamaszénbányákban tovább kell növelni e. nagy előhajtógépekkel végzett munka méretét, fokozni kell a legfontosabb gépek kihasználását és meg kell javítani e szállítást.

Valamennyi bányavidéken be kell vezetni a leghaladóbb munkamódszereket, nevezetesen a gyors elöhajtáet, e ciklusos grafikon szerinti munkát és a munkaszervezés megjavítására szélesebb körben kell alkalmazni a munkairányítók rendszerét

A szénbányászat további fejlesztése érdekében lényegesen meg kell javítani és meg kell gyorsítani az új bányák építésének tervezési előkészítését.

Annak érdekében, hogy biztosítsuk a szénbányászat számára az állandó munkaerőket, meg kell gyorsítani a lakásépítést és 1955-ben legalább 10 ezer lakásegységet kell átadni a bányászoknak.

4. 1954-hez képest a villanymüvek termelési kapacitását egész Csehszlovákiában 9 százalékká!. Szlovákiában 13 százalékkal kell növelni azáltal, hogy űj áramfejlesztőket helyezünk üzembe, és a fejlesztőberendezések kísérleti üzemeltetéséről áttérünk az Ipari üzemeltetésre. Lényegesen ki kell bővíteni a hő- és vízierőműtelepek üzemének automatizálását, csökkenteni kel! a hálózati veszteségeket, meg kell javítani a fő javítások és karbantartások minőségét, csökkenteni kell az üzemzavarokat és a villanyművek üzemanyag- fogyasztását.

Meg kell javítani az erőműtelepek tervezési előkészítését, hogy a további években új villanyművek építését biztosíthassuk.

5. Országunk természeti kincseinek jobb kihasználása érdekében fokozni kell az alapvető földtani kutatást és 1954-hez képest a földtani kutatómunkák keretét általában 12.5 százalékkal, a szénmedencék földtani kutatását 42.4 százalékkal kell növelni. Ezzel elsősorban biztosítjuk a szén- és ércalapnak, valamint a vegyiipar nyersanyegalapjánk fejlesztését. Biztosítni kell további olajpala-, pirít-, folypát- és baritlelőhe- lyeket.

6. Fokozni kell a vas- ás mangánércek, valamint a színes fémércek bányászatát, ugyanekkor lényegesen növelvén a fúrási munkák, a fejtés és a szállítás gépesítését ez ércbányákban. Pör- kölökemencék építésével lényegesen fokozni kel; a vasban szegény ércfajták feldolgozására szolgáló kapacitást. Tovább kell folytatni az ércek telítésére és feldolgozására szolgáló további módszerek kutatását és biztosítani kel! ez ércfeldolgozók megfelelő kapacitását, tekintettel az ércbányászat növekedésére.

7. 1955-ben az acéltermelést 1954-hez képest

7 százalékkal kell növelni és biztosítani kell a nemes acélfajták termelésének gyorsabb fejlődését azáltal, hogy jobban kihasználjuk az összes villany kemencéket és fokozzuk az egyes nemesacél fajták termelését a Siemens-Martin kemencékben. Tovább kell gyarapítani a vasötvözetek termelését. A hengereltvas termelését fokozni kell azáltal, hogy idöbelileg jobban kihasználjuk a hengersorokat és növeljük teljesítőképességüket. Figyelmünket arra kell összpontosítani, hogy kiküszöböljük a hiányos anyagfajták termelésében mutatkozó szűk keresztmetszeteket. Tovább kell folytatni e kohóiparban a fárasztó munkák gépesítését.

8. A gépipar termelését 1954-hez képest legalább 10 százalékkal kell növelni, Szlovákiában lényegesen nagyobb mértékben, mint országos átlagban. A gépipari termelés szakaszán elsősorban

b.ztosítani kell:

a) a bonyolult, negyteljesítőképességű gépek és berendezések gyártásának kibővítését és minőségüknek megjavítását, biztosítani kell továbbá a leszállított gépek és berendezések idejében veié és teljes felszerelését.

Fejleszteni kell a munkák gépesítésére és automatizálására szolgáló műszerek és berendezések gyártását. Sürgősen meg kell valósítani a gépek és berendezések tipizálását és egységesítését;

b) növelni kell a közszükségleti cikkek, mint a jégszekrények, mosógépek, motorkerékpárok, személy-gépkocsik és fényképezőgépek gyártását, Különösen ezekben az árufajtákban lényegesen meg kell javítani a lakosság részéről megnyilvánuló fokozott kereslet kielégítését, amely arról tanúskodik, hogy ezek az árucikkek ma már nem fényüzési cikkek többé, hanem tömeges Közszükségleti cikkek. Ugyanakkor gondot kell fordítani az apróbb közszükségleti cikkek gyártására, megfelelő mennyiségben és a kívánt minőségben:

c) a mezőgazdasági munkák gépesítése érdekében 1954-hez képest 70 százalékkal kel! növeln! a mezőgazdasági gépek gyártását, be kel! vezetn az újtípusú nagyteljesítőképességü mezőgazdasági gépek, elsősorban növényápológépek gyártását. A gépipari termelésnek teljesítenie kel! fontos feladatát és gépek, gépesítési eszközök szállításával elő kell segítenie a mezőqazdasáq qyors fejlesztését;

d) meg kell szüntetni a pótalkatrészek gyártásában tapasztalható eddigi elgételen ái’epotot. amely fékezi egész népgazdaságunk fejlődését;

e) biztosítani kel! 3 gépek és berendezések gyártását a külkereskedelem céljaira;

f) meg kel! javítani a gépipari gyártmányok minőségét és a gépipar gyártási viszonyait azáltal, hogy növeljük e különböző mérőeszközök és szerszámok, készítmények és pótalkatrészek gyártását, amelyekben hiány tapasztalható és bevezetjük a hengercsapágyak úz típusmérőinek gyártását;

A gépipari termelésben jobban ki kell használni a nyersanyagokat, elsősorban a fémeket azáltal, hogy csökkentjük a szerkezetek súlyát, a megmunkálási ráhagyást és bevezetjük a haladó gyártási folyamatokat, nevezetesen a sajtolást, formázást és pontos öntést.

Célszerűen egyszerűsíteni kel! a gépipari üzemek kölcsönös együttműködését.

9. A vegyiiperban elsősorban a műtrágyák termelését kell fejleszteni, hogy biztosíthassuk a mezőgazdasági termelés nagyobb hozamát. 1955- ben rendkívül sürgősen új gyárat kell felépíteni nitrogéntartalmú műtrágyák gyártására. Növelni kell a kénsavgyártást azáltal, hogy jobban kihasználjuk a meglévő gyártási berendezéseket. Növelni kell a fogyasztási ipar részére szánt nyersanyagok termelését, lényegesen meg kell .javítani a műrostot és a szerves festőanyagok minőségét. A nehéz munkát követelő és egészségre káros műhelyekben, különösen a nehéz szerves és szervetlen vegyészet szakaszán be kel! vezetni a gépesítést és az önműködő szabályozást.

10. A könnyű- és élelmiszeriparban fokozott gondot kel! fordítani a hazai és külföldről behozott nyersanyagok gazdaságok és jóminőségű feldolgozására. nem szabad tűrni a rosszminöségű és nem kívánatos •árucikkek gyártását. A textil-,

üveg-, kerámia-, bőráruk és élelmiszerek választékának kibővítésével és minőségének megjavításával ki kell elégíteni azokat az egyre növekvő követelményeket, amelyeket a dolgozók támasztanak ezeknek ez iparágaknak gyártmányaival szemben.

A könnyűiparban biztosítani kell a finomabb minőségű szövetek gyártását és az új minták nagyobb választékát; be kell vezetni a szilonbó! készült új áruk gyártását. Lényegesen meg kei! javítani a fonalak és szövetek minőségét, különösen ki kell bővíteni a kevéssé gyürődő rövidáruk és selyemanyagok gyártását és biztosban: kell az anyagok tartósságát: fokozni kell a több- színnyomás kapicatását, a színek száma, tartóssága, világossága és árnyalatai tekintetében meg kell javítani a mintákat. Fokozott gondot kell fordítani a ruhák és fehérnemű készítésére és tovább kell bővíteni a ruházati cikkek választékát. A cipőgyártásban növelni kell a formák számát és nagyobb mértékben kell felhasználni ez új anyagokat.

Az üveg- és kerámiai iparban biztosítani kell 3 kristályüveg és a jabloneci csecsebecsék hagyományos gyártását. A legnagyobb gondot kell fordítani az üvegipari és kerámia: gyártmányok művészi értékére. Meg kell teremteni a műszak' üvegfajták, különösen üvegrostok, az épületüve- gek, olvasztott bazalt szélesebbkörü felhasználásának előfeltételeit és fokozott gondot kell fordítani az elektrotechnikai célokra szolgáló különleges műszaki üveg és kerámia gyártására. Gépesíteni kell a nehéz és munkaigényes gyártási folyamatokat ás meg kell javítani a munkaviszonyokat, különösen az üveggyártó és finomkerá- mikai üzemekben.

11. Az élelmiszeriper termelését 1954-hez képest legalább 8 százalékkal kell emelni. Ki kell bővíteni az élelmiszeripari termékek választékát, meg kell javítani minőségüket, meg kel!

javítani ez ételzsírok, hústermékek minőségét, fokozni kell elsősorban a zsírossütemény, a márkás borok és magasabb fokszámú sörfajták gyártását, a lakosság növekvő igényeinek megfelelően.

Ki kell szélesíteni a háztartások számára « félkészárú és készételek gyártását. Meg keli javítani a dohánygyárak munkájának minőségét.

Gondoskodni kell a megfelelő csomagolásról, csinosabb csomagolást kell bevezetni és biztosítani keli az áru rendszeresebb és gyakoribb elosztását.

Gépesíteni kell a nehéz és fárasztó munkafolyamatokat, elsősorban a vágóhidakon, húsfeldolgozó üzemekben, pékségekben és a konzerviparban.

12. Az ipari fogyasztási cikkekben, kisebb mezőgazdasági és háztartási eszközökben mutatkozó kereslet kielégítésére az ipari üzemekben a kereskedelmi szervezetekkel egyetértésben meg Kell szervezni a fogyasztási cikkek pótlólagos gyártását hulladékanyagból és normánfelüli készletekből.

13. Gyarapítani kell a helyiipar és a kisipari szövetkezetek termelését; ezt a termelést a közszükségleti cikkek minősége megjavítására és választéka kibővítésére, a mérték után dolgozó műhelyek munkájának és a szolgáltatásoknak megjavítására kell irányítani. Ki keli bővíteni az állandó javítóműhelyek és gyűjtőhelyek hálózatát. komplex mozgó javítóműhelyeket és gyűjtőhelyeket kell szervezni. A helyiipar céljaira teljesen ki kell használni a nagyipari üzemek hul- íttdékanyagát.

A hely: jelentőségű anyag- és nyersanyaggez- dálkodást a kerületi nemzeti bizottságokra kei! bízni és lehetővé kell tenni, hogy a kerületi nemzeti bizottságok teljesebben kielégítsék a helyi igényeket. Ezzé! kapcsolatban fokozni kel! a kerületi nemzeti bizottságok felelősségét a helyi nyersanyagforások teljes kihasználásáért.'

14. A fakitermelés csökkentésével, a fafelhasználás szigorú gazdaságosságával elsősorban az építőiparban é a bányászatban valamint további erdősítésekké! gondoskodnunk keli országunk erdőgazdagságáról. Biztosítani kel! a fakitermelést a nehezen hozzáférhető erdőkben. Határozott'intézkedéseket kell tenni a faszú okozta károk megszüntetésére. A fafogyasztás csökkentése érdekében nagyobb mértékben kell kihasználni a hulladékfát.

15. A közlekedés szakaszán lényegesen növelni kell a közlekedés gazdaságosságát, biztonságát és rendszerességét, valamint a vasútvonalak kapacitását. Folytatni kell a Prága—Kassa vonal fő szakaszainak villamosítását. Jobban egybe kell hangolni a vasúti, automobilközlekedést és jobban ki kell használni a folyami teherszállítást. Nagyobb gondot kel! fordítani a dolgozóknak a munkahelyükre való szállítására. Külön figyelmet kel! fordítani e nehéz testi munkák gépesítésére, elsősorban a vasútvonalak és országútak építési és javítási munkálatainak, valamint a kies berakodómunkálatoknak gépesítésére.

A beruházási építkezések szakaszán

1. Annak érdekében, hogy biztosítsuk a lakosság személyes fogyasztásának nagyobb részesedését a nemzeti jövedelemben. 1955-oen az állam, beruházási építkezések mérete nem na- ladhatje meg az 1954. évi terv színvonalát.

A meglévő gyártási berendezések állapotának megjavítására és élettartamának meghosszabbítására lényegesen fokozni kell a fő javítások és karbantartási munkálatok mértékét. 1955-ben a beruházási építkezéseket továbbra is a mezőgazdaság fejlesztésére, a tüzelőanyag-energetikai nyersanyagaiap kibővítésére, valamint a lakásépítések kiszélesítésére és megjavítására kell összpontosítani.

2. Még 1954 folyamán felül kell vizsgáin! különösen az ipari és közlekedési építkezéseket, felelősen meg kel! ítélni jövedelmezőségüket, célszerűségüket, terjedelmüket és felszerelésüket, még 1954 folyamán a további akcióból ki keli selejtezni azokat az épületeket, amelyek nem föltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a tervbevett termelési kapacitásokat üzembe helyezhessük.

3. Az anyagi összegeket elsősorban a legfontosabb építkezésekre kell összpontosítani, amelyeknek 1955. folyamán el kell készülniük.

4. Véget kel! vetnj annak, hogy nem készítik elő az építkezések tervrajzait, különösen pedig költségvetését. Egyetlen építkezést sem szabad megkezdeni anélkül hogy ne dolgozták volna ki és ne hagyták volna jóvá az előírt tervrajzokat és költségvetési adatokat. Nem engedhetjük meg a költségvetési árak túllépését, meg kell javítanunk a tervrajzok és költségvetések műszaki és gazdasági felülvizsgálását és érvényesíteni kell a legnagyobb gazdaságosság elvét, ugyanakkor megjavítva a tervbevett épületek architektonikái képét. Meg kell rövidíteni a tervezési határidőket és lényegesen nagyobb mértékben kell alkalmazni a típusterveket és már felhasznált tervrajzokat.

A minisztériumoknak jobban kell irányítaniok a tervezőirodák munkáját, kapacitásukat teljes mértékben a fontos építkezések megtervezésére keli kihasználniok és nem engedhetik meg, hogy ez a kapacitás mellékes feladatokban forgácsolód jók szét.

A tervrajzok és költségvetések minőségének megjavítására képzett szakemberekkel kell gyarapítani és megerősíteni a tervezőirodákat.

5. Az építőipari üzemeket és vállalatokat á beruházási építkezések céljának megfelelően kell megszervezni, elsősorban ki kell bővíteni a lakásépítő, tatarozó és karbantartó vállalatok teljesítőképességét. A téli időszakban nagyobb mértékben kell elvégezni az épületeken a szerelő- munkákat.

Növelni kell a határvidéken a mezőgazdasági építkezéseket végrehajtó üzemek kapacitását, szervezetüket és felszerelésüket a. kitűzött feladatokhoz kell alkalmazni.

6. Szélesebb mértékben kell érvényesíteni az építőiparban a munka ipari módszereit. Lakóházak építésénél 1954-hez képest legalább 60 százalékkal kell növelni a folyamatos munkamódszer alkalmazását, minél nagyobb mértékben kel! felhasználni ez előgyártott épületelemeket és ke- ramikai tömböket. Az ipari és középületek építését a lehető legnagyobb mértékben acéiváz- szere’.éssel kel! végezni.

Fokozatosan gépesíteni kell az építkezési fő- munkálatokat és fejleszteni a komplex gépesítést. Az építőipari minisztérium keretében a kőfejtő és földmunkákat legalább 85 százalékban gépesíteni kell, az építkezések legalább 20 százalékán meg kell valósítani a föld- és betonozómunkák teljes gépesítését.

7. 10—13 százalékkal növelni kell az építőanyagok termelését. Ki kell bővíteni a betonból előgyártott nagy épületelemek gyártását- Több építőanyagot kel! gyártani helyi nyersanyagforrásokból. Gépesíteni kell a nehéz testi munkákat, különösen a téglagyárakban, kőfejtőkben és az elögyértott épületelemek gyártásánál. Fokozni kell az egész éven át dolgozó téglagyárak számát. Az építőanyagok nagyobbmérvú termelése révén lényegesen növelni kell a lakosság szükségleteinek kielégítését építőanyaggal, nevezetesen cementtel. téglával és tetőcseréppel.

8. Prágában, Ostraván, az ústy és karlové ve- ry-i kerületben, Bnatislavában és Közép-Szlová- kiában sürgősen be kell fejezni a megkezdett vízvezetékek építését és ezzel biztosítani a bőséges ivóvízellátást. Meg kell kezdeni új vízvezetékek építését és 250 kilométer hosszú csatornázási hálózatot kell lefektetni.

Annak érdekében, hogy elegendő mennyiségű vizet biztosítsunk lakosságunk, iparunk számára, és hogy nagyobb mértékben használjuk ki folyóink energiáját, minél előbb be kell fejezni az épülőben lévő völgyelzárő gátakat és vízierőmú- veket, különösen Ostrava vidékén, az ústy kerületben, a Moldva és a Vág mentén, 'meg kell kezdeni! ez űj völgyei zárógátak építését a Moldvánál, Őrliknál, a Stonevecen Keriickánál, az Oslaván Mostisténél, Lipovecnél és meg kel! kezdeni az előkészítő munkálatokat Hricovnál, a Vág völgyében.

A folyamok vízének megtisztítása és a halgazdaság megjavítása érdekében több, mint 10C szűrőállomás építését kell megkezdeni.

Halastavak létesítésével fokozni kell a haltenyésztést. Folytatni kell az öntözömüvek építését, különösen Morvaország déli részén.

A dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelése terén

1. Tovább kell emelni a dolgozó nép életszínvonalát, elsősorban a munkások és alkalmazottak reálbérének, e parasztok jövedelmének gyarapításával, a lakás, iskola és községi építkezések továbbfejlesztésével, Ezt a fellendülést a nemzeti jövedelem további növelésével érhetjük el a

termelés, a munkatermelékenység további fokozása és az önköltségek csökkentése útján.

2. A napi árakban számított kiskereskedelmi forgalmat 1954-hez képest 2.5 százalékkal kel! növelni és meg kell teremteni a városi és falusi lakosság bőségesebb ellátásához szükséges áru- (Folytatás a 3. oldalon)